Címszó: Sallay Géza dr. - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1884
SZULETESIEVTIZED 1885
CSALADTAGJA Sallay Jenő
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0105.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0105.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30714.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Sallay
Géza dr.
Szócikk: Sallay Géza dr. (nagysarlai), (megye) a vidéki
színészet és az áll. eng. magánszínészképző iskolák (intézmény)
volt felügyelője, jog- és államtudományi doktor, okleveles középiskolai tanár. Borostyáni
Nándor (személy)
és Borostyáni Irma (személy) írók
unokaöccse; atyja, S. Jenő (személy) szintén
író- és újságíró volt. Sz. 1884. (születés
éve) dec. 15-én, Temesvárott. (megye) Filológiai
tanulmányait a budapesti, (Budapest)
a jogit viszont a debreceni tudományegyetemen végezte. Állami szolgálatát mint középiskolai
tanár kezdte, de rövidesen, gr. Zichy János (személy) minisztersége
idején, a kultuszminiszteriumi művészeti ügyosztályába kerül, hol egy ideig a képzőművészeti-,
majd a zenei-, végül a színészeti ügyek előadója lett. Ezen minőségben előbb az
Orsz. Színművészeti Tanács (intézmény)
előadójegyzőjévé, majd 1922-ben (időpont) a
vidéki színészet és az áll. eng. magánszínészképző iskolák (intézmény)
orsz. felügyelőjévé nevezik ki. A vidéki színészet felügyeletét a világháború és
az azt követő forradalmak okozta legválságosabb időben vette át és rátermettségének,
valamint fáradságot nem ismerő ügyszeretetének,, mellyel a vidéki színészet minden
baját hamarosan felismerte és a vidéki hatóságokkal közvetlen kapcsolatot teremtett,
köszönhető jó részben, hogy nemzeti művelődésünknek ezen oly fontos tényezője eddig
még nem omlott össze„ sőt lassan ismét a fejlődés útjára tért. Kezdettől fogtva
előharcosa a vidéki színházak városiasításának és a staggtione-rendszer életbeléptetésének.
A színészképzés kérdésének rendezésében ugyancsak tevékeny része van. Irodalmii
munkássága pályája első felében szakirodalmi cikkeken kivül: »Döbrentei Gábor élete
és munkássága« (cím)
(információ)
(1912). (időpont) 1930.
(időpont)
szept. havában állásáról lemondott. szin_IV.0105.pdf IV
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Sallay Géza dr. címszóvég 30714 Szócikk:
Sallay Géza dr. (nagysarlai), ytelepulesy nagysarló ytelepulesy nagysarlai
ymegyey bars megye ykodvegy a vidéki színészet és az áll. eng. magánszínészképző
iskolák yintezmenyy áll. eng. magánszínészképző iskolák yintezmenyy áll. eng
yintezmenyy áll. yintezmenyy eng. yintezmenyy magánszínészképző yintezmenyy
iskolák yintezmenyy yintezmenyy áll. yintezmenyy eng yi volt felügyelője, jog- és
államtudományi doktor, okleveles középiskolai tanár. Borostyáni Nándor yszemelynevy
borostyáni nándor yszemelynevy Borostyáni Nándor yszemelynevy borostyáni
yszemelynevy nándor yszemelynevy yszemelynevy Borostyáni yszemelynevy Nándor
yszemelynevy ykodvegy és Borostyáni Irma yszemelynevy borostyáni irma
yszemelynevy Borostyáni Irma yszemelynevy borostyáni yszemelynevy irma
yszemelynevy yszemelynevy Borostyáni yszemelynevy Irma yszemelynevy ykodvegy írók
unokaöccse; atyja, S. Jenő yszemelynevy s. jenő yszemelynevy S. Jenő
yszemelynevy s. yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy S. yszemelynevy
Jenő yszemelynevy ykodvegy szintén író- és újságíró volt. Sz. 1884. dec. xtalanevtizedx
1895 xtalanevtizedx 1905 15-én, Temesvárott. ytelepulesy temesvár ytelepulesy
Temesvár ymegyey temes megye ykodvegy Filológiai tanulmányait a budapesti, Budapest
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy a jogit viszont a debreceni
tudományegyetemen végezte. Állami szolgálatát mint középiskolai tanár kezdte, de
rövidesen, gr. Zichy János yszemelynevy gr. zichy jános yszemelynevy gr. Zichy
János yszemelynevy gr. yszemelynevy zichy yszemelynevy jános yszemelynevy
yszemelynevy gr. yszemelynevy Zichy yszemelynevy János yszemelynevy ykodve minisztersége
idején, a kultuszminiszteriumi művészeti ügyosztályába kerül, hol egy ideig a képzőművészeti-,
majd a zenei-, végül a színészeti ügyek előadója lett. Ezen minőségben előbb az
Orsz. Színművészeti Tanács yintezmenyy orsz. színművészeti tanács yintezmenyy
Orsz. Sz yintezmenyy orsz. yintezmenyy színművészeti yintezmenyy tanács
yintezmenyy yintezmenyy Orsz. yintezmenyy Sz yintezmenyy ykodvegy előadójegyzőjévé,
majd 1922-ben xevtizedx 1925 a vidéki színészet és az áll. eng. magánszínészképző
iskolák yintezmenyy áll. eng. magánszínészképző iskolák yintezmenyy áll. eng
yintezmenyy áll. yintezmenyy eng. yintezmenyy magánszínészképző yintezmenyy
iskolák yintezmenyy yintezmenyy áll. yintezmenyy eng yi orsz. felügyelőjévé nevezik
ki. A vidéki színészet felügyeletét a világháború és az azt követő forradalmak okozta
legválságosabb időben vette át és rátermettségének, valamint fáradságot nem ismerő
ügyszeretetének,, mellyel a vidéki színészet minden baját hamarosan felismerte és
a vidéki hatóságokkal közvetlen kapcsolatot teremtett, köszönhető jó részben, hogy
nemzeti művelődésünknek ezen oly fontos tényezője eddig még nem omlott össze„ sőt
lassan ismét a fejlődés útjára tért. Kezdettől fogtva előharcosa a vidéki színházak
városiasításának és a staggtione-rendszer életbeléptetésének. A színészképzés kérdésének
rendezésében ugyancsak tevékeny része van. Irodalmii munkássága pályája első felében
szakirodalmi cikkeken kivül: »Döbrentei Gábor élete és munkássága« ycimy
döbrentei gábor élete és munkássága ycimy Döbrentei Gábor élete és munkássága
ycimy döbrentei ycimy gábor ycimy élete ycimy és ycimy munkássága ycimy ycimy
Döbrentei ycimy Gábor ycimy élete ycim (1912). xevtizedx 1915 1930. xevtizedx
1935 szept. havában állásáról lemondott. szin_IV.0105.pdf IV
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Sallay Géza dr. - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1884
SZULETESIEVTIZED 1885
CSALADTAGJA Sallay Jenő
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0105.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0105.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30714.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Sallay
Géza dr.
Szócikk: Sallay Géza dr. (nagysarlai), a vidéki
színészet és az áll. eng. magánszínészképző iskolák volt felügyelője, jog- és államtudományi
doktor, okleveles középiskolai tanár. Borostyáni Nándor és Borostyáni Irma írók
unokaöccse; atyja, S. Jenő szintén író- és újságíró volt. Sz. 1884. dec. 15-én,
Temesvárott. Filológiai tanulmányait a budapesti, a jogit viszont a debreceni tudományegyetemen
végezte. Állami szolgálatát mint középiskolai tanár kezdte, de rövidesen, gr. Zichy
János minisztersége idején, a kultuszminiszteriumi művészeti ügyosztályába kerül,
hol egy ideig a képzőművészeti-, majd a zenei-, végül a színészeti ügyek előadója
lett. Ezen minőségben előbb az Orsz. Színművészeti Tanács előadójegyzőjévé, majd
1922-ben a vidéki színészet és az áll. eng. magánszínészképző iskolák orsz. felügyelőjévé
nevezik ki. A vidéki színészet felügyeletét a világháború és az azt követő forradalmak
okozta legválságosabb időben vette át és rátermettségének, valamint fáradságot nem
ismerő ügyszeretetének,, mellyel a vidéki színészet minden baját hamarosan felismerte
és a vidéki hatóságokkal közvetlen kapcsolatot teremtett, köszönhető jó részben,
hogy nemzeti művelődésünknek ezen oly fontos tényezője eddig még nem omlott össze„
sőt lassan ismét a fejlődés útjára tért. Kezdettől fogtva előharcosa a vidéki színházak
városiasításának és a staggtione-rendszer életbeléptetésének. A színészképzés kérdésének
rendezésében ugyancsak tevékeny része van. Irodalmii munkássága pályája első felében
szakirodalmi cikkeken kivül: »Döbrentei Gábor élete és munkássága« (1912). 1930.
szept. havában állásáról lemondott. szin_IV.0105.pdf IV
