Címszó: Schiller Fridrik - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1759

SZULETESIEVTIZED 1755

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0121.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0121.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30760.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Schiller Fridrik

Szócikk: Schiller Fridrik Goethe (személy) (információ)  mellett a legkitűnőbb német (nemzetiség) (információ)  költő, sz. 1759. (születés éve) nov. 10-én, Marbachban. (ország) A württembergi (ország) Karlsschuleban orvosi tudományt tanult; de ezzel »Haramiák«-jának (cím) (információ)  sikere után felhagyott s különböző helyeken csak a költészetnek és történeti búvárkodásnak élt. Egy ideig Mannheimban (ország) színházi költő volt. Nélkülözésekkel is küzdött, mígnem 1789- (időpont) ben a történelem tanáráva neveztetett ki a jenai (ország) egyetemhez. Utóbb benső baráti viszonyba lépett Goethével (személy) (információ)  s 1792-ben (időpont) Weimarba (ország) költözött, hol 1805. (időpont) máj. 9-én hált meg. Schiller (személy) (információ)  egészen ideális költő volt, a lelkesedés elragadó szárnyalásával; mindig forró és ékesenszóló. Munkásságát három korszakra szokták osztani: 1. a szenvedélyes ifjúi korra (főművei: a »Haramiák«, (cím) (információ)  »Fiesco«, (cím) (információ)  »Ármány és szerelem« (cím) (információ)  drámák); 2. a tudományos tanulmányok (»Don Carlos« (cím) (információ)  dráma, a harminc éves háború története, értekezések) és végre 3. a klasszikai tökély korára (»Wallenstein«, (cím) »Stuart Mária«, (cím) (információ)  »Orleansi szűz«, (cím) (információ)  »Tell Vilmos« (cím) (információ)  drámák s a balladák. A Schiller-kultusz (személy) (információ)  Magyarországon 1790- (időpont) ben kezdődött. A kultusznak két központja volt: Kazinczy (személy) (információ)  írói köre és az erdélyi (ország) (információ)  színészet. 1790-ben (időpont) lefordították kétszer is a »Haramiák«-at, (cím) (információ)  még pedig báró Wesselényi István (személy) (információ)  és Darvas Ferenc, (személy) (információ)  utána pedig Barcsay László. (személy) (információ)  Érdekes, hogy ez a dráma előbb került magyar színpadra, mint Bécsben (ország) a német (nemzetiség) (információ)  színpadra. Kolozsvárott (megye) 1794-ben (időpont) adták először, Bécsben (ország) pedig 1816-ban, (időpont) a Josefstädter Theaterben. (intézmény) A »Kabale und Liebe«-t (cím) is előbb adja a magyar színpad, mint Bécs. (ország) Pesten (Budapest) 1795- (időpont) ben került színre a »Szövevény és szerelem« (cím) címen, a bécsi Burgtheater (intézmény) (információ)  pedig 1808- (időpont) ban mutatta be. A magyar Schiller-kultusznak (személy) (információ)  egész sereg híve volt Kazinczy (személy) (információ)  barátai között. Két nevezetes momentuma van a magyar Schiller-kultusznak. (személy) (információ)  Az egyik az, hogy báró Wesselényi Miklós (személy) (információ)  1806-ban (időpont) Kolozsvárott (megye) Schiller-ciklust (személy) (információ)  rendezett, amelynek jövedelmét Schiller (személy) (információ)  özvegyének küldte el. A másik momentum az, hogy egy református lelkész, Agyagossy Molnár Sámuel (személy) (L. o.) 1826-ban (időpont) megírta a »Haramiák« (cím) (információ)  magyar folytatását »A megtért Moor« (cím) címmel. A Schiller- (személy) (információ)  és Shakespeare-kultusz (személy) (információ)  párhuzamosan halad Magyarországon és a magyar színészeknek két nagy szerepük van: Moor Károly (szerep) és Hamlet. (szerep) (információ)  A nagy költőnek nálunk is bemutatott színművei ezek: »Ármány és szerelem«, (cím) (információ)  »Don Carlos«, (cím) (információ)  »Fiesco«, (cím) (információ)  »Frigyesi Elek«, (cím) »Gyémántszem«, (cím) »Haramiák«, (cím) (információ)  »Messinai hölgy«, (cím) (információ)  »Orleansi szűz«, (cím) (információ)  »Semele«, (cím) »Stuart Mária«, (cím) (információ)  »Tell Vilmos«, (cím) (információ)  »Turandot«, (cím) »Unokaöcs mint nagybátya«, (cím) »Wallenstein trilógia«. (cím) szin_IV.0121.pdf IV

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Schiller Fridrik címszóvég 30760 Szócikk: Schiller Fridrik Goethe yszemelynevy goethe yszemelynevy Goethe yszemelynevy goethe yszemelynevy yszemelynevy Goethe yszemelynevy ykodvegy mellett a legkitűnőbb német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy költő, sz. 1759. nov. xtalanevtizedx 1765 xtalanevtizedx 1775 10-én, Marbachban. ytelepulesy marbach ytelepulesy Marbach yorszagy Németország ykodvegy A württembergi ytelepulesy württemberg ytelepulesy württemberg yorszagy Németország ykodvegy Karlsschuleban orvosi tudományt tanult; de ezzel »Haramiák«-jának ycimy haramiák ycimy Haramiák ycimy haramiák ycimy ycimy Haramiák ycimy ykodvegy sikere után felhagyott s különböző helyeken csak a költészetnek és történeti búvárkodásnak élt. Egy ideig Mannheimban ytelepulesy mannheim ytelepulesy Mannheim yorszagy Németország ykodvegy színházi költő volt. Nélkülözésekkel is küzdött, mígnem 1789- xevtizedx 1785 ben xtalanevtizedx 1795 a történelem tanáráva neveztetett ki a jenai ytelepulesy jena ytelepulesy jena yorszagy Németország ykodvegy egyetemhez. Utóbb benső baráti viszonyba lépett Goethével yszemelynevy goethe yszemelynevy Goethé yszemelynevy goethe yszemelynevy yszemelynevy Goethé yszemelynevy ykodvegy s 1792-ben xevtizedx 1795 Weimarba xtalanevtizedx 1805 ytelepulesy weimar ytelepulesy Weimar yorszagy Németország ykodvegy költözött, hol 1805. xevtizedx 1805 máj. 9-én hált meg. Schiller yszemelynevy schiller yszemelynevy Schiller yszemelynevy schiller yszemelynevy yszemelynevy Schiller yszemelynevy ykodvegy egészen ideális költő volt, a lelkesedés elragadó szárnyalásával; mindig forró és ékesenszóló. Munkásságát három korszakra szokták osztani: 1. a szenvedélyes ifjúi korra (főművei: a »Haramiák«, ycimy haramiák ycimy Haramiák ycimy haramiák ycimy ycimy Haramiák ycimy ykodvegy »Fiesco«, ycimy fiesco ycimy Fiesco ycimy fiesco ycimy ycimy Fiesco ycimy ykodvegy »Ármány és szerelem« ycimy ármány és szerelem ycimy Ármány és szerelem ycimy ármány ycimy és ycimy szerelem ycimy ycimy Ármány ycimy és ycimy szerelem ycimy ykodvegy drámák); 2. a tudományos tanulmányok (»Don Carlos« ycimy don carlos ycimy Don Carlos ycimy don ycimy carlos ycimy ycimy Don ycimy Carlos ycimy ykodvegy dráma, a harminc éves háború története, értekezések) és végre 3. a klasszikai tökély korára (»Wallenstein«, ycimy wallenstein ycimy Wallenstein ycimy wallenstein ycimy ycimy Wallenstein ycimy ykodvegy »Stuart Mária«, ycimy stuart mária ycimy Stuart Mária ycimy stuart ycimy mária ycimy ycimy Stuart ycimy Mária ycimy ykodvegy »Orleansi szűz«, ycimy orleansi szűz ycimy Orleansi szűz ycimy orleansi ycimy szűz ycimy ycimy Orleansi ycimy szűz ycimy ykodvegy »Tell Vilmos« ycimy tell vilmos ycimy Tell Vilmos ycimy tell ycimy vilmos ycimy ycimy Tell ycimy Vilmos ycimy ykodvegy drámák s a balladák. A Schiller-kultusz yszemelynevy schiller yszemelynevy Schiller yszemelynevy schiller yszemelynevy yszemelynevy Schiller yszemelynevy ykodvegy Magyarországon 1790- xevtizedx 1795 ben kezdődött. A kultusznak két központja volt: Kazinczy yszemelynevy kazinczy yszemelynevy Kazinczy yszemelynevy kazinczy yszemelynevy yszemelynevy Kazinczy yszemelynevy ykodvegy írói köre és az erdélyi ytelepulesy erdély ytelepulesy erdély yorszagy Románia ykodvegy színészet. 1790-ben lefordították kétszer is a »Haramiák«-at, ycimy haramiák ycimy Haramiák ycimy haramiák ycimy ycimy Haramiák ycimy ykodvegy még pedig báró Wesselényi István yszemelynevy báró wesselényi istván yszemelynevy báró Wesselényi István yszemelynevy báró yszemelynevy wesselényi yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy báró yszemelynevy Wesselényi yszemelynev és Darvas Ferenc, yszemelynevy darvas ferenc yszemelynevy Darvas Ferenc yszemelynevy darvas yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Darvas yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy utána pedig Barcsay László. yszemelynevy barcsay lászló yszemelynevy Barcsay László yszemelynevy barcsay yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Barcsay yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy Érdekes, hogy ez a dráma előbb került magyar színpadra, mint Bécsben ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy a német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy színpadra. Kolozsvárott ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy 1794-ben adták xtalanevtizedx 1805 xtalanevtizedx 1815 először, Bécsben ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy pedig 1816-ban, xevtizedx 1815 a Josefstädter Theaterben. yintezmenyy josefstädter theater yintezmenyy Josefstä yintezmenyy josefstädter yintezmenyy theater yintezmenyy yintezmenyy Josefstä yintezmenyy ykodvegy A »Kabale und Liebe«-t ycimy kabale und liebe ycimy Kabale und Liebe ycimy kabale ycimy und ycimy liebe ycimy ycimy Kabale ycimy und ycimy Liebe ycimy ykodvegy is előbb adja a magyar színpad, mint Bécs. ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy Pesten pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy 1795- xevtizedx 1795 ben xtalanevtizedx 1805 került színre a »Szövevény és szerelem« ycimy szövevény és szerelem ycimy Szövevény és szerelem ycimy szövevény ycimy és ycimy szerelem ycimy ycimy Szövevény ycimy és ycimy szerelem ycimy ykodvegy címen, a bécsi Burgtheater yintezmenyy bécsi burgtheater yintezmenyy bécsi Bu yintezmenyy bécsi yintezmenyy burgtheater yintezmenyy yintezmenyy bécsi yintezmenyy Bu yintezmenyy ykodvegy pedig 1808- xevtizedx 1805 ban mutatta be. A magyar Schiller-kultusznak yszemelynevy schiller yszemelynevy Schiller yszemelynevy schiller yszemelynevy yszemelynevy Schiller yszemelynevy ykodvegy egész sereg híve volt Kazinczy yszemelynevy kazinczy yszemelynevy Kazinczy yszemelynevy kazinczy yszemelynevy yszemelynevy Kazinczy yszemelynevy ykodvegy barátai között. Két nevezetes momentuma van a magyar Schiller-kultusznak. yszemelynevy schiller yszemelynevy Schiller yszemelynevy schiller yszemelynevy yszemelynevy Schiller yszemelynevy ykodvegy Az egyik az, hogy báró Wesselényi Miklós yszemelynevy báró wesselényi miklós yszemelynevy báró Wesselényi Miklós yszemelynevy báró yszemelynevy wesselényi yszemelynevy miklós yszemelynevy yszemelynevy báró yszemelynevy Wesselényi yszemelynev 1806-ban Kolozsvárott xtalanevtizedx 1815 xtalanevtizedx 1825 ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy Schiller-ciklust yszemelynevy schiller yszemelynevy Schiller yszemelynevy schiller yszemelynevy yszemelynevy Schiller yszemelynevy ykodvegy rendezett, amelynek jövedelmét Schiller yszemelynevy schiller yszemelynevy Schiller yszemelynevy schiller yszemelynevy yszemelynevy Schiller yszemelynevy ykodvegy özvegyének küldte el. A másik momentum az, hogy egy református lelkész, Agyagossy Molnár Sámuel yszemelynevy agyagossy molnár sámuel yszemelynevy Agyagossy Molnár Sámuel yszemelynevy agyagossy yszemelynevy molnár yszemelynevy sámuel yszemelynevy yszemelynevy Agyagossy yszemelynevy Molnár yszemel (L. o.) 1826-ban xevtizedx 1825 megírta xtalanevtizedx 1835 a »Haramiák« ycimy haramiák ycimy Haramiák ycimy haramiák ycimy ycimy Haramiák ycimy ykodvegy magyar folytatását »A megtért Moor« ycimy a megtért moor ycimy A megtért Moor ycimy a ycimy megtért ycimy moor ycimy ycimy A ycimy megtért ycimy Moor ycimy ykodvegy címmel. A Schiller- yszemelynevy schiller yszemelynevy Schiller yszemelynevy schiller yszemelynevy yszemelynevy Schiller yszemelynevy ykodvegy és Shakespeare-kultusz yszemelynevy shakespeare yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy ykodvegy párhuzamosan halad Magyarországon és a magyar színészeknek két nagy szerepük van: Moor Károly yszerepy moor károly yszerepy Moor Károly yszerepy moor yszerepy károly yszerepy yszerepy Moor yszerepy Károly yszerepy ykodvegy és Hamlet. yszerepy hamlet yszerepy Hamlet yszerepy hamlet yszerepy yszerepy Hamlet yszerepy ykodvegy A nagy költőnek nálunk is bemutatott színművei ezek: »Ármány és szerelem«, ycimy ármány és szerelem ycimy Ármány és szerelem ycimy ármány ycimy és ycimy szerelem ycimy ycimy Ármány ycimy és ycimy szerelem ycimy ykodvegy »Don Carlos«, ycimy don carlos ycimy Don Carlos ycimy don ycimy carlos ycimy ycimy Don ycimy Carlos ycimy ykodvegy »Fiesco«, ycimy fiesco ycimy Fiesco ycimy fiesco ycimy ycimy Fiesco ycimy ykodvegy »Frigyesi Elek«, ycimy frigyesi elek ycimy Frigyesi Elek ycimy frigyesi ycimy elek ycimy ycimy Frigyesi ycimy Elek ycimy ykodvegy »Gyémántszem«, ycimy gyémántszem ycimy Gyémántszem ycimy gyémántszem ycimy ycimy Gyémántszem ycimy ykodvegy »Haramiák«, ycimy haramiák ycimy Haramiák ycimy haramiák ycimy ycimy Haramiák ycimy ykodvegy »Messinai hölgy«, ycimy messinai hölgy ycimy Messinai hölgy ycimy messinai ycimy hölgy ycimy ycimy Messinai ycimy hölgy ycimy ykodvegy »Orleansi szűz«, ycimy orleansi szűz ycimy Orleansi szűz ycimy orleansi ycimy szűz ycimy ycimy Orleansi ycimy szűz ycimy ykodvegy »Semele«, ycimy semele ycimy Semele ycimy semele ycimy ycimy Semele ycimy ykodvegy »Stuart Mária«, ycimy stuart mária ycimy Stuart Mária ycimy stuart ycimy mária ycimy ycimy Stuart ycimy Mária ycimy ykodvegy »Tell Vilmos«, ycimy tell vilmos ycimy Tell Vilmos ycimy tell ycimy vilmos ycimy ycimy Tell ycimy Vilmos ycimy ykodvegy »Turandot«, ycimy turandot ycimy Turandot ycimy turandot ycimy ycimy Turandot ycimy ykodvegy »Unokaöcs mint nagybátya«, ycimy unokaöcs mint nagybátya ycimy Unokaöcs mint nagybátya ycimy unokaöcs ycimy mint ycimy nagybátya ycimy ycimy Unokaöcs ycimy mint ycimy nagybátya ycimy ykodvegy »Wallenstein trilógia«. ycimy wallenstein trilógia ycimy Wallenstein trilógia ycimy wallenstein ycimy trilógia ycimy ycimy Wallenstein ycimy trilógia ycimy ykodvegy szin_IV.0121.pdf IV

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Schiller Fridrik - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1759

SZULETESIEVTIZED 1755

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0121.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0121.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30760.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Schiller Fridrik

Szócikk: Schiller Fridrik Goethe mellett a legkitűnőbb német költő, sz. 1759. nov. 10-én, Marbachban. A württembergi Karlsschuleban orvosi tudományt tanult; de ezzel »Haramiák«-jának sikere után felhagyott s különböző helyeken csak a költészetnek és történeti búvárkodásnak élt. Egy ideig Mannheimban színházi költő volt. Nélkülözésekkel is küzdött, mígnem 1789- ben a történelem tanáráva neveztetett ki a jenai egyetemhez. Utóbb benső baráti viszonyba lépett Goethével s 1792-ben Weimarba költözött, hol 1805. máj. 9-én hált meg. Schiller egészen ideális költő volt, a lelkesedés elragadó szárnyalásával; mindig forró és ékesenszóló. Munkásságát három korszakra szokták osztani: 1. a szenvedélyes ifjúi korra (főművei: a »Haramiák«, »Fiesco«, »Ármány és szerelem« drámák); 2. a tudományos tanulmányok (»Don Carlos« dráma, a harminc éves háború története, értekezések) és végre 3. a klasszikai tökély korára (»Wallenstein«, »Stuart Mária«, »Orleansi szűz«, »Tell Vilmos« drámák s a balladák. A Schiller-kultusz Magyarországon 1790- ben kezdődött. A kultusznak két központja volt: Kazinczy írói köre és az erdélyi színészet. 1790-ben lefordították kétszer is a »Haramiák«-at, még pedig báró Wesselényi István és Darvas Ferenc, utána pedig Barcsay László. Érdekes, hogy ez a dráma előbb került magyar színpadra, mint Bécsben a német színpadra. Kolozsvárott 1794-ben adták először, Bécsben pedig 1816-ban, a Josefstädter Theaterben. A »Kabale und Liebe«-t is előbb adja a magyar színpad, mint Bécs. Pesten 1795- ben került színre a »Szövevény és szerelem« címen, a bécsi Burgtheater pedig 1808- ban mutatta be. A magyar Schiller-kultusznak egész sereg híve volt Kazinczy barátai között. Két nevezetes momentuma van a magyar Schiller-kultusznak. Az egyik az, hogy báró Wesselényi Miklós 1806-ban Kolozsvárott Schiller-ciklust rendezett, amelynek jövedelmét Schiller özvegyének küldte el. A másik momentum az, hogy egy református lelkész, Agyagossy Molnár Sámuel (L. o.) 1826-ban megírta a »Haramiák« magyar folytatását »A megtért Moor« címmel. A Schiller- és Shakespeare-kultusz párhuzamosan halad Magyarországon és a magyar színészeknek két nagy szerepük van: Moor Károly és Hamlet. A nagy költőnek nálunk is bemutatott színművei ezek: »Ármány és szerelem«, »Don Carlos«, »Fiesco«, »Frigyesi Elek«, »Gyémántszem«, »Haramiák«, »Messinai hölgy«, »Orleansi szűz«, »Semele«, »Stuart Mária«, »Tell Vilmos«, »Turandot«, »Unokaöcs mint nagybátya«, »Wallenstein trilógia«. szin_IV.0121.pdf IV