Címszó: Szathmáry Dánielné Farkas Lujza -
Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1818
SZULETESIEVTIZED 1815
CSALADTAGJA Szathmáry Károly
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0233.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0233.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31108.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Szathmáry
Dánielné Farkas Lujza
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/531107.htm
Szócikk: Szathmáry Dánielné Farkas Lujza (jobbatelki),
(megye) színésznő,
a legkiválóbb komika, a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
tb. tagja. sz. 1818. (születés
éve) jún. 21-én, Rimaszombatban, (megye) — megh.
1893.október 28-án, Budapesten. (Budapest)
— Atyja: Farkas János, (személy) (információ)
(nemesabrudbányai) (megye) színész,
(L. I. köt. 476. old.) anyja Fodor Klára, (személy) (információ)
színésznő. — Atyja korán elhunyt, mire Horváth
József (személy)
(információ)
színigazgató (L. o.) lett a gyámja, de ez
nemsokára tönkre ment, s ekkor Fejér Károly (személy) (információ)
(L. o.), ismert vidéki igazgató vette gyámsága
alá, a kicsi színészleányt, akit egyébként már pólyáskorában is felhasználták színpadi
szerepléshez, ha t. i. valamely darabban gőgicsélő kis gyermeket követelt a szerző;
majd nagyobbacska korában játszott szerepet is, a „Salamon ítélete (cím) (információ)
és „Heródes gyermekmészárlásai (cím) című darabban.
— Felnőtt korában fokozatosan játszott naivákat, szendéket, hősnőket, végül komika
és anyaszínésznő lett. 1825-ben (időpont) Pozsonyban
(megye) játszott.
16 éves korában férjhez ment Sz. D.-hez, e házasságból 9 gyermeke született, kik
közül ketten: Sz. Károly (személy) és
Árpád (L. o.) színészek lettek. 1837-ben (időpont) Kolozsvárott
(megye) működött,
azután vándorútra tér és leginkább Erdélyben (ország) (információ)
hódít a művészetével; 1842-43-ban (időpont) Győrben
(megye) és
Pozsonyban (megye)
találjuk. 1844. (időpont) márc.
17-én Szigeti Józseffel (személy) (információ)
együtt a Nemzeti Színházhoz (intézmény)
(információ)
szerződtették. 1848 (időpont) március
nagy napjaiban ő is szavalta a „Talpra magyar-t (cím) és lelkesen
vitte a nemzeti zászlót Pest (Budapest)
uccáin és örült, hogy ő is segített a diadalt kivívni; egy olasz (nemzetiség)
(információ)
csapat az ő arcképét tűzte lobogójára. Ezért
meg is akarták büntetni, de elbujdosott. 1851-ben (időpont) másodszor
is férjhez ment, Latkóczy Lajos (személy) festőművészhez
(megh. 1855. augusztus havában, Gömör m. (megye) — Lásd:
„Hölgyfutár (intézmény)
1855 (időpont)
máj. 24. 765. old.). 1857-ben (időpont) tért
vissza a Nemzeti Színházhoz, (intézmény)
(információ)
melynek aztán büszkesége maradt 1891. (időpont) január
31-ig, amikor Szigligeti (személy) (információ)
„Mama (cím) (információ)
c. darabjában vett búcsút a közönségtől.
A közönségnek az előadás előtt megnyilvánult ünneplését megelőzte a színpadi ünnepség.
Érdekes azoknak névsora, akik őt akkor hódoló szavakkal üdvözölték: Beniczky Ferenc
(személy)
(információ)
színházi kormánybiztos, Paulay Ede, (személy) (információ)
az akkori színigazgató, Mihályfi Károly,
(személy)
(információ)
Felekyné, (személy) (információ)
Bényei István, (személy) (információ)
Zilahy Gyula (személy) (információ)
(akkor még a kolozsvári Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
tagja), Ráthonyi Ákos (személy) (információ)
(akkor még sziniiskolába járt), Follinusz
Aurél, (személy)
(információ)
gróf Zichy Géza (személy) (információ)
(akkor nevezték ki épp először intendássá),
végül Fenyvessy Ferenc. (személy) (információ)
Ekkor kinevezték a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
tb. tagjává és életfogytig 1500 (időpont) frt
évi tiszteletdíjat ajánlottak számára. — Koporsója fölött Császár Imre (személy) (információ)
mondott búcsúztatót. Erkel Elek (személy) (információ)
mellett nyugosznak hamvai (Kerepesi uti temető),
a főváros (Budapest)
által adományozott díszsírhelyen. — 1895. (időpont) okt.
28-án leplezték le a síremlékét, mely homokkőből készült, sziklatetőn keresztet
ábrázol, a kereszt lábánál egy angyal ráborul a márványtáblára vésett névre, melyen
ez a felírás áll: „Itt nyugossza örök álmát a haza legnagyobb „Mamá-ja. — A sirkőavató
beszédet gr. Festetich Andor (személy) mondotta.
— Sz. a vígjátéki mamák szerepkörében volt legkitűnőbb; jól sikerült alakításai
voltak a jóindulatú, de katonás asszonyok, a szúrós nyelvű és epés vén leányok,
a finomabb és durvább komikum találkozásán álló alakok. Alakjainak öltözetében is
kereste a jellegzeteset. Sokoldalú képessége, kifogyhatatlan humora és természetes,
művészi heve minden szerepét jelessé alkotta, tapsokra ragadva a közönséget; és
a mily nagy volt a komikumban, ugyanolyan kitűnőnek bizonyult a drámában is. Szigligeti
(személy)
(információ)
ekkép jellemzi klasszikus tökélyű, kristálytiszta
művészetét: „Szathmáryné (személy) nemcsak
hogy nem rítt ki a díszes keretből, hanem csakhamar új szerepkört teremtett magának,
melyben ő volt kitűnő, melyet senki sem vitathatott el tőle: eredeti a legkisebb
árnyalatokig, minden izében magyar, távol minden utánzástól: élethű művészi kép,
nemcsak a megszólamlásig, mint mondani szoktuk, hanem a megszólamláshoz is hű. Ez
az új szerepkör a tekintetes asszonyoké volt. — Főbb szerepei: Fadette anyó (szerep) (Tücsök),
(cím) Dajka
(szerep)
(Romeo), (cím)
(információ)
Pernellné (szerep) (Tartuffe),
(cím) (információ)
Tuffier asszony (szerep) (Idegesek),
(cím) (információ)
Millerné (szerep) (Ármány
és szerelem), (cím)
(információ)
Brazovicsné (szerep) (Aranyember),
(cím) (információ)
Mama (cím) (információ)
c. szerepe, Tóti Dorka (szerep) (Peleskei
nótárius), (cím)
(információ)
Fruzina (szerep) (Fösvény),
(cím) (információ)
Színésznő (szerep) (információ)
(Mátrai vadászok) (cím) (információ)
Mogoriné (szerep) (Fenn
az ernyő, nincsen kas), (cím) (információ)
stb. (Erődi Jenő.) (személy) (információ)
szin_IV.0233.pdf IV
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Szathmáry Dánielné Farkas Lujza
címszóvég 31108 Szócikk: Szathmáry Dánielné Farkas Lujza (jobbatelki), ytelepulesy
jobbatelke ytelepulesy jobbatelki ymegyey maros-torda megye ykodvegy színésznő,
a legkiválóbb komika, a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy
Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy tb. tagja. sz. 1818. jún. xtalanevtizedx 1825 21-én, Rimaszombatban,
ytelepulesy rimaszombat ytelepulesy Rimaszombat ymegyey gömör- és kis-hont
megye ykodvegy — megh. 1893.október 28-án, Budapesten. Budapest ytelepulesy
nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy — Atyja: Farkas János, yszemelynevy
farkas jános yszemelynevy Farkas János yszemelynevy farkas yszemelynevy jános
yszemelynevy yszemelynevy Farkas yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy (nemesabrudbányai)
ytelepulesy nemesabrudbánya ytelepulesy nemesabrudbánya ymegyey alsó-fehér
megye ykodvegy színész, (L. I. köt. 476. old.) anyja Fodor Klára, yszemelynevy
fodor klára yszemelynevy Fodor Klára yszemelynevy fodor yszemelynevy klára
yszemelynevy yszemelynevy Fodor yszemelynevy Klára yszemelynevy ykodvegy színésznő.
— Atyja korán elhunyt, mire Horváth József yszemelynevy horváth józsef
yszemelynevy Horváth József yszemelynevy horváth yszemelynevy józsef
yszemelynevy yszemelynevy Horváth yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy színigazgató
(L. o.) lett a gyámja, de ez nemsokára tönkre ment, s ekkor Fejér Károly yszemelynevy
fejér károly yszemelynevy Fejér Károly yszemelynevy fejér yszemelynevy károly
yszemelynevy yszemelynevy Fejér yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy (L. o.),
ismert vidéki igazgató vette gyámsága alá, a kicsi színészleányt, akit egyébként
már pólyáskorában is felhasználták színpadi szerepléshez, ha t. i. valamely darabban
gőgicsélő kis gyermeket követelt a szerző; majd nagyobbacska korában játszott szerepet
is, a „Salamon ítélete ycimy salamon ítélete ycimy Salamon ítélete ycimy
salamon ycimy ítélete ycimy ycimy Salamon ycimy ítélete ycimy ykodvegy és „Heródes
gyermekmészárlásai ycimy heródes gyermekmészárlásai ycimy Heródes gyermekmészárlásai
ycimy heródes ycimy gyermekmészárlásai ycimy ycimy Heródes ycimy
gyermekmészárlásai ycimy ykodvegy című darabban. — Felnőtt korában fokozatosan játszott
naivákat, szendéket, hősnőket, végül komika és anyaszínésznő lett. 1825-ben xevtizedx
1825 Pozsonyban xtalanevtizedx 1835 ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony
ymegyey pozsony megye ykodvegy játszott. 16 éves korában férjhez ment Sz. D.-hez,
e házasságból 9 gyermeke született, kik közül ketten: Sz. Károly yszemelynevy
sz. károly yszemelynevy Sz. Károly yszemelynevy sz. yszemelynevy károly
yszemelynevy yszemelynevy Sz. yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy és Árpád
(L. o.) színészek lettek. 1837-ben xevtizedx 1835 Kolozsvárott xtalanevtizedx
1845 ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy működött,
azután vándorútra tér és leginkább Erdélyben ytelepulesy erdély ytelepulesy
Erdély yorszagy Románia ykodvegy hódít a művészetével; 1842-43-ban xevtizedx
1845 Győrben ytelepulesy győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy és Pozsonyban
ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy találjuk.
1844. márc. 17-én Szigeti Józseffel yszemelynevy szigeti józsef yszemelynevy
Szigeti József yszemelynevy szigeti yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy
Szigeti yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy együtt a Nemzeti Színházhoz yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy szerződtették. 1848 március
xtalanevtizedx 1855 nagy napjaiban ő is szavalta a „Talpra magyar-t ycimy
talpra magyar ycimy Talpra magyar ycimy talpra ycimy magyar ycimy ycimy Talpra
ycimy magyar ycimy ykodvegy és lelkesen vitte a nemzeti zászlót Pest pest
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy uccáin és örült, hogy ő is
segített a diadalt kivívni; egy olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy olasz
ynemzetisegy olasz ynemzetisegy ynemzetisegy olasz ynemzetisegy ykodvegy csapat
az ő arcképét tűzte lobogójára. Ezért meg is akarták büntetni, de elbujdosott. 1851-ben
xevtizedx 1855 másodszor is férjhez ment, Latkóczy Lajos yszemelynevy latkóczy
lajos yszemelynevy Latkóczy Lajos yszemelynevy latkóczy yszemelynevy lajos
yszemelynevy yszemelynevy Latkóczy yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy festőművészhez
(megh. 1855. augusztus havában, Gömör m. ytelepulesy gömör m. ytelepulesy Gömör
m. ymegyey gömör- és kis-hont megye ykodvegy — Lásd: „Hölgyfutár yintezmenyy
hölgyfutár yintezmenyy Hölgyfut yintezmenyy hölgyfutár yintezmenyy yintezmenyy
Hölgyfut yintezmenyy ykodvegy 1855 máj. 24. 765. old.). 1857-ben tért vissza a Nemzeti
Színházhoz, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti
yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy melynek
aztán büszkesége maradt 1891. xevtizedx 1895 január 31-ig, amikor Szigligeti yszemelynevy
szigligeti yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy
yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy ykodvegy „Mama ycimy mama ycimy Mama ycimy
mama ycimy ycimy Mama ycimy ykodvegy c. darabjában vett búcsút a közönségtől. A
közönségnek az előadás előtt megnyilvánult ünneplését megelőzte a színpadi ünnepség.
Érdekes azoknak névsora, akik őt akkor hódoló szavakkal üdvözölték: Beniczky Ferenc
yszemelynevy beniczky ferenc yszemelynevy Beniczky Ferenc yszemelynevy beniczky
yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Beniczky yszemelynevy Ferenc
yszemelynevy ykodvegy színházi kormánybiztos, Paulay Ede, yszemelynevy paulay
ede yszemelynevy Paulay Ede yszemelynevy paulay yszemelynevy ede yszemelynevy
yszemelynevy Paulay yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy az akkori színigazgató,
Mihályfi Károly, yszemelynevy mihályfi károly yszemelynevy Mihályfi Károly
yszemelynevy mihályfi yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Mihályfi
yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy Felekyné, yszemelynevy felekyne
yszemelynevy Felekyné yszemelynevy felekyne yszemelynevy yszemelynevy Felekyné
yszemelynevy ykodvegy Bényei István, yszemelynevy bényei istván yszemelynevy
Bényei István yszemelynevy bényei yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy
Bényei yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy Zilahy Gyula yszemelynevy
zilahy gyula yszemelynevy Zilahy Gyula yszemelynevy zilahy yszemelynevy gyula
yszemelynevy yszemelynevy Zilahy yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy (akkor
még a kolozsvári Nemzeti Színház yintezmenyy kolozsvári nemzeti színház
yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy kolozsvári yintezmenyy nemzeti yintezmenyy
színház yintezmenyy yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy ykodvegy tagja), Ráthonyi Ákos
yszemelynevy ráthonyi ákos yszemelynevy Ráthonyi Ákos yszemelynevy ráthonyi
yszemelynevy ákos yszemelynevy yszemelynevy Ráthonyi yszemelynevy Ákos
yszemelynevy ykodvegy (akkor még sziniiskolába járt), Follinusz Aurél, yszemelynevy
follinusz aurél yszemelynevy Follinusz Aurél yszemelynevy follinusz
yszemelynevy aurél yszemelynevy yszemelynevy Follinusz yszemelynevy Aurél
yszemelynevy ykodvegy gróf Zichy Géza yszemelynevy gróf zichy géza yszemelynevy
gróf Zichy Géza yszemelynevy gróf yszemelynevy zichy yszemelynevy géza
yszemelynevy yszemelynevy gróf yszemelynevy Zichy yszemelynevy Géza
yszemelynevy ykodve (akkor nevezték ki épp először intendássá), végül Fenyvessy
Ferenc. yszemelynevy fenyvessy ferenc yszemelynevy Fenyvessy Ferenc
yszemelynevy fenyvessy yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Fenyvessy
yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy Ekkor kinevezték a Nemzeti Színház yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy tb. tagjává és életfogytig
1500 xevtizedx 1505 frt xtalanevtizedx 1515 xtalanevtizedx 1525 évi tiszteletdíjat
ajánlottak számára. — Koporsója fölött Császár Imre yszemelynevy császár imre
yszemelynevy Császár Imre yszemelynevy császár yszemelynevy imre yszemelynevy
yszemelynevy Császár yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy mondott búcsúztatót.
Erkel Elek yszemelynevy erkel elek yszemelynevy Erkel Elek yszemelynevy erkel
yszemelynevy elek yszemelynevy yszemelynevy Erkel yszemelynevy Elek
yszemelynevy ykodvegy mellett nyugosznak hamvai (Kerepesi uti temető), a főváros
főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy által adományozott
díszsírhelyen. — 1895. xevtizedx 1895 okt. 28-án leplezték le a síremlékét, mely
homokkőből készült, sziklatetőn keresztet ábrázol, a kereszt lábánál egy angyal
ráborul a márványtáblára vésett névre, melyen ez a felírás áll: „Itt nyugossza örök
álmát a haza legnagyobb „Mamá-ja. — A sirkőavató beszédet gr. Festetich Andor yszemelynevy
gr. festetich andor yszemelynevy gr. Festetich Andor yszemelynevy gr.
yszemelynevy festetich yszemelynevy andor yszemelynevy yszemelynevy gr.
yszemelynevy Festetich yszemelynevy Andor ysz mondotta. — Sz. a vígjátéki mamák
szerepkörében volt legkitűnőbb; jól sikerült alakításai voltak a jóindulatú, de
katonás asszonyok, a szúrós nyelvű és epés vén leányok, a finomabb és durvább komikum
találkozásán álló alakok. Alakjainak öltözetében is kereste a jellegzeteset. Sokoldalú
képessége, kifogyhatatlan humora és természetes, művészi heve minden szerepét jelessé
alkotta, tapsokra ragadva a közönséget; és a mily nagy volt a komikumban, ugyanolyan
kitűnőnek bizonyult a drámában is. Szigligeti yszemelynevy szigligeti
yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy yszemelynevy
Szigligeti yszemelynevy ykodvegy ekkép jellemzi klasszikus tökélyű, kristálytiszta
művészetét: „Szathmáryné yszemelynevy szathmáryne yszemelynevy Szathmáryné
yszemelynevy szathmáryne yszemelynevy yszemelynevy Szathmáryné yszemelynevy
ykodvegy nemcsak hogy nem rítt ki a díszes keretből, hanem csakhamar új szerepkört
teremtett magának, melyben ő volt kitűnő, melyet senki sem vitathatott el tőle:
eredeti a legkisebb árnyalatokig, minden izében magyar, távol minden utánzástól:
élethű művészi kép, nemcsak a megszólamlásig, mint mondani szoktuk, hanem a megszólamláshoz
is hű. Ez az új szerepkör a tekintetes asszonyoké volt. — Főbb szerepei: Fadette
anyó yszerepy fadette anyó yszerepy Fadette anyó yszerepy fadette yszerepy anyó
yszerepy yszerepy Fadette yszerepy anyó yszerepy ykodvegy (Tücsök), ycimy
tücsök ycimy Tücsök ycimy tücsök ycimy ycimy Tücsök ycimy ykodvegy Dajka yszerepy
dajka yszerepy Dajka yszerepy dajka yszerepy yszerepy Dajka yszerepy ykodvegy (Romeo),
ycimy romeo ycimy Romeo ycimy romeo ycimy ycimy Romeo ycimy ykodvegy Pernellné yszerepy
pernellne yszerepy Pernellné yszerepy pernellne yszerepy yszerepy Pernellné
yszerepy ykodvegy (Tartuffe), ycimy tartuffe ycimy Tartuffe ycimy tartuffe
ycimy ycimy Tartuffe ycimy ykodvegy Tuffier asszony yszerepy tuffier asszony
yszerepy Tuffier asszony yszerepy tuffier yszerepy asszony yszerepy yszerepy
Tuffier yszerepy asszony yszerepy ykodvegy (Idegesek), ycimy idegesek ycimy
Idegesek ycimy idegesek ycimy ycimy Idegesek ycimy ykodvegy Millerné yszerepy
millerne yszerepy Millerné yszerepy millerne yszerepy yszerepy Millerné
yszerepy ykodvegy (Ármány és szerelem), ycimy ármány és szerelem ycimy Ármány
és szerelem ycimy ármány ycimy és ycimy szerelem ycimy ycimy Ármány ycimy és
ycimy szerelem ycimy ykodvegy Brazovicsné yszerepy brazovicsne yszerepy
Brazovicsné yszerepy brazovicsne yszerepy yszerepy Brazovicsné yszerepy
ykodvegy (Aranyember), ycimy aranyember ycimy Aranyember ycimy aranyember ycimy
ycimy Aranyember ycimy ykodvegy Mama ycimy mama ycimy Mama ycimy mama ycimy
ycimy Mama ycimy ykodvegy c. szerepe, Tóti Dorka yszerepy tóti dorka yszerepy
Tóti Dorka yszerepy tóti yszerepy dorka yszerepy yszerepy Tóti yszerepy Dorka
yszerepy ykodvegy (Peleskei nótárius), ycimy peleskei nótárius ycimy Peleskei
nótárius ycimy peleskei ycimy nótárius ycimy ycimy Peleskei ycimy nótárius
ycimy ykodvegy Fruzina yszerepy fruzina yszerepy Fruzina yszerepy fruzina
yszerepy yszerepy Fruzina yszerepy ykodvegy (Fösvény), ycimy fösvény ycimy
Fösvény ycimy fösvény ycimy ycimy Fösvény ycimy ykodvegy Színésznő yszerepy
színésznő yszerepy Színésznő yszerepy színésznő yszerepy yszerepy Színésznő
yszerepy ykodvegy (Mátrai vadászok) ycimy mátrai vadászok ycimy Mátrai vadászok
ycimy mátrai ycimy vadászok ycimy ycimy Mátrai ycimy vadászok ycimy ykodvegy Mogoriné
yszerepy mogorine yszerepy Mogoriné yszerepy mogorine yszerepy yszerepy
Mogoriné yszerepy ykodvegy (Fenn az ernyő, nincsen kas), ycimy fenn az ernyő,
nincsen kas ycimy Fenn az ernyő, nincsen kas ycimy fenn ycimy az ycimy ernyő,
ycimy nincsen ycimy kas ycimy ycimy Fenn ycimy az ycimy ernyő, ycimy nincsen
ycimy kas ycimy ykodvegy stb. (Erődi Jenő.) yszemelynevy erődi jenő
yszemelynevy Erődi Jenő yszemelynevy erődi yszemelynevy jenő yszemelynevy
yszemelynevy Erődi yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy
erődi jenő szin_IV.0233.pdf IV
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Szathmáry Dánielné Farkas Lujza -
Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1818
SZULETESIEVTIZED 1815
CSALADTAGJA Szathmáry Károly
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0233.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0233.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31108.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Szathmáry
Dánielné Farkas Lujza
Szócikk: Szathmáry Dánielné Farkas Lujza (jobbatelki),
színésznő, a legkiválóbb komika, a Nemzeti Színház tb. tagja. sz. 1818. jún. 21-én,
Rimaszombatban, — megh. 1893.október 28-án, Budapesten. — Atyja: Farkas János, (nemesabrudbányai)
színész, (L. I. köt. 476. old.) anyja Fodor Klára, színésznő. — Atyja korán elhunyt,
mire Horváth József színigazgató (L. o.) lett a gyámja, de ez nemsokára tönkre ment,
s ekkor Fejér Károly (L. o.), ismert vidéki igazgató vette gyámsága alá, a kicsi
színészleányt, akit egyébként már pólyáskorában is felhasználták színpadi szerepléshez,
ha t. i. valamely darabban gőgicsélő kis gyermeket követelt a szerző; majd nagyobbacska
korában játszott szerepet is, a „Salamon ítélete és „Heródes gyermekmészárlásai
című darabban. — Felnőtt korában fokozatosan játszott naivákat, szendéket, hősnőket,
végül komika és anyaszínésznő lett. 1825-ben Pozsonyban játszott. 16 éves korában
férjhez ment Sz. D.-hez, e házasságból 9 gyermeke született, kik közül ketten: Sz.
Károly és Árpád (L. o.) színészek lettek. 1837-ben Kolozsvárott működött, azután
vándorútra tér és leginkább Erdélyben hódít a művészetével; 1842-43-ban Győrben
és Pozsonyban találjuk. 1844. márc. 17-én Szigeti Józseffel együtt a Nemzeti Színházhoz
szerződtették. 1848 március nagy napjaiban ő is szavalta a „Talpra magyar-t és lelkesen
vitte a nemzeti zászlót Pest uccáin és örült, hogy ő is segített a diadalt kivívni;
egy olasz csapat az ő arcképét tűzte lobogójára. Ezért meg is akarták büntetni,
de elbujdosott. 1851-ben másodszor is férjhez ment, Latkóczy Lajos festőművészhez
(megh. 1855. augusztus havában, Gömör m. — Lásd: „Hölgyfutár 1855 máj. 24. 765.
old.). 1857-ben tért vissza a Nemzeti Színházhoz, melynek aztán büszkesége maradt
1891. január 31-ig, amikor Szigligeti „Mama c. darabjában vett búcsút a közönségtől.
A közönségnek az előadás előtt megnyilvánult ünneplését megelőzte a színpadi ünnepség.
Érdekes azoknak névsora, akik őt akkor hódoló szavakkal üdvözölték: Beniczky Ferenc
színházi kormánybiztos, Paulay Ede, az akkori színigazgató, Mihályfi Károly, Felekyné,
Bényei István, Zilahy Gyula (akkor még a kolozsvári Nemzeti Színház tagja), Ráthonyi
Ákos (akkor még sziniiskolába járt), Follinusz Aurél, gróf Zichy Géza (akkor nevezték
ki épp először intendássá), végül Fenyvessy Ferenc. Ekkor kinevezték a Nemzeti Színház
tb. tagjává és életfogytig 1500 frt évi tiszteletdíjat ajánlottak számára. — Koporsója
fölött Császár Imre mondott búcsúztatót. Erkel Elek mellett nyugosznak hamvai (Kerepesi
uti temető), a főváros által adományozott díszsírhelyen. — 1895. okt. 28-án leplezték
le a síremlékét, mely homokkőből készült, sziklatetőn keresztet ábrázol, a kereszt
lábánál egy angyal ráborul a márványtáblára vésett névre, melyen ez a felírás áll:
„Itt nyugossza örök álmát a haza legnagyobb „Mamá-ja. — A sirkőavató beszédet gr.
Festetich Andor mondotta. — Sz. a vígjátéki mamák szerepkörében volt legkitűnőbb;
jól sikerült alakításai voltak a jóindulatú, de katonás asszonyok, a szúrós nyelvű
és epés vén leányok, a finomabb és durvább komikum találkozásán álló alakok. Alakjainak
öltözetében is kereste a jellegzeteset. Sokoldalú képessége, kifogyhatatlan humora
és természetes, művészi heve minden szerepét jelessé alkotta, tapsokra ragadva a
közönséget; és a mily nagy volt a komikumban, ugyanolyan kitűnőnek bizonyult a drámában
is. Szigligeti ekkép jellemzi klasszikus tökélyű, kristálytiszta művészetét: „Szathmáryné
nemcsak hogy nem rítt ki a díszes keretből, hanem csakhamar új szerepkört teremtett
magának, melyben ő volt kitűnő, melyet senki sem vitathatott el tőle: eredeti a
legkisebb árnyalatokig, minden izében magyar, távol minden utánzástól: élethű művészi
kép, nemcsak a megszólamlásig, mint mondani szoktuk, hanem a megszólamláshoz is
hű. Ez az új szerepkör a tekintetes asszonyoké volt. — Főbb szerepei: Fadette anyó
(Tücsök), Dajka (Romeo), Pernellné (Tartuffe), Tuffier asszony (Idegesek), Millerné
(Ármány és szerelem), Brazovicsné (Aranyember), Mama c. szerepe, Tóti Dorka (Peleskei
nótárius), Fruzina (Fösvény), Színésznő (Mátrai vadászok) Mogoriné (Fenn az ernyő,
nincsen kas), stb. (Erődi Jenő.) szin_IV.0233.pdf IV
