Címszó: Sallay Géza dr. - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1884

SZULETESIEVTIZED 1885

CSALADTAGJA Sallay Jenő

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0105.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0105.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30714.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Sallay Géza dr.

Szócikk: Sallay Géza dr. (nagysarlai), (megye) a vidéki színészet és az áll. eng. magánszínészképző iskolák (intézmény) volt felügyelője, jog- és államtudományi doktor, okleveles középiskolai tanár. Borostyáni Nándor (személy) és Borostyáni Irma (személy) írók unokaöccse; atyja, S. Jenő (személy) szintén író- és újságíró volt. Sz. 1884. (születés éve) dec. 15-én, Temesvárott. (megye) Filológiai tanulmányait a budapesti, (Budapest) a jogit viszont a debreceni tudományegyetemen végezte. Állami szolgálatát mint középiskolai tanár kezdte, de rövidesen, gr. Zichy János (személy) minisztersége idején, a kultuszminiszteriumi művészeti ügyosztályába kerül, hol egy ideig a képzőművészeti-, majd a zenei-, végül a színészeti ügyek előadója lett. Ezen minőségben előbb az Orsz. Színművészeti Tanács (intézmény) előadójegyzőjévé, majd 1922-ben (időpont) a vidéki színészet és az áll. eng. magánszínészképző iskolák (intézmény) orsz. felügyelőjévé nevezik ki. A vidéki színészet felügyeletét a világháború és az azt követő forradalmak okozta legválságosabb időben vette át és rátermettségének, valamint fáradságot nem ismerő ügyszeretetének,, mellyel a vidéki színészet minden baját hamarosan felismerte és a vidéki hatóságokkal közvetlen kapcsolatot teremtett, köszönhető jó részben, hogy nemzeti művelődésünknek ezen oly fontos tényezője eddig még nem omlott össze„ sőt lassan ismét a fejlődés útjára tért. Kezdettől fogtva előharcosa a vidéki színházak városiasításának és a staggtione-rendszer életbeléptetésének. A színészképzés kérdésének rendezésében ugyancsak tevékeny része van. Irodalmii munkássága pályája első felében szakirodalmi cikkeken kivül: »Döbrentei Gábor élete és munkássága« (cím) (információ)  (1912). (időpont) 1930. (időpont) szept. havában állásáról lemondott. szin_IV.0105.pdf IV

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Sallay Géza dr. címszóvég 30714 Szócikk: Sallay Géza dr. (nagysarlai), ytelepulesy nagysarló ytelepulesy nagysarlai ymegyey bars megye ykodvegy a vidéki színészet és az áll. eng. magánszínészképző iskolák yintezmenyy áll. eng. magánszínészképző iskolák yintezmenyy áll. eng yintezmenyy áll. yintezmenyy eng. yintezmenyy magánszínészképző yintezmenyy iskolák yintezmenyy yintezmenyy áll. yintezmenyy eng yi volt felügyelője, jog- és államtudományi doktor, okleveles középiskolai tanár. Borostyáni Nándor yszemelynevy borostyáni nándor yszemelynevy Borostyáni Nándor yszemelynevy borostyáni yszemelynevy nándor yszemelynevy yszemelynevy Borostyáni yszemelynevy Nándor yszemelynevy ykodvegy és Borostyáni Irma yszemelynevy borostyáni irma yszemelynevy Borostyáni Irma yszemelynevy borostyáni yszemelynevy irma yszemelynevy yszemelynevy Borostyáni yszemelynevy Irma yszemelynevy ykodvegy írók unokaöccse; atyja, S. Jenő yszemelynevy s. jenő yszemelynevy S. Jenő yszemelynevy s. yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy S. yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy szintén író- és újságíró volt. Sz. 1884. dec. xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 15-én, Temesvárott. ytelepulesy temesvár ytelepulesy Temesvár ymegyey temes megye ykodvegy Filológiai tanulmányait a budapesti, Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy a jogit viszont a debreceni tudományegyetemen végezte. Állami szolgálatát mint középiskolai tanár kezdte, de rövidesen, gr. Zichy János yszemelynevy gr. zichy jános yszemelynevy gr. Zichy János yszemelynevy gr. yszemelynevy zichy yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy gr. yszemelynevy Zichy yszemelynevy János yszemelynevy ykodve minisztersége idején, a kultuszminiszteriumi művészeti ügyosztályába kerül, hol egy ideig a képzőművészeti-, majd a zenei-, végül a színészeti ügyek előadója lett. Ezen minőségben előbb az Orsz. Színművészeti Tanács yintezmenyy orsz. színművészeti tanács yintezmenyy Orsz. Sz yintezmenyy orsz. yintezmenyy színművészeti yintezmenyy tanács yintezmenyy yintezmenyy Orsz. yintezmenyy Sz yintezmenyy ykodvegy előadójegyzőjévé, majd 1922-ben xevtizedx 1925 a vidéki színészet és az áll. eng. magánszínészképző iskolák yintezmenyy áll. eng. magánszínészképző iskolák yintezmenyy áll. eng yintezmenyy áll. yintezmenyy eng. yintezmenyy magánszínészképző yintezmenyy iskolák yintezmenyy yintezmenyy áll. yintezmenyy eng yi orsz. felügyelőjévé nevezik ki. A vidéki színészet felügyeletét a világháború és az azt követő forradalmak okozta legválságosabb időben vette át és rátermettségének, valamint fáradságot nem ismerő ügyszeretetének,, mellyel a vidéki színészet minden baját hamarosan felismerte és a vidéki hatóságokkal közvetlen kapcsolatot teremtett, köszönhető jó részben, hogy nemzeti művelődésünknek ezen oly fontos tényezője eddig még nem omlott össze„ sőt lassan ismét a fejlődés útjára tért. Kezdettől fogtva előharcosa a vidéki színházak városiasításának és a staggtione-rendszer életbeléptetésének. A színészképzés kérdésének rendezésében ugyancsak tevékeny része van. Irodalmii munkássága pályája első felében szakirodalmi cikkeken kivül: »Döbrentei Gábor élete és munkássága« ycimy döbrentei gábor élete és munkássága ycimy Döbrentei Gábor élete és munkássága ycimy döbrentei ycimy gábor ycimy élete ycimy és ycimy munkássága ycimy ycimy Döbrentei ycimy Gábor ycimy élete ycim (1912). xevtizedx 1915 1930. xevtizedx 1935 szept. havában állásáról lemondott. szin_IV.0105.pdf IV

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Sallay Géza dr. - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1884

SZULETESIEVTIZED 1885

CSALADTAGJA Sallay Jenő

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0105.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0105.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30714.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Sallay Géza dr.

Szócikk: Sallay Géza dr. (nagysarlai), a vidéki színészet és az áll. eng. magánszínészképző iskolák volt felügyelője, jog- és államtudományi doktor, okleveles középiskolai tanár. Borostyáni Nándor és Borostyáni Irma írók unokaöccse; atyja, S. Jenő szintén író- és újságíró volt. Sz. 1884. dec. 15-én, Temesvárott. Filológiai tanulmányait a budapesti, a jogit viszont a debreceni tudományegyetemen végezte. Állami szolgálatát mint középiskolai tanár kezdte, de rövidesen, gr. Zichy János minisztersége idején, a kultuszminiszteriumi művészeti ügyosztályába kerül, hol egy ideig a képzőművészeti-, majd a zenei-, végül a színészeti ügyek előadója lett. Ezen minőségben előbb az Orsz. Színművészeti Tanács előadójegyzőjévé, majd 1922-ben a vidéki színészet és az áll. eng. magánszínészképző iskolák orsz. felügyelőjévé nevezik ki. A vidéki színészet felügyeletét a világháború és az azt követő forradalmak okozta legválságosabb időben vette át és rátermettségének, valamint fáradságot nem ismerő ügyszeretetének,, mellyel a vidéki színészet minden baját hamarosan felismerte és a vidéki hatóságokkal közvetlen kapcsolatot teremtett, köszönhető jó részben, hogy nemzeti művelődésünknek ezen oly fontos tényezője eddig még nem omlott össze„ sőt lassan ismét a fejlődés útjára tért. Kezdettől fogtva előharcosa a vidéki színházak városiasításának és a staggtione-rendszer életbeléptetésének. A színészképzés kérdésének rendezésében ugyancsak tevékeny része van. Irodalmii munkássága pályája első felében szakirodalmi cikkeken kivül: »Döbrentei Gábor élete és munkássága« (1912). 1930. szept. havában állásáról lemondott. szin_IV.0105.pdf IV