Címszó: Sardou /szárdú/ Victorien - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1831

SZULETESIEVTIZED 1835

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0111.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0111.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30731.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Sardou szárdú Victorien

Szócikk: Sardou /szárdú/ Victorien fr. (nemzetiség) (információ)  színműíró, sz. 1831. (születés éve) szept. 7-én, Párizsban, (ország) megh. 1908. nov. 9-én, u. o. Kezdetben orvosi pályára készült, majd történelemmel és irodalommal kezdett foglalkozni. Ám a színpad kezdettől fogva vonzotta hajlamait és fantáziáját s csakhamar ki is lépett eléő színműírói próbálkozásával a közönség elé. Huszonhárom éves korában, 1854-ben (időpont) adták elő »La taverne des étudiants« (cím) (információ)  c. darabját az »Odeon«-ban, (intézmény) amely megbukott. Nemsokára ezután feleségül vette Brécourt (személy) színésznőt s házassága révén közeli ismeretségbe került Déjazet-val, (személy) a híres színésznővel, aki fölismerte talentumát és »Monsieur Garat« (cím) s »Les prés Saint Gervais« (cím) címmel két parádés szerepet íratott vele magának. Ezek a darabok 1860-ban (időpont) kerültek bemutatásra és tartósan műsoron maradtak. Egy évvel később már a »Gymnase« (intézmény) (információ)  disztingvált közönsége ellőtt aratott nagy tetszést »Les pattes de mouche« (cím) c. vígjátékával, amely nálunk »Az utolsó levél« (cím) c. alatt ismeretes. Ekkor aratta első komoly sikerét és ez időtől fogva csaknem minden évben írt új darabot, néha kettőt is. Sorra következtek »Piccolino«, (cím) »Nos intimes« (cím) (»Jó barátok« (cím) (információ)  c. alatt lásd: II. kötet, 334. old.), »Les Ganaches« (cím) (1861), (időpont) »Les diables noirs« (cím) (1863), (időpont) a »Don Quichotte« (cím) (információ)  c. darabjai s a »Les pommes du voisin« (cím) c. bohózat (1864). (időpont) 1882. (időpont) aug. 31-én a Budai Színkörben (intézmény) (információ)  adták, majd 1865-ben (időpont) a »Les vieux garcons« (cím) (Lásd: »Agglegények« (cím) (információ)  címszót, I. kötet, 32. old.) és a »La famille Benoiton« (cím) (információ)  (1866. (időpont) máj. 16-án), amely élesen gúnyolja ki a második császárság erkölcseit. A »Nos bons villageois« (cím) (Nemzeti Színházunkban (intézmény) (információ)  »A jó falusiak« (cím) c.) a falusi élet álörömeit gúnyolja, a »Séraphine« (cím) (1868) (időpont) az álszenteskedő nőt viszi színpadba. Ugyanebből az időből való a »Maison meuve« (cím) (»Az új cég«, (cím) nálunk 1876. (időpont) szept. 15-én), c. darabja is. 1870-ben (időpont) került színre a »Fernande«, (cím) (információ)  felújítása: 1902. (időpont) máj. 23. s két évre rá a »Rabagas«, (cím) amely afféle drámai pamflet volt. Nálunk 1873. (időpont) febr. 7-én mutatták be. Ennek hőseiül különböző politikai párthoz tartozó parvenüket választott modellül s el(őadasa a Vaudeville-ban (intézmény) (információ)  formális tüntetésre adott alkalmat. A »Sazu bácsi« (cím) egy délamerikai (ország) család jellemra­zát adta. Ford. Teleky József, (személy) (információ)  1876-ban. (időpont) Ezután következték a »Ferréol«, (cím) (1875), (időpont) a »Dóra.« (cím) (1877), (időpont) a »Les biourgeois de Pont- Areis« (cím) (1878) (időpont) s végül a »Daniel Rochat«, (cím) amelyben a szabad szellemet és a hitbuzgóságot állította, egymással szembe. Legnagyobb sikerű darabjai csak ezután kerültek sorra: »Idegesek« (cím) (információ)  (L. o.), »Divorcons« (cím) (»Váljunk el«, (cím) l. o.), amely 1884-ben (időpont) került bemutatóra, az »Odette« (cím) (információ)  (L. o.), (1882), (időpont) a »Fedóra« (cím) (1883), (időpont) (L. o.), majd a »Theodora« (cím) (1884). (időpont) 1886-ban (időpont) került színre a »Le Crocodile« (cím) c. látványos darabja s rá egy évre a »Tosca«, (cím) (információ)  (L. o.), amelynek címszerepét Sarah Bernhardt (személy) számára írta. »A haza« (cím) (1870. (időpont) jan. 24-én), az »Agglegények«, (cím) (információ)  a »Georgette«, (cím) »Ghismonda«, (cím) »Marcelle«, (cím) 1898. (időpont) febr. 4-én (ford. Alexander Bernát), (személy) (információ)  »Szókimondó asszonyság« (cím) (információ)  (L. o.) stb. mind egy-egy nevezetes állomása Sardou (személy) (információ)  színműírói pályájának. Egyéb színművei, melyek nálunk is színre kerültek: »Csapodár«, (cím) (információ)  »Napamasszony«, (cím) vj. 3 felv.-ban. Írta: Deslandes Raymonddal. (személy) Bem. Fáy J. Béla (személy) (információ)  fordításában, 1889. (időpont) nov. 8-án. »A boszorkány«, (cím) dráma 5 felv. Ford. Fáy J. Béla. (személy) (információ)  Bem. 1905. (időpont) febr. 24-én. »A mult«, (cím) vj. 1907. (időpont) febr. 1-én, ford.: Martos Ferenc. (személy) (információ)  »Robespierre«, (cím) dráma 5 felv. Ford. Ábrányi Emil. (személy) (információ)  Bem. 1908. (időpont) febr. 29-én. »Zaza« (cím) (L. o.). (Valamennyi a Nemzeti Színházban (intézmény) (információ)  került színre.) Írt azonfelül operetteket is, amelyekhez Offenbach (személy) (információ)  és mások írtak zenét és írt számos novellát is. A francia akadémiának (intézmény) (információ)  1877. (időpont) óta volt tagja. szin_IV.0111.pdf IV

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Sardou szárdú Victorien címszóvég 30731 Szócikk: Sardou /szárdú/ Victorien fr. ynemzetisegy francia ynemzetisegy fr. ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy fr. ynemzetisegy ykodvegy színműíró, sz. 1831. szept. xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx 1855 7-én, Párizsban, ytelepulesy párizs ytelepulesy Párizs yorszagy Franciaország ykodvegy megh. 1908. nov. 9-én, u. o. Kezdetben orvosi pályára készült, majd történelemmel és irodalommal kezdett foglalkozni. Ám a színpad kezdettől fogva vonzotta hajlamait és fantáziáját s csakhamar ki is lépett eléő színműírói próbálkozásával a közönség elé. Huszonhárom éves korában, 1854-ben xevtizedx 1855 adták xtalanevtizedx 1865 elő »La taverne des étudiants« ycimy la taverne des étudiants ycimy La taverne des étudiants ycimy la ycimy taverne ycimy des ycimy étudiants ycimy ycimy La ycimy taverne ycimy des ycimy étudiants ycimy ykodvegy c. darabját az »Odeon«-ban, yintezmenyy odeon yintezmenyy Odeon yintezmenyy odeon yintezmenyy yintezmenyy Odeon yintezmenyy ykodvegy amely megbukott. Nemsokára ezután feleségül vette Brécourt yszemelynevy brécourt yszemelynevy Brécourt yszemelynevy brécourt yszemelynevy yszemelynevy Brécourt yszemelynevy ykodvegy színésznőt s házassága révén közeli ismeretségbe került Déjazet-val, yszemelynevy déjazet yszemelynevy Déjazet yszemelynevy déjazet yszemelynevy yszemelynevy Déjazet yszemelynevy ykodvegy a híres színésznővel, aki fölismerte talentumát és »Monsieur Garat« ycimy monsieur garat ycimy Monsieur Garat ycimy monsieur ycimy garat ycimy ycimy Monsieur ycimy Garat ycimy ykodvegy s »Les prés Saint Gervais« ycimy les prés saint gervais ycimy Les prés Saint Gervais ycimy les ycimy prés ycimy saint ycimy gervais ycimy ycimy Les ycimy prés ycimy Saint ycimy Gervais ycimy ykodvegy címmel két parádés szerepet íratott vele magának. Ezek a darabok 1860-ban xevtizedx 1865 kerültek bemutatásra és tartósan műsoron maradtak. Egy évvel később már a »Gymnase« yintezmenyy gymnase yintezmenyy Gymnase yintezmenyy gymnase yintezmenyy yintezmenyy Gymnase yintezmenyy ykodvegy disztingvált közönsége ellőtt aratott nagy tetszést »Les pattes de mouche« ycimy les pattes de mouche ycimy Les pattes de mouche ycimy les ycimy pattes ycimy de ycimy mouche ycimy ycimy Les ycimy pattes ycimy de ycimy mouche ycimy ykodvegy c. vígjátékával, amely nálunk »Az utolsó levél« ycimy az utolsó levél ycimy Az utolsó levél ycimy az ycimy utolsó ycimy levél ycimy ycimy Az ycimy utolsó ycimy levél ycimy ykodvegy c. alatt ismeretes. Ekkor aratta első komoly sikerét és ez időtől fogva csaknem minden évben írt új darabot, néha kettőt is. Sorra következtek »Piccolino«, ycimy piccolino ycimy Piccolino ycimy piccolino ycimy ycimy Piccolino ycimy ykodvegy »Nos intimes« ycimy nos intimes ycimy Nos intimes ycimy nos ycimy intimes ycimy ycimy Nos ycimy intimes ycimy ykodvegy (»Jó barátok« ycimy jó barátok ycimy Jó barátok ycimy jó ycimy barátok ycimy ycimy Jó ycimy barátok ycimy ykodvegy c. alatt lásd: II. kötet, 334. old.), »Les Ganaches« ycimy les ganaches ycimy Les Ganaches ycimy les ycimy ganaches ycimy ycimy Les ycimy Ganaches ycimy ykodvegy (1861), »Les diables noirs« ycimy les diables noirs ycimy Les diables noirs ycimy les ycimy diables ycimy noirs ycimy ycimy Les ycimy diables ycimy noirs ycimy ykodvegy (1863), a »Don Quichotte« ycimy don quichotte ycimy Don Quichotte ycimy don ycimy quichotte ycimy ycimy Don ycimy Quichotte ycimy ykodvegy c. darabjai s a »Les pommes du voisin« ycimy les pommes du voisin ycimy Les pommes du voisin ycimy les ycimy pommes ycimy du ycimy voisin ycimy ycimy Les ycimy pommes ycimy du ycimy voisin ycimy ykodvegy c. bohózat (1864). 1882. xevtizedx 1885 aug. 31-én a Budai Színkörben yintezmenyy budai színkör yintezmenyy Budai Sz yintezmenyy budai yintezmenyy színkör yintezmenyy yintezmenyy Budai yintezmenyy Sz yintezmenyy ykodvegy adták, majd 1865-ben xevtizedx 1865 a »Les vieux garcons« ycimy les vieux garcons ycimy Les vieux garcons ycimy les ycimy vieux ycimy garcons ycimy ycimy Les ycimy vieux ycimy garcons ycimy ykodvegy (Lásd: »Agglegények« ycimy agglegények ycimy Agglegények ycimy agglegények ycimy ycimy Agglegények ycimy ykodvegy címszót, I. kötet, 32. old.) és a »La famille Benoiton« ycimy la famille benoiton ycimy La famille Benoiton ycimy la ycimy famille ycimy benoiton ycimy ycimy La ycimy famille ycimy Benoiton ycimy ykodvegy (1866. máj. 16-án), amely élesen gúnyolja ki a második császárság erkölcseit. A »Nos bons villageois« ycimy nos bons villageois ycimy Nos bons villageois ycimy nos ycimy bons ycimy villageois ycimy ycimy Nos ycimy bons ycimy villageois ycimy ykodvegy (Nemzeti Színházunkban yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy »A jó falusiak« ycimy a jó falusiak ycimy A jó falusiak ycimy a ycimy jó ycimy falusiak ycimy ycimy A ycimy jó ycimy falusiak ycimy ykodvegy c.) a falusi élet álörömeit gúnyolja, a »Séraphine« ycimy séraphine ycimy Séraphine ycimy séraphine ycimy ycimy Séraphine ycimy ykodvegy (1868) az xtalanevtizedx 1875 álszenteskedő nőt viszi színpadba. Ugyanebből az időből való a »Maison meuve« ycimy maison meuve ycimy Maison meuve ycimy maison ycimy meuve ycimy ycimy Maison ycimy meuve ycimy ykodvegy (»Az új cég«, ycimy az új cég ycimy Az új cég ycimy az ycimy új ycimy cég ycimy ycimy Az ycimy új ycimy cég ycimy ykodvegy nálunk 1876. xevtizedx 1875 szept. 15-én), c. darabja is. 1870-ben került xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 színre a »Fernande«, ycimy fernande ycimy Fernande ycimy fernande ycimy ycimy Fernande ycimy ykodvegy felújítása: 1902. xevtizedx 1905 máj. 23. s két évre rá a »Rabagas«, ycimy rabagas ycimy Rabagas ycimy rabagas ycimy ycimy Rabagas ycimy ykodvegy amely afféle drámai pamflet volt. Nálunk 1873. xevtizedx 1875 febr. 7-én mutatták be. Ennek hőseiül különböző politikai párthoz tartozó parvenüket választott modellül s el(őadasa a Vaudeville-ban yintezmenyy vaudeville yintezmenyy Vaudevil yintezmenyy vaudeville yintezmenyy yintezmenyy Vaudevil yintezmenyy ykodvegy formális tüntetésre adott alkalmat. A »Sazu bácsi« ycimy sazu bácsi ycimy Sazu bácsi ycimy sazu ycimy bácsi ycimy ycimy Sazu ycimy bácsi ycimy ykodvegy egy délamerikai ytelepulesy délamerika ytelepulesy délamerika yorszagy Dél-Amerika ykodvegy család jellemra­zát adta. Ford. Teleky József, yszemelynevy teleky józsef yszemelynevy Teleky József yszemelynevy teleky yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Teleky yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy 1876-ban. Ezután következték a »Ferréol«, ycimy ferréol ycimy Ferréol ycimy ferréol ycimy ycimy Ferréol ycimy ykodvegy (1875), a »Dóra.« ycimy dóra ycimy Dóra ycimy dóra ycimy ycimy Dóra ycimy ykodvegy (1877), a »Les biourgeois de Pont- Areis« ycimy les biourgeois de pont- areis ycimy Les biourgeois de Pont- Areis ycimy les ycimy biourgeois ycimy de ycimy pont- ycimy areis ycimy ycimy Les ycimy biourgeois ycimy de ycimy Pont- ycimy Areis yc (1878) s xtalanevtizedx 1885 végül a »Daniel Rochat«, ycimy daniel rochat ycimy Daniel Rochat ycimy daniel ycimy rochat ycimy ycimy Daniel ycimy Rochat ycimy ykodvegy amelyben a szabad szellemet és a hitbuzgóságot állította, egymással szembe. Legnagyobb sikerű darabjai csak ezután kerültek sorra: »Idegesek« ycimy idegesek ycimy Idegesek ycimy idegesek ycimy ycimy Idegesek ycimy ykodvegy (L. o.), »Divorcons« ycimy divorcons ycimy Divorcons ycimy divorcons ycimy ycimy Divorcons ycimy ykodvegy (»Váljunk el«, ycimy váljunk el ycimy Váljunk el ycimy váljunk ycimy el ycimy ycimy Váljunk ycimy el ycimy ykodvegy l. o.), amely 1884-ben xevtizedx 1885 került bemutatóra, az »Odette« ycimy odette ycimy Odette ycimy odette ycimy ycimy Odette ycimy ykodvegy (L. o.), (1882), a »Fedóra« ycimy fedóra ycimy Fedóra ycimy fedóra ycimy ycimy Fedóra ycimy ykodvegy (1883), (L. o.), majd a »Theodora« ycimy theodora ycimy Theodora ycimy theodora ycimy ycimy Theodora ycimy ykodvegy (1884). 1886-ban került színre a »Le Crocodile« ycimy le crocodile ycimy Le Crocodile ycimy le ycimy crocodile ycimy ycimy Le ycimy Crocodile ycimy ykodvegy c. látványos darabja s rá egy évre a »Tosca«, ycimy tosca ycimy Tosca ycimy tosca ycimy ycimy Tosca ycimy ykodvegy (L. o.), amelynek címszerepét Sarah Bernhardt yszemelynevy sarah bernhardt yszemelynevy Sarah Bernhardt yszemelynevy sarah yszemelynevy bernhardt yszemelynevy yszemelynevy Sarah yszemelynevy Bernhardt yszemelynevy ykodvegy számára írta. »A haza« ycimy a haza ycimy A haza ycimy a ycimy haza ycimy ycimy A ycimy haza ycimy ykodvegy (1870. xevtizedx 1875 jan. xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 24-én), az »Agglegények«, ycimy agglegények ycimy Agglegények ycimy agglegények ycimy ycimy Agglegények ycimy ykodvegy a »Georgette«, ycimy georgette ycimy Georgette ycimy georgette ycimy ycimy Georgette ycimy ykodvegy »Ghismonda«, ycimy ghismonda ycimy Ghismonda ycimy ghismonda ycimy ycimy Ghismonda ycimy ykodvegy »Marcelle«, ycimy marcelle ycimy Marcelle ycimy marcelle ycimy ycimy Marcelle ycimy ykodvegy 1898. xevtizedx 1895 febr. 4-én (ford. Alexander Bernát), yszemelynevy alexander bernát yszemelynevy Alexander Bernát yszemelynevy alexander yszemelynevy bernát yszemelynevy yszemelynevy Alexander yszemelynevy Bernát yszemelynevy ykodvegy »Szókimondó asszonyság« ycimy szókimondó asszonyság ycimy Szókimondó asszonyság ycimy szókimondó ycimy asszonyság ycimy ycimy Szókimondó ycimy asszonyság ycimy ykodvegy (L. o.) stb. mind egy-egy nevezetes állomása Sardou yszemelynevy sardou yszemelynevy Sardou yszemelynevy sardou yszemelynevy yszemelynevy Sardou yszemelynevy ykodvegy színműírói pályájának. Egyéb színművei, melyek nálunk is színre kerültek: »Csapodár«, ycimy csapodár ycimy Csapodár ycimy csapodár ycimy ycimy Csapodár ycimy ykodvegy »Napamasszony«, ycimy napamasszony ycimy Napamasszony ycimy napamasszony ycimy ycimy Napamasszony ycimy ykodvegy vj. 3 felv.-ban. Írta: Deslandes Raymonddal. yszemelynevy deslandes raymond yszemelynevy Deslandes Raymond yszemelynevy deslandes yszemelynevy raymond yszemelynevy yszemelynevy Deslandes yszemelynevy Raymond yszemelynevy ykodvegy Bem. Fáy J. Béla yszemelynevy fáy j. béla yszemelynevy Fáy J. Béla yszemelynevy fáy yszemelynevy j. yszemelynevy béla yszemelynevy yszemelynevy Fáy yszemelynevy J. yszemelynevy Béla yszemelynevy ykodvegy fordításában, 1889. xevtizedx 1885 nov. xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 8-án. »A boszorkány«, ycimy a boszorkány ycimy A boszorkány ycimy a ycimy boszorkány ycimy ycimy A ycimy boszorkány ycimy ykodvegy dráma 5 felv. Ford. Fáy J. Béla. yszemelynevy fáy j. béla yszemelynevy Fáy J. Béla yszemelynevy fáy yszemelynevy j. yszemelynevy béla yszemelynevy yszemelynevy Fáy yszemelynevy J. yszemelynevy Béla yszemelynevy ykodvegy Bem. 1905. xevtizedx 1905 febr. 24-én. »A mult«, ycimy a mult ycimy A mult ycimy a ycimy mult ycimy ycimy A ycimy mult ycimy ykodvegy vj. 1907. febr. 1-én, ford.: Martos Ferenc. yszemelynevy martos ferenc yszemelynevy Martos Ferenc yszemelynevy martos yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Martos yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy »Robespierre«, ycimy robespierre ycimy Robespierre ycimy robespierre ycimy ycimy Robespierre ycimy ykodvegy dráma 5 felv. Ford. Ábrányi Emil. yszemelynevy ábrányi emil yszemelynevy Ábrányi Emil yszemelynevy ábrányi yszemelynevy emil yszemelynevy yszemelynevy Ábrányi yszemelynevy Emil yszemelynevy ykodvegy Bem. 1908. febr. 29-én. »Zaza« ycimy zaza ycimy Zaza ycimy zaza ycimy ycimy Zaza ycimy ykodvegy (L. o.). (Valamennyi a Nemzeti Színházban yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy került színre.) Írt azonfelül operetteket is, amelyekhez Offenbach yszemelynevy offenbach yszemelynevy Offenbach yszemelynevy offenbach yszemelynevy yszemelynevy Offenbach yszemelynevy ykodvegy és mások írtak zenét és írt számos novellát is. A francia akadémiának yintezmenyy francia akadémia yintezmenyy francia yintezmenyy francia yintezmenyy akadémia yintezmenyy yintezmenyy francia yintezmenyy ykodvegy 1877. xevtizedx 1875 óta xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 volt tagja. szin_IV.0111.pdf IV

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Sardou /szárdú/ Victorien - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1831

SZULETESIEVTIZED 1835

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0111.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0111.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30731.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Sardou szárdú Victorien

Szócikk: Sardou /szárdú/ Victorien fr. színműíró, sz. 1831. szept. 7-én, Párizsban, megh. 1908. nov. 9-én, u. o. Kezdetben orvosi pályára készült, majd történelemmel és irodalommal kezdett foglalkozni. Ám a színpad kezdettől fogva vonzotta hajlamait és fantáziáját s csakhamar ki is lépett eléő színműírói próbálkozásával a közönség elé. Huszonhárom éves korában, 1854-ben adták elő »La taverne des étudiants« c. darabját az »Odeon«-ban, amely megbukott. Nemsokára ezután feleségül vette Brécourt színésznőt s házassága révén közeli ismeretségbe került Déjazet-val, a híres színésznővel, aki fölismerte talentumát és »Monsieur Garat« s »Les prés Saint Gervais« címmel két parádés szerepet íratott vele magának. Ezek a darabok 1860-ban kerültek bemutatásra és tartósan műsoron maradtak. Egy évvel később már a »Gymnase« disztingvált közönsége ellőtt aratott nagy tetszést »Les pattes de mouche« c. vígjátékával, amely nálunk »Az utolsó levél« c. alatt ismeretes. Ekkor aratta első komoly sikerét és ez időtől fogva csaknem minden évben írt új darabot, néha kettőt is. Sorra következtek »Piccolino«, »Nos intimes« (»Jó barátok« c. alatt lásd: II. kötet, 334. old.), »Les Ganaches« (1861), »Les diables noirs« (1863), a »Don Quichotte« c. darabjai s a »Les pommes du voisin« c. bohózat (1864). 1882. aug. 31-én a Budai Színkörben adták, majd 1865-ben a »Les vieux garcons« (Lásd: »Agglegények« címszót, I. kötet, 32. old.) és a »La famille Benoiton« (1866. máj. 16-án), amely élesen gúnyolja ki a második császárság erkölcseit. A »Nos bons villageois« (Nemzeti Színházunkban »A jó falusiak« c.) a falusi élet álörömeit gúnyolja, a »Séraphine« (1868) az álszenteskedő nőt viszi színpadba. Ugyanebből az időből való a »Maison meuve« (»Az új cég«, nálunk 1876. szept. 15-én), c. darabja is. 1870-ben került színre a »Fernande«, felújítása: 1902. máj. 23. s két évre rá a »Rabagas«, amely afféle drámai pamflet volt. Nálunk 1873. febr. 7-én mutatták be. Ennek hőseiül különböző politikai párthoz tartozó parvenüket választott modellül s el(őadasa a Vaudeville-ban formális tüntetésre adott alkalmat. A »Sazu bácsi« egy délamerikai család jellemra­zát adta. Ford. Teleky József, 1876-ban. Ezután következték a »Ferréol«, (1875), a »Dóra.« (1877), a »Les biourgeois de Pont- Areis« (1878) s végül a »Daniel Rochat«, amelyben a szabad szellemet és a hitbuzgóságot állította, egymással szembe. Legnagyobb sikerű darabjai csak ezután kerültek sorra: »Idegesek« (L. o.), »Divorcons« (»Váljunk el«, l. o.), amely 1884-ben került bemutatóra, az »Odette« (L. o.), (1882), a »Fedóra« (1883), (L. o.), majd a »Theodora« (1884). 1886-ban került színre a »Le Crocodile« c. látványos darabja s rá egy évre a »Tosca«, (L. o.), amelynek címszerepét Sarah Bernhardt számára írta. »A haza« (1870. jan. 24-én), az »Agglegények«, a »Georgette«, »Ghismonda«, »Marcelle«, 1898. febr. 4-én (ford. Alexander Bernát), »Szókimondó asszonyság« (L. o.) stb. mind egy-egy nevezetes állomása Sardou színműírói pályájának. Egyéb színművei, melyek nálunk is színre kerültek: »Csapodár«, »Napamasszony«, vj. 3 felv.-ban. Írta: Deslandes Raymonddal. Bem. Fáy J. Béla fordításában, 1889. nov. 8-án. »A boszorkány«, dráma 5 felv. Ford. Fáy J. Béla. Bem. 1905. febr. 24-én. »A mult«, vj. 1907. febr. 1-én, ford.: Martos Ferenc. »Robespierre«, dráma 5 felv. Ford. Ábrányi Emil. Bem. 1908. febr. 29-én. »Zaza« (L. o.). (Valamennyi a Nemzeti Színházban került színre.) Írt azonfelül operetteket is, amelyekhez Offenbach és mások írtak zenét és írt számos novellát is. A francia akadémiának 1877. óta volt tagja. szin_IV.0111.pdf IV