Címszó: Ripacs - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0063.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0063.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30573.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Ripacs

Szócikk: Ripacs A színésznép gúnyneve abból az időből származik, midőn faluról­falura vándoroltak, borostás arccal, olcsó és silány eszközökkel játszottak, pajtákban,, deszkaszínekben, ők azok, akik szellemtelen és finomtalan trükkökkel a kevés intelligenciájú tömeg tetszését hajhásszák, akik elhanyagolják szerepeik értékes detailjait, hogy a rikító, lármás kulisszahasogatás és álpátosz hazug, de annál feltűnőbb és hangosabb banditafogásaival csikarjanak ki egy-egy, tapsot vagy nevetést a közönségből. Az elnevezés Szigeti Józseftől (személy) (információ)  származik, aki a »Csókonszerzett vőlegény«-ben (cím) (információ)  egy Ripacs (személy) (információ)  nevű színészt szerepeltet. Hogy közelebbről ecseteljük a ripacs-szó fogalmát, itt közlünk róla egy érdekes dokumentumot: »Vannak oly társulatok, hol maga az igazgató is korhely lévén, a legnagyobb drámát egyetlen diszítménnyel kiállítják, negyedmagukkal Belgrádot (ország) beveszik s Zrínyit (személy) frakkban is kijátsszák, sokszor pedig a dráma hősnője csak levélben jelenik meg! Vannak esetek, hogy a darab nincs meg, mit előadni akarnak, s találkozik egyén, ki a munkát fejéből, néhány látás és hallás után leírja; továbbá nem egyszer történt meg, miszerint a darab a korcsmában elveszett fe a súgó: hasából elsugta! Olvashatni elferdített színlapokat, elkeresztelt művek címeit, hallhatni össze-visszatört stilt, láthatni iszonyúan megcsonkított jelenéseket, úgyannyira, hogy ha az író ily előadáson történetesen jelen lenne, neve a színlapon megneveztetvén, ijedtében kitörné a hideg! Némelykor pedig részegség miatt a darab be nem végeztethetik. Ezek valóságos satyrái a színművészetnek«. (»Pesti Hirlap«, (intézmény) (információ)  1847. (időpont) 37-ik szám, 1156-ik (időpont) oldal. Sepsy Károly (személy) (információ)  színigazgató tollából. A ripacs fogalmáról lásd még: »Pesti Napló«, (intézmény) (információ)  1890. (időpont) 95. sz.) szin_IV.0063.pdf IV

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Ripacs címszóvég 30573 Szócikk: Ripacs A színésznép gúnyneve abból az időből származik, midőn faluról­falura vándoroltak, borostás arccal, olcsó és silány eszközökkel játszottak, pajtákban,, deszkaszínekben, ők azok, akik szellemtelen és finomtalan trükkökkel a kevés intelligenciájú tömeg tetszését hajhásszák, akik elhanyagolják szerepeik értékes detailjait, hogy a rikító, lármás kulisszahasogatás és álpátosz hazug, de annál feltűnőbb és hangosabb banditafogásaival csikarjanak ki egy-egy, tapsot vagy nevetést a közönségből. Az elnevezés Szigeti Józseftől yszemelynevy szigeti józsef yszemelynevy Szigeti József yszemelynevy szigeti yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Szigeti yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy származik, aki a »Csókonszerzett vőlegény«-ben ycimy csókonszerzett vőlegény ycimy Csókonszerzett vőlegény ycimy csókonszerzett ycimy vőlegény ycimy ycimy Csókonszerzett ycimy vőlegény ycimy ykodvegy egy Ripacs yszemelynevy ripacs yszemelynevy Ripacs yszemelynevy ripacs yszemelynevy yszemelynevy Ripacs yszemelynevy ykodvegy nevű színészt szerepeltet. Hogy közelebbről ecseteljük a ripacs-szó fogalmát, itt közlünk róla egy érdekes dokumentumot: »Vannak oly társulatok, hol maga az igazgató is korhely lévén, a legnagyobb drámát egyetlen diszítménnyel kiállítják, negyedmagukkal Belgrádot ytelepulesy belgrád ytelepulesy Belgrád yorszagy Szerbia ykodvegy beveszik s Zrínyit yszemelynevy zrínyi yszemelynevy Zrínyi yszemelynevy zrínyi yszemelynevy yszemelynevy Zrínyi yszemelynevy ykodvegy frakkban is kijátsszák, sokszor pedig a dráma hősnője csak levélben jelenik meg! Vannak esetek, hogy a darab nincs meg, mit előadni akarnak, s találkozik egyén, ki a munkát fejéből, néhány látás és hallás után leírja; továbbá nem egyszer történt meg, miszerint a darab a korcsmában elveszett fe a súgó: hasából elsugta! Olvashatni elferdített színlapokat, elkeresztelt művek címeit, hallhatni össze-visszatört stilt, láthatni iszonyúan megcsonkított jelenéseket, úgyannyira, hogy ha az író ily előadáson történetesen jelen lenne, neve a színlapon megneveztetvén, ijedtében kitörné a hideg! Némelykor pedig részegség miatt a darab be nem végeztethetik. Ezek valóságos satyrái a színművészetnek«. (»Pesti Hirlap«, yintezmenyy pesti hirlap yintezmenyy Pesti Hi yintezmenyy pesti yintezmenyy hirlap yintezmenyy yintezmenyy Pesti yintezmenyy Hi yintezmenyy ykodvegy 1847. 37-ik szám, 1156-ik xevtizedx 1155 oldal. xtalanevtizedx 1165 xtalanevtizedx 1175 Sepsy Károly yszemelynevy sepsy károly yszemelynevy Sepsy Károly yszemelynevy sepsy yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Sepsy yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy színigazgató tollából. A ripacs fogalmáról lásd még: »Pesti Napló«, yintezmenyy pesti napló yintezmenyy Pesti Na yintezmenyy pesti yintezmenyy napló yintezmenyy yintezmenyy Pesti yintezmenyy Na yintezmenyy ykodvegy 1890. xevtizedx 1895 95. xtalanevtizedx 1905 xtalanevtizedx 1915 sz.) szin_IV.0063.pdf IV

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Ripacs - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0063.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0063.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30573.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Ripacs

Szócikk: Ripacs A színésznép gúnyneve abból az időből származik, midőn faluról­falura vándoroltak, borostás arccal, olcsó és silány eszközökkel játszottak, pajtákban,, deszkaszínekben, ők azok, akik szellemtelen és finomtalan trükkökkel a kevés intelligenciájú tömeg tetszését hajhásszák, akik elhanyagolják szerepeik értékes detailjait, hogy a rikító, lármás kulisszahasogatás és álpátosz hazug, de annál feltűnőbb és hangosabb banditafogásaival csikarjanak ki egy-egy, tapsot vagy nevetést a közönségből. Az elnevezés Szigeti Józseftől származik, aki a »Csókonszerzett vőlegény«-ben egy Ripacs nevű színészt szerepeltet. Hogy közelebbről ecseteljük a ripacs-szó fogalmát, itt közlünk róla egy érdekes dokumentumot: »Vannak oly társulatok, hol maga az igazgató is korhely lévén, a legnagyobb drámát egyetlen diszítménnyel kiállítják, negyedmagukkal Belgrádot beveszik s Zrínyit frakkban is kijátsszák, sokszor pedig a dráma hősnője csak levélben jelenik meg! Vannak esetek, hogy a darab nincs meg, mit előadni akarnak, s találkozik egyén, ki a munkát fejéből, néhány látás és hallás után leírja; továbbá nem egyszer történt meg, miszerint a darab a korcsmában elveszett fe a súgó: hasából elsugta! Olvashatni elferdített színlapokat, elkeresztelt művek címeit, hallhatni össze-visszatört stilt, láthatni iszonyúan megcsonkított jelenéseket, úgyannyira, hogy ha az író ily előadáson történetesen jelen lenne, neve a színlapon megneveztetvén, ijedtében kitörné a hideg! Némelykor pedig részegség miatt a darab be nem végeztethetik. Ezek valóságos satyrái a színművészetnek«. (»Pesti Hirlap«, 1847. 37-ik szám, 1156-ik oldal. Sepsy Károly színigazgató tollából. A ripacs fogalmáról lásd még: »Pesti Napló«, 1890. 95. sz.) szin_IV.0063.pdf IV