Címszó: Szathmáry Dánielné Farkas Lujza - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1818

SZULETESIEVTIZED 1815

CSALADTAGJA Szathmáry Károly

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0233.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0233.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31108.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Szathmáry Dánielné Farkas Lujza

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/531107.htm

 

Szócikk: Szathmáry Dánielné Farkas Lujza (jobbatelki), (megye) színésznő, a legkiválóbb komika, a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  tb. tagja. sz. 1818. (születés éve) jún. 21-én, Rimaszombatban, (megye) — megh. 1893.október 28-án, Budapesten. (Budapest) — Atyja: Farkas János, (személy) (információ)  (nemesabrudbányai) (megye) színész, (L. I. köt. 476. old.) anyja Fodor Klára, (személy) (információ)  színésznő. — Atyja korán elhunyt, mire Horváth József (személy) (információ)  színigazgató (L. o.) lett a gyámja, de ez nemsokára tönkre ment, s ekkor Fejér Károly (személy) (információ)  (L. o.), ismert vidéki igazgató vette gyámsága alá, a kicsi színészleányt, akit egyébként már pólyáskorában is felhasználták színpadi szerepléshez, ha t. i. valamely darabban gőgicsélő kis gyermeket követelt a szerző; majd nagyobbacska korában játszott szerepet is, a „Salamon ítélete (cím) (információ)  és „Heródes gyermekmészárlásai (cím) című darabban. — Felnőtt korában fokozatosan játszott naivákat, szendéket, hősnőket, végül komika és anyaszínésznő lett. 1825-ben (időpont) Pozsonyban (megye) játszott. 16 éves korában férjhez ment Sz. D.-hez, e házasságból 9 gyermeke született, kik közül ketten: Sz. Károly (személy) és Árpád (L. o.) színészek lettek. 1837-ben (időpont) Kolozsvárott (megye) működött, azután vándorútra tér és leginkább Erdélyben (ország) (információ)  hódít a művészetével; 1842-43-ban (időpont) Győrben (megye) és Pozsonyban (megye) találjuk. 1844. (időpont) márc. 17-én Szigeti Józseffel (személy) (információ)  együtt a Nemzeti Színházhoz (intézmény) (információ)  szerződtették. 1848 (időpont) március nagy napjaiban ő is szavalta a „Talpra magyar-t (cím) és lelkesen vitte a nemzeti zászlót Pest (Budapest) uccáin és örült, hogy ő is segített a diadalt kivívni; egy olasz (nemzetiség) (információ)  csapat az ő arcképét tűzte lobogójára. Ezért meg is akarták büntetni, de elbujdosott. 1851-ben (időpont) másodszor is férjhez ment, Latkóczy Lajos (személy) festőművészhez (megh. 1855. augusztus havában, Gömör m. (megye) — Lásd: „Hölgyfutár (intézmény) 1855 (időpont) máj. 24. 765. old.). 1857-ben (időpont) tért vissza a Nemzeti Színházhoz, (intézmény) (információ)  melynek aztán büszkesége maradt 1891. (időpont) január 31-ig, amikor Szigligeti (személy) (információ)  „Mama (cím) (információ)  c. darabjában vett búcsút a közönségtől. A közönségnek az előadás előtt megnyilvánult ünneplését megelőzte a színpadi ünnepség. Érdekes azoknak névsora, akik őt akkor hódoló szavakkal üdvözölték: Beniczky Ferenc (személy) (információ)  színházi kormánybiztos, Paulay Ede, (személy) (információ)  az akkori színigazgató, Mihályfi Károly, (személy) (információ)  Felekyné, (személy) (információ)  Bényei István, (személy) (információ)  Zilahy Gyula (személy) (információ)  (akkor még a kolozsvári Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  tagja), Ráthonyi Ákos (személy) (információ)  (akkor még sziniiskolába járt), Follinusz Aurél, (személy) (információ)  gróf Zichy Géza (személy) (információ)  (akkor nevezték ki épp először intendássá), végül Fenyvessy Ferenc. (személy) (információ)  Ekkor kinevezték a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  tb. tagjává és életfogytig 1500 (időpont) frt évi tiszteletdíjat ajánlottak számára. — Koporsója fölött Császár Imre (személy) (információ)  mondott búcsúztatót. Erkel Elek (személy) (információ)  mellett nyugosznak hamvai (Kerepesi uti temető), a főváros (Budapest) által adományozott díszsírhelyen. — 1895. (időpont) okt. 28-án leplezték le a síremlékét, mely homokkőből készült, sziklatetőn keresztet ábrázol, a kereszt lábánál egy angyal ráborul a márványtáblára vésett névre, melyen ez a felírás áll: „Itt nyugossza örök álmát a haza legnagyobb „Mamá-ja. — A sirkőavató beszédet gr. Festetich Andor (személy) mondotta. — Sz. a vígjátéki mamák szerepkörében volt legkitűnőbb; jól sikerült alakításai voltak a jóindulatú, de katonás asszonyok, a szúrós nyelvű és epés vén leányok, a finomabb és durvább komikum találkozásán álló alakok. Alakjainak öltözetében is kereste a jellegzeteset. Sokoldalú képessége, kifogyhatatlan humora és természetes, művészi heve minden szerepét jelessé alkotta, tapsokra ragadva a közönséget; és a mily nagy volt a komikumban, ugyanolyan kitűnőnek bizonyult a drámában is. Szigligeti (személy) (információ)  ekkép jellemzi klasszikus tökélyű, kristálytiszta művészetét: „Szathmáryné (személy) nemcsak hogy nem rítt ki a díszes keretből, hanem csakhamar új szerepkört teremtett magának, melyben ő volt kitűnő, melyet senki sem vitathatott el tőle: eredeti a legkisebb árnyalatokig, minden izében magyar, távol minden utánzástól: élethű művészi kép, nemcsak a megszólamlásig, mint mondani szoktuk, hanem a megszólamláshoz is hű. Ez az új szerepkör a tekintetes asszonyoké volt. — Főbb szerepei: Fadette anyó (szerep) (Tücsök), (cím) Dajka (szerep) (Romeo), (cím) (információ)  Pernellné (szerep) (Tartuffe), (cím) (információ)  Tuffier asszony (szerep) (Idegesek), (cím) (információ)  Millerné (szerep) (Ármány és szerelem), (cím) (információ)  Brazovicsné (szerep) (Aranyember), (cím) (információ)  Mama (cím) (információ)  c. szerepe, Tóti Dorka (szerep) (Peleskei nótárius), (cím) (információ)  Fruzina (szerep) (Fösvény), (cím) (információ)  Színésznő (szerep) (információ)  (Mátrai vadászok) (cím) (információ)  Mogoriné (szerep) (Fenn az ernyő, nincsen kas), (cím) (információ)  stb. (Erődi Jenő.) (személy) (információ)  szin_IV.0233.pdf IV

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Szathmáry Dánielné Farkas Lujza címszóvég 31108 Szócikk: Szathmáry Dánielné Farkas Lujza (jobbatelki), ytelepulesy jobbatelke ytelepulesy jobbatelki ymegyey maros-torda megye ykodvegy színésznő, a legkiválóbb komika, a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy tb. tagja. sz. 1818. jún. xtalanevtizedx 1825 21-én, Rimaszombatban, ytelepulesy rimaszombat ytelepulesy Rimaszombat ymegyey gömör- és kis-hont megye ykodvegy — megh. 1893.október 28-án, Budapesten. Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy — Atyja: Farkas János, yszemelynevy farkas jános yszemelynevy Farkas János yszemelynevy farkas yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Farkas yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy (nemesabrudbányai) ytelepulesy nemesabrudbánya ytelepulesy nemesabrudbánya ymegyey alsó-fehér megye ykodvegy színész, (L. I. köt. 476. old.) anyja Fodor Klára, yszemelynevy fodor klára yszemelynevy Fodor Klára yszemelynevy fodor yszemelynevy klára yszemelynevy yszemelynevy Fodor yszemelynevy Klára yszemelynevy ykodvegy színésznő. — Atyja korán elhunyt, mire Horváth József yszemelynevy horváth józsef yszemelynevy Horváth József yszemelynevy horváth yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Horváth yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy színigazgató (L. o.) lett a gyámja, de ez nemsokára tönkre ment, s ekkor Fejér Károly yszemelynevy fejér károly yszemelynevy Fejér Károly yszemelynevy fejér yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Fejér yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy (L. o.), ismert vidéki igazgató vette gyámsága alá, a kicsi színészleányt, akit egyébként már pólyáskorában is felhasználták színpadi szerepléshez, ha t. i. valamely darabban gőgicsélő kis gyermeket követelt a szerző; majd nagyobbacska korában játszott szerepet is, a „Salamon ítélete ycimy salamon ítélete ycimy Salamon ítélete ycimy salamon ycimy ítélete ycimy ycimy Salamon ycimy ítélete ycimy ykodvegy és „Heródes gyermekmészárlásai ycimy heródes gyermekmészárlásai ycimy Heródes gyermekmészárlásai ycimy heródes ycimy gyermekmészárlásai ycimy ycimy Heródes ycimy gyermekmészárlásai ycimy ykodvegy című darabban. — Felnőtt korában fokozatosan játszott naivákat, szendéket, hősnőket, végül komika és anyaszínésznő lett. 1825-ben xevtizedx 1825 Pozsonyban xtalanevtizedx 1835 ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy játszott. 16 éves korában férjhez ment Sz. D.-hez, e házasságból 9 gyermeke született, kik közül ketten: Sz. Károly yszemelynevy sz. károly yszemelynevy Sz. Károly yszemelynevy sz. yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Sz. yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy és Árpád (L. o.) színészek lettek. 1837-ben xevtizedx 1835 Kolozsvárott xtalanevtizedx 1845 ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy működött, azután vándorútra tér és leginkább Erdélyben ytelepulesy erdély ytelepulesy Erdély yorszagy Románia ykodvegy hódít a művészetével; 1842-43-ban xevtizedx 1845 Győrben ytelepulesy győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy és Pozsonyban ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy találjuk. 1844. márc. 17-én Szigeti Józseffel yszemelynevy szigeti józsef yszemelynevy Szigeti József yszemelynevy szigeti yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Szigeti yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy együtt a Nemzeti Színházhoz yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy szerződtették. 1848 március xtalanevtizedx 1855 nagy napjaiban ő is szavalta a „Talpra magyar-t ycimy talpra magyar ycimy Talpra magyar ycimy talpra ycimy magyar ycimy ycimy Talpra ycimy magyar ycimy ykodvegy és lelkesen vitte a nemzeti zászlót Pest pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy uccáin és örült, hogy ő is segített a diadalt kivívni; egy olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy ynemzetisegy olasz ynemzetisegy ykodvegy csapat az ő arcképét tűzte lobogójára. Ezért meg is akarták büntetni, de elbujdosott. 1851-ben xevtizedx 1855 másodszor is férjhez ment, Latkóczy Lajos yszemelynevy latkóczy lajos yszemelynevy Latkóczy Lajos yszemelynevy latkóczy yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Latkóczy yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy festőművészhez (megh. 1855. augusztus havában, Gömör m. ytelepulesy gömör m. ytelepulesy Gömör m. ymegyey gömör- és kis-hont megye ykodvegy — Lásd: „Hölgyfutár yintezmenyy hölgyfutár yintezmenyy Hölgyfut yintezmenyy hölgyfutár yintezmenyy yintezmenyy Hölgyfut yintezmenyy ykodvegy 1855 máj. 24. 765. old.). 1857-ben tért vissza a Nemzeti Színházhoz, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy melynek aztán büszkesége maradt 1891. xevtizedx 1895 január 31-ig, amikor Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy ykodvegy „Mama ycimy mama ycimy Mama ycimy mama ycimy ycimy Mama ycimy ykodvegy c. darabjában vett búcsút a közönségtől. A közönségnek az előadás előtt megnyilvánult ünneplését megelőzte a színpadi ünnepség. Érdekes azoknak névsora, akik őt akkor hódoló szavakkal üdvözölték: Beniczky Ferenc yszemelynevy beniczky ferenc yszemelynevy Beniczky Ferenc yszemelynevy beniczky yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Beniczky yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy színházi kormánybiztos, Paulay Ede, yszemelynevy paulay ede yszemelynevy Paulay Ede yszemelynevy paulay yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Paulay yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy az akkori színigazgató, Mihályfi Károly, yszemelynevy mihályfi károly yszemelynevy Mihályfi Károly yszemelynevy mihályfi yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Mihályfi yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy Felekyné, yszemelynevy felekyne yszemelynevy Felekyné yszemelynevy felekyne yszemelynevy yszemelynevy Felekyné yszemelynevy ykodvegy Bényei István, yszemelynevy bényei istván yszemelynevy Bényei István yszemelynevy bényei yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Bényei yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy Zilahy Gyula yszemelynevy zilahy gyula yszemelynevy Zilahy Gyula yszemelynevy zilahy yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Zilahy yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy (akkor még a kolozsvári Nemzeti Színház yintezmenyy kolozsvári nemzeti színház yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy kolozsvári yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy ykodvegy tagja), Ráthonyi Ákos yszemelynevy ráthonyi ákos yszemelynevy Ráthonyi Ákos yszemelynevy ráthonyi yszemelynevy ákos yszemelynevy yszemelynevy Ráthonyi yszemelynevy Ákos yszemelynevy ykodvegy (akkor még sziniiskolába járt), Follinusz Aurél, yszemelynevy follinusz aurél yszemelynevy Follinusz Aurél yszemelynevy follinusz yszemelynevy aurél yszemelynevy yszemelynevy Follinusz yszemelynevy Aurél yszemelynevy ykodvegy gróf Zichy Géza yszemelynevy gróf zichy géza yszemelynevy gróf Zichy Géza yszemelynevy gróf yszemelynevy zichy yszemelynevy géza yszemelynevy yszemelynevy gróf yszemelynevy Zichy yszemelynevy Géza yszemelynevy ykodve (akkor nevezték ki épp először intendássá), végül Fenyvessy Ferenc. yszemelynevy fenyvessy ferenc yszemelynevy Fenyvessy Ferenc yszemelynevy fenyvessy yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Fenyvessy yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy Ekkor kinevezték a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy tb. tagjává és életfogytig 1500 xevtizedx 1505 frt xtalanevtizedx 1515 xtalanevtizedx 1525 évi tiszteletdíjat ajánlottak számára. — Koporsója fölött Császár Imre yszemelynevy császár imre yszemelynevy Császár Imre yszemelynevy császár yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Császár yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy mondott búcsúztatót. Erkel Elek yszemelynevy erkel elek yszemelynevy Erkel Elek yszemelynevy erkel yszemelynevy elek yszemelynevy yszemelynevy Erkel yszemelynevy Elek yszemelynevy ykodvegy mellett nyugosznak hamvai (Kerepesi uti temető), a főváros főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy által adományozott díszsírhelyen. — 1895. xevtizedx 1895 okt. 28-án leplezték le a síremlékét, mely homokkőből készült, sziklatetőn keresztet ábrázol, a kereszt lábánál egy angyal ráborul a márványtáblára vésett névre, melyen ez a felírás áll: „Itt nyugossza örök álmát a haza legnagyobb „Mamá-ja. — A sirkőavató beszédet gr. Festetich Andor yszemelynevy gr. festetich andor yszemelynevy gr. Festetich Andor yszemelynevy gr. yszemelynevy festetich yszemelynevy andor yszemelynevy yszemelynevy gr. yszemelynevy Festetich yszemelynevy Andor ysz mondotta. — Sz. a vígjátéki mamák szerepkörében volt legkitűnőbb; jól sikerült alakításai voltak a jóindulatú, de katonás asszonyok, a szúrós nyelvű és epés vén leányok, a finomabb és durvább komikum találkozásán álló alakok. Alakjainak öltözetében is kereste a jellegzeteset. Sokoldalú képessége, kifogyhatatlan humora és természetes, művészi heve minden szerepét jelessé alkotta, tapsokra ragadva a közönséget; és a mily nagy volt a komikumban, ugyanolyan kitűnőnek bizonyult a drámában is. Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy ykodvegy ekkép jellemzi klasszikus tökélyű, kristálytiszta művészetét: „Szathmáryné yszemelynevy szathmáryne yszemelynevy Szathmáryné yszemelynevy szathmáryne yszemelynevy yszemelynevy Szathmáryné yszemelynevy ykodvegy nemcsak hogy nem rítt ki a díszes keretből, hanem csakhamar új szerepkört teremtett magának, melyben ő volt kitűnő, melyet senki sem vitathatott el tőle: eredeti a legkisebb árnyalatokig, minden izében magyar, távol minden utánzástól: élethű művészi kép, nemcsak a megszólamlásig, mint mondani szoktuk, hanem a megszólamláshoz is hű. Ez az új szerepkör a tekintetes asszonyoké volt. — Főbb szerepei: Fadette anyó yszerepy fadette anyó yszerepy Fadette anyó yszerepy fadette yszerepy anyó yszerepy yszerepy Fadette yszerepy anyó yszerepy ykodvegy (Tücsök), ycimy tücsök ycimy Tücsök ycimy tücsök ycimy ycimy Tücsök ycimy ykodvegy Dajka yszerepy dajka yszerepy Dajka yszerepy dajka yszerepy yszerepy Dajka yszerepy ykodvegy (Romeo), ycimy romeo ycimy Romeo ycimy romeo ycimy ycimy Romeo ycimy ykodvegy Pernellné yszerepy pernellne yszerepy Pernellné yszerepy pernellne yszerepy yszerepy Pernellné yszerepy ykodvegy (Tartuffe), ycimy tartuffe ycimy Tartuffe ycimy tartuffe ycimy ycimy Tartuffe ycimy ykodvegy Tuffier asszony yszerepy tuffier asszony yszerepy Tuffier asszony yszerepy tuffier yszerepy asszony yszerepy yszerepy Tuffier yszerepy asszony yszerepy ykodvegy (Idegesek), ycimy idegesek ycimy Idegesek ycimy idegesek ycimy ycimy Idegesek ycimy ykodvegy Millerné yszerepy millerne yszerepy Millerné yszerepy millerne yszerepy yszerepy Millerné yszerepy ykodvegy (Ármány és szerelem), ycimy ármány és szerelem ycimy Ármány és szerelem ycimy ármány ycimy és ycimy szerelem ycimy ycimy Ármány ycimy és ycimy szerelem ycimy ykodvegy Brazovicsné yszerepy brazovicsne yszerepy Brazovicsné yszerepy brazovicsne yszerepy yszerepy Brazovicsné yszerepy ykodvegy (Aranyember), ycimy aranyember ycimy Aranyember ycimy aranyember ycimy ycimy Aranyember ycimy ykodvegy Mama ycimy mama ycimy Mama ycimy mama ycimy ycimy Mama ycimy ykodvegy c. szerepe, Tóti Dorka yszerepy tóti dorka yszerepy Tóti Dorka yszerepy tóti yszerepy dorka yszerepy yszerepy Tóti yszerepy Dorka yszerepy ykodvegy (Peleskei nótárius), ycimy peleskei nótárius ycimy Peleskei nótárius ycimy peleskei ycimy nótárius ycimy ycimy Peleskei ycimy nótárius ycimy ykodvegy Fruzina yszerepy fruzina yszerepy Fruzina yszerepy fruzina yszerepy yszerepy Fruzina yszerepy ykodvegy (Fösvény), ycimy fösvény ycimy Fösvény ycimy fösvény ycimy ycimy Fösvény ycimy ykodvegy Színésznő yszerepy színésznő yszerepy Színésznő yszerepy színésznő yszerepy yszerepy Színésznő yszerepy ykodvegy (Mátrai vadászok) ycimy mátrai vadászok ycimy Mátrai vadászok ycimy mátrai ycimy vadászok ycimy ycimy Mátrai ycimy vadászok ycimy ykodvegy Mogoriné yszerepy mogorine yszerepy Mogoriné yszerepy mogorine yszerepy yszerepy Mogoriné yszerepy ykodvegy (Fenn az ernyő, nincsen kas), ycimy fenn az ernyő, nincsen kas ycimy Fenn az ernyő, nincsen kas ycimy fenn ycimy az ycimy ernyő, ycimy nincsen ycimy kas ycimy ycimy Fenn ycimy az ycimy ernyő, ycimy nincsen ycimy kas ycimy ykodvegy stb. (Erődi Jenő.) yszemelynevy erődi jenő yszemelynevy Erődi Jenő yszemelynevy erődi yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Erődi yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy erődi jenő szin_IV.0233.pdf IV

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Szathmáry Dánielné Farkas Lujza - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1818

SZULETESIEVTIZED 1815

CSALADTAGJA Szathmáry Károly

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0233.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0233.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31108.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Szathmáry Dánielné Farkas Lujza

Szócikk: Szathmáry Dánielné Farkas Lujza (jobbatelki), színésznő, a legkiválóbb komika, a Nemzeti Színház tb. tagja. sz. 1818. jún. 21-én, Rimaszombatban, — megh. 1893.október 28-án, Budapesten. — Atyja: Farkas János, (nemesabrudbányai) színész, (L. I. köt. 476. old.) anyja Fodor Klára, színésznő. — Atyja korán elhunyt, mire Horváth József színigazgató (L. o.) lett a gyámja, de ez nemsokára tönkre ment, s ekkor Fejér Károly (L. o.), ismert vidéki igazgató vette gyámsága alá, a kicsi színészleányt, akit egyébként már pólyáskorában is felhasználták színpadi szerepléshez, ha t. i. valamely darabban gőgicsélő kis gyermeket követelt a szerző; majd nagyobbacska korában játszott szerepet is, a „Salamon ítélete és „Heródes gyermekmészárlásai című darabban. — Felnőtt korában fokozatosan játszott naivákat, szendéket, hősnőket, végül komika és anyaszínésznő lett. 1825-ben Pozsonyban játszott. 16 éves korában férjhez ment Sz. D.-hez, e házasságból 9 gyermeke született, kik közül ketten: Sz. Károly és Árpád (L. o.) színészek lettek. 1837-ben Kolozsvárott működött, azután vándorútra tér és leginkább Erdélyben hódít a művészetével; 1842-43-ban Győrben és Pozsonyban találjuk. 1844. márc. 17-én Szigeti Józseffel együtt a Nemzeti Színházhoz szerződtették. 1848 március nagy napjaiban ő is szavalta a „Talpra magyar-t és lelkesen vitte a nemzeti zászlót Pest uccáin és örült, hogy ő is segített a diadalt kivívni; egy olasz csapat az ő arcképét tűzte lobogójára. Ezért meg is akarták büntetni, de elbujdosott. 1851-ben másodszor is férjhez ment, Latkóczy Lajos festőművészhez (megh. 1855. augusztus havában, Gömör m. — Lásd: „Hölgyfutár 1855 máj. 24. 765. old.). 1857-ben tért vissza a Nemzeti Színházhoz, melynek aztán büszkesége maradt 1891. január 31-ig, amikor Szigligeti „Mama c. darabjában vett búcsút a közönségtől. A közönségnek az előadás előtt megnyilvánult ünneplését megelőzte a színpadi ünnepség. Érdekes azoknak névsora, akik őt akkor hódoló szavakkal üdvözölték: Beniczky Ferenc színházi kormánybiztos, Paulay Ede, az akkori színigazgató, Mihályfi Károly, Felekyné, Bényei István, Zilahy Gyula (akkor még a kolozsvári Nemzeti Színház tagja), Ráthonyi Ákos (akkor még sziniiskolába járt), Follinusz Aurél, gróf Zichy Géza (akkor nevezték ki épp először intendássá), végül Fenyvessy Ferenc. Ekkor kinevezték a Nemzeti Színház tb. tagjává és életfogytig 1500 frt évi tiszteletdíjat ajánlottak számára. — Koporsója fölött Császár Imre mondott búcsúztatót. Erkel Elek mellett nyugosznak hamvai (Kerepesi uti temető), a főváros által adományozott díszsírhelyen. — 1895. okt. 28-án leplezték le a síremlékét, mely homokkőből készült, sziklatetőn keresztet ábrázol, a kereszt lábánál egy angyal ráborul a márványtáblára vésett névre, melyen ez a felírás áll: „Itt nyugossza örök álmát a haza legnagyobb „Mamá-ja. — A sirkőavató beszédet gr. Festetich Andor mondotta. — Sz. a vígjátéki mamák szerepkörében volt legkitűnőbb; jól sikerült alakításai voltak a jóindulatú, de katonás asszonyok, a szúrós nyelvű és epés vén leányok, a finomabb és durvább komikum találkozásán álló alakok. Alakjainak öltözetében is kereste a jellegzeteset. Sokoldalú képessége, kifogyhatatlan humora és természetes, művészi heve minden szerepét jelessé alkotta, tapsokra ragadva a közönséget; és a mily nagy volt a komikumban, ugyanolyan kitűnőnek bizonyult a drámában is. Szigligeti ekkép jellemzi klasszikus tökélyű, kristálytiszta művészetét: „Szathmáryné nemcsak hogy nem rítt ki a díszes keretből, hanem csakhamar új szerepkört teremtett magának, melyben ő volt kitűnő, melyet senki sem vitathatott el tőle: eredeti a legkisebb árnyalatokig, minden izében magyar, távol minden utánzástól: élethű művészi kép, nemcsak a megszólamlásig, mint mondani szoktuk, hanem a megszólamláshoz is hű. Ez az új szerepkör a tekintetes asszonyoké volt. — Főbb szerepei: Fadette anyó (Tücsök), Dajka (Romeo), Pernellné (Tartuffe), Tuffier asszony (Idegesek), Millerné (Ármány és szerelem), Brazovicsné (Aranyember), Mama c. szerepe, Tóti Dorka (Peleskei nótárius), Fruzina (Fösvény), Színésznő (Mátrai vadászok) Mogoriné (Fenn az ernyő, nincsen kas), stb. (Erődi Jenő.) szin_IV.0233.pdf IV