Címszó: Strauss - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1801

SZULETESIEVTIZED 1805

CSALADTAGJA Strauss Josef

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0185.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0185.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30963.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Strauss

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/530963.htm

 

Szócikk: Strauss operettszerző ( „Keringőkirály): (személy) kiterjedt művészcsalád tagja. A keringő (németül: (nyelv) (információ)  Valzer) azelőtt rövid német (nemzetiség) (információ)  tánc-zenemű volt; Lanner József (személy) (bécsi (ország) mulatóhelyek karmestere, élt 1801 (időpont) ápr. 12. — 1843 (időpont) ápr. 14.) fejlesztette gazdagabb dallamú, több „szám-ból álló ciklussá, a melyet kartársa, az idősb Strauss János (személy) (szintén Bécsben (ország) élt, 1804. (időpont) márc. 24. — 1849. (időpont) szept. 25.) olyan dús alkotóképzelettel termékenyítette meg, hogy messze földre eljutott, sőt ő maga is zenekarával Párizsban (ország) s Londonban (ország) vendégszerepelt, a mi akkor sokkal nagyobb vívmány volt, mint egy mai hangversenykörút. Első külföldi vendégszereplése Pesten (Budapest) folyt le, 1833. (időpont) nov. 7. — 11.; újra eljött 1841-ben. (időpont) Fiai: 1) János, a kit a közvélemény a „Keringőkirály (személy) névvel illetett, sz. 1825.. (születés éve) okt. 25. Bécsben, (ország) megh. 1899. jún. 3. u. o. Korán kivált atyja zenekarából s negyedmagával kezdett játszani vendéglőkben; teremtőereje meghozta a hírnevet, zenekara mind nagyobb és tekintélyesebb lett, kisebb zeneműveinek ( jórészt keringők) száma végre megközelítette az 500-at. Páratlan gazdag dallamtermő invenció, kedélyes hangulat, pikáns ritmika teszik bájossá és üdévé zenéjét. Hosszú rábeszélésre volt szükség, míg rászánta magát nagyobb mű, színpadi mű írására: meg kellett mutatnia, hogy nemcsak Franciaország (ország) tudja az akkoriban új divatcikket, a hódító operettet, produkálni. Megírta első operettjét:„Indigó(1871); (cím) a zene nagyon tetszett, de a nem színszerű szöveg gyengesége miatt hamar letűnt a műsorról. (1906-ban, (időpont) hogy szépségeit megmentse a mai közönség számára, új szöveget írt alája Reiterer E. (személy) „1001 éj (cím) c. alatt). S megízlelve a sikert, átadta zenekarát öccseinek (1. lentebb) s alkotóerejét az operettre összpontosította, a hol a táncritmusokra is bőséges alkalom kínálkozott. Művei: „Der Karneval in Rom (cím) (1873), (időpont) „Die Fledermaus (cím) (1874, (időpont) magyarul először „A bőregér (cím) c. adták, csak az operaház színlapja változtatta „Denevér-ré. (cím) (információ)  Óriási sikere csakhamar elvitte a művet Franciaországba (ország) is: Párizsban (ország) „La tzigane (cím) (információ)  c. ment, 1877-ben); (időpont) „Cagliostro (cím) (1875), (időpont) „Prinz Methusalem (cím) (1877); (időpont) „Blindekuh (cím) (Szembekötősdi, (cím) 1878; (időpont) „Das Spitzentuch der Königin (cím) (1880); (időpont) „Der lustige Krieg (cím) (1881); (időpont) „Eine Nacht in Venedig (cím) (1883); (időpont) „Der Zigeunerbaron (cím) (1885); (időpont) „Simplicissimus (cím) (információ)  (1887),— (időpont) mindezeket Budapest (Budapest) közönsége először a gyapju-uccai német színházban (intézmény) ismerte meg, mely 1889. (időpont) decemberben leégett. Ezután magasabb műfajjal próbálkozott S.: vígoperaszöveget írt számára Dóczi Lajos, (személy) (információ)  Arany János (személy) (információ)  balladájából: „Ritter Pasman-t, (cím) elő is adta a bécsi udvari opera (intézmény) (információ)  (1892), (időpont) de a darab az idegen légkörben nem tudott megélni. Az operett azonban még egypár szép sikert hozott a nagy zeneköltőnek: „Fürstin Ninetta (cím) (1893); (időpont) „Jabuka (cím) (1894); (időpont) „Waldmeister (cím) (Májusi bor, (cím) 1895); (időpont) „Die Göttin der Vernunft (cím) (1897). (időpont) Hagyatékában „Aschenbrődel (cím) (Hamupipőke) (cím) c. balettet is találtak. — Mindezek legnagyobbrészt magyar színpadokon is hosszúélettiek voltak, diadalutjuk a Népszínháztól (intézmény) (információ)  indult ki. Bemutató előadásukról, sajnos, nem mindig találtunk pontos feljegyzéseket: „Szembekötösdi (cím) első előadása volt 1879 (időpont) őszén; „A furcsa háború (cím) e. e. 1882. (időpont) jan. 31.; „Methuzsálem herceg, (cím) 1884. (időpont) szept. 5.; „A királyné csipkekendője, (cím) e. e. 1885. (időpont) dec. 29.; „A cigánybáró, (cím) e. e. 1886. (időpont) márc. 26. Később jöttek: „Simplicissimus, (cím) (információ)  „Egy éj Velencében, (cím) (információ)  „Jabuka, (cím) „Májusi bor. (cím) 2. S. Josef, (személy) osztrák (nemzetiség) zeneszerző. Nálunk is bemutatott operettjei: „Tavasz, (cím) szövegét írta: Duvall (személy) és James (személy) után: Lindau Kari (személy) (információ)  és Wilheim, (személy) ford.: Mérei Adolf. (személy) (információ)  Bem. 1903. (időpont) okt. 16. Magyar Színház. (intézmény) (információ)  „A milliárdos kisasszony, (cím) szövegét írta: Lindau Kari. (személy) (információ)  Ford. Mérei Adolf. (személy) (információ)  Bem. 1906. (időpont) szept. 22. U. o. (Kereszty István.) (személy) (információ)  szin_IV.0185.pdf IV

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Strauss címszóvég 30963 Szócikk: Strauss operettszerző ( „Keringőkirály): yszemelynevy keringőkirály yszemelynevy Keringőkirály yszemelynevy keringőkirály yszemelynevy yszemelynevy Keringőkirály yszemelynevy ykodvegy kiterjedt művészcsalád tagja. A keringő (németül: ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy ynyelvy német ynyelvy ykodvegy Valzer) azelőtt rövid német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy tánc-zenemű volt; Lanner József yszemelynevy lanner józsef yszemelynevy Lanner József yszemelynevy lanner yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Lanner yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy (bécsi ytelepulesy bécs ytelepulesy bécs yorszagy Ausztria ykodvegy mulatóhelyek karmestere, élt 1801 ápr. xtalanevtizedx 1815 xtalanevtizedx 1825 12. — 1843 xevtizedx 1845 ápr. 14.) fejlesztette gazdagabb dallamú, több „szám-ból álló ciklussá, a melyet kartársa, az idősb Strauss János yszemelynevy idősb strauss jános yszemelynevy idősb Strauss János yszemelynevy idősb yszemelynevy strauss yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy idősb yszemelynevy Strauss yszemelynevy János ysz (szintén Bécsben ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy élt, 1804. xevtizedx 1805 márc. xtalanevtizedx 1815 xtalanevtizedx 1825 24. — 1849. xevtizedx 1845 szept. 25.) olyan dús alkotóképzelettel termékenyítette meg, hogy messze földre eljutott, sőt ő maga is zenekarával Párizsban ytelepulesy párizs ytelepulesy Párizs yorszagy Franciaország ykodvegy s Londonban ytelepulesy london ytelepulesy London yorszagy Egyesült Királyság ykodvegy vendégszerepelt, a mi akkor sokkal nagyobb vívmány volt, mint egy mai hangversenykörút. Első külföldi vendégszereplése Pesten pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy folyt le, 1833. xevtizedx 1835 nov. xtalanevtizedx 1845 7. — 11.; újra eljött 1841-ben. xevtizedx 1845 Fiai: 1) János, a kit a közvélemény a „Keringőkirály yszemelynevy keringőkirály yszemelynevy Keringőkirály yszemelynevy keringőkirály yszemelynevy yszemelynevy Keringőkirály yszemelynevy ykodvegy névvel illetett, sz. 1825.. xevtizedx 1825 okt. xtalanevtizedx 1835 xtalanevtizedx 1845 25. Bécsben, ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy megh. 1899. jún. 3. u. o. Korán kivált atyja zenekarából s negyedmagával kezdett játszani vendéglőkben; teremtőereje meghozta a hírnevet, zenekara mind nagyobb és tekintélyesebb lett, kisebb zeneműveinek ( jórészt keringők) száma végre megközelítette az 500-at. Páratlan gazdag dallamtermő invenció, kedélyes hangulat, pikáns ritmika teszik bájossá és üdévé zenéjét. Hosszú rábeszélésre volt szükség, míg rászánta magát nagyobb mű, színpadi mű írására: meg kellett mutatnia, hogy nemcsak Franciaország ytelepulesy franciaország ytelepulesy Franciaország yorszagy Franciaország ykodvegy tudja az akkoriban új divatcikket, a hódító operettet, produkálni. Megírta első operettjét:„Indigó(1871); ycimy indigó ycimy Indigó ycimy indigó ycimy ycimy Indigó ycimy ykodvegy a zene nagyon tetszett, de a nem színszerű szöveg gyengesége miatt hamar letűnt a műsorról. (1906-ban, xevtizedx 1905 hogy szépségeit megmentse a mai közönség számára, új szöveget írt alája Reiterer E. yszemelynevy reiterer e. yszemelynevy Reiterer E. yszemelynevy reiterer yszemelynevy e. yszemelynevy yszemelynevy Reiterer yszemelynevy E. yszemelynevy ykodvegy „1001 éj ycimy 1001 éj ycimy 1001 éj ycimy 1001 ycimy éj ycimy ycimy 1001 ycimy éj ycimy ykodvegy c. alatt). S megízlelve a sikert, átadta zenekarát öccseinek (1. lentebb) s alkotóerejét az operettre összpontosította, a hol a táncritmusokra is bőséges alkalom kínálkozott. Művei: „Der Karneval in Rom ycimy der karneval in rom ycimy Der Karneval in Rom ycimy der ycimy karneval ycimy in ycimy rom ycimy ycimy Der ycimy Karneval ycimy in ycimy Rom ycimy ykodvegy (1873), xevtizedx 1875 „Die Fledermaus ycimy die fledermaus ycimy Die Fledermaus ycimy die ycimy fledermaus ycimy ycimy Die ycimy Fledermaus ycimy ykodvegy (1874, magyarul először „A bőregér ycimy a bőregér ycimy A bőregér ycimy a ycimy bőregér ycimy ycimy A ycimy bőregér ycimy ykodvegy c. adták, csak az operaház színlapja változtatta „Denevér-ré. ycimy denevér ycimy Denevér ycimy denevér ycimy ycimy Denevér ycimy ykodvegy Óriási sikere csakhamar elvitte a művet Franciaországba ytelepulesy franciaország ytelepulesy Franciaország yorszagy Franciaország ykodvegy is: Párizsban ytelepulesy párizs ytelepulesy Párizs yorszagy Franciaország ykodvegy „La tzigane ycimy la tzigane ycimy La tzigane ycimy la ycimy tzigane ycimy ycimy La ycimy tzigane ycimy ykodvegy c. ment, 1877-ben); „Cagliostro ycimy cagliostro ycimy Cagliostro ycimy cagliostro ycimy ycimy Cagliostro ycimy ykodvegy (1875), „Prinz Methusalem ycimy prinz methusalem ycimy Prinz Methusalem ycimy prinz ycimy methusalem ycimy ycimy Prinz ycimy Methusalem ycimy ykodvegy (1877); „Blindekuh ycimy blindekuh ycimy Blindekuh ycimy blindekuh ycimy ycimy Blindekuh ycimy ykodvegy (Szembekötősdi, ycimy szembekötősdi ycimy Szembekötősdi ycimy szembekötősdi ycimy ycimy Szembekötősdi ycimy ykodvegy 1878; „Das xtalanevtizedx 1885 Spitzentuch der Königin ycimy das spitzentuch der königin ycimy Das Spitzentuch der Königin ycimy das ycimy spitzentuch ycimy der ycimy königin ycimy ycimy Das ycimy Spitzentuch ycimy der ycimy Königin ycimy ykodvegy (1880); xevtizedx 1885 „Der lustige Krieg ycimy der lustige krieg ycimy Der lustige Krieg ycimy der ycimy lustige ycimy krieg ycimy ycimy Der ycimy lustige ycimy Krieg ycimy ykodvegy (1881); „Eine Nacht in Venedig ycimy eine nacht in venedig ycimy Eine Nacht in Venedig ycimy eine ycimy nacht ycimy in ycimy venedig ycimy ycimy Eine ycimy Nacht ycimy in ycimy Venedig ycimy ykodvegy (1883); „Der Zigeunerbaron ycimy der zigeunerbaron ycimy Der Zigeunerbaron ycimy der ycimy zigeunerbaron ycimy ycimy Der ycimy Zigeunerbaron ycimy ykodvegy (1885); „Simplicissimus ycimy simplicissimus ycimy Simplicissimus ycimy simplicissimus ycimy ycimy Simplicissimus ycimy ykodvegy (1887),— mindezeket Budapest Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy közönsége először a gyapju-uccai német színházban yintezmenyy gyapju-uccai német színház yintezmenyy gyapju-u yintezmenyy gyapju-uccai yintezmenyy német yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy gyapju-u yintezmenyy ykodvegy ismerte meg, mely 1889. decemberben xtalanevtizedx 1895 leégett. Ezután magasabb műfajjal próbálkozott S.: vígoperaszöveget írt számára Dóczi Lajos, yszemelynevy dóczi lajos yszemelynevy Dóczi Lajos yszemelynevy dóczi yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Dóczi yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy Arany János yszemelynevy arany jános yszemelynevy Arany János yszemelynevy arany yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Arany yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy balladájából: „Ritter Pasman-t, ycimy ritter pasman ycimy Ritter Pasman ycimy ritter ycimy pasman ycimy ycimy Ritter ycimy Pasman ycimy ykodvegy elő is adta a bécsi udvari opera yintezmenyy bécsi udvari opera yintezmenyy bécsi ud yintezmenyy bécsi yintezmenyy udvari yintezmenyy opera yintezmenyy yintezmenyy bécsi yintezmenyy ud yintezmenyy ykodvegy (1892), xevtizedx 1895 de a darab az idegen légkörben nem tudott megélni. Az operett azonban még egypár szép sikert hozott a nagy zeneköltőnek: „Fürstin Ninetta ycimy fürstin ninetta ycimy Fürstin Ninetta ycimy fürstin ycimy ninetta ycimy ycimy Fürstin ycimy Ninetta ycimy ykodvegy (1893); „Jabuka ycimy jabuka ycimy Jabuka ycimy jabuka ycimy ycimy Jabuka ycimy ykodvegy (1894); „Waldmeister ycimy waldmeister ycimy Waldmeister ycimy waldmeister ycimy ycimy Waldmeister ycimy ykodvegy (Májusi bor, ycimy májusi bor ycimy Májusi bor ycimy májusi ycimy bor ycimy ycimy Májusi ycimy bor ycimy ykodvegy 1895); „Die Göttin der Vernunft ycimy die göttin der vernunft ycimy Die Göttin der Vernunft ycimy die ycimy göttin ycimy der ycimy vernunft ycimy ycimy Die ycimy Göttin ycimy der ycimy Vernunft ycimy ykodvegy (1897). Hagyatékában „Aschenbrődel ycimy aschenbrődel ycimy Aschenbrődel ycimy aschenbrődel ycimy ycimy Aschenbrődel ycimy ykodvegy (Hamupipőke) ycimy hamupipőke ycimy Hamupipőke ycimy hamupipőke ycimy ycimy Hamupipőke ycimy ykodvegy c. balettet is találtak. — Mindezek legnagyobbrészt magyar színpadokon is hosszúélettiek voltak, diadalutjuk a Népszínháztól yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy indult ki. Bemutató előadásukról, sajnos, nem mindig találtunk pontos feljegyzéseket: „Szembekötösdi ycimy szembekötösdi ycimy Szembekötösdi ycimy szembekötösdi ycimy ycimy Szembekötösdi ycimy ykodvegy első előadása volt 1879 xevtizedx 1875 őszén; xtalanevtizedx 1885 „A furcsa háború ycimy a furcsa háború ycimy A furcsa háború ycimy a ycimy furcsa ycimy háború ycimy ycimy A ycimy furcsa ycimy háború ycimy ykodvegy e. e. 1882. xevtizedx 1885 jan. 31.; „Methuzsálem herceg, ycimy methuzsálem herceg ycimy Methuzsálem herceg ycimy methuzsálem ycimy herceg ycimy ycimy Methuzsálem ycimy herceg ycimy ykodvegy 1884. szept. 5.; „A királyné csipkekendője, ycimy a királyné csipkekendője ycimy A királyné csipkekendője ycimy a ycimy királyné ycimy csipkekendője ycimy ycimy A ycimy királyné ycimy csipkekendője ycimy ykodvegy e. e. 1885. dec. 29.; „A cigánybáró, ycimy a cigánybáró ycimy A cigánybáró ycimy a ycimy cigánybáró ycimy ycimy A ycimy cigánybáró ycimy ykodvegy e. e. 1886. márc. xtalanevtizedx 1895 26. Később jöttek: „Simplicissimus, ycimy simplicissimus ycimy Simplicissimus ycimy simplicissimus ycimy ycimy Simplicissimus ycimy ykodvegy „Egy éj Velencében, ycimy egy éj velencében ycimy Egy éj Velencében ycimy egy ycimy éj ycimy velencében ycimy ycimy Egy ycimy éj ycimy Velencében ycimy ykodvegy „Jabuka, ycimy jabuka ycimy Jabuka ycimy jabuka ycimy ycimy Jabuka ycimy ykodvegy „Májusi bor. ycimy májusi bor ycimy Májusi bor ycimy májusi ycimy bor ycimy ycimy Májusi ycimy bor ycimy ykodvegy 2. S. Josef, yszemelynevy s. josef yszemelynevy S. Josef yszemelynevy s. yszemelynevy josef yszemelynevy yszemelynevy S. yszemelynevy Josef yszemelynevy ykodvegy osztrák ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy ykodvegy zeneszerző. Nálunk is bemutatott operettjei: „Tavasz, ycimy tavasz ycimy Tavasz ycimy tavasz ycimy ycimy Tavasz ycimy ykodvegy szövegét írta: Duvall yszemelynevy duvall yszemelynevy Duvall yszemelynevy duvall yszemelynevy yszemelynevy Duvall yszemelynevy ykodvegy és James yszemelynevy james yszemelynevy James yszemelynevy james yszemelynevy yszemelynevy James yszemelynevy ykodvegy után: Lindau Kari yszemelynevy lindau kari yszemelynevy Lindau Kari yszemelynevy lindau yszemelynevy kari yszemelynevy yszemelynevy Lindau yszemelynevy Kari yszemelynevy ykodvegy és Wilheim, yszemelynevy wilheim yszemelynevy Wilheim yszemelynevy wilheim yszemelynevy yszemelynevy Wilheim yszemelynevy ykodvegy ford.: Mérei Adolf. yszemelynevy mérei adolf yszemelynevy Mérei Adolf yszemelynevy mérei yszemelynevy adolf yszemelynevy yszemelynevy Mérei yszemelynevy Adolf yszemelynevy ykodvegy Bem. 1903. xevtizedx 1905 okt. 16. Magyar Színház. yintezmenyy magyar színház yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy „A milliárdos kisasszony, ycimy a milliárdos kisasszony ycimy A milliárdos kisasszony ycimy a ycimy milliárdos ycimy kisasszony ycimy ycimy A ycimy milliárdos ycimy kisasszony ycimy ykodvegy szövegét írta: Lindau Kari. yszemelynevy lindau kari yszemelynevy Lindau Kari yszemelynevy lindau yszemelynevy kari yszemelynevy yszemelynevy Lindau yszemelynevy Kari yszemelynevy ykodvegy Ford. Mérei Adolf. yszemelynevy mérei adolf yszemelynevy Mérei Adolf yszemelynevy mérei yszemelynevy adolf yszemelynevy yszemelynevy Mérei yszemelynevy Adolf yszemelynevy ykodvegy Bem. 1906. szept. 22. U. o. (Kereszty István.) yszemelynevy kereszty istván yszemelynevy Kereszty István yszemelynevy kereszty yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Kereszty yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy kereszty istván szin_IV.0185.pdf IV

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Strauss - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1801

SZULETESIEVTIZED 1805

CSALADTAGJA Strauss Josef

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0185.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0185.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30963.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Strauss

Szócikk: Strauss operettszerző ( „Keringőkirály): kiterjedt művészcsalád tagja. A keringő (németül: Valzer) azelőtt rövid német tánc-zenemű volt; Lanner József (bécsi mulatóhelyek karmestere, élt 1801 ápr. 12. — 1843 ápr. 14.) fejlesztette gazdagabb dallamú, több „szám-ból álló ciklussá, a melyet kartársa, az idősb Strauss János (szintén Bécsben élt, 1804. márc. 24. — 1849. szept. 25.) olyan dús alkotóképzelettel termékenyítette meg, hogy messze földre eljutott, sőt ő maga is zenekarával Párizsban s Londonban vendégszerepelt, a mi akkor sokkal nagyobb vívmány volt, mint egy mai hangversenykörút. Első külföldi vendégszereplése Pesten folyt le, 1833. nov. 7. — 11.; újra eljött 1841-ben. Fiai: 1) János, a kit a közvélemény a „Keringőkirály névvel illetett, sz. 1825.. okt. 25. Bécsben, megh. 1899. jún. 3. u. o. Korán kivált atyja zenekarából s negyedmagával kezdett játszani vendéglőkben; teremtőereje meghozta a hírnevet, zenekara mind nagyobb és tekintélyesebb lett, kisebb zeneműveinek ( jórészt keringők) száma végre megközelítette az 500-at. Páratlan gazdag dallamtermő invenció, kedélyes hangulat, pikáns ritmika teszik bájossá és üdévé zenéjét. Hosszú rábeszélésre volt szükség, míg rászánta magát nagyobb mű, színpadi mű írására: meg kellett mutatnia, hogy nemcsak Franciaország tudja az akkoriban új divatcikket, a hódító operettet, produkálni. Megírta első operettjét:„Indigó(1871); a zene nagyon tetszett, de a nem színszerű szöveg gyengesége miatt hamar letűnt a műsorról. (1906-ban, hogy szépségeit megmentse a mai közönség számára, új szöveget írt alája Reiterer E. „1001 éj c. alatt). S megízlelve a sikert, átadta zenekarát öccseinek (1. lentebb) s alkotóerejét az operettre összpontosította, a hol a táncritmusokra is bőséges alkalom kínálkozott. Művei: „Der Karneval in Rom (1873), „Die Fledermaus (1874, magyarul először „A bőregér c. adták, csak az operaház színlapja változtatta „Denevér-ré. Óriási sikere csakhamar elvitte a művet Franciaországba is: Párizsban „La tzigane c. ment, 1877-ben); „Cagliostro (1875), „Prinz Methusalem (1877); „Blindekuh (Szembekötősdi, 1878; „Das Spitzentuch der Königin (1880); „Der lustige Krieg (1881); „Eine Nacht in Venedig (1883); „Der Zigeunerbaron (1885); „Simplicissimus (1887),— mindezeket Budapest közönsége először a gyapju-uccai német színházban ismerte meg, mely 1889. decemberben leégett. Ezután magasabb műfajjal próbálkozott S.: vígoperaszöveget írt számára Dóczi Lajos, Arany János balladájából: „Ritter Pasman-t, elő is adta a bécsi udvari opera (1892), de a darab az idegen légkörben nem tudott megélni. Az operett azonban még egypár szép sikert hozott a nagy zeneköltőnek: „Fürstin Ninetta (1893); „Jabuka (1894); „Waldmeister (Májusi bor, 1895); „Die Göttin der Vernunft (1897). Hagyatékában „Aschenbrődel (Hamupipőke) c. balettet is találtak. — Mindezek legnagyobbrészt magyar színpadokon is hosszúélettiek voltak, diadalutjuk a Népszínháztól indult ki. Bemutató előadásukról, sajnos, nem mindig találtunk pontos feljegyzéseket: „Szembekötösdi első előadása volt 1879 őszén; „A furcsa háború e. e. 1882. jan. 31.; „Methuzsálem herceg, 1884. szept. 5.; „A királyné csipkekendője, e. e. 1885. dec. 29.; „A cigánybáró, e. e. 1886. márc. 26. Később jöttek: „Simplicissimus, „Egy éj Velencében, „Jabuka, „Májusi bor. 2. S. Josef, osztrák zeneszerző. Nálunk is bemutatott operettjei: „Tavasz, szövegét írta: Duvall és James után: Lindau Kari és Wilheim, ford.: Mérei Adolf. Bem. 1903. okt. 16. Magyar Színház. „A milliárdos kisasszony, szövegét írta: Lindau Kari. Ford. Mérei Adolf. Bem. 1906. szept. 22. U. o. (Kereszty István.) szin_IV.0185.pdf IV