Címszó: Sardou /szárdú/ Victorien - Magyar
Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1831
SZULETESIEVTIZED 1835
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0111.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0111.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30731.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Sardou
szárdú Victorien
Szócikk: Sardou /szárdú/ Victorien fr. (nemzetiség)
(információ)
színműíró, sz. 1831. (születés
éve) szept. 7-én, Párizsban, (ország) megh.
1908. nov. 9-én, u. o. Kezdetben orvosi pályára készült, majd történelemmel és irodalommal
kezdett foglalkozni. Ám a színpad kezdettől fogva vonzotta hajlamait és fantáziáját
s csakhamar ki is lépett eléő színműírói próbálkozásával a közönség elé. Huszonhárom
éves korában, 1854-ben (időpont) adták
elő »La taverne des étudiants« (cím) (információ)
c. darabját az »Odeon«-ban, (intézmény)
amely megbukott. Nemsokára ezután feleségül vette Brécourt (személy) színésznőt
s házassága révén közeli ismeretségbe került Déjazet-val, (személy) a
híres színésznővel, aki fölismerte talentumát és »Monsieur Garat« (cím) s »Les prés
Saint Gervais« (cím)
címmel két parádés szerepet íratott vele magának. Ezek a darabok 1860-ban (időpont) kerültek
bemutatásra és tartósan műsoron maradtak. Egy évvel később már a »Gymnase« (intézmény)
(információ)
disztingvált közönsége ellőtt aratott nagy
tetszést »Les pattes de mouche« (cím) c. vígjátékával,
amely nálunk »Az utolsó levél« (cím) c. alatt
ismeretes. Ekkor aratta első komoly sikerét és ez időtől fogva csaknem minden évben
írt új darabot, néha kettőt is. Sorra következtek »Piccolino«, (cím) »Nos intimes«
(cím) (»Jó barátok«
(cím) (információ)
c. alatt lásd: II. kötet, 334. old.), »Les
Ganaches« (cím)
(1861), (időpont)
»Les diables noirs« (cím) (1863), (időpont) a
»Don Quichotte« (cím)
(információ)
c. darabjai s a »Les pommes du voisin« (cím) c. bohózat
(1864). (időpont)
1882. (időpont)
aug. 31-én a Budai Színkörben (intézmény)
(információ)
adták, majd 1865-ben (időpont) a
»Les vieux garcons« (cím) (Lásd: »Agglegények«
(cím) (információ)
címszót, I. kötet, 32. old.) és a »La famille
Benoiton« (cím)
(információ)
(1866. (időpont) máj.
16-án), amely élesen gúnyolja ki a második császárság erkölcseit. A »Nos bons villageois«
(cím) (Nemzeti
Színházunkban (intézmény)
(információ)
»A jó falusiak« (cím) c.) a falusi
élet álörömeit gúnyolja, a »Séraphine« (cím) (1868) (időpont) az
álszenteskedő nőt viszi színpadba. Ugyanebből az időből való a »Maison meuve« (cím) (»Az új cég«,
(cím) nálunk
1876. (időpont)
szept. 15-én), c. darabja is. 1870-ben (időpont) került
színre a »Fernande«, (cím) (információ)
felújítása: 1902. (időpont) máj.
23. s két évre rá a »Rabagas«, (cím) amely afféle
drámai pamflet volt. Nálunk 1873. (időpont) febr.
7-én mutatták be. Ennek hőseiül különböző politikai párthoz tartozó parvenüket választott
modellül s el(őadasa a Vaudeville-ban (intézmény)
(információ)
formális tüntetésre adott alkalmat. A »Sazu
bácsi« (cím)
egy délamerikai (ország) család
jellemrazát adta. Ford. Teleky József, (személy) (információ)
1876-ban. (időpont) Ezután
következték a »Ferréol«, (cím) (1875), (időpont) a
»Dóra.« (cím)
(1877), (időpont)
a »Les biourgeois de Pont- Areis« (cím) (1878) (időpont) s
végül a »Daniel Rochat«, (cím) amelyben
a szabad szellemet és a hitbuzgóságot állította, egymással szembe. Legnagyobb sikerű
darabjai csak ezután kerültek sorra: »Idegesek« (cím) (információ)
(L. o.), »Divorcons« (cím) (»Váljunk
el«, (cím) l.
o.), amely 1884-ben (időpont) került
bemutatóra, az »Odette« (cím) (információ)
(L. o.), (1882), (időpont) a
»Fedóra« (cím)
(1883), (időpont)
(L. o.), majd a »Theodora« (cím) (1884). (időpont) 1886-ban
(időpont)
került színre a »Le Crocodile« (cím) c. látványos
darabja s rá egy évre a »Tosca«, (cím) (információ)
(L. o.), amelynek címszerepét Sarah Bernhardt
(személy)
számára írta. »A haza« (cím) (1870. (időpont) jan.
24-én), az »Agglegények«, (cím) (információ)
a »Georgette«, (cím) »Ghismonda«,
(cím) »Marcelle«,
(cím) 1898.
(időpont)
febr. 4-én (ford. Alexander Bernát), (személy) (információ)
»Szókimondó asszonyság« (cím) (információ)
(L. o.) stb. mind egy-egy nevezetes állomása
Sardou (személy)
(információ)
színműírói pályájának. Egyéb színművei, melyek
nálunk is színre kerültek: »Csapodár«, (cím) (információ)
»Napamasszony«, (cím) vj. 3 felv.-ban.
Írta: Deslandes Raymonddal. (személy) Bem.
Fáy J. Béla (személy)
(információ)
fordításában, 1889. (időpont) nov.
8-án. »A boszorkány«, (cím) dráma 5 felv.
Ford. Fáy J. Béla. (személy) (információ)
Bem. 1905. (időpont) febr.
24-én. »A mult«, (cím)
vj. 1907. (időpont)
febr. 1-én, ford.: Martos Ferenc. (személy) (információ)
»Robespierre«, (cím) dráma 5 felv.
Ford. Ábrányi Emil. (személy) (információ)
Bem. 1908. (időpont) febr.
29-én. »Zaza« (cím)
(L. o.). (Valamennyi a Nemzeti Színházban (intézmény)
(információ)
került színre.) Írt azonfelül operetteket
is, amelyekhez Offenbach (személy) (információ)
és mások írtak zenét és írt számos novellát
is. A francia akadémiának (intézmény)
(információ)
1877. (időpont) óta
volt tagja. szin_IV.0111.pdf IV
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Sardou szárdú Victorien címszóvég 30731
Szócikk: Sardou /szárdú/ Victorien fr. ynemzetisegy francia ynemzetisegy fr.
ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy fr. ynemzetisegy ykodvegy színműíró,
sz. 1831. szept. xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx 1855 7-én, Párizsban, ytelepulesy
párizs ytelepulesy Párizs yorszagy Franciaország ykodvegy megh. 1908. nov. 9-én,
u. o. Kezdetben orvosi pályára készült, majd történelemmel és irodalommal kezdett
foglalkozni. Ám a színpad kezdettől fogva vonzotta hajlamait és fantáziáját s csakhamar
ki is lépett eléő színműírói próbálkozásával a közönség elé. Huszonhárom éves korában,
1854-ben xevtizedx 1855 adták xtalanevtizedx 1865 elő »La taverne des étudiants«
ycimy la taverne des étudiants ycimy La taverne des étudiants ycimy la ycimy
taverne ycimy des ycimy étudiants ycimy ycimy La ycimy taverne ycimy des ycimy
étudiants ycimy ykodvegy c. darabját az »Odeon«-ban, yintezmenyy odeon
yintezmenyy Odeon yintezmenyy odeon yintezmenyy yintezmenyy Odeon yintezmenyy
ykodvegy amely megbukott. Nemsokára ezután feleségül vette Brécourt yszemelynevy
brécourt yszemelynevy Brécourt yszemelynevy brécourt yszemelynevy yszemelynevy
Brécourt yszemelynevy ykodvegy színésznőt s házassága révén közeli ismeretségbe
került Déjazet-val, yszemelynevy déjazet yszemelynevy Déjazet yszemelynevy
déjazet yszemelynevy yszemelynevy Déjazet yszemelynevy ykodvegy a híres színésznővel,
aki fölismerte talentumát és »Monsieur Garat« ycimy monsieur garat ycimy
Monsieur Garat ycimy monsieur ycimy garat ycimy ycimy Monsieur ycimy Garat
ycimy ykodvegy s »Les prés Saint Gervais« ycimy les prés saint gervais ycimy
Les prés Saint Gervais ycimy les ycimy prés ycimy saint ycimy gervais ycimy
ycimy Les ycimy prés ycimy Saint ycimy Gervais ycimy ykodvegy címmel két parádés
szerepet íratott vele magának. Ezek a darabok 1860-ban xevtizedx 1865 kerültek bemutatásra
és tartósan műsoron maradtak. Egy évvel később már a »Gymnase« yintezmenyy
gymnase yintezmenyy Gymnase yintezmenyy gymnase yintezmenyy yintezmenyy Gymnase
yintezmenyy ykodvegy disztingvált közönsége ellőtt aratott nagy tetszést »Les pattes
de mouche« ycimy les pattes de mouche ycimy Les pattes de mouche ycimy les
ycimy pattes ycimy de ycimy mouche ycimy ycimy Les ycimy pattes ycimy de ycimy
mouche ycimy ykodvegy c. vígjátékával, amely nálunk »Az utolsó levél« ycimy az
utolsó levél ycimy Az utolsó levél ycimy az ycimy utolsó ycimy levél ycimy
ycimy Az ycimy utolsó ycimy levél ycimy ykodvegy c. alatt ismeretes. Ekkor aratta
első komoly sikerét és ez időtől fogva csaknem minden évben írt új darabot, néha
kettőt is. Sorra következtek »Piccolino«, ycimy piccolino ycimy Piccolino ycimy
piccolino ycimy ycimy Piccolino ycimy ykodvegy »Nos intimes« ycimy nos intimes
ycimy Nos intimes ycimy nos ycimy intimes ycimy ycimy Nos ycimy intimes ycimy
ykodvegy (»Jó barátok« ycimy jó barátok ycimy Jó barátok ycimy jó ycimy barátok
ycimy ycimy Jó ycimy barátok ycimy ykodvegy c. alatt lásd: II. kötet, 334. old.),
»Les Ganaches« ycimy les ganaches ycimy Les Ganaches ycimy les ycimy ganaches
ycimy ycimy Les ycimy Ganaches ycimy ykodvegy (1861), »Les diables noirs« ycimy
les diables noirs ycimy Les diables noirs ycimy les ycimy diables ycimy noirs
ycimy ycimy Les ycimy diables ycimy noirs ycimy ykodvegy (1863), a »Don Quichotte«
ycimy don quichotte ycimy Don Quichotte ycimy don ycimy quichotte ycimy ycimy
Don ycimy Quichotte ycimy ykodvegy c. darabjai s a »Les pommes du voisin« ycimy
les pommes du voisin ycimy Les pommes du voisin ycimy les ycimy pommes ycimy du
ycimy voisin ycimy ycimy Les ycimy pommes ycimy du ycimy voisin ycimy ykodvegy c.
bohózat (1864). 1882. xevtizedx 1885 aug. 31-én a Budai Színkörben yintezmenyy
budai színkör yintezmenyy Budai Sz yintezmenyy budai yintezmenyy színkör
yintezmenyy yintezmenyy Budai yintezmenyy Sz yintezmenyy ykodvegy adták, majd 1865-ben
xevtizedx 1865 a »Les vieux garcons« ycimy les vieux garcons ycimy Les vieux
garcons ycimy les ycimy vieux ycimy garcons ycimy ycimy Les ycimy vieux ycimy
garcons ycimy ykodvegy (Lásd: »Agglegények« ycimy agglegények ycimy Agglegények
ycimy agglegények ycimy ycimy Agglegények ycimy ykodvegy címszót, I. kötet, 32.
old.) és a »La famille Benoiton« ycimy la famille benoiton ycimy La famille
Benoiton ycimy la ycimy famille ycimy benoiton ycimy ycimy La ycimy famille
ycimy Benoiton ycimy ykodvegy (1866. máj. 16-án), amely élesen gúnyolja ki a második
császárság erkölcseit. A »Nos bons villageois« ycimy nos bons villageois ycimy
Nos bons villageois ycimy nos ycimy bons ycimy villageois ycimy ycimy Nos ycimy
bons ycimy villageois ycimy ykodvegy (Nemzeti Színházunkban yintezmenyy nemzeti
színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy »A jó falusiak« ycimy a jó falusiak
ycimy A jó falusiak ycimy a ycimy jó ycimy falusiak ycimy ycimy A ycimy jó
ycimy falusiak ycimy ykodvegy c.) a falusi élet álörömeit gúnyolja, a »Séraphine«
ycimy séraphine ycimy Séraphine ycimy séraphine ycimy ycimy Séraphine ycimy
ykodvegy (1868) az xtalanevtizedx 1875 álszenteskedő nőt viszi színpadba. Ugyanebből
az időből való a »Maison meuve« ycimy maison meuve ycimy Maison meuve ycimy
maison ycimy meuve ycimy ycimy Maison ycimy meuve ycimy ykodvegy (»Az új cég«, ycimy
az új cég ycimy Az új cég ycimy az ycimy új ycimy cég ycimy ycimy Az ycimy új
ycimy cég ycimy ykodvegy nálunk 1876. xevtizedx 1875 szept. 15-én), c. darabja is.
1870-ben került xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 színre a »Fernande«, ycimy
fernande ycimy Fernande ycimy fernande ycimy ycimy Fernande ycimy ykodvegy felújítása:
1902. xevtizedx 1905 máj. 23. s két évre rá a »Rabagas«, ycimy rabagas ycimy
Rabagas ycimy rabagas ycimy ycimy Rabagas ycimy ykodvegy amely afféle drámai pamflet
volt. Nálunk 1873. xevtizedx 1875 febr. 7-én mutatták be. Ennek hőseiül különböző
politikai párthoz tartozó parvenüket választott modellül s el(őadasa a Vaudeville-ban
yintezmenyy vaudeville yintezmenyy Vaudevil yintezmenyy vaudeville yintezmenyy
yintezmenyy Vaudevil yintezmenyy ykodvegy formális tüntetésre adott alkalmat. A
»Sazu bácsi« ycimy sazu bácsi ycimy Sazu bácsi ycimy sazu ycimy bácsi ycimy
ycimy Sazu ycimy bácsi ycimy ykodvegy egy délamerikai ytelepulesy délamerika
ytelepulesy délamerika yorszagy Dél-Amerika ykodvegy család jellemrazát adta. Ford.
Teleky József, yszemelynevy teleky józsef yszemelynevy Teleky József
yszemelynevy teleky yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Teleky
yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy 1876-ban. Ezután következték a »Ferréol«,
ycimy ferréol ycimy Ferréol ycimy ferréol ycimy ycimy Ferréol ycimy ykodvegy (1875),
a »Dóra.« ycimy dóra ycimy Dóra ycimy dóra ycimy ycimy Dóra ycimy ykodvegy (1877),
a »Les biourgeois de Pont- Areis« ycimy les biourgeois de pont- areis ycimy Les
biourgeois de Pont- Areis ycimy les ycimy biourgeois ycimy de ycimy pont- ycimy
areis ycimy ycimy Les ycimy biourgeois ycimy de ycimy Pont- ycimy Areis yc (1878)
s xtalanevtizedx 1885 végül a »Daniel Rochat«, ycimy daniel rochat ycimy Daniel
Rochat ycimy daniel ycimy rochat ycimy ycimy Daniel ycimy Rochat ycimy ykodvegy
amelyben a szabad szellemet és a hitbuzgóságot állította, egymással szembe. Legnagyobb
sikerű darabjai csak ezután kerültek sorra: »Idegesek« ycimy idegesek ycimy
Idegesek ycimy idegesek ycimy ycimy Idegesek ycimy ykodvegy (L. o.), »Divorcons«
ycimy divorcons ycimy Divorcons ycimy divorcons ycimy ycimy Divorcons ycimy
ykodvegy (»Váljunk el«, ycimy váljunk el ycimy Váljunk el ycimy váljunk ycimy
el ycimy ycimy Váljunk ycimy el ycimy ykodvegy l. o.), amely 1884-ben xevtizedx
1885 került bemutatóra, az »Odette« ycimy odette ycimy Odette ycimy odette
ycimy ycimy Odette ycimy ykodvegy (L. o.), (1882), a »Fedóra« ycimy fedóra
ycimy Fedóra ycimy fedóra ycimy ycimy Fedóra ycimy ykodvegy (1883), (L. o.), majd
a »Theodora« ycimy theodora ycimy Theodora ycimy theodora ycimy ycimy Theodora
ycimy ykodvegy (1884). 1886-ban került színre a »Le Crocodile« ycimy le
crocodile ycimy Le Crocodile ycimy le ycimy crocodile ycimy ycimy Le ycimy
Crocodile ycimy ykodvegy c. látványos darabja s rá egy évre a »Tosca«, ycimy
tosca ycimy Tosca ycimy tosca ycimy ycimy Tosca ycimy ykodvegy (L. o.), amelynek
címszerepét Sarah Bernhardt yszemelynevy sarah bernhardt yszemelynevy Sarah
Bernhardt yszemelynevy sarah yszemelynevy bernhardt yszemelynevy yszemelynevy
Sarah yszemelynevy Bernhardt yszemelynevy ykodvegy számára írta. »A haza« ycimy
a haza ycimy A haza ycimy a ycimy haza ycimy ycimy A ycimy haza ycimy ykodvegy (1870.
xevtizedx 1875 jan. xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 24-én), az »Agglegények«,
ycimy agglegények ycimy Agglegények ycimy agglegények ycimy ycimy Agglegények
ycimy ykodvegy a »Georgette«, ycimy georgette ycimy Georgette ycimy georgette
ycimy ycimy Georgette ycimy ykodvegy »Ghismonda«, ycimy ghismonda ycimy
Ghismonda ycimy ghismonda ycimy ycimy Ghismonda ycimy ykodvegy »Marcelle«, ycimy
marcelle ycimy Marcelle ycimy marcelle ycimy ycimy Marcelle ycimy ykodvegy 1898.
xevtizedx 1895 febr. 4-én (ford. Alexander Bernát), yszemelynevy alexander
bernát yszemelynevy Alexander Bernát yszemelynevy alexander yszemelynevy bernát
yszemelynevy yszemelynevy Alexander yszemelynevy Bernát yszemelynevy ykodvegy »Szókimondó
asszonyság« ycimy szókimondó asszonyság ycimy Szókimondó asszonyság ycimy
szókimondó ycimy asszonyság ycimy ycimy Szókimondó ycimy asszonyság ycimy
ykodvegy (L. o.) stb. mind egy-egy nevezetes állomása Sardou yszemelynevy
sardou yszemelynevy Sardou yszemelynevy sardou yszemelynevy yszemelynevy Sardou
yszemelynevy ykodvegy színműírói pályájának. Egyéb színművei, melyek nálunk is színre
kerültek: »Csapodár«, ycimy csapodár ycimy Csapodár ycimy csapodár ycimy ycimy
Csapodár ycimy ykodvegy »Napamasszony«, ycimy napamasszony ycimy Napamasszony
ycimy napamasszony ycimy ycimy Napamasszony ycimy ykodvegy vj. 3 felv.-ban. Írta:
Deslandes Raymonddal. yszemelynevy deslandes raymond yszemelynevy Deslandes
Raymond yszemelynevy deslandes yszemelynevy raymond yszemelynevy yszemelynevy
Deslandes yszemelynevy Raymond yszemelynevy ykodvegy Bem. Fáy J. Béla yszemelynevy
fáy j. béla yszemelynevy Fáy J. Béla yszemelynevy fáy yszemelynevy j.
yszemelynevy béla yszemelynevy yszemelynevy Fáy yszemelynevy J. yszemelynevy
Béla yszemelynevy ykodvegy fordításában, 1889. xevtizedx 1885 nov. xtalanevtizedx
1895 xtalanevtizedx 1905 8-án. »A boszorkány«, ycimy a boszorkány ycimy A
boszorkány ycimy a ycimy boszorkány ycimy ycimy A ycimy boszorkány ycimy
ykodvegy dráma 5 felv. Ford. Fáy J. Béla. yszemelynevy fáy j. béla yszemelynevy
Fáy J. Béla yszemelynevy fáy yszemelynevy j. yszemelynevy béla yszemelynevy
yszemelynevy Fáy yszemelynevy J. yszemelynevy Béla yszemelynevy ykodvegy Bem. 1905.
xevtizedx 1905 febr. 24-én. »A mult«, ycimy a mult ycimy A mult ycimy a ycimy
mult ycimy ycimy A ycimy mult ycimy ykodvegy vj. 1907. febr. 1-én, ford.: Martos
Ferenc. yszemelynevy martos ferenc yszemelynevy Martos Ferenc yszemelynevy
martos yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Martos yszemelynevy Ferenc
yszemelynevy ykodvegy »Robespierre«, ycimy robespierre ycimy Robespierre ycimy
robespierre ycimy ycimy Robespierre ycimy ykodvegy dráma 5 felv. Ford. Ábrányi Emil.
yszemelynevy ábrányi emil yszemelynevy Ábrányi Emil yszemelynevy ábrányi
yszemelynevy emil yszemelynevy yszemelynevy Ábrányi yszemelynevy Emil
yszemelynevy ykodvegy Bem. 1908. febr. 29-én. »Zaza« ycimy zaza ycimy Zaza
ycimy zaza ycimy ycimy Zaza ycimy ykodvegy (L. o.). (Valamennyi a Nemzeti Színházban
yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy
színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy került színre.) Írt
azonfelül operetteket is, amelyekhez Offenbach yszemelynevy offenbach
yszemelynevy Offenbach yszemelynevy offenbach yszemelynevy yszemelynevy
Offenbach yszemelynevy ykodvegy és mások írtak zenét és írt számos novellát is.
A francia akadémiának yintezmenyy francia akadémia yintezmenyy francia
yintezmenyy francia yintezmenyy akadémia yintezmenyy yintezmenyy francia
yintezmenyy ykodvegy 1877. xevtizedx 1875 óta xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx
1895 volt tagja. szin_IV.0111.pdf IV
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Sardou /szárdú/ Victorien - Magyar
Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1831
SZULETESIEVTIZED 1835
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0111.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0111.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30731.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Sardou
szárdú Victorien
Szócikk: Sardou /szárdú/ Victorien fr. színműíró,
sz. 1831. szept. 7-én, Párizsban, megh. 1908. nov. 9-én, u. o. Kezdetben orvosi
pályára készült, majd történelemmel és irodalommal kezdett foglalkozni. Ám a színpad
kezdettől fogva vonzotta hajlamait és fantáziáját s csakhamar ki is lépett eléő
színműírói próbálkozásával a közönség elé. Huszonhárom éves korában, 1854-ben adták
elő »La taverne des étudiants« c. darabját az »Odeon«-ban, amely megbukott. Nemsokára
ezután feleségül vette Brécourt színésznőt s házassága révén közeli ismeretségbe
került Déjazet-val, a híres színésznővel, aki fölismerte talentumát és »Monsieur
Garat« s »Les prés Saint Gervais« címmel két parádés szerepet íratott vele magának.
Ezek a darabok 1860-ban kerültek bemutatásra és tartósan műsoron maradtak. Egy évvel
később már a »Gymnase« disztingvált közönsége ellőtt aratott nagy tetszést »Les
pattes de mouche« c. vígjátékával, amely nálunk »Az utolsó levél« c. alatt ismeretes.
Ekkor aratta első komoly sikerét és ez időtől fogva csaknem minden évben írt új
darabot, néha kettőt is. Sorra következtek »Piccolino«, »Nos intimes« (»Jó barátok«
c. alatt lásd: II. kötet, 334. old.), »Les Ganaches« (1861), »Les diables noirs«
(1863), a »Don Quichotte« c. darabjai s a »Les pommes du voisin« c. bohózat (1864).
1882. aug. 31-én a Budai Színkörben adták, majd 1865-ben a »Les vieux garcons« (Lásd:
»Agglegények« címszót, I. kötet, 32. old.) és a »La famille Benoiton« (1866. máj.
16-án), amely élesen gúnyolja ki a második császárság erkölcseit. A »Nos bons villageois«
(Nemzeti Színházunkban »A jó falusiak« c.) a falusi élet álörömeit gúnyolja, a »Séraphine«
(1868) az álszenteskedő nőt viszi színpadba. Ugyanebből az időből való a »Maison
meuve« (»Az új cég«, nálunk 1876. szept. 15-én), c. darabja is. 1870-ben került
színre a »Fernande«, felújítása: 1902. máj. 23. s két évre rá a »Rabagas«, amely
afféle drámai pamflet volt. Nálunk 1873. febr. 7-én mutatták be. Ennek hőseiül különböző
politikai párthoz tartozó parvenüket választott modellül s el(őadasa a Vaudeville-ban
formális tüntetésre adott alkalmat. A »Sazu bácsi« egy délamerikai család jellemrazát
adta. Ford. Teleky József, 1876-ban. Ezután következték a »Ferréol«, (1875), a »Dóra.«
(1877), a »Les biourgeois de Pont- Areis« (1878) s végül a »Daniel Rochat«, amelyben
a szabad szellemet és a hitbuzgóságot állította, egymással szembe. Legnagyobb sikerű
darabjai csak ezután kerültek sorra: »Idegesek« (L. o.), »Divorcons« (»Váljunk el«,
l. o.), amely 1884-ben került bemutatóra, az »Odette« (L. o.), (1882), a »Fedóra«
(1883), (L. o.), majd a »Theodora« (1884). 1886-ban került színre a »Le Crocodile«
c. látványos darabja s rá egy évre a »Tosca«, (L. o.), amelynek címszerepét Sarah
Bernhardt számára írta. »A haza« (1870. jan. 24-én), az »Agglegények«, a »Georgette«,
»Ghismonda«, »Marcelle«, 1898. febr. 4-én (ford. Alexander Bernát), »Szókimondó
asszonyság« (L. o.) stb. mind egy-egy nevezetes állomása Sardou színműírói pályájának.
Egyéb színművei, melyek nálunk is színre kerültek: »Csapodár«, »Napamasszony«, vj.
3 felv.-ban. Írta: Deslandes Raymonddal. Bem. Fáy J. Béla fordításában, 1889. nov.
8-án. »A boszorkány«, dráma 5 felv. Ford. Fáy J. Béla. Bem. 1905. febr. 24-én. »A
mult«, vj. 1907. febr. 1-én, ford.: Martos Ferenc. »Robespierre«, dráma 5 felv.
Ford. Ábrányi Emil. Bem. 1908. febr. 29-én. »Zaza« (L. o.). (Valamennyi a Nemzeti
Színházban került színre.) Írt azonfelül operetteket is, amelyekhez Offenbach és
mások írtak zenét és írt számos novellát is. A francia akadémiának 1877. óta volt
tagja. szin_IV.0111.pdf IV