Címszó: Szacsvay Imre - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1854

SZULETESIEVTIZED 1855

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0215.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0215.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31043.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Szacsvay Imre

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/531043.htm

 

Szócikk: Szacsvay Imre (esztelneki), (megye) színművész a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  örökös tagja, 1854. (időpont) október 10-én született, a pestmegyei (megye) Irsán, (megye) mint Szacsvay Ágostonnak, (személy) (információ)  a keleti vaspálya felügyelőjének fia. A fővárosi (Budapest) színiiskolát végezte 1871-74 között. 1874. (időpont) május 5-én már fellép Kolozsvárott, (megye) Feuillet: (személy) Juliájá-nak (cím) Maxim (szerep) szerepében. A következő év augusztusában volt tanára, Szigligeti Ede, (személy) (információ)  a Nemzeti Színházban (intézmény) (információ)  is fellépteti a Báró és bankár (cím) (információ)  Mirmont Arthurjában (szerep) és Romeo (szerep) (információ)  szerepében. Ez a kísérlet szerződésre még nem vezetett és Sz. ismét vidéken játszott, főleg Kolozsvárt, (megye) hol hovatovább a legelsők közé emelkedett s különösen a shakespearei (személy) (információ)  műsorban jutott jelentős feladatokhoz, már ott rendre eljátszhatta Hamlet, (szerep) (információ)  Macbeth, (szerep) Othello (szerep) (információ)  szerepét. 1884-ben (időpont) Paulay Ede (személy) (információ)  újra meghívja vendégjátékra s febr. 18-án a Fourcham- bault-család (cím) Bernandjában (szerep) mutatkozik be a pesti (Budapest) közönségnek. Március 16- ától szerződést nyer s e hó 21-én Sardou Fedorá-jának (szerep) (információ)  Ipanoff (személy) Loriszában (cím) már mint a színház tagja lép fel. A kritika eleinte tartózkodással fogadja, de már 1885.július (időpont) 24-én első nagy shakespearei (személy) (információ)  feladatában, az Othello (cím) (információ)  címszerepében, jelentékeny méltánylásra talál. E szerepben huszonnégyszer lépett fel s közben sorra bemutatta hosszú shakespearei (személy) (információ)  galériáját: a Macbeth (cím) Macduffjét, (szerep) Antonius és Cleopatra (cím) (információ)  Antoniusát, (szerep) (információ)  a Szentivánéji álom (cím) (információ)  Theseusát, (szerep) a Velencei kalmár (cím) (információ)  Antonióját, (szerep) Cymbelinet, (szerep) a Téli rege (cím) (információ)  Leontesét, (szerep) a Vihar (cím) (információ)  Prosperoját, (szerep) Troilus és Cressida (cím) Achillesét, (szerep) a Hamlet (cím) (információ)  Claudiusát, (szerep) a Julius Caesar (cím) (információ)  Brutusát, (szerep) Lear király (cím) (információ)  címszerepét stb. Különösen az utolsó két alakítása vált emlékezetessé, ezekbe oly pompásan talált bele egyénisége, mint hüvelyébe a kard. Learje (szerep) (információ)  árnyalásban gazdag, de amellett tökéletes egységbe fogott alkotás volt, imponáló a lélek erejének s lenyűgöző a férfi méltóságának hiánytalan megéreztetésével. Ilyennek ítélte a kritika már akkor is, midőn e szerepet 1888.augusztus (időpont) 24-én először játszotta s ilyennek becsülte s magasztalta kerek negyedszázadon át, valameddig 1913. (időpont) szeptember 29-én a színpadtól — ugyancsak ebben a legkiemelkedőbb szerepében — meg nem vált. Harmincnyolcszor lépett fel benne (ez a szám a tragédia nemzeti színházi előadásainak épen egy harmadát jelenti), ahányszor kivüle senki e színpadon. A korok és divatok fölött álló nagy stílust szolgálta vele a színpadi naturalizmus évtizedeiben, midőn az együttes férfi­tagjai közül rajta kívül senki sem bírt a Jászai Mari (személy) (információ)  tragikai páthoszához felemelkedni. E magaslaton állt Brutusa (szerep) is, ez a valódi plutarchosi (személy) alak, a férfi­becsületnek római értelemben vett jellemképe. A színház modern játékrendjén is a talpig férfias alakok megszemélyesítésével vált ki legjobban. Említést érdemlő alakításai: a Kaméliás hölgy (cím) (információ)  öreg Duvalja, (szerep) (információ)  a Hun utódok (cím) Hagenje, (szerep) az Aranyember (cím) (információ)  címszerepe, az Ármány és szerelem (cím) (információ)  Millere, (szerep) (információ)  John Gábriel Borkmann, (szerep) a Fény árnyai (cím) (információ)  Bánhalmija, (szerep) a Szigetvári vértanuk (cím) (információ)  Szelim szultánja, (szerep) az Erősebb Aurifaber (cím) Lőrince, (szerep) a Nóra (cím) (információ)  Günthere, (szerep) (információ)  stb. Rövidebb időn át játszotta Ádámot (szerep) (információ)  is az Ember tragédiájában, (cím) (információ)  Jászai (személy) (információ)  Elektrájának (szerep) tündöklése idején pedig nagy tekintélyt szerzett a klasszikus tragédia pedagógus - figurájának. Egyénisége alapvonásait, az egyenességet, hajthatatlanságot és önérzetet kitűnően érvényesítette a jellegzetesen magyar, karakán alakok rajzában. A paraszti rangosságot, a vidéki magyar rátartiságot hajszálig találóan mutatta be pl. a Rang és mód (cím) (információ)  Bannaijában, (szerep) az Elnémult harangok (cím) (információ)  Mózesében (szerep) s a Föld (cím) (információ)  híres aranyparasztjában. (szerep) De a magyar genre-ban mégis két valódi oligarcha alakkal volt legnagyobb sikere, a „Bánk bán (cím) (információ)  Peturjával (szerep) meg a „II. Rákóczi Ferenc fogságá-nak (cím) Bercsényi Miklósával. (szerep) (információ)  Ezekben a rangosság úri méltósággá, a rátartiság nyakas büszkeséggé emelkedett s a lelkükben valóban egy nemes, végzetsujtotta fajtának minden keserve hánykolódott. Peturja (szerep) 1892-ben (időpont) a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  bécsi (ország) vendégjátéka alkalmával a császárvárosban is valóságos furórét keltett: eruptív erejének az idegen közönség sem birt ellenállni. 1908. (időpont) október havában Sz.-t kinevezték a színház drámabíráló bizottságának tagjává, a következő év március 31-én pedig a „Föld (cím) (információ)  Dobos-Kovács (szerep) szerepében megülte huszonötéves tagságának jubileumát. Ez alkalommal részesült az örökös tagsággal való kitüntetésben. Működésének harmincéves fordulóját már nem várta be: félesztendővel korábban, 1913 (időpont) őszén utolszor ékesítette fel magát a boldogtalan Lear (szerep) (információ)  hermelinpalástjával és eszelős füzéreivel, és java erejében, ötvenkilenc éves korában, pályájának végleg búcsút mondott. A színiakadémián még egy ideig ellátta tanári tisztét, de színpadra többé a megnyerésére irányuló ismételt kísérletek ellenére sem lépett. Azóta visszavonultságban él, hébe-korban írótollával elevenítve meg érdemes pályájának emlékeit. Nemzeti színházi (intézmény) (információ)  múltja szinte a történelem messzeségébe távolodott: felnőtt egy nemzedék, mely őt színpadon már nem látta. De még életben vannak művészetének hálás élvezői is, ezek máig érzik azt a betöltetlen űrt, melyet távozása okozott. Ódry Árpád (személy) (információ)  írta róla nemrég: „Learját (szerep) (információ)  és Brutusát (szerep) örökké magam előtt fogom látni, mint a sziklakeménység inkarnációját. A színház Paulay-gárdájában (személy) (információ)  Szacsvay (személy) (információ)  neve kétségtelenül a legelsők közé számít s az ő lelke s a lelkének szárnyat adó páthosza emellett olyan érték, mely nem a Paulay-korszak (személy) (információ)  stílusának megjelenítője, sőt inkább e stílus ellenére szerzett hitelt és dicsőséget az ősi, a korok ízlése által megingathatatlan tragikai művészetnek. Portrészerű megemlékezések Sz-ról: Bálint Lajos: (személy) (információ)  Színészportrék 8.Szacsvay Imre. (cím) Magyar Hirlap, (intézmény) (információ)  1912. (időpont) 309. sz. — Ivánfi Jenő: (személy) (információ)  Szacsvay Imre. (cím) (információ)  Vasárnapi Újság, (intézmény) (információ)  1913. (időpont) 40. sz. — Sebestyén Károly: (személy) (információ)  Szacsvay Imre. (cím) (információ)  Budapesti Hírlap, (intézmény) (információ)  1913. (időpont) 144. sz. — Rédey Tivadar: (személy) (információ)  A magyar beszéd színpadi művészei. III. Szacsvay Imre. (cím) Magyar Múzsa. (intézmény) (információ)  1920. (időpont) (Rédey Tivadar.) (személy) (információ)  szin_IV.0215.pdf IV

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Szacsvay Imre címszóvég 31043 Szócikk: Szacsvay Imre (esztelneki), ytelepulesy esztelnek ytelepulesy esztelnek ymegyey háromszék megye ykodvegy színművész a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy örökös tagja, 1854. október xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx 1875 10-én született, a pestmegyei ytelepulesy pestmegye ytelepulesy pestmegye ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy Irsán, ytelepulesy irsa ytelepulesy Irsá ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy mint Szacsvay Ágostonnak, yszemelynevy szacsvay ágoston yszemelynevy Szacsvay Ágoston yszemelynevy szacsvay yszemelynevy ágoston yszemelynevy yszemelynevy Szacsvay yszemelynevy Ágoston yszemelynevy ykodvegy a keleti vaspálya felügyelőjének fia. A fővárosi főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy színiiskolát végezte 1871-74 között. 1874. xevtizedx 1875 május xtalanevtizedx 1885 5-én már fellép Kolozsvárott, ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy Feuillet: yszemelynevy feuillet yszemelynevy Feuillet yszemelynevy feuillet yszemelynevy yszemelynevy Feuillet yszemelynevy ykodvegy Juliájá-nak ycimy juliája ycimy Juliájá ycimy juliája ycimy ycimy Juliájá ycimy ykodvegy Maxim yszerepy maxim yszerepy Maxim yszerepy maxim yszerepy yszerepy Maxim yszerepy ykodvegy szerepében. A következő év augusztusában volt tanára, Szigligeti Ede, yszemelynevy szigligeti ede yszemelynevy Szigligeti Ede yszemelynevy szigligeti yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy a Nemzeti Színházban yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy is fellépteti a Báró és bankár ycimy báró és bankár ycimy Báró és bankár ycimy báró ycimy és ycimy bankár ycimy ycimy Báró ycimy és ycimy bankár ycimy ykodvegy Mirmont Arthurjában yszerepy mirmont arthur yszerepy Mirmont Arthur yszerepy mirmont yszerepy arthur yszerepy yszerepy Mirmont yszerepy Arthur yszerepy ykodvegy és Romeo yszerepy romeo yszerepy Romeo yszerepy romeo yszerepy yszerepy Romeo yszerepy ykodvegy szerepében. Ez a kísérlet szerződésre még nem vezetett és Sz. ismét vidéken játszott, főleg Kolozsvárt, ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy hol hovatovább a legelsők közé emelkedett s különösen a shakespearei yszemelynevy shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy yszemelynevy shakespeare yszemelynevy ykodvegy műsorban jutott jelentős feladatokhoz, már ott rendre eljátszhatta Hamlet, yszerepy hamlet yszerepy Hamlet yszerepy hamlet yszerepy yszerepy Hamlet yszerepy ykodvegy Macbeth, yszerepy macbeth yszerepy Macbeth yszerepy macbeth yszerepy yszerepy Macbeth yszerepy ykodvegy Othello yszerepy othello yszerepy Othello yszerepy othello yszerepy yszerepy Othello yszerepy ykodvegy szerepét. 1884-ben xevtizedx 1885 Paulay Ede yszemelynevy paulay ede yszemelynevy Paulay Ede yszemelynevy paulay yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Paulay yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy újra meghívja vendégjátékra s febr. 18-án a Fourcham- bault-család ycimy fourcham- bault-család ycimy Fourcham- bault-család ycimy fourcham- ycimy bault-család ycimy ycimy Fourcham- ycimy bault-család ycimy ykodvegy Bernandjában yszerepy bernand yszerepy Bernand yszerepy bernand yszerepy yszerepy Bernand yszerepy ykodvegy mutatkozik be a pesti pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy közönségnek. Március 16- ától szerződést nyer s e hó 21-én Sardou Fedorá-jának yszerepy sardou fedora yszerepy Sardou Fedorá yszerepy sardou yszerepy fedora yszerepy yszerepy Sardou yszerepy Fedorá yszerepy ykodvegy Ipanoff yszemelynevy ipanoff yszemelynevy Ipanoff yszemelynevy ipanoff yszemelynevy yszemelynevy Ipanoff yszemelynevy ykodvegy Loriszában ycimy lorisz ycimy Lorisz ycimy lorisz ycimy ycimy Lorisz ycimy ykodvegy már mint a színház tagja lép fel. A kritika eleinte tartózkodással fogadja, de már 1885.július 24-én első nagy shakespearei yszemelynevy shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy yszemelynevy shakespeare yszemelynevy ykodvegy feladatában, az Othello ycimy othello ycimy Othello ycimy othello ycimy ycimy Othello ycimy ykodvegy címszerepében, jelentékeny méltánylásra talál. E szerepben huszonnégyszer lépett fel s közben sorra bemutatta hosszú shakespearei yszemelynevy shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy yszemelynevy shakespeare yszemelynevy ykodvegy galériáját: a Macbeth ycimy macbeth ycimy Macbeth ycimy macbeth ycimy ycimy Macbeth ycimy ykodvegy Macduffjét, yszerepy macduff yszerepy Macduff yszerepy macduff yszerepy yszerepy Macduff yszerepy ykodvegy Antonius és Cleopatra ycimy antonius és cleopatra ycimy Antonius és Cleopatra ycimy antonius ycimy és ycimy cleopatra ycimy ycimy Antonius ycimy és ycimy Cleopatra ycimy ykodvegy Antoniusát, yszerepy antonius yszerepy Antonius yszerepy antonius yszerepy yszerepy Antonius yszerepy ykodvegy a Szentivánéji álom ycimy szentivánéji álom ycimy Szentivánéji álom ycimy szentivánéji ycimy álom ycimy ycimy Szentivánéji ycimy álom ycimy ykodvegy Theseusát, yszerepy theseus yszerepy Theseus yszerepy theseus yszerepy yszerepy Theseus yszerepy ykodvegy a Velencei kalmár ycimy velencei kalmár ycimy Velencei kalmár ycimy velencei ycimy kalmár ycimy ycimy Velencei ycimy kalmár ycimy ykodvegy Antonióját, yszerepy antonió yszerepy Antonió yszerepy antonió yszerepy yszerepy Antonió yszerepy ykodvegy Cymbelinet, yszerepy cymbelin yszerepy Cymbelin yszerepy cymbelin yszerepy yszerepy Cymbelin yszerepy ykodvegy a Téli rege ycimy téli rege ycimy Téli rege ycimy téli ycimy rege ycimy ycimy Téli ycimy rege ycimy ykodvegy Leontesét, yszerepy leontes yszerepy Leontes yszerepy leontes yszerepy yszerepy Leontes yszerepy ykodvegy a Vihar ycimy vihar ycimy Vihar ycimy vihar ycimy ycimy Vihar ycimy ykodvegy Prosperoját, yszerepy prospero yszerepy Prospero yszerepy prospero yszerepy yszerepy Prospero yszerepy ykodvegy Troilus és Cressida ycimy troilus és cressida ycimy Troilus és Cressida ycimy troilus ycimy és ycimy cressida ycimy ycimy Troilus ycimy és ycimy Cressida ycimy ykodvegy Achillesét, yszerepy achilles yszerepy Achilles yszerepy achilles yszerepy yszerepy Achilles yszerepy ykodvegy a Hamlet ycimy hamlet ycimy Hamlet ycimy hamlet ycimy ycimy Hamlet ycimy ykodvegy Claudiusát, yszerepy claudius yszerepy Claudius yszerepy claudius yszerepy yszerepy Claudius yszerepy ykodvegy a Julius Caesar ycimy julius caesar ycimy Julius Caesar ycimy julius ycimy caesar ycimy ycimy Julius ycimy Caesar ycimy ykodvegy Brutusát, yszerepy brutus yszerepy Brutus yszerepy brutus yszerepy yszerepy Brutus yszerepy ykodvegy Lear király ycimy lear király ycimy Lear király ycimy lear ycimy király ycimy ycimy Lear ycimy király ycimy ykodvegy címszerepét stb. Különösen az utolsó két alakítása vált emlékezetessé, ezekbe oly pompásan talált bele egyénisége, mint hüvelyébe a kard. Learje yszerepy lear yszerepy Lear yszerepy lear yszerepy yszerepy Lear yszerepy ykodvegy árnyalásban gazdag, de amellett tökéletes egységbe fogott alkotás volt, imponáló a lélek erejének s lenyűgöző a férfi méltóságának hiánytalan megéreztetésével. Ilyennek ítélte a kritika már akkor is, midőn e szerepet 1888.augusztus 24-én xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 először játszotta s ilyennek becsülte s magasztalta kerek negyedszázadon át, valameddig 1913. xevtizedx 1915 szeptember 29-én a színpadtól — ugyancsak ebben a legkiemelkedőbb szerepében — meg nem vált. Harmincnyolcszor lépett fel benne (ez a szám a tragédia nemzeti színházi előadásainak épen egy harmadát jelenti), ahányszor kivüle senki e színpadon. A korok és divatok fölött álló nagy stílust szolgálta vele a színpadi naturalizmus évtizedeiben, midőn az együttes férfi­tagjai közül rajta kívül senki sem bírt a Jászai Mari yszemelynevy jászai mari yszemelynevy Jászai Mari yszemelynevy jászai yszemelynevy mari yszemelynevy yszemelynevy Jászai yszemelynevy Mari yszemelynevy ykodvegy tragikai páthoszához felemelkedni. E magaslaton állt Brutusa yszerepy brutus yszerepy Brutus yszerepy brutus yszerepy yszerepy Brutus yszerepy ykodvegy is, ez a valódi plutarchosi yszemelynevy plutarchos yszemelynevy plutarchos yszemelynevy plutarchos yszemelynevy yszemelynevy plutarchos yszemelynevy ykodvegy alak, a férfi­becsületnek római értelemben vett jellemképe. A színház modern játékrendjén is a talpig férfias alakok megszemélyesítésével vált ki legjobban. Említést érdemlő alakításai: a Kaméliás hölgy ycimy kaméliás hölgy ycimy Kaméliás hölgy ycimy kaméliás ycimy hölgy ycimy ycimy Kaméliás ycimy hölgy ycimy ykodvegy öreg Duvalja, yszerepy duval yszerepy Duval yszerepy duval yszerepy yszerepy Duval yszerepy ykodvegy a Hun utódok ycimy hun utódok ycimy Hun utódok ycimy hun ycimy utódok ycimy ycimy Hun ycimy utódok ycimy ykodvegy Hagenje, yszerepy hagen yszerepy Hagen yszerepy hagen yszerepy yszerepy Hagen yszerepy ykodvegy az Aranyember ycimy aranyember ycimy Aranyember ycimy aranyember ycimy ycimy Aranyember ycimy ykodvegy címszerepe, az Ármány és szerelem ycimy ármány és szerelem ycimy Ármány és szerelem ycimy ármány ycimy és ycimy szerelem ycimy ycimy Ármány ycimy és ycimy szerelem ycimy ykodvegy Millere, yszerepy miller yszerepy Miller yszerepy miller yszerepy yszerepy Miller yszerepy ykodvegy John Gábriel Borkmann, yszerepy john gábriel borkmann yszerepy John Gábriel Borkmann yszerepy john yszerepy gábriel yszerepy borkmann yszerepy yszerepy John yszerepy Gábriel yszerepy Borkmann yszerepy ykodvegy a Fény árnyai ycimy fény árnyai ycimy Fény árnyai ycimy fény ycimy árnyai ycimy ycimy Fény ycimy árnyai ycimy ykodvegy Bánhalmija, yszerepy bánhalmi yszerepy Bánhalmi yszerepy bánhalmi yszerepy yszerepy Bánhalmi yszerepy ykodvegy a Szigetvári vértanuk ycimy szigetvári vértanuk ycimy Szigetvári vértanuk ycimy szigetvári ycimy vértanuk ycimy ycimy Szigetvári ycimy vértanuk ycimy ykodvegy Szelim szultánja, yszerepy szelim szultán yszerepy Szelim szultán yszerepy szelim yszerepy szultán yszerepy yszerepy Szelim yszerepy szultán yszerepy ykodvegy az Erősebb Aurifaber ycimy erősebb aurifaber ycimy Erősebb Aurifaber ycimy erősebb ycimy aurifaber ycimy ycimy Erősebb ycimy Aurifaber ycimy ykodvegy Lőrince, yszerepy lőrinc yszerepy Lőrinc yszerepy lőrinc yszerepy yszerepy Lőrinc yszerepy ykodvegy a Nóra ycimy nóra ycimy Nóra ycimy nóra ycimy ycimy Nóra ycimy ykodvegy Günthere, yszerepy günther yszerepy Günther yszerepy günther yszerepy yszerepy Günther yszerepy ykodvegy stb. Rövidebb időn át játszotta Ádámot yszerepy ádám yszerepy Ádám yszerepy ádám yszerepy yszerepy Ádám yszerepy ykodvegy is az Ember tragédiájában, ycimy ember tragédiája ycimy Ember tragédiájá ycimy ember ycimy tragédiája ycimy ycimy Ember ycimy tragédiájá ycimy ykodvegy Jászai yszemelynevy jászai yszemelynevy Jászai yszemelynevy jászai yszemelynevy yszemelynevy Jászai yszemelynevy ykodvegy Elektrájának yszerepy elektrája yszerepy Elektrájá yszerepy elektrája yszerepy yszerepy Elektrájá yszerepy ykodvegy tündöklése idején pedig nagy tekintélyt szerzett a klasszikus tragédia pedagógus - figurájának. Egyénisége alapvonásait, az egyenességet, hajthatatlanságot és önérzetet kitűnően érvényesítette a jellegzetesen magyar, karakán alakok rajzában. A paraszti rangosságot, a vidéki magyar rátartiságot hajszálig találóan mutatta be pl. a Rang és mód ycimy rang és mód ycimy Rang és mód ycimy rang ycimy és ycimy mód ycimy ycimy Rang ycimy és ycimy mód ycimy ykodvegy Bannaijában, yszerepy bannai yszerepy Bannai yszerepy bannai yszerepy yszerepy Bannai yszerepy ykodvegy az Elnémult harangok ycimy elnémult harangok ycimy Elnémult harangok ycimy elnémult ycimy harangok ycimy ycimy Elnémult ycimy harangok ycimy ykodvegy Mózesében yszerepy mózes yszerepy Mózes yszerepy mózes yszerepy yszerepy Mózes yszerepy ykodvegy s a Föld ycimy föld ycimy Föld ycimy föld ycimy ycimy Föld ycimy ykodvegy híres aranyparasztjában. yszerepy aranyparaszt yszerepy aranyparaszt yszerepy aranyparaszt yszerepy yszerepy aranyparaszt yszerepy ykodvegy De a magyar genre-ban mégis két valódi oligarcha alakkal volt legnagyobb sikere, a „Bánk bán ycimy bánk bán ycimy Bánk bán ycimy bánk ycimy bán ycimy ycimy Bánk ycimy bán ycimy ykodvegy Peturjával yszerepy petur yszerepy Petur yszerepy petur yszerepy yszerepy Petur yszerepy ykodvegy meg a „II. Rákóczi Ferenc fogságá-nak ycimy ii. rákóczi ferenc fogsága ycimy II. Rákóczi Ferenc fogságá ycimy ii. ycimy rákóczi ycimy ferenc ycimy fogsága ycimy ycimy II. ycimy Rákóczi ycimy Ferenc ycimy fogságá ycimy ykodvegy Bercsényi Miklósával. yszerepy bercsényi miklós yszerepy Bercsényi Miklós yszerepy bercsényi yszerepy miklós yszerepy yszerepy Bercsényi yszerepy Miklós yszerepy ykodvegy Ezekben a rangosság úri méltósággá, a rátartiság nyakas büszkeséggé emelkedett s a lelkükben valóban egy nemes, végzetsujtotta fajtának minden keserve hánykolódott. Peturja yszerepy petur yszerepy Petur yszerepy petur yszerepy yszerepy Petur yszerepy ykodvegy 1892-ben xevtizedx 1895 a xtalanevtizedx 1905 Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy bécsi ytelepulesy bécs ytelepulesy bécs yorszagy Ausztria ykodvegy vendégjátéka alkalmával a császárvárosban is valóságos furórét keltett: eruptív erejének az idegen közönség sem birt ellenállni. 1908. xevtizedx 1905 október xtalanevtizedx 1915 havában Sz.-t kinevezték a színház drámabíráló bizottságának tagjává, a következő év március 31-én pedig a „Föld ycimy föld ycimy Föld ycimy föld ycimy ycimy Föld ycimy ykodvegy Dobos-Kovács yszerepy dobos-kovács yszerepy Dobos-Kovács yszerepy dobos-kovács yszerepy yszerepy Dobos-Kovács yszerepy ykodvegy szerepében megülte huszonötéves tagságának jubileumát. Ez alkalommal részesült az örökös tagsággal való kitüntetésben. Működésének harmincéves fordulóját már nem várta be: félesztendővel korábban, 1913 xevtizedx 1915 őszén utolszor ékesítette fel magát a boldogtalan Lear yszerepy lear yszerepy Lear yszerepy lear yszerepy yszerepy Lear yszerepy ykodvegy hermelinpalástjával és eszelős füzéreivel, és java erejében, ötvenkilenc éves korában, pályájának végleg búcsút mondott. A színiakadémián még egy ideig ellátta tanári tisztét, de színpadra többé a megnyerésére irányuló ismételt kísérletek ellenére sem lépett. Azóta visszavonultságban él, hébe-korban írótollával elevenítve meg érdemes pályájának emlékeit. Nemzeti színházi yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy múltja szinte a történelem messzeségébe távolodott: felnőtt egy nemzedék, mely őt színpadon már nem látta. De még életben vannak művészetének hálás élvezői is, ezek máig érzik azt a betöltetlen űrt, melyet távozása okozott. Ódry Árpád yszemelynevy ódry árpád yszemelynevy Ódry Árpád yszemelynevy ódry yszemelynevy árpád yszemelynevy yszemelynevy Ódry yszemelynevy Árpád yszemelynevy ykodvegy írta róla nemrég: „Learját yszerepy lear yszerepy Lear yszerepy lear yszerepy yszerepy Lear yszerepy ykodvegy és Brutusát yszerepy brutus yszerepy Brutus yszerepy brutus yszerepy yszerepy Brutus yszerepy ykodvegy örökké magam előtt fogom látni, mint a sziklakeménység inkarnációját. A színház Paulay-gárdájában yszemelynevy paulay yszemelynevy Paulay yszemelynevy paulay yszemelynevy yszemelynevy Paulay yszemelynevy ykodvegy Szacsvay yszemelynevy szacsvay yszemelynevy Szacsvay yszemelynevy szacsvay yszemelynevy yszemelynevy Szacsvay yszemelynevy ykodvegy neve kétségtelenül a legelsők közé számít s az ő lelke s a lelkének szárnyat adó páthosza emellett olyan érték, mely nem a Paulay-korszak yszemelynevy paulay yszemelynevy Paulay yszemelynevy paulay yszemelynevy yszemelynevy Paulay yszemelynevy ykodvegy stílusának megjelenítője, sőt inkább e stílus ellenére szerzett hitelt és dicsőséget az ősi, a korok ízlése által megingathatatlan tragikai művészetnek. Portrészerű megemlékezések Sz-ról: Bálint Lajos: yszemelynevy bálint lajos yszemelynevy Bálint Lajos yszemelynevy bálint yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Bálint yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy Színészportrék 8.Szacsvay Imre. ycimy színészportrék 8.szacsvay imre ycimy Színészportrék 8.Szacsvay Imre ycimy színészportrék ycimy 8.szacsvay ycimy imre ycimy ycimy Színészportrék ycimy 8.Szacsvay ycimy Imre ycimy ykodvegy Magyar Hirlap, yintezmenyy magyar hirlap yintezmenyy Magyar H yintezmenyy magyar yintezmenyy hirlap yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy H yintezmenyy ykodvegy 1912. 309. sz. — Ivánfi Jenő: yszemelynevy ivánfi jenő yszemelynevy Ivánfi Jenő yszemelynevy ivánfi yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Ivánfi yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy Szacsvay Imre. ycimy szacsvay imre ycimy Szacsvay Imre ycimy szacsvay ycimy imre ycimy ycimy Szacsvay ycimy Imre ycimy ykodvegy Vasárnapi Újság, yintezmenyy vasárnapi újság yintezmenyy Vasárnap yintezmenyy vasárnapi yintezmenyy újság yintezmenyy yintezmenyy Vasárnap yintezmenyy ykodvegy 1913. 40. sz. — Sebestyén Károly: yszemelynevy sebestyén károly yszemelynevy Sebestyén Károly yszemelynevy sebestyén yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Sebestyén yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy Szacsvay Imre. ycimy szacsvay imre ycimy Szacsvay Imre ycimy szacsvay ycimy imre ycimy ycimy Szacsvay ycimy Imre ycimy ykodvegy Budapesti Hírlap, yintezmenyy budapesti hírlap yintezmenyy Budapest yintezmenyy budapesti yintezmenyy hírlap yintezmenyy yintezmenyy Budapest yintezmenyy ykodvegy 1913. 144. xtalanevtizedx 1925 sz. — Rédey Tivadar: yszemelynevy rédey tivadar yszemelynevy Rédey Tivadar yszemelynevy rédey yszemelynevy tivadar yszemelynevy yszemelynevy Rédey yszemelynevy Tivadar yszemelynevy ykodvegy A magyar beszéd színpadi művészei. III. Szacsvay Imre. ycimy a magyar beszéd színpadi művészei. iii. szacsvay imre ycimy A magyar beszéd színpadi művészei. III. Szacsvay Imre ycimy a ycimy magyar ycimy beszéd ycimy színpadi ycimy művészei. ycimy iii. ycim Magyar Múzsa. yintezmenyy magyar múzsa yintezmenyy Magyar M yintezmenyy magyar yintezmenyy múzsa yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy M yintezmenyy ykodvegy 1920. xevtizedx 1925 (Rédey xtalanevtizedx 1935 Tivadar.) yszemelynevy rédey tivadar yszemelynevy Rédey Tivadar yszemelynevy rédey yszemelynevy tivadar yszemelynevy yszemelynevy Rédey yszemelynevy Tivadar yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy rédey tivadar szin_IV.0215.pdf IV

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Szacsvay Imre - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1854

SZULETESIEVTIZED 1855

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0215.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0215.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31043.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Szacsvay Imre

Szócikk: Szacsvay Imre (esztelneki), színművész a Nemzeti Színház örökös tagja, 1854. október 10-én született, a pestmegyei Irsán, mint Szacsvay Ágostonnak, a keleti vaspálya felügyelőjének fia. A fővárosi színiiskolát végezte 1871-74 között. 1874. május 5-én már fellép Kolozsvárott, Feuillet: Juliájá-nak Maxim szerepében. A következő év augusztusában volt tanára, Szigligeti Ede, a Nemzeti Színházban is fellépteti a Báró és bankár Mirmont Arthurjában és Romeo szerepében. Ez a kísérlet szerződésre még nem vezetett és Sz. ismét vidéken játszott, főleg Kolozsvárt, hol hovatovább a legelsők közé emelkedett s különösen a shakespearei műsorban jutott jelentős feladatokhoz, már ott rendre eljátszhatta Hamlet, Macbeth, Othello szerepét. 1884-ben Paulay Ede újra meghívja vendégjátékra s febr. 18-án a Fourcham- bault-család Bernandjában mutatkozik be a pesti közönségnek. Március 16- ától szerződést nyer s e hó 21-én Sardou Fedorá-jának Ipanoff Loriszában már mint a színház tagja lép fel. A kritika eleinte tartózkodással fogadja, de már 1885.július 24-én első nagy shakespearei feladatában, az Othello címszerepében, jelentékeny méltánylásra talál. E szerepben huszonnégyszer lépett fel s közben sorra bemutatta hosszú shakespearei galériáját: a Macbeth Macduffjét, Antonius és Cleopatra Antoniusát, a Szentivánéji álom Theseusát, a Velencei kalmár Antonióját, Cymbelinet, a Téli rege Leontesét, a Vihar Prosperoját, Troilus és Cressida Achillesét, a Hamlet Claudiusát, a Julius Caesar Brutusát, Lear király címszerepét stb. Különösen az utolsó két alakítása vált emlékezetessé, ezekbe oly pompásan talált bele egyénisége, mint hüvelyébe a kard. Learje árnyalásban gazdag, de amellett tökéletes egységbe fogott alkotás volt, imponáló a lélek erejének s lenyűgöző a férfi méltóságának hiánytalan megéreztetésével. Ilyennek ítélte a kritika már akkor is, midőn e szerepet 1888.augusztus 24-én először játszotta s ilyennek becsülte s magasztalta kerek negyedszázadon át, valameddig 1913. szeptember 29-én a színpadtól — ugyancsak ebben a legkiemelkedőbb szerepében — meg nem vált. Harmincnyolcszor lépett fel benne (ez a szám a tragédia nemzeti színházi előadásainak épen egy harmadát jelenti), ahányszor kivüle senki e színpadon. A korok és divatok fölött álló nagy stílust szolgálta vele a színpadi naturalizmus évtizedeiben, midőn az együttes férfi­tagjai közül rajta kívül senki sem bírt a Jászai Mari tragikai páthoszához felemelkedni. E magaslaton állt Brutusa is, ez a valódi plutarchosi alak, a férfi­becsületnek római értelemben vett jellemképe. A színház modern játékrendjén is a talpig férfias alakok megszemélyesítésével vált ki legjobban. Említést érdemlő alakításai: a Kaméliás hölgy öreg Duvalja, a Hun utódok Hagenje, az Aranyember címszerepe, az Ármány és szerelem Millere, John Gábriel Borkmann, a Fény árnyai Bánhalmija, a Szigetvári vértanuk Szelim szultánja, az Erősebb Aurifaber Lőrince, a Nóra Günthere, stb. Rövidebb időn át játszotta Ádámot is az Ember tragédiájában, Jászai Elektrájának tündöklése idején pedig nagy tekintélyt szerzett a klasszikus tragédia pedagógus - figurájának. Egyénisége alapvonásait, az egyenességet, hajthatatlanságot és önérzetet kitűnően érvényesítette a jellegzetesen magyar, karakán alakok rajzában. A paraszti rangosságot, a vidéki magyar rátartiságot hajszálig találóan mutatta be pl. a Rang és mód Bannaijában, az Elnémult harangok Mózesében s a Föld híres aranyparasztjában. De a magyar genre-ban mégis két valódi oligarcha alakkal volt legnagyobb sikere, a „Bánk bán Peturjával meg a „II. Rákóczi Ferenc fogságá-nak Bercsényi Miklósával. Ezekben a rangosság úri méltósággá, a rátartiság nyakas büszkeséggé emelkedett s a lelkükben valóban egy nemes, végzetsujtotta fajtának minden keserve hánykolódott. Peturja 1892-ben a Nemzeti Színház bécsi vendégjátéka alkalmával a császárvárosban is valóságos furórét keltett: eruptív erejének az idegen közönség sem birt ellenállni. 1908. október havában Sz.-t kinevezték a színház drámabíráló bizottságának tagjává, a következő év március 31-én pedig a „Föld Dobos-Kovács szerepében megülte huszonötéves tagságának jubileumát. Ez alkalommal részesült az örökös tagsággal való kitüntetésben. Működésének harmincéves fordulóját már nem várta be: félesztendővel korábban, 1913 őszén utolszor ékesítette fel magát a boldogtalan Lear hermelinpalástjával és eszelős füzéreivel, és java erejében, ötvenkilenc éves korában, pályájának végleg búcsút mondott. A színiakadémián még egy ideig ellátta tanári tisztét, de színpadra többé a megnyerésére irányuló ismételt kísérletek ellenére sem lépett. Azóta visszavonultságban él, hébe-korban írótollával elevenítve meg érdemes pályájának emlékeit. Nemzeti színházi múltja szinte a történelem messzeségébe távolodott: felnőtt egy nemzedék, mely őt színpadon már nem látta. De még életben vannak művészetének hálás élvezői is, ezek máig érzik azt a betöltetlen űrt, melyet távozása okozott. Ódry Árpád írta róla nemrég: „Learját és Brutusát örökké magam előtt fogom látni, mint a sziklakeménység inkarnációját. A színház Paulay-gárdájában Szacsvay neve kétségtelenül a legelsők közé számít s az ő lelke s a lelkének szárnyat adó páthosza emellett olyan érték, mely nem a Paulay-korszak stílusának megjelenítője, sőt inkább e stílus ellenére szerzett hitelt és dicsőséget az ősi, a korok ízlése által megingathatatlan tragikai művészetnek. Portrészerű megemlékezések Sz-ról: Bálint Lajos: Színészportrék 8.Szacsvay Imre. Magyar Hirlap, 1912. 309. sz. — Ivánfi Jenő: Szacsvay Imre. Vasárnapi Újság, 1913. 40. sz. — Sebestyén Károly: Szacsvay Imre. Budapesti Hírlap, 1913. 144. sz. — Rédey Tivadar: A magyar beszéd színpadi művészei. III. Szacsvay Imre. Magyar Múzsa. 1920. (Rédey Tivadar.) szin_IV.0215.pdf IV