Címszó: Rostand Edmond - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1864
SZULETESIEVTIZED 1865
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0085.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0085.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30634.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Rostand
Edmond
Szócikk: Rostand Edmond fr. (nemzetiség)
(információ)
költő, sz. 1864. (születés
éve) ápr. 1-én, Marseilleben, (ország) megh.
1918. dec. 3-án, Párizsban. (ország) Az
irodalom terén egy verskötet volt a székfoglalója, majd a Comédie (intézmény)
színpadán aratta sikereit. Az ő neve a poézisban az előkelőséget, az eleganciát,
a kellemet jelenti. A legigazibb széplélek volt, eltűnődő, elmerengő szellem, aki
az őszi hervadásnak is csak a báját érezte. A legtisztább romantika érvényesül a
műveiben, az, amelyik örök marad, mint maga az emberi érzés. Nem átható, megremegtető
kürtzengés volt a költészete, hanem a pásztorsíp álmodó, lágy szava, vagy a szelíd,
méla holdsugár, amely végigrezeg a búgó fenyvesen. Csodálatos ézrékenységű, finom
hangszernek mutatkozott a kezében a vers, amelyen olyan virtuozitással játszott,
mint csak kevesen. Corneillenek, (személy) (információ)
Racinenak (személy) (információ)
egyenes leszármazottja ő, akinek az anyag
szerencsés megválasztása, elgondolása és a drámai fölépítés mellett külön nagy erénye
az elragadó, tündöklő dikció, amely a magyar nyelvben mesteri tolmácsolóra lelt
Ábrányi Emilben. (személy) (információ)
Nálunk is bemutatott színművei: »Cyrano de
Bergerac«, (cím)
(információ)
dráma. (L. o.) »A regényesek«, (cím) vj. 3 felv,
Ford. Telekes Béla. (személy) (információ)
Bem. 1903. (időpont) ápr.
3. Nemzeti Színház. (intézmény)
(információ)
»A napkeleti királykisasszony«, (cím) verses dr.
4 felv. Ford. Benedek Marcell. (személy) (információ)
Bem. 1904. (időpont) máj.
28. Nemzeti Színház. (intézmény)
(információ)
»A sasfiók«, (cím) dráma. (L.
o.) »A fehér vacsora«, (cím) mesejáték.
Ford. Kosztolányi Dezső. (személy) (információ)
Bem. 1919. (időpont) nov.
7. Madách Színház. (intézmény)
(információ)
»A samarai asszony«, (cím) dr. Ford.
Telekes Béla. (személy) (információ)
Bem. 1921. (időpont) jan.
21. Várszínház. (intézmény)
(információ)
szin_IV.0085.pdf IV
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Rostand Edmond címszóvég 30634 Szócikk:
Rostand Edmond fr. ynemzetisegy francia ynemzetisegy fr. ynemzetisegy francia
ynemzetisegy ynemzetisegy fr. ynemzetisegy ykodvegy költő, sz. 1864. ápr. xtalanevtizedx
1875 xtalanevtizedx 1885 1-én, Marseilleben, ytelepulesy marseille ytelepulesy
Marseille yorszagy Franciaország ykodvegy megh. 1918. dec. 3-án, Párizsban. ytelepulesy
párizs ytelepulesy Párizs yorszagy Franciaország ykodvegy Az irodalom terén egy
verskötet volt a székfoglalója, majd a Comédie yintezmenyy comédie yintezmenyy
Comédie yintezmenyy comédie yintezmenyy yintezmenyy Comédie yintezmenyy
ykodvegy színpadán aratta sikereit. Az ő neve a poézisban az előkelőséget, az eleganciát,
a kellemet jelenti. A legigazibb széplélek volt, eltűnődő, elmerengő szellem, aki
az őszi hervadásnak is csak a báját érezte. A legtisztább romantika érvényesül a
műveiben, az, amelyik örök marad, mint maga az emberi érzés. Nem átható, megremegtető
kürtzengés volt a költészete, hanem a pásztorsíp álmodó, lágy szava, vagy a szelíd,
méla holdsugár, amely végigrezeg a búgó fenyvesen. Csodálatos ézrékenységű, finom
hangszernek mutatkozott a kezében a vers, amelyen olyan virtuozitással játszott,
mint csak kevesen. Corneillenek, yszemelynevy corneille yszemelynevy Corneille
yszemelynevy corneille yszemelynevy yszemelynevy Corneille yszemelynevy
ykodvegy Racinenak yszemelynevy racine yszemelynevy Racine yszemelynevy racine
yszemelynevy yszemelynevy Racine yszemelynevy ykodvegy egyenes leszármazottja ő,
akinek az anyag szerencsés megválasztása, elgondolása és a drámai fölépítés mellett
külön nagy erénye az elragadó, tündöklő dikció, amely a magyar nyelvben mesteri
tolmácsolóra lelt Ábrányi Emilben. yszemelynevy ábrányi emil yszemelynevy
Ábrányi Emil yszemelynevy ábrányi yszemelynevy emil yszemelynevy yszemelynevy
Ábrányi yszemelynevy Emil yszemelynevy ykodvegy Nálunk is bemutatott színművei:
»Cyrano de Bergerac«, ycimy cyrano de bergerac ycimy Cyrano de Bergerac ycimy
cyrano ycimy de ycimy bergerac ycimy ycimy Cyrano ycimy de ycimy Bergerac ycimy
ykodvegy dráma. (L. o.) »A regényesek«, ycimy a regényesek ycimy A regényesek
ycimy a ycimy regényesek ycimy ycimy A ycimy regényesek ycimy ykodvegy vj. 3 felv,
Ford. Telekes Béla. yszemelynevy telekes béla yszemelynevy Telekes Béla
yszemelynevy telekes yszemelynevy béla yszemelynevy yszemelynevy Telekes
yszemelynevy Béla yszemelynevy ykodvegy Bem. 1903. xevtizedx 1905 ápr. 3. Nemzeti
Színház. yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti
yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy »A napkeleti
királykisasszony«, ycimy a napkeleti királykisasszony ycimy A napkeleti
királykisasszony ycimy a ycimy napkeleti ycimy királykisasszony ycimy ycimy A
ycimy napkeleti ycimy királykisasszony ycimy ykodvegy verses dr. 4 felv. Ford. Benedek
Marcell. yszemelynevy benedek marcell yszemelynevy Benedek Marcell yszemelynevy
benedek yszemelynevy marcell yszemelynevy yszemelynevy Benedek yszemelynevy
Marcell yszemelynevy ykodvegy Bem. 1904. máj. xtalanevtizedx 1915 28. Nemzeti Színház.
yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy
színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy »A sasfiók«, ycimy
a sasfiók ycimy A sasfiók ycimy a ycimy sasfiók ycimy ycimy A ycimy sasfiók
ycimy ykodvegy dráma. (L. o.) »A fehér vacsora«, ycimy a fehér vacsora ycimy A
fehér vacsora ycimy a ycimy fehér ycimy vacsora ycimy ycimy A ycimy fehér ycimy
vacsora ycimy ykodvegy mesejáték. Ford. Kosztolányi Dezső. yszemelynevy
kosztolányi dezső yszemelynevy Kosztolányi Dezső yszemelynevy kosztolányi
yszemelynevy dezső yszemelynevy yszemelynevy Kosztolányi yszemelynevy Dezső
yszemelynevy ykodvegy Bem. 1919. xevtizedx 1915 nov. 7. Madách Színház. yintezmenyy
madách színház yintezmenyy Madách S yintezmenyy madách yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Madách yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy »A samarai asszony«,
ycimy a samarai asszony ycimy A samarai asszony ycimy a ycimy samarai ycimy
asszony ycimy ycimy A ycimy samarai ycimy asszony ycimy ykodvegy dr. Ford. Telekes
Béla. yszemelynevy telekes béla yszemelynevy Telekes Béla yszemelynevy telekes
yszemelynevy béla yszemelynevy yszemelynevy Telekes yszemelynevy Béla
yszemelynevy ykodvegy Bem. 1921. xevtizedx 1925 jan. 21. Várszínház. yintezmenyy
várszínház yintezmenyy Várszính yintezmenyy várszínház yintezmenyy yintezmenyy
Várszính yintezmenyy ykodvegy szin_IV.0085.pdf IV
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Rostand Edmond - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1864
SZULETESIEVTIZED 1865
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0085.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0085.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30634.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Rostand
Edmond
Szócikk: Rostand Edmond fr. költő, sz. 1864. ápr.
1-én, Marseilleben, megh. 1918. dec. 3-án, Párizsban. Az irodalom terén egy verskötet
volt a székfoglalója, majd a Comédie színpadán aratta sikereit. Az ő neve a poézisban
az előkelőséget, az eleganciát, a kellemet jelenti. A legigazibb széplélek volt,
eltűnődő, elmerengő szellem, aki az őszi hervadásnak is csak a báját érezte. A legtisztább
romantika érvényesül a műveiben, az, amelyik örök marad, mint maga az emberi érzés.
Nem átható, megremegtető kürtzengés volt a költészete, hanem a pásztorsíp álmodó,
lágy szava, vagy a szelíd, méla holdsugár, amely végigrezeg a búgó fenyvesen. Csodálatos
ézrékenységű, finom hangszernek mutatkozott a kezében a vers, amelyen olyan virtuozitással
játszott, mint csak kevesen. Corneillenek, Racinenak egyenes leszármazottja ő, akinek
az anyag szerencsés megválasztása, elgondolása és a drámai fölépítés mellett külön
nagy erénye az elragadó, tündöklő dikció, amely a magyar nyelvben mesteri tolmácsolóra
lelt Ábrányi Emilben. Nálunk is bemutatott színművei: »Cyrano de Bergerac«, dráma.
(L. o.) »A regényesek«, vj. 3 felv, Ford. Telekes Béla. Bem. 1903. ápr. 3. Nemzeti
Színház. »A napkeleti királykisasszony«, verses dr. 4 felv. Ford. Benedek Marcell.
Bem. 1904. máj. 28. Nemzeti Színház. »A sasfiók«, dráma. (L. o.) »A fehér vacsora«,
mesejáték. Ford. Kosztolányi Dezső. Bem. 1919. nov. 7. Madách Színház. »A samarai
asszony«, dr. Ford. Telekes Béla. Bem. 1921. jan. 21. Várszínház. szin_IV.0085.pdf
IV
