Címszó: Széchenyi István gr. - Magyar
Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1791
SZULETESIEVTIZED 1795
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0244.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0244.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31131.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Széchenyi
István gr.
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/531130.htm
Szócikk: Széchenyi István gr. (sárvári (megye) és felsővidéki),
(ország)
a „legnagyobb magyar, a Magy. Tud. Akadémia (intézmény)
megalapítója, közmunka- és közlekedésügyi miniszter, sz. 1791. (születés
éve) szept. 21-én, Bécsben, (ország) megh.
1860. ápr. 8-án, Döblingben. (ország) Már
1825-ben (időpont)
védelmébe veszi a nemzeti nyelv ügyét, majd 1832-től (időpont) élénken
agitált egy állandó fővárosi (Budapest)
magyar szinház alapítása érdekében, mert jól tudta, hogy a színház elsősorban terjeszti
az erkölcsöt és ízlést, a nyelv tisztaságát és a nemzeti érzés fontosságát; de ezenkívül
a magyarosodást is előmozdítja; erre pedig nagy szükség volt a 18. század elején,
mert a főváros (Budapest)
német (nemzetiség)
(információ)
jellegű volt; két német színház (intézmény)
(információ)
hirdette itt a germán szellemet. 1831. (időpont) aug.
havában Pestmegye (megye) rendei
állandó szinibizottságot alkottak, melynek egyik buzgó tagja Sz. is volt, aki ezentúl
élénk tevékenységet fejtett ki a nemzeti színjátszás érdekében. A fővároshoz (Budapest)
méltó színházat akart építeni még pedig oly helyen, hol az a főváros (Budapest)
szépségét emelné. 1832-ben (időpont) egy
röpiratban, („Magyar Játékszinrül) (cím) (információ)
azt írja, hogy nemcsak egy színházat kell
emelnünk a fővárosban, (Budapest)
hanem minden nagyobb városban egyet, de addig is egész erőnkkel a pestit (Budapest)
kell megteremtenünk, még pedig közerőből, s mivel jól ismerte nemzetét, nem közadakozás
útján, hanem részvénytársasági alapon s a német színház (intézmény)
(információ)
628.000 forintjával szemben csak 200.000
forintot akar jegyeztetni részvénytőkéül s ebből is csak a fele fordíttatnék az
építésre és berendezésre. A színházat a mai József-térre tervezte (ugyanide szánta
az Akadémia (intézmény)
(információ)
palotáját és a városházát). Íme, Sz. még
nem mert nemzeti színházra gondolni! Viszont röpirata a legapróbb részletekig kidolgozza
a szinházalapítás — és építés tervét. Tudvalevő, hogy Széchenyi (személy) (információ)
e ja vaslatát nem fogadták el s a színház
nem részvénytársasági alapon keletkezett, hanem Pest vármegye (megye) vette
kezébe a dolgot, de fölkérte Széchenyit, (személy) (információ)
hogy készítsen számára javaslatot arra nézve,
mint lehetne megindítani a munkálatokat. Széchenyi, (személy) (információ)
noha nem értett egyet a megyei színház tervével,
sem a hely nem tetszett neki, ahova a színházat szánták, szívesen rendelkezésére
bocsátotta a megyének erejét. A közel jövő igazolta Széchenyit: (személy) (információ)
a pesti (Budapest)
színtársulat az 1837-ik (időpont) évben
megnyílt színházban csakhamar pénzügyi zavarokba jutott s a vármegye nem tudott
rajta segíteni s az 1839—40. (időpont) országgyűlés,
Széchenyi (személy)
(információ)
intenciói szerint, országos pénzsegélyt szavazott
meg a színháznak — ezóta viseli színházunk a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
nevet. 1833-ban (időpont) pályakérdést
ír ki: „Miképen lehetne a magyar játékszínt Budapesten (Budapest)
állandóan megalapítani? (A nyertes Fáy András (személy) (információ)
lett.) A nagy reformátor emlékezetére a M.
Tud. Akadémia (intézmény)
alapításának 100 éves évfordulója alkalmából, 1925. (időpont) nov.
8-án, a Városi Színház (intézmény)
(információ)
díszelőadást tartott Szász Károly (személy) (információ)
prológusával, utána a „Sárga csikó (cím) (információ)
került szinre. (Erődi Jenő.) (személy) (információ)
szin_IV.0244.pdf IV
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Széchenyi István gr. címszóvég 31131 Szócikk:
Széchenyi István gr. (sárvári ytelepulesy sárvár ytelepulesy sárvár ymegyey vas
megye ykodvegy és felsővidéki), ytelepulesy felsővidék ytelepulesy felsővidék
yorszagy Szlovákia ykodvegy a „legnagyobb magyar, a Magy. Tud. Akadémia yintezmenyy
magy. tud. akadémia yintezmenyy Magy. Tu yintezmenyy magy. yintezmenyy tud.
yintezmenyy akadémia yintezmenyy yintezmenyy Magy. yintezmenyy Tu yintezmenyy
ykodvegy megalapítója, közmunka- és közlekedésügyi miniszter, sz. 1791. szept. xtalanevtizedx
1805 xtalanevtizedx 1815 21-én, Bécsben, ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs
yorszagy Ausztria ykodvegy megh. 1860. ápr. 8-án, Döblingben. ytelepulesy
döbling ytelepulesy Döbling yorszagy Ausztria ykodvegy Már 1825-ben xevtizedx
1825 védelmébe xtalanevtizedx 1835 veszi a nemzeti nyelv ügyét, majd 1832-től xevtizedx
1835 élénken agitált egy állandó fővárosi főváros ytelepulesy nagybudapest
ytelepulesy budapest ykodvegy magyar szinház alapítása érdekében, mert jól tudta,
hogy a színház elsősorban terjeszti az erkölcsöt és ízlést, a nyelv tisztaságát
és a nemzeti érzés fontosságát; de ezenkívül a magyarosodást is előmozdítja; erre
pedig nagy szükség volt a 18. század elején, mert a főváros főváros ytelepulesy
nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy német ynemzetisegy német
ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német
ynemzetisegy ykodvegy jellegű volt; két német színház yintezmenyy német színház
yintezmenyy német sz yintezmenyy német yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy német yintezmenyy sz yintezmenyy ykodvegy hirdette itt a germán szellemet.
1831. aug. havában Pestmegye ytelepulesy pestmegye ytelepulesy Pestmegye
ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy rendei állandó szinibizottságot alkottak,
melynek egyik buzgó tagja Sz. is volt, aki ezentúl élénk tevékenységet fejtett ki
a nemzeti színjátszás érdekében. A fővároshoz főváros ytelepulesy nagybudapest
ytelepulesy budapest ykodvegy méltó színházat akart építeni még pedig oly helyen,
hol az a főváros főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy
szépségét emelné. 1832-ben egy röpiratban, („Magyar Játékszinrül) ycimy magyar játékszinrül
ycimy Magyar Játékszinrül ycimy magyar ycimy játékszinrül ycimy ycimy Magyar
ycimy Játékszinrül ycimy ykodvegy azt írja, hogy nemcsak egy színházat kell emelnünk
a fővárosban, főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy hanem
minden nagyobb városban egyet, de addig is egész erőnkkel a pestit pest
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy kell megteremtenünk, még
pedig közerőből, s mivel jól ismerte nemzetét, nem közadakozás útján, hanem részvénytársasági
alapon s a német színház yintezmenyy német színház yintezmenyy német sz
yintezmenyy német yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy német yintezmenyy
sz yintezmenyy ykodvegy 628.000 forintjával szemben csak 200.000 forintot akar jegyeztetni
részvénytőkéül s ebből is csak a fele fordíttatnék az építésre és berendezésre.
A színházat a mai József-térre tervezte (ugyanide szánta az Akadémia yintezmenyy
akadémia yintezmenyy Akadémia yintezmenyy akadémia yintezmenyy yintezmenyy
Akadémia yintezmenyy ykodvegy palotáját és a városházát). Íme, Sz. még nem mert
nemzeti színházra gondolni! Viszont röpirata a legapróbb részletekig kidolgozza
a szinházalapítás — és építés tervét. Tudvalevő, hogy Széchenyi yszemelynevy
széchenyi yszemelynevy Széchenyi yszemelynevy széchenyi yszemelynevy
yszemelynevy Széchenyi yszemelynevy ykodvegy e ja vaslatát nem fogadták el s a színház
nem részvénytársasági alapon keletkezett, hanem Pest vármegye ytelepulesy pest
vármegye ytelepulesy Pest vármegye ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye
ykodvegy vette kezébe a dolgot, de fölkérte Széchenyit, yszemelynevy széchenyi
yszemelynevy Széchenyi yszemelynevy széchenyi yszemelynevy yszemelynevy
Széchenyi yszemelynevy ykodvegy hogy készítsen számára javaslatot arra nézve, mint
lehetne megindítani a munkálatokat. Széchenyi, yszemelynevy széchenyi
yszemelynevy Széchenyi yszemelynevy yszemelynevy széchenyi yszemelynevy
yszemelynevy yszemelynevy Széchenyi yszemelynevy ykodvegy noha nem értett egyet
a megyei színház tervével, sem a hely nem tetszett neki, ahova a színházat szánták,
szívesen rendelkezésére bocsátotta a megyének erejét. A közel jövő igazolta Széchenyit:
yszemelynevy széchenyi yszemelynevy Széchenyi yszemelynevy széchenyi
yszemelynevy yszemelynevy Széchenyi yszemelynevy ykodvegy a pesti pest
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy színtársulat az 1837-ik évben
megnyílt színházban csakhamar pénzügyi zavarokba jutott s a vármegye nem tudott
rajta segíteni s az 1839—40. országgyűlés, Széchenyi yszemelynevy széchenyi
yszemelynevy Széchenyi yszemelynevy széchenyi yszemelynevy yszemelynevy Széchenyi
yszemelynevy ykodvegy intenciói szerint, országos pénzsegélyt szavazott meg a színháznak
— ezóta viseli színházunk a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy nevet. 1833-ban pályakérdést xtalanevtizedx
1845 xtalanevtizedx 1855 ír ki: „Miképen lehetne a magyar játékszínt Budapesten
Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy állandóan megalapítani?
(A nyertes Fáy András yszemelynevy fáy andrás yszemelynevy Fáy András
yszemelynevy fáy yszemelynevy andrás yszemelynevy yszemelynevy Fáy yszemelynevy
András yszemelynevy ykodvegy lett.) A nagy reformátor emlékezetére a M. Tud. Akadémia
yintezmenyy m. tud. akadémia yintezmenyy M. Tud. yintezmenyy m. yintezmenyy
tud. yintezmenyy akadémia yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Tud.
yintezmenyy ykodvegy alapításának 100 éves évfordulója alkalmából, 1925. xevtizedx
1925 nov. 8-án, a Városi Színház yintezmenyy városi színház yintezmenyy Városi
S yintezmenyy városi yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Városi
yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy díszelőadást tartott Szász Károly yszemelynevy
szász károly yszemelynevy Szász Károly yszemelynevy szász yszemelynevy károly
yszemelynevy yszemelynevy Szász yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy prológusával,
utána a „Sárga csikó ycimy sárga csikó ycimy Sárga csikó ycimy sárga ycimy
csikó ycimy ycimy Sárga ycimy csikó ycimy ykodvegy került szinre. (Erődi Jenő.)
yszemelynevy erődi jenő yszemelynevy Erődi Jenő yszemelynevy erődi yszemelynevy
jenő yszemelynevy yszemelynevy Erődi yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy
erődi jenő szin_IV.0244.pdf IV
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Széchenyi István gr. - Magyar
Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1791
SZULETESIEVTIZED 1795
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0244.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0244.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31131.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Széchenyi
István gr.
Szócikk: Széchenyi István gr. (sárvári és felsővidéki),
a „legnagyobb magyar, a Magy. Tud. Akadémia megalapítója, közmunka- és közlekedésügyi
miniszter, sz. 1791. szept. 21-én, Bécsben, megh. 1860. ápr. 8-án, Döblingben. Már
1825-ben védelmébe veszi a nemzeti nyelv ügyét, majd 1832-től élénken agitált egy
állandó fővárosi magyar szinház alapítása érdekében, mert jól tudta, hogy a színház
elsősorban terjeszti az erkölcsöt és ízlést, a nyelv tisztaságát és a nemzeti érzés
fontosságát; de ezenkívül a magyarosodást is előmozdítja; erre pedig nagy szükség
volt a 18. század elején, mert a főváros német jellegű volt; két német színház hirdette
itt a germán szellemet. 1831. aug. havában Pestmegye rendei állandó szinibizottságot
alkottak, melynek egyik buzgó tagja Sz. is volt, aki ezentúl élénk tevékenységet
fejtett ki a nemzeti színjátszás érdekében. A fővároshoz méltó színházat akart építeni
még pedig oly helyen, hol az a főváros szépségét emelné. 1832-ben egy röpiratban,
(„Magyar Játékszinrül) azt írja, hogy nemcsak egy színházat kell emelnünk a fővárosban,
hanem minden nagyobb városban egyet, de addig is egész erőnkkel a pestit kell megteremtenünk,
még pedig közerőből, s mivel jól ismerte nemzetét, nem közadakozás útján, hanem
részvénytársasági alapon s a német színház 628.000 forintjával szemben csak 200.000
forintot akar jegyeztetni részvénytőkéül s ebből is csak a fele fordíttatnék az
építésre és berendezésre. A színházat a mai József-térre tervezte (ugyanide szánta
az Akadémia palotáját és a városházát). Íme, Sz. még nem mert nemzeti színházra
gondolni! Viszont röpirata a legapróbb részletekig kidolgozza a szinházalapítás
— és építés tervét. Tudvalevő, hogy Széchenyi e ja vaslatát nem fogadták el s a
színház nem részvénytársasági alapon keletkezett, hanem Pest vármegye vette kezébe
a dolgot, de fölkérte Széchenyit, hogy készítsen számára javaslatot arra nézve,
mint lehetne megindítani a munkálatokat. Széchenyi, noha nem értett egyet a megyei
színház tervével, sem a hely nem tetszett neki, ahova a színházat szánták, szívesen
rendelkezésére bocsátotta a megyének erejét. A közel jövő igazolta Széchenyit: a
pesti színtársulat az 1837-ik évben megnyílt színházban csakhamar pénzügyi zavarokba
jutott s a vármegye nem tudott rajta segíteni s az 1839—40. országgyűlés, Széchenyi
intenciói szerint, országos pénzsegélyt szavazott meg a színháznak — ezóta viseli
színházunk a Nemzeti Színház nevet. 1833-ban pályakérdést ír ki: „Miképen lehetne
a magyar játékszínt Budapesten állandóan megalapítani? (A nyertes Fáy András lett.)
A nagy reformátor emlékezetére a M. Tud. Akadémia alapításának 100 éves évfordulója
alkalmából, 1925. nov. 8-án, a Városi Színház díszelőadást tartott Szász Károly
prológusával, utána a „Sárga csikó került szinre. (Erődi Jenő.) szin_IV.0244.pdf
IV
