Címszó: Szacsvay Imre - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1854
SZULETESIEVTIZED 1855
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0215.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0215.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31043.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Szacsvay
Imre
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/531043.htm
Szócikk: Szacsvay Imre (esztelneki), (megye) színművész
a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
örökös tagja, 1854. (időpont) október
10-én született, a pestmegyei (megye) Irsán,
(megye) mint
Szacsvay Ágostonnak, (személy) (információ)
a keleti vaspálya felügyelőjének fia. A fővárosi
(Budapest)
színiiskolát végezte 1871-74 között. 1874. (időpont) május
5-én már fellép Kolozsvárott, (megye) Feuillet:
(személy)
Juliájá-nak (cím)
Maxim (szerep)
szerepében. A következő év augusztusában volt tanára, Szigligeti Ede, (személy) (információ)
a Nemzeti Színházban (intézmény)
(információ)
is fellépteti a Báró és bankár (cím) (információ)
Mirmont Arthurjában (szerep) és
Romeo (szerep)
(információ)
szerepében. Ez a kísérlet szerződésre még
nem vezetett és Sz. ismét vidéken játszott, főleg Kolozsvárt, (megye) hol hovatovább
a legelsők közé emelkedett s különösen a shakespearei (személy) (információ)
műsorban jutott jelentős feladatokhoz, már
ott rendre eljátszhatta Hamlet, (szerep) (információ)
Macbeth, (szerep) Othello
(szerep)
(információ)
szerepét. 1884-ben (időpont) Paulay
Ede (személy)
(információ)
újra meghívja vendégjátékra s febr. 18-án
a Fourcham- bault-család (cím) Bernandjában
(szerep)
mutatkozik be a pesti (Budapest)
közönségnek. Március 16- ától szerződést nyer s e hó 21-én Sardou Fedorá-jának (szerep) (információ)
Ipanoff (személy) Loriszában
(cím) már mint
a színház tagja lép fel. A kritika eleinte tartózkodással fogadja, de már 1885.július
(időpont)
24-én első nagy shakespearei (személy) (információ)
feladatában, az Othello (cím) (információ)
címszerepében, jelentékeny méltánylásra talál.
E szerepben huszonnégyszer lépett fel s közben sorra bemutatta hosszú shakespearei
(személy)
(információ)
galériáját: a Macbeth (cím) Macduffjét,
(szerep)
Antonius és Cleopatra (cím) (információ)
Antoniusát, (szerep) (információ)
a Szentivánéji álom (cím) (információ)
Theseusát, (szerep) a Velencei
kalmár (cím)
(információ)
Antonióját, (szerep) Cymbelinet,
(szerep)
a Téli rege (cím)
(információ)
Leontesét, (szerep) a Vihar
(cím) (információ)
Prosperoját, (szerep) Troilus
és Cressida (cím)
Achillesét, (szerep)
a Hamlet (cím)
(információ)
Claudiusát, (szerep) a Julius
Caesar (cím)
(információ)
Brutusát, (szerep) Lear
király (cím)
(információ)
címszerepét stb. Különösen az utolsó két
alakítása vált emlékezetessé, ezekbe oly pompásan talált bele egyénisége, mint hüvelyébe
a kard. Learje (szerep) (információ)
árnyalásban gazdag, de amellett tökéletes
egységbe fogott alkotás volt, imponáló a lélek erejének s lenyűgöző a férfi méltóságának
hiánytalan megéreztetésével. Ilyennek ítélte a kritika már akkor is, midőn e szerepet
1888.augusztus (időpont) 24-én
először játszotta s ilyennek becsülte s magasztalta kerek negyedszázadon át, valameddig
1913. (időpont)
szeptember 29-én a színpadtól — ugyancsak ebben a legkiemelkedőbb szerepében — meg
nem vált. Harmincnyolcszor lépett fel benne (ez a szám a tragédia nemzeti színházi
előadásainak épen egy harmadát jelenti), ahányszor kivüle senki e színpadon. A korok
és divatok fölött álló nagy stílust szolgálta vele a színpadi naturalizmus évtizedeiben,
midőn az együttes férfitagjai közül rajta kívül senki sem bírt a Jászai Mari (személy) (információ)
tragikai páthoszához felemelkedni. E magaslaton
állt Brutusa (szerep)
is, ez a valódi plutarchosi (személy) alak,
a férfibecsületnek római értelemben vett jellemképe. A színház modern játékrendjén
is a talpig férfias alakok megszemélyesítésével vált ki legjobban. Említést érdemlő
alakításai: a Kaméliás hölgy (cím) (információ)
öreg Duvalja, (szerep) (információ)
a Hun utódok (cím) Hagenje,
(szerep)
az Aranyember (cím)
(információ)
címszerepe, az Ármány és szerelem (cím) (információ)
Millere, (szerep) (információ)
John Gábriel Borkmann, (szerep) a Fény
árnyai (cím)
(információ)
Bánhalmija, (szerep) a Szigetvári
vértanuk (cím)
(információ)
Szelim szultánja, (szerep) az
Erősebb Aurifaber (cím) Lőrince,
(szerep)
a Nóra (cím)
(információ)
Günthere, (szerep) (információ)
stb. Rövidebb időn át játszotta Ádámot (szerep) (információ)
is az Ember tragédiájában, (cím) (információ)
Jászai (személy) (információ)
Elektrájának (szerep) tündöklése
idején pedig nagy tekintélyt szerzett a klasszikus tragédia pedagógus -
figurájának. Egyénisége alapvonásait, az egyenességet, hajthatatlanságot és önérzetet
kitűnően érvényesítette a jellegzetesen magyar, karakán alakok rajzában. A paraszti
rangosságot, a vidéki magyar rátartiságot hajszálig találóan mutatta be pl. a Rang
és mód (cím)
(információ)
Bannaijában, (szerep) az
Elnémult harangok (cím) (információ)
Mózesében (szerep) s a
Föld (cím) (információ)
híres aranyparasztjában. (szerep) De
a magyar genre-ban mégis két valódi oligarcha alakkal volt legnagyobb sikere, a
„Bánk bán (cím)
(információ)
Peturjával (szerep) meg
a „II. Rákóczi Ferenc fogságá-nak (cím) Bercsényi
Miklósával. (szerep)
(információ)
Ezekben a rangosság úri méltósággá, a rátartiság
nyakas büszkeséggé emelkedett s a lelkükben valóban egy nemes, végzetsujtotta fajtának
minden keserve hánykolódott. Peturja (szerep) 1892-ben
(időpont)
a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
bécsi (ország) vendégjátéka
alkalmával a császárvárosban is valóságos furórét keltett: eruptív erejének az idegen
közönség sem birt ellenállni. 1908. (időpont) október
havában Sz.-t kinevezték a színház drámabíráló bizottságának tagjává, a következő
év március 31-én pedig a „Föld (cím) (információ)
Dobos-Kovács (szerep) szerepében
megülte huszonötéves tagságának jubileumát. Ez alkalommal részesült az örökös tagsággal
való kitüntetésben. Működésének harmincéves fordulóját már nem várta be: félesztendővel
korábban, 1913 (időpont) őszén
utolszor ékesítette fel magát a boldogtalan Lear (szerep) (információ)
hermelinpalástjával és eszelős füzéreivel,
és java erejében, ötvenkilenc éves korában, pályájának végleg búcsút mondott. A
színiakadémián még egy ideig ellátta tanári tisztét, de színpadra többé a megnyerésére
irányuló ismételt kísérletek ellenére sem lépett. Azóta visszavonultságban él, hébe-korban
írótollával elevenítve meg érdemes pályájának emlékeit. Nemzeti színházi (intézmény)
(információ)
múltja szinte a történelem messzeségébe távolodott:
felnőtt egy nemzedék, mely őt színpadon már nem látta. De még életben vannak művészetének
hálás élvezői is, ezek máig érzik azt a betöltetlen űrt, melyet távozása okozott.
Ódry Árpád (személy)
(információ)
írta róla nemrég: „Learját (szerep) (információ)
és Brutusát (szerep) örökké
magam előtt fogom látni, mint a sziklakeménység inkarnációját. A színház Paulay-gárdájában
(személy)
(információ)
Szacsvay (személy) (információ)
neve kétségtelenül a legelsők közé számít
s az ő lelke s a lelkének szárnyat adó páthosza emellett olyan érték, mely nem a
Paulay-korszak (személy) (információ)
stílusának megjelenítője, sőt inkább e stílus
ellenére szerzett hitelt és dicsőséget az ősi, a korok ízlése által megingathatatlan
tragikai művészetnek. Portrészerű megemlékezések Sz-ról: Bálint Lajos: (személy) (információ)
Színészportrék 8.Szacsvay Imre. (cím) Magyar Hirlap,
(intézmény)
(információ)
1912. (időpont) 309.
sz. — Ivánfi Jenő: (személy) (információ)
Szacsvay Imre. (cím) (információ)
Vasárnapi Újság, (intézmény)
(információ)
1913. (időpont) 40.
sz. — Sebestyén Károly: (személy) (információ)
Szacsvay Imre. (cím) (információ)
Budapesti Hírlap, (intézmény)
(információ)
1913. (időpont) 144.
sz. — Rédey Tivadar: (személy) (információ)
A magyar beszéd színpadi művészei. III. Szacsvay
Imre. (cím)
Magyar Múzsa. (intézmény)
(információ)
1920. (időpont) (Rédey
Tivadar.) (személy)
(információ)
szin_IV.0215.pdf IV
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Szacsvay Imre címszóvég 31043 Szócikk: Szacsvay
Imre (esztelneki), ytelepulesy esztelnek ytelepulesy esztelnek ymegyey
háromszék megye ykodvegy színművész a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti
színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy örökös tagja, 1854. október xtalanevtizedx
1865 xtalanevtizedx 1875 10-én született, a pestmegyei ytelepulesy pestmegye
ytelepulesy pestmegye ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy Irsán, ytelepulesy
irsa ytelepulesy Irsá ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy mint Szacsvay
Ágostonnak, yszemelynevy szacsvay ágoston yszemelynevy Szacsvay Ágoston
yszemelynevy szacsvay yszemelynevy ágoston yszemelynevy yszemelynevy Szacsvay
yszemelynevy Ágoston yszemelynevy ykodvegy a keleti vaspálya felügyelőjének fia.
A fővárosi főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy színiiskolát
végezte 1871-74 között. 1874. xevtizedx 1875 május xtalanevtizedx 1885 5-én már
fellép Kolozsvárott, ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs
megye ykodvegy Feuillet: yszemelynevy feuillet yszemelynevy Feuillet
yszemelynevy feuillet yszemelynevy yszemelynevy Feuillet yszemelynevy ykodvegy Juliájá-nak
ycimy juliája ycimy Juliájá ycimy juliája ycimy ycimy Juliájá ycimy ykodvegy Maxim
yszerepy maxim yszerepy Maxim yszerepy maxim yszerepy yszerepy Maxim yszerepy
ykodvegy szerepében. A következő év augusztusában volt tanára, Szigligeti Ede, yszemelynevy
szigligeti ede yszemelynevy Szigligeti Ede yszemelynevy szigligeti yszemelynevy
ede yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy
a Nemzeti Színházban yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy is fellépteti a Báró és bankár ycimy báró és bankár ycimy
Báró és bankár ycimy báró ycimy és ycimy bankár ycimy ycimy Báró ycimy és ycimy
bankár ycimy ykodvegy Mirmont Arthurjában yszerepy mirmont arthur yszerepy
Mirmont Arthur yszerepy mirmont yszerepy arthur yszerepy yszerepy Mirmont
yszerepy Arthur yszerepy ykodvegy és Romeo yszerepy romeo yszerepy Romeo
yszerepy romeo yszerepy yszerepy Romeo yszerepy ykodvegy szerepében. Ez a kísérlet
szerződésre még nem vezetett és Sz. ismét vidéken játszott, főleg Kolozsvárt, ytelepulesy
kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy hol hovatovább a legelsők
közé emelkedett s különösen a shakespearei yszemelynevy shakespeare
yszemelynevy shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy yszemelynevy
shakespeare yszemelynevy ykodvegy műsorban jutott jelentős feladatokhoz, már ott
rendre eljátszhatta Hamlet, yszerepy hamlet yszerepy Hamlet yszerepy hamlet
yszerepy yszerepy Hamlet yszerepy ykodvegy Macbeth, yszerepy macbeth yszerepy
Macbeth yszerepy macbeth yszerepy yszerepy Macbeth yszerepy ykodvegy Othello yszerepy
othello yszerepy Othello yszerepy othello yszerepy yszerepy Othello yszerepy
ykodvegy szerepét. 1884-ben xevtizedx 1885 Paulay Ede yszemelynevy paulay ede
yszemelynevy Paulay Ede yszemelynevy paulay yszemelynevy ede yszemelynevy
yszemelynevy Paulay yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy újra meghívja vendégjátékra
s febr. 18-án a Fourcham- bault-család ycimy fourcham- bault-család ycimy
Fourcham- bault-család ycimy fourcham- ycimy bault-család ycimy ycimy Fourcham-
ycimy bault-család ycimy ykodvegy Bernandjában yszerepy bernand yszerepy
Bernand yszerepy bernand yszerepy yszerepy Bernand yszerepy ykodvegy mutatkozik
be a pesti pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy közönségnek.
Március 16- ától szerződést nyer s e hó 21-én Sardou Fedorá-jának yszerepy
sardou fedora yszerepy Sardou Fedorá yszerepy sardou yszerepy fedora yszerepy
yszerepy Sardou yszerepy Fedorá yszerepy ykodvegy Ipanoff yszemelynevy ipanoff
yszemelynevy Ipanoff yszemelynevy ipanoff yszemelynevy yszemelynevy Ipanoff
yszemelynevy ykodvegy Loriszában ycimy lorisz ycimy Lorisz ycimy lorisz ycimy
ycimy Lorisz ycimy ykodvegy már mint a színház tagja lép fel. A kritika eleinte
tartózkodással fogadja, de már 1885.július 24-én első nagy shakespearei yszemelynevy
shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy
yszemelynevy shakespeare yszemelynevy ykodvegy feladatában, az Othello ycimy
othello ycimy Othello ycimy othello ycimy ycimy Othello ycimy ykodvegy címszerepében,
jelentékeny méltánylásra talál. E szerepben huszonnégyszer lépett fel s közben sorra
bemutatta hosszú shakespearei yszemelynevy shakespeare yszemelynevy shakespeare
yszemelynevy shakespeare yszemelynevy yszemelynevy shakespeare yszemelynevy
ykodvegy galériáját: a Macbeth ycimy macbeth ycimy Macbeth ycimy macbeth ycimy
ycimy Macbeth ycimy ykodvegy Macduffjét, yszerepy macduff yszerepy Macduff
yszerepy macduff yszerepy yszerepy Macduff yszerepy ykodvegy Antonius és Cleopatra
ycimy antonius és cleopatra ycimy Antonius és Cleopatra ycimy antonius ycimy és
ycimy cleopatra ycimy ycimy Antonius ycimy és ycimy Cleopatra ycimy ykodvegy Antoniusát,
yszerepy antonius yszerepy Antonius yszerepy antonius yszerepy yszerepy
Antonius yszerepy ykodvegy a Szentivánéji álom ycimy szentivánéji álom ycimy
Szentivánéji álom ycimy szentivánéji ycimy álom ycimy ycimy Szentivánéji ycimy
álom ycimy ykodvegy Theseusát, yszerepy theseus yszerepy Theseus yszerepy
theseus yszerepy yszerepy Theseus yszerepy ykodvegy a Velencei kalmár ycimy
velencei kalmár ycimy Velencei kalmár ycimy velencei ycimy kalmár ycimy ycimy
Velencei ycimy kalmár ycimy ykodvegy Antonióját, yszerepy antonió yszerepy
Antonió yszerepy antonió yszerepy yszerepy Antonió yszerepy ykodvegy Cymbelinet,
yszerepy cymbelin yszerepy Cymbelin yszerepy cymbelin yszerepy yszerepy
Cymbelin yszerepy ykodvegy a Téli rege ycimy téli rege ycimy Téli rege ycimy
téli ycimy rege ycimy ycimy Téli ycimy rege ycimy ykodvegy Leontesét, yszerepy
leontes yszerepy Leontes yszerepy leontes yszerepy yszerepy Leontes yszerepy
ykodvegy a Vihar ycimy vihar ycimy Vihar ycimy vihar ycimy ycimy Vihar ycimy
ykodvegy Prosperoját, yszerepy prospero yszerepy Prospero yszerepy prospero
yszerepy yszerepy Prospero yszerepy ykodvegy Troilus és Cressida ycimy troilus
és cressida ycimy Troilus és Cressida ycimy troilus ycimy és ycimy cressida
ycimy ycimy Troilus ycimy és ycimy Cressida ycimy ykodvegy Achillesét, yszerepy
achilles yszerepy Achilles yszerepy achilles yszerepy yszerepy Achilles
yszerepy ykodvegy a Hamlet ycimy hamlet ycimy Hamlet ycimy hamlet ycimy ycimy
Hamlet ycimy ykodvegy Claudiusát, yszerepy claudius yszerepy Claudius yszerepy
claudius yszerepy yszerepy Claudius yszerepy ykodvegy a Julius Caesar ycimy
julius caesar ycimy Julius Caesar ycimy julius ycimy caesar ycimy ycimy Julius
ycimy Caesar ycimy ykodvegy Brutusát, yszerepy brutus yszerepy Brutus yszerepy
brutus yszerepy yszerepy Brutus yszerepy ykodvegy Lear király ycimy lear király
ycimy Lear király ycimy lear ycimy király ycimy ycimy Lear ycimy király ycimy
ykodvegy címszerepét stb. Különösen az utolsó két alakítása vált emlékezetessé,
ezekbe oly pompásan talált bele egyénisége, mint hüvelyébe a kard. Learje yszerepy
lear yszerepy Lear yszerepy lear yszerepy yszerepy Lear yszerepy ykodvegy árnyalásban
gazdag, de amellett tökéletes egységbe fogott alkotás volt, imponáló a lélek erejének
s lenyűgöző a férfi méltóságának hiánytalan megéreztetésével. Ilyennek ítélte a
kritika már akkor is, midőn e szerepet 1888.augusztus 24-én xtalanevtizedx 1895
xtalanevtizedx 1905 először játszotta s ilyennek becsülte s magasztalta kerek negyedszázadon
át, valameddig 1913. xevtizedx 1915 szeptember 29-én a színpadtól — ugyancsak ebben
a legkiemelkedőbb szerepében — meg nem vált. Harmincnyolcszor lépett fel benne (ez
a szám a tragédia nemzeti színházi előadásainak épen egy harmadát jelenti), ahányszor
kivüle senki e színpadon. A korok és divatok fölött álló nagy stílust szolgálta
vele a színpadi naturalizmus évtizedeiben, midőn az együttes férfitagjai közül
rajta kívül senki sem bírt a Jászai Mari yszemelynevy jászai mari yszemelynevy
Jászai Mari yszemelynevy jászai yszemelynevy mari yszemelynevy yszemelynevy
Jászai yszemelynevy Mari yszemelynevy ykodvegy tragikai páthoszához felemelkedni.
E magaslaton állt Brutusa yszerepy brutus yszerepy Brutus yszerepy brutus
yszerepy yszerepy Brutus yszerepy ykodvegy is, ez a valódi plutarchosi yszemelynevy
plutarchos yszemelynevy plutarchos yszemelynevy plutarchos yszemelynevy
yszemelynevy plutarchos yszemelynevy ykodvegy alak, a férfibecsületnek római értelemben
vett jellemképe. A színház modern játékrendjén is a talpig férfias alakok megszemélyesítésével
vált ki legjobban. Említést érdemlő alakításai: a Kaméliás hölgy ycimy kaméliás
hölgy ycimy Kaméliás hölgy ycimy kaméliás ycimy hölgy ycimy ycimy Kaméliás
ycimy hölgy ycimy ykodvegy öreg Duvalja, yszerepy duval yszerepy Duval yszerepy
duval yszerepy yszerepy Duval yszerepy ykodvegy a Hun utódok ycimy hun utódok
ycimy Hun utódok ycimy hun ycimy utódok ycimy ycimy Hun ycimy utódok ycimy
ykodvegy Hagenje, yszerepy hagen yszerepy Hagen yszerepy hagen yszerepy
yszerepy Hagen yszerepy ykodvegy az Aranyember ycimy aranyember ycimy
Aranyember ycimy aranyember ycimy ycimy Aranyember ycimy ykodvegy címszerepe, az
Ármány és szerelem ycimy ármány és szerelem ycimy Ármány és szerelem ycimy
ármány ycimy és ycimy szerelem ycimy ycimy Ármány ycimy és ycimy szerelem ycimy
ykodvegy Millere, yszerepy miller yszerepy Miller yszerepy miller yszerepy
yszerepy Miller yszerepy ykodvegy John Gábriel Borkmann, yszerepy john gábriel
borkmann yszerepy John Gábriel Borkmann yszerepy john yszerepy gábriel yszerepy
borkmann yszerepy yszerepy John yszerepy Gábriel yszerepy Borkmann yszerepy
ykodvegy a Fény árnyai ycimy fény árnyai ycimy Fény árnyai ycimy fény ycimy
árnyai ycimy ycimy Fény ycimy árnyai ycimy ykodvegy Bánhalmija, yszerepy
bánhalmi yszerepy Bánhalmi yszerepy bánhalmi yszerepy yszerepy Bánhalmi
yszerepy ykodvegy a Szigetvári vértanuk ycimy szigetvári vértanuk ycimy
Szigetvári vértanuk ycimy szigetvári ycimy vértanuk ycimy ycimy Szigetvári
ycimy vértanuk ycimy ykodvegy Szelim szultánja, yszerepy szelim szultán
yszerepy Szelim szultán yszerepy szelim yszerepy szultán yszerepy yszerepy
Szelim yszerepy szultán yszerepy ykodvegy az Erősebb Aurifaber ycimy erősebb aurifaber
ycimy Erősebb Aurifaber ycimy erősebb ycimy aurifaber ycimy ycimy Erősebb ycimy
Aurifaber ycimy ykodvegy Lőrince, yszerepy lőrinc yszerepy Lőrinc yszerepy
lőrinc yszerepy yszerepy Lőrinc yszerepy ykodvegy a Nóra ycimy nóra ycimy Nóra
ycimy nóra ycimy ycimy Nóra ycimy ykodvegy Günthere, yszerepy günther yszerepy
Günther yszerepy günther yszerepy yszerepy Günther yszerepy ykodvegy stb. Rövidebb
időn át játszotta Ádámot yszerepy ádám yszerepy Ádám yszerepy ádám yszerepy
yszerepy Ádám yszerepy ykodvegy is az Ember tragédiájában, ycimy ember
tragédiája ycimy Ember tragédiájá ycimy ember ycimy tragédiája ycimy ycimy
Ember ycimy tragédiájá ycimy ykodvegy Jászai yszemelynevy jászai yszemelynevy
Jászai yszemelynevy jászai yszemelynevy yszemelynevy Jászai yszemelynevy
ykodvegy Elektrájának yszerepy elektrája yszerepy Elektrájá yszerepy elektrája
yszerepy yszerepy Elektrájá yszerepy ykodvegy tündöklése idején pedig nagy tekintélyt
szerzett a klasszikus tragédia pedagógus - figurájának. Egyénisége alapvonásait,
az egyenességet, hajthatatlanságot és önérzetet kitűnően érvényesítette a jellegzetesen
magyar, karakán alakok rajzában. A paraszti rangosságot, a vidéki magyar rátartiságot
hajszálig találóan mutatta be pl. a Rang és mód ycimy rang és mód ycimy Rang és
mód ycimy rang ycimy és ycimy mód ycimy ycimy Rang ycimy és ycimy mód ycimy
ykodvegy Bannaijában, yszerepy bannai yszerepy Bannai yszerepy bannai yszerepy
yszerepy Bannai yszerepy ykodvegy az Elnémult harangok ycimy elnémult harangok
ycimy Elnémult harangok ycimy elnémult ycimy harangok ycimy ycimy Elnémult
ycimy harangok ycimy ykodvegy Mózesében yszerepy mózes yszerepy Mózes yszerepy
mózes yszerepy yszerepy Mózes yszerepy ykodvegy s a Föld ycimy föld ycimy Föld
ycimy föld ycimy ycimy Föld ycimy ykodvegy híres aranyparasztjában. yszerepy
aranyparaszt yszerepy aranyparaszt yszerepy aranyparaszt yszerepy yszerepy
aranyparaszt yszerepy ykodvegy De a magyar genre-ban mégis két valódi oligarcha
alakkal volt legnagyobb sikere, a „Bánk bán ycimy bánk bán ycimy Bánk bán ycimy
bánk ycimy bán ycimy ycimy Bánk ycimy bán ycimy ykodvegy Peturjával yszerepy
petur yszerepy Petur yszerepy petur yszerepy yszerepy Petur yszerepy ykodvegy meg
a „II. Rákóczi Ferenc fogságá-nak ycimy ii. rákóczi ferenc fogsága ycimy II.
Rákóczi Ferenc fogságá ycimy ii. ycimy rákóczi ycimy ferenc ycimy fogsága ycimy
ycimy II. ycimy Rákóczi ycimy Ferenc ycimy fogságá ycimy ykodvegy Bercsényi Miklósával.
yszerepy bercsényi miklós yszerepy Bercsényi Miklós yszerepy bercsényi yszerepy
miklós yszerepy yszerepy Bercsényi yszerepy Miklós yszerepy ykodvegy Ezekben a rangosság
úri méltósággá, a rátartiság nyakas büszkeséggé emelkedett s a lelkükben valóban
egy nemes, végzetsujtotta fajtának minden keserve hánykolódott. Peturja yszerepy
petur yszerepy Petur yszerepy petur yszerepy yszerepy Petur yszerepy ykodvegy 1892-ben
xevtizedx 1895 a xtalanevtizedx 1905 Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti
színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy bécsi ytelepulesy bécs ytelepulesy
bécs yorszagy Ausztria ykodvegy vendégjátéka alkalmával a császárvárosban is valóságos
furórét keltett: eruptív erejének az idegen közönség sem birt ellenállni. 1908.
xevtizedx 1905 október xtalanevtizedx 1915 havában Sz.-t kinevezték a színház drámabíráló
bizottságának tagjává, a következő év március 31-én pedig a „Föld ycimy föld
ycimy Föld ycimy föld ycimy ycimy Föld ycimy ykodvegy Dobos-Kovács yszerepy
dobos-kovács yszerepy Dobos-Kovács yszerepy dobos-kovács yszerepy yszerepy
Dobos-Kovács yszerepy ykodvegy szerepében megülte huszonötéves tagságának jubileumát.
Ez alkalommal részesült az örökös tagsággal való kitüntetésben. Működésének harmincéves
fordulóját már nem várta be: félesztendővel korábban, 1913 xevtizedx 1915 őszén
utolszor ékesítette fel magát a boldogtalan Lear yszerepy lear yszerepy Lear
yszerepy lear yszerepy yszerepy Lear yszerepy ykodvegy hermelinpalástjával és eszelős
füzéreivel, és java erejében, ötvenkilenc éves korában, pályájának végleg búcsút
mondott. A színiakadémián még egy ideig ellátta tanári tisztét, de színpadra többé
a megnyerésére irányuló ismételt kísérletek ellenére sem lépett. Azóta visszavonultságban
él, hébe-korban írótollával elevenítve meg érdemes pályájának emlékeit. Nemzeti
színházi yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti
yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy múltja
szinte a történelem messzeségébe távolodott: felnőtt egy nemzedék, mely őt színpadon
már nem látta. De még életben vannak művészetének hálás élvezői is, ezek máig érzik
azt a betöltetlen űrt, melyet távozása okozott. Ódry Árpád yszemelynevy ódry
árpád yszemelynevy Ódry Árpád yszemelynevy ódry yszemelynevy árpád yszemelynevy
yszemelynevy Ódry yszemelynevy Árpád yszemelynevy ykodvegy írta róla nemrég: „Learját
yszerepy lear yszerepy Lear yszerepy lear yszerepy yszerepy Lear yszerepy ykodvegy
és Brutusát yszerepy brutus yszerepy Brutus yszerepy brutus yszerepy yszerepy
Brutus yszerepy ykodvegy örökké magam előtt fogom látni, mint a sziklakeménység
inkarnációját. A színház Paulay-gárdájában yszemelynevy paulay yszemelynevy
Paulay yszemelynevy paulay yszemelynevy yszemelynevy Paulay yszemelynevy
ykodvegy Szacsvay yszemelynevy szacsvay yszemelynevy Szacsvay yszemelynevy
szacsvay yszemelynevy yszemelynevy Szacsvay yszemelynevy ykodvegy neve kétségtelenül
a legelsők közé számít s az ő lelke s a lelkének szárnyat adó páthosza emellett
olyan érték, mely nem a Paulay-korszak yszemelynevy paulay yszemelynevy Paulay
yszemelynevy paulay yszemelynevy yszemelynevy Paulay yszemelynevy ykodvegy stílusának
megjelenítője, sőt inkább e stílus ellenére szerzett hitelt és dicsőséget az ősi,
a korok ízlése által megingathatatlan tragikai művészetnek. Portrészerű megemlékezések
Sz-ról: Bálint Lajos: yszemelynevy bálint lajos yszemelynevy Bálint Lajos
yszemelynevy bálint yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Bálint
yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy Színészportrék 8.Szacsvay Imre. ycimy
színészportrék 8.szacsvay imre ycimy Színészportrék 8.Szacsvay Imre ycimy
színészportrék ycimy 8.szacsvay ycimy imre ycimy ycimy Színészportrék ycimy
8.Szacsvay ycimy Imre ycimy ykodvegy Magyar Hirlap, yintezmenyy magyar hirlap
yintezmenyy Magyar H yintezmenyy magyar yintezmenyy hirlap yintezmenyy
yintezmenyy Magyar yintezmenyy H yintezmenyy ykodvegy 1912. 309. sz. — Ivánfi Jenő:
yszemelynevy ivánfi jenő yszemelynevy Ivánfi Jenő yszemelynevy ivánfi
yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Ivánfi yszemelynevy Jenő
yszemelynevy ykodvegy Szacsvay Imre. ycimy szacsvay imre ycimy Szacsvay Imre
ycimy szacsvay ycimy imre ycimy ycimy Szacsvay ycimy Imre ycimy ykodvegy Vasárnapi
Újság, yintezmenyy vasárnapi újság yintezmenyy Vasárnap yintezmenyy vasárnapi
yintezmenyy újság yintezmenyy yintezmenyy Vasárnap yintezmenyy ykodvegy 1913. 40.
sz. — Sebestyén Károly: yszemelynevy sebestyén károly yszemelynevy Sebestyén
Károly yszemelynevy sebestyén yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy
Sebestyén yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy Szacsvay Imre. ycimy
szacsvay imre ycimy Szacsvay Imre ycimy szacsvay ycimy imre ycimy ycimy
Szacsvay ycimy Imre ycimy ykodvegy Budapesti Hírlap, yintezmenyy budapesti
hírlap yintezmenyy Budapest yintezmenyy budapesti yintezmenyy hírlap
yintezmenyy yintezmenyy Budapest yintezmenyy ykodvegy 1913. 144. xtalanevtizedx
1925 sz. — Rédey Tivadar: yszemelynevy rédey tivadar yszemelynevy Rédey Tivadar
yszemelynevy rédey yszemelynevy tivadar yszemelynevy yszemelynevy Rédey
yszemelynevy Tivadar yszemelynevy ykodvegy A magyar beszéd színpadi művészei. III.
Szacsvay Imre. ycimy a magyar beszéd színpadi művészei. iii. szacsvay imre
ycimy A magyar beszéd színpadi művészei. III. Szacsvay Imre ycimy a ycimy
magyar ycimy beszéd ycimy színpadi ycimy művészei. ycimy iii. ycim Magyar Múzsa.
yintezmenyy magyar múzsa yintezmenyy Magyar M yintezmenyy magyar yintezmenyy
múzsa yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy M yintezmenyy ykodvegy 1920. xevtizedx
1925 (Rédey xtalanevtizedx 1935 Tivadar.) yszemelynevy rédey tivadar
yszemelynevy Rédey Tivadar yszemelynevy rédey yszemelynevy tivadar yszemelynevy
yszemelynevy Rédey yszemelynevy Tivadar yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy
rédey tivadar szin_IV.0215.pdf IV
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Szacsvay Imre - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1854
SZULETESIEVTIZED 1855
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0215.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0215.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31043.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Szacsvay
Imre
Szócikk: Szacsvay Imre (esztelneki), színművész
a Nemzeti Színház örökös tagja, 1854. október 10-én született, a pestmegyei Irsán,
mint Szacsvay Ágostonnak, a keleti vaspálya felügyelőjének fia. A fővárosi színiiskolát
végezte 1871-74 között. 1874. május 5-én már fellép Kolozsvárott, Feuillet: Juliájá-nak
Maxim szerepében. A következő év augusztusában volt tanára, Szigligeti Ede, a Nemzeti
Színházban is fellépteti a Báró és bankár Mirmont Arthurjában és Romeo szerepében.
Ez a kísérlet szerződésre még nem vezetett és Sz. ismét vidéken játszott, főleg
Kolozsvárt, hol hovatovább a legelsők közé emelkedett s különösen a shakespearei
műsorban jutott jelentős feladatokhoz, már ott rendre eljátszhatta Hamlet, Macbeth,
Othello szerepét. 1884-ben Paulay Ede újra meghívja vendégjátékra s febr. 18-án
a Fourcham- bault-család Bernandjában mutatkozik be a pesti közönségnek. Március
16- ától szerződést nyer s e hó 21-én Sardou Fedorá-jának Ipanoff Loriszában már
mint a színház tagja lép fel. A kritika eleinte tartózkodással fogadja, de már 1885.július
24-én első nagy shakespearei feladatában, az Othello címszerepében, jelentékeny
méltánylásra talál. E szerepben huszonnégyszer lépett fel s közben sorra bemutatta
hosszú shakespearei galériáját: a Macbeth Macduffjét, Antonius és Cleopatra Antoniusát,
a Szentivánéji álom Theseusát, a Velencei kalmár Antonióját, Cymbelinet, a Téli
rege Leontesét, a Vihar Prosperoját, Troilus és Cressida Achillesét, a Hamlet Claudiusát,
a Julius Caesar Brutusát, Lear király címszerepét stb. Különösen az utolsó két alakítása
vált emlékezetessé, ezekbe oly pompásan talált bele egyénisége, mint hüvelyébe a
kard. Learje árnyalásban gazdag, de amellett tökéletes egységbe fogott alkotás volt,
imponáló a lélek erejének s lenyűgöző a férfi méltóságának hiánytalan megéreztetésével.
Ilyennek ítélte a kritika már akkor is, midőn e szerepet 1888.augusztus 24-én először
játszotta s ilyennek becsülte s magasztalta kerek negyedszázadon át, valameddig
1913. szeptember 29-én a színpadtól — ugyancsak ebben a legkiemelkedőbb szerepében
— meg nem vált. Harmincnyolcszor lépett fel benne (ez a szám a tragédia nemzeti
színházi előadásainak épen egy harmadát jelenti), ahányszor kivüle senki e színpadon.
A korok és divatok fölött álló nagy stílust szolgálta vele a színpadi naturalizmus
évtizedeiben, midőn az együttes férfitagjai közül rajta kívül senki sem bírt a
Jászai Mari tragikai páthoszához felemelkedni. E magaslaton állt Brutusa is, ez
a valódi plutarchosi alak, a férfibecsületnek római értelemben vett jellemképe.
A színház modern játékrendjén is a talpig férfias alakok megszemélyesítésével vált
ki legjobban. Említést érdemlő alakításai: a Kaméliás hölgy öreg Duvalja, a Hun
utódok Hagenje, az Aranyember címszerepe, az Ármány és szerelem Millere, John Gábriel
Borkmann, a Fény árnyai Bánhalmija, a Szigetvári vértanuk Szelim szultánja, az Erősebb
Aurifaber Lőrince, a Nóra Günthere, stb. Rövidebb időn át játszotta Ádámot is az
Ember tragédiájában, Jászai Elektrájának tündöklése idején pedig nagy tekintélyt
szerzett a klasszikus tragédia pedagógus - figurájának. Egyénisége alapvonásait,
az egyenességet, hajthatatlanságot és önérzetet kitűnően érvényesítette a jellegzetesen
magyar, karakán alakok rajzában. A paraszti rangosságot, a vidéki magyar rátartiságot
hajszálig találóan mutatta be pl. a Rang és mód Bannaijában, az Elnémult harangok
Mózesében s a Föld híres aranyparasztjában. De a magyar genre-ban mégis két valódi
oligarcha alakkal volt legnagyobb sikere, a „Bánk bán Peturjával meg a „II. Rákóczi
Ferenc fogságá-nak Bercsényi Miklósával. Ezekben a rangosság úri méltósággá, a rátartiság
nyakas büszkeséggé emelkedett s a lelkükben valóban egy nemes, végzetsujtotta fajtának
minden keserve hánykolódott. Peturja 1892-ben a Nemzeti Színház bécsi vendégjátéka
alkalmával a császárvárosban is valóságos furórét keltett: eruptív erejének az idegen
közönség sem birt ellenállni. 1908. október havában Sz.-t kinevezték a színház drámabíráló
bizottságának tagjává, a következő év március 31-én pedig a „Föld Dobos-Kovács szerepében
megülte huszonötéves tagságának jubileumát. Ez alkalommal részesült az örökös tagsággal
való kitüntetésben. Működésének harmincéves fordulóját már nem várta be: félesztendővel
korábban, 1913 őszén utolszor ékesítette fel magát a boldogtalan Lear hermelinpalástjával
és eszelős füzéreivel, és java erejében, ötvenkilenc éves korában, pályájának végleg
búcsút mondott. A színiakadémián még egy ideig ellátta tanári tisztét, de színpadra
többé a megnyerésére irányuló ismételt kísérletek ellenére sem lépett. Azóta visszavonultságban
él, hébe-korban írótollával elevenítve meg érdemes pályájának emlékeit. Nemzeti
színházi múltja szinte a történelem messzeségébe távolodott: felnőtt egy nemzedék,
mely őt színpadon már nem látta. De még életben vannak művészetének hálás élvezői
is, ezek máig érzik azt a betöltetlen űrt, melyet távozása okozott. Ódry Árpád írta
róla nemrég: „Learját és Brutusát örökké magam előtt fogom látni, mint a sziklakeménység
inkarnációját. A színház Paulay-gárdájában Szacsvay neve kétségtelenül a legelsők
közé számít s az ő lelke s a lelkének szárnyat adó páthosza emellett olyan érték,
mely nem a Paulay-korszak stílusának megjelenítője, sőt inkább e stílus ellenére
szerzett hitelt és dicsőséget az ősi, a korok ízlése által megingathatatlan tragikai
művészetnek. Portrészerű megemlékezések Sz-ról: Bálint Lajos: Színészportrék 8.Szacsvay
Imre. Magyar Hirlap, 1912. 309. sz. — Ivánfi Jenő: Szacsvay Imre. Vasárnapi Újság,
1913. 40. sz. — Sebestyén Károly: Szacsvay Imre. Budapesti Hírlap, 1913. 144. sz.
— Rédey Tivadar: A magyar beszéd színpadi művészei. III. Szacsvay Imre. Magyar Múzsa.
1920. (Rédey Tivadar.) szin_IV.0215.pdf IV