Címszó: Strauss Richard - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1864
SZULETESIEVTIZED 1865
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0187.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0187.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30966.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Strauss
Richard
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/530963.htm
Szócikk: Strauss Richard a ma élő zeneszerzők legnagyobbjának
van elismerve. Sz. 1864. (születés
éve) jan. 11-én, Münchenben, (ország) a hol
atyja az udv. opera zenekarában játszott ; ott tanult is, karmester lett 1886-ban.
(időpont)
A bécsi opera (intézmény)
(információ)
elszerződtette 1889-ben, (időpont) de
ő 1894-ben (időpont)
visszatért Münchenbe. (ország) 1898-ban
(időpont)
Berlinben (ország)
lett karnagy és 1908-ban (időpont) fő-zeneigazgató.
1912 (időpont)
óta Drezda (ország)
legelsőrangú operájában működött, a hova később is szívesen vitte műveit legelső
előadásukra. 1918-23. (időpont) a
bécsi (ország)
udvari (illetőleg állami) opera igazgatója volt (Schalk Ferenc (személy) mellett);
jelenleg ismét Bécsben (ország) él.
Több ízben járt Budapesten, (Budapest)
hogy a Filharmóniai Társulat (intézmény)
élén vagy az operaházban műveit dirigálja. Nagyszabású zenekari művein kívül világhírét
színpadi műveinek köszönheti : „Salome, (cím) Wilde Oszkár
(személy)
1 felv. tragédiájából írt operája, Budapesten (Budapest)
először a Király Színház (intézmény)
(információ)
épületében 1907 (időpont) máj.
16-án jelent meg, a boroszlói városi színház (intézmény)
(információ)
jeles együttese egy hétig vendégszerepelt
e művel (Prüwer (személy) dirigálta);
a M. Kir. Opera (intézmény)
csak 1912. (időpont)
dec.18. mutatta be (Pásztor Árpád (személy) (információ)
ford.) címszerep: Dömötör Ilona, (személy) (információ)
Heródes: (szerep) Gábor
József, (személy)
(információ)
Keresztelő János (szerep) (Jochanán):
(cím) Szemere
Árpád, (személy)
(információ)
Heródiás: (szerep) Fodor
Aranka, (személy)
(információ)
Narraboth: (szerep) Székelyhidy
Ferenc dr.— (személy)
(információ)
Dirigálta Kerner István. (személy) (információ)
„Elektra, (cím) (információ)
Hofmannsthal Húgó (személy) (információ)
zenés tragédiája 3 felv. (Drezda, (ország) 1909),
(időpont)
Várady Sándor (személy) (információ)
fordította; bem. a M. Kir. Operaház, (intézmény)
1910 (időpont)
márc. 11. Címszerep: Krammer Teréz, Klytemnaistra: Fodor Aranka; Chrysothemis: Sebeők
Sári; Klyt. bizalmasa: Ney Hermin, Aigisthos: Arányi Dezső, Orestes: (szerep) Szemere
Árpád, (személy)
(információ)
Orestes nevelője: (szerep) Kornai
Richárd. (személy)
(információ)
„A rózsalovag, (cím) zenés játék
3 felv. Hofmannsthal (személy) (információ)
szöv. (Drezda, (ország) 1811.)
(időpont)
Várady Sándor (személy) (információ)
ford. a M. Kir. Operaház (intézmény)
bem. 1911. (időpont)
máj. 21. Címszerep (Oktávián): (szerep) Dömötör
Ilona, (személy)
(információ)
Sophie: (szerep) Sándor
Erzsi, (személy)
(információ)
atyja Faninal: (szerep) Várady
Sándor, (személy)
(információ)
tábomagyné: (szerep) Sebeők
Sári, (személy)
(információ)
Ochs von Lerchenau gróf: (szerep) Kornai
Richárd. (személy)
(információ)
Karnagy: (szerep) (információ)
ifj. Ábrányi Emil. (személy) „Ariadné
Naxos szigetén, (cím)
2 felv. Szövegét Hofmannsthal (személy) (információ)
írta. (1917-i (időpont) átdolgozott
formájában.) Eredetileg u. i. a Moliére-vígjátékból (személy) írt
„Úrhatnám polgár (cím)
utójátéka volt; most, előjátékul szolgál ama polgár furcsa készülődése: itt adatja
elő a mithologiai tárgyú operát. Fordította Harsányi Zsolt. (személy) (információ)
Személyek: hopmester: (szerep) Dalnoki
Viktor, (személy)
(információ)
komponista: Székelyhydiné Marschalkó Rózsi,
(személy)
táncmester: (szerep)
Gábor József, (személy) (információ)
Driád: (szerep) Basildes
Mária, (személy)
Najád: (szerep)
Maleczky Bianca, (személy) (információ)
Echo: (szerep) Hajdú
Ilona, (személy)
Harlekin: (szerep)
(információ)
Farkas Sándor, (személy) (információ)
Scaramuccio: (szerep) Szügyi
Pál, (személy)
(információ)
Brighella: (szerep) Déri
Jenő, (személy)
(információ)
Truffaldin: (szerep) Szende
Ferenc, (személy)
(információ)
Zerbinetta: (szerep) Sándor
Erzsi, (személy)
(információ)
Bacchus: (szerep) Környei
Béla, (személy)
(információ)
Ariadné: (szerep) Sebeők
Sári. (személy)
(információ)
Rendezte (mint új operaigazgató) Zádor Dezső,
(személy)
(információ)
dirigálta Kerner István. (személy) (információ)
„Intermezzo, (cím) (információ)
c. polgári komédia, szimfonikus köz-zenékkel,
2 felv. 13 képben, szövegében is S. műve, a ki saját családi életének egy epizódját
írta meg itt. A M. Kir. Operaházban (intézmény)
a Nürnberg (ország)
városi operatársulat (a mi operánk májusi vendégjátékának viszonzásául) mutatta
be, 1929. (időpont)
nov. 12-én, természetesen németül. (nyelv) (információ)
(Kereszty István.) (személy) (információ)
szin_IV.0187.pdf IV
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Strauss Richard címszóvég 30966 Szócikk:
Strauss Richard a ma élő zeneszerzők legnagyobbjának van elismerve. Sz. 1864. jan.
xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx 1885 11-én, Münchenben, ytelepulesy münchen
ytelepulesy München yorszagy Németország ykodvegy a hol atyja az udv. opera zenekarában
játszott ; ott tanult is, karmester lett 1886-ban. xevtizedx 1885 A bécsi opera
yintezmenyy bécsi opera yintezmenyy bécsi op yintezmenyy bécsi yintezmenyy
opera yintezmenyy yintezmenyy bécsi yintezmenyy op yintezmenyy ykodvegy elszerződtette
1889-ben, de xtalanevtizedx 1895 ő 1894-ben xevtizedx 1895 visszatért Münchenbe.
ytelepulesy münchen ytelepulesy München yorszagy Németország ykodvegy 1898-ban Berlinben
xtalanevtizedx 1905 ytelepulesy berlin ytelepulesy Berlin yorszagy Németország
ykodvegy lett karnagy és 1908-ban xevtizedx 1905 fő-zeneigazgató. xtalanevtizedx
1915 1912 xevtizedx 1915 óta Drezda ytelepulesy drezda ytelepulesy Drezda
yorszagy Németország ykodvegy legelsőrangú operájában működött, a hova később is
szívesen vitte műveit legelső előadásukra. 1918-23. a bécsi ytelepulesy bécs
ytelepulesy bécs yorszagy Ausztria ykodvegy udvari (illetőleg állami) opera igazgatója
volt (Schalk Ferenc yszemelynevy schalk ferenc yszemelynevy Schalk Ferenc
yszemelynevy schalk yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Schalk
yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy mellett); jelenleg ismét Bécsben ytelepulesy
bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy él. Több ízben járt Budapesten,
Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy hogy a Filharmóniai
Társulat yintezmenyy filharmóniai társulat yintezmenyy Filharmó yintezmenyy
filharmóniai yintezmenyy társulat yintezmenyy yintezmenyy Filharmó yintezmenyy
ykodvegy élén vagy az operaházban műveit dirigálja. Nagyszabású zenekari művein
kívül világhírét színpadi műveinek köszönheti : „Salome, ycimy salome ycimy
Salome ycimy salome ycimy ycimy Salome ycimy ykodvegy Wilde Oszkár yszemelynevy
wilde oszkár yszemelynevy Wilde Oszkár yszemelynevy wilde yszemelynevy oszkár
yszemelynevy yszemelynevy Wilde yszemelynevy Oszkár yszemelynevy ykodvegy 1 felv.
tragédiájából írt operája, Budapesten Budapest ytelepulesy nagybudapest
ytelepulesy budapest ykodvegy először a Király Színház yintezmenyy király
színház yintezmenyy Király S yintezmenyy király yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Király yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy épületében 1907 xevtizedx
1905 máj. xtalanevtizedx 1915 16-án jelent meg, a boroszlói városi színház yintezmenyy
boroszlói városi színház yintezmenyy boroszló yintezmenyy boroszlói yintezmenyy
városi yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy boroszló yintezmenyy
ykodvegy jeles együttese egy hétig vendégszerepelt e művel (Prüwer yszemelynevy
prüwer yszemelynevy Prüwer yszemelynevy prüwer yszemelynevy yszemelynevy Prüwer
yszemelynevy ykodvegy dirigálta); a M. Kir. Opera yintezmenyy m. kir. opera
yintezmenyy M. Kir. yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy opera
yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Kir. yintezmenyy ykodvegy csak 1912. xevtizedx
1915 dec.18. mutatta be (Pásztor Árpád yszemelynevy pásztor árpád yszemelynevy
Pásztor Árpád yszemelynevy pásztor yszemelynevy árpád yszemelynevy yszemelynevy
Pásztor yszemelynevy Árpád yszemelynevy ykodvegy ford.) címszerep: Dömötör Ilona,
yszemelynevy dömötör ilona yszemelynevy Dömötör Ilona yszemelynevy dömötör
yszemelynevy ilona yszemelynevy yszemelynevy Dömötör yszemelynevy Ilona
yszemelynevy ykodvegy Heródes: yszerepy heródes yszerepy Heródes yszerepy
heródes yszerepy yszerepy Heródes yszerepy ykodvegy Gábor József, yszemelynevy
gábor józsef yszemelynevy Gábor József yszemelynevy gábor yszemelynevy józsef
yszemelynevy yszemelynevy Gábor yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy Keresztelő
János yszerepy keresztelő jános yszerepy Keresztelő János yszerepy keresztelő
yszerepy jános yszerepy yszerepy Keresztelő yszerepy János yszerepy ykodvegy (Jochanán):
ycimy jochanán ycimy Jochanán ycimy jochanán ycimy ycimy Jochanán ycimy
ykodvegy Szemere Árpád, yszemelynevy szemere árpád yszemelynevy Szemere Árpád
yszemelynevy szemere yszemelynevy árpád yszemelynevy yszemelynevy Szemere
yszemelynevy Árpád yszemelynevy ykodvegy Heródiás: yszerepy heródiás yszerepy
Heródiás yszerepy heródiás yszerepy yszerepy Heródiás yszerepy ykodvegy Fodor Aranka,
yszemelynevy fodor aranka yszemelynevy Fodor Aranka yszemelynevy fodor
yszemelynevy aranka yszemelynevy yszemelynevy Fodor yszemelynevy Aranka
yszemelynevy ykodvegy Narraboth: yszerepy narraboth yszerepy Narraboth yszerepy
narraboth yszerepy yszerepy Narraboth yszerepy ykodvegy Székelyhidy Ferenc dr.—
yszemelynevy székelyhidy ferenc dr. yszemelynevy Székelyhidy Ferenc dr.
yszemelynevy székelyhidy yszemelynevy ferenc yszemelynevy dr. yszemelynevy
yszemelynevy Székelyhidy yszemelynevy Ferenc yszemely Dirigálta Kerner István. yszemelynevy
kerner istván yszemelynevy Kerner István yszemelynevy kerner yszemelynevy
istván yszemelynevy yszemelynevy Kerner yszemelynevy István yszemelynevy
ykodvegy „Elektra, ycimy elektra ycimy Elektra ycimy elektra ycimy ycimy
Elektra ycimy ykodvegy Hofmannsthal Húgó yszemelynevy hofmannsthal húgó
yszemelynevy Hofmannsthal Húgó yszemelynevy hofmannsthal yszemelynevy húgó
yszemelynevy yszemelynevy Hofmannsthal yszemelynevy Húgó yszemelynevy ykodvegy zenés
tragédiája 3 felv. (Drezda, ytelepulesy drezda ytelepulesy Drezda yorszagy
Németország ykodvegy 1909), xevtizedx 1905 Várady xtalanevtizedx 1915 Sándor yszemelynevy
várady sándor yszemelynevy Várady Sándor yszemelynevy várady yszemelynevy
sándor yszemelynevy yszemelynevy Várady yszemelynevy Sándor yszemelynevy
ykodvegy fordította; bem. a M. Kir. Operaház, yintezmenyy m. kir. operaház
yintezmenyy M. Kir. yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy operaház
yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Kir. yintezmenyy ykodvegy 1910 xevtizedx
1915 márc. 11. Címszerep: Krammer Teréz, Klytemnaistra: Fodor Aranka; Chrysothemis:
Sebeők Sári; Klyt. bizalmasa: Ney Hermin, Aigisthos: Arányi Dezső, Orestes: yszerepy
orestes yszerepy Orestes yszerepy orestes yszerepy yszerepy Orestes yszerepy
ykodvegy Szemere Árpád, yszemelynevy szemere árpád yszemelynevy Szemere Árpád
yszemelynevy szemere yszemelynevy árpád yszemelynevy yszemelynevy Szemere
yszemelynevy Árpád yszemelynevy ykodvegy Orestes nevelője: yszerepy orestes
nevelője yszerepy Orestes nevelője yszerepy orestes yszerepy nevelője yszerepy
yszerepy Orestes yszerepy nevelője yszerepy ykodvegy Kornai Richárd. yszemelynevy
kornai richárd yszemelynevy Kornai Richárd yszemelynevy kornai yszemelynevy
richárd yszemelynevy yszemelynevy Kornai yszemelynevy Richárd yszemelynevy
ykodvegy „A rózsalovag, ycimy a rózsalovag ycimy A rózsalovag ycimy a ycimy
rózsalovag ycimy ycimy A ycimy rózsalovag ycimy ykodvegy zenés játék 3 felv. Hofmannsthal
yszemelynevy hofmannsthal yszemelynevy Hofmannsthal yszemelynevy hofmannsthal
yszemelynevy yszemelynevy Hofmannsthal yszemelynevy ykodvegy szöv. (Drezda, ytelepulesy
drezda ytelepulesy Drezda yorszagy Németország ykodvegy 1811.) xevtizedx 1815 Várady
xtalanevtizedx 1825 xtalanevtizedx 1835 Sándor yszemelynevy várady sándor
yszemelynevy Várady Sándor yszemelynevy várady yszemelynevy sándor yszemelynevy
yszemelynevy Várady yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy ford. a M. Kir. Operaház
yintezmenyy m. kir. operaház yintezmenyy M. Kir. yintezmenyy m. yintezmenyy
kir. yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Kir.
yintezmenyy ykodvegy bem. 1911. xevtizedx 1915 máj. 21. Címszerep (Oktávián): yszerepy
oktávián yszerepy Oktávián yszerepy oktávián yszerepy yszerepy Oktávián
yszerepy ykodvegy Dömötör Ilona, yszemelynevy dömötör ilona yszemelynevy
Dömötör Ilona yszemelynevy dömötör yszemelynevy ilona yszemelynevy yszemelynevy
Dömötör yszemelynevy Ilona yszemelynevy ykodvegy Sophie: yszerepy sophie
yszerepy Sophie yszerepy sophie yszerepy yszerepy Sophie yszerepy ykodvegy Sándor
Erzsi, yszemelynevy sándor erzsi yszemelynevy Sándor Erzsi yszemelynevy sándor
yszemelynevy erzsi yszemelynevy yszemelynevy Sándor yszemelynevy Erzsi
yszemelynevy ykodvegy atyja Faninal: yszerepy faninal yszerepy Faninal yszerepy
faninal yszerepy yszerepy Faninal yszerepy ykodvegy Várady Sándor, yszemelynevy
várady sándor yszemelynevy Várady Sándor yszemelynevy várady yszemelynevy
sándor yszemelynevy yszemelynevy Várady yszemelynevy Sándor yszemelynevy
ykodvegy tábomagyné: yszerepy tábomagyne yszerepy tábomagyné yszerepy
tábomagyne yszerepy yszerepy tábomagyné yszerepy ykodvegy Sebeők Sári, yszemelynevy
sebeők sári yszemelynevy Sebeők Sári yszemelynevy sebeők yszemelynevy sári
yszemelynevy yszemelynevy Sebeők yszemelynevy Sári yszemelynevy ykodvegy Ochs von
Lerchenau gróf: yszerepy ochs von lerchenau gróf yszerepy Ochs von Lerchenau
gróf yszerepy ochs yszerepy von yszerepy lerchenau yszerepy gróf yszerepy
yszerepy Ochs yszerepy von yszerepy Lerchenau yszerepy gróf yszer Kornai Richárd.
yszemelynevy kornai richárd yszemelynevy Kornai Richárd yszemelynevy kornai
yszemelynevy richárd yszemelynevy yszemelynevy Kornai yszemelynevy Richárd
yszemelynevy ykodvegy Karnagy: yszerepy karnagy yszerepy Karnagy yszerepy
karnagy yszerepy yszerepy Karnagy yszerepy ykodvegy ifj. Ábrányi Emil. yszemelynevy
ifj. ábrányi emil yszemelynevy ifj. Ábrányi Emil yszemelynevy ifj. yszemelynevy
ábrányi yszemelynevy emil yszemelynevy yszemelynevy ifj. yszemelynevy Ábrányi
yszemelynevy Emil yszemelynev „Ariadné Naxos szigetén, ycimy ariadné naxos szigetén
ycimy Ariadné Naxos szigetén ycimy ariadné ycimy naxos ycimy szigetén ycimy
ycimy Ariadné ycimy Naxos ycimy szigetén ycimy ykodvegy 2 felv. Szövegét Hofmannsthal
yszemelynevy hofmannsthal yszemelynevy Hofmannsthal yszemelynevy hofmannsthal
yszemelynevy yszemelynevy Hofmannsthal yszemelynevy ykodvegy írta. (1917-i átdolgozott
xtalanevtizedx 1925 formájában.) Eredetileg u. i. a Moliére-vígjátékból yszemelynevy
moliére yszemelynevy Moliére yszemelynevy moliére yszemelynevy yszemelynevy
Moliére yszemelynevy ykodvegy írt „Úrhatnám polgár ycimy úrhatnám polgár ycimy
Úrhatnám polgár ycimy úrhatnám ycimy polgár ycimy ycimy Úrhatnám ycimy polgár
ycimy ykodvegy utójátéka volt; most, előjátékul szolgál ama polgár furcsa készülődése:
itt adatja elő a mithologiai tárgyú operát. Fordította Harsányi Zsolt. yszemelynevy
harsányi zsolt yszemelynevy Harsányi Zsolt yszemelynevy harsányi yszemelynevy
zsolt yszemelynevy yszemelynevy Harsányi yszemelynevy Zsolt yszemelynevy
ykodvegy Személyek: hopmester: yszerepy hopmester yszerepy hopmester yszerepy
hopmester yszerepy yszerepy hopmester yszerepy ykodvegy Dalnoki Viktor, yszemelynevy
dalnoki viktor yszemelynevy Dalnoki Viktor yszemelynevy dalnoki yszemelynevy
viktor yszemelynevy yszemelynevy Dalnoki yszemelynevy Viktor yszemelynevy
ykodvegy komponista: Székelyhydiné Marschalkó Rózsi, yszemelynevy székelyhydiné
marschalkó rózsi yszemelynevy Székelyhydiné Marschalkó Rózsi yszemelynevy
székelyhydiné yszemelynevy marschalkó yszemelynevy rózsi yszemelynevy
yszemelynevy Székelyhydiné ys táncmester: yszerepy táncmester yszerepy
táncmester yszerepy táncmester yszerepy yszerepy táncmester yszerepy ykodvegy Gábor
József, yszemelynevy gábor józsef yszemelynevy Gábor József yszemelynevy gábor
yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Gábor yszemelynevy József
yszemelynevy ykodvegy Driád: yszerepy driád yszerepy Driád yszerepy driád
yszerepy yszerepy Driád yszerepy ykodvegy Basildes Mária, yszemelynevy basildes
mária yszemelynevy Basildes Mária yszemelynevy basildes yszemelynevy mária
yszemelynevy yszemelynevy Basildes yszemelynevy Mária yszemelynevy ykodvegy Najád:
yszerepy najád yszerepy Najád yszerepy najád yszerepy yszerepy Najád yszerepy
ykodvegy Maleczky Bianca, yszemelynevy maleczky bianca yszemelynevy Maleczky
Bianca yszemelynevy maleczky yszemelynevy bianca yszemelynevy yszemelynevy
Maleczky yszemelynevy Bianca yszemelynevy ykodvegy Echo: yszerepy echo yszerepy
Echo yszerepy echo yszerepy yszerepy Echo yszerepy ykodvegy Hajdú Ilona, yszemelynevy
hajdú ilona yszemelynevy Hajdú Ilona yszemelynevy hajdú yszemelynevy ilona
yszemelynevy yszemelynevy Hajdú yszemelynevy Ilona yszemelynevy ykodvegy Harlekin:
yszerepy harlekin yszerepy Harlekin yszerepy harlekin yszerepy yszerepy
Harlekin yszerepy ykodvegy Farkas Sándor, yszemelynevy farkas sándor
yszemelynevy Farkas Sándor yszemelynevy farkas yszemelynevy sándor yszemelynevy
yszemelynevy Farkas yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy Scaramuccio: yszerepy
scaramuccio yszerepy Scaramuccio yszerepy scaramuccio yszerepy yszerepy
Scaramuccio yszerepy ykodvegy Szügyi Pál, yszemelynevy szügyi pál yszemelynevy
Szügyi Pál yszemelynevy szügyi yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy
Szügyi yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy Brighella: yszerepy brighella
yszerepy Brighella yszerepy brighella yszerepy yszerepy Brighella yszerepy
ykodvegy Déri Jenő, yszemelynevy déri jenő yszemelynevy Déri Jenő yszemelynevy
déri yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Déri yszemelynevy Jenő
yszemelynevy ykodvegy Truffaldin: yszerepy truffaldin yszerepy Truffaldin
yszerepy truffaldin yszerepy yszerepy Truffaldin yszerepy ykodvegy Szende Ferenc,
yszemelynevy szende ferenc yszemelynevy Szende Ferenc yszemelynevy szende
yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Szende yszemelynevy Ferenc
yszemelynevy ykodvegy Zerbinetta: yszerepy zerbinetta yszerepy Zerbinetta
yszerepy zerbinetta yszerepy yszerepy Zerbinetta yszerepy ykodvegy Sándor Erzsi,
yszemelynevy sándor erzsi yszemelynevy Sándor Erzsi yszemelynevy sándor
yszemelynevy erzsi yszemelynevy yszemelynevy Sándor yszemelynevy Erzsi
yszemelynevy ykodvegy Bacchus: yszerepy bacchus yszerepy Bacchus yszerepy
bacchus yszerepy yszerepy Bacchus yszerepy ykodvegy Környei Béla, yszemelynevy
környei béla yszemelynevy Környei Béla yszemelynevy környei yszemelynevy béla
yszemelynevy yszemelynevy Környei yszemelynevy Béla yszemelynevy ykodvegy Ariadné:
yszerepy ariadne yszerepy Ariadné yszerepy ariadne yszerepy yszerepy Ariadné
yszerepy ykodvegy Sebeők Sári. yszemelynevy sebeők sári yszemelynevy Sebeők
Sári yszemelynevy sebeők yszemelynevy sári yszemelynevy yszemelynevy Sebeők
yszemelynevy Sári yszemelynevy ykodvegy Rendezte (mint új operaigazgató) Zádor Dezső,
yszemelynevy zádor dezső yszemelynevy Zádor Dezső yszemelynevy zádor
yszemelynevy dezső yszemelynevy yszemelynevy Zádor yszemelynevy Dezső
yszemelynevy ykodvegy dirigálta Kerner István. yszemelynevy kerner istván
yszemelynevy Kerner István yszemelynevy kerner yszemelynevy istván yszemelynevy
yszemelynevy Kerner yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy „Intermezzo, ycimy
intermezzo ycimy Intermezzo ycimy intermezzo ycimy ycimy Intermezzo ycimy
ykodvegy c. polgári komédia, szimfonikus köz-zenékkel, 2 felv. 13 képben, szövegében
is S. műve, a ki saját családi életének egy epizódját írta meg itt. A M. Kir. Operaházban
yintezmenyy m. kir. operaház yintezmenyy M. Kir. yintezmenyy m. yintezmenyy
kir. yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Kir.
yintezmenyy ykodvegy a Nürnberg ytelepulesy nürnberg ytelepulesy Nürnberg
yorszagy Németország ykodvegy városi operatársulat (a mi operánk májusi vendégjátékának
viszonzásául) mutatta be, 1929. xevtizedx 1925 nov. xtalanevtizedx 1935 12-én, természetesen
németül. ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy ynyelvy német
ynyelvy ykodvegy (Kereszty István.) yszemelynevy kereszty istván yszemelynevy
Kereszty István yszemelynevy kereszty yszemelynevy istván yszemelynevy
yszemelynevy Kereszty yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy
kereszty istván szin_IV.0187.pdf IV
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Strauss Richard - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1864
SZULETESIEVTIZED 1865
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0187.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0187.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30966.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Strauss
Richard
Szócikk: Strauss Richard a ma élő zeneszerzők legnagyobbjának
van elismerve. Sz. 1864. jan. 11-én, Münchenben, a hol atyja az udv. opera zenekarában
játszott ; ott tanult is, karmester lett 1886-ban. A bécsi opera elszerződtette
1889-ben, de ő 1894-ben visszatért Münchenbe. 1898-ban Berlinben lett karnagy és
1908-ban fő-zeneigazgató. 1912 óta Drezda legelsőrangú operájában működött, a hova
később is szívesen vitte műveit legelső előadásukra. 1918-23. a bécsi udvari (illetőleg
állami) opera igazgatója volt (Schalk Ferenc mellett); jelenleg ismét Bécsben él.
Több ízben járt Budapesten, hogy a Filharmóniai Társulat élén vagy az operaházban
műveit dirigálja. Nagyszabású zenekari művein kívül világhírét színpadi műveinek
köszönheti : „Salome, Wilde Oszkár 1 felv. tragédiájából írt operája, Budapesten
először a Király Színház épületében 1907 máj. 16-án jelent meg, a boroszlói városi
színház jeles együttese egy hétig vendégszerepelt e művel (Prüwer dirigálta); a
M. Kir. Opera csak 1912. dec.18. mutatta be (Pásztor Árpád ford.) címszerep: Dömötör
Ilona, Heródes: Gábor József, Keresztelő János (Jochanán): Szemere Árpád, Heródiás:
Fodor Aranka, Narraboth: Székelyhidy Ferenc dr.— Dirigálta Kerner István. „Elektra,
Hofmannsthal Húgó zenés tragédiája 3 felv. (Drezda, 1909), Várady Sándor fordította;
bem. a M. Kir. Operaház, 1910 márc. 11. Címszerep: Krammer Teréz, Klytemnaistra:
Fodor Aranka; Chrysothemis: Sebeők Sári; Klyt. bizalmasa: Ney Hermin, Aigisthos:
Arányi Dezső, Orestes: Szemere Árpád, Orestes nevelője: Kornai Richárd. „A rózsalovag,
zenés játék 3 felv. Hofmannsthal szöv. (Drezda, 1811.) Várady Sándor ford. a M.
Kir. Operaház bem. 1911. máj. 21. Címszerep (Oktávián): Dömötör Ilona, Sophie: Sándor
Erzsi, atyja Faninal: Várady Sándor, tábomagyné: Sebeők Sári, Ochs von Lerchenau
gróf: Kornai Richárd. Karnagy: ifj. Ábrányi Emil. „Ariadné Naxos szigetén, 2 felv.
Szövegét Hofmannsthal írta. (1917-i átdolgozott formájában.) Eredetileg u. i. a
Moliére-vígjátékból írt „Úrhatnám polgár utójátéka volt; most, előjátékul szolgál
ama polgár furcsa készülődése: itt adatja elő a mithologiai tárgyú operát. Fordította
Harsányi Zsolt. Személyek: hopmester: Dalnoki Viktor, komponista: Székelyhydiné
Marschalkó Rózsi, táncmester: Gábor József, Driád: Basildes Mária, Najád: Maleczky
Bianca, Echo: Hajdú Ilona, Harlekin: Farkas Sándor, Scaramuccio: Szügyi Pál, Brighella:
Déri Jenő, Truffaldin: Szende Ferenc, Zerbinetta: Sándor Erzsi, Bacchus: Környei
Béla, Ariadné: Sebeők Sári. Rendezte (mint új operaigazgató) Zádor Dezső, dirigálta
Kerner István. „Intermezzo, c. polgári komédia, szimfonikus köz-zenékkel, 2 felv.
13 képben, szövegében is S. műve, a ki saját családi életének egy epizódját írta
meg itt. A M. Kir. Operaházban a Nürnberg városi operatársulat (a mi operánk májusi
vendégjátékának viszonzásául) mutatta be, 1929. nov. 12-én, természetesen németül.
(Kereszty István.) szin_IV.0187.pdf IV