Címszó: Schodel Nepomuk János - Magyar
Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1796
SZULETESIEVTIZED 1795
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0122.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0122.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30765.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Schodel
Nepomuk János
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/530765.htm
Szócikk: Schodel Nepomuk János A Nemzeti Színház
(intézmény)
(információ)
híres énekesnőjének férje, 1796. (időpont) május
elején Pozsonyban (megye) született,
megh. 1863. júl. 15-én, Pesten. (Budapest)
Édesatyja keresett zongoratanár volt Pozsonyban, (megye) anyja
sz. Wirtel Erzsébet. (személy) Pozsonyban
(megye) végezte
iskoláit, majd atyja nyomdokaiba lépve, zongoratanító lett. Már 20 éves korában
Wesselényi Farkas báróékhoz (személy) (információ)
került, Kolozsvárra. (megye) Zenei
képzettségértől a vélemények megoszlanak, a legtöbben gyenge zenésznek tartották,
azonban még sem lehetett középszerű tehetség. Bizonyítja ezt az a körülmény is,
hogy több szerzeménye nyomtatásban is megjelent. Két zongoradarabja, az »Andalgó
cimbalmos«, (cím)
(információ)
Ábránd (Pest, (Budapest)
Wagner) (személy)
(információ)
és az »Omer Pascha Marsch« (cím) (Pest, (Budapest)
1854.) (időpont)
meg van a Nemzeti Muzeum könyvtárában, (intézmény)
(információ)
egy harmadik szerzeménye »Variationen über
ein Originalthema für eine Singstimme mit Begleitung des Pianoforte«. (cím) A »Zenészeti
Lapok« (intézmény)
1863. (időpont)
júl. 30. száma röviden megemlékszik haláláról. A közleményben »a Nemzeti Színház
(intézmény)
(információ)
egykori karmesterének és a híres énekesnő
férjének« mondja. A »Pesti Nemzeti Játékszíni Zsebkönyv 1839-ik évre« (cím) (információ)
(kiadták Gillyén Sándor (személy) (információ)
és Nagy Ferenc, (személy) (információ)
a pesti (Budapest)
magy. színész társaság súgói) című kis almanachban mint az opera főrendezője és
a színház énektanítója van felvéve. (Benyovszky Károly.) (személy) (információ)
szin_IV.0122.pdf IV
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Schodel Nepomuk János címszóvég 30765 Szócikk:
Schodel Nepomuk János A Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy
Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy híres énekesnőjének férje, 1796. május xtalanevtizedx 1805
xtalanevtizedx 1815 elején Pozsonyban ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony
ymegyey pozsony megye ykodvegy született, megh. 1863. júl. 15-én, Pesten. pest
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Édesatyja keresett zongoratanár
volt Pozsonyban, ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye
ykodvegy anyja sz. Wirtel Erzsébet. yszemelynevy wirtel erzsébet yszemelynevy
Wirtel Erzsébet yszemelynevy wirtel yszemelynevy erzsébet yszemelynevy
yszemelynevy Wirtel yszemelynevy Erzsébet yszemelynevy ykodvegy Pozsonyban ytelepulesy
pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy végezte iskoláit, majd
atyja nyomdokaiba lépve, zongoratanító lett. Már 20 éves korában Wesselényi Farkas
báróékhoz yszemelynevy wesselényi farkas báró yszemelynevy Wesselényi Farkas
báró yszemelynevy wesselényi yszemelynevy farkas yszemelynevy báró yszemelynevy
yszemelynevy Wesselényi yszemelynevy Farkas yszemelyn került, Kolozsvárra. ytelepulesy
kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy Zenei képzettségértől
a vélemények megoszlanak, a legtöbben gyenge zenésznek tartották, azonban még sem
lehetett középszerű tehetség. Bizonyítja ezt az a körülmény is, hogy több szerzeménye
nyomtatásban is megjelent. Két zongoradarabja, az »Andalgó cimbalmos«, ycimy
andalgó cimbalmos ycimy Andalgó cimbalmos ycimy andalgó ycimy cimbalmos ycimy
ycimy Andalgó ycimy cimbalmos ycimy ykodvegy Ábránd (Pest, pest ytelepulesy
nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Wagner) yszemelynevy wagner
yszemelynevy Wagner yszemelynevy wagner yszemelynevy yszemelynevy Wagner
yszemelynevy ykodvegy és az »Omer Pascha Marsch« ycimy omer pascha marsch ycimy
Omer Pascha Marsch ycimy omer ycimy pascha ycimy marsch ycimy ycimy Omer ycimy
Pascha ycimy Marsch ycimy ykodvegy (Pest, pest ytelepulesy nagybudapest
ytelepulesy budapest ykodvegy 1854.) xevtizedx 1855 meg xtalanevtizedx 1865 van
a Nemzeti Muzeum könyvtárában, yintezmenyy nemzeti muzeum könyvtára yintezmenyy
Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy muzeum yintezmenyy könyvtára
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy egy harmadik szerzeménye »Variationen
über ein Originalthema für eine Singstimme mit Begleitung des Pianoforte«. ycimy
variationen über ein originalthema für eine singstimme mit begleitung des
pianoforte ycimy Variationen über ein Originalthema für eine Singstimme mit
Begleitung des Pianoforte ycimy variationen A »Zenészeti Lapok« yintezmenyy
zenészeti lapok yintezmenyy Zenészet yintezmenyy zenészeti yintezmenyy lapok
yintezmenyy yintezmenyy Zenészet yintezmenyy ykodvegy 1863. xevtizedx 1865 júl.
30. száma röviden megemlékszik haláláról. A közleményben »a Nemzeti Színház yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy egykori karmesterének és a
híres énekesnő férjének« mondja. A »Pesti Nemzeti Játékszíni Zsebkönyv 1839-ik évre«
ycimy pesti nemzeti játékszíni zsebkönyv 1839-ik évre ycimy Pesti Nemzeti
Játékszíni Zsebkönyv 1839-ik évre ycimy pesti ycimy nemzeti ycimy játékszíni
ycimy zsebkönyv ycimy 1839-ik ycimy évre ycimy yc (kiadták Gillyén Sándor yszemelynevy
gillyén sándor yszemelynevy Gillyén Sándor yszemelynevy gillyén yszemelynevy
sándor yszemelynevy yszemelynevy Gillyén yszemelynevy Sándor yszemelynevy
ykodvegy és Nagy Ferenc, yszemelynevy nagy ferenc yszemelynevy Nagy Ferenc
yszemelynevy nagy yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Nagy
yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy a pesti pest ytelepulesy nagybudapest
ytelepulesy budapest ykodvegy magy. színész társaság súgói) című kis almanachban
mint az opera főrendezője és a színház énektanítója van felvéve. (Benyovszky Károly.)
yszemelynevy benyovszky károly yszemelynevy Benyovszky Károly yszemelynevy
benyovszky yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Benyovszky
yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy benyovszky károly szin_IV.0122.pdf
IV
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Schodel Nepomuk János - Magyar
Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1796
SZULETESIEVTIZED 1795
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0122.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0122.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30765.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Schodel
Nepomuk János
Szócikk: Schodel Nepomuk János A Nemzeti Színház
híres énekesnőjének férje, 1796. május elején Pozsonyban született, megh. 1863.
júl. 15-én, Pesten. Édesatyja keresett zongoratanár volt Pozsonyban, anyja sz. Wirtel
Erzsébet. Pozsonyban végezte iskoláit, majd atyja nyomdokaiba lépve, zongoratanító
lett. Már 20 éves korában Wesselényi Farkas báróékhoz került, Kolozsvárra. Zenei
képzettségértől a vélemények megoszlanak, a legtöbben gyenge zenésznek tartották,
azonban még sem lehetett középszerű tehetség. Bizonyítja ezt az a körülmény is,
hogy több szerzeménye nyomtatásban is megjelent. Két zongoradarabja, az »Andalgó
cimbalmos«, Ábránd (Pest, Wagner) és az »Omer Pascha Marsch« (Pest, 1854.) meg van
a Nemzeti Muzeum könyvtárában, egy harmadik szerzeménye »Variationen über ein Originalthema
für eine Singstimme mit Begleitung des Pianoforte«. A »Zenészeti Lapok« 1863. júl.
30. száma röviden megemlékszik haláláról. A közleményben »a Nemzeti Színház egykori
karmesterének és a híres énekesnő férjének« mondja. A »Pesti Nemzeti Játékszíni
Zsebkönyv 1839-ik évre« (kiadták Gillyén Sándor és Nagy Ferenc, a pesti magy. színész
társaság súgói) című kis almanachban mint az opera főrendezője és a színház énektanítója
van felvéve. (Benyovszky Károly.) szin_IV.0122.pdf IV
