Címszó: Rupp Margit - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1900

SZULETESIEVTIZED 1905

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0098.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0098.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30682.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Rupp Margit

Szócikk: Rupp Margit (nyilhegyi), énekesnő, (szoprán), sz. 1900. (születés éve) nov. 6-án, Budapesten. (Budapest) Előkelő magyar családból származik. Már 8 éves kora óta tanult zongorát, Fodor Ernő (személy) (információ)  zeneiskolájában, utóbb ugyanitt éneket. De Sanctis Arturtól, (személy) (információ)  aki az eredetileg filigrán, csak szalonban hallható hanganyagot kellő vivőerejűvé fejlesztette. R. nem járt színésziskolába; a Zeneművészeti Főiskolán (intézmény) 19 éves korában énektanári oklevelet szerzett, majd egy félévet Bécsben (ország) töltött, hogy művészetében tökéletesítse magát. Itt hangversenyen és szalonokban énekelt s 1920-ban (időpont) nőül ment a magyar származású Schenker-Angerer Gottfriedhez. (személy) Évek múlva lépett fel ismét; 1926-ban (időpont) Verdi (személy) (információ)  Requiemének (cím) egy hangverseny - előadásán a bécsi áll. opera (intézmény) (információ)  igazgatója, Schalk Ferenc, (személy) hallotta a szemnek és fülnek egyaránt gyönyörű művésznő kulturált énekét s rábírta őt, hogy próbaképpen lépjen fel színpadán. Első színpadi kísérletét (Verdi (személy) (információ)  »Végzet hatalmá«- (cím) ban) sajtó és közönség egyhangú elismeréssel fogadta s 1928 (időpont) ősze óta R. — művvészi nevén mint Angerer Margit (személy) (információ)  — a híres bécsi (ország) operai együttesnek egyik csillaga. Az ifjú, drámai szerepkörben Elsa (szerep) (Lohengrin), (cím) (információ)  Margit (szerep) (Faust), (cím) (információ)  Rózsalovag (szerep) (1930-ban (időpont) a salzburgi (ország) ünnepi előadásokon is, 1931-ben (időpont) a londoni Covent Garden operában), (intézmény) Aithra (szerep) (Egyiptomi Heléna), (cím) Komponista (szerep) (információ)  (Ariadne), (cím) Iphigenia (szerep) (»auf Tauris«, (cím) Salzburg) (ország) stb. az ő eleme. Több ízben nagy sikerrel vendégszerepelt a berlini áll. operában (intézmény) is. [Ezzel helyesbítettük az I. kötetünkben »Angerer« címszó alatt olvasható közleményt. (A »Lili« (személy) (információ)  név ott tévedés.)] szin_IV.0098.pdf IV

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Rupp Margit címszóvég 30682 Szócikk: Rupp Margit (nyilhegyi), ytelepulesy nyilhegy ytelepulesy nyilhegy . . ykodvegy énekesnő, (szoprán), sz. 1900. nov. xtalanevtizedx 1915 xtalanevtizedx 1925 6-án, Budapesten. Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Előkelő magyar családból származik. Már 8 éves kora óta tanult zongorát, Fodor Ernő yszemelynevy fodor ernő yszemelynevy Fodor Ernő yszemelynevy fodor yszemelynevy ernő yszemelynevy yszemelynevy Fodor yszemelynevy Ernő yszemelynevy ykodvegy zeneiskolájában, utóbb ugyanitt éneket. De Sanctis Arturtól, yszemelynevy de sanctis artur yszemelynevy De Sanctis Artur yszemelynevy de yszemelynevy sanctis yszemelynevy artur yszemelynevy yszemelynevy De yszemelynevy Sanctis yszemelynevy Artur yszemelynevy yk aki az eredetileg filigrán, csak szalonban hallható hanganyagot kellő vivőerejűvé fejlesztette. R. nem járt színésziskolába; a Zeneművészeti Főiskolán yintezmenyy zeneművészeti főiskola yintezmenyy Zeneművé yintezmenyy zeneművészeti yintezmenyy főiskola yintezmenyy yintezmenyy Zeneművé yintezmenyy ykodvegy 19 éves korában énektanári oklevelet szerzett, majd egy félévet Bécsben ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy töltött, hogy művészetében tökéletesítse magát. Itt hangversenyen és szalonokban énekelt s 1920-ban xevtizedx 1925 nőül ment a magyar származású Schenker-Angerer Gottfriedhez. yszemelynevy schenker-angerer gottfried yszemelynevy Schenker-Angerer Gottfried yszemelynevy schenker-angerer yszemelynevy gottfried yszemelynevy yszemelynevy Schenker-Angerer yszemelynevy Gottfried y Évek múlva lépett fel ismét; 1926-ban Verdi yszemelynevy verdi yszemelynevy Verdi yszemelynevy verdi yszemelynevy yszemelynevy Verdi yszemelynevy ykodvegy Requiemének ycimy requieme ycimy Requiemé ycimy requieme ycimy ycimy Requiemé ycimy ykodvegy egy hangverseny - előadásán a bécsi áll. opera yintezmenyy bécsi áll. opera yintezmenyy bécsi ál yintezmenyy bécsi yintezmenyy áll. yintezmenyy opera yintezmenyy yintezmenyy bécsi yintezmenyy ál yintezmenyy ykodvegy igazgatója, Schalk Ferenc, yszemelynevy schalk ferenc yszemelynevy Schalk Ferenc yszemelynevy schalk yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Schalk yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy hallotta a szemnek és fülnek egyaránt gyönyörű művésznő kulturált énekét s rábírta őt, hogy próbaképpen lépjen fel színpadán. Első színpadi kísérletét (Verdi yszemelynevy verdi yszemelynevy Verdi yszemelynevy verdi yszemelynevy yszemelynevy Verdi yszemelynevy ykodvegy »Végzet hatalmá«- ycimy végzet hatalma ycimy Végzet hatalmá ycimy végzet ycimy hatalma ycimy ycimy Végzet ycimy hatalmá ycimy ykodvegy ban) sajtó és közönség egyhangú elismeréssel fogadta s 1928 ősze xtalanevtizedx 1935 óta R. — művvészi nevén mint Angerer Margit yszemelynevy angerer margit yszemelynevy Angerer Margit yszemelynevy angerer yszemelynevy margit yszemelynevy yszemelynevy Angerer yszemelynevy Margit yszemelynevy ykodvegy — a híres bécsi ytelepulesy bécs ytelepulesy bécs yorszagy Ausztria ykodvegy operai együttesnek egyik csillaga. Az ifjú, drámai szerepkörben Elsa yszerepy elsa yszerepy Elsa yszerepy elsa yszerepy yszerepy Elsa yszerepy ykodvegy (Lohengrin), ycimy lohengrin ycimy Lohengrin ycimy lohengrin ycimy ycimy Lohengrin ycimy ykodvegy Margit yszerepy margit yszerepy Margit yszerepy margit yszerepy yszerepy Margit yszerepy ykodvegy (Faust), ycimy faust ycimy Faust ycimy faust ycimy ycimy Faust ycimy ykodvegy Rózsalovag yszerepy rózsalovag yszerepy Rózsalovag yszerepy rózsalovag yszerepy yszerepy Rózsalovag yszerepy ykodvegy (1930-ban xevtizedx 1935 a salzburgi ytelepulesy salzburg ytelepulesy salzburg yorszagy Ausztria ykodvegy ünnepi előadásokon is, 1931-ben a londoni Covent Garden operában), yintezmenyy londoni covent garden opera yintezmenyy londoni yintezmenyy londoni yintezmenyy covent yintezmenyy garden yintezmenyy opera yintezmenyy yintezmenyy londoni yintezmenyy ykodvegy Aithra yszerepy aithra yszerepy Aithra yszerepy aithra yszerepy yszerepy Aithra yszerepy ykodvegy (Egyiptomi Heléna), ycimy egyiptomi heléna ycimy Egyiptomi Heléna ycimy egyiptomi ycimy heléna ycimy ycimy Egyiptomi ycimy Heléna ycimy ykodvegy Komponista yszerepy komponista yszerepy Komponista yszerepy komponista yszerepy yszerepy Komponista yszerepy ykodvegy (Ariadne), ycimy ariadne ycimy Ariadne ycimy ariadne ycimy ycimy Ariadne ycimy ykodvegy Iphigenia yszerepy iphigenia yszerepy Iphigenia yszerepy iphigenia yszerepy yszerepy Iphigenia yszerepy ykodvegy (»auf Tauris«, ycimy auf tauris ycimy auf Tauris ycimy auf ycimy tauris ycimy ycimy auf ycimy Tauris ycimy ykodvegy Salzburg) ytelepulesy salzburg ytelepulesy Salzburg yorszagy Ausztria ykodvegy stb. az ő eleme. Több ízben nagy sikerrel vendégszerepelt a berlini áll. operában yintezmenyy berlini áll. opera yintezmenyy berlini yintezmenyy berlini yintezmenyy áll. yintezmenyy opera yintezmenyy yintezmenyy berlini yintezmenyy ykodvegy is. [Ezzel helyesbítettük az I. kötetünkben »Angerer« címszó alatt olvasható közleményt. (A »Lili« yszemelynevy lili yszemelynevy Lili yszemelynevy lili yszemelynevy yszemelynevy Lili yszemelynevy ykodvegy név ott tévedés.)] szin_IV.0098.pdf IV

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Rupp Margit - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1900

SZULETESIEVTIZED 1905

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0098.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0098.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30682.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Rupp Margit

Szócikk: Rupp Margit (nyilhegyi), énekesnő, (szoprán), sz. 1900. nov. 6-án, Budapesten. Előkelő magyar családból származik. Már 8 éves kora óta tanult zongorát, Fodor Ernő zeneiskolájában, utóbb ugyanitt éneket. De Sanctis Arturtól, aki az eredetileg filigrán, csak szalonban hallható hanganyagot kellő vivőerejűvé fejlesztette. R. nem járt színésziskolába; a Zeneművészeti Főiskolán 19 éves korában énektanári oklevelet szerzett, majd egy félévet Bécsben töltött, hogy művészetében tökéletesítse magát. Itt hangversenyen és szalonokban énekelt s 1920-ban nőül ment a magyar származású Schenker-Angerer Gottfriedhez. Évek múlva lépett fel ismét; 1926-ban Verdi Requiemének egy hangverseny - előadásán a bécsi áll. opera igazgatója, Schalk Ferenc, hallotta a szemnek és fülnek egyaránt gyönyörű művésznő kulturált énekét s rábírta őt, hogy próbaképpen lépjen fel színpadán. Első színpadi kísérletét (Verdi »Végzet hatalmá«- ban) sajtó és közönség egyhangú elismeréssel fogadta s 1928 ősze óta R. — művvészi nevén mint Angerer Margit — a híres bécsi operai együttesnek egyik csillaga. Az ifjú, drámai szerepkörben Elsa (Lohengrin), Margit (Faust), Rózsalovag (1930-ban a salzburgi ünnepi előadásokon is, 1931-ben a londoni Covent Garden operában), Aithra (Egyiptomi Heléna), Komponista (Ariadne), Iphigenia (»auf Tauris«, Salzburg) stb. az ő eleme. Több ízben nagy sikerrel vendégszerepelt a berlini áll. operában is. [Ezzel helyesbítettük az I. kötetünkben »Angerer« címszó alatt olvasható közleményt. (A »Lili« név ott tévedés.)] szin_IV.0098.pdf IV