Címszó: Risley Lélia - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZEMELYCIMSZO

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0065.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0065.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30576.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Risley Lélia

Szócikk: Risley Lélia operaénekesnő, a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  és a Magyar Kir. Operaház (intézmény) (információ)  tagja volt 1882. (időpont) szept. 16-tól 1888. (időpont) jún. 30-ig. Nagy tehetségét már szülőföldjén, Texasban (ország) felismerték és 16 éves korában Bécsben (ország) tanult Marchesi Matild (személy) (információ)  asszonynál. Báró Podmaniczky Frigyes (személy) (információ)  akkori intendáns szerződtette őt Budapestre (Budapest) s itt a »Szevillai borbély« (cím) Rozinájában (szerep) egész lázba hozta a közönséget hangja ritka csengésével, bámulatos és egyenletes terjedelmével 8 csillogó koloraturájávai. E nagyszerű partiját igaz ambíciótól sarkalva magyarul is betanulta és akkor énekelte először, midőn a Nemzeti Színházban (intézmény) (információ)  (1884-ben) (időpont) utoljára tartottak operai előadást. Az új operában már több tere nyilt az érvényesülés lehetőségére s itt is őszinte sikert ért el Szilágyi Erzsébettel (szerep) (információ)  (Hunyadi Lászlóban). (cím) (információ)  Gróf Keglevich (személy) (információ)  intendáns ezután Bianchi Biankát (személy) (információ)  szerződtette, mire R. elhagyta az intézetet, Párizsba (ország) ment, majd Londonba (ország) egy staggione társulathoz. Itt súlyosan megbetegedett, mire Bécsben (ország) keresett gyógyulást. De hiába. A császárvárosban halt meg, 1891. (időpont) jan. havában. Első budapesti (Budapest) fellépéséről a »Pesti Hirlap« (intézmény) (információ)  1882. (időpont) szept. 17-én ezeket írja: »Bécsben (ország) Marchesinél (személy) (információ)  tanult (Rosina-t (szerep) énekelte a »Szevillai borbély«-ban.), (cím) Firenzében (ország) lépett először színpadra. Ritka terjedelmű, határozottan alt­színezetű mezzoszoprán hangja (ma 2 és fél oktávát hallottunk, g-től d-ig) a mélyebb regiszterekben meglepő szonoritással bír, mely azonban nem dominál a magasabb regiszterek rovására. Mily biztosan és tisztán törnek elő a hangok ebből a romlatlan gégéből, melyen a forszirozásnak, a tremolónak semmi nyoma. És milyen érthetően, értelmesen ejti ki a szöveget !« szin_IV.0065.pdf IV

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Risley Lélia címszóvég 30576 Szócikk: Risley Lélia operaénekesnő, a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy és a Magyar Kir. Operaház yintezmenyy magyar kir. operaház yintezmenyy Magyar K yintezmenyy magyar yintezmenyy kir. yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy K yintezmenyy ykodvegy tagja volt 1882. szept. 16-tól 1888. jún. 30-ig. Nagy tehetségét már szülőföldjén, Texasban ytelepulesy texas ytelepulesy Texas yorszagy Amerikai Egyesült Államok ykodvegy felismerték és 16 éves korában Bécsben ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy tanult Marchesi Matild yszemelynevy marchesi matild yszemelynevy Marchesi Matild yszemelynevy marchesi yszemelynevy matild yszemelynevy yszemelynevy Marchesi yszemelynevy Matild yszemelynevy ykodvegy asszonynál. Báró Podmaniczky Frigyes yszemelynevy báró podmaniczky frigyes yszemelynevy Báró Podmaniczky Frigyes yszemelynevy báró yszemelynevy podmaniczky yszemelynevy frigyes yszemelynevy yszemelynevy Báró yszemelynevy Podmaniczky ysze akkori intendáns szerződtette őt Budapestre Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy s itt a »Szevillai borbély« ycimy szevillai borbély ycimy Szevillai borbély ycimy szevillai ycimy borbély ycimy ycimy Szevillai ycimy borbély ycimy ykodvegy Rozinájában yszerepy rozina yszerepy Roziná yszerepy rozina yszerepy yszerepy Roziná yszerepy ykodvegy egész lázba hozta a közönséget hangja ritka csengésével, bámulatos és egyenletes terjedelmével 8 csillogó koloraturájávai. E nagyszerű partiját igaz ambíciótól sarkalva magyarul is betanulta és akkor énekelte először, midőn a Nemzeti Színházban yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy (1884-ben) utoljára xtalanevtizedx 1895 tartottak operai előadást. Az új operában már több tere nyilt az érvényesülés lehetőségére s itt is őszinte sikert ért el Szilágyi Erzsébettel yszerepy szilágyi erzsébet yszerepy Szilágyi Erzsébet yszerepy szilágyi yszerepy erzsébet yszerepy yszerepy Szilágyi yszerepy Erzsébet yszerepy ykodvegy (Hunyadi Lászlóban). ycimy hunyadi lászló ycimy Hunyadi László ycimy hunyadi ycimy lászló ycimy ycimy Hunyadi ycimy László ycimy ykodvegy Gróf Keglevich yszemelynevy gróf keglevich yszemelynevy Gróf Keglevich yszemelynevy gróf yszemelynevy keglevich yszemelynevy yszemelynevy Gróf yszemelynevy Keglevich yszemelynevy ykodvegy intendáns ezután Bianchi Biankát yszemelynevy bianchi bianka yszemelynevy Bianchi Bianká yszemelynevy bianchi yszemelynevy bianka yszemelynevy yszemelynevy Bianchi yszemelynevy Bianká yszemelynevy ykodvegy szerződtette, mire R. elhagyta az intézetet, Párizsba ytelepulesy párizs ytelepulesy Párizs yorszagy Franciaország ykodvegy ment, majd Londonba ytelepulesy london ytelepulesy London yorszagy Egyesült Királyság ykodvegy egy staggione társulathoz. Itt súlyosan megbetegedett, mire Bécsben ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy keresett gyógyulást. De hiába. A császárvárosban halt meg, 1891. xevtizedx 1895 jan. havában. Első budapesti Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy fellépéséről a »Pesti Hirlap« yintezmenyy pesti hirlap yintezmenyy Pesti Hi yintezmenyy pesti yintezmenyy hirlap yintezmenyy yintezmenyy Pesti yintezmenyy Hi yintezmenyy ykodvegy 1882. xevtizedx 1885 szept. xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 17-én ezeket írja: »Bécsben ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy Marchesinél yszemelynevy marchesi yszemelynevy Marchesi yszemelynevy marchesi yszemelynevy yszemelynevy Marchesi yszemelynevy ykodvegy tanult (Rosina-t yszerepy rosina yszerepy Rosina yszerepy rosina yszerepy yszerepy Rosina yszerepy ykodvegy énekelte a »Szevillai borbély«-ban.), ycimy szevillai borbély ycimy Szevillai borbély ycimy szevillai ycimy borbély ycimy ycimy Szevillai ycimy borbély ycimy ykodvegy Firenzében ytelepulesy firenze ytelepulesy Firenzé yorszagy Olaszország ykodvegy lépett először színpadra. Ritka terjedelmű, határozottan alt­színezetű mezzoszoprán hangja (ma 2 és fél oktávát hallottunk, g-től d-ig) a mélyebb regiszterekben meglepő szonoritással bír, mely azonban nem dominál a magasabb regiszterek rovására. Mily biztosan és tisztán törnek elő a hangok ebből a romlatlan gégéből, melyen a forszirozásnak, a tremolónak semmi nyoma. És milyen érthetően, értelmesen ejti ki a szöveget !« szin_IV.0065.pdf IV

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Risley Lélia - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZEMELYCIMSZO

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0065.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0065.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30576.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Risley Lélia

Szócikk: Risley Lélia operaénekesnő, a Nemzeti Színház és a Magyar Kir. Operaház tagja volt 1882. szept. 16-tól 1888. jún. 30-ig. Nagy tehetségét már szülőföldjén, Texasban felismerték és 16 éves korában Bécsben tanult Marchesi Matild asszonynál. Báró Podmaniczky Frigyes akkori intendáns szerződtette őt Budapestre s itt a »Szevillai borbély« Rozinájában egész lázba hozta a közönséget hangja ritka csengésével, bámulatos és egyenletes terjedelmével 8 csillogó koloraturájávai. E nagyszerű partiját igaz ambíciótól sarkalva magyarul is betanulta és akkor énekelte először, midőn a Nemzeti Színházban (1884-ben) utoljára tartottak operai előadást. Az új operában már több tere nyilt az érvényesülés lehetőségére s itt is őszinte sikert ért el Szilágyi Erzsébettel (Hunyadi Lászlóban). Gróf Keglevich intendáns ezután Bianchi Biankát szerződtette, mire R. elhagyta az intézetet, Párizsba ment, majd Londonba egy staggione társulathoz. Itt súlyosan megbetegedett, mire Bécsben keresett gyógyulást. De hiába. A császárvárosban halt meg, 1891. jan. havában. Első budapesti fellépéséről a »Pesti Hirlap« 1882. szept. 17-én ezeket írja: »Bécsben Marchesinél tanult (Rosina-t énekelte a »Szevillai borbély«-ban.), Firenzében lépett először színpadra. Ritka terjedelmű, határozottan alt­színezetű mezzoszoprán hangja (ma 2 és fél oktávát hallottunk, g-től d-ig) a mélyebb regiszterekben meglepő szonoritással bír, mely azonban nem dominál a magasabb regiszterek rovására. Mily biztosan és tisztán törnek elő a hangok ebből a romlatlan gégéből, melyen a forszirozásnak, a tremolónak semmi nyoma. És milyen érthetően, értelmesen ejti ki a szöveget !« szin_IV.0065.pdf IV