Címszó: Sepsy Károly - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1822
SZULETESIEVTIZED 1825
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0132.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0132.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30806.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Sepsy
Károly
Szócikk: Sepsy Károly színész, színigazgató, sz.
1822-ben, (születés
éve) Szatmárt, (megye) (információ)
megh. öngyilkosság folytán, 1853. (időpont) dec.
végén, u. o. — 16 éves korában hagyta el a szülői házat és Máramarosszigeten (megye) (információ)
színésznek állott be; azon időtől fogva folytonos
vándoréletet élt; megfordult Magyarország minden nevezetesebb színpadán, előbb mint
színész, majd mint igazgató. 1841. (időpont) júl.
10-ike táján Petőfi (személy) (információ)
nála lépett színpadra, Ozorán, (megye) Tolna
megyében, (megye)
ahol a társulata 6 tagból állott. 1845-ben (időpont) Olaszországban
(ország)
is járt; ezután rendezettebb társulata volt. Mint irodalmi műveltségű ember ritka
becsületességéről volt híres. 1847-ben (időpont) több
értékes cikke jelent meg a pesti (Budapest)
lapokban. A »Pesti Divatlap« (intézmény)
(információ)
1847., (időpont) 37-ik
számában »Levelek a vidéki színészet köréből« (cím) c. alatt
cikkezik; 1848. (időpont) jún.
3-án (a 25. számban) »Fegyverre, vidéki színészek!« (cím) címen lelkes
hangon szól a színészekhez, hogy álljanak be honvédeknek és megemlíti, hogy ő is
hozott áldozatot, feloszlatta társulatát és ezzel 700 frtnyi előlege is elúszott.
Társulatának 12 férfi tagja fel is csapott honvédnek. 1848. (időpont) jún.
13-án mint vendég fellépett a Nemzeti Színházban, (intézmény)
(információ)
Szigligeti: (személy) (információ)
»Rózsa« (cím) (információ)
c. vj-ában, Bábel (szerep) szerepében,
midőn ezt a kritikát kapta: »Csinos külseje, tiszta orgánuma, színpadi otthonossága,
előadási ügyessége kellemesen hatott reánk.« (»Nemzetőr«, (intézmény)
1848. (időpont)
jún. 18. A »Pesti Divatlap« (intézmény)
(információ)
melléklete, 767. oldalon.) Életéiből jegyzetet
készített és azt »Egy színész emléklapjai« c. alatt adta ki, 1848-ban, (időpont) Debrecenben.
Két színdarab-fordítása van: »Ördög és angyal«,szmű (intézmény)
(információ)
2 szakaszban, Poa Eugenia (személy) novellája
után. Előadták Székelyudvarhelyen, (megye) 1846.
(időpont)
szept 26-án. »Nász és sír«, (cím) dráma 3 szakaszban.
Előadták Debrecenben, (megye) 1850-ben.
(időpont)
— Neje segédszínésznő volt. Gyergyószentmiklóson (megye) szereplés
közben meggyulladt a krinolinruhája a szűk színpadon égő gyertyalángtól, ekkor súlyosan
megsebesült és rövidesen rá elhunyt, 1859. (időpont) dec.
havában. (E. J.) szin_IV.0132.pdf IV
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Sepsy Károly címszóvég 30806 Szócikk: Sepsy
Károly színész, színigazgató, sz. 1822-ben, Szatmárt, xtalanevtizedx 1835 xtalanevtizedx
1845 ytelepulesy szatmár ytelepulesy Szatmár ymegyey szatmár megye ykodvegy megh.
öngyilkosság folytán, 1853. xevtizedx 1855 dec. végén, u. o. — 16 éves korában hagyta
el a szülői házat és Máramarosszigeten ytelepulesy máramarossziget ytelepulesy
Máramarossziget ymegyey máramaros megye ykodvegy színésznek állott be; azon időtől
fogva folytonos vándoréletet élt; megfordult Magyarország minden nevezetesebb színpadán,
előbb mint színész, majd mint igazgató. 1841. xevtizedx 1845 júl. 10-ike táján Petőfi
yszemelynevy petőfi yszemelynevy Petőfi yszemelynevy petőfi yszemelynevy
yszemelynevy Petőfi yszemelynevy ykodvegy nála lépett színpadra, Ozorán, ytelepulesy
ozora ytelepulesy Ozorá ymegyey tolna megye ykodvegy Tolna megyében, ytelepulesy
tolna megye ytelepulesy Tolna megyé ymegyey tolna megye ykodvegy ahol a társulata
6 tagból állott. 1845-ben Olaszországban ytelepulesy olaszország ytelepulesy
Olaszország yorszagy Olaszország ykodvegy is járt; ezután rendezettebb társulata
volt. Mint irodalmi műveltségű ember ritka becsületességéről volt híres. 1847-ben
több értékes cikke jelent meg a pesti pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy
budapest ykodvegy lapokban. A »Pesti Divatlap« yintezmenyy pesti divatlap
yintezmenyy Pesti Di yintezmenyy pesti yintezmenyy divatlap yintezmenyy
yintezmenyy Pesti yintezmenyy Di yintezmenyy ykodvegy 1847., 37-ik számában »Levelek
a vidéki színészet köréből« ycimy levelek a vidéki színészet köréből ycimy
Levelek a vidéki színészet köréből ycimy levelek ycimy a ycimy vidéki ycimy
színészet ycimy köréből ycimy ycimy Levelek ycimy a ycimy vidéki ycimy színés c.
alatt cikkezik; 1848. jún. 3-án (a 25. számban) »Fegyverre, vidéki színészek!« ycimy
fegyverre, vidéki színészek! ycimy Fegyverre, vidéki színészek! ycimy fegyverre,
ycimy vidéki ycimy színészek! ycimy ycimy Fegyverre, ycimy vidéki ycimy
színészek! ycimy ykodvegy címen lelkes hangon szól a színészekhez, hogy álljanak
be honvédeknek és megemlíti, hogy ő is hozott áldozatot, feloszlatta társulatát
és ezzel 700 frtnyi előlege is elúszott. Társulatának 12 férfi tagja fel is csapott
honvédnek. 1848. jún. 13-án mint vendég fellépett a Nemzeti Színházban, yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy Szigligeti: yszemelynevy
szigligeti yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy
yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy ykodvegy »Rózsa« ycimy rózsa ycimy Rózsa
ycimy rózsa ycimy ycimy Rózsa ycimy ykodvegy c. vj-ában, Bábel yszerepy bábel
yszerepy Bábel yszerepy bábel yszerepy yszerepy Bábel yszerepy ykodvegy szerepében,
midőn ezt a kritikát kapta: »Csinos külseje, tiszta orgánuma, színpadi otthonossága,
előadási ügyessége kellemesen hatott reánk.« (»Nemzetőr«, yintezmenyy nemzetőr
yintezmenyy Nemzetőr yintezmenyy nemzetőr yintezmenyy yintezmenyy Nemzetőr
yintezmenyy ykodvegy 1848. jún. 18. A »Pesti Divatlap« yintezmenyy pesti
divatlap yintezmenyy Pesti Di yintezmenyy pesti yintezmenyy divatlap
yintezmenyy yintezmenyy Pesti yintezmenyy Di yintezmenyy ykodvegy melléklete, 767.
oldalon.) Életéiből jegyzetet készített és azt »Egy színész emléklapjai« c. alatt
adta ki, 1848-ban, Debrecenben. Két színdarab-fordítása van: »Ördög és angyal«,szmű
yintezmenyy ördög és angyal yintezmenyy Ördög és yintezmenyy ördög yintezmenyy
és yintezmenyy angyal yintezmenyy yintezmenyy Ördög yintezmenyy és yintezmenyy
ykodvegy 2 szakaszban, Poa Eugenia yszemelynevy poa eugenia yszemelynevy Poa
Eugenia yszemelynevy poa yszemelynevy eugenia yszemelynevy yszemelynevy Poa
yszemelynevy Eugenia yszemelynevy ykodvegy novellája után. Előadták Székelyudvarhelyen,
ytelepulesy székelyudvarhely ytelepulesy Székelyudvarhely ymegyey udvarhely
megye ykodvegy 1846. szept xtalanevtizedx 1855 26-án. »Nász és sír«, ycimy nász
és sír ycimy Nász és sír ycimy nász ycimy és ycimy sír ycimy ycimy Nász ycimy
és ycimy sír ycimy ykodvegy dráma 3 szakaszban. Előadták Debrecenben, ytelepulesy
debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy 1850-ben. xevtizedx
1855 — Neje segédszínésznő volt. Gyergyószentmiklóson ytelepulesy
gyergyószentmiklós ytelepulesy Gyergyószentmiklós ymegyey csik megye ykodvegy szereplés
közben meggyulladt a krinolinruhája a szűk színpadon égő gyertyalángtól, ekkor súlyosan
megsebesült és rövidesen rá elhunyt, 1859. dec. xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx
1875 havában. (E. J.) szin_IV.0132.pdf IV
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Sepsy Károly - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1822
SZULETESIEVTIZED 1825
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0132.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0132.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30806.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Sepsy
Károly
Szócikk: Sepsy Károly színész, színigazgató, sz.
1822-ben, Szatmárt, megh. öngyilkosság folytán, 1853. dec. végén, u. o. — 16 éves
korában hagyta el a szülői házat és Máramarosszigeten színésznek állott be; azon
időtől fogva folytonos vándoréletet élt; megfordult Magyarország minden nevezetesebb
színpadán, előbb mint színész, majd mint igazgató. 1841. júl. 10-ike táján Petőfi
nála lépett színpadra, Ozorán, Tolna megyében, ahol a társulata 6 tagból állott.
1845-ben Olaszországban is járt; ezután rendezettebb társulata volt. Mint irodalmi
műveltségű ember ritka becsületességéről volt híres. 1847-ben több értékes cikke
jelent meg a pesti lapokban. A »Pesti Divatlap« 1847., 37-ik számában »Levelek a
vidéki színészet köréből« c. alatt cikkezik; 1848. jún. 3-án (a 25. számban) »Fegyverre,
vidéki színészek!« címen lelkes hangon szól a színészekhez, hogy álljanak be honvédeknek
és megemlíti, hogy ő is hozott áldozatot, feloszlatta társulatát és ezzel 700 frtnyi
előlege is elúszott. Társulatának 12 férfi tagja fel is csapott honvédnek. 1848.
jún. 13-án mint vendég fellépett a Nemzeti Színházban, Szigligeti: »Rózsa« c. vj-ában,
Bábel szerepében, midőn ezt a kritikát kapta: »Csinos külseje, tiszta orgánuma,
színpadi otthonossága, előadási ügyessége kellemesen hatott reánk.« (»Nemzetőr«,
1848. jún. 18. A »Pesti Divatlap« melléklete, 767. oldalon.) Életéiből jegyzetet
készített és azt »Egy színész emléklapjai« c. alatt adta ki, 1848-ban, Debrecenben.
Két színdarab-fordítása van: »Ördög és angyal«,szmű 2 szakaszban, Poa Eugenia novellája
után. Előadták Székelyudvarhelyen, 1846. szept 26-án. »Nász és sír«, dráma 3 szakaszban.
Előadták Debrecenben, 1850-ben. — Neje segédszínésznő volt. Gyergyószentmiklóson
szereplés közben meggyulladt a krinolinruhája a szűk színpadon égő gyertyalángtól,
ekkor súlyosan megsebesült és rövidesen rá elhunyt, 1859. dec. havában. (E. J.)
szin_IV.0132.pdf IV
