Címszó: Strauss - Magyar Színművészeti Lexikon
(1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1801
SZULETESIEVTIZED 1805
CSALADTAGJA Strauss Josef
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0185.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0185.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30963.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Strauss
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/530963.htm
Szócikk: Strauss operettszerző ( „Keringőkirály):
(személy)
kiterjedt művészcsalád tagja. A keringő (németül: (nyelv) (információ)
Valzer) azelőtt rövid német (nemzetiség)
(információ)
tánc-zenemű volt; Lanner József (személy) (bécsi
(ország)
mulatóhelyek karmestere, élt 1801 (időpont) ápr.
12. — 1843 (időpont)
ápr. 14.) fejlesztette gazdagabb dallamú, több „szám-ból álló ciklussá, a melyet
kartársa, az idősb Strauss János (személy) (szintén
Bécsben (ország)
élt, 1804. (időpont)
márc. 24. — 1849. (időpont) szept.
25.) olyan dús alkotóképzelettel termékenyítette meg, hogy messze földre eljutott,
sőt ő maga is zenekarával Párizsban (ország) s Londonban
(ország)
vendégszerepelt, a mi akkor sokkal nagyobb vívmány volt, mint egy mai hangversenykörút.
Első külföldi vendégszereplése Pesten (Budapest)
folyt le, 1833. (időpont) nov.
7. — 11.; újra eljött 1841-ben. (időpont) Fiai:
1) János, a kit a közvélemény a „Keringőkirály (személy) névvel
illetett, sz. 1825.. (születés
éve) okt. 25. Bécsben, (ország) megh.
1899. jún. 3. u. o. Korán kivált atyja zenekarából s negyedmagával kezdett játszani
vendéglőkben; teremtőereje meghozta a hírnevet, zenekara mind nagyobb és tekintélyesebb
lett, kisebb zeneműveinek ( jórészt keringők) száma végre megközelítette az 500-at.
Páratlan gazdag dallamtermő invenció, kedélyes hangulat, pikáns ritmika teszik bájossá
és üdévé zenéjét. Hosszú rábeszélésre volt szükség, míg rászánta magát nagyobb mű,
színpadi mű írására: meg kellett mutatnia, hogy nemcsak Franciaország (ország) tudja
az akkoriban új divatcikket, a hódító operettet, produkálni. Megírta első operettjét:„Indigó(1871);
(cím) a zene
nagyon tetszett, de a nem színszerű szöveg gyengesége miatt hamar letűnt a műsorról.
(1906-ban, (időpont)
hogy szépségeit megmentse a mai közönség számára, új szöveget írt alája Reiterer
E. (személy)
„1001 éj (cím)
c. alatt). S megízlelve a sikert, átadta zenekarát öccseinek (1. lentebb) s alkotóerejét
az operettre összpontosította, a hol a táncritmusokra is bőséges alkalom kínálkozott.
Művei: „Der Karneval in Rom (cím) (1873), (időpont) „Die
Fledermaus (cím)
(1874, (időpont)
magyarul először „A bőregér (cím) c. adták,
csak az operaház színlapja változtatta „Denevér-ré. (cím) (információ)
Óriási sikere csakhamar elvitte a művet Franciaországba
(ország)
is: Párizsban (ország)
„La tzigane (cím)
(információ)
c. ment, 1877-ben); (időpont) „Cagliostro
(cím) (1875),
(időpont)
„Prinz Methusalem (cím) (1877); (időpont) „Blindekuh
(cím) (Szembekötősdi,
(cím) 1878;
(időpont)
„Das Spitzentuch der Königin (cím) (1880); (időpont) „Der
lustige Krieg (cím)
(1881); (időpont)
„Eine Nacht in Venedig (cím) (1883); (időpont) „Der
Zigeunerbaron (cím)
(1885); (időpont)
„Simplicissimus (cím)
(információ)
(1887),— (időpont) mindezeket
Budapest (Budapest)
közönsége először a gyapju-uccai német színházban (intézmény)
ismerte meg, mely 1889. (időpont) decemberben
leégett. Ezután magasabb műfajjal próbálkozott S.: vígoperaszöveget írt számára
Dóczi Lajos, (személy)
(információ)
Arany János (személy) (információ)
balladájából: „Ritter Pasman-t, (cím) elő is adta
a bécsi udvari opera (intézmény)
(információ)
(1892), (időpont) de
a darab az idegen légkörben nem tudott megélni. Az operett azonban még egypár szép
sikert hozott a nagy zeneköltőnek: „Fürstin Ninetta (cím) (1893); (időpont) „Jabuka
(cím) (1894);
(időpont)
„Waldmeister (cím)
(Májusi bor, (cím)
1895); (időpont)
„Die Göttin der Vernunft (cím) (1897). (időpont) Hagyatékában
„Aschenbrődel (cím)
(Hamupipőke) (cím)
c. balettet is találtak. — Mindezek legnagyobbrészt magyar színpadokon is hosszúélettiek
voltak, diadalutjuk a Népszínháztól (intézmény)
(információ)
indult ki. Bemutató előadásukról, sajnos,
nem mindig találtunk pontos feljegyzéseket: „Szembekötösdi (cím) első előadása
volt 1879 (időpont)
őszén; „A furcsa háború (cím) e. e. 1882.
(időpont)
jan. 31.; „Methuzsálem herceg, (cím) 1884. (időpont) szept.
5.; „A királyné csipkekendője, (cím) e. e. 1885.
(időpont)
dec. 29.; „A cigánybáró, (cím) e. e. 1886.
(időpont)
márc. 26. Később jöttek: „Simplicissimus, (cím) (információ)
„Egy éj Velencében, (cím) (információ)
„Jabuka, (cím) „Májusi bor.
(cím) 2. S.
Josef, (személy)
osztrák (nemzetiség)
zeneszerző. Nálunk is bemutatott operettjei: „Tavasz, (cím) szövegét
írta: Duvall (személy)
és James (személy)
után: Lindau Kari (személy) (információ)
és Wilheim, (személy) ford.:
Mérei Adolf. (személy)
(információ)
Bem. 1903. (időpont) okt.
16. Magyar Színház. (intézmény)
(információ)
„A milliárdos kisasszony, (cím) szövegét
írta: Lindau Kari. (személy) (információ)
Ford. Mérei Adolf. (személy) (információ)
Bem. 1906. (időpont) szept.
22. U. o. (Kereszty István.) (személy) (információ)
szin_IV.0185.pdf IV
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Strauss címszóvég 30963 Szócikk: Strauss
operettszerző ( „Keringőkirály): yszemelynevy keringőkirály yszemelynevy
Keringőkirály yszemelynevy keringőkirály yszemelynevy yszemelynevy
Keringőkirály yszemelynevy ykodvegy kiterjedt művészcsalád tagja. A keringő (németül:
ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy ynyelvy német ynyelvy
ykodvegy Valzer) azelőtt rövid német ynemzetisegy német ynemzetisegy német
ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy tánc-zenemű
volt; Lanner József yszemelynevy lanner józsef yszemelynevy Lanner József
yszemelynevy lanner yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Lanner
yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy (bécsi ytelepulesy bécs ytelepulesy
bécs yorszagy Ausztria ykodvegy mulatóhelyek karmestere, élt 1801 ápr. xtalanevtizedx
1815 xtalanevtizedx 1825 12. — 1843 xevtizedx 1845 ápr. 14.) fejlesztette gazdagabb
dallamú, több „szám-ból álló ciklussá, a melyet kartársa, az idősb Strauss János
yszemelynevy idősb strauss jános yszemelynevy idősb Strauss János yszemelynevy
idősb yszemelynevy strauss yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy idősb
yszemelynevy Strauss yszemelynevy János ysz (szintén Bécsben ytelepulesy bécs
ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy élt, 1804. xevtizedx 1805 márc. xtalanevtizedx
1815 xtalanevtizedx 1825 24. — 1849. xevtizedx 1845 szept. 25.) olyan dús alkotóképzelettel
termékenyítette meg, hogy messze földre eljutott, sőt ő maga is zenekarával Párizsban
ytelepulesy párizs ytelepulesy Párizs yorszagy Franciaország ykodvegy s Londonban
ytelepulesy london ytelepulesy London yorszagy Egyesült Királyság ykodvegy vendégszerepelt,
a mi akkor sokkal nagyobb vívmány volt, mint egy mai hangversenykörút. Első külföldi
vendégszereplése Pesten pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest
ykodvegy folyt le, 1833. xevtizedx 1835 nov. xtalanevtizedx 1845 7. — 11.; újra
eljött 1841-ben. xevtizedx 1845 Fiai: 1) János, a kit a közvélemény a „Keringőkirály
yszemelynevy keringőkirály yszemelynevy Keringőkirály yszemelynevy
keringőkirály yszemelynevy yszemelynevy Keringőkirály yszemelynevy ykodvegy névvel
illetett, sz. 1825.. xevtizedx 1825 okt. xtalanevtizedx 1835 xtalanevtizedx
1845 25. Bécsben, ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy megh.
1899. jún. 3. u. o. Korán kivált atyja zenekarából s negyedmagával kezdett játszani
vendéglőkben; teremtőereje meghozta a hírnevet, zenekara mind nagyobb és tekintélyesebb
lett, kisebb zeneműveinek ( jórészt keringők) száma végre megközelítette az 500-at.
Páratlan gazdag dallamtermő invenció, kedélyes hangulat, pikáns ritmika teszik bájossá
és üdévé zenéjét. Hosszú rábeszélésre volt szükség, míg rászánta magát nagyobb mű,
színpadi mű írására: meg kellett mutatnia, hogy nemcsak Franciaország ytelepulesy
franciaország ytelepulesy Franciaország yorszagy Franciaország ykodvegy tudja az
akkoriban új divatcikket, a hódító operettet, produkálni. Megírta első operettjét:„Indigó(1871);
ycimy indigó ycimy Indigó ycimy indigó ycimy ycimy Indigó ycimy ykodvegy a zene
nagyon tetszett, de a nem színszerű szöveg gyengesége miatt hamar letűnt a műsorról.
(1906-ban, xevtizedx 1905 hogy szépségeit megmentse a mai közönség számára, új szöveget
írt alája Reiterer E. yszemelynevy reiterer e. yszemelynevy Reiterer E.
yszemelynevy reiterer yszemelynevy e. yszemelynevy yszemelynevy Reiterer yszemelynevy
E. yszemelynevy ykodvegy „1001 éj ycimy 1001 éj ycimy 1001 éj ycimy 1001 ycimy
éj ycimy ycimy 1001 ycimy éj ycimy ykodvegy c. alatt). S megízlelve a sikert, átadta
zenekarát öccseinek (1. lentebb) s alkotóerejét az operettre összpontosította, a
hol a táncritmusokra is bőséges alkalom kínálkozott. Művei: „Der Karneval in Rom
ycimy der karneval in rom ycimy Der Karneval in Rom ycimy der ycimy karneval
ycimy in ycimy rom ycimy ycimy Der ycimy Karneval ycimy in ycimy Rom ycimy
ykodvegy (1873), xevtizedx 1875 „Die Fledermaus ycimy die fledermaus ycimy Die Fledermaus
ycimy die ycimy fledermaus ycimy ycimy Die ycimy Fledermaus ycimy ykodvegy (1874,
magyarul először „A bőregér ycimy a bőregér ycimy A bőregér ycimy a ycimy
bőregér ycimy ycimy A ycimy bőregér ycimy ykodvegy c. adták, csak az operaház színlapja
változtatta „Denevér-ré. ycimy denevér ycimy Denevér ycimy denevér ycimy ycimy
Denevér ycimy ykodvegy Óriási sikere csakhamar elvitte a művet Franciaországba ytelepulesy
franciaország ytelepulesy Franciaország yorszagy Franciaország ykodvegy is: Párizsban
ytelepulesy párizs ytelepulesy Párizs yorszagy Franciaország ykodvegy „La tzigane
ycimy la tzigane ycimy La tzigane ycimy la ycimy tzigane ycimy ycimy La ycimy
tzigane ycimy ykodvegy c. ment, 1877-ben); „Cagliostro ycimy cagliostro ycimy
Cagliostro ycimy cagliostro ycimy ycimy Cagliostro ycimy ykodvegy (1875), „Prinz
Methusalem ycimy prinz methusalem ycimy Prinz Methusalem ycimy prinz ycimy
methusalem ycimy ycimy Prinz ycimy Methusalem ycimy ykodvegy (1877); „Blindekuh
ycimy blindekuh ycimy Blindekuh ycimy blindekuh ycimy ycimy Blindekuh ycimy
ykodvegy (Szembekötősdi, ycimy szembekötősdi ycimy Szembekötősdi ycimy
szembekötősdi ycimy ycimy Szembekötősdi ycimy ykodvegy 1878; „Das xtalanevtizedx
1885 Spitzentuch der Königin ycimy das spitzentuch der königin ycimy Das
Spitzentuch der Königin ycimy das ycimy spitzentuch ycimy der ycimy königin
ycimy ycimy Das ycimy Spitzentuch ycimy der ycimy Königin ycimy ykodvegy (1880);
xevtizedx 1885 „Der lustige Krieg ycimy der lustige krieg ycimy Der lustige Krieg
ycimy der ycimy lustige ycimy krieg ycimy ycimy Der ycimy lustige ycimy Krieg
ycimy ykodvegy (1881); „Eine Nacht in Venedig ycimy eine nacht in venedig ycimy
Eine Nacht in Venedig ycimy eine ycimy nacht ycimy in ycimy venedig ycimy ycimy
Eine ycimy Nacht ycimy in ycimy Venedig ycimy ykodvegy (1883); „Der Zigeunerbaron
ycimy der zigeunerbaron ycimy Der Zigeunerbaron ycimy der ycimy zigeunerbaron
ycimy ycimy Der ycimy Zigeunerbaron ycimy ykodvegy (1885); „Simplicissimus ycimy
simplicissimus ycimy Simplicissimus ycimy simplicissimus ycimy ycimy
Simplicissimus ycimy ykodvegy (1887),— mindezeket Budapest Budapest ytelepulesy
nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy közönsége először a gyapju-uccai német
színházban yintezmenyy gyapju-uccai német színház yintezmenyy gyapju-u
yintezmenyy gyapju-uccai yintezmenyy német yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy gyapju-u yintezmenyy ykodvegy ismerte meg, mely 1889. decemberben xtalanevtizedx
1895 leégett. Ezután magasabb műfajjal próbálkozott S.: vígoperaszöveget írt számára
Dóczi Lajos, yszemelynevy dóczi lajos yszemelynevy Dóczi Lajos yszemelynevy
dóczi yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Dóczi yszemelynevy Lajos
yszemelynevy ykodvegy Arany János yszemelynevy arany jános yszemelynevy Arany
János yszemelynevy arany yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Arany yszemelynevy
János yszemelynevy ykodvegy balladájából: „Ritter Pasman-t, ycimy ritter pasman
ycimy Ritter Pasman ycimy ritter ycimy pasman ycimy ycimy Ritter ycimy Pasman
ycimy ykodvegy elő is adta a bécsi udvari opera yintezmenyy bécsi udvari opera
yintezmenyy bécsi ud yintezmenyy bécsi yintezmenyy udvari yintezmenyy opera
yintezmenyy yintezmenyy bécsi yintezmenyy ud yintezmenyy ykodvegy (1892), xevtizedx
1895 de a darab az idegen légkörben nem tudott megélni. Az operett azonban még egypár
szép sikert hozott a nagy zeneköltőnek: „Fürstin Ninetta ycimy fürstin ninetta
ycimy Fürstin Ninetta ycimy fürstin ycimy ninetta ycimy ycimy Fürstin ycimy
Ninetta ycimy ykodvegy (1893); „Jabuka ycimy jabuka ycimy Jabuka ycimy jabuka
ycimy ycimy Jabuka ycimy ykodvegy (1894); „Waldmeister ycimy waldmeister ycimy
Waldmeister ycimy waldmeister ycimy ycimy Waldmeister ycimy ykodvegy (Májusi bor,
ycimy májusi bor ycimy Májusi bor ycimy májusi ycimy bor ycimy ycimy Májusi
ycimy bor ycimy ykodvegy 1895); „Die Göttin der Vernunft ycimy die göttin der vernunft
ycimy Die Göttin der Vernunft ycimy die ycimy göttin ycimy der ycimy vernunft
ycimy ycimy Die ycimy Göttin ycimy der ycimy Vernunft ycimy ykodvegy (1897). Hagyatékában
„Aschenbrődel ycimy aschenbrődel ycimy Aschenbrődel ycimy aschenbrődel ycimy
ycimy Aschenbrődel ycimy ykodvegy (Hamupipőke) ycimy hamupipőke ycimy
Hamupipőke ycimy hamupipőke ycimy ycimy Hamupipőke ycimy ykodvegy c. balettet is
találtak. — Mindezek legnagyobbrészt magyar színpadokon is hosszúélettiek voltak,
diadalutjuk a Népszínháztól yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính
yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy indult
ki. Bemutató előadásukról, sajnos, nem mindig találtunk pontos feljegyzéseket: „Szembekötösdi
ycimy szembekötösdi ycimy Szembekötösdi ycimy szembekötösdi ycimy ycimy
Szembekötösdi ycimy ykodvegy első előadása volt 1879 xevtizedx 1875 őszén; xtalanevtizedx
1885 „A furcsa háború ycimy a furcsa háború ycimy A furcsa háború ycimy a ycimy
furcsa ycimy háború ycimy ycimy A ycimy furcsa ycimy háború ycimy ykodvegy e. e.
1882. xevtizedx 1885 jan. 31.; „Methuzsálem herceg, ycimy methuzsálem herceg
ycimy Methuzsálem herceg ycimy methuzsálem ycimy herceg ycimy ycimy Methuzsálem
ycimy herceg ycimy ykodvegy 1884. szept. 5.; „A királyné csipkekendője, ycimy a
királyné csipkekendője ycimy A királyné csipkekendője ycimy a ycimy királyné
ycimy csipkekendője ycimy ycimy A ycimy királyné ycimy csipkekendője ycimy
ykodvegy e. e. 1885. dec. 29.; „A cigánybáró, ycimy a cigánybáró ycimy A cigánybáró
ycimy a ycimy cigánybáró ycimy ycimy A ycimy cigánybáró ycimy ykodvegy e. e. 1886.
márc. xtalanevtizedx 1895 26. Később jöttek: „Simplicissimus, ycimy simplicissimus
ycimy Simplicissimus ycimy simplicissimus ycimy ycimy Simplicissimus ycimy
ykodvegy „Egy éj Velencében, ycimy egy éj velencében ycimy Egy éj Velencében
ycimy egy ycimy éj ycimy velencében ycimy ycimy Egy ycimy éj ycimy Velencében
ycimy ykodvegy „Jabuka, ycimy jabuka ycimy Jabuka ycimy jabuka ycimy ycimy
Jabuka ycimy ykodvegy „Májusi bor. ycimy májusi bor ycimy Májusi bor ycimy
májusi ycimy bor ycimy ycimy Májusi ycimy bor ycimy ykodvegy 2. S. Josef, yszemelynevy
s. josef yszemelynevy S. Josef yszemelynevy s. yszemelynevy josef yszemelynevy
yszemelynevy S. yszemelynevy Josef yszemelynevy ykodvegy osztrák ynemzetisegy
osztrák ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy ynemzetisegy
osztrák ynemzetisegy ykodvegy zeneszerző. Nálunk is bemutatott operettjei: „Tavasz,
ycimy tavasz ycimy Tavasz ycimy tavasz ycimy ycimy Tavasz ycimy ykodvegy szövegét
írta: Duvall yszemelynevy duvall yszemelynevy Duvall yszemelynevy duvall
yszemelynevy yszemelynevy Duvall yszemelynevy ykodvegy és James yszemelynevy
james yszemelynevy James yszemelynevy james yszemelynevy yszemelynevy James
yszemelynevy ykodvegy után: Lindau Kari yszemelynevy lindau kari yszemelynevy
Lindau Kari yszemelynevy lindau yszemelynevy kari yszemelynevy yszemelynevy
Lindau yszemelynevy Kari yszemelynevy ykodvegy és Wilheim, yszemelynevy wilheim
yszemelynevy Wilheim yszemelynevy wilheim yszemelynevy yszemelynevy Wilheim yszemelynevy
ykodvegy ford.: Mérei Adolf. yszemelynevy mérei adolf yszemelynevy Mérei Adolf
yszemelynevy mérei yszemelynevy adolf yszemelynevy yszemelynevy Mérei
yszemelynevy Adolf yszemelynevy ykodvegy Bem. 1903. xevtizedx 1905 okt. 16. Magyar
Színház. yintezmenyy magyar színház yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar
yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy
ykodvegy „A milliárdos kisasszony, ycimy a milliárdos kisasszony ycimy A
milliárdos kisasszony ycimy a ycimy milliárdos ycimy kisasszony ycimy ycimy A
ycimy milliárdos ycimy kisasszony ycimy ykodvegy szövegét írta: Lindau Kari. yszemelynevy
lindau kari yszemelynevy Lindau Kari yszemelynevy lindau yszemelynevy kari
yszemelynevy yszemelynevy Lindau yszemelynevy Kari yszemelynevy ykodvegy Ford. Mérei
Adolf. yszemelynevy mérei adolf yszemelynevy Mérei Adolf yszemelynevy mérei
yszemelynevy adolf yszemelynevy yszemelynevy Mérei yszemelynevy Adolf
yszemelynevy ykodvegy Bem. 1906. szept. 22. U. o. (Kereszty István.) yszemelynevy
kereszty istván yszemelynevy Kereszty István yszemelynevy kereszty yszemelynevy
istván yszemelynevy yszemelynevy Kereszty yszemelynevy István yszemelynevy
ykodvegy yszocikkszerzoy kereszty istván szin_IV.0185.pdf IV
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Strauss - Magyar Színművészeti Lexikon
(1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1801
SZULETESIEVTIZED 1805
CSALADTAGJA Strauss Josef
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0185.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0185.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30963.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Strauss
Szócikk: Strauss operettszerző ( „Keringőkirály):
kiterjedt művészcsalád tagja. A keringő (németül: Valzer) azelőtt rövid német tánc-zenemű
volt; Lanner József (bécsi mulatóhelyek karmestere, élt 1801 ápr. 12. — 1843 ápr.
14.) fejlesztette gazdagabb dallamú, több „szám-ból álló ciklussá, a melyet kartársa,
az idősb Strauss János (szintén Bécsben élt, 1804. márc. 24. — 1849. szept. 25.)
olyan dús alkotóképzelettel termékenyítette meg, hogy messze földre eljutott, sőt
ő maga is zenekarával Párizsban s Londonban vendégszerepelt, a mi akkor sokkal nagyobb
vívmány volt, mint egy mai hangversenykörút. Első külföldi vendégszereplése Pesten
folyt le, 1833. nov. 7. — 11.; újra eljött 1841-ben. Fiai: 1) János, a kit a közvélemény
a „Keringőkirály névvel illetett, sz. 1825.. okt. 25. Bécsben, megh. 1899. jún.
3. u. o. Korán kivált atyja zenekarából s negyedmagával kezdett játszani vendéglőkben;
teremtőereje meghozta a hírnevet, zenekara mind nagyobb és tekintélyesebb lett,
kisebb zeneműveinek ( jórészt keringők) száma végre megközelítette az 500-at. Páratlan
gazdag dallamtermő invenció, kedélyes hangulat, pikáns ritmika teszik bájossá és
üdévé zenéjét. Hosszú rábeszélésre volt szükség, míg rászánta magát nagyobb mű,
színpadi mű írására: meg kellett mutatnia, hogy nemcsak Franciaország tudja az akkoriban
új divatcikket, a hódító operettet, produkálni. Megírta első operettjét:„Indigó(1871);
a zene nagyon tetszett, de a nem színszerű szöveg gyengesége miatt hamar letűnt
a műsorról. (1906-ban, hogy szépségeit megmentse a mai közönség számára, új szöveget
írt alája Reiterer E. „1001 éj c. alatt). S megízlelve a sikert, átadta zenekarát
öccseinek (1. lentebb) s alkotóerejét az operettre összpontosította, a hol a táncritmusokra
is bőséges alkalom kínálkozott. Művei: „Der Karneval in Rom (1873), „Die Fledermaus
(1874, magyarul először „A bőregér c. adták, csak az operaház színlapja változtatta
„Denevér-ré. Óriási sikere csakhamar elvitte a művet Franciaországba is: Párizsban
„La tzigane c. ment, 1877-ben); „Cagliostro (1875), „Prinz Methusalem (1877); „Blindekuh
(Szembekötősdi, 1878; „Das Spitzentuch der Königin (1880); „Der lustige Krieg (1881);
„Eine Nacht in Venedig (1883); „Der Zigeunerbaron (1885); „Simplicissimus (1887),—
mindezeket Budapest közönsége először a gyapju-uccai német színházban ismerte meg,
mely 1889. decemberben leégett. Ezután magasabb műfajjal próbálkozott S.: vígoperaszöveget
írt számára Dóczi Lajos, Arany János balladájából: „Ritter Pasman-t, elő is adta
a bécsi udvari opera (1892), de a darab az idegen légkörben nem tudott megélni.
Az operett azonban még egypár szép sikert hozott a nagy zeneköltőnek: „Fürstin Ninetta
(1893); „Jabuka (1894); „Waldmeister (Májusi bor, 1895); „Die Göttin der Vernunft
(1897). Hagyatékában „Aschenbrődel (Hamupipőke) c. balettet is találtak. — Mindezek
legnagyobbrészt magyar színpadokon is hosszúélettiek voltak, diadalutjuk a Népszínháztól
indult ki. Bemutató előadásukról, sajnos, nem mindig találtunk pontos feljegyzéseket:
„Szembekötösdi első előadása volt 1879 őszén; „A furcsa háború e. e. 1882. jan.
31.; „Methuzsálem herceg, 1884. szept. 5.; „A királyné csipkekendője, e. e. 1885.
dec. 29.; „A cigánybáró, e. e. 1886. márc. 26. Később jöttek: „Simplicissimus, „Egy
éj Velencében, „Jabuka, „Májusi bor. 2. S. Josef, osztrák zeneszerző. Nálunk is
bemutatott operettjei: „Tavasz, szövegét írta: Duvall és James után: Lindau Kari
és Wilheim, ford.: Mérei Adolf. Bem. 1903. okt. 16. Magyar Színház. „A milliárdos
kisasszony, szövegét írta: Lindau Kari. Ford. Mérei Adolf. Bem. 1906. szept. 22.
U. o. (Kereszty István.) szin_IV.0185.pdf IV