Címszó: Schodel Nepomuk János - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1796

SZULETESIEVTIZED 1795

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0122.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0122.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30765.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Schodel Nepomuk János

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/530765.htm

 

Szócikk: Schodel Nepomuk János A Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  híres énekesnőjének férje, 1796. (időpont) május elején Pozsonyban (megye) született, megh. 1863. júl. 15-én, Pesten. (Budapest) Édesatyja keresett zongoratanár volt Pozsonyban, (megye) anyja sz. Wirtel Erzsébet. (személy) Pozsonyban (megye) végezte iskoláit, majd atyja nyomdokaiba lépve, zongoratanító lett. Már 20 éves korában Wesselényi Farkas báróékhoz (személy) (információ)  került, Kolozsvárra. (megye) Zenei képzettségértől a vélemények megoszlanak, a legtöbben gyenge zenésznek tartották, azonban még sem lehetett középszerű tehetség. Bizonyítja ezt az a körülmény is, hogy több szerzeménye nyomtatásban is megjelent. Két zongoradarabja, az »Andalgó cimbalmos«, (cím) (információ)  Ábránd (Pest, (Budapest) Wagner) (személy) (információ)  és az »Omer Pascha Marsch« (cím) (Pest, (Budapest) 1854.) (időpont) meg van a Nemzeti Muzeum könyvtárában, (intézmény) (információ)  egy harmadik szerzeménye »Variationen über ein Originalthema für eine Singstimme mit Begleitung des Pianoforte«. (cím) A »Zenészeti Lapok« (intézmény) 1863. (időpont) júl. 30. száma röviden megemlékszik haláláról. A közleményben »a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  egykori karmesterének és a híres énekesnő férjének« mondja. A »Pesti Nemzeti Játékszíni Zsebkönyv 1839-ik évre« (cím) (információ)  (kiadták Gillyén Sándor (személy) (információ)  és Nagy Ferenc, (személy) (információ)  a pesti (Budapest) magy. színész társaság súgói) című kis almanachban mint az opera főrendezője és a színház énektanítója van felvéve. (Benyovszky Károly.) (személy) (információ)  szin_IV.0122.pdf IV

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Schodel Nepomuk János címszóvég 30765 Szócikk: Schodel Nepomuk János A Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy híres énekesnőjének férje, 1796. május xtalanevtizedx 1805 xtalanevtizedx 1815 elején Pozsonyban ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy született, megh. 1863. júl. 15-én, Pesten. pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Édesatyja keresett zongoratanár volt Pozsonyban, ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy anyja sz. Wirtel Erzsébet. yszemelynevy wirtel erzsébet yszemelynevy Wirtel Erzsébet yszemelynevy wirtel yszemelynevy erzsébet yszemelynevy yszemelynevy Wirtel yszemelynevy Erzsébet yszemelynevy ykodvegy Pozsonyban ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy végezte iskoláit, majd atyja nyomdokaiba lépve, zongoratanító lett. Már 20 éves korában Wesselényi Farkas báróékhoz yszemelynevy wesselényi farkas báró yszemelynevy Wesselényi Farkas báró yszemelynevy wesselényi yszemelynevy farkas yszemelynevy báró yszemelynevy yszemelynevy Wesselényi yszemelynevy Farkas yszemelyn került, Kolozsvárra. ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy Zenei képzettségértől a vélemények megoszlanak, a legtöbben gyenge zenésznek tartották, azonban még sem lehetett középszerű tehetség. Bizonyítja ezt az a körülmény is, hogy több szerzeménye nyomtatásban is megjelent. Két zongoradarabja, az »Andalgó cimbalmos«, ycimy andalgó cimbalmos ycimy Andalgó cimbalmos ycimy andalgó ycimy cimbalmos ycimy ycimy Andalgó ycimy cimbalmos ycimy ykodvegy Ábránd (Pest, pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Wagner) yszemelynevy wagner yszemelynevy Wagner yszemelynevy wagner yszemelynevy yszemelynevy Wagner yszemelynevy ykodvegy és az »Omer Pascha Marsch« ycimy omer pascha marsch ycimy Omer Pascha Marsch ycimy omer ycimy pascha ycimy marsch ycimy ycimy Omer ycimy Pascha ycimy Marsch ycimy ykodvegy (Pest, pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy 1854.) xevtizedx 1855 meg xtalanevtizedx 1865 van a Nemzeti Muzeum könyvtárában, yintezmenyy nemzeti muzeum könyvtára yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy muzeum yintezmenyy könyvtára yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy egy harmadik szerzeménye »Variationen über ein Originalthema für eine Singstimme mit Begleitung des Pianoforte«. ycimy variationen über ein originalthema für eine singstimme mit begleitung des pianoforte ycimy Variationen über ein Originalthema für eine Singstimme mit Begleitung des Pianoforte ycimy variationen A »Zenészeti Lapok« yintezmenyy zenészeti lapok yintezmenyy Zenészet yintezmenyy zenészeti yintezmenyy lapok yintezmenyy yintezmenyy Zenészet yintezmenyy ykodvegy 1863. xevtizedx 1865 júl. 30. száma röviden megemlékszik haláláról. A közleményben »a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy egykori karmesterének és a híres énekesnő férjének« mondja. A »Pesti Nemzeti Játékszíni Zsebkönyv 1839-ik évre« ycimy pesti nemzeti játékszíni zsebkönyv 1839-ik évre ycimy Pesti Nemzeti Játékszíni Zsebkönyv 1839-ik évre ycimy pesti ycimy nemzeti ycimy játékszíni ycimy zsebkönyv ycimy 1839-ik ycimy évre ycimy yc (kiadták Gillyén Sándor yszemelynevy gillyén sándor yszemelynevy Gillyén Sándor yszemelynevy gillyén yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Gillyén yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy és Nagy Ferenc, yszemelynevy nagy ferenc yszemelynevy Nagy Ferenc yszemelynevy nagy yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Nagy yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy a pesti pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy magy. színész társaság súgói) című kis almanachban mint az opera főrendezője és a színház énektanítója van felvéve. (Benyovszky Károly.) yszemelynevy benyovszky károly yszemelynevy Benyovszky Károly yszemelynevy benyovszky yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Benyovszky yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy benyovszky károly szin_IV.0122.pdf IV

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Schodel Nepomuk János - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1796

SZULETESIEVTIZED 1795

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0122.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0122.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30765.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Schodel Nepomuk János

Szócikk: Schodel Nepomuk János A Nemzeti Színház híres énekesnőjének férje, 1796. május elején Pozsonyban született, megh. 1863. júl. 15-én, Pesten. Édesatyja keresett zongoratanár volt Pozsonyban, anyja sz. Wirtel Erzsébet. Pozsonyban végezte iskoláit, majd atyja nyomdokaiba lépve, zongoratanító lett. Már 20 éves korában Wesselényi Farkas báróékhoz került, Kolozsvárra. Zenei képzettségértől a vélemények megoszlanak, a legtöbben gyenge zenésznek tartották, azonban még sem lehetett középszerű tehetség. Bizonyítja ezt az a körülmény is, hogy több szerzeménye nyomtatásban is megjelent. Két zongoradarabja, az »Andalgó cimbalmos«, Ábránd (Pest, Wagner) és az »Omer Pascha Marsch« (Pest, 1854.) meg van a Nemzeti Muzeum könyvtárában, egy harmadik szerzeménye »Variationen über ein Originalthema für eine Singstimme mit Begleitung des Pianoforte«. A »Zenészeti Lapok« 1863. júl. 30. száma röviden megemlékszik haláláról. A közleményben »a Nemzeti Színház egykori karmesterének és a híres énekesnő férjének« mondja. A »Pesti Nemzeti Játékszíni Zsebkönyv 1839-ik évre« (kiadták Gillyén Sándor és Nagy Ferenc, a pesti magy. színész társaság súgói) című kis almanachban mint az opera főrendezője és a színház énektanítója van felvéve. (Benyovszky Károly.) szin_IV.0122.pdf IV