Címszó: Serédi /Schneller/ Sarolta - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1869

SZULETESIEVTIZED 1865

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0133.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0133.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30809.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Serédi Schneller Sarolta

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/530808.htm

 

Szócikk: Serédi /Schneller/ Sarolta énekesnő, sz. 1869-ben, (születés éve) Hatvanban. (megye) Az orsz. színitanodát (intézmény) végezte, énektanára Passy-Cornet Adél (személy) volt. Már 1885. (időpont) júl. 2. óta Feleky Miklós (személy) (információ)  várszínházi társulatával a gyapjú- uccai német színházban (intézmény) s a Budai Színkörben (intézmény) (információ)  játszott, szept. 12-én Kolozsvárott (megye) kezdte szerződését mint Bakaj Erzsike (szerep) (Sárga csikó); (cím) (információ)  1886—7 (időpont) telén Győrött (megye) Csóka Sándornál (személy) (információ)  vendégszerepelt és 1887. (időpont) márc. 20. (mint Vicomte Letoriéres, (szerep) az »Eleven ördög« (cím) (információ)  c. operett címszerepe) a budapesti (Budapest) Népszínházban. (intézmény) (információ)  1889. (időpont) máj. 2. nőül ment Szabó Gyula (személy) (információ)  kolozsvári (megye) városi fjőjegyzőhöz és egy időre visszavonult a színpadtól. 1889. (időpont) dec. 27-én mint Ábrai Irén (szerep) (információ)  (Csókon szerzett vőlegény) (cím) fellépett a Népszínházban, (intézmény) (információ)  1890. (időpont) ápr. Aradon, (megye) (információ)  1891, (időpont) máj. 30-án elbúcsúzott Budapesttől, (Budapest) a Városligeti Arénában (intézmény) s Berlinbe (ország) ment a Friedrich - Wilhelmstadter Theaterhez. (intézmény) De 1893-ban (időpont) Pozsonyban (megye) találjuk, Krecsányi Ignácnál. (személy) (információ)  Itt 1895. (időpont) ápr. 7-én elbúcsúzott fényes primadonna - pályájától s 27-én dr.Hoor-Tempis Mór (személy) műegyetemi magántanár neje lett. — Leánya: Hoor-Tempis Erzsébet, (személy) hangversenyénekesnő és zenetanár, sz. 1889-ben, (születés éve) Budapesten. (Budapest) A zeneművészeti főiskolán (intézmény) két diplomát szerzett. Mint énekesnő a fővárosban, (Budapest) a vidéki nagyobb városokban és a Rádióban aratott sikert. Énektanárnője a debreceni (megye) városi zenedének, ahol — mint első a vidéken — operai szakot tanít. Több szerzeménye van, melynek szövegét is maga írta. szin_IV.0133.pdf IV

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Serédi Schneller Sarolta címszóvég 30809 Szócikk: Serédi /Schneller/ Sarolta énekesnő, sz. 1869-ben, Hatvanban. xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx 1885 ytelepulesy hatvan ytelepulesy Hatvan ymegyey heves megye ykodvegy Az orsz. színitanodát yintezmenyy orsz. színitanoda yintezmenyy orsz. sz yintezmenyy orsz. yintezmenyy színitanoda yintezmenyy yintezmenyy orsz. yintezmenyy sz yintezmenyy ykodvegy végezte, énektanára Passy-Cornet Adél yszemelynevy passy-cornet adél yszemelynevy Passy-Cornet Adél yszemelynevy passy-cornet yszemelynevy adél yszemelynevy yszemelynevy Passy-Cornet yszemelynevy Adél yszemelynevy ykodvegy volt. Már 1885. xevtizedx 1885 júl. 2. óta Feleky Miklós yszemelynevy feleky miklós yszemelynevy Feleky Miklós yszemelynevy feleky yszemelynevy miklós yszemelynevy yszemelynevy Feleky yszemelynevy Miklós yszemelynevy ykodvegy várszínházi társulatával a gyapjú- uccai német színházban yintezmenyy gyapjú- uccai német színház yintezmenyy gyapjú- yintezmenyy gyapjú- yintezmenyy uccai yintezmenyy német yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy gyapjú- yintezmenyy ykodvegy s a Budai Színkörben yintezmenyy budai színkör yintezmenyy Budai Sz yintezmenyy budai yintezmenyy színkör yintezmenyy yintezmenyy Budai yintezmenyy Sz yintezmenyy ykodvegy játszott, szept. 12-én Kolozsvárott ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy kezdte szerződését mint Bakaj Erzsike yszerepy bakaj erzsike yszerepy Bakaj Erzsike yszerepy bakaj yszerepy erzsike yszerepy yszerepy Bakaj yszerepy Erzsike yszerepy ykodvegy (Sárga csikó); ycimy sárga csikó ycimy Sárga csikó ycimy sárga ycimy csikó ycimy ycimy Sárga ycimy csikó ycimy ykodvegy 1886—7 telén Győrött ytelepulesy győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy Csóka Sándornál yszemelynevy csóka sándor yszemelynevy Csóka Sándor yszemelynevy csóka yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Csóka yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy vendégszerepelt és 1887. márc. 20. (mint Vicomte Letoriéres, yszerepy vicomte letoriéres yszerepy Vicomte Letoriéres yszerepy vicomte yszerepy letoriéres yszerepy yszerepy Vicomte yszerepy Letoriéres yszerepy ykodvegy az »Eleven ördög« ycimy eleven ördög ycimy Eleven ördög ycimy eleven ycimy ördög ycimy ycimy Eleven ycimy ördög ycimy ykodvegy c. operett címszerepe) a budapesti Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Népszínházban. yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy 1889. máj. 2. nőül ment Szabó Gyula yszemelynevy szabó gyula yszemelynevy Szabó Gyula yszemelynevy szabó yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Szabó yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy kolozsvári ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy városi fjőjegyzőhöz és egy időre visszavonult a színpadtól. 1889. dec. xtalanevtizedx 1895 27-én mint Ábrai Irén yszerepy ábrai irén yszerepy Ábrai Irén yszerepy ábrai yszerepy irén yszerepy yszerepy Ábrai yszerepy Irén yszerepy ykodvegy (Csókon szerzett vőlegény) ycimy csókon szerzett vőlegény ycimy Csókon szerzett vőlegény ycimy csókon ycimy szerzett ycimy vőlegény ycimy ycimy Csókon ycimy szerzett ycimy vőlegény ycimy ykodvegy fellépett a Népszínházban, yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy 1890. xevtizedx 1895 ápr. Aradon, ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy 1891, máj. 30-án elbúcsúzott Budapesttől, Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy a Városligeti Arénában yintezmenyy városligeti aréna yintezmenyy Városlig yintezmenyy városligeti yintezmenyy aréna yintezmenyy yintezmenyy Városlig yintezmenyy ykodvegy s Berlinbe ytelepulesy berlin ytelepulesy Berlin yorszagy Németország ykodvegy ment a Friedrich - Wilhelmstadter Theaterhez. yintezmenyy friedrich - wilhelmstadter theater yintezmenyy Friedric yintezmenyy friedrich yintezmenyy - yintezmenyy wilhelmstadter yintezmenyy theater yintezmenyy yintezmenyy Friedric yintezmenyy ykod De 1893-ban Pozsonyban ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy találjuk, Krecsányi Ignácnál. yszemelynevy krecsányi ignác yszemelynevy Krecsányi Ignác yszemelynevy krecsányi yszemelynevy ignác yszemelynevy yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy Ignác yszemelynevy ykodvegy Itt 1895. ápr. 7-én elbúcsúzott fényes primadonna - pályájától s 27-én dr.Hoor-Tempis Mór yszemelynevy dr.hoor-tempis mór yszemelynevy dr.Hoor-Tempis Mór yszemelynevy dr.hoor-tempis yszemelynevy mór yszemelynevy yszemelynevy dr.Hoor-Tempis yszemelynevy Mór yszemelynevy ykodvegy műegyetemi magántanár neje lett. — Leánya: Hoor-Tempis Erzsébet, yszemelynevy hoor-tempis erzsébet yszemelynevy Hoor-Tempis Erzsébet yszemelynevy hoor-tempis yszemelynevy erzsébet yszemelynevy yszemelynevy Hoor-Tempis yszemelynevy Erzsébet yszemelynevy ykodvegy hangversenyénekesnő és zenetanár, sz. 1889-ben, xevtizedx 1885 Budapesten. xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy A zeneművészeti főiskolán yintezmenyy zeneművészeti főiskola yintezmenyy zeneművé yintezmenyy zeneművészeti yintezmenyy főiskola yintezmenyy yintezmenyy zeneművé yintezmenyy ykodvegy két diplomát szerzett. Mint énekesnő a fővárosban, főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy a vidéki nagyobb városokban és a Rádióban aratott sikert. Énektanárnője a debreceni ytelepulesy debrecen ytelepulesy debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy városi zenedének, ahol — mint első a vidéken — operai szakot tanít. Több szerzeménye van, melynek szövegét is maga írta. szin_IV.0133.pdf IV

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Serédi /Schneller/ Sarolta - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1869

SZULETESIEVTIZED 1865

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0133.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0133.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30809.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Serédi Schneller Sarolta

Szócikk: Serédi /Schneller/ Sarolta énekesnő, sz. 1869-ben, Hatvanban. Az orsz. színitanodát végezte, énektanára Passy-Cornet Adél volt. Már 1885. júl. 2. óta Feleky Miklós várszínházi társulatával a gyapjú- uccai német színházban s a Budai Színkörben játszott, szept. 12-én Kolozsvárott kezdte szerződését mint Bakaj Erzsike (Sárga csikó); 1886—7 telén Győrött Csóka Sándornál vendégszerepelt és 1887. márc. 20. (mint Vicomte Letoriéres, az »Eleven ördög« c. operett címszerepe) a budapesti Népszínházban. 1889. máj. 2. nőül ment Szabó Gyula kolozsvári városi fjőjegyzőhöz és egy időre visszavonult a színpadtól. 1889. dec. 27-én mint Ábrai Irén (Csókon szerzett vőlegény) fellépett a Népszínházban, 1890. ápr. Aradon, 1891, máj. 30-án elbúcsúzott Budapesttől, a Városligeti Arénában s Berlinbe ment a Friedrich - Wilhelmstadter Theaterhez. De 1893-ban Pozsonyban találjuk, Krecsányi Ignácnál. Itt 1895. ápr. 7-én elbúcsúzott fényes primadonna - pályájától s 27-én dr.Hoor-Tempis Mór műegyetemi magántanár neje lett. — Leánya: Hoor-Tempis Erzsébet, hangversenyénekesnő és zenetanár, sz. 1889-ben, Budapesten. A zeneművészeti főiskolán két diplomát szerzett. Mint énekesnő a fővárosban, a vidéki nagyobb városokban és a Rádióban aratott sikert. Énektanárnője a debreceni városi zenedének, ahol — mint első a vidéken — operai szakot tanít. Több szerzeménye van, melynek szövegét is maga írta. szin_IV.0133.pdf IV