Címszó: Rupp Margit - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1900
SZULETESIEVTIZED 1905
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0098.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0098.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30682.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Rupp
Margit
Szócikk: Rupp Margit (nyilhegyi), énekesnő, (szoprán),
sz. 1900. (születés
éve) nov. 6-án, Budapesten. (Budapest)
Előkelő magyar családból származik. Már 8 éves kora óta tanult zongorát, Fodor Ernő
(személy)
(információ)
zeneiskolájában, utóbb ugyanitt éneket. De
Sanctis Arturtól, (személy) (információ)
aki az eredetileg filigrán, csak szalonban
hallható hanganyagot kellő vivőerejűvé fejlesztette. R. nem járt színésziskolába;
a Zeneművészeti Főiskolán (intézmény)
19 éves korában énektanári oklevelet szerzett, majd egy félévet Bécsben (ország) töltött,
hogy művészetében tökéletesítse magát. Itt hangversenyen és szalonokban énekelt
s 1920-ban (időpont)
nőül ment a magyar származású Schenker-Angerer Gottfriedhez. (személy) Évek
múlva lépett fel ismét; 1926-ban (időpont) Verdi
(személy)
(információ)
Requiemének (cím) egy hangverseny
- előadásán a bécsi áll. opera (intézmény)
(információ)
igazgatója, Schalk Ferenc, (személy) hallotta
a szemnek és fülnek egyaránt gyönyörű művésznő kulturált énekét s rábírta őt, hogy
próbaképpen lépjen fel színpadán. Első színpadi kísérletét (Verdi (személy) (információ)
»Végzet hatalmá«- (cím) ban) sajtó
és közönség egyhangú elismeréssel fogadta s 1928 (időpont) ősze
óta R. — művvészi nevén mint Angerer Margit (személy) (információ)
— a híres bécsi (ország) operai
együttesnek egyik csillaga. Az ifjú, drámai szerepkörben Elsa (szerep) (Lohengrin),
(cím) (információ)
Margit (szerep) (Faust),
(cím) (információ)
Rózsalovag (szerep) (1930-ban
(időpont)
a salzburgi (ország)
ünnepi előadásokon is, 1931-ben (időpont) a
londoni Covent Garden operában), (intézmény)
Aithra (szerep)
(Egyiptomi Heléna), (cím) Komponista
(szerep)
(információ)
(Ariadne), (cím) Iphigenia
(szerep)
(»auf Tauris«, (cím)
Salzburg) (ország)
stb. az ő eleme. Több ízben nagy sikerrel vendégszerepelt a berlini áll. operában
(intézmény)
is. [Ezzel helyesbítettük az I. kötetünkben »Angerer« címszó alatt olvasható közleményt.
(A »Lili« (személy)
(információ)
név ott tévedés.)] szin_IV.0098.pdf IV
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Rupp Margit címszóvég 30682 Szócikk: Rupp
Margit (nyilhegyi), ytelepulesy nyilhegy ytelepulesy nyilhegy . . ykodvegy énekesnő,
(szoprán), sz. 1900. nov. xtalanevtizedx 1915 xtalanevtizedx 1925 6-án, Budapesten.
Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Előkelő magyar családból
származik. Már 8 éves kora óta tanult zongorát, Fodor Ernő yszemelynevy fodor
ernő yszemelynevy Fodor Ernő yszemelynevy fodor yszemelynevy ernő yszemelynevy
yszemelynevy Fodor yszemelynevy Ernő yszemelynevy ykodvegy zeneiskolájában, utóbb
ugyanitt éneket. De Sanctis Arturtól, yszemelynevy de sanctis artur
yszemelynevy De Sanctis Artur yszemelynevy de yszemelynevy sanctis yszemelynevy
artur yszemelynevy yszemelynevy De yszemelynevy Sanctis yszemelynevy Artur
yszemelynevy yk aki az eredetileg filigrán, csak szalonban hallható hanganyagot
kellő vivőerejűvé fejlesztette. R. nem járt színésziskolába; a Zeneművészeti Főiskolán
yintezmenyy zeneművészeti főiskola yintezmenyy Zeneművé yintezmenyy
zeneművészeti yintezmenyy főiskola yintezmenyy yintezmenyy Zeneművé yintezmenyy
ykodvegy 19 éves korában énektanári oklevelet szerzett, majd egy félévet Bécsben
ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy töltött, hogy művészetében
tökéletesítse magát. Itt hangversenyen és szalonokban énekelt s 1920-ban xevtizedx
1925 nőül ment a magyar származású Schenker-Angerer Gottfriedhez. yszemelynevy
schenker-angerer gottfried yszemelynevy Schenker-Angerer Gottfried yszemelynevy
schenker-angerer yszemelynevy gottfried yszemelynevy yszemelynevy
Schenker-Angerer yszemelynevy Gottfried y Évek múlva lépett fel ismét; 1926-ban
Verdi yszemelynevy verdi yszemelynevy Verdi yszemelynevy verdi yszemelynevy
yszemelynevy Verdi yszemelynevy ykodvegy Requiemének ycimy requieme ycimy Requiemé
ycimy requieme ycimy ycimy Requiemé ycimy ykodvegy egy hangverseny - előadásán a
bécsi áll. opera yintezmenyy bécsi áll. opera yintezmenyy bécsi ál yintezmenyy
bécsi yintezmenyy áll. yintezmenyy opera yintezmenyy yintezmenyy bécsi
yintezmenyy ál yintezmenyy ykodvegy igazgatója, Schalk Ferenc, yszemelynevy
schalk ferenc yszemelynevy Schalk Ferenc yszemelynevy schalk yszemelynevy
ferenc yszemelynevy yszemelynevy Schalk yszemelynevy Ferenc yszemelynevy
ykodvegy hallotta a szemnek és fülnek egyaránt gyönyörű művésznő kulturált énekét
s rábírta őt, hogy próbaképpen lépjen fel színpadán. Első színpadi kísérletét (Verdi
yszemelynevy verdi yszemelynevy Verdi yszemelynevy verdi yszemelynevy
yszemelynevy Verdi yszemelynevy ykodvegy »Végzet hatalmá«- ycimy végzet hatalma
ycimy Végzet hatalmá ycimy végzet ycimy hatalma ycimy ycimy Végzet ycimy
hatalmá ycimy ykodvegy ban) sajtó és közönség egyhangú elismeréssel fogadta s 1928
ősze xtalanevtizedx 1935 óta R. — művvészi nevén mint Angerer Margit yszemelynevy
angerer margit yszemelynevy Angerer Margit yszemelynevy angerer yszemelynevy
margit yszemelynevy yszemelynevy Angerer yszemelynevy Margit yszemelynevy
ykodvegy — a híres bécsi ytelepulesy bécs ytelepulesy bécs yorszagy Ausztria
ykodvegy operai együttesnek egyik csillaga. Az ifjú, drámai szerepkörben Elsa yszerepy
elsa yszerepy Elsa yszerepy elsa yszerepy yszerepy Elsa yszerepy ykodvegy (Lohengrin),
ycimy lohengrin ycimy Lohengrin ycimy lohengrin ycimy ycimy Lohengrin ycimy
ykodvegy Margit yszerepy margit yszerepy Margit yszerepy margit yszerepy
yszerepy Margit yszerepy ykodvegy (Faust), ycimy faust ycimy Faust ycimy faust
ycimy ycimy Faust ycimy ykodvegy Rózsalovag yszerepy rózsalovag yszerepy
Rózsalovag yszerepy rózsalovag yszerepy yszerepy Rózsalovag yszerepy ykodvegy (1930-ban
xevtizedx 1935 a salzburgi ytelepulesy salzburg ytelepulesy salzburg yorszagy
Ausztria ykodvegy ünnepi előadásokon is, 1931-ben a londoni Covent Garden operában),
yintezmenyy londoni covent garden opera yintezmenyy londoni yintezmenyy londoni
yintezmenyy covent yintezmenyy garden yintezmenyy opera yintezmenyy yintezmenyy
londoni yintezmenyy ykodvegy Aithra yszerepy aithra yszerepy Aithra yszerepy
aithra yszerepy yszerepy Aithra yszerepy ykodvegy (Egyiptomi Heléna), ycimy
egyiptomi heléna ycimy Egyiptomi Heléna ycimy egyiptomi ycimy heléna ycimy
ycimy Egyiptomi ycimy Heléna ycimy ykodvegy Komponista yszerepy komponista
yszerepy Komponista yszerepy komponista yszerepy yszerepy Komponista yszerepy
ykodvegy (Ariadne), ycimy ariadne ycimy Ariadne ycimy ariadne ycimy ycimy
Ariadne ycimy ykodvegy Iphigenia yszerepy iphigenia yszerepy Iphigenia yszerepy
iphigenia yszerepy yszerepy Iphigenia yszerepy ykodvegy (»auf Tauris«, ycimy
auf tauris ycimy auf Tauris ycimy auf ycimy tauris ycimy ycimy auf ycimy Tauris
ycimy ykodvegy Salzburg) ytelepulesy salzburg ytelepulesy Salzburg yorszagy
Ausztria ykodvegy stb. az ő eleme. Több ízben nagy sikerrel vendégszerepelt a berlini
áll. operában yintezmenyy berlini áll. opera yintezmenyy berlini yintezmenyy
berlini yintezmenyy áll. yintezmenyy opera yintezmenyy yintezmenyy berlini
yintezmenyy ykodvegy is. [Ezzel helyesbítettük az I. kötetünkben »Angerer« címszó
alatt olvasható közleményt. (A »Lili« yszemelynevy lili yszemelynevy Lili
yszemelynevy lili yszemelynevy yszemelynevy Lili yszemelynevy ykodvegy név ott tévedés.)]
szin_IV.0098.pdf IV
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Rupp Margit - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1900
SZULETESIEVTIZED 1905
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0098.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0098.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30682.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Rupp
Margit
Szócikk: Rupp Margit (nyilhegyi), énekesnő, (szoprán),
sz. 1900. nov. 6-án, Budapesten. Előkelő magyar családból származik. Már 8 éves
kora óta tanult zongorát, Fodor Ernő zeneiskolájában, utóbb ugyanitt éneket. De
Sanctis Arturtól, aki az eredetileg filigrán, csak szalonban hallható hanganyagot
kellő vivőerejűvé fejlesztette. R. nem járt színésziskolába; a Zeneművészeti Főiskolán
19 éves korában énektanári oklevelet szerzett, majd egy félévet Bécsben töltött,
hogy művészetében tökéletesítse magát. Itt hangversenyen és szalonokban énekelt
s 1920-ban nőül ment a magyar származású Schenker-Angerer Gottfriedhez. Évek múlva
lépett fel ismét; 1926-ban Verdi Requiemének egy hangverseny - előadásán a bécsi
áll. opera igazgatója, Schalk Ferenc, hallotta a szemnek és fülnek egyaránt gyönyörű
művésznő kulturált énekét s rábírta őt, hogy próbaképpen lépjen fel színpadán. Első
színpadi kísérletét (Verdi »Végzet hatalmá«- ban) sajtó és közönség egyhangú elismeréssel
fogadta s 1928 ősze óta R. — művvészi nevén mint Angerer Margit — a híres bécsi
operai együttesnek egyik csillaga. Az ifjú, drámai szerepkörben Elsa (Lohengrin),
Margit (Faust), Rózsalovag (1930-ban a salzburgi ünnepi előadásokon is, 1931-ben
a londoni Covent Garden operában), Aithra (Egyiptomi Heléna), Komponista (Ariadne),
Iphigenia (»auf Tauris«, Salzburg) stb. az ő eleme. Több ízben nagy sikerrel vendégszerepelt
a berlini áll. operában is. [Ezzel helyesbítettük az I. kötetünkben »Angerer« címszó
alatt olvasható közleményt. (A »Lili« név ott tévedés.)] szin_IV.0098.pdf IV
