Címszó: Sugólyuk - Magyar Színművészeti Lexikon
(1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZINHAZIFOGALOM
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0194.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0194.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30984.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Sugólyuk
Szócikk: Sugólyuk A súgónak azon ülőhelyét hívják
így, ahonnan próbákon, illetőleg előadásokon az előadandó darabot súgja. Ez a kis
helyiség a színpad közepén a rivalda során van elhelyezve, ahova a legtöbb estbon
a zenekari folyosón keresztül juthat le. Előtte két oldalt lámpa ég, — a sugókönyv
lapozásához pedig könyvtámla áll rendelkezésére. A színpadi résznél megtalálja a
sugó a csengőket és a világítási kapcsolókat is. Az előbbi arra szolgál, hogy azzal
ad jelt a függönyhuzónak, ha t. i. az illetőnek a függönyt le kell majd eresztenie,
— az utóbbit pedig akkor használja, ha a színpadon oly szituáció fordul elő, a midőn
a világítási instrukciókat az ügyelő, vagy a világosító nem ellenőrizheti, — ekkor
a sugó ad jelt (a kellő pillanatban) a kapcsoló igénybevételével, —- (1897. (időpont) aug.
havában egy moszkvai (ország) színész
kagyló alakú sugólyukat konstruált, azt nemezzel és papirréteggel vonta be, ugy,
hogy a hang nem hatol ki a nézőtérre, a közönség közé, viszont az is az előnye,
hogy a súgót a színészek jobban meghallják.). szin_IV.0194.pdf IV
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Sugólyuk címszóvég 30984 Szócikk: Sugólyuk
A súgónak azon ülőhelyét hívják így, ahonnan próbákon, illetőleg előadásokon az
előadandó darabot súgja. Ez a kis helyiség a színpad közepén a rivalda során van
elhelyezve, ahova a legtöbb estbon a zenekari folyosón keresztül juthat le. Előtte
két oldalt lámpa ég, — a sugókönyv lapozásához pedig könyvtámla áll rendelkezésére.
A színpadi résznél megtalálja a sugó a csengőket és a világítási kapcsolókat is.
Az előbbi arra szolgál, hogy azzal ad jelt a függönyhuzónak, ha t. i. az illetőnek
a függönyt le kell majd eresztenie, — az utóbbit pedig akkor használja, ha a színpadon
oly szituáció fordul elő, a midőn a világítási instrukciókat az ügyelő, vagy a világosító
nem ellenőrizheti, — ekkor a sugó ad jelt (a kellő pillanatban) a kapcsoló igénybevételével,
—- (1897. aug. xtalanevtizedx 1905 xtalanevtizedx 1915 havában egy moszkvai ytelepulesy
moszkva ytelepulesy moszkva yorszagy Oroszország ykodvegy színész kagyló alakú sugólyukat
konstruált, azt nemezzel és papirréteggel vonta be, ugy, hogy a hang nem hatol ki
a nézőtérre, a közönség közé, viszont az is az előnye, hogy a súgót a színészek
jobban meghallják.). szin_IV.0194.pdf IV
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Sugólyuk - Magyar Színművészeti Lexikon
(1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZINHAZIFOGALOM
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0194.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0194.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30984.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Sugólyuk
Szócikk: Sugólyuk A súgónak azon ülőhelyét hívják
így, ahonnan próbákon, illetőleg előadásokon az előadandó darabot súgja. Ez a kis
helyiség a színpad közepén a rivalda során van elhelyezve, ahova a legtöbb estbon
a zenekari folyosón keresztül juthat le. Előtte két oldalt lámpa ég, — a sugókönyv
lapozásához pedig könyvtámla áll rendelkezésére. A színpadi résznél megtalálja a
sugó a csengőket és a világítási kapcsolókat is. Az előbbi arra szolgál, hogy azzal
ad jelt a függönyhuzónak, ha t. i. az illetőnek a függönyt le kell majd eresztenie,
— az utóbbit pedig akkor használja, ha a színpadon oly szituáció fordul elő, a midőn
a világítási instrukciókat az ügyelő, vagy a világosító nem ellenőrizheti, — ekkor
a sugó ad jelt (a kellő pillanatban) a kapcsoló igénybevételével, —- (1897. aug.
havában egy moszkvai színész kagyló alakú sugólyukat konstruált, azt nemezzel és
papirréteggel vonta be, ugy, hogy a hang nem hatol ki a nézőtérre, a közönség közé,
viszont az is az előnye, hogy a súgót a színészek jobban meghallják.). szin_IV.0194.pdf
IV