Címszó: Somló Sándor - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1858

SZULETESIEVTIZED 1855

CSALADTAGJA Somló Sári

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0164.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0164.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30903.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Somló Sándor

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/530903.htm

 

Szócikk: Somló Sándor (mogyorósi (megye) és bánóczi (megye) Hlavathy Ödön), (személy) színész, színigazgató, színműíró, sz. 1858-ban, (születés éve) Kaposon, (megye) Ung m., (megye) megh. 1916. szept. 2-án, Budapesten. (Budapest) Atyja Hlavathy János, (személy) a jászói (megye) premontrei-rend jószágainak számtartója volt. (sz. 1814-ben, (időpont) megh. 1887. febr. havában, Ungvárt.) (megye) Iskoláit Ungvárott, (megye) Sárospatakon (megye) és Budán (Budapest) végezte. Ekkor kedvet kapott a színészethez és hogy célját elérje: megszökött hazulról, Székesfehérvár (megye) felé vette útját, azonban a szigorú apa visszahozatta. 1875-ben (időpont) mégis elindul a művészpályán és Somló Sándor (személy) (információ)  néven beiratkozik a színészakadémiára, (intézmény) ahol 3 évet töltött és már itt feltűnt ideális szép alakjával, csengő hangjával, kiváló szorgalmával és egy — verskötetével. 1878-ban (időpont) Beődy Gábor (személy) (információ)  Győrbe (megye) szerződtette, ahol 3 évet töltött, onnan Szegedre, (megye) 1887-ben (időpont) Aradra (megye) (információ)  szerződött, játszott még Sopronban, (megye) Komáromban, (megye) (információ)  Esztergomban, (megye) Pozsonyban, (megye) Szombathelyen. (megye) 1881. (időpont) máj. 27-én vendégszerepelt a Nemzeti Színházban, (intézmény) (információ)  az »Egy szegény ifjú története« (cím) (információ)  Odiot Maxime (szerep) szerepében, majd 1892. (időpont) máj. 21-én ismételten vendégszerepelt az ország első színpadán, »Hamlet«, (cím) (információ)  vj. 3 felv. Az Akadémián (intézmény) (információ)  1884. (időpont) márc. 19-én a Teleki-díjat (100 arany) nyerte el. Először játszották a Nemzeti Színházban, (intézmény) (információ)  1885. (időpont) márc. 29-én. »Ovidius«, (cím) vj. 3 felv. 1885-ben (időpont) az Akadémia (intézmény) (információ)  Teleki­díját (személy) (információ)  nyerte el. »Gorgó«, (cím) trag. 1887-ben (időpont) Pozsonyban (megye) nagy hatással adták. »Nagyravágyó«, (cím) trag. 5 felv. Az 1888-ik (időpont) évi Teleki-díj (személy) (információ)  nyertese. Bem. 1889-ben. (időpont) »Gladiator« (cím) c. tragédiája 1891-ben (időpont) került színre. »Thököly Imre«, (cím) történeti dráma 3 felv. 1890-ben (időpont) a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  Mészáros-díját (személy) (információ)  nyerte. Színre került a Nemzeti Színházban, (intézmény) (információ)  1906. (időpont) okt. 27. »Fra Girolamo«, (cím) (információ)  trag. 5 felv. (L. o.) »Királyi házasélet«, (cím) vj. 3 felv. A Vígszínház (intézmény) (információ)  1000 forintos díjával jutalmazva. Először a Nemzeti Színházban, (intézmény) (információ)  1899. (időpont) jan. 20. »Zsolt vezér ifjúsága, (cím) (információ)  történeti vj. 3 felv, Budapest, (Budapest) 1897. (időpont) Az Akadémiától (intézmény) (információ)  a br. Bánffy Dezső, (személy) a Nemzeti Színháztól (intézmény) (információ)  a Rökk Szilárd-pályadíjjal (személy) (információ)  koszorúzva. Először a Nemzeti Színházban, (intézmény) (információ)  1896. (időpont) máj. 8. »IV. István«, (cím) tört. trag. 5 felv. Az Akadémia (intézmény) (információ)  1896. (időpont) évi Kóczán-díjának (személy) (információ)  nyertese. »A szombatosok«, (cím) tört. szmű 3 felv. (1899). (időpont) »Szerelem«, (cím) (információ)  trag. 5 felv. Az Akadémia (intézmény) (információ)  1897. (időpont) évi Teleki-dijának (személy) (információ)  nyertese. »Rege«, (cím) tündérjáték 5 felv. Az Akadémia (intézmény) (információ)  1906. (időpont) évi Teleki-díjának (személy) (információ)  nyertese. »A király leánya«, (cím) trag. 5 felv. Az Akadémia (intézmény) (információ)  1912. (időpont) évi Teleki-pályázatának (személy) (információ)  nyertese. »Fortuna szekere«, (cím) vj. 4 felv. Az Akadémia (intézmény) (információ)  1913. (időpont) évi Teleki-díjának (személy) (információ)  nyertese. »Lélekvásár«, (cím) szmű 4 felv. Az Akadémia (intézmény) (információ)  1915. (időpont) évi Teleki-díjának (személy) (információ)  nyertese. »Dayka Gábor«, (cím) (információ)  szmű, befejezetlen kézirat. — Fordítása: »Sataniel«, (cím) operaszöveg. Írta: Ferron. (személy) (információ)  Bem. 1890. (időpont) jan. havában, Debrecenben. (megye) — Neje: Vadnay (Stépán) Vilma, (személy) (információ)  színésznő, előkelő nevű énekesnő, sz. 1862-ben, (születés éve) Sátoraljaújhelyen, (megye) megh. 1918. jún.. 6-án, Budapesten. (Budapest) Családja Brankovics György (személy) (információ)  szerb (nemzetiség) (információ)  fejedelemtől származik. Atyja nagyváradi (megye) Stépán József, (személy) anyja vadnavári (megye) Vadnay Klára (személy) (információ)  (megh. 1904. jan. 27-én, Budapesten.) (Budapest) Kora gyermekségétől nagy vágyat érzett a színészeti pálya iránt s midőn tanulmányait Budapesten (Budapest) végezte, többször látta játszani a Népszínházban (intézmény) (információ)  Blahánét, (személy) ki e perctől ideálja lett. Növendéktársainak sokszor dalolgatott, hangja általánosan feltűnt és egy intézeti vizsga alkalmával Káldy Gyula (személy) (információ)  kiképeztetésére vállalkozott és egy év múlva: 1880. (időpont) nov.. 27-én, már Rákosi Jenő (személy) (információ)  felléptette a Népszínházban, (intézmény) (információ)  az »Utszéli grófkisasszony« (cím) c. operett Albina (szerep) szerepében. Pestről (Budapest) vidékre szerződött, előbb Krecsányi Ignáchoz, (személy) (információ)  Arad (megye) (információ)  és Szeged (megye) városába, ahol Somló Sándor (személy) (információ)  neje lett. (1884. (időpont) márc. 15.) Mindenkor feltűnt csengő organumával, énekhangja pedig a legszebb zenéhez volt hasonló. Népdalait, magyar lelkességgel adta elő és magyar menyecskéi, lányai, a magyar lélek tiszta, hamisítatlan kisugárzásai voltak. Operettekben, különösen a játékos, hatalmas énekszerepekben, mint »Koldusdiák«, (cím) (információ)  »Boccaccio« (cím) (információ)  címszerepei, »Rip van Winkle« (cím) (információ)  Lisbethje (szerep) pompás előadásokat nyújtott és a »Cigánybáró« (cím) (információ)  Szaffijában (szerep) is remekelt. »Lili« (cím) (információ)  is kedvenc szerepei közé tartozott. Hatalmas, ragyogó drámai szopránjával, fényes drámai tehetségével bármely operának csillaga lehetett volna; de a vidékhez kötötte őt a »legszebb« magyar színész szíve, mely az övével volt egybeforrva s együtt vándoroltak a hazában mindaddig, amíg férjét, a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  élére nem állították ; ekkor a művésznő lemondott a világot jelentő deszkákról. — Leánya: S. Sári, (személy) szobrászművésznő, sz. 1886. (születés éve) márc. 7-én, Aradon. (megye) (információ)  Tanulmányait Holló Barnanál (személy) (információ)  és Maróti Gézánál (személy) végezte. A Nemzeti Színházi (intézmény) (információ)  Madách-szobor (személy) (információ)  az ő alkotása. 1926. (időpont) nov. 28-án a Magyar Képzőművésznők Egyesülete (intézmény) (információ)  őt (mint elnöknőt) delegálta a Magyar Képzőművészeti Tanácsba. (intézmény) (információ)  Atyjának költői tehetségét is örökölte. (Erődi Jenő.) (személy) (információ)  szin_IV.0164.pdf IV

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Somló Sándor címszóvég 30903 Szócikk: Somló Sándor (mogyorósi ytelepulesy mogyorós ytelepulesy mogyorós ymegyey esztergom megye ykodvegy és bánóczi ytelepulesy bánócz ytelepulesy bánóczi ymegyey zemplén megye ykodvegy Hlavathy Ödön), yszemelynevy hlavathy ödön yszemelynevy Hlavathy Ödön yszemelynevy hlavathy yszemelynevy ödön yszemelynevy yszemelynevy Hlavathy yszemelynevy Ödön yszemelynevy ykodvegy színész, színigazgató, színműíró, sz. 1858-ban, Kaposon, ytelepulesy kapos ytelepulesy Kapos ymegyey ung megye ykodvegy Ung m., ytelepulesy ung m. ytelepulesy Ung m. ymegyey ung megye ykodvegy megh. 1916. szept. 2-án, Budapesten. Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Atyja Hlavathy János, yszemelynevy hlavathy jános yszemelynevy Hlavathy János yszemelynevy hlavathy yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Hlavathy yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy a jászói ytelepulesy jászó ytelepulesy jászó ymegyey abauj-torna megye ykodvegy premontrei-rend jószágainak számtartója volt. (sz. 1814-ben, xevtizedx 1815 megh. xtalanevtizedx 1825 xtalanevtizedx 1835 1887. febr. havában, Ungvárt.) ytelepulesy ungvár ytelepulesy Ungvár ymegyey ung megye ykodvegy Iskoláit Ungvárott, ytelepulesy ungvár ytelepulesy Ungvár ymegyey ung megye ykodvegy Sárospatakon ytelepulesy sárospatak ytelepulesy Sárospatak ymegyey zemplén megye ykodvegy és Budán buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy végezte. Ekkor kedvet kapott a színészethez és hogy célját elérje: megszökött hazulról, Székesfehérvár ytelepulesy székesfehérvár ytelepulesy Székesfehérvár ymegyey fejér megye ykodvegy felé vette útját, azonban a szigorú apa visszahozatta. 1875-ben xevtizedx 1875 mégis elindul a művészpályán és Somló Sándor yszemelynevy somló sándor yszemelynevy Somló Sándor yszemelynevy somló yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Somló yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy néven beiratkozik a színészakadémiára, yintezmenyy színészakadémia yintezmenyy színésza yintezmenyy színészakadémia yintezmenyy yintezmenyy színésza yintezmenyy ykodvegy ahol 3 évet töltött és már itt feltűnt ideális szép alakjával, csengő hangjával, kiváló szorgalmával és egy — verskötetével. 1878-ban Beődy xtalanevtizedx 1885 Gábor yszemelynevy beődy gábor yszemelynevy Beődy Gábor yszemelynevy beődy yszemelynevy gábor yszemelynevy yszemelynevy Beődy yszemelynevy Gábor yszemelynevy ykodvegy Győrbe ytelepulesy győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy szerződtette, ahol 3 évet töltött, onnan Szegedre, ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy 1887-ben xevtizedx 1885 Aradra ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy szerződött, játszott még Sopronban, ytelepulesy sopron ytelepulesy Sopron ymegyey sopron megye ykodvegy Komáromban, ytelepulesy komárom ytelepulesy Komárom ymegyey komárom megye ykodvegy Esztergomban, ytelepulesy esztergom ytelepulesy Esztergom ymegyey esztergom megye ykodvegy Pozsonyban, ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy Szombathelyen. ytelepulesy szombathely ytelepulesy Szombathely ymegyey vas megye ykodvegy 1881. máj. 27-én vendégszerepelt a Nemzeti Színházban, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy az »Egy szegény ifjú története« ycimy egy szegény ifjú története ycimy Egy szegény ifjú története ycimy egy ycimy szegény ycimy ifjú ycimy története ycimy ycimy Egy ycimy szegény ycimy ifjú ycimy története ycimy ykodvegy Odiot Maxime yszerepy odiot maxime yszerepy Odiot Maxime yszerepy odiot yszerepy maxime yszerepy yszerepy Odiot yszerepy Maxime yszerepy ykodvegy szerepében, majd 1892. xevtizedx 1895 máj. 21-én ismételten vendégszerepelt az ország első színpadán, »Hamlet«, ycimy hamlet ycimy Hamlet ycimy hamlet ycimy ycimy Hamlet ycimy ykodvegy vj. 3 felv. Az Akadémián yintezmenyy akadémia yintezmenyy Akadémiá yintezmenyy akadémia yintezmenyy yintezmenyy Akadémiá yintezmenyy ykodvegy 1884. xevtizedx 1885 márc. 19-én a Teleki-díjat (100 arany) nyerte el. Először játszották a Nemzeti Színházban, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy 1885. márc. 29-én. »Ovidius«, ycimy ovidius ycimy Ovidius ycimy ovidius ycimy ycimy Ovidius ycimy ykodvegy vj. 3 felv. 1885-ben az Akadémia yintezmenyy akadémia yintezmenyy Akadémia yintezmenyy akadémia yintezmenyy yintezmenyy Akadémia yintezmenyy ykodvegy Teleki­díját yszemelynevy teleki yszemelynevy Teleki yszemelynevy teleki yszemelynevy yszemelynevy Teleki yszemelynevy ykodvegy nyerte el. »Gorgó«, ycimy gorgó ycimy Gorgó ycimy gorgó ycimy ycimy Gorgó ycimy ykodvegy trag. 1887-ben Pozsonyban ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy nagy hatással adták. »Nagyravágyó«, ycimy nagyravágyó ycimy Nagyravágyó ycimy nagyravágyó ycimy ycimy Nagyravágyó ycimy ykodvegy trag. 5 felv. Az 1888-ik évi Teleki-díj yszemelynevy teleki yszemelynevy Teleki yszemelynevy teleki yszemelynevy yszemelynevy Teleki yszemelynevy ykodvegy nyertese. Bem. 1889-ben. »Gladiator« ycimy gladiator ycimy Gladiator ycimy gladiator ycimy ycimy Gladiator ycimy ykodvegy c. tragédiája 1891-ben xevtizedx 1895 került színre. »Thököly Imre«, ycimy thököly imre ycimy Thököly Imre ycimy thököly ycimy imre ycimy ycimy Thököly ycimy Imre ycimy ykodvegy történeti dráma 3 felv. 1890-ben a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy Mészáros-díját yszemelynevy mészáros yszemelynevy Mészáros yszemelynevy mészáros yszemelynevy yszemelynevy Mészáros yszemelynevy ykodvegy nyerte. Színre került a Nemzeti Színházban, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy 1906. xevtizedx 1905 okt. 27. »Fra Girolamo«, ycimy fra girolamo ycimy Fra Girolamo ycimy fra ycimy girolamo ycimy ycimy Fra ycimy Girolamo ycimy ykodvegy trag. 5 felv. (L. o.) »Királyi házasélet«, ycimy királyi házasélet ycimy Királyi házasélet ycimy királyi ycimy házasélet ycimy ycimy Királyi ycimy házasélet ycimy ykodvegy vj. 3 felv. A Vígszínház yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy 1000 forintos díjával jutalmazva. Először a Nemzeti Színházban, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy 1899. xevtizedx 1895 jan. 20. »Zsolt vezér ifjúsága, ycimy zsolt vezér ifjúsága ycimy Zsolt vezér ifjúsága ycimy zsolt ycimy vezér ycimy ifjúsága ycimy ycimy Zsolt ycimy vezér ycimy ifjúsága ycimy ykodvegy történeti vj. 3 felv, Budapest, Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy 1897. Az Akadémiától yintezmenyy akadémia yintezmenyy Akadémiá yintezmenyy akadémia yintezmenyy yintezmenyy Akadémiá yintezmenyy ykodvegy a br. Bánffy Dezső, yszemelynevy br. bánffy dezső yszemelynevy br. Bánffy Dezső yszemelynevy br. yszemelynevy bánffy yszemelynevy dezső yszemelynevy yszemelynevy br. yszemelynevy Bánffy yszemelynevy Dezső yszemelynevy yk a Nemzeti Színháztól yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy a Rökk Szilárd-pályadíjjal yszemelynevy rökk szilárd yszemelynevy Rökk Szilárd yszemelynevy rökk yszemelynevy szilárd yszemelynevy yszemelynevy Rökk yszemelynevy Szilárd yszemelynevy ykodvegy koszorúzva. Először a Nemzeti Színházban, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy 1896. máj. 8. »IV. István«, ycimy iv. istván ycimy IV. István ycimy iv. ycimy istván ycimy ycimy IV. ycimy István ycimy ykodvegy tört. trag. 5 felv. Az Akadémia yintezmenyy akadémia yintezmenyy Akadémia yintezmenyy akadémia yintezmenyy yintezmenyy Akadémia yintezmenyy ykodvegy 1896. évi Kóczán-díjának yszemelynevy kóczán yszemelynevy Kóczán yszemelynevy kóczán yszemelynevy yszemelynevy Kóczán yszemelynevy ykodvegy nyertese. »A szombatosok«, ycimy a szombatosok ycimy A szombatosok ycimy a ycimy szombatosok ycimy ycimy A ycimy szombatosok ycimy ykodvegy tört. szmű 3 felv. (1899). »Szerelem«, ycimy szerelem ycimy Szerelem ycimy szerelem ycimy ycimy Szerelem ycimy ykodvegy trag. 5 felv. Az Akadémia yintezmenyy akadémia yintezmenyy Akadémia yintezmenyy akadémia yintezmenyy yintezmenyy Akadémia yintezmenyy ykodvegy 1897. évi Teleki-dijának yszemelynevy teleki yszemelynevy Teleki yszemelynevy teleki yszemelynevy yszemelynevy Teleki yszemelynevy ykodvegy nyertese. »Rege«, ycimy rege ycimy Rege ycimy rege ycimy ycimy Rege ycimy ykodvegy tündérjáték 5 felv. Az Akadémia yintezmenyy akadémia yintezmenyy Akadémia yintezmenyy akadémia yintezmenyy yintezmenyy Akadémia yintezmenyy ykodvegy 1906. xevtizedx 1905 évi Teleki-díjának yszemelynevy teleki yszemelynevy Teleki yszemelynevy teleki yszemelynevy yszemelynevy Teleki yszemelynevy ykodvegy nyertese. »A király leánya«, ycimy a király leánya ycimy A király leánya ycimy a ycimy király ycimy leánya ycimy ycimy A ycimy király ycimy leánya ycimy ykodvegy trag. 5 felv. Az Akadémia yintezmenyy akadémia yintezmenyy Akadémia yintezmenyy akadémia yintezmenyy yintezmenyy Akadémia yintezmenyy ykodvegy 1912. xevtizedx 1915 évi Teleki-pályázatának yszemelynevy teleki yszemelynevy Teleki yszemelynevy teleki yszemelynevy yszemelynevy Teleki yszemelynevy ykodvegy nyertese. »Fortuna szekere«, ycimy fortuna szekere ycimy Fortuna szekere ycimy fortuna ycimy szekere ycimy ycimy Fortuna ycimy szekere ycimy ykodvegy vj. 4 felv. Az Akadémia yintezmenyy akadémia yintezmenyy Akadémia yintezmenyy akadémia yintezmenyy yintezmenyy Akadémia yintezmenyy ykodvegy 1913. évi Teleki-díjának yszemelynevy teleki yszemelynevy Teleki yszemelynevy teleki yszemelynevy yszemelynevy Teleki yszemelynevy ykodvegy nyertese. »Lélekvásár«, ycimy lélekvásár ycimy Lélekvásár ycimy lélekvásár ycimy ycimy Lélekvásár ycimy ykodvegy szmű 4 felv. Az Akadémia yintezmenyy akadémia yintezmenyy Akadémia yintezmenyy akadémia yintezmenyy yintezmenyy Akadémia yintezmenyy ykodvegy 1915. évi Teleki-díjának yszemelynevy teleki yszemelynevy Teleki yszemelynevy teleki yszemelynevy yszemelynevy Teleki yszemelynevy ykodvegy nyertese. »Dayka Gábor«, ycimy dayka gábor ycimy Dayka Gábor ycimy dayka ycimy gábor ycimy ycimy Dayka ycimy Gábor ycimy ykodvegy szmű, befejezetlen kézirat. — Fordítása: »Sataniel«, ycimy sataniel ycimy Sataniel ycimy sataniel ycimy ycimy Sataniel ycimy ykodvegy operaszöveg. Írta: Ferron. yszemelynevy ferron yszemelynevy Ferron yszemelynevy ferron yszemelynevy yszemelynevy Ferron yszemelynevy ykodvegy Bem. 1890. xevtizedx 1895 jan. havában, Debrecenben. ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy — Neje: Vadnay (Stépán) Vilma, yszemelynevy vadnay (stépán) vilma yszemelynevy Vadnay (Stépán) Vilma yszemelynevy vadnay yszemelynevy (stépán) yszemelynevy vilma yszemelynevy yszemelynevy Vadnay yszemelynevy (Stépán) yszemelynevy V színésznő, előkelő nevű énekesnő, sz. 1862-ben, xevtizedx 1865 Sátoraljaújhelyen, xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx 1885 ytelepulesy sátoraljaújhely ytelepulesy Sátoraljaújhely ymegyey zemplén megye ykodvegy megh. 1918. jún.. 6-án, Budapesten. Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Családja Brankovics György yszemelynevy brankovics györgy yszemelynevy Brankovics György yszemelynevy brankovics yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy Brankovics yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy szerb ynemzetisegy szerb ynemzetisegy szerb ynemzetisegy szerb ynemzetisegy ynemzetisegy szerb ynemzetisegy ykodvegy fejedelemtől származik. Atyja nagyváradi ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy Stépán József, yszemelynevy stépán józsef yszemelynevy Stépán József yszemelynevy stépán yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Stépán yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy anyja vadnavári ytelepulesy vadnavár ytelepulesy vadnavár ymegyey borsod megye ykodvegy Vadnay Klára yszemelynevy vadnay klára yszemelynevy Vadnay Klára yszemelynevy vadnay yszemelynevy klára yszemelynevy yszemelynevy Vadnay yszemelynevy Klára yszemelynevy ykodvegy (megh. 1904. jan. 27-én, Budapesten.) Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Kora gyermekségétől nagy vágyat érzett a színészeti pálya iránt s midőn tanulmányait Budapesten Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy végezte, többször látta játszani a Népszínházban yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy Blahánét, yszemelynevy blaháne yszemelynevy Blaháné yszemelynevy blaháne yszemelynevy yszemelynevy Blaháné yszemelynevy ykodvegy ki e perctől ideálja lett. Növendéktársainak sokszor dalolgatott, hangja általánosan feltűnt és egy intézeti vizsga alkalmával Káldy Gyula yszemelynevy káldy gyula yszemelynevy Káldy Gyula yszemelynevy káldy yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Káldy yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy kiképeztetésére vállalkozott és egy év múlva: 1880. xevtizedx 1885 nov.. 27-én, már Rákosi Jenő yszemelynevy rákosi jenő yszemelynevy Rákosi Jenő yszemelynevy rákosi yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Rákosi yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy felléptette a Népszínházban, yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy az »Utszéli grófkisasszony« ycimy utszéli grófkisasszony ycimy Utszéli grófkisasszony ycimy utszéli ycimy grófkisasszony ycimy ycimy Utszéli ycimy grófkisasszony ycimy ykodvegy c. operett Albina yszerepy albina yszerepy Albina yszerepy albina yszerepy yszerepy Albina yszerepy ykodvegy szerepében. Pestről pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy vidékre szerződött, előbb Krecsányi Ignáchoz, yszemelynevy krecsányi ignác yszemelynevy Krecsányi Ignác yszemelynevy krecsányi yszemelynevy ignác yszemelynevy yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy Ignác yszemelynevy ykodvegy Arad ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy és Szeged ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy városába, ahol Somló Sándor yszemelynevy somló sándor yszemelynevy Somló Sándor yszemelynevy somló yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Somló yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy neje lett. (1884. márc. 15.) Mindenkor feltűnt csengő organumával, énekhangja pedig a legszebb zenéhez volt hasonló. Népdalait, magyar lelkességgel adta elő és magyar menyecskéi, lányai, a magyar lélek tiszta, hamisítatlan kisugárzásai voltak. Operettekben, különösen a játékos, hatalmas énekszerepekben, mint »Koldusdiák«, ycimy koldusdiák ycimy Koldusdiák ycimy koldusdiák ycimy ycimy Koldusdiák ycimy ykodvegy »Boccaccio« ycimy boccaccio ycimy Boccaccio ycimy boccaccio ycimy ycimy Boccaccio ycimy ykodvegy címszerepei, »Rip van Winkle« ycimy rip van winkle ycimy Rip van Winkle ycimy rip ycimy van ycimy winkle ycimy ycimy Rip ycimy van ycimy Winkle ycimy ykodvegy Lisbethje yszerepy lisbeth yszerepy Lisbeth yszerepy lisbeth yszerepy yszerepy Lisbeth yszerepy ykodvegy pompás előadásokat nyújtott és a »Cigánybáró« ycimy cigánybáró ycimy Cigánybáró ycimy cigánybáró ycimy ycimy Cigánybáró ycimy ykodvegy Szaffijában yszerepy szaffi yszerepy Szaffi yszerepy szaffi yszerepy yszerepy Szaffi yszerepy ykodvegy is remekelt. »Lili« ycimy lili ycimy Lili ycimy lili ycimy ycimy Lili ycimy ykodvegy is kedvenc szerepei közé tartozott. Hatalmas, ragyogó drámai szopránjával, fényes drámai tehetségével bármely operának csillaga lehetett volna; de a vidékhez kötötte őt a »legszebb« magyar színész szíve, mely az övével volt egybeforrva s együtt vándoroltak a hazában mindaddig, amíg férjét, a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy élére nem állították ; ekkor a művésznő lemondott a világot jelentő deszkákról. — Leánya: S. Sári, yszemelynevy s. sári yszemelynevy S. Sári yszemelynevy s. yszemelynevy sári yszemelynevy yszemelynevy S. yszemelynevy Sári yszemelynevy ykodvegy szobrászművésznő, sz. 1886. márc. xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 7-én, Aradon. ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy Tanulmányait Holló Barnanál yszemelynevy holló barna yszemelynevy Holló Barna yszemelynevy holló yszemelynevy barna yszemelynevy yszemelynevy Holló yszemelynevy Barna yszemelynevy ykodvegy és Maróti Gézánál yszemelynevy maróti géza yszemelynevy Maróti Gézá yszemelynevy maróti yszemelynevy géza yszemelynevy yszemelynevy Maróti yszemelynevy Gézá yszemelynevy ykodvegy végezte. A Nemzeti Színházi yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy Madách-szobor yszemelynevy madách yszemelynevy Madách yszemelynevy madách yszemelynevy yszemelynevy Madách yszemelynevy ykodvegy az ő alkotása. 1926. xevtizedx 1925 nov. 28-án a Magyar Képzőművésznők Egyesülete yintezmenyy magyar képzőművésznők egyesülete yintezmenyy Magyar K yintezmenyy magyar yintezmenyy képzőművésznők yintezmenyy egyesülete yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy K yintezmenyy ykodvegy őt (mint elnöknőt) delegálta a Magyar Képzőművészeti Tanácsba. yintezmenyy magyar képzőművészeti tanács yintezmenyy Magyar K yintezmenyy magyar yintezmenyy képzőművészeti yintezmenyy tanács yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy K yintezmenyy ykodvegy Atyjának költői tehetségét is örökölte. (Erődi Jenő.) yszemelynevy erődi jenő yszemelynevy Erődi Jenő yszemelynevy erődi yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Erődi yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy erődi jenő szin_IV.0164.pdf IV

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Somló Sándor - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1858

SZULETESIEVTIZED 1855

CSALADTAGJA Somló Sári

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0164.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0164.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30903.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Somló Sándor

Szócikk: Somló Sándor (mogyorósi és bánóczi Hlavathy Ödön), színész, színigazgató, színműíró, sz. 1858-ban, Kaposon, Ung m., megh. 1916. szept. 2-án, Budapesten. Atyja Hlavathy János, a jászói premontrei-rend jószágainak számtartója volt. (sz. 1814-ben, megh. 1887. febr. havában, Ungvárt.) Iskoláit Ungvárott, Sárospatakon és Budán végezte. Ekkor kedvet kapott a színészethez és hogy célját elérje: megszökött hazulról, Székesfehérvár felé vette útját, azonban a szigorú apa visszahozatta. 1875-ben mégis elindul a művészpályán és Somló Sándor néven beiratkozik a színészakadémiára, ahol 3 évet töltött és már itt feltűnt ideális szép alakjával, csengő hangjával, kiváló szorgalmával és egy — verskötetével. 1878-ban Beődy Gábor Győrbe szerződtette, ahol 3 évet töltött, onnan Szegedre, 1887-ben Aradra szerződött, játszott még Sopronban, Komáromban, Esztergomban, Pozsonyban, Szombathelyen. 1881. máj. 27-én vendégszerepelt a Nemzeti Színházban, az »Egy szegény ifjú története« Odiot Maxime szerepében, majd 1892. máj. 21-én ismételten vendégszerepelt az ország első színpadán, »Hamlet«, vj. 3 felv. Az Akadémián 1884. márc. 19-én a Teleki-díjat (100 arany) nyerte el. Először játszották a Nemzeti Színházban, 1885. márc. 29-én. »Ovidius«, vj. 3 felv. 1885-ben az Akadémia Teleki­díját nyerte el. »Gorgó«, trag. 1887-ben Pozsonyban nagy hatással adták. »Nagyravágyó«, trag. 5 felv. Az 1888-ik évi Teleki-díj nyertese. Bem. 1889-ben. »Gladiator« c. tragédiája 1891-ben került színre. »Thököly Imre«, történeti dráma 3 felv. 1890-ben a Nemzeti Színház Mészáros-díját nyerte. Színre került a Nemzeti Színházban, 1906. okt. 27. »Fra Girolamo«, trag. 5 felv. (L. o.) »Királyi házasélet«, vj. 3 felv. A Vígszínház 1000 forintos díjával jutalmazva. Először a Nemzeti Színházban, 1899. jan. 20. »Zsolt vezér ifjúsága, történeti vj. 3 felv, Budapest, 1897. Az Akadémiától a br. Bánffy Dezső, a Nemzeti Színháztól a Rökk Szilárd-pályadíjjal koszorúzva. Először a Nemzeti Színházban, 1896. máj. 8. »IV. István«, tört. trag. 5 felv. Az Akadémia 1896. évi Kóczán-díjának nyertese. »A szombatosok«, tört. szmű 3 felv. (1899). »Szerelem«, trag. 5 felv. Az Akadémia 1897. évi Teleki-dijának nyertese. »Rege«, tündérjáték 5 felv. Az Akadémia 1906. évi Teleki-díjának nyertese. »A király leánya«, trag. 5 felv. Az Akadémia 1912. évi Teleki-pályázatának nyertese. »Fortuna szekere«, vj. 4 felv. Az Akadémia 1913. évi Teleki-díjának nyertese. »Lélekvásár«, szmű 4 felv. Az Akadémia 1915. évi Teleki-díjának nyertese. »Dayka Gábor«, szmű, befejezetlen kézirat. — Fordítása: »Sataniel«, operaszöveg. Írta: Ferron. Bem. 1890. jan. havában, Debrecenben. — Neje: Vadnay (Stépán) Vilma, színésznő, előkelő nevű énekesnő, sz. 1862-ben, Sátoraljaújhelyen, megh. 1918. jún.. 6-án, Budapesten. Családja Brankovics György szerb fejedelemtől származik. Atyja nagyváradi Stépán József, anyja vadnavári Vadnay Klára (megh. 1904. jan. 27-én, Budapesten.) Kora gyermekségétől nagy vágyat érzett a színészeti pálya iránt s midőn tanulmányait Budapesten végezte, többször látta játszani a Népszínházban Blahánét, ki e perctől ideálja lett. Növendéktársainak sokszor dalolgatott, hangja általánosan feltűnt és egy intézeti vizsga alkalmával Káldy Gyula kiképeztetésére vállalkozott és egy év múlva: 1880. nov.. 27-én, már Rákosi Jenő felléptette a Népszínházban, az »Utszéli grófkisasszony« c. operett Albina szerepében. Pestről vidékre szerződött, előbb Krecsányi Ignáchoz, Arad és Szeged városába, ahol Somló Sándor neje lett. (1884. márc. 15.) Mindenkor feltűnt csengő organumával, énekhangja pedig a legszebb zenéhez volt hasonló. Népdalait, magyar lelkességgel adta elő és magyar menyecskéi, lányai, a magyar lélek tiszta, hamisítatlan kisugárzásai voltak. Operettekben, különösen a játékos, hatalmas énekszerepekben, mint »Koldusdiák«, »Boccaccio« címszerepei, »Rip van Winkle« Lisbethje pompás előadásokat nyújtott és a »Cigánybáró« Szaffijában is remekelt. »Lili« is kedvenc szerepei közé tartozott. Hatalmas, ragyogó drámai szopránjával, fényes drámai tehetségével bármely operának csillaga lehetett volna; de a vidékhez kötötte őt a »legszebb« magyar színész szíve, mely az övével volt egybeforrva s együtt vándoroltak a hazában mindaddig, amíg férjét, a Nemzeti Színház élére nem állították ; ekkor a művésznő lemondott a világot jelentő deszkákról. — Leánya: S. Sári, szobrászművésznő, sz. 1886. márc. 7-én, Aradon. Tanulmányait Holló Barnanál és Maróti Gézánál végezte. A Nemzeti Színházi Madách-szobor az ő alkotása. 1926. nov. 28-án a Magyar Képzőművésznők Egyesülete őt (mint elnöknőt) delegálta a Magyar Képzőművészeti Tanácsba. Atyjának költői tehetségét is örökölte. (Erődi Jenő.) szin_IV.0164.pdf IV