Címszó: Schiller Fridrik - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1759
SZULETESIEVTIZED 1755
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0121.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0121.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30760.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Schiller
Fridrik
Szócikk: Schiller Fridrik Goethe (személy) (információ)
mellett a legkitűnőbb német (nemzetiség)
(információ)
költő, sz. 1759. (születés
éve) nov. 10-én, Marbachban. (ország) A württembergi
(ország)
Karlsschuleban orvosi tudományt tanult; de ezzel »Haramiák«-jának (cím) (információ)
sikere után felhagyott s különböző helyeken
csak a költészetnek és történeti búvárkodásnak élt. Egy ideig Mannheimban (ország) színházi
költő volt. Nélkülözésekkel is küzdött, mígnem 1789- (időpont) ben
a történelem tanáráva neveztetett ki a jenai (ország) egyetemhez.
Utóbb benső baráti viszonyba lépett Goethével (személy) (információ)
s 1792-ben (időpont) Weimarba
(ország)
költözött, hol 1805. (időpont) máj.
9-én hált meg. Schiller (személy) (információ)
egészen ideális költő volt, a lelkesedés
elragadó szárnyalásával; mindig forró és ékesenszóló. Munkásságát három korszakra
szokták osztani: 1. a szenvedélyes ifjúi korra (főművei: a »Haramiák«, (cím) (információ)
»Fiesco«, (cím) (információ)
»Ármány és szerelem« (cím) (információ)
drámák); 2. a tudományos tanulmányok (»Don
Carlos« (cím)
(információ)
dráma, a harminc éves háború története, értekezések)
és végre 3. a klasszikai tökély korára (»Wallenstein«, (cím) »Stuart Mária«,
(cím) (információ)
»Orleansi szűz«, (cím) (információ)
»Tell Vilmos« (cím) (információ)
drámák s a balladák. A Schiller-kultusz (személy) (információ)
Magyarországon 1790- (időpont) ben
kezdődött. A kultusznak két központja volt: Kazinczy (személy) (információ)
írói köre és az erdélyi (ország) (információ)
színészet. 1790-ben (időpont) lefordították
kétszer is a »Haramiák«-at, (cím) (információ)
még pedig báró Wesselényi István (személy) (információ)
és Darvas Ferenc, (személy) (információ)
utána pedig Barcsay László. (személy) (információ)
Érdekes, hogy ez a dráma előbb került magyar
színpadra, mint Bécsben (ország) a német
(nemzetiség)
(információ)
színpadra. Kolozsvárott (megye) 1794-ben
(időpont)
adták először, Bécsben (ország) pedig
1816-ban, (időpont)
a Josefstädter Theaterben. (intézmény)
A »Kabale und Liebe«-t (cím) is előbb
adja a magyar színpad, mint Bécs. (ország) Pesten
(Budapest)
1795- (időpont)
ben került színre a »Szövevény és szerelem« (cím) címen, a
bécsi Burgtheater (intézmény)
(információ)
pedig 1808- (időpont) ban
mutatta be. A magyar Schiller-kultusznak (személy) (információ)
egész sereg híve volt Kazinczy (személy) (információ)
barátai között. Két nevezetes momentuma van
a magyar Schiller-kultusznak. (személy) (információ)
Az egyik az, hogy báró Wesselényi Miklós
(személy)
(információ)
1806-ban (időpont) Kolozsvárott
(megye) Schiller-ciklust
(személy)
(információ)
rendezett, amelynek jövedelmét Schiller (személy) (információ)
özvegyének küldte el. A másik momentum az,
hogy egy református lelkész, Agyagossy Molnár Sámuel (személy) (L.
o.) 1826-ban (időpont)
megírta a »Haramiák« (cím) (információ)
magyar folytatását »A megtért Moor« (cím) címmel. A
Schiller- (személy)
(információ)
és Shakespeare-kultusz (személy) (információ)
párhuzamosan halad Magyarországon és a magyar
színészeknek két nagy szerepük van: Moor Károly (szerep) és
Hamlet. (szerep)
(információ)
A nagy költőnek nálunk is bemutatott színművei
ezek: »Ármány és szerelem«, (cím) (információ)
»Don Carlos«, (cím) (információ)
»Fiesco«, (cím) (információ)
»Frigyesi Elek«, (cím) »Gyémántszem«,
(cím) »Haramiák«,
(cím) (információ)
»Messinai hölgy«, (cím) (információ)
»Orleansi szűz«, (cím) (információ)
»Semele«, (cím) »Stuart Mária«,
(cím) (információ)
»Tell Vilmos«, (cím) (információ)
»Turandot«, (cím) »Unokaöcs
mint nagybátya«, (cím)
»Wallenstein trilógia«. (cím) szin_IV.0121.pdf
IV
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Schiller Fridrik címszóvég 30760 Szócikk:
Schiller Fridrik Goethe yszemelynevy goethe yszemelynevy Goethe yszemelynevy
goethe yszemelynevy yszemelynevy Goethe yszemelynevy ykodvegy mellett a legkitűnőbb
német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy
ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy költő, sz. 1759. nov. xtalanevtizedx
1765 xtalanevtizedx 1775 10-én, Marbachban. ytelepulesy marbach ytelepulesy
Marbach yorszagy Németország ykodvegy A württembergi ytelepulesy württemberg
ytelepulesy württemberg yorszagy Németország ykodvegy Karlsschuleban orvosi tudományt
tanult; de ezzel »Haramiák«-jának ycimy haramiák ycimy Haramiák ycimy haramiák
ycimy ycimy Haramiák ycimy ykodvegy sikere után felhagyott s különböző helyeken
csak a költészetnek és történeti búvárkodásnak élt. Egy ideig Mannheimban ytelepulesy
mannheim ytelepulesy Mannheim yorszagy Németország ykodvegy színházi költő volt.
Nélkülözésekkel is küzdött, mígnem 1789- xevtizedx 1785 ben xtalanevtizedx 1795
a történelem tanáráva neveztetett ki a jenai ytelepulesy jena ytelepulesy jena
yorszagy Németország ykodvegy egyetemhez. Utóbb benső baráti viszonyba lépett Goethével
yszemelynevy goethe yszemelynevy Goethé yszemelynevy goethe yszemelynevy
yszemelynevy Goethé yszemelynevy ykodvegy s 1792-ben xevtizedx 1795 Weimarba xtalanevtizedx
1805 ytelepulesy weimar ytelepulesy Weimar yorszagy Németország ykodvegy költözött,
hol 1805. xevtizedx 1805 máj. 9-én hált meg. Schiller yszemelynevy schiller
yszemelynevy Schiller yszemelynevy schiller yszemelynevy yszemelynevy Schiller
yszemelynevy ykodvegy egészen ideális költő volt, a lelkesedés elragadó szárnyalásával;
mindig forró és ékesenszóló. Munkásságát három korszakra szokták osztani: 1. a szenvedélyes
ifjúi korra (főművei: a »Haramiák«, ycimy haramiák ycimy Haramiák ycimy
haramiák ycimy ycimy Haramiák ycimy ykodvegy »Fiesco«, ycimy fiesco ycimy
Fiesco ycimy fiesco ycimy ycimy Fiesco ycimy ykodvegy »Ármány és szerelem« ycimy
ármány és szerelem ycimy Ármány és szerelem ycimy ármány ycimy és ycimy
szerelem ycimy ycimy Ármány ycimy és ycimy szerelem ycimy ykodvegy drámák); 2. a
tudományos tanulmányok (»Don Carlos« ycimy don carlos ycimy Don Carlos ycimy
don ycimy carlos ycimy ycimy Don ycimy Carlos ycimy ykodvegy dráma, a harminc éves
háború története, értekezések) és végre 3. a klasszikai tökély korára (»Wallenstein«,
ycimy wallenstein ycimy Wallenstein ycimy wallenstein ycimy ycimy Wallenstein
ycimy ykodvegy »Stuart Mária«, ycimy stuart mária ycimy Stuart Mária ycimy
stuart ycimy mária ycimy ycimy Stuart ycimy Mária ycimy ykodvegy »Orleansi szűz«,
ycimy orleansi szűz ycimy Orleansi szűz ycimy orleansi ycimy szűz ycimy ycimy
Orleansi ycimy szűz ycimy ykodvegy »Tell Vilmos« ycimy tell vilmos ycimy Tell
Vilmos ycimy tell ycimy vilmos ycimy ycimy Tell ycimy Vilmos ycimy ykodvegy drámák
s a balladák. A Schiller-kultusz yszemelynevy schiller yszemelynevy Schiller
yszemelynevy schiller yszemelynevy yszemelynevy Schiller yszemelynevy ykodvegy Magyarországon
1790- xevtizedx 1795 ben kezdődött. A kultusznak két központja volt: Kazinczy yszemelynevy
kazinczy yszemelynevy Kazinczy yszemelynevy kazinczy yszemelynevy yszemelynevy
Kazinczy yszemelynevy ykodvegy írói köre és az erdélyi ytelepulesy erdély
ytelepulesy erdély yorszagy Románia ykodvegy színészet. 1790-ben lefordították kétszer
is a »Haramiák«-at, ycimy haramiák ycimy Haramiák ycimy haramiák ycimy ycimy
Haramiák ycimy ykodvegy még pedig báró Wesselényi István yszemelynevy báró
wesselényi istván yszemelynevy báró Wesselényi István yszemelynevy báró
yszemelynevy wesselényi yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy báró
yszemelynevy Wesselényi yszemelynev és Darvas Ferenc, yszemelynevy darvas
ferenc yszemelynevy Darvas Ferenc yszemelynevy darvas yszemelynevy ferenc
yszemelynevy yszemelynevy Darvas yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy utána
pedig Barcsay László. yszemelynevy barcsay lászló yszemelynevy Barcsay László
yszemelynevy barcsay yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Barcsay
yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy Érdekes, hogy ez a dráma előbb került
magyar színpadra, mint Bécsben ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy
Ausztria ykodvegy a német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy
német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy színpadra. Kolozsvárott
ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy 1794-ben
adták xtalanevtizedx 1805 xtalanevtizedx 1815 először, Bécsben ytelepulesy bécs
ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy pedig 1816-ban, xevtizedx 1815 a Josefstädter
Theaterben. yintezmenyy josefstädter theater yintezmenyy Josefstä yintezmenyy
josefstädter yintezmenyy theater yintezmenyy yintezmenyy Josefstä yintezmenyy
ykodvegy A »Kabale und Liebe«-t ycimy kabale und liebe ycimy Kabale und Liebe
ycimy kabale ycimy und ycimy liebe ycimy ycimy Kabale ycimy und ycimy Liebe
ycimy ykodvegy is előbb adja a magyar színpad, mint Bécs. ytelepulesy bécs
ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy Pesten pest ytelepulesy
nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy 1795- xevtizedx 1795 ben xtalanevtizedx
1805 került színre a »Szövevény és szerelem« ycimy szövevény és szerelem ycimy
Szövevény és szerelem ycimy szövevény ycimy és ycimy szerelem ycimy ycimy
Szövevény ycimy és ycimy szerelem ycimy ykodvegy címen, a bécsi Burgtheater yintezmenyy
bécsi burgtheater yintezmenyy bécsi Bu yintezmenyy bécsi yintezmenyy
burgtheater yintezmenyy yintezmenyy bécsi yintezmenyy Bu yintezmenyy ykodvegy pedig
1808- xevtizedx 1805 ban mutatta be. A magyar Schiller-kultusznak yszemelynevy
schiller yszemelynevy Schiller yszemelynevy schiller yszemelynevy yszemelynevy
Schiller yszemelynevy ykodvegy egész sereg híve volt Kazinczy yszemelynevy
kazinczy yszemelynevy Kazinczy yszemelynevy kazinczy yszemelynevy yszemelynevy
Kazinczy yszemelynevy ykodvegy barátai között. Két nevezetes momentuma van a magyar
Schiller-kultusznak. yszemelynevy schiller yszemelynevy Schiller yszemelynevy
schiller yszemelynevy yszemelynevy Schiller yszemelynevy ykodvegy Az egyik az, hogy
báró Wesselényi Miklós yszemelynevy báró wesselényi miklós yszemelynevy báró
Wesselényi Miklós yszemelynevy báró yszemelynevy wesselényi yszemelynevy miklós
yszemelynevy yszemelynevy báró yszemelynevy Wesselényi yszemelynev 1806-ban Kolozsvárott
xtalanevtizedx 1815 xtalanevtizedx 1825 ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy
Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy Schiller-ciklust yszemelynevy schiller
yszemelynevy Schiller yszemelynevy schiller yszemelynevy yszemelynevy Schiller
yszemelynevy ykodvegy rendezett, amelynek jövedelmét Schiller yszemelynevy
schiller yszemelynevy Schiller yszemelynevy schiller yszemelynevy yszemelynevy
Schiller yszemelynevy ykodvegy özvegyének küldte el. A másik momentum az, hogy egy
református lelkész, Agyagossy Molnár Sámuel yszemelynevy agyagossy molnár
sámuel yszemelynevy Agyagossy Molnár Sámuel yszemelynevy agyagossy yszemelynevy
molnár yszemelynevy sámuel yszemelynevy yszemelynevy Agyagossy yszemelynevy
Molnár yszemel (L. o.) 1826-ban xevtizedx 1825 megírta xtalanevtizedx 1835 a »Haramiák«
ycimy haramiák ycimy Haramiák ycimy haramiák ycimy ycimy Haramiák ycimy
ykodvegy magyar folytatását »A megtért Moor« ycimy a megtért moor ycimy A
megtért Moor ycimy a ycimy megtért ycimy moor ycimy ycimy A ycimy megtért ycimy
Moor ycimy ykodvegy címmel. A Schiller- yszemelynevy schiller yszemelynevy
Schiller yszemelynevy schiller yszemelynevy yszemelynevy Schiller yszemelynevy
ykodvegy és Shakespeare-kultusz yszemelynevy shakespeare yszemelynevy
Shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy yszemelynevy Shakespeare
yszemelynevy ykodvegy párhuzamosan halad Magyarországon és a magyar színészeknek
két nagy szerepük van: Moor Károly yszerepy moor károly yszerepy Moor Károly
yszerepy moor yszerepy károly yszerepy yszerepy Moor yszerepy Károly yszerepy
ykodvegy és Hamlet. yszerepy hamlet yszerepy Hamlet yszerepy hamlet yszerepy
yszerepy Hamlet yszerepy ykodvegy A nagy költőnek nálunk is bemutatott színművei
ezek: »Ármány és szerelem«, ycimy ármány és szerelem ycimy Ármány és szerelem
ycimy ármány ycimy és ycimy szerelem ycimy ycimy Ármány ycimy és ycimy szerelem
ycimy ykodvegy »Don Carlos«, ycimy don carlos ycimy Don Carlos ycimy don ycimy
carlos ycimy ycimy Don ycimy Carlos ycimy ykodvegy »Fiesco«, ycimy fiesco ycimy
Fiesco ycimy fiesco ycimy ycimy Fiesco ycimy ykodvegy »Frigyesi Elek«, ycimy
frigyesi elek ycimy Frigyesi Elek ycimy frigyesi ycimy elek ycimy ycimy
Frigyesi ycimy Elek ycimy ykodvegy »Gyémántszem«, ycimy gyémántszem ycimy
Gyémántszem ycimy gyémántszem ycimy ycimy Gyémántszem ycimy ykodvegy »Haramiák«,
ycimy haramiák ycimy Haramiák ycimy haramiák ycimy ycimy Haramiák ycimy
ykodvegy »Messinai hölgy«, ycimy messinai hölgy ycimy Messinai hölgy ycimy
messinai ycimy hölgy ycimy ycimy Messinai ycimy hölgy ycimy ykodvegy »Orleansi szűz«,
ycimy orleansi szűz ycimy Orleansi szűz ycimy orleansi ycimy szűz ycimy ycimy
Orleansi ycimy szűz ycimy ykodvegy »Semele«, ycimy semele ycimy Semele ycimy
semele ycimy ycimy Semele ycimy ykodvegy »Stuart Mária«, ycimy stuart mária
ycimy Stuart Mária ycimy stuart ycimy mária ycimy ycimy Stuart ycimy Mária
ycimy ykodvegy »Tell Vilmos«, ycimy tell vilmos ycimy Tell Vilmos ycimy tell
ycimy vilmos ycimy ycimy Tell ycimy Vilmos ycimy ykodvegy »Turandot«, ycimy
turandot ycimy Turandot ycimy turandot ycimy ycimy Turandot ycimy ykodvegy »Unokaöcs
mint nagybátya«, ycimy unokaöcs mint nagybátya ycimy Unokaöcs mint nagybátya
ycimy unokaöcs ycimy mint ycimy nagybátya ycimy ycimy Unokaöcs ycimy mint ycimy
nagybátya ycimy ykodvegy »Wallenstein trilógia«. ycimy wallenstein trilógia
ycimy Wallenstein trilógia ycimy wallenstein ycimy trilógia ycimy ycimy
Wallenstein ycimy trilógia ycimy ykodvegy szin_IV.0121.pdf IV
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Schiller Fridrik - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1759
SZULETESIEVTIZED 1755
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0121.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0121.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30760.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Schiller
Fridrik
Szócikk: Schiller Fridrik Goethe mellett a legkitűnőbb
német költő, sz. 1759. nov. 10-én, Marbachban. A württembergi Karlsschuleban orvosi
tudományt tanult; de ezzel »Haramiák«-jának sikere után felhagyott s különböző helyeken
csak a költészetnek és történeti búvárkodásnak élt. Egy ideig Mannheimban színházi
költő volt. Nélkülözésekkel is küzdött, mígnem 1789- ben a történelem tanáráva neveztetett
ki a jenai egyetemhez. Utóbb benső baráti viszonyba lépett Goethével s 1792-ben
Weimarba költözött, hol 1805. máj. 9-én hált meg. Schiller egészen ideális költő
volt, a lelkesedés elragadó szárnyalásával; mindig forró és ékesenszóló. Munkásságát
három korszakra szokták osztani: 1. a szenvedélyes ifjúi korra (főművei: a »Haramiák«,
»Fiesco«, »Ármány és szerelem« drámák); 2. a tudományos tanulmányok (»Don Carlos«
dráma, a harminc éves háború története, értekezések) és végre 3. a klasszikai tökély
korára (»Wallenstein«, »Stuart Mária«, »Orleansi szűz«, »Tell Vilmos« drámák s a
balladák. A Schiller-kultusz Magyarországon 1790- ben kezdődött. A kultusznak két
központja volt: Kazinczy írói köre és az erdélyi színészet. 1790-ben lefordították
kétszer is a »Haramiák«-at, még pedig báró Wesselényi István és Darvas Ferenc, utána
pedig Barcsay László. Érdekes, hogy ez a dráma előbb került magyar színpadra, mint
Bécsben a német színpadra. Kolozsvárott 1794-ben adták először, Bécsben pedig 1816-ban,
a Josefstädter Theaterben. A »Kabale und Liebe«-t is előbb adja a magyar színpad,
mint Bécs. Pesten 1795- ben került színre a »Szövevény és szerelem« címen, a bécsi
Burgtheater pedig 1808- ban mutatta be. A magyar Schiller-kultusznak egész sereg
híve volt Kazinczy barátai között. Két nevezetes momentuma van a magyar Schiller-kultusznak.
Az egyik az, hogy báró Wesselényi Miklós 1806-ban Kolozsvárott Schiller-ciklust
rendezett, amelynek jövedelmét Schiller özvegyének küldte el. A másik momentum az,
hogy egy református lelkész, Agyagossy Molnár Sámuel (L. o.) 1826-ban megírta a
»Haramiák« magyar folytatását »A megtért Moor« címmel. A Schiller- és Shakespeare-kultusz
párhuzamosan halad Magyarországon és a magyar színészeknek két nagy szerepük van:
Moor Károly és Hamlet. A nagy költőnek nálunk is bemutatott színművei ezek: »Ármány
és szerelem«, »Don Carlos«, »Fiesco«, »Frigyesi Elek«, »Gyémántszem«, »Haramiák«,
»Messinai hölgy«, »Orleansi szűz«, »Semele«, »Stuart Mária«, »Tell Vilmos«, »Turandot«,
»Unokaöcs mint nagybátya«, »Wallenstein trilógia«. szin_IV.0121.pdf IV