Címszó: Széchenyi István gr. - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1791

SZULETESIEVTIZED 1795

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0244.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0244.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31131.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Széchenyi István gr.

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/531130.htm

 

Szócikk: Széchenyi István gr. (sárvári (megye) és felsővidéki), (ország) a „legnagyobb magyar, a Magy. Tud. Akadémia (intézmény) megalapítója, közmunka- és közlekedésügyi miniszter, sz. 1791. (születés éve) szept. 21-én, Bécsben, (ország) megh. 1860. ápr. 8-án, Döblingben. (ország) Már 1825-ben (időpont) védelmébe veszi a nemzeti nyelv ügyét, majd 1832-től (időpont) élénken agitált egy állandó fővárosi (Budapest) magyar szinház alapítása érdekében, mert jól tudta, hogy a színház elsősorban terjeszti az erkölcsöt és ízlést, a nyelv tisztaságát és a nemzeti érzés fontosságát; de ezenkívül a magyarosodást is előmozdítja; erre pedig nagy szükség volt a 18. század elején, mert a főváros (Budapest) német (nemzetiség) (információ)  jellegű volt; két német színház (intézmény) (információ)  hirdette itt a germán szellemet. 1831. (időpont) aug. havában Pestmegye (megye) rendei állandó szinibizottságot alkottak, melynek egyik buzgó tagja Sz. is volt, aki ezentúl élénk tevékenységet fejtett ki a nemzeti színjátszás érdekében. A fővároshoz (Budapest) méltó színházat akart építeni még pedig oly helyen, hol az a főváros (Budapest) szépségét emelné. 1832-ben (időpont) egy röpiratban, („Magyar Játékszinrül) (cím) (információ)  azt írja, hogy nemcsak egy színházat kell emelnünk a fővárosban, (Budapest) hanem minden nagyobb városban egyet, de addig is egész erőnkkel a pestit (Budapest) kell megteremtenünk, még pedig közerőből, s mivel jól ismerte nemzetét, nem közadakozás útján, hanem részvénytársasági alapon s a német színház (intézmény) (információ)  628.000 forintjával szemben csak 200.000 forintot akar jegyeztetni részvénytőkéül s ebből is csak a fele fordíttatnék az építésre és berendezésre. A színházat a mai József-térre tervezte (ugyanide szánta az Akadémia (intézmény) (információ)  palotáját és a városházát). Íme, Sz. még nem mert nemzeti színházra gondolni! Viszont röpirata a legapróbb részletekig kidolgozza a szinházalapítás — és építés tervét. Tudvalevő, hogy Széchenyi (személy) (információ)  e ja vaslatát nem fogadták el s a színház nem részvénytársasági alapon keletkezett, hanem Pest vármegye (megye) vette kezébe a dolgot, de fölkérte Széchenyit, (személy) (információ)  hogy készítsen számára javaslatot arra nézve, mint lehetne megindítani a munkálatokat. Széchenyi, (személy) (információ)  noha nem értett egyet a megyei színház tervével, sem a hely nem tetszett neki, ahova a színházat szánták, szívesen rendelkezésére bocsátotta a megyének erejét. A közel jövő igazolta Széchenyit: (személy) (információ)  a pesti (Budapest) színtársulat az 1837-ik (időpont) évben megnyílt színházban csakhamar pénzügyi zavarokba jutott s a vármegye nem tudott rajta segíteni s az 1839—40. (időpont) országgyűlés, Széchenyi (személy) (információ)  intenciói szerint, országos pénzsegélyt szavazott meg a színháznak — ezóta viseli színházunk a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  nevet. 1833-ban (időpont) pályakérdést ír ki: „Miképen lehetne a magyar játékszínt Budapesten (Budapest) állandóan megalapítani? (A nyertes Fáy András (személy) (információ)  lett.) A nagy reformátor emlékezetére a M. Tud. Akadémia (intézmény) alapításának 100 éves évfordulója alkalmából, 1925. (időpont) nov. 8-án, a Városi Színház (intézmény) (információ)  díszelőadást tartott Szász Károly (személy) (információ)  prológusával, utána a „Sárga csikó (cím) (információ)  került szinre. (Erődi Jenő.) (személy) (információ)  szin_IV.0244.pdf IV

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Széchenyi István gr. címszóvég 31131 Szócikk: Széchenyi István gr. (sárvári ytelepulesy sárvár ytelepulesy sárvár ymegyey vas megye ykodvegy és felsővidéki), ytelepulesy felsővidék ytelepulesy felsővidék yorszagy Szlovákia ykodvegy a „legnagyobb magyar, a Magy. Tud. Akadémia yintezmenyy magy. tud. akadémia yintezmenyy Magy. Tu yintezmenyy magy. yintezmenyy tud. yintezmenyy akadémia yintezmenyy yintezmenyy Magy. yintezmenyy Tu yintezmenyy ykodvegy megalapítója, közmunka- és közlekedésügyi miniszter, sz. 1791. szept. xtalanevtizedx 1805 xtalanevtizedx 1815 21-én, Bécsben, ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy megh. 1860. ápr. 8-án, Döblingben. ytelepulesy döbling ytelepulesy Döbling yorszagy Ausztria ykodvegy Már 1825-ben xevtizedx 1825 védelmébe xtalanevtizedx 1835 veszi a nemzeti nyelv ügyét, majd 1832-től xevtizedx 1835 élénken agitált egy állandó fővárosi főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy magyar szinház alapítása érdekében, mert jól tudta, hogy a színház elsősorban terjeszti az erkölcsöt és ízlést, a nyelv tisztaságát és a nemzeti érzés fontosságát; de ezenkívül a magyarosodást is előmozdítja; erre pedig nagy szükség volt a 18. század elején, mert a főváros főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy jellegű volt; két német színház yintezmenyy német színház yintezmenyy német sz yintezmenyy német yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy német yintezmenyy sz yintezmenyy ykodvegy hirdette itt a germán szellemet. 1831. aug. havában Pestmegye ytelepulesy pestmegye ytelepulesy Pestmegye ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy rendei állandó szinibizottságot alkottak, melynek egyik buzgó tagja Sz. is volt, aki ezentúl élénk tevékenységet fejtett ki a nemzeti színjátszás érdekében. A fővároshoz főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy méltó színházat akart építeni még pedig oly helyen, hol az a főváros főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy szépségét emelné. 1832-ben egy röpiratban, („Magyar Játékszinrül) ycimy magyar játékszinrül ycimy Magyar Játékszinrül ycimy magyar ycimy játékszinrül ycimy ycimy Magyar ycimy Játékszinrül ycimy ykodvegy azt írja, hogy nemcsak egy színházat kell emelnünk a fővárosban, főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy hanem minden nagyobb városban egyet, de addig is egész erőnkkel a pestit pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy kell megteremtenünk, még pedig közerőből, s mivel jól ismerte nemzetét, nem közadakozás útján, hanem részvénytársasági alapon s a német színház yintezmenyy német színház yintezmenyy német sz yintezmenyy német yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy német yintezmenyy sz yintezmenyy ykodvegy 628.000 forintjával szemben csak 200.000 forintot akar jegyeztetni részvénytőkéül s ebből is csak a fele fordíttatnék az építésre és berendezésre. A színházat a mai József-térre tervezte (ugyanide szánta az Akadémia yintezmenyy akadémia yintezmenyy Akadémia yintezmenyy akadémia yintezmenyy yintezmenyy Akadémia yintezmenyy ykodvegy palotáját és a városházát). Íme, Sz. még nem mert nemzeti színházra gondolni! Viszont röpirata a legapróbb részletekig kidolgozza a szinházalapítás — és építés tervét. Tudvalevő, hogy Széchenyi yszemelynevy széchenyi yszemelynevy Széchenyi yszemelynevy széchenyi yszemelynevy yszemelynevy Széchenyi yszemelynevy ykodvegy e ja vaslatát nem fogadták el s a színház nem részvénytársasági alapon keletkezett, hanem Pest vármegye ytelepulesy pest vármegye ytelepulesy Pest vármegye ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy vette kezébe a dolgot, de fölkérte Széchenyit, yszemelynevy széchenyi yszemelynevy Széchenyi yszemelynevy széchenyi yszemelynevy yszemelynevy Széchenyi yszemelynevy ykodvegy hogy készítsen számára javaslatot arra nézve, mint lehetne megindítani a munkálatokat. Széchenyi, yszemelynevy széchenyi yszemelynevy Széchenyi yszemelynevy yszemelynevy széchenyi yszemelynevy yszemelynevy yszemelynevy Széchenyi yszemelynevy ykodvegy noha nem értett egyet a megyei színház tervével, sem a hely nem tetszett neki, ahova a színházat szánták, szívesen rendelkezésére bocsátotta a megyének erejét. A közel jövő igazolta Széchenyit: yszemelynevy széchenyi yszemelynevy Széchenyi yszemelynevy széchenyi yszemelynevy yszemelynevy Széchenyi yszemelynevy ykodvegy a pesti pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy színtársulat az 1837-ik évben megnyílt színházban csakhamar pénzügyi zavarokba jutott s a vármegye nem tudott rajta segíteni s az 1839—40. országgyűlés, Széchenyi yszemelynevy széchenyi yszemelynevy Széchenyi yszemelynevy széchenyi yszemelynevy yszemelynevy Széchenyi yszemelynevy ykodvegy intenciói szerint, országos pénzsegélyt szavazott meg a színháznak — ezóta viseli színházunk a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy nevet. 1833-ban pályakérdést xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx 1855 ír ki: „Miképen lehetne a magyar játékszínt Budapesten Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy állandóan megalapítani? (A nyertes Fáy András yszemelynevy fáy andrás yszemelynevy Fáy András yszemelynevy fáy yszemelynevy andrás yszemelynevy yszemelynevy Fáy yszemelynevy András yszemelynevy ykodvegy lett.) A nagy reformátor emlékezetére a M. Tud. Akadémia yintezmenyy m. tud. akadémia yintezmenyy M. Tud. yintezmenyy m. yintezmenyy tud. yintezmenyy akadémia yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Tud. yintezmenyy ykodvegy alapításának 100 éves évfordulója alkalmából, 1925. xevtizedx 1925 nov. 8-án, a Városi Színház yintezmenyy városi színház yintezmenyy Városi S yintezmenyy városi yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Városi yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy díszelőadást tartott Szász Károly yszemelynevy szász károly yszemelynevy Szász Károly yszemelynevy szász yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Szász yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy prológusával, utána a „Sárga csikó ycimy sárga csikó ycimy Sárga csikó ycimy sárga ycimy csikó ycimy ycimy Sárga ycimy csikó ycimy ykodvegy került szinre. (Erődi Jenő.) yszemelynevy erődi jenő yszemelynevy Erődi Jenő yszemelynevy erődi yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Erődi yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy erődi jenő szin_IV.0244.pdf IV

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Széchenyi István gr. - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1791

SZULETESIEVTIZED 1795

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0244.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0244.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31131.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Széchenyi István gr.

Szócikk: Széchenyi István gr. (sárvári és felsővidéki), a „legnagyobb magyar, a Magy. Tud. Akadémia megalapítója, közmunka- és közlekedésügyi miniszter, sz. 1791. szept. 21-én, Bécsben, megh. 1860. ápr. 8-án, Döblingben. Már 1825-ben védelmébe veszi a nemzeti nyelv ügyét, majd 1832-től élénken agitált egy állandó fővárosi magyar szinház alapítása érdekében, mert jól tudta, hogy a színház elsősorban terjeszti az erkölcsöt és ízlést, a nyelv tisztaságát és a nemzeti érzés fontosságát; de ezenkívül a magyarosodást is előmozdítja; erre pedig nagy szükség volt a 18. század elején, mert a főváros német jellegű volt; két német színház hirdette itt a germán szellemet. 1831. aug. havában Pestmegye rendei állandó szinibizottságot alkottak, melynek egyik buzgó tagja Sz. is volt, aki ezentúl élénk tevékenységet fejtett ki a nemzeti színjátszás érdekében. A fővároshoz méltó színházat akart építeni még pedig oly helyen, hol az a főváros szépségét emelné. 1832-ben egy röpiratban, („Magyar Játékszinrül) azt írja, hogy nemcsak egy színházat kell emelnünk a fővárosban, hanem minden nagyobb városban egyet, de addig is egész erőnkkel a pestit kell megteremtenünk, még pedig közerőből, s mivel jól ismerte nemzetét, nem közadakozás útján, hanem részvénytársasági alapon s a német színház 628.000 forintjával szemben csak 200.000 forintot akar jegyeztetni részvénytőkéül s ebből is csak a fele fordíttatnék az építésre és berendezésre. A színházat a mai József-térre tervezte (ugyanide szánta az Akadémia palotáját és a városházát). Íme, Sz. még nem mert nemzeti színházra gondolni! Viszont röpirata a legapróbb részletekig kidolgozza a szinházalapítás — és építés tervét. Tudvalevő, hogy Széchenyi e ja vaslatát nem fogadták el s a színház nem részvénytársasági alapon keletkezett, hanem Pest vármegye vette kezébe a dolgot, de fölkérte Széchenyit, hogy készítsen számára javaslatot arra nézve, mint lehetne megindítani a munkálatokat. Széchenyi, noha nem értett egyet a megyei színház tervével, sem a hely nem tetszett neki, ahova a színházat szánták, szívesen rendelkezésére bocsátotta a megyének erejét. A közel jövő igazolta Széchenyit: a pesti színtársulat az 1837-ik évben megnyílt színházban csakhamar pénzügyi zavarokba jutott s a vármegye nem tudott rajta segíteni s az 1839—40. országgyűlés, Széchenyi intenciói szerint, országos pénzsegélyt szavazott meg a színháznak — ezóta viseli színházunk a Nemzeti Színház nevet. 1833-ban pályakérdést ír ki: „Miképen lehetne a magyar játékszínt Budapesten állandóan megalapítani? (A nyertes Fáy András lett.) A nagy reformátor emlékezetére a M. Tud. Akadémia alapításának 100 éves évfordulója alkalmából, 1925. nov. 8-án, a Városi Színház díszelőadást tartott Szász Károly prológusával, utána a „Sárga csikó került szinre. (Erődi Jenő.) szin_IV.0244.pdf IV