Címszó: Szegedi színészet - Magyar
Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
KONKRETSZINHAZ
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0246.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0246.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31139.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Szegedi
színészet
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/531139.htm
Szócikk: Szegedi színészet 1. A piaristák drámajátékai.
Szeged (megye)
város színészeti múltja mint megannyi magyar városé az iskolai színjátékokkal, a
piaristák működésével kezdődik. E bölcsőkorban Szeged (megye) lakossága
a kialakulás állapotában van. A törökök elűzése után új népek lepik el a város területét,
s a visszaköltözőkön kívül igen sok az idegen letelepülő német (nyelv) (információ)
és szlávajkú. (nyelv) A XVIII.
század elején a város még háromnyelvű lakosságát a latin (nyelv) nyelv
kapcsolta össze. Ez volt a hivatalos és általában társalgási nyelv. A város az 1720-ban
(időpont)
Szegedre (megye)
telepített piaristáktól elsősorban azt követelte, hogy a vezetésük alá adott gimnázium
tanulói a latin (nyelv) nyelvet
úgy sajátítsák el, hogy azt anyanyelvük gyanánt használhassák. A kegyesrendi atyák
egyik fontos nevelési célja volt, hogy az ifjúságot a nyilvános szereplésekre előkészítsék,
aminek leghatásosabb eszköze a nyilvánosan rendezett drámajáték. Az első ilyen előadást
1722-ben (időpont)
rendezték az atyák, amikor az itt tanárkodó Pécsi Domokos atya (személy) (információ)
„Mutius Scaevola (cím) című drámáját
adták elő. A piarista drámajátékok helye a gimnáziumban, vagy az ugyanottani kolostor
refektóriumában felállított színpadon volt. 1723-ban (időpont) a
város tanácsa már pénzt áldoz a drámajátékokra, s 1735. (időpont) augusztus
1-én megnyílik az első piarista színház, (intézmény)
(információ)
majd ennek pusztulása után, 1755-ben, (időpont) a
második. Míg az első színpadon magyar nyelvű előadás nem volt, a második színpadon
Perczel Imre atya, (személy) (információ)
a későbbi rendfőnök 1758-ban (időpont) tanulóival
előadatja az „Adakozó öregről és fösvény ifjúról (cím) című vígjátékát
magyarul. Ez tehát az első magyarnyelvű szegedi (megye) előadás
emléke. 1762-ben (időpont) Dugonics
András (személy)
(információ)
is előadatja növendékeivel ismeretlen magyar
vígjátékát, majd példája nyomán szinte évenkint ismétlődnek a magyar drámajátékok.
Az előadások legnagyobb részét a városi tanács, a hadsereg magasrangú tisztjei,
vagy a kegyesrend itt időző provinciálisának tiszteletére rendezték, s ez által
a drámajátékok előadásának társadalmi jelentőséget adtak. A piaristák mintegy 90
drámajátékot mutattak be a XVIII. században. A polgárság a feljegyzések szerint
tapsorkánnal jutalmazta a szereplőket és az előadást rendező szerző-tanárt. A színészet
töretlen talaja lassankint termőképessé vált, a közönség fokozatosan megérett a
hivatásos színészet befogadására. 2. A német (nemzetiség)
(információ)
színészet kora. A város művelődési állapotára
igen jellemző, hogy bár magyaros jellege el nem enyészett, polgárai legnagyobbrészt
írtak, olvastak és beszéltek németül. (nyelv) (információ)
Ez tette lehetővé, hogy már 1765-ben (időpont) megjelent
az első német (nemzetiség)
(információ)
színtársulat, melynek igazgatója Schwertberger
József (személy)
volt. Ő indította meg a német (nemzetiség)
(információ)
igazgatók több mint száz évig tartó vándor
útját Szegedre, (megye) de ahogy
neki nem sikerült a német (nemzetiség)
(információ)
színészetet állandósítani, úgy a többi igazgató
is csak átmeneti állomásnak tekinthette a várost. A német (nemzetiség)
(információ)
színtársulatok szegedi (megye) előadásai
csak arra voltak jók, hogy a közönség színházkedvelő hajlandóságát ápolják és a
hazafiakban a magyar színészet megteremtésének vágyát ébrentartsák. 3. Kelemen László
(személy)
(információ)
és a kolozsváriak (megye) kora.
A magyar színészetet Kelemen László (személy) (információ)
termetette meg semmiből, küzdve a rosszakarat,
a nemtörődömség és a végzet ellen. Az 1790-ben (időpont) alakult
színtársulat 1796-ban (időpont) feloszlott
s Kelemen László (személy) (információ)
három évi munka után Nagyváradon (megye) újra
megkezdte az előadásokat s innen Debrecenbe (megye) akarta
vezetni csapatát. Figyelme azonban Szeged (megye) felé
irányult, mert értesülése szerint a város színház építését határozta el. A hír igaz
is volt. A régi curiális házat lebontották, diszes, új tanácsházat építettek, melynek
emeletére bál és játékszín céljait szolgáló termet terveztek. Amikor Kelemen László
(személy)
(információ)
érdeklődött, még javában építkeztek, s ha
Szegedre (megye)
akarta hozni a társulatot, más alkalmas helyiséget kellett e célra keresni. Szegeden
(megye) tett
látogatásakor meg is találta az alkalmas helyet, Felsővároson, a volt Szent György
templomot, (intézmény)
(információ)
melyet akkor már profanizáltak és termények
elraktározására használtak. Így lett a templomból színház és igy szokott lassankint
ahhoz a közönség, hogy a színpad ne (a Fekete sas és Egyszarvú) kocsmában legyen,
hanem más arra alkalmas helyen. Az igaz, hogy a templom ily felhasználása miatt
a püspök és a tanács között háborúság ütött ki, de csakhamar megbékültek egymással.
Kelemen László (személy) (információ)
társulata 1800.május (időpont) 6-án
tartotta első előadását, melyen a „Tutorság alól felszabadult ifjú (cím) című ismeretlen
3 felvonásos vígjátékot mutatták be. Az első magyar évad mindössze egy rövid hónapig
tartott s a társulat innen Kecskemétre (megye) ment.
A városházi színtermet még az év november 25-én avatták fel ünnepélyesen, — de színészek
nélkül. A tanács vállalkozónak adta bérbe a városházán lévő nyilvános szórakozóhelyet,
de a jelenlévő Kelemen László (személy) (információ)
indítványára a bérleti szerződésbe foglalták
a magyar színészet védelmét, elsőséget biztosítva a német (nemzetiség)
(információ)
színészekkel szemben. Kelemen (személy) (információ)
azonban nem került vissza színtársulatával.
A következő magyar színésztársaság 1803-ban (időpont) került
Szegedre, (megye)
amikor a jeles tollú Vedres István (személy) városi
mérnök meghívása folytán Wesselényi Miklós báró (személy) (információ)
a kolozsvári (megye) színtársulatot
küldte ide, Ernyi Mihály (személy) (információ)
vezetése alatt. E társulat három év múlva
ismét felkereste a várost, amikor a tanács megelégedését azzal fejezte ki, hogy
a színtársulatnak ajándékozta az időközben készített színházi felszereléseket. Ernyiék
(személy)
(információ)
kebeléből Pesten (Budapest)
uj társulat alakult, mely 1808-ban (időpont) Szegeden
(megye) is
tartott néhány előadást. 4. Vándortársulatok kora. Hosszú ideig ismét nem volt Szegednek
(megye) magyar
színészete, végre 1816-ban (időpont) Lángh
Ádám János, (személy)
(információ)
aki már Kelemen László (személy) (információ)
társulatának is tagja volt, mint igazgató
idevezette színészeit s játszottak közmegelégedésre, a városi színteremben. 1817-ben
(időpont)
Abday Sándor (személy)
(információ)
igazgató keresi fel a várost, majd ismét
öt évi szünet következik. 1823-ban (időpont) Wandza
Mihály (személy)
színigazgató és festőművész csapata játszik Szegeden. (megye) Működésével
bezárul egy kor, hogy helyet adjon a magyar színészet térhódítását szolgáló eszmének.
5. A német (nemzetiség)
(információ)
színészet megbuktatása. A szegedi (megye) színészet
uj fejezete Déryné (személy) (információ)
és a kolozsvári (megye) színtársulat
1827. (időpont)
évi játékaival kezdődik. A közönség rendkívül módon megszerette a nagy művésznőt,
s tőle telhetőleg pártolta a színészetet. Déryné (személy) (információ)
sógora, Kilényi Dávid, (személy) (információ)
mint igazgató 1828-ban (időpont) működik
először Szegeden (megye) s a szép
fejlődésnek indult színészpártolást ki is használhatta volna, ha a ragályos járványok
és az árvizveszedelem, melyek folytán ismét kényszerű szünet következett, nem keresztezik
terveit. Az idők jobbsorsra fordulása után azonban nem Ő az első igazgató, hanem
1832-ben (időpont)
a már ismert Abday Sándor. (személy) (információ)
Abday (személy) (információ)
igazgatásától kezdve minden évben volt Szegeden
(megye) színészet
s bár még elolvasni is fáradságos az igazgatók hosszú névsorát, mégis áldozzunk
emléküknek és szenteljünk néhány percet a kultúra apostolainak. 1833-34. (időpont) Kilényi
Dávid (személy)
(információ)
jól szervezett társulata keresi fel két ízben
is a várost, a jövőre vonatkozó tervei azonban messze vezérlik azzal a jeles csapattal,
mely már 1837-ben (időpont) mint
a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
gárdája ad irányító lökést a magyar színészetnek.
1835-ben (időpont)
Balla Károly (személy)
(információ)
és Pály Elek, (személy) 1836-
(időpont)
37-ben pedig ismét Abday Sándor (személy) (információ)
igazgató látogatja a várost. A tanácsot teljesen
áthatja a magyar színészet szent ügye s tetemes összegeket ajánl fel a Pesten (Budapest)
építendő Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
céljaira. A város közönsége hasonlóképen
lelkesen fáradozik a szegedi (megye) színészet
fenntartásán és a kaszinó bérletek gyűjtésével teszi lehetővé a nagyobb társulatok
hosszabb idejű szegedi (megye) szereplését.
1838-ban (időpont)
Farkas József (személy) (információ)
gyenge társulata keresi fel a várost, de
az igazgató hírből ismeri a jó állomást s két színtársulatot olvaszt a magáéba.
Mindkét társulat jó tagokkal működött, az egyiknek Keszy József, (személy) (információ)
a másiknak Kőrössy Ferenc (személy) (információ)
az igazgatója. A társulat vezetésében 1839-ben
(időpont)
változás áll be s most Kőrössy Ferenc (személy) (információ)
vezeti megelégedéssel az előadásokat. 1840-43-ban
(időpont)
Komlóssy Ferenc (személy) (információ)
veszi fel a küzdelmet a szegedi (megye) német
(nemzetiség)
(információ)
színészet ellen, a német (nemzetiség)
(információ)
szini évad alatt kezdi játékait, s hogy előadásait
még vonzóbbakká tegye, hosszabb vendégszereplésre szerződteti Egressy Gábort, (személy) (információ)
a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
örökhirű tagját. A kitűzött cél sikerül is,
a német (nemzetiség)
(információ)
színtársulatok ezentúl mind ritkábban jelennek
meg Szegeden, (megye)
míg végre teljesen elmaradnak és csak mint előkelő idegenek zörgetnek bebocsátásért.
A lelkes hangulat alatt Kovácsi Károly (személy) (információ)
színigazgató a Promenádon, a Tiszaparton,
az állatseregletes vendéglő mellett nyári színkört épít, melyben 1842. (időpont) május
1-én tartják az ünnepélyes megnyitást. 1844-45-ben (időpont) Szerdahelyi
József, (személy)
(információ)
Havi Mihály (személy) (információ)
és Szabó József (személy) (információ)
társigazgatók szórakoztatják két izben sikerrel
a szegedi (megye)
közönséget, 1846-ban (időpont) pedig
Gócs Ede (személy)
(információ)
opera-társulata után Kilényi Dávid (személy) (információ)
és Veszter Sándor (személy) (információ)
következnek, a Dérynével (személy) (információ)
megerősített társulattal. A két igazgató
bár szétválik, de Kilényi (személy) (információ)
marad a következő évre is. A városházi szinterem
közben pusztult, rongálódott, alkalmasabb helyre volt szükség, amit meg is találtak
a felsővárosi u. n. „Kis Kaszinó, jelenleg Maros uccai oldalán lévő hatalmas teremben.
1846 (időpont)
óta talált ott hajlékot a magyar Thália, egész a bódészinház felavatásáig. A szabadságharc
idején Latabár Endre (személy) (információ)
működött Szegeden. (megye) Az 1848-ik
(időpont)
év azonban még azt a színészeti érdekességet örökíti meg Szegeden, (megye) hogy
Egressy Gábor, (személy) (információ)
mint az újonc sorozás kormánybiztosa, fejtett
ki széleskörű tevékenységet. 6. A politikai színészet kora. A Bach-korszak (személy) (információ)
ismét érdekes képet ad. A német (nemzetiség)
(információ)
hivatalnokok hivatali erőszakkal nyomják
el a magyar színészetet, de hiába. Két évig hallgat mindössze a magyar Thália, azután
ujult erővel hódítja vissza híveit, végül politikai szolgálatba szegődik, s részt
vesz a kiegyezés kikényszerítésében. 1849-ben (időpont) Havi
Mihály (személy)
(információ)
és Szabó József (személy) (információ)
igazgatók társulata játszik a vár melletti
nyári színkörben, 1850-1851-ben (időpont) kétizben
Latabár Endre (személy) (információ)
és Döme Károly (személy) (információ)
társulata a Kis Kaszinóban, 1851 (időpont) nyarán
a színkörben, Hetényi József, (személy) (információ)
1854-55-ben (időpont) két
ízben, Latabár Endre, (személy) (információ)
1856-ban (időpont) Ujfalussy
Sándor (személy)
(információ)
az igazgató. A városi élet közben másfelé
fejlődött. Felsőváros elveszíti ideiglenes vezetőszerepét, a súlypont ismét Palánkra
kerül. A közönség már kényelmetlennek találja a sár miatt sokszor megközelíthetetlen
Kis Kaszinót s mindinkább sürgetik az uj színházépületet. Végre két magánszemély,
saját költségükön dísztelen bódét építenek a Palánkban (a mai Hági-kert), s azt
a szükséges színpadi eszközökkel felszerelik. 1856.május (időpont) 30-án
nyitja meg az uj színházat a Szabó - Havi-társulat (személy) (információ)
Hegedűs Lajos (személy) színész
és drámaíró a „Bibor és gyász (cím) (információ)
c. ötfelvonásos drámájával. 1859-60-ban (időpont) Szabó
József (személy)
(információ)
igazgatja a színházat, majd 1860-61-ben (időpont) a
minden idők egyik legnagyobb igazgató-színésze, Molnár György (személy) (információ)
következik. Molnár (személy) (információ)
szegedi (megye) működése
külön felemlítésre érdemes. Molnár György (személy) (információ)
a szélsőségek csodálatos vegyüléke volt.
Műsorán egyaránt szerepeltek hazafias tragédiák és látványos francia (nemzetiség)
(információ)
bohózatok. Szegedi (megye) igazgatása
mindenesetre a hazafiasság jegyében folyt le. Társulatának tagjai szinte naponta
hazafias tüntetéseket rendeztek, élükön vasvári (megye) Kovács
Józseffel. (személy)
(információ)
A szegedi (megye) történelem
e korszakot „kis forradalom megjelöléssel ismeri. Molnár (személy) (információ)
szegedi (megye) igazgatása
egyébként nyomot hagyott a fővárosi (Budapest)
színészet történetében is. Ugyanis itt fogamzott meg Molnárban (személy) (információ)
az a gondolat, hogy Budán (Budapest)
Népszínházát (intézmény)
(információ)
alapít, mely arra volt hivatva, hogy a könnyű
műfajú német (nemzetiség)
(információ)
múzsát a fővárosból (Budapest)
kiszorítsa. A szegedi (megye) színi
évad anyagi sikere erre minden alapot megadott, amit fokozott még az utószezon is.
A szegedi (megye)
jövedelmen alapított budai népszínház (intézmény)
(információ)
tagjai alkották később és 1875-ben, (időpont) a
budapesti (Budapest)
Népszínház (intézmény)
(információ)
törzsgárdáját. 1861 (időpont) nyarán
Szabó József (személy)
(információ)
tért vissza Philippovics Istvánnal, (személy) 1862
(időpont)
nyarán Szigeti Imre (személy) (információ)
igazgató, télen pedig Lángh Boldizsár (személy) (információ)
társulata játszott. 1863-ban (időpont) előbb
Latabár Endre, (személy) (információ)
majd Szabó - Philippovics (személy) (információ)
társulata szórakoztatta a közönséget. 1864-65-ben
(időpont)
ismét Latabár (személy) (információ)
kereste fel a várost, 1865-ben (időpont) Aradi
Gerő, (személy)
(információ)
1865-66-ban (időpont) Kocsisovszky
Jusztin, (személy)
(információ)
1866 (időpont) nyarán
Follinusz János (személy) (információ)
operatársulata tartott maradandó értékű operaelőadásokat.
1867-68-ban (időpont)
ismét Kocsisovszky Jusztin (személy) (információ)
látogatta meg a várost. 7. A színészet állandósítása.
1868-70- (időpont)
ben Aradi Gerő (személy) (információ)
az igazgató. Közben a Promenád - szinkör
(intézmény)
elpusztult, ennek pótlásául Újszegeden (megye) építettek
nyári arénát. Az sem hagyott maradandó emléket maga után, már 1870. (időpont) január
1-én leégett. A következő igazgató, aki 1870-73-ban (időpont) működött,
a szegedi (megye)
származású Mannsberger Jakab, (személy) (információ)
a szegedi (megye) közönség
kedvelt Mosonyi bácsija, (személy) (információ)
aki értékes műsorával és jól válogatott társulatával
hódította meg a közönséget. A város a színészet ügyének megoldását a bevált igazgató
ismételt szerződtetésével iparkodott megoldani. 1874-76-ban (időpont) Sztupa
Andor (személy)
(információ)
és Hubay Gusztáv (személy) (információ)
igazgatók következtek, 1876-83-ban (időpont) ismét
Aradi Gerő. (személy)
(információ)
Az ő igazgatása alatt alakult 1878-ban (időpont) a
rövidéletű Színügy - Egylet, (intézmény)
amely később irányító hatást gyakorolt a szinügyi bizottság kialakítására. Az 1879-iki
(időpont)
árvíz elmosta a szegedi (megye) szinszetet
is és az újjáépülő városnak gondoskodnia kellett arról, hogy a hullámsírból újraszülető
nagyobbigényű városnak a kor színvonalán álló színháza épüljön: a budapesti Népszínház
(intézmény)
(információ)
kisebb mása. 8. Az új színház kora. 1883-85-ben
(időpont)
az új színház igazgatója Nagy Vince, (személy) (információ)
akit a balvégzet az 1885 (időpont) április
22-iki tűzvésszel válságos helyzetbe sodort. Bár a város is anyagi nehézségekkel
küzdött, mégis sürgősen hozzáláttak a színház újbóli felépítéséhez. A szegediek
(megye) most
ismét több mint egy évig nélkülözték a színházat, egész az újbóli megnyitásig, 1886.október
(időpont)
2-ig. Az újból felépített színház igazgatója: 1886-89-ig (időpont) Aradi
Gerő (személy)
(információ)
lett. Az új színház a szegedi (megye) színészetben
ez ideig nem hozott változást. Csupán külső tünetek mutatták, hogy már a régi korszak
haldoklott. Az új színház új akusztikát, új világítást, új diszletezési problémákat
vetett fel, de a lényeg, az előadási modor még a régi maradt. Csak a keret változott
meg, melybe nem is illett a régi avult kép, az új színház a kor szelleme szerint
gondolkozó és dolgozó művészt igényelt. A város tanácsa szerencsés kézzel választotta
az új igazgatót, akinek művészi működésével a stilusfejlődés kora következett be
a szegedi színházba. (intézmény)
(információ)
1889-92-ben (időpont) elsőizben
Makó Lajos (személy)
(információ)
művészi irányítása mellett a fővárosi (Budapest)
előadásokat is sokszor túlszárnyaló előadásokban mutatta be műsorának irodalmi ízléssel
kiválasztott darabjait. Amellett társadalmilag is működött, s kivéve a politikát,
résztvett minden szegedi (megye) mozgalomban.
1892—95-ben (időpont)
Somogyi Károly (személy) (információ)
nagyhírű igazgató következett, de a közönség
szíve az előbbi igazgatóhoz visszahúzott, s 1895-99-ben (időpont) Makó
Lajos (személy)
(információ)
másodszor is a szegedi színház (intézmény)
(információ)
igazgatója lett. A második igazgatói korszak
csak fokozta Makó (személy) (információ)
érdemeit és csupán csak egy szerencsétlen
társadalmi összeütközés következményének lehet tekinteni, hogy újra elkerült Szegedről.
(megye) Utódja
nem kisebb ember, mint (1899—1902) (időpont) Krecsányi
Ignác, (személy)
(információ)
a vidéki színészet egyik legkiemelkedőbb
alakja. Krecsányi (személy) (információ)
amellett, hogy a művészi színvonalat megtartotta,
működésével az egész ország színészetének helyzetén kívánt javítani. Szeged (megye) erre
igen alkalmas talaj volt, a város tanácsa mindig megejtő, jóságos barátja volt színügyünkrek.
Krecsányi (személy)
(információ)
azonban céljaihoz még alkalmasabb terepet
keresett. Szeged (megye) elvesztette
a Budai Színkört, (intézmény)
(információ)
azt Temesvárhoz (megye) csatolták,
s Krecsányi (személy)
(információ)
terveihez szükség volt arra, hogy egyben
budapesti (Budapest)
igazgató is legyen, a Budai Színkör (intézmény)
(információ)
miatt megvált a várostól, hogy a magyar vidéki
színészetre oly áldásos tevékenységét más helyről eredményesebben folytassa. Krecsányi
(személy)
(információ)
távozása után a szinügyi biz. javaslatára
a városi tanács a legszerencsésebb választással Janovics Jenő dr.-t (személy) (információ)
választotta meg igazgatónak. 1902—5 (időpont) ben
volt igazgató Janovics Jenő, (személy) (információ)
aki bár tapasztalatok nélkül jött ide, mégis
oly hatalmas művészi tevékenységekkel örökítette meg nevét a szegedi (megye) színészet
történetében, melyek irányt szabtak a későbbi évtizedek munkájának. A fiatal sas
itt bontotta ki szárnyait, s már első repülése elért végleges otthonaiba, Kolozsvárra,
(megye) ahol
jól értékesítve a Szegeden (megye) szerzett
tapasztalatokat, a legnehezebb körülmények között is irányítja a magyar színkulturát.
1905—8 (időpont)
november 12-ig, elhalálozásáig, ismét Makó Lajos (személy) (információ)
a szegedi színház (intézmény)
(információ)
igazgatója. A szegedi (megye) színészet
békés, szép napjait jelentik a Makó-igazgatás (személy) (információ)
utolsó napjai. A fővárosi (Budapest)
színpadok hatása alá került a szegedi (megye) színpad
s az ott színre kerülő újdonságokat csakhamar itt is bemutatta, méltó előadásokban.
Legnagyobb színigazgatói érdeme a tagok egyöntetű és szakszerű kiválasztása. Arra
törekedett, hogy egységes stílusban gördülő előadások lelkesítsék a közönséget a
színház látogatására. Színpadi felszerelése példásan tökéletes volt, azt állandóan
jókarban tartotta, szükség szerint pótolta is. A szegedi közönség hálás szívvel
emlékezett meg Makó Lajosról (személy) (információ)
halála után is és nagyrabecsülésének jeléül
szobrot álíttatott fel tiszteletére, a színház előcsarnokában. Utóda, veje, Almássy
Endre (személy)
(információ)
társulatának tagja lett, aki előbb mint művezető
működött az özvegy színigazgatónő mellett. 1909-20-ig (időpont) tartott
Almássy Endre (személy) (információ)
igazgatása. Működése nagyobb változást nem
jelentett. Az előadásokat Makó Lajos (személy) (információ)
felszerelésével folytatta, melyet később
kiegészített a várostól megvásárolt felszerelési tárgyakkal. Almássy (személy) (információ)
helyes érzékkel a szegedi (megye) közönség
igényeinek kielégítését tűzte ki célul, műfajra való tekintet nélkül. A maga részéről
mégis a drámai előadásokra fektette a fősúlyt, s legkevesebb gondot a csekély hasznot
hozó operaelődásokra fordította. A tanács azonban a közönség igényei alapján arra
kötelezte, hogy évenként 30 operaelőadást tartson, s ezek kivitelére operaénekesekből
külön együttest szerződtessen. E követelését a város azzal tette lehetővé, hogy
az igazgató segélyét felemelte. A színház művészi színvonala a nyugodt időszak alatt
hatalmas fejlődésnek indult s színház előadásai már a fővárosi (Budapest)
színházak előadásaihoz is méltók lehettek, azonban a bekövetkezett háborús esztendők
és a forradalmi események tönkretették az eredményeket. Almássy Endre (személy) (információ)
példás rendben és fegyelemben tartotta a
társulatot, s legelőször a fegyelem lazult meg, majd a rend bomlott fel, végül is
a konzorcionális állapot következett be, mely a napi kenyér utáni harcban elfelejtette,
hogy a színészet nemcsak foglalkozás, hanem művészet is! A társulat legértékesebb
tagjai a harctéren teljesítettek szolgálatot s e néhány közül is akadt, aki életét
a hazáért áldozta. 9. A gazdasági válság színészete. A forradalom alatt színésztanács
alakult Szegeden, (megye) mely
az igazgatóktól függetlenítette magát s konzolciumos alapon vezettette a színházakat.
Ez az állapot csak lassan rendeződött. Amikor a francia (nemzetiség)
(információ)
csapatok megszálltak Szegedet, (megye) a francia
(nemzetiség)
(információ)
városparancsnok ráparancsolt a színtársulat
két tagjára, Baróthi Józsefre (személy) és
Ocskay Komélra, (személy) (információ)
valamint Juhász Gyula (személy) (információ)
íróra, hogy további intézkedésig vezessék
a színház ügyeit. Közben a Magyar Nemzeti Kormány (intézmény)
(információ)
is megalakult Szegeden (megye) s a franciák
(nemzetiség)
(információ)
által kirendelt három vezető önként felajánlotta
a színház további vezetését Almássy Endrének, (személy) (információ)
aki azt át is vette. Az átvételt azonban
egynapos színházi sztrájk előzte meg, mely miatt az igazgató egész társulatát kizárta.
A kizárás után kiselejtezte a rendbontó és meg nem felelő tagokat, s még egy évig
tovább vezette a társulatot. A politikai események hatása alatt a közönség elhidegült
régi igazgatójától s Almássy (személy) (információ)
helyett a tanács váratlanul Palágyi Lajosnak
(személy)
(információ)
adta át a színházat, aki előzőleg a miskolci
(megye) színtársulatnak
volt igazgatója. 1920—23-ig (időpont) Palágyi
Lajos (személy)
(információ)
igazgatta a színházat, váltakozó szerencsével.
Régi városának elvesztésével ahhoz tartozó nyári állomását is elvesztette Palágyi,
(személy)
(információ)
s a tízhónapos szegedi (megye) szezon
nem nyújtott elegendő bevételt a nyári tagfizetésekre. Előrelátható volt, hogy a
nyári állomás hiánya csakhamar bajt idéz elő, amit az is fokozott, hogy az Országos
Színészegyesület (intézmény)
(információ)
megsemmisítette Palágyi (személy) (információ)
szerződéseit és arra kötelezte, hogy tagjaival
tizenkét hónapos szerződéseket kössön. E belső bajok mellett a város tanácsa egyre
sürgette az igazgató a szerződés pontos betartására, amely szerint operaelőadásokat
is kell rendezni. Palágyi, (személy) (információ)
bár igazgatói működése ellen más kifogás
nem merült fel, sőt színészi képességei miatt a közönség a szeretet látható jelével
tüntette ki, nem volt hajlandó operaelőadásokat tartani, s inkább megvált a szegedi
színháztól. (intézmény)
(információ)
1923—26-ig (időpont) Andor
Zsigmond (személy)
(információ)
igazgatása következett. Andor (személy) (információ)
előzőleg az újpest - hódmezővásárhelyi társulat
(intézmény)
igazgatója, átvette Palágyi (személy) (információ)
egész társulatát s meglehetős súlyos feltételekkel
bérbevette Palágyi (személy) (információ)
teljes felszerelését. A terheket súlyosbította,
hogy megtartotta teljes régi társulatát. A társulat leépítésére irányuló minden
kísérlete meddő maradt s előrelátható volt, hogy a kettős társulat kibírhatatlan
terhet jelent a szegedi színház (intézmény)
(információ)
igazgatójára. Andor Zsigmond (személy) (információ)
a zenei előadásokra fektette a fősúlyt, s
gazdag áldozatkészséggel iparkodott a színház zenei nívóját emelni. Saját költségén
kibővítette a színház zenekar-helyét, nézőtéri reflektorlámpát szereltetett fel
és tetemes költséggel hang jegytárat rendezett be. Az ő igazgatása alatt szólalt
meg először a hárfa a színházi zenekarban, mint rendszeresített hangszer. Több eredeti
bemutatót is tartott, s bár a közönség élénken pártolta a színházat, az általános
gazdasági helyzet elsöpörte Andor (személy) (információ)
igazgatását is, dacára a nagy pénzértékű
városi segélynek. Az Andor-igazgatásnak (személy) (információ)
az a pör vetett véget, melyet a város közönsége
indított ellene, amelynek következtében a város a színház felett ismét szabad kézzel
rendelkezhetett. Andor (személy) (információ)
társulata egyébként már Szentesen, (megye) (információ)
nyári állomáshelyén, konzorciummá alakult,
de a város a szociális szempontok figyelembevételével hozzájárult ahhoz, hogy a
konzorcium Baróthi József (személy) vezetésével
Szegedre (megye)
jöhessen s itt a téli évad előadásait megkezdhesse. A tényleges évadot azonban már
Faragó Ödön, (személy)
(információ)
a volt kassai (megye) igazgató
nyitotta meg, aki 1926—27 (időpont) január
31-ig a szegedi színház (intézmény)
(információ)
igazgatója. Faragó Ödön (személy) (információ)
ízig-vérig művész, az élet számító realizmusa
és elegendő anyagi támasz nélkül. A kassai (megye) terhek
nyomasztó hatása alatt, túlszervezett társulattal indította meg előadásait. Az Andor
Zsigmondtól (személy)
(információ)
vásárolt felszerelést kiegészítette a Palágyi
Lajos (személy)
(információ)
felszerelésének maradványával és a Kassáról
(megye) magával
hozott ruhatári és könyvtári anyaggal. Bármily terheket is jelentett számára az
Andor-féle (személy)
(információ)
felszerelés megvétele, mégsem ez idézte elő
bukását, mert a felszerelés vételára a város által 400 milliós kölcsönből fizettetett
ki. Anyagi romlását az idézte elő, hogy a társulat havi fizetése nem állt arányban
a színház bevételeivel és Faragó Ödön (személy) (információ)
egyéb fizetési kötelezettségeivel. A gazdasági
helyzet szülte gondok folytán az igazgató nem szentelhette minden idejét a színház
művészi vezetésére, aminek látható jelei mutatkoztak a kedvnélküli előadásokon.
A közönség és az igazgató kölcsönösen csalódtak egymásban, Faragó (személy) (információ)
helyzete tarthatatlanná vált s kénytelen
volt a szegedi színház (intézmény)
(információ)
igazgatásától visszalépni. 10. A házikezelés
kora. Faragó (személy)
(információ)
már 1927 (időpont) január
elején kénytelen volt oly lépések megtételére, melyek a színház ügyének újabb rendezését
célozták. Javasolta, hogy a szegedi (megye) szinügy
rendezése érdekében felszólítja társulatának tagjait arra, hogy a szerződésben biztosított
fizetésüket önként csökkentsék, vagy kéthónapi fizetés folyósítása mellett szerződéseiket
bontsák fel, mert ha ezt nem tennék, úgy kénytelen lenne az igazgatásról lemondani
és a társulat tagjaiból bizonytalan sorsú konzorciumot alakítani. E súlyos anyagi
és erkölcsi érdekű tárgyalásokat a város tanácsa közérdekből, nehogy visszaélések
történjenek, megfigyeltette és az ellenőrzésre Fodor Jenő dr. (személy) (információ)
városi tanácsnokot rendelte ki. A tárgyalások
— bár eredménnyel végződtek — Faragó Ödön (személy) (információ)
mégsem volt képes a színházat tovább vezetni
s ezért felajánlotta visszavásárlási jogának fenntartása mellett a színházi felszerelés
átadását. A város tanácsa a visszavásárlási joggal terhelt adásvételi szerződést
megkötötte ugyan, de a házikezelésbe vételt csak arra az esetre határozta el, ha
Faragó Ödön (személy)
(információ)
az igazgatásról lemond s azzal a város Faragóval
(személy)
(információ)
szemben minden kötelezettség alól felszabadul.
A tanács e kívánsága folytán Faragó Ödön (személy) (információ)
1927. (időpont) február
1-én az igazgatásról lemondott. A város tanácsa ugyanekkor a színházat átvette házikezelésbe,
intendánsnak Fodor Jenő dr.-t (személy) (információ)
kérte fel, művezető igazgatónak pedig Faragó
Ödönt (személy)
(információ)
szerződtette. A házikezelés életbeléptetése
a színház vezetésének zavartalan folytatását jelentette s bár a február tetemes
veszteséggel járt, mert a távozó tagok részére végkielégítést kellett folyósítani,
március már kiváló anyagi eredménnyel zárult. Faragó Ödön (személy) (információ)
működésével az intendatura és a városi tanács
nem egyeztek, amiért is elhatározták, hogy a jövő színi évadtól kezdve kívánságuk
szerinti igazgatót szerződtetnek és Faragó Ödönt (személy) (információ)
végleg elbocsátják. Faragó (személy) (információ)
az intendatura szándékairól értesülve, kártalanítási
igényét a tanácsnak bejelentette arra az esetre, ha a következő évre művezetői szerződését
meg nem hosszabbítanák, minek következtében helyzete még inkább súlyosbodott. Amikor
1927. (időpont)
április 12-én a város tanácsa Tarnai Ernőt, (személy) (információ)
a Magyar Színház (intézmény)
(információ)
főrendezőjét a következő évadtól kezdve művezető-igazgatónak
szerződtette, Faragó (személy) (információ)
még aznap kártalanítási igényére a várossal
megegyezett, nyomban elhagyta a várost, a tanács pedig a színi évad hátralévő idejére
Mátray Ernőt, (személy) (információ)
a színház kiváló opera-rendező karmesterét
bízta meg a színház további kezelésével. Mátray (személy) (információ)
igazgatása alatt vendégszereplések tarkították
az előadásokat s különösen Varsányi Irén, (személy) (információ)
Gaál Franciska (személy) (információ)
és Dezséri Gyula (személy) (információ)
vendégszereplése keltett fokozottabb érdeklődést.
Május 27-én díszelőadás volt, amely alkalommal színrekerült Mészöly Gedeon (személy) (információ)
egyetemi tanár „Tótágas (cím) című komédiája.
Az eredeti bemutató után támadt politikai izgalmak rövid időre az ország figyelmét
felhívták a szegedi színházra, (intézmény)
(információ)
melynek vezetősége szükségesnek tartotta
a nyári állomás kérdésének tisztázását. A meleg időjárás alatt a színház üzletmenete
rosszra fordult s néhány előadás elmaradt. Az intendatura úgy határozott, hogy július
15-től : a társulat saját hasznára konzorcionális alapon rendezzen előadásokat.
A házikezelés első szezonját a Nemzeti Színház, (intézmény)
(információ)
majd a M. Kir. Operaház (intézmény)
együtteseinek előadásai fejezték be. A nyári szezonban Alapi Nándor, (személy) (információ)
az Országos Kamara Színház (intézmény)
(információ)
igazgatója július 26-tól augusztus 7-ig előadásokat
tartott. Közben a konzorcium is bemutatott néhány könnyű műfajú darabot s ezzel
a házikezelés első, csonka évadja véget ért. A város színügyi bizottsága a színház
évi segélyét 124.000 pengőre emelte fel a nyár folyamán. Szeptember 19-én kezdődött
az új szezon, külsőleg is díszes keretek között. A legszebb reményekkel kezdődött
évad október 22-én jelentős művészi teljesítménnyel gazdagodott, az „Oroszország
(cím) bemutatása
alkalmával, amikor a szegedi (megye) színpadon
nem létesíthető forgószínpad helyett Tarnai Ernő (személy) (információ)
igazgató-rendező tervei szerint betolható
színpad alkalmazásával oldották meg a gyors díszletezés kérdését. A közönség között
csakhamar híre ment a pompás rendezésű, pazarfényű előadásoknak. A szezon második
felében országos ünnepség színhelye volt a színház, amikor Herczeg Vilmost, (személy) (információ)
a színház jeles tagját ünnepelte a város
közönsége és az egész magyar művészvilág, színészkedésének 25-ik évfordulója alkalmából.
Ez alkalommal a jubiláns művészt a város közönsége azzal tisztelte meg, hogy a szegedi
színház (intézmény)
(információ)
örökös tiszteletbeli tagjának választotta
meg.A színügyi bizottság átvizsgálva a házikezelés rendszerét, annak hosszabb időre
való állandósítását javasolta, mire a közgyűlés március 29-én két évre meghosszabbította
a házikezelést. 1928.április (időpont) 14-én
a színház vezetésében változás történt, Fodor Jenő dr. (személy) (információ)
lemondott intendánsi tisztségéről és a tanács
Pálfy József dr.-t (személy) (információ)
kérte fel az intendánsi tisztségre. A nagyműveltségű
Pálfy dr. (személy)
(információ)
programját kétfelé csoportosította: 1. a
művészi színvonalat magasabbra emelni, 2. a város anyagi érdekeit aa színház jövedelmezővé
tétele által megóvni. A program második pontjának megvalósítása eredményezte azt,
hogy a város 1929.évi (időpont) nyári
szezonra Makó (megye)
(információ)
várossal megegyezett. Somogyi Szilveszter
dr. (személy)
(információ)
polgármester és az intendáns a tanyavilágot
érdeklő jelentős színházi eseményt készítettek elő a nyár folyamán, amikor a színtársulat
tagjai Alsóközponton (megye) a Gazda
Kör nagytermében felállított ideiglenes színpadon július 22-én bemutatták a Piros
bugyelláris-t. (cím)
(információ)
- 1929.jan.1-én (időpont) ért
el a házikezelés legnagyobb művészi sikeréhez, Kacsóh Pongrác (személy) (információ)
3 felvonásos operájának, a Dorottyá-nak (cím) bemutatójával.
A színház zavartalan menetét biztosították a fegyelmezett művészi előadások. Május
29-én ritkaszép ünnepség keretében ülte meg a színház Szilágyi Aladár (személy) (információ)
színészkedésének 40 éves jubileumát. Nyáron
a társulat a makói (megye) (információ)
Hollósy Kornélia Színház-ban (intézmény)
(információ)
játszott állandó sikerrel. Az 1929-30.évi
(időpont)
szezon igen rosszul indult és már a nyáron kiderült, hogy a színház nagy veszteséggel
zárta a mérleget. Az anyagi veszteségek előidézésével Tarnai Ernő (személy) (információ)
igazgatót okolták, aki nemcsak az előadásokra
költött igen sokat, hanem a társulat tagjainak a fizetését nem tudta az előirányzattal
arányba hozni. Végnélküli hirlapi harc kezdődött, melynek és a közhangulatnak engedve,
a város újabbi egy évre meghosszabbította a házikezelést, de azzal a feltétellel,
hogy a művezető-igazgatói állásra országos pályázatot hirdetnek. Ennek következtében
1930 (időpont)
tavaszán a város kisgyűlése Kürthy Györgyöt, (személy) (információ)
a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
tagját választotta meg 1930—31. (időpont) évre
a színház igazgatójának. Tarnai Emő (személy) (információ)
igazgatásának utolsó évében jelentős művészi
eredményeket ért el, melyek közül fel kell említeni a Móra-Vincze (személy) operett
„Az aranyszőrű bárány (cím) 1929. (időpont) november
15-iki őselőadását. A szezon folyamán Sziklai Jenő (személy) (információ)
1930. (időpont) március
13-án ünnepelte színészkedésének 25 éves jubileumát, majd Bihari Sándor (személy) (információ)
június 24-én szintén 25 éves színpadi működését
ünnepelték meg, amely alkalommal a kiváló énekes elbúcsúzott a színpadtól. A színház
gazdasági hivatala és a sajtó között 1930-ban (időpont) rendkívül
feszült helyzet következett be, melynek folytán április 24-től június 1-ig a hírlapok
még a színház heti műsorát sem közölték. A nyári szezonban a színtársulat ismét
állomás nélkül maradt, s szeptemberben már az új igazgató, Kürthy György (személy) (információ)
nyitotta meg a színház kapuit. 1931 (időpont) őszétől
Görög Sándor (személy)
(információ)
eddigi titkár a szegedi színház (intézmény)
(információ)
igazgatója. (Lugosi Döme.) (személy) (információ)
szin_IV.0246.pdf IV
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Szegedi színészet címszóvég 31139 Szócikk:
Szegedi színészet 1. A piaristák drámajátékai. Szeged ytelepulesy szeged ytelepulesy
Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy város színészeti múltja mint megannyi magyar
városé az iskolai színjátékokkal, a piaristák működésével kezdődik. E bölcsőkorban
Szeged ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy lakossága
a kialakulás állapotában van. A törökök elűzése után új népek lepik el a város területét,
s a visszaköltözőkön kívül igen sok az idegen letelepülő német ynyelvy német
ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy ynyelvy német ynyelvy ykodvegy és szlávajkú.
ynyelvy szláv ynyelvy szláv ynyelvy szláv ynyelvy ynyelvy szláv ynyelvy
ykodvegy A XVIII. század elején a város még háromnyelvű lakosságát a latin ynyelvy
latin ynyelvy latin ynyelvy latin ynyelvy ynyelvy latin ynyelvy ykodvegy nyelv kapcsolta
össze. Ez volt a hivatalos és általában társalgási nyelv. A város az 1720-ban Szegedre
ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy telepített
piaristáktól elsősorban azt követelte, hogy a vezetésük alá adott gimnázium tanulói
a latin ynyelvy latin ynyelvy latin ynyelvy latin ynyelvy ynyelvy latin ynyelvy
ykodvegy nyelvet úgy sajátítsák el, hogy azt anyanyelvük gyanánt használhassák.
A kegyesrendi atyák egyik fontos nevelési célja volt, hogy az ifjúságot a nyilvános
szereplésekre előkészítsék, aminek leghatásosabb eszköze a nyilvánosan rendezett
drámajáték. Az első ilyen előadást 1722-ben rendezték az atyák, amikor az itt tanárkodó
Pécsi Domokos atya yszemelynevy pécsi domokos atya yszemelynevy Pécsi Domokos
atya yszemelynevy pécsi yszemelynevy domokos yszemelynevy atya yszemelynevy
yszemelynevy Pécsi yszemelynevy Domokos yszemelynevy atya yszemel „Mutius Scaevola
ycimy mutius scaevola ycimy Mutius Scaevola ycimy mutius ycimy scaevola ycimy
ycimy Mutius ycimy Scaevola ycimy ykodvegy című drámáját adták elő. A piarista drámajátékok
helye a gimnáziumban, vagy az ugyanottani kolostor refektóriumában felállított színpadon
volt. 1723-ban a xtalanevtizedx 1735 város tanácsa már pénzt áldoz a drámajátékokra,
s 1735. xevtizedx 1735 augusztus xtalanevtizedx 1745 xtalanevtizedx 1755 1-én megnyílik
az első piarista színház, yintezmenyy piarista színház yintezmenyy piarista
yintezmenyy piarista yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy piarista
yintezmenyy ykodvegy majd ennek pusztulása után, 1755-ben, xevtizedx 1755 a második.
Míg az első színpadon magyar nyelvű előadás nem volt, a második színpadon Perczel
Imre atya, yszemelynevy perczel imre atya yszemelynevy Perczel Imre atya
yszemelynevy perczel yszemelynevy imre yszemelynevy atya yszemelynevy
yszemelynevy Perczel yszemelynevy Imre yszemelynevy atya yszemelynev a későbbi rendfőnök
1758-ban tanulóival xtalanevtizedx 1765 előadatja az „Adakozó öregről és fösvény
ifjúról ycimy adakozó öregről és fösvény ifjúról ycimy Adakozó öregről és
fösvény ifjúról ycimy adakozó ycimy öregről ycimy és ycimy fösvény ycimy
ifjúról ycimy ycimy Adakozó ycimy öregről ycimy és ycimy fö című vígjátékát magyarul.
Ez tehát az első magyarnyelvű szegedi ytelepulesy szeged ytelepulesy szeged
ymegyey csongrád megye ykodvegy előadás emléke. 1762-ben xevtizedx 1765 Dugonics
András yszemelynevy dugonics andrás yszemelynevy Dugonics András yszemelynevy
dugonics yszemelynevy andrás yszemelynevy yszemelynevy Dugonics yszemelynevy
András yszemelynevy ykodvegy is előadatja növendékeivel ismeretlen magyar vígjátékát,
majd példája nyomán szinte évenkint ismétlődnek a magyar drámajátékok. Az előadások
legnagyobb részét a városi tanács, a hadsereg magasrangú tisztjei, vagy a kegyesrend
itt időző provinciálisának tiszteletére rendezték, s ez által a drámajátékok előadásának
társadalmi jelentőséget adtak. A piaristák mintegy 90 drámajátékot mutattak be a
XVIII. században. A polgárság a feljegyzések szerint tapsorkánnal jutalmazta a szereplőket
és az előadást rendező szerző-tanárt. A színészet töretlen talaja lassankint termőképessé
vált, a közönség fokozatosan megérett a hivatásos színészet befogadására. 2. A német
ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy
ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy színészet kora. A város művelődési állapotára
igen jellemző, hogy bár magyaros jellege el nem enyészett, polgárai legnagyobbrészt
írtak, olvastak és beszéltek németül. ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy német
ynyelvy ynyelvy német ynyelvy ykodvegy Ez tette lehetővé, hogy már 1765-ben megjelent
xtalanevtizedx 1775 xtalanevtizedx 1785 az első német ynemzetisegy német
ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német
ynemzetisegy ykodvegy színtársulat, melynek igazgatója Schwertberger József yszemelynevy
schwertberger józsef yszemelynevy Schwertberger József yszemelynevy schwertberger
yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Schwertberger yszemelynevy József
yszemelynevy ykodvegy volt. Ő indította meg a német ynemzetisegy német ynemzetisegy
német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy igazgatók
több mint száz évig tartó vándor útját Szegedre, ytelepulesy szeged ytelepulesy
Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy de ahogy neki nem sikerült a német ynemzetisegy
német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német
ynemzetisegy ykodvegy színészetet állandósítani, úgy a többi igazgató is csak átmeneti
állomásnak tekinthette a várost. A német ynemzetisegy német ynemzetisegy német
ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy színtársulatok
szegedi ytelepulesy szeged ytelepulesy szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy előadásai
csak arra voltak jók, hogy a közönség színházkedvelő hajlandóságát ápolják és a
hazafiakban a magyar színészet megteremtésének vágyát ébrentartsák. 3. Kelemen László
yszemelynevy kelemen lászló yszemelynevy Kelemen László yszemelynevy kelemen
yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Kelemen yszemelynevy László
yszemelynevy ykodvegy és a kolozsváriak ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy
kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy kora. A magyar színészetet Kelemen László
yszemelynevy kelemen lászló yszemelynevy Kelemen László yszemelynevy kelemen
yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Kelemen yszemelynevy László
yszemelynevy ykodvegy termetette meg semmiből, küzdve a rosszakarat, a nemtörődömség
és a végzet ellen. Az 1790-ben xevtizedx 1795 alakult színtársulat 1796-ban feloszlott
xtalanevtizedx 1805 s Kelemen László yszemelynevy kelemen lászló yszemelynevy
Kelemen László yszemelynevy kelemen yszemelynevy lászló yszemelynevy
yszemelynevy Kelemen yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy három évi munka után
Nagyváradon ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy Nagyvárad ymegyey bihar megye
ykodvegy újra megkezdte az előadásokat s innen Debrecenbe ytelepulesy debrecen
ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy akarta vezetni csapatát. Figyelme
azonban Szeged ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye
ykodvegy felé irányult, mert értesülése szerint a város színház építését határozta
el. A hír igaz is volt. A régi curiális házat lebontották, diszes, új tanácsházat
építettek, melynek emeletére bál és játékszín céljait szolgáló termet terveztek.
Amikor Kelemen László yszemelynevy kelemen lászló yszemelynevy Kelemen László
yszemelynevy kelemen yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Kelemen
yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy érdeklődött, még javában építkeztek, s
ha Szegedre ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye
ykodvegy akarta hozni a társulatot, más alkalmas helyiséget kellett e célra keresni.
Szegeden ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy tett
látogatásakor meg is találta az alkalmas helyet, Felsővároson, a volt Szent György
templomot, yintezmenyy szent györgy templom yintezmenyy Szent Gy yintezmenyy
szent yintezmenyy györgy yintezmenyy templom yintezmenyy yintezmenyy Szent
yintezmenyy Gy yintezmenyy ykodvegy melyet akkor már profanizáltak és termények
elraktározására használtak. Így lett a templomból színház és igy szokott lassankint
ahhoz a közönség, hogy a színpad ne (a Fekete sas és Egyszarvú) kocsmában legyen,
hanem más arra alkalmas helyen. Az igaz, hogy a templom ily felhasználása miatt
a püspök és a tanács között háborúság ütött ki, de csakhamar megbékültek egymással.
Kelemen László yszemelynevy kelemen lászló yszemelynevy Kelemen László
yszemelynevy kelemen yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Kelemen
yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy társulata 1800.május xevtizedx 1805 6-án
tartotta első előadását, melyen a „Tutorság alól felszabadult ifjú ycimy
tutorság alól felszabadult ifjú ycimy Tutorság alól felszabadult ifjú ycimy
tutorság ycimy alól ycimy felszabadult ycimy ifjú ycimy ycimy Tutorság ycimy
alól ycimy felszabadult ycimy ifjú ycim című ismeretlen 3 felvonásos vígjátékot
mutatták be. Az első magyar évad mindössze egy rövid hónapig tartott s a társulat
innen Kecskemétre ytelepulesy kecskemét ytelepulesy Kecskemét ymegyey
pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy ment. A városházi színtermet még az év november
25-én avatták fel ünnepélyesen, — de színészek nélkül. A tanács vállalkozónak adta
bérbe a városházán lévő nyilvános szórakozóhelyet, de a jelenlévő Kelemen László
yszemelynevy kelemen lászló yszemelynevy Kelemen László yszemelynevy kelemen
yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Kelemen yszemelynevy László
yszemelynevy ykodvegy indítványára a bérleti szerződésbe foglalták a magyar színészet
védelmét, elsőséget biztosítva a német ynemzetisegy német ynemzetisegy német
ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy színészekkel
szemben. Kelemen yszemelynevy kelemen yszemelynevy Kelemen yszemelynevy kelemen
yszemelynevy yszemelynevy Kelemen yszemelynevy ykodvegy azonban nem került vissza
színtársulatával. A következő magyar színésztársaság 1803-ban került Szegedre, ytelepulesy
szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy amikor a jeles tollú Vedres
István yszemelynevy vedres istván yszemelynevy Vedres István yszemelynevy
vedres yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Vedres yszemelynevy István
yszemelynevy ykodvegy városi mérnök meghívása folytán Wesselényi Miklós báró yszemelynevy
wesselényi miklós báró yszemelynevy Wesselényi Miklós báró yszemelynevy
wesselényi yszemelynevy miklós yszemelynevy báró yszemelynevy yszemelynevy
Wesselényi yszemelynevy Miklós yszemelyn a kolozsvári ytelepulesy kolozsvár
ytelepulesy kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy színtársulatot küldte ide, Ernyi
Mihály yszemelynevy ernyi mihály yszemelynevy Ernyi Mihály yszemelynevy ernyi
yszemelynevy mihály yszemelynevy yszemelynevy Ernyi yszemelynevy Mihály
yszemelynevy ykodvegy vezetése alatt. E társulat három év múlva ismét felkereste
a várost, amikor a tanács megelégedését azzal fejezte ki, hogy a színtársulatnak
ajándékozta az időközben készített színházi felszereléseket. Ernyiék yszemelynevy
ernyi yszemelynevy Ernyi yszemelynevy ernyi yszemelynevy yszemelynevy Ernyi
yszemelynevy ykodvegy kebeléből Pesten pest ytelepulesy nagybudapest
ytelepulesy budapest ykodvegy uj társulat alakult, mely 1808-ban Szegeden xtalanevtizedx
1815 ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy is tartott
néhány előadást. 4. Vándortársulatok kora. Hosszú ideig ismét nem volt Szegednek
ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy magyar színészete,
végre 1816-ban xevtizedx 1815 Lángh Ádám János, yszemelynevy lángh ádám jános yszemelynevy
Lángh Ádám János yszemelynevy lángh yszemelynevy ádám yszemelynevy jános
yszemelynevy yszemelynevy Lángh yszemelynevy Ádám yszemelynevy János
yszemelynevy yk aki már Kelemen László yszemelynevy kelemen lászló yszemelynevy
Kelemen László yszemelynevy kelemen yszemelynevy lászló yszemelynevy
yszemelynevy Kelemen yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy társulatának is tagja
volt, mint igazgató idevezette színészeit s játszottak közmegelégedésre, a városi
színteremben. 1817-ben Abday xtalanevtizedx 1825 Sándor yszemelynevy abday
sándor yszemelynevy Abday Sándor yszemelynevy abday yszemelynevy sándor
yszemelynevy yszemelynevy Abday yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy igazgató
keresi fel a várost, majd ismét öt évi szünet következik. 1823-ban xevtizedx
1825 Wandza Mihály yszemelynevy wandza mihály yszemelynevy Wandza Mihály
yszemelynevy wandza yszemelynevy mihály yszemelynevy yszemelynevy Wandza
yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy színigazgató és festőművész csapata játszik
Szegeden. ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy
Működésével bezárul egy kor, hogy helyet adjon a magyar színészet térhódítását szolgáló
eszmének. 5. A német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német
ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy színészet megbuktatása. A
szegedi ytelepulesy szeged ytelepulesy szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy színészet
uj fejezete Déryné yszemelynevy déryne yszemelynevy Déryné yszemelynevy déryne
yszemelynevy yszemelynevy Déryné yszemelynevy ykodvegy és a kolozsvári ytelepulesy
kolozsvár ytelepulesy kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy színtársulat 1827.
évi játékaival kezdődik. A közönség rendkívül módon megszerette a nagy művésznőt,
s tőle telhetőleg pártolta a színészetet. Déryné yszemelynevy déryne
yszemelynevy Déryné yszemelynevy déryne yszemelynevy yszemelynevy Déryné
yszemelynevy ykodvegy sógora, Kilényi Dávid, yszemelynevy kilényi dávid
yszemelynevy Kilényi Dávid yszemelynevy kilényi yszemelynevy dávid yszemelynevy
yszemelynevy Kilényi yszemelynevy Dávid yszemelynevy ykodvegy mint igazgató 1828-ban
működik xtalanevtizedx 1835 először Szegeden ytelepulesy szeged ytelepulesy
Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy s a szép fejlődésnek indult színészpártolást
ki is használhatta volna, ha a ragályos járványok és az árvizveszedelem, melyek
folytán ismét kényszerű szünet következett, nem keresztezik terveit. Az idők jobbsorsra
fordulása után azonban nem Ő az első igazgató, hanem 1832-ben xevtizedx 1835 a már
ismert Abday Sándor. yszemelynevy abday sándor yszemelynevy Abday Sándor
yszemelynevy abday yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Abday
yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy Abday yszemelynevy abday yszemelynevy
Abday yszemelynevy abday yszemelynevy yszemelynevy Abday yszemelynevy ykodvegy igazgatásától
kezdve minden évben volt Szegeden ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey
csongrád megye ykodvegy színészet s bár még elolvasni is fáradságos az igazgatók
hosszú névsorát, mégis áldozzunk emléküknek és szenteljünk néhány percet a kultúra
apostolainak. 1833-34. Kilényi Dávid yszemelynevy kilényi dávid yszemelynevy
Kilényi Dávid yszemelynevy kilényi yszemelynevy dávid yszemelynevy yszemelynevy
Kilényi yszemelynevy Dávid yszemelynevy ykodvegy jól szervezett társulata keresi
fel két ízben is a várost, a jövőre vonatkozó tervei azonban messze vezérlik azzal
a jeles csapattal, mely már 1837-ben mint a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti
színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy gárdája ad irányító lökést a magyar színészetnek.
1835-ben Balla Károly yszemelynevy balla károly yszemelynevy Balla Károly
yszemelynevy balla yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Balla
yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy és Pály Elek, yszemelynevy pály elek
yszemelynevy Pály Elek yszemelynevy pály yszemelynevy elek yszemelynevy
yszemelynevy Pály yszemelynevy Elek yszemelynevy ykodvegy 1836- 37-ben pedig ismét
Abday Sándor yszemelynevy abday sándor yszemelynevy Abday Sándor yszemelynevy
abday yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Abday yszemelynevy Sándor
yszemelynevy ykodvegy igazgató látogatja a várost. A tanácsot teljesen áthatja a
magyar színészet szent ügye s tetemes összegeket ajánl fel a Pesten pest
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy építendő Nemzeti Színház
yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy
színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy céljaira. A város közönsége
hasonlóképen lelkesen fáradozik a szegedi ytelepulesy szeged ytelepulesy szeged
ymegyey csongrád megye ykodvegy színészet fenntartásán és a kaszinó bérletek gyűjtésével
teszi lehetővé a nagyobb társulatok hosszabb idejű szegedi ytelepulesy szeged
ytelepulesy szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy szereplését. 1838-ban Farkas
József yszemelynevy farkas józsef yszemelynevy Farkas József yszemelynevy
farkas yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Farkas yszemelynevy József
yszemelynevy ykodvegy gyenge társulata keresi fel a várost, de az igazgató hírből
ismeri a jó állomást s két színtársulatot olvaszt a magáéba. Mindkét társulat jó
tagokkal működött, az egyiknek Keszy József, yszemelynevy keszy józsef
yszemelynevy Keszy József yszemelynevy keszy yszemelynevy józsef yszemelynevy
yszemelynevy Keszy yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy a másiknak Kőrössy
Ferenc yszemelynevy kőrössy ferenc yszemelynevy Kőrössy Ferenc yszemelynevy
kőrössy yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Kőrössy yszemelynevy
Ferenc yszemelynevy ykodvegy az igazgatója. A társulat vezetésében 1839-ben változás
xtalanevtizedx 1845 áll be s most Kőrössy Ferenc yszemelynevy kőrössy ferenc
yszemelynevy Kőrössy Ferenc yszemelynevy kőrössy yszemelynevy ferenc
yszemelynevy yszemelynevy Kőrössy yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy vezeti
megelégedéssel az előadásokat. 1840-43-ban xevtizedx 1845 Komlóssy Ferenc yszemelynevy
komlóssy ferenc yszemelynevy Komlóssy Ferenc yszemelynevy komlóssy yszemelynevy
ferenc yszemelynevy yszemelynevy Komlóssy yszemelynevy Ferenc yszemelynevy
ykodvegy veszi fel a küzdelmet a szegedi ytelepulesy szeged ytelepulesy szeged
ymegyey csongrád megye ykodvegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német
ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy színészet
ellen, a német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német
ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy szini évad alatt kezdi játékait,
s hogy előadásait még vonzóbbakká tegye, hosszabb vendégszereplésre szerződteti
Egressy Gábort, yszemelynevy egressy gábor yszemelynevy Egressy Gábor
yszemelynevy egressy yszemelynevy gábor yszemelynevy yszemelynevy Egressy
yszemelynevy Gábor yszemelynevy ykodvegy a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti
színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy örökhirű tagját. A kitűzött cél sikerül
is, a német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német
ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy színtársulatok ezentúl mind
ritkábban jelennek meg Szegeden, ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey
csongrád megye ykodvegy míg végre teljesen elmaradnak és csak mint előkelő idegenek
zörgetnek bebocsátásért. A lelkes hangulat alatt Kovácsi Károly yszemelynevy
kovácsi károly yszemelynevy Kovácsi Károly yszemelynevy kovácsi yszemelynevy
károly yszemelynevy yszemelynevy Kovácsi yszemelynevy Károly yszemelynevy
ykodvegy színigazgató a Promenádon, a Tiszaparton, az állatseregletes vendéglő mellett
nyári színkört épít, melyben 1842. május 1-én tartják az ünnepélyes megnyitást.
1844-45-ben Szerdahelyi József, yszemelynevy szerdahelyi józsef yszemelynevy
Szerdahelyi József yszemelynevy szerdahelyi yszemelynevy józsef yszemelynevy
yszemelynevy Szerdahelyi yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy Havi Mihály yszemelynevy
havi mihály yszemelynevy Havi Mihály yszemelynevy havi yszemelynevy mihály
yszemelynevy yszemelynevy Havi yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy és Szabó
József yszemelynevy szabó józsef yszemelynevy Szabó József yszemelynevy szabó
yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Szabó yszemelynevy József
yszemelynevy ykodvegy társigazgatók szórakoztatják két izben sikerrel a szegedi
ytelepulesy szeged ytelepulesy szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy közönséget,
1846-ban pedig Gócs Ede yszemelynevy gócs ede yszemelynevy Gócs Ede
yszemelynevy gócs yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Gócs yszemelynevy
Ede yszemelynevy ykodvegy opera-társulata után Kilényi Dávid yszemelynevy
kilényi dávid yszemelynevy Kilényi Dávid yszemelynevy kilényi yszemelynevy
dávid yszemelynevy yszemelynevy Kilényi yszemelynevy Dávid yszemelynevy
ykodvegy és Veszter Sándor yszemelynevy veszter sándor yszemelynevy Veszter
Sándor yszemelynevy veszter yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy
Veszter yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy következnek, a Dérynével yszemelynevy
déryne yszemelynevy Déryné yszemelynevy déryne yszemelynevy yszemelynevy Déryné
yszemelynevy ykodvegy megerősített társulattal. A két igazgató bár szétválik, de
Kilényi yszemelynevy kilényi yszemelynevy Kilényi yszemelynevy kilényi
yszemelynevy yszemelynevy Kilényi yszemelynevy ykodvegy marad a következő évre is.
A városházi szinterem közben pusztult, rongálódott, alkalmasabb helyre volt szükség,
amit meg is találtak a felsővárosi u. n. „Kis Kaszinó, jelenleg Maros uccai oldalán
lévő hatalmas teremben. 1846 óta talált ott hajlékot a magyar Thália, egész a bódészinház
felavatásáig. A szabadságharc idején Latabár Endre yszemelynevy latabár endre
yszemelynevy Latabár Endre yszemelynevy latabár yszemelynevy endre yszemelynevy
yszemelynevy Latabár yszemelynevy Endre yszemelynevy ykodvegy működött Szegeden.
ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy Az 1848-ik
év azonban még azt a színészeti érdekességet örökíti meg Szegeden, ytelepulesy
szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy hogy Egressy Gábor, yszemelynevy
egressy gábor yszemelynevy Egressy Gábor yszemelynevy egressy yszemelynevy
gábor yszemelynevy yszemelynevy Egressy yszemelynevy Gábor yszemelynevy
ykodvegy mint az újonc sorozás kormánybiztosa, fejtett ki széleskörű tevékenységet.
6. A politikai színészet kora. A Bach-korszak yszemelynevy bach yszemelynevy
Bach yszemelynevy bach yszemelynevy yszemelynevy Bach yszemelynevy ykodvegy ismét
érdekes képet ad. A német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy
német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy hivatalnokok hivatali
erőszakkal nyomják el a magyar színészetet, de hiába. Két évig hallgat mindössze
a magyar Thália, azután ujult erővel hódítja vissza híveit, végül politikai szolgálatba
szegődik, s részt vesz a kiegyezés kikényszerítésében. 1849-ben Havi xtalanevtizedx
1855 Mihály yszemelynevy havi mihály yszemelynevy Havi Mihály yszemelynevy havi
yszemelynevy mihály yszemelynevy yszemelynevy Havi yszemelynevy Mihály
yszemelynevy ykodvegy és Szabó József yszemelynevy szabó józsef yszemelynevy
Szabó József yszemelynevy szabó yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy
Szabó yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy igazgatók társulata játszik a vár
melletti nyári színkörben, 1850-1851-ben xevtizedx 1855 kétizben Latabár Endre yszemelynevy
latabár endre yszemelynevy Latabár Endre yszemelynevy latabár yszemelynevy
endre yszemelynevy yszemelynevy Latabár yszemelynevy Endre yszemelynevy
ykodvegy és Döme Károly yszemelynevy döme károly yszemelynevy Döme Károly
yszemelynevy döme yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Döme
yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy társulata a Kis Kaszinóban, 1851 nyarán
a színkörben, Hetényi József, yszemelynevy hetényi józsef yszemelynevy Hetényi
József yszemelynevy hetényi yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy
Hetényi yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy 1854-55-ben két ízben, Latabár
Endre, yszemelynevy latabár endre yszemelynevy Latabár Endre yszemelynevy
latabár yszemelynevy endre yszemelynevy yszemelynevy Latabár yszemelynevy Endre
yszemelynevy ykodvegy 1856-ban Ujfalussy Sándor yszemelynevy ujfalussy sándor
yszemelynevy Ujfalussy Sándor yszemelynevy ujfalussy yszemelynevy sándor
yszemelynevy yszemelynevy Ujfalussy yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy az
igazgató. A városi élet közben másfelé fejlődött. Felsőváros elveszíti ideiglenes
vezetőszerepét, a súlypont ismét Palánkra kerül. A közönség már kényelmetlennek
találja a sár miatt sokszor megközelíthetetlen Kis Kaszinót s mindinkább sürgetik
az uj színházépületet. Végre két magánszemély, saját költségükön dísztelen bódét
építenek a Palánkban (a mai Hági-kert), s azt a szükséges színpadi eszközökkel felszerelik.
1856.május 30-án nyitja meg az uj színházat a Szabó - Havi-társulat yszemelynevy
szabó - havi yszemelynevy Szabó - Havi yszemelynevy szabó yszemelynevy -
yszemelynevy havi yszemelynevy yszemelynevy Szabó yszemelynevy - yszemelynevy
Havi yszemelynevy ykodvegy Hegedűs Lajos yszemelynevy hegedűs lajos
yszemelynevy Hegedűs Lajos yszemelynevy hegedűs yszemelynevy lajos yszemelynevy
yszemelynevy Hegedűs yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy színész és drámaíró
a „Bibor és gyász ycimy bibor és gyász ycimy Bibor és gyász ycimy bibor ycimy
és ycimy gyász ycimy ycimy Bibor ycimy és ycimy gyász ycimy ykodvegy c. ötfelvonásos
drámájával. 1859-60-ban Szabó xtalanevtizedx 1865 József yszemelynevy szabó
józsef yszemelynevy Szabó József yszemelynevy szabó yszemelynevy józsef
yszemelynevy yszemelynevy Szabó yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy igazgatja
a színházat, majd 1860-61-ben xevtizedx 1865 a xtalanevtizedx 1875 minden idők egyik
legnagyobb igazgató-színésze, Molnár György yszemelynevy molnár györgy
yszemelynevy Molnár György yszemelynevy molnár yszemelynevy györgy yszemelynevy
yszemelynevy Molnár yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy következik. Molnár
yszemelynevy molnár yszemelynevy Molnár yszemelynevy molnár yszemelynevy
yszemelynevy Molnár yszemelynevy ykodvegy szegedi ytelepulesy szeged
ytelepulesy szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy működése külön felemlítésre érdemes.
Molnár György yszemelynevy molnár györgy yszemelynevy Molnár György
yszemelynevy molnár yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy Molnár
yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy a szélsőségek csodálatos vegyüléke volt.
Műsorán egyaránt szerepeltek hazafias tragédiák és látványos francia ynemzetisegy
francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy
francia ynemzetisegy ykodvegy bohózatok. Szegedi ytelepulesy szeged ytelepulesy
Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy igazgatása mindenesetre a hazafiasság jegyében
folyt le. Társulatának tagjai szinte naponta hazafias tüntetéseket rendeztek, élükön
vasvári ytelepulesy vasvár ytelepulesy vasvár ymegyey vas megye ykodvegy Kovács
Józseffel. yszemelynevy kovács józsef yszemelynevy Kovács József yszemelynevy
kovács yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Kovács yszemelynevy József
yszemelynevy ykodvegy A szegedi ytelepulesy szeged ytelepulesy szeged ymegyey
csongrád megye ykodvegy történelem e korszakot „kis forradalom megjelöléssel ismeri.
Molnár yszemelynevy molnár yszemelynevy Molnár yszemelynevy molnár yszemelynevy
yszemelynevy Molnár yszemelynevy ykodvegy szegedi ytelepulesy szeged
ytelepulesy szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy igazgatása egyébként nyomot hagyott
a fővárosi főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy színészet
történetében is. Ugyanis itt fogamzott meg Molnárban yszemelynevy molnár
yszemelynevy Molnár yszemelynevy molnár yszemelynevy yszemelynevy Molnár
yszemelynevy ykodvegy az a gondolat, hogy Budán buda ytelepulesy nagybudapest
ytelepulesy budapest ykodvegy Népszínházát yintezmenyy népszínház yintezmenyy
Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy
ykodvegy alapít, mely arra volt hivatva, hogy a könnyű műfajú német ynemzetisegy
német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német
ynemzetisegy ykodvegy múzsát a fővárosból főváros ytelepulesy nagybudapest
ytelepulesy budapest ykodvegy kiszorítsa. A szegedi ytelepulesy szeged
ytelepulesy szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy színi évad anyagi sikere erre
minden alapot megadott, amit fokozott még az utószezon is. A szegedi ytelepulesy
szeged ytelepulesy szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy jövedelmen alapított budai
népszínház yintezmenyy budai népszínház yintezmenyy budai né yintezmenyy budai
yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy budai yintezmenyy né yintezmenyy
ykodvegy tagjai alkották később és 1875-ben, xevtizedx 1875 a budapesti Budapest
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Népszínház yintezmenyy
népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy
Népszính yintezmenyy ykodvegy törzsgárdáját. 1861 xevtizedx 1865 nyarán Szabó József
yszemelynevy szabó józsef yszemelynevy Szabó József yszemelynevy szabó
yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Szabó yszemelynevy József
yszemelynevy ykodvegy tért vissza Philippovics Istvánnal, yszemelynevy
philippovics istván yszemelynevy Philippovics István yszemelynevy philippovics
yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Philippovics yszemelynevy István
yszemelynevy ykodvegy 1862 nyarán Szigeti Imre yszemelynevy szigeti imre
yszemelynevy Szigeti Imre yszemelynevy szigeti yszemelynevy imre yszemelynevy
yszemelynevy Szigeti yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy igazgató, télen pedig
Lángh Boldizsár yszemelynevy lángh boldizsár yszemelynevy Lángh Boldizsár
yszemelynevy lángh yszemelynevy boldizsár yszemelynevy yszemelynevy Lángh
yszemelynevy Boldizsár yszemelynevy ykodvegy társulata játszott. 1863-ban előbb
Latabár Endre, yszemelynevy latabár endre yszemelynevy Latabár Endre
yszemelynevy latabár yszemelynevy endre yszemelynevy yszemelynevy Latabár
yszemelynevy Endre yszemelynevy ykodvegy majd Szabó - Philippovics yszemelynevy
szabó - philippovics yszemelynevy Szabó - Philippovics yszemelynevy szabó
yszemelynevy - yszemelynevy philippovics yszemelynevy yszemelynevy Szabó
yszemelynevy - yszemelynevy Philippovics társulata szórakoztatta a közönséget. 1864-65-ben
ismét Latabár yszemelynevy latabár yszemelynevy Latabár yszemelynevy latabár
yszemelynevy yszemelynevy Latabár yszemelynevy ykodvegy kereste fel a várost, 1865-ben
Aradi Gerő, yszemelynevy aradi gerő yszemelynevy Aradi Gerő yszemelynevy aradi
yszemelynevy gerő yszemelynevy yszemelynevy Aradi yszemelynevy Gerő
yszemelynevy ykodvegy 1865-66-ban Kocsisovszky Jusztin, yszemelynevy
kocsisovszky jusztin yszemelynevy Kocsisovszky Jusztin yszemelynevy
kocsisovszky yszemelynevy jusztin yszemelynevy yszemelynevy Kocsisovszky
yszemelynevy Jusztin yszemelynevy ykodvegy 1866 nyarán Follinusz János yszemelynevy
follinusz jános yszemelynevy Follinusz János yszemelynevy follinusz
yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Follinusz yszemelynevy János
yszemelynevy ykodvegy operatársulata tartott maradandó értékű operaelőadásokat.
1867-68-ban ismét Kocsisovszky Jusztin yszemelynevy kocsisovszky jusztin
yszemelynevy Kocsisovszky Jusztin yszemelynevy kocsisovszky yszemelynevy
jusztin yszemelynevy yszemelynevy Kocsisovszky yszemelynevy Jusztin
yszemelynevy ykodvegy látogatta meg a várost. 7. A színészet állandósítása. 1868-70-
ben xtalanevtizedx 1875 Aradi Gerő yszemelynevy aradi gerő yszemelynevy Aradi
Gerő yszemelynevy aradi yszemelynevy gerő yszemelynevy yszemelynevy Aradi
yszemelynevy Gerő yszemelynevy ykodvegy az igazgató. Közben a Promenád - szinkör
yintezmenyy promenád - szinkör yintezmenyy Promenád yintezmenyy promenád
yintezmenyy - yintezmenyy szinkör yintezmenyy yintezmenyy Promenád yintezmenyy
ykodvegy elpusztult, ennek pótlásául Újszegeden ytelepulesy újszeged
ytelepulesy Újszeged ymegyey csongrád megye ykodvegy építettek nyári arénát. Az
sem hagyott maradandó emléket maga után, már 1870. xevtizedx 1875 január 1-én leégett.
A következő igazgató, aki 1870-73-ban működött, a szegedi ytelepulesy szeged
ytelepulesy szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy származású Mannsberger Jakab,
yszemelynevy mannsberger jakab yszemelynevy Mannsberger Jakab yszemelynevy
mannsberger yszemelynevy jakab yszemelynevy yszemelynevy Mannsberger
yszemelynevy Jakab yszemelynevy ykodvegy a szegedi ytelepulesy szeged
ytelepulesy szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy közönség kedvelt Mosonyi bácsija,
yszemelynevy mosonyi bácsi yszemelynevy Mosonyi bácsi yszemelynevy mosonyi
yszemelynevy bácsi yszemelynevy yszemelynevy Mosonyi yszemelynevy bácsi yszemelynevy
ykodvegy aki értékes műsorával és jól válogatott társulatával hódította meg a közönséget.
A város a színészet ügyének megoldását a bevált igazgató ismételt szerződtetésével
iparkodott megoldani. 1874-76-ban Sztupa Andor yszemelynevy sztupa andor
yszemelynevy Sztupa Andor yszemelynevy sztupa yszemelynevy andor yszemelynevy
yszemelynevy Sztupa yszemelynevy Andor yszemelynevy ykodvegy és Hubay Gusztáv yszemelynevy
hubay gusztáv yszemelynevy Hubay Gusztáv yszemelynevy hubay yszemelynevy
gusztáv yszemelynevy yszemelynevy Hubay yszemelynevy Gusztáv yszemelynevy ykodvegy
igazgatók következtek, 1876-83-ban ismét Aradi Gerő. yszemelynevy aradi gerő
yszemelynevy Aradi Gerő yszemelynevy aradi yszemelynevy gerő yszemelynevy
yszemelynevy Aradi yszemelynevy Gerő yszemelynevy ykodvegy Az ő igazgatása alatt
alakult 1878-ban a rövidéletű Színügy - Egylet, yintezmenyy színügy - egylet
yintezmenyy Színügy yintezmenyy színügy yintezmenyy - yintezmenyy egylet
yintezmenyy yintezmenyy Színügy yintezmenyy ykodvegy amely később irányító hatást
gyakorolt a szinügyi bizottság kialakítására. Az 1879-iki árvíz xtalanevtizedx
1885 elmosta a szegedi ytelepulesy szeged ytelepulesy szeged ymegyey csongrád
megye ykodvegy szinszetet is és az újjáépülő városnak gondoskodnia kellett arról,
hogy a hullámsírból újraszülető nagyobbigényű városnak a kor színvonalán álló színháza
épüljön: a budapesti Népszínház yintezmenyy budapesti népszínház yintezmenyy
budapest yintezmenyy budapesti yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy
budapest yintezmenyy ykodvegy kisebb mása. 8. Az új színház kora. 1883-85-ben xevtizedx
1885 az új színház igazgatója Nagy Vince, yszemelynevy nagy vince yszemelynevy
Nagy Vince yszemelynevy nagy yszemelynevy vince yszemelynevy yszemelynevy Nagy
yszemelynevy Vince yszemelynevy ykodvegy akit a balvégzet az 1885 április 22-iki
tűzvésszel válságos helyzetbe sodort. Bár a város is anyagi nehézségekkel küzdött,
mégis sürgősen hozzáláttak a színház újbóli felépítéséhez. A szegediek ytelepulesy
szeged ytelepulesy szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy most ismét több mint egy
évig nélkülözték a színházat, egész az újbóli megnyitásig, 1886.október 2-ig. Az
újból felépített színház igazgatója: 1886-89-ig Aradi Gerő yszemelynevy aradi
gerő yszemelynevy Aradi Gerő yszemelynevy aradi yszemelynevy gerő yszemelynevy
yszemelynevy Aradi yszemelynevy Gerő yszemelynevy ykodvegy lett. Az új színház a
szegedi ytelepulesy szeged ytelepulesy szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy színészetben
ez ideig nem hozott változást. Csupán külső tünetek mutatták, hogy már a régi korszak
haldoklott. Az új színház új akusztikát, új világítást, új diszletezési problémákat
vetett fel, de a lényeg, az előadási modor még a régi maradt. Csak a keret változott
meg, melybe nem is illett a régi avult kép, az új színház a kor szelleme szerint
gondolkozó és dolgozó művészt igényelt. A város tanácsa szerencsés kézzel választotta
az új igazgatót, akinek művészi működésével a stilusfejlődés kora következett be
a szegedi színházba. yintezmenyy szegedi színház yintezmenyy szegedi
yintezmenyy szegedi yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy szegedi
yintezmenyy ykodvegy 1889-92-ben elsőizben xtalanevtizedx 1895 Makó Lajos yszemelynevy
makó lajos yszemelynevy Makó Lajos yszemelynevy makó yszemelynevy lajos yszemelynevy
yszemelynevy Makó yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy művészi irányítása mellett
a fővárosi főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy előadásokat
is sokszor túlszárnyaló előadásokban mutatta be műsorának irodalmi ízléssel kiválasztott
darabjait. Amellett társadalmilag is működött, s kivéve a politikát, résztvett minden
szegedi ytelepulesy szeged ytelepulesy szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy mozgalomban.
1892—95-ben xevtizedx 1895 Somogyi Károly yszemelynevy somogyi károly
yszemelynevy Somogyi Károly yszemelynevy somogyi yszemelynevy károly
yszemelynevy yszemelynevy Somogyi yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy nagyhírű
igazgató következett, de a közönség szíve az előbbi igazgatóhoz visszahúzott, s
1895-99-ben Makó xtalanevtizedx 1905 Lajos yszemelynevy makó lajos yszemelynevy
Makó Lajos yszemelynevy makó yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Makó
yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy másodszor is a szegedi színház yintezmenyy
szegedi színház yintezmenyy szegedi yintezmenyy szegedi yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy szegedi yintezmenyy ykodvegy igazgatója lett. A második
igazgatói korszak csak fokozta Makó yszemelynevy makó yszemelynevy Makó
yszemelynevy makó yszemelynevy yszemelynevy Makó yszemelynevy ykodvegy érdemeit
és csupán csak egy szerencsétlen társadalmi összeütközés következményének lehet
tekinteni, hogy újra elkerült Szegedről. ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged
ymegyey csongrád megye ykodvegy Utódja nem kisebb ember, mint (1899—1902) xevtizedx
1905 Krecsányi Ignác, yszemelynevy krecsányi ignác yszemelynevy Krecsányi Ignác
yszemelynevy krecsányi yszemelynevy ignác yszemelynevy yszemelynevy Krecsányi
yszemelynevy Ignác yszemelynevy ykodvegy a vidéki színészet egyik legkiemelkedőbb
alakja. Krecsányi yszemelynevy krecsányi yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy
krecsányi yszemelynevy yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy ykodvegy amellett, hogy
a művészi színvonalat megtartotta, működésével az egész ország színészetének helyzetén
kívánt javítani. Szeged ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád
megye ykodvegy erre igen alkalmas talaj volt, a város tanácsa mindig megejtő, jóságos
barátja volt színügyünkrek. Krecsányi yszemelynevy krecsányi yszemelynevy
Krecsányi yszemelynevy krecsányi yszemelynevy yszemelynevy Krecsányi
yszemelynevy ykodvegy azonban céljaihoz még alkalmasabb terepet keresett. Szeged
ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy elvesztette
a Budai Színkört, yintezmenyy budai színkör yintezmenyy Budai Sz yintezmenyy
budai yintezmenyy színkör yintezmenyy yintezmenyy Budai yintezmenyy Sz yintezmenyy
ykodvegy azt Temesvárhoz ytelepulesy temesvár ytelepulesy Temesvár ymegyey
temes megye ykodvegy csatolták, s Krecsányi yszemelynevy krecsányi yszemelynevy
Krecsányi yszemelynevy krecsányi yszemelynevy yszemelynevy Krecsányi
yszemelynevy ykodvegy terveihez szükség volt arra, hogy egyben budapesti Budapest
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy igazgató is legyen, a Budai
Színkör yintezmenyy budai színkör yintezmenyy Budai Sz yintezmenyy budai
yintezmenyy színkör yintezmenyy yintezmenyy Budai yintezmenyy Sz yintezmenyy
ykodvegy miatt megvált a várostól, hogy a magyar vidéki színészetre oly áldásos
tevékenységét más helyről eredményesebben folytassa. Krecsányi yszemelynevy
krecsányi yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy krecsányi yszemelynevy
yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy ykodvegy távozása után a szinügyi biz. javaslatára
a városi tanács a legszerencsésebb választással Janovics Jenő dr.-t yszemelynevy
janovics jenő dr. yszemelynevy Janovics Jenő dr. yszemelynevy janovics
yszemelynevy jenő yszemelynevy dr. yszemelynevy yszemelynevy Janovics
yszemelynevy Jenő yszemelynevy dr. yszemelynev választotta meg igazgatónak. 1902—5
ben volt igazgató Janovics Jenő, yszemelynevy janovics jenő yszemelynevy
Janovics Jenő yszemelynevy janovics yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy
Janovics yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy aki bár tapasztalatok nélkül jött
ide, mégis oly hatalmas művészi tevékenységekkel örökítette meg nevét a szegedi
ytelepulesy szeged ytelepulesy szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy színészet
történetében, melyek irányt szabtak a későbbi évtizedek munkájának. A fiatal sas
itt bontotta ki szárnyait, s már első repülése elért végleges otthonaiba, Kolozsvárra,
ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy ahol jól
értékesítve a Szegeden ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád
megye ykodvegy szerzett tapasztalatokat, a legnehezebb körülmények között is irányítja
a magyar színkulturát. 1905—8 november 12-ig, elhalálozásáig, ismét Makó Lajos yszemelynevy
makó lajos yszemelynevy Makó Lajos yszemelynevy makó yszemelynevy lajos
yszemelynevy yszemelynevy Makó yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy a szegedi
színház yintezmenyy szegedi színház yintezmenyy szegedi yintezmenyy szegedi
yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy szegedi yintezmenyy ykodvegy igazgatója.
A szegedi ytelepulesy szeged ytelepulesy szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy
színészet békés, szép napjait jelentik a Makó-igazgatás yszemelynevy makó
yszemelynevy Makó yszemelynevy makó yszemelynevy yszemelynevy Makó yszemelynevy
ykodvegy utolsó napjai. A fővárosi főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy
budapest ykodvegy színpadok hatása alá került a szegedi ytelepulesy szeged
ytelepulesy szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy színpad s az ott színre kerülő
újdonságokat csakhamar itt is bemutatta, méltó előadásokban. Legnagyobb színigazgatói
érdeme a tagok egyöntetű és szakszerű kiválasztása. Arra törekedett, hogy egységes
stílusban gördülő előadások lelkesítsék a közönséget a színház látogatására. Színpadi
felszerelése példásan tökéletes volt, azt állandóan jókarban tartotta, szükség szerint
pótolta is. A szegedi közönség hálás szívvel emlékezett meg Makó Lajosról yszemelynevy
makó lajos yszemelynevy Makó Lajos yszemelynevy makó yszemelynevy lajos
yszemelynevy yszemelynevy Makó yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy halála után
is és nagyrabecsülésének jeléül szobrot álíttatott fel tiszteletére, a színház előcsarnokában.
Utóda, veje, Almássy Endre yszemelynevy almássy endre yszemelynevy Almássy
Endre yszemelynevy almássy yszemelynevy endre yszemelynevy yszemelynevy Almássy
yszemelynevy Endre yszemelynevy ykodvegy társulatának tagja lett, aki előbb mint
művezető működött az özvegy színigazgatónő mellett. 1909-20-ig tartott xtalanevtizedx
1915 xtalanevtizedx 1925 Almássy Endre yszemelynevy almássy endre yszemelynevy
Almássy Endre yszemelynevy almássy yszemelynevy endre yszemelynevy yszemelynevy
Almássy yszemelynevy Endre yszemelynevy ykodvegy igazgatása. Működése nagyobb változást
nem jelentett. Az előadásokat Makó Lajos yszemelynevy makó lajos yszemelynevy
Makó Lajos yszemelynevy makó yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Makó
yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy felszerelésével folytatta, melyet később
kiegészített a várostól megvásárolt felszerelési tárgyakkal. Almássy yszemelynevy
almássy yszemelynevy Almássy yszemelynevy almássy yszemelynevy yszemelynevy
Almássy yszemelynevy ykodvegy helyes érzékkel a szegedi ytelepulesy szeged
ytelepulesy szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy közönség igényeinek kielégítését
tűzte ki célul, műfajra való tekintet nélkül. A maga részéről mégis a drámai előadásokra
fektette a fősúlyt, s legkevesebb gondot a csekély hasznot hozó operaelődásokra
fordította. A tanács azonban a közönség igényei alapján arra kötelezte, hogy évenként
30 operaelőadást tartson, s ezek kivitelére operaénekesekből külön együttest szerződtessen.
E követelését a város azzal tette lehetővé, hogy az igazgató segélyét felemelte.
A színház művészi színvonala a nyugodt időszak alatt hatalmas fejlődésnek indult
s színház előadásai már a fővárosi főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy
budapest ykodvegy színházak előadásaihoz is méltók lehettek, azonban a bekövetkezett
háborús esztendők és a forradalmi események tönkretették az eredményeket. Almássy
Endre yszemelynevy almássy endre yszemelynevy Almássy Endre yszemelynevy
almássy yszemelynevy endre yszemelynevy yszemelynevy Almássy yszemelynevy Endre
yszemelynevy ykodvegy példás rendben és fegyelemben tartotta a társulatot, s legelőször
a fegyelem lazult meg, majd a rend bomlott fel, végül is a konzorcionális állapot
következett be, mely a napi kenyér utáni harcban elfelejtette, hogy a színészet
nemcsak foglalkozás, hanem művészet is! A társulat legértékesebb tagjai a harctéren
teljesítettek szolgálatot s e néhány közül is akadt, aki életét a hazáért áldozta.
9. A gazdasági válság színészete. A forradalom alatt színésztanács alakult Szegeden,
ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy mely az igazgatóktól
függetlenítette magát s konzolciumos alapon vezettette a színházakat. Ez az állapot
csak lassan rendeződött. Amikor a francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy
francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy francia ynemzetisegy
ykodvegy csapatok megszálltak Szegedet, ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged
ymegyey csongrád megye ykodvegy a francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy
francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy francia ynemzetisegy
ykodvegy városparancsnok ráparancsolt a színtársulat két tagjára, Baróthi Józsefre
yszemelynevy baróthi józsef yszemelynevy Baróthi József yszemelynevy baróthi
yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Baróthi yszemelynevy József
yszemelynevy ykodvegy és Ocskay Komélra, yszemelynevy ocskay komél yszemelynevy
Ocskay Komél yszemelynevy ocskay yszemelynevy komél yszemelynevy yszemelynevy
Ocskay yszemelynevy Komél yszemelynevy ykodvegy valamint Juhász Gyula yszemelynevy
juhász gyula yszemelynevy Juhász Gyula yszemelynevy juhász yszemelynevy gyula
yszemelynevy yszemelynevy Juhász yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy íróra,
hogy további intézkedésig vezessék a színház ügyeit. Közben a Magyar Nemzeti Kormány
yintezmenyy magyar nemzeti kormány yintezmenyy Magyar N yintezmenyy magyar
yintezmenyy nemzeti yintezmenyy kormány yintezmenyy yintezmenyy Magyar
yintezmenyy N yintezmenyy ykodvegy is megalakult Szegeden ytelepulesy szeged
ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy s a franciák ynemzetisegy
francia ynemzetisegy franciá ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy
franciá ynemzetisegy ykodvegy által kirendelt három vezető önként felajánlotta a
színház további vezetését Almássy Endrének, yszemelynevy almássy endre
yszemelynevy Almássy Endré yszemelynevy almássy yszemelynevy endre yszemelynevy
yszemelynevy Almássy yszemelynevy Endré yszemelynevy ykodvegy aki azt át is vette.
Az átvételt azonban egynapos színházi sztrájk előzte meg, mely miatt az igazgató
egész társulatát kizárta. A kizárás után kiselejtezte a rendbontó és meg nem felelő
tagokat, s még egy évig tovább vezette a társulatot. A politikai események hatása
alatt a közönség elhidegült régi igazgatójától s Almássy yszemelynevy almássy
yszemelynevy Almássy yszemelynevy almássy yszemelynevy yszemelynevy Almássy
yszemelynevy ykodvegy helyett a tanács váratlanul Palágyi Lajosnak yszemelynevy
palágyi lajos yszemelynevy Palágyi Lajos yszemelynevy palágyi yszemelynevy
lajos yszemelynevy yszemelynevy Palágyi yszemelynevy Lajos yszemelynevy
ykodvegy adta át a színházat, aki előzőleg a miskolci ytelepulesy miskolc
ytelepulesy miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy színtársulatnak volt igazgatója.
1920—23-ig xevtizedx 1925 Palágyi Lajos yszemelynevy palágyi lajos yszemelynevy
Palágyi Lajos yszemelynevy palágyi yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy
Palágyi yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy igazgatta a színházat, váltakozó
szerencsével. Régi városának elvesztésével ahhoz tartozó nyári állomását is elvesztette
Palágyi, yszemelynevy palágyi yszemelynevy Palágyi yszemelynevy palágyi yszemelynevy
yszemelynevy Palágyi yszemelynevy ykodvegy s a tízhónapos szegedi ytelepulesy
szeged ytelepulesy szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy szezon nem nyújtott elegendő
bevételt a nyári tagfizetésekre. Előrelátható volt, hogy a nyári állomás hiánya
csakhamar bajt idéz elő, amit az is fokozott, hogy az Országos Színészegyesület
yintezmenyy országos színészegyesület yintezmenyy Országos yintezmenyy országos
yintezmenyy színészegyesület yintezmenyy yintezmenyy Országos yintezmenyy
ykodvegy megsemmisítette Palágyi yszemelynevy palágyi yszemelynevy Palágyi
yszemelynevy palágyi yszemelynevy yszemelynevy Palágyi yszemelynevy ykodvegy szerződéseit
és arra kötelezte, hogy tagjaival tizenkét hónapos szerződéseket kössön. E belső
bajok mellett a város tanácsa egyre sürgette az igazgató a szerződés pontos betartására,
amely szerint operaelőadásokat is kell rendezni. Palágyi, yszemelynevy palágyi
yszemelynevy Palágyi yszemelynevy palágyi yszemelynevy yszemelynevy Palágyi
yszemelynevy ykodvegy bár igazgatói működése ellen más kifogás nem merült fel, sőt
színészi képességei miatt a közönség a szeretet látható jelével tüntette ki, nem
volt hajlandó operaelőadásokat tartani, s inkább megvált a szegedi színháztól. yintezmenyy
szegedi színház yintezmenyy szegedi yintezmenyy szegedi yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy szegedi yintezmenyy ykodvegy 1923—26-ig Andor Zsigmond yszemelynevy
andor zsigmond yszemelynevy Andor Zsigmond yszemelynevy andor yszemelynevy
zsigmond yszemelynevy yszemelynevy Andor yszemelynevy Zsigmond yszemelynevy
ykodvegy igazgatása következett. Andor yszemelynevy andor yszemelynevy Andor
yszemelynevy andor yszemelynevy yszemelynevy Andor yszemelynevy ykodvegy előzőleg
az újpest - hódmezővásárhelyi társulat yintezmenyy újpest - hódmezővásárhelyi
társulat yintezmenyy újpest - yintezmenyy újpest yintezmenyy - yintezmenyy
hódmezővásárhelyi yintezmenyy társulat yintezmenyy yintezmenyy újpest
yintezmenyy - yi igazgatója, átvette Palágyi yszemelynevy palágyi yszemelynevy
Palágyi yszemelynevy palágyi yszemelynevy yszemelynevy Palágyi yszemelynevy
ykodvegy egész társulatát s meglehetős súlyos feltételekkel bérbevette Palágyi yszemelynevy
palágyi yszemelynevy Palágyi yszemelynevy palágyi yszemelynevy yszemelynevy
Palágyi yszemelynevy ykodvegy teljes felszerelését. A terheket súlyosbította, hogy
megtartotta teljes régi társulatát. A társulat leépítésére irányuló minden kísérlete
meddő maradt s előrelátható volt, hogy a kettős társulat kibírhatatlan terhet jelent
a szegedi színház yintezmenyy szegedi színház yintezmenyy szegedi yintezmenyy
szegedi yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy szegedi yintezmenyy
ykodvegy igazgatójára. Andor Zsigmond yszemelynevy andor zsigmond yszemelynevy
Andor Zsigmond yszemelynevy andor yszemelynevy zsigmond yszemelynevy
yszemelynevy Andor yszemelynevy Zsigmond yszemelynevy ykodvegy a zenei előadásokra
fektette a fősúlyt, s gazdag áldozatkészséggel iparkodott a színház zenei nívóját
emelni. Saját költségén kibővítette a színház zenekar-helyét, nézőtéri reflektorlámpát
szereltetett fel és tetemes költséggel hang jegytárat rendezett be. Az ő igazgatása
alatt szólalt meg először a hárfa a színházi zenekarban, mint rendszeresített hangszer.
Több eredeti bemutatót is tartott, s bár a közönség élénken pártolta a színházat,
az általános gazdasági helyzet elsöpörte Andor yszemelynevy andor yszemelynevy
Andor yszemelynevy andor yszemelynevy yszemelynevy Andor yszemelynevy ykodvegy igazgatását
is, dacára a nagy pénzértékű városi segélynek. Az Andor-igazgatásnak yszemelynevy
andor yszemelynevy Andor yszemelynevy andor yszemelynevy yszemelynevy Andor
yszemelynevy ykodvegy az a pör vetett véget, melyet a város közönsége indított ellene,
amelynek következtében a város a színház felett ismét szabad kézzel rendelkezhetett.
Andor yszemelynevy andor yszemelynevy Andor yszemelynevy andor yszemelynevy
yszemelynevy Andor yszemelynevy ykodvegy társulata egyébként már Szentesen, ytelepulesy
szentes ytelepulesy Szentes ymegyey csongrád megye ykodvegy nyári állomáshelyén,
konzorciummá alakult, de a város a szociális szempontok figyelembevételével hozzájárult
ahhoz, hogy a konzorcium Baróthi József yszemelynevy baróthi józsef
yszemelynevy Baróthi József yszemelynevy baróthi yszemelynevy józsef
yszemelynevy yszemelynevy Baróthi yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy vezetésével
Szegedre ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy jöhessen
s itt a téli évad előadásait megkezdhesse. A tényleges évadot azonban már Faragó
Ödön, yszemelynevy faragó ödön yszemelynevy Faragó Ödön yszemelynevy faragó
yszemelynevy ödön yszemelynevy yszemelynevy Faragó yszemelynevy Ödön
yszemelynevy ykodvegy a volt kassai ytelepulesy kassa ytelepulesy kassa ymegyey
abauj-torna megye ykodvegy igazgató nyitotta meg, aki 1926—27 január 31-ig a szegedi
színház yintezmenyy szegedi színház yintezmenyy szegedi yintezmenyy szegedi
yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy szegedi yintezmenyy ykodvegy igazgatója.
Faragó Ödön yszemelynevy faragó ödön yszemelynevy Faragó Ödön yszemelynevy
faragó yszemelynevy ödön yszemelynevy yszemelynevy Faragó yszemelynevy Ödön
yszemelynevy ykodvegy ízig-vérig művész, az élet számító realizmusa és elegendő
anyagi támasz nélkül. A kassai ytelepulesy kassa ytelepulesy kassa ymegyey
abauj-torna megye ykodvegy terhek nyomasztó hatása alatt, túlszervezett társulattal
indította meg előadásait. Az Andor Zsigmondtól yszemelynevy andor zsigmond
yszemelynevy Andor Zsigmond yszemelynevy andor yszemelynevy zsigmond
yszemelynevy yszemelynevy Andor yszemelynevy Zsigmond yszemelynevy ykodvegy vásárolt
felszerelést kiegészítette a Palágyi Lajos yszemelynevy palágyi lajos
yszemelynevy Palágyi Lajos yszemelynevy palágyi yszemelynevy lajos yszemelynevy
yszemelynevy Palágyi yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy felszerelésének maradványával
és a Kassáról ytelepulesy kassa ytelepulesy Kassá ymegyey abauj-torna megye
ykodvegy magával hozott ruhatári és könyvtári anyaggal. Bármily terheket is jelentett
számára az Andor-féle yszemelynevy andor yszemelynevy Andor yszemelynevy andor
yszemelynevy yszemelynevy Andor yszemelynevy ykodvegy felszerelés megvétele, mégsem
ez idézte elő bukását, mert a felszerelés vételára a város által 400 milliós kölcsönből
fizettetett ki. Anyagi romlását az idézte elő, hogy a társulat havi fizetése nem
állt arányban a színház bevételeivel és Faragó Ödön yszemelynevy faragó ödön yszemelynevy
Faragó Ödön yszemelynevy faragó yszemelynevy ödön yszemelynevy yszemelynevy
Faragó yszemelynevy Ödön yszemelynevy ykodvegy egyéb fizetési kötelezettségeivel.
A gazdasági helyzet szülte gondok folytán az igazgató nem szentelhette minden idejét
a színház művészi vezetésére, aminek látható jelei mutatkoztak a kedvnélküli előadásokon.
A közönség és az igazgató kölcsönösen csalódtak egymásban, Faragó yszemelynevy
faragó yszemelynevy Faragó yszemelynevy faragó yszemelynevy yszemelynevy Faragó
yszemelynevy ykodvegy helyzete tarthatatlanná vált s kénytelen volt a szegedi színház
yintezmenyy szegedi színház yintezmenyy szegedi yintezmenyy szegedi yintezmenyy
színház yintezmenyy yintezmenyy szegedi yintezmenyy ykodvegy igazgatásától visszalépni.
10. A házikezelés kora. Faragó yszemelynevy faragó yszemelynevy Faragó
yszemelynevy faragó yszemelynevy yszemelynevy Faragó yszemelynevy ykodvegy már 1927
január elején kénytelen volt oly lépések megtételére, melyek a színház ügyének újabb
rendezését célozták. Javasolta, hogy a szegedi ytelepulesy szeged ytelepulesy
szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy szinügy rendezése érdekében felszólítja társulatának
tagjait arra, hogy a szerződésben biztosított fizetésüket önként csökkentsék, vagy
kéthónapi fizetés folyósítása mellett szerződéseiket bontsák fel, mert ha ezt nem
tennék, úgy kénytelen lenne az igazgatásról lemondani és a társulat tagjaiból bizonytalan
sorsú konzorciumot alakítani. E súlyos anyagi és erkölcsi érdekű tárgyalásokat a
város tanácsa közérdekből, nehogy visszaélések történjenek, megfigyeltette és az
ellenőrzésre Fodor Jenő dr. yszemelynevy fodor jenő dr. yszemelynevy Fodor Jenő
dr. yszemelynevy fodor yszemelynevy jenő yszemelynevy dr. yszemelynevy
yszemelynevy Fodor yszemelynevy Jenő yszemelynevy dr. yszemelynevy ykodvegy városi
tanácsnokot rendelte ki. A tárgyalások — bár eredménnyel végződtek — Faragó Ödön
yszemelynevy faragó ödön yszemelynevy Faragó Ödön yszemelynevy faragó
yszemelynevy ödön yszemelynevy yszemelynevy Faragó yszemelynevy Ödön
yszemelynevy ykodvegy mégsem volt képes a színházat tovább vezetni s ezért felajánlotta
visszavásárlási jogának fenntartása mellett a színházi felszerelés átadását. A város
tanácsa a visszavásárlási joggal terhelt adásvételi szerződést megkötötte ugyan,
de a házikezelésbe vételt csak arra az esetre határozta el, ha Faragó Ödön yszemelynevy
faragó ödön yszemelynevy Faragó Ödön yszemelynevy faragó yszemelynevy ödön
yszemelynevy yszemelynevy Faragó yszemelynevy Ödön yszemelynevy ykodvegy az igazgatásról
lemond s azzal a város Faragóval yszemelynevy faragó yszemelynevy Faragó
yszemelynevy faragó yszemelynevy yszemelynevy Faragó yszemelynevy ykodvegy szemben
minden kötelezettség alól felszabadul. A tanács e kívánsága folytán Faragó Ödön
yszemelynevy faragó ödön yszemelynevy Faragó Ödön yszemelynevy faragó
yszemelynevy ödön yszemelynevy yszemelynevy Faragó yszemelynevy Ödön
yszemelynevy ykodvegy 1927. február 1-én az igazgatásról lemondott. A város tanácsa
ugyanekkor a színházat átvette házikezelésbe, intendánsnak Fodor Jenő dr.-t yszemelynevy
fodor jenő dr. yszemelynevy Fodor Jenő dr. yszemelynevy fodor yszemelynevy jenő
yszemelynevy dr. yszemelynevy yszemelynevy Fodor yszemelynevy Jenő yszemelynevy
dr. yszemelynevy ykodvegy kérte fel, művezető igazgatónak pedig Faragó Ödönt yszemelynevy
faragó ödön yszemelynevy Faragó Ödön yszemelynevy faragó yszemelynevy ödön
yszemelynevy yszemelynevy Faragó yszemelynevy Ödön yszemelynevy ykodvegy szerződtette.
A házikezelés életbeléptetése a színház vezetésének zavartalan folytatását jelentette
s bár a február tetemes veszteséggel járt, mert a távozó tagok részére végkielégítést
kellett folyósítani, március már kiváló anyagi eredménnyel zárult. Faragó Ödön yszemelynevy
faragó ödön yszemelynevy Faragó Ödön yszemelynevy faragó yszemelynevy ödön
yszemelynevy yszemelynevy Faragó yszemelynevy Ödön yszemelynevy ykodvegy működésével
az intendatura és a városi tanács nem egyeztek, amiért is elhatározták, hogy a jövő
színi évadtól kezdve kívánságuk szerinti igazgatót szerződtetnek és Faragó Ödönt
yszemelynevy faragó ödön yszemelynevy Faragó Ödön yszemelynevy faragó
yszemelynevy ödön yszemelynevy yszemelynevy Faragó yszemelynevy Ödön
yszemelynevy ykodvegy végleg elbocsátják. Faragó yszemelynevy faragó
yszemelynevy Faragó yszemelynevy faragó yszemelynevy yszemelynevy Faragó
yszemelynevy ykodvegy az intendatura szándékairól értesülve, kártalanítási igényét
a tanácsnak bejelentette arra az esetre, ha a következő évre művezetői szerződését
meg nem hosszabbítanák, minek következtében helyzete még inkább súlyosbodott. Amikor
1927. április 12-én a város tanácsa Tarnai Ernőt, yszemelynevy tarnai ernő
yszemelynevy Tarnai Ernő yszemelynevy tarnai yszemelynevy ernő yszemelynevy
yszemelynevy Tarnai yszemelynevy Ernő yszemelynevy ykodvegy a Magyar Színház yintezmenyy
magyar színház yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy főrendezőjét a
következő évadtól kezdve művezető-igazgatónak szerződtette, Faragó yszemelynevy
faragó yszemelynevy Faragó yszemelynevy faragó yszemelynevy yszemelynevy Faragó
yszemelynevy ykodvegy még aznap kártalanítási igényére a várossal megegyezett, nyomban
elhagyta a várost, a tanács pedig a színi évad hátralévő idejére Mátray Ernőt, yszemelynevy
mátray ernő yszemelynevy Mátray Ernő yszemelynevy mátray yszemelynevy ernő
yszemelynevy yszemelynevy Mátray yszemelynevy Ernő yszemelynevy ykodvegy a színház
kiváló opera-rendező karmesterét bízta meg a színház további kezelésével. Mátray
yszemelynevy mátray yszemelynevy Mátray yszemelynevy mátray yszemelynevy
yszemelynevy Mátray yszemelynevy ykodvegy igazgatása alatt vendégszereplések tarkították
az előadásokat s különösen Varsányi Irén, yszemelynevy varsányi irén
yszemelynevy Varsányi Irén yszemelynevy varsányi yszemelynevy irén yszemelynevy
yszemelynevy Varsányi yszemelynevy Irén yszemelynevy ykodvegy Gaál Franciska yszemelynevy
gaál franciska yszemelynevy Gaál Franciska yszemelynevy gaál yszemelynevy
franciska yszemelynevy yszemelynevy Gaál yszemelynevy Franciska yszemelynevy
ykodvegy és Dezséri Gyula yszemelynevy dezséri gyula yszemelynevy Dezséri Gyula
yszemelynevy dezséri yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Dezséri
yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy vendégszereplése keltett fokozottabb érdeklődést.
Május 27-én díszelőadás volt, amely alkalommal színrekerült Mészöly Gedeon yszemelynevy
mészöly gedeon yszemelynevy Mészöly Gedeon yszemelynevy mészöly yszemelynevy
gedeon yszemelynevy yszemelynevy Mészöly yszemelynevy Gedeon yszemelynevy
ykodvegy egyetemi tanár „Tótágas ycimy tótágas ycimy Tótágas ycimy tótágas
ycimy ycimy Tótágas ycimy ykodvegy című komédiája. Az eredeti bemutató után támadt
politikai izgalmak rövid időre az ország figyelmét felhívták a szegedi színházra,
yintezmenyy szegedi színház yintezmenyy szegedi yintezmenyy szegedi yintezmenyy
színház yintezmenyy yintezmenyy szegedi yintezmenyy ykodvegy melynek vezetősége
szükségesnek tartotta a nyári állomás kérdésének tisztázását. A meleg időjárás alatt
a színház üzletmenete rosszra fordult s néhány előadás elmaradt. Az intendatura
úgy határozott, hogy július 15-től : a társulat saját hasznára konzorcionális alapon
rendezzen előadásokat. A házikezelés első szezonját a Nemzeti Színház, yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy majd a M. Kir. Operaház yintezmenyy
m. kir. operaház yintezmenyy M. Kir. yintezmenyy m. yintezmenyy kir.
yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Kir. yintezmenyy
ykodvegy együtteseinek előadásai fejezték be. A nyári szezonban Alapi Nándor, yszemelynevy
alapi nándor yszemelynevy Alapi Nándor yszemelynevy alapi yszemelynevy nándor
yszemelynevy yszemelynevy Alapi yszemelynevy Nándor yszemelynevy ykodvegy az Országos
Kamara Színház yintezmenyy országos kamara színház yintezmenyy Országos
yintezmenyy országos yintezmenyy kamara yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Országos yintezmenyy ykodvegy igazgatója július 26-tól augusztus 7-ig
előadásokat tartott. Közben a konzorcium is bemutatott néhány könnyű műfajú darabot
s ezzel a házikezelés első, csonka évadja véget ért. A város színügyi bizottsága
a színház évi segélyét 124.000 pengőre emelte fel a nyár folyamán. Szeptember 19-én
kezdődött az új szezon, külsőleg is díszes keretek között. A legszebb reményekkel
kezdődött évad október 22-én jelentős művészi teljesítménnyel gazdagodott, az „Oroszország
ycimy oroszország ycimy Oroszország ycimy oroszország ycimy ycimy Oroszország
ycimy ykodvegy bemutatása alkalmával, amikor a szegedi ytelepulesy szeged
ytelepulesy szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy színpadon nem létesíthető forgószínpad
helyett Tarnai Ernő yszemelynevy tarnai ernő yszemelynevy Tarnai Ernő
yszemelynevy tarnai yszemelynevy ernő yszemelynevy yszemelynevy Tarnai
yszemelynevy Ernő yszemelynevy ykodvegy igazgató-rendező tervei szerint betolható
színpad alkalmazásával oldották meg a gyors díszletezés kérdését. A közönség között
csakhamar híre ment a pompás rendezésű, pazarfényű előadásoknak. A szezon második
felében országos ünnepség színhelye volt a színház, amikor Herczeg Vilmost, yszemelynevy
herczeg vilmos yszemelynevy Herczeg Vilmos yszemelynevy herczeg yszemelynevy
vilmos yszemelynevy yszemelynevy Herczeg yszemelynevy Vilmos yszemelynevy
ykodvegy a színház jeles tagját ünnepelte a város közönsége és az egész magyar művészvilág,
színészkedésének 25-ik évfordulója alkalmából. Ez alkalommal a jubiláns művészt
a város közönsége azzal tisztelte meg, hogy a szegedi színház yintezmenyy
szegedi színház yintezmenyy szegedi yintezmenyy szegedi yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy szegedi yintezmenyy ykodvegy örökös tiszteletbeli tagjának
választotta meg.A színügyi bizottság átvizsgálva a házikezelés rendszerét, annak
hosszabb időre való állandósítását javasolta, mire a közgyűlés március 29-én két
évre meghosszabbította a házikezelést. 1928.április 14-én a színház vezetésében
változás történt, Fodor Jenő dr. yszemelynevy fodor jenő dr. yszemelynevy Fodor
Jenő dr. yszemelynevy fodor yszemelynevy jenő yszemelynevy dr. yszemelynevy
yszemelynevy Fodor yszemelynevy Jenő yszemelynevy dr. yszemelynevy ykodvegy lemondott
intendánsi tisztségéről és a tanács Pálfy József dr.-t yszemelynevy pálfy
józsef dr. yszemelynevy Pálfy József dr. yszemelynevy pálfy yszemelynevy józsef
yszemelynevy dr. yszemelynevy yszemelynevy Pálfy yszemelynevy József
yszemelynevy dr. yszemelynevy yk kérte fel az intendánsi tisztségre. A nagyműveltségű
Pálfy dr. yszemelynevy pálfy dr. yszemelynevy Pálfy dr. yszemelynevy pálfy
yszemelynevy dr. yszemelynevy yszemelynevy Pálfy yszemelynevy dr. yszemelynevy
ykodvegy programját kétfelé csoportosította: 1. a művészi színvonalat magasabbra
emelni, 2. a város anyagi érdekeit aa színház jövedelmezővé tétele által megóvni.
A program második pontjának megvalósítása eredményezte azt, hogy a város 1929.évi
nyári szezonra Makó ytelepulesy makó ytelepulesy Makó ymegyey csanád megye
ykodvegy várossal megegyezett. Somogyi Szilveszter dr. yszemelynevy somogyi
szilveszter dr. yszemelynevy Somogyi Szilveszter dr. yszemelynevy somogyi
yszemelynevy szilveszter yszemelynevy dr. yszemelynevy yszemelynevy Somogyi
yszemelynevy Szilveszter ysze polgármester és az intendáns a tanyavilágot érdeklő
jelentős színházi eseményt készítettek elő a nyár folyamán, amikor a színtársulat
tagjai Alsóközponton ytelepulesy alsóközpont ytelepulesy Alsóközpont ymegyey
csongrád megye ykodvegy a Gazda Kör nagytermében felállított ideiglenes színpadon
július 22-én bemutatták a Piros bugyelláris-t. ycimy piros bugyelláris ycimy Piros
bugyelláris ycimy ycimy piros ycimy bugyelláris ycimy ycimy ycimy Piros ycimy
bugyelláris ycimy ykodvegy - 1929.jan.1-én ért el a házikezelés legnagyobb művészi
sikeréhez, Kacsóh Pongrác yszemelynevy kacsóh pongrác yszemelynevy Kacsóh
Pongrác yszemelynevy kacsóh yszemelynevy pongrác yszemelynevy yszemelynevy
Kacsóh yszemelynevy Pongrác yszemelynevy ykodvegy 3 felvonásos operájának, a Dorottyá-nak
ycimy dorottya ycimy Dorottyá ycimy dorottya ycimy ycimy Dorottyá ycimy
ykodvegy bemutatójával. A színház zavartalan menetét biztosították a fegyelmezett
művészi előadások. Május 29-én ritkaszép ünnepség keretében ülte meg a színház Szilágyi
Aladár yszemelynevy szilágyi aladár yszemelynevy Szilágyi Aladár yszemelynevy
szilágyi yszemelynevy aladár yszemelynevy yszemelynevy Szilágyi yszemelynevy
Aladár yszemelynevy ykodvegy színészkedésének 40 éves jubileumát. Nyáron a társulat
a makói ytelepulesy makó ytelepulesy makó ymegyey csanád megye ykodvegy Hollósy
Kornélia Színház-ban yintezmenyy hollósy kornélia színház yintezmenyy Hollósy
yintezmenyy hollósy yintezmenyy kornélia yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Hollósy yintezmenyy ykodvegy játszott állandó sikerrel. Az 1929-30.évi
szezon xtalanevtizedx 1935 igen rosszul indult és már a nyáron kiderült, hogy a
színház nagy veszteséggel zárta a mérleget. Az anyagi veszteségek előidézésével
Tarnai Ernő yszemelynevy tarnai ernő yszemelynevy Tarnai Ernő yszemelynevy
tarnai yszemelynevy ernő yszemelynevy yszemelynevy Tarnai yszemelynevy Ernő
yszemelynevy ykodvegy igazgatót okolták, aki nemcsak az előadásokra költött igen
sokat, hanem a társulat tagjainak a fizetését nem tudta az előirányzattal arányba
hozni. Végnélküli hirlapi harc kezdődött, melynek és a közhangulatnak engedve, a
város újabbi egy évre meghosszabbította a házikezelést, de azzal a feltétellel,
hogy a művezető-igazgatói állásra országos pályázatot hirdetnek. Ennek következtében
1930 xevtizedx 1935 tavaszán a város kisgyűlése Kürthy Györgyöt, yszemelynevy
kürthy györgy yszemelynevy Kürthy György yszemelynevy kürthy yszemelynevy
györgy yszemelynevy yszemelynevy Kürthy yszemelynevy György yszemelynevy
ykodvegy a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy tagját választotta meg 1930—31. évre a színház igazgatójának.
Tarnai Emő yszemelynevy tarnai emő yszemelynevy Tarnai Emő yszemelynevy tarnai
yszemelynevy emő yszemelynevy yszemelynevy Tarnai yszemelynevy Emő yszemelynevy
ykodvegy igazgatásának utolsó évében jelentős művészi eredményeket ért el, melyek
közül fel kell említeni a Móra-Vincze yszemelynevy móra-vincze yszemelynevy
Móra-Vincze yszemelynevy móra-vincze yszemelynevy yszemelynevy Móra-Vincze
yszemelynevy ykodvegy operett „Az aranyszőrű bárány ycimy az aranyszőrű bárány
ycimy Az aranyszőrű bárány ycimy az ycimy aranyszőrű ycimy bárány ycimy ycimy
Az ycimy aranyszőrű ycimy bárány ycimy ykodvegy 1929. xevtizedx 1925 november xtalanevtizedx
1935 15-iki őselőadását. A szezon folyamán Sziklai Jenő yszemelynevy sziklai
jenő yszemelynevy Sziklai Jenő yszemelynevy sziklai yszemelynevy jenő
yszemelynevy yszemelynevy Sziklai yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy 1930.
xevtizedx 1935 március 13-án ünnepelte színészkedésének 25 éves jubileumát, majd
Bihari Sándor yszemelynevy bihari sándor yszemelynevy Bihari Sándor
yszemelynevy bihari yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Bihari
yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy június 24-én szintén 25 éves színpadi
működését ünnepelték meg, amely alkalommal a kiváló énekes elbúcsúzott a színpadtól.
A színház gazdasági hivatala és a sajtó között 1930-ban rendkívül feszült helyzet
következett be, melynek folytán április 24-től június 1-ig a hírlapok még a színház
heti műsorát sem közölték. A nyári szezonban a színtársulat ismét állomás nélkül
maradt, s szeptemberben már az új igazgató, Kürthy György yszemelynevy kürthy
györgy yszemelynevy Kürthy György yszemelynevy kürthy yszemelynevy györgy
yszemelynevy yszemelynevy Kürthy yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy nyitotta
meg a színház kapuit. 1931 őszétől Görög Sándor yszemelynevy görög sándor
yszemelynevy Görög Sándor yszemelynevy görög yszemelynevy sándor yszemelynevy
yszemelynevy Görög yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy eddigi titkár a szegedi
színház yintezmenyy szegedi színház yintezmenyy szegedi yintezmenyy szegedi
yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy szegedi yintezmenyy ykodvegy igazgatója.
(Lugosi Döme.) yszemelynevy lugosi döme yszemelynevy Lugosi Döme yszemelynevy
lugosi yszemelynevy döme yszemelynevy yszemelynevy Lugosi yszemelynevy Döme
yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy lugosi döme szin_IV.0246.pdf IV
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Szegedi színészet - Magyar
Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
KONKRETSZINHAZ
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0246.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0246.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31139.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Szegedi
színészet
Szócikk: Szegedi színészet 1. A piaristák drámajátékai.
Szeged város színészeti múltja mint megannyi magyar városé az iskolai színjátékokkal,
a piaristák működésével kezdődik. E bölcsőkorban Szeged lakossága a kialakulás állapotában
van. A törökök elűzése után új népek lepik el a város területét, s a visszaköltözőkön
kívül igen sok az idegen letelepülő német és szlávajkú. A XVIII. század elején a
város még háromnyelvű lakosságát a latin nyelv kapcsolta össze. Ez volt a hivatalos
és általában társalgási nyelv. A város az 1720-ban Szegedre telepített piaristáktól
elsősorban azt követelte, hogy a vezetésük alá adott gimnázium tanulói a latin nyelvet
úgy sajátítsák el, hogy azt anyanyelvük gyanánt használhassák. A kegyesrendi atyák
egyik fontos nevelési célja volt, hogy az ifjúságot a nyilvános szereplésekre előkészítsék,
aminek leghatásosabb eszköze a nyilvánosan rendezett drámajáték. Az első ilyen előadást
1722-ben rendezték az atyák, amikor az itt tanárkodó Pécsi Domokos atya „Mutius
Scaevola című drámáját adták elő. A piarista drámajátékok helye a gimnáziumban,
vagy az ugyanottani kolostor refektóriumában felállított színpadon volt. 1723-ban
a város tanácsa már pénzt áldoz a drámajátékokra, s 1735. augusztus 1-én megnyílik
az első piarista színház, majd ennek pusztulása után, 1755-ben, a második. Míg az
első színpadon magyar nyelvű előadás nem volt, a második színpadon Perczel Imre
atya, a későbbi rendfőnök 1758-ban tanulóival előadatja az „Adakozó öregről és fösvény
ifjúról című vígjátékát magyarul. Ez tehát az első magyarnyelvű szegedi előadás
emléke. 1762-ben Dugonics András is előadatja növendékeivel ismeretlen magyar vígjátékát,
majd példája nyomán szinte évenkint ismétlődnek a magyar drámajátékok. Az előadások
legnagyobb részét a városi tanács, a hadsereg magasrangú tisztjei, vagy a kegyesrend
itt időző provinciálisának tiszteletére rendezték, s ez által a drámajátékok előadásának
társadalmi jelentőséget adtak. A piaristák mintegy 90 drámajátékot mutattak be a
XVIII. században. A polgárság a feljegyzések szerint tapsorkánnal jutalmazta a szereplőket
és az előadást rendező szerző-tanárt. A színészet töretlen talaja lassankint termőképessé
vált, a közönség fokozatosan megérett a hivatásos színészet befogadására. 2. A német
színészet kora. A város művelődési állapotára igen jellemző, hogy bár magyaros jellege
el nem enyészett, polgárai legnagyobbrészt írtak, olvastak és beszéltek németül.
Ez tette lehetővé, hogy már 1765-ben megjelent az első német színtársulat, melynek
igazgatója Schwertberger József volt. Ő indította meg a német igazgatók több mint
száz évig tartó vándor útját Szegedre, de ahogy neki nem sikerült a német színészetet
állandósítani, úgy a többi igazgató is csak átmeneti állomásnak tekinthette a várost.
A német színtársulatok szegedi előadásai csak arra voltak jók, hogy a közönség színházkedvelő
hajlandóságát ápolják és a hazafiakban a magyar színészet megteremtésének vágyát
ébrentartsák. 3. Kelemen László és a kolozsváriak kora. A magyar színészetet Kelemen
László termetette meg semmiből, küzdve a rosszakarat, a nemtörődömség és a végzet
ellen. Az 1790-ben alakult színtársulat 1796-ban feloszlott s Kelemen László három
évi munka után Nagyváradon újra megkezdte az előadásokat s innen Debrecenbe akarta
vezetni csapatát. Figyelme azonban Szeged felé irányult, mert értesülése szerint
a város színház építését határozta el. A hír igaz is volt. A régi curiális házat
lebontották, diszes, új tanácsházat építettek, melynek emeletére bál és játékszín
céljait szolgáló termet terveztek. Amikor Kelemen László érdeklődött, még javában
építkeztek, s ha Szegedre akarta hozni a társulatot, más alkalmas helyiséget kellett
e célra keresni. Szegeden tett látogatásakor meg is találta az alkalmas helyet,
Felsővároson, a volt Szent György templomot, melyet akkor már profanizáltak és termények
elraktározására használtak. Így lett a templomból színház és igy szokott lassankint
ahhoz a közönség, hogy a színpad ne (a Fekete sas és Egyszarvú) kocsmában legyen,
hanem más arra alkalmas helyen. Az igaz, hogy a templom ily felhasználása miatt
a püspök és a tanács között háborúság ütött ki, de csakhamar megbékültek egymással.
Kelemen László társulata 1800.május 6-án tartotta első előadását, melyen a „Tutorság
alól felszabadult ifjú című ismeretlen 3 felvonásos vígjátékot mutatták be. Az első
magyar évad mindössze egy rövid hónapig tartott s a társulat innen Kecskemétre ment.
A városházi színtermet még az év november 25-én avatták fel ünnepélyesen, — de színészek
nélkül. A tanács vállalkozónak adta bérbe a városházán lévő nyilvános szórakozóhelyet,
de a jelenlévő Kelemen László indítványára a bérleti szerződésbe foglalták a magyar
színészet védelmét, elsőséget biztosítva a német színészekkel szemben. Kelemen azonban
nem került vissza színtársulatával. A következő magyar színésztársaság 1803-ban
került Szegedre, amikor a jeles tollú Vedres István városi mérnök meghívása folytán
Wesselényi Miklós báró a kolozsvári színtársulatot küldte ide, Ernyi Mihály vezetése
alatt. E társulat három év múlva ismét felkereste a várost, amikor a tanács megelégedését
azzal fejezte ki, hogy a színtársulatnak ajándékozta az időközben készített színházi
felszereléseket. Ernyiék kebeléből Pesten uj társulat alakult, mely 1808-ban Szegeden
is tartott néhány előadást. 4. Vándortársulatok kora. Hosszú ideig ismét nem volt
Szegednek magyar színészete, végre 1816-ban Lángh Ádám János, aki már Kelemen László
társulatának is tagja volt, mint igazgató idevezette színészeit s játszottak közmegelégedésre,
a városi színteremben. 1817-ben Abday Sándor igazgató keresi fel a várost, majd
ismét öt évi szünet következik. 1823-ban Wandza Mihály színigazgató és festőművész
csapata játszik Szegeden. Működésével bezárul egy kor, hogy helyet adjon a magyar
színészet térhódítását szolgáló eszmének. 5. A német színészet megbuktatása. A szegedi
színészet uj fejezete Déryné és a kolozsvári színtársulat 1827. évi játékaival kezdődik.
A közönség rendkívül módon megszerette a nagy művésznőt, s tőle telhetőleg pártolta
a színészetet. Déryné sógora, Kilényi Dávid, mint igazgató 1828-ban működik először
Szegeden s a szép fejlődésnek indult színészpártolást ki is használhatta volna,
ha a ragályos járványok és az árvizveszedelem, melyek folytán ismét kényszerű szünet
következett, nem keresztezik terveit. Az idők jobbsorsra fordulása után azonban
nem Ő az első igazgató, hanem 1832-ben a már ismert Abday Sándor. Abday igazgatásától
kezdve minden évben volt Szegeden színészet s bár még elolvasni is fáradságos az
igazgatók hosszú névsorát, mégis áldozzunk emléküknek és szenteljünk néhány percet
a kultúra apostolainak. 1833-34. Kilényi Dávid jól szervezett társulata keresi fel
két ízben is a várost, a jövőre vonatkozó tervei azonban messze vezérlik azzal a
jeles csapattal, mely már 1837-ben mint a Nemzeti Színház gárdája ad irányító lökést
a magyar színészetnek. 1835-ben Balla Károly és Pály Elek, 1836- 37-ben pedig ismét
Abday Sándor igazgató látogatja a várost. A tanácsot teljesen áthatja a magyar színészet
szent ügye s tetemes összegeket ajánl fel a Pesten építendő Nemzeti Színház céljaira.
A város közönsége hasonlóképen lelkesen fáradozik a szegedi színészet fenntartásán
és a kaszinó bérletek gyűjtésével teszi lehetővé a nagyobb társulatok hosszabb idejű
szegedi szereplését. 1838-ban Farkas József gyenge társulata keresi fel a várost,
de az igazgató hírből ismeri a jó állomást s két színtársulatot olvaszt a magáéba.
Mindkét társulat jó tagokkal működött, az egyiknek Keszy József, a másiknak Kőrössy
Ferenc az igazgatója. A társulat vezetésében 1839-ben változás áll be s most Kőrössy
Ferenc vezeti megelégedéssel az előadásokat. 1840-43-ban Komlóssy Ferenc veszi fel
a küzdelmet a szegedi német színészet ellen, a német szini évad alatt kezdi játékait,
s hogy előadásait még vonzóbbakká tegye, hosszabb vendégszereplésre szerződteti
Egressy Gábort, a Nemzeti Színház örökhirű tagját. A kitűzött cél sikerül is, a
német színtársulatok ezentúl mind ritkábban jelennek meg Szegeden, míg végre teljesen
elmaradnak és csak mint előkelő idegenek zörgetnek bebocsátásért. A lelkes hangulat
alatt Kovácsi Károly színigazgató a Promenádon, a Tiszaparton, az állatseregletes
vendéglő mellett nyári színkört épít, melyben 1842. május 1-én tartják az ünnepélyes
megnyitást. 1844-45-ben Szerdahelyi József, Havi Mihály és Szabó József társigazgatók
szórakoztatják két izben sikerrel a szegedi közönséget, 1846-ban pedig Gócs Ede
opera-társulata után Kilényi Dávid és Veszter Sándor következnek, a Dérynével megerősített
társulattal. A két igazgató bár szétválik, de Kilényi marad a következő évre is.
A városházi szinterem közben pusztult, rongálódott, alkalmasabb helyre volt szükség,
amit meg is találtak a felsővárosi u. n. „Kis Kaszinó, jelenleg Maros uccai oldalán
lévő hatalmas teremben. 1846 óta talált ott hajlékot a magyar Thália, egész a bódészinház
felavatásáig. A szabadságharc idején Latabár Endre működött Szegeden. Az 1848-ik
év azonban még azt a színészeti érdekességet örökíti meg Szegeden, hogy Egressy
Gábor, mint az újonc sorozás kormánybiztosa, fejtett ki széleskörű tevékenységet.
6. A politikai színészet kora. A Bach-korszak ismét érdekes képet ad. A német hivatalnokok
hivatali erőszakkal nyomják el a magyar színészetet, de hiába. Két évig hallgat
mindössze a magyar Thália, azután ujult erővel hódítja vissza híveit, végül politikai
szolgálatba szegődik, s részt vesz a kiegyezés kikényszerítésében. 1849-ben Havi
Mihály és Szabó József igazgatók társulata játszik a vár melletti nyári színkörben,
1850-1851-ben kétizben Latabár Endre és Döme Károly társulata a Kis Kaszinóban,
1851 nyarán a színkörben, Hetényi József, 1854-55-ben két ízben, Latabár Endre,
1856-ban Ujfalussy Sándor az igazgató. A városi élet közben másfelé fejlődött. Felsőváros
elveszíti ideiglenes vezetőszerepét, a súlypont ismét Palánkra kerül. A közönség
már kényelmetlennek találja a sár miatt sokszor megközelíthetetlen Kis Kaszinót
s mindinkább sürgetik az uj színházépületet. Végre két magánszemély, saját költségükön
dísztelen bódét építenek a Palánkban (a mai Hági-kert), s azt a szükséges színpadi
eszközökkel felszerelik. 1856.május 30-án nyitja meg az uj színházat a Szabó -
Havi-társulat Hegedűs Lajos színész és drámaíró a „Bibor és gyász c. ötfelvonásos
drámájával. 1859-60-ban Szabó József igazgatja a színházat, majd 1860-61-ben a minden
idők egyik legnagyobb igazgató-színésze, Molnár György következik. Molnár szegedi
működése külön felemlítésre érdemes. Molnár György a szélsőségek csodálatos vegyüléke
volt. Műsorán egyaránt szerepeltek hazafias tragédiák és látványos francia bohózatok.
Szegedi igazgatása mindenesetre a hazafiasság jegyében folyt le. Társulatának tagjai
szinte naponta hazafias tüntetéseket rendeztek, élükön vasvári Kovács Józseffel.
A szegedi történelem e korszakot „kis forradalom megjelöléssel ismeri. Molnár szegedi
igazgatása egyébként nyomot hagyott a fővárosi színészet történetében is. Ugyanis
itt fogamzott meg Molnárban az a gondolat, hogy Budán Népszínházát alapít, mely
arra volt hivatva, hogy a könnyű műfajú német múzsát a fővárosból kiszorítsa. A
szegedi színi évad anyagi sikere erre minden alapot megadott, amit fokozott még
az utószezon is. A szegedi jövedelmen alapított budai népszínház tagjai alkották
később és 1875-ben, a budapesti Népszínház törzsgárdáját. 1861 nyarán Szabó József
tért vissza Philippovics Istvánnal, 1862 nyarán Szigeti Imre igazgató, télen pedig
Lángh Boldizsár társulata játszott. 1863-ban előbb Latabár Endre, majd Szabó -
Philippovics társulata szórakoztatta a közönséget. 1864-65-ben ismét Latabár kereste
fel a várost, 1865-ben Aradi Gerő, 1865-66-ban Kocsisovszky Jusztin, 1866 nyarán
Follinusz János operatársulata tartott maradandó értékű operaelőadásokat. 1867-68-ban
ismét Kocsisovszky Jusztin látogatta meg a várost. 7. A színészet állandósítása.
1868-70- ben Aradi Gerő az igazgató. Közben a Promenád - szinkör elpusztult, ennek
pótlásául Újszegeden építettek nyári arénát. Az sem hagyott maradandó emléket maga
után, már 1870. január 1-én leégett. A következő igazgató, aki 1870-73-ban működött,
a szegedi származású Mannsberger Jakab, a szegedi közönség kedvelt Mosonyi bácsija,
aki értékes műsorával és jól válogatott társulatával hódította meg a közönséget.
A város a színészet ügyének megoldását a bevált igazgató ismételt szerződtetésével
iparkodott megoldani. 1874-76-ban Sztupa Andor és Hubay Gusztáv igazgatók következtek,
1876-83-ban ismét Aradi Gerő. Az ő igazgatása alatt alakult 1878-ban a rövidéletű
Színügy - Egylet, amely később irányító hatást gyakorolt a szinügyi bizottság kialakítására.
Az 1879-iki árvíz elmosta a szegedi szinszetet is és az újjáépülő városnak gondoskodnia
kellett arról, hogy a hullámsírból újraszülető nagyobbigényű városnak a kor színvonalán
álló színháza épüljön: a budapesti Népszínház kisebb mása. 8. Az új színház kora.
1883-85-ben az új színház igazgatója Nagy Vince, akit a balvégzet az 1885 április
22-iki tűzvésszel válságos helyzetbe sodort. Bár a város is anyagi nehézségekkel
küzdött, mégis sürgősen hozzáláttak a színház újbóli felépítéséhez. A szegediek
most ismét több mint egy évig nélkülözték a színházat, egész az újbóli megnyitásig,
1886.október 2-ig. Az újból felépített színház igazgatója: 1886-89-ig Aradi Gerő
lett. Az új színház a szegedi színészetben ez ideig nem hozott változást. Csupán
külső tünetek mutatták, hogy már a régi korszak haldoklott. Az új színház új akusztikát,
új világítást, új diszletezési problémákat vetett fel, de a lényeg, az előadási
modor még a régi maradt. Csak a keret változott meg, melybe nem is illett a régi
avult kép, az új színház a kor szelleme szerint gondolkozó és dolgozó művészt igényelt.
A város tanácsa szerencsés kézzel választotta az új igazgatót, akinek művészi működésével
a stilusfejlődés kora következett be a szegedi színházba. 1889-92-ben elsőizben
Makó Lajos művészi irányítása mellett a fővárosi előadásokat is sokszor túlszárnyaló
előadásokban mutatta be műsorának irodalmi ízléssel kiválasztott darabjait. Amellett
társadalmilag is működött, s kivéve a politikát, résztvett minden szegedi mozgalomban.
1892—95-ben Somogyi Károly nagyhírű igazgató következett, de a közönség szíve az
előbbi igazgatóhoz visszahúzott, s 1895-99-ben Makó Lajos másodszor is a szegedi
színház igazgatója lett. A második igazgatói korszak csak fokozta Makó érdemeit
és csupán csak egy szerencsétlen társadalmi összeütközés következményének lehet
tekinteni, hogy újra elkerült Szegedről. Utódja nem kisebb ember, mint (1899—1902)
Krecsányi Ignác, a vidéki színészet egyik legkiemelkedőbb alakja. Krecsányi amellett,
hogy a művészi színvonalat megtartotta, működésével az egész ország színészetének
helyzetén kívánt javítani. Szeged erre igen alkalmas talaj volt, a város tanácsa
mindig megejtő, jóságos barátja volt színügyünkrek. Krecsányi azonban céljaihoz
még alkalmasabb terepet keresett. Szeged elvesztette a Budai Színkört, azt Temesvárhoz
csatolták, s Krecsányi terveihez szükség volt arra, hogy egyben budapesti igazgató
is legyen, a Budai Színkör miatt megvált a várostól, hogy a magyar vidéki színészetre
oly áldásos tevékenységét más helyről eredményesebben folytassa. Krecsányi távozása
után a szinügyi biz. javaslatára a városi tanács a legszerencsésebb választással
Janovics Jenő dr.-t választotta meg igazgatónak. 1902—5 ben volt igazgató Janovics
Jenő, aki bár tapasztalatok nélkül jött ide, mégis oly hatalmas művészi tevékenységekkel
örökítette meg nevét a szegedi színészet történetében, melyek irányt szabtak a későbbi
évtizedek munkájának. A fiatal sas itt bontotta ki szárnyait, s már első repülése
elért végleges otthonaiba, Kolozsvárra, ahol jól értékesítve a Szegeden szerzett
tapasztalatokat, a legnehezebb körülmények között is irányítja a magyar színkulturát.
1905—8 november 12-ig, elhalálozásáig, ismét Makó Lajos a szegedi színház igazgatója.
A szegedi színészet békés, szép napjait jelentik a Makó-igazgatás utolsó napjai.
A fővárosi színpadok hatása alá került a szegedi színpad s az ott színre kerülő
újdonságokat csakhamar itt is bemutatta, méltó előadásokban. Legnagyobb színigazgatói
érdeme a tagok egyöntetű és szakszerű kiválasztása. Arra törekedett, hogy egységes
stílusban gördülő előadások lelkesítsék a közönséget a színház látogatására. Színpadi
felszerelése példásan tökéletes volt, azt állandóan jókarban tartotta, szükség szerint
pótolta is. A szegedi közönség hálás szívvel emlékezett meg Makó Lajosról halála
után is és nagyrabecsülésének jeléül szobrot álíttatott fel tiszteletére, a színház
előcsarnokában. Utóda, veje, Almássy Endre társulatának tagja lett, aki előbb mint
művezető működött az özvegy színigazgatónő mellett. 1909-20-ig tartott Almássy Endre
igazgatása. Működése nagyobb változást nem jelentett. Az előadásokat Makó Lajos
felszerelésével folytatta, melyet később kiegészített a várostól megvásárolt felszerelési
tárgyakkal. Almássy helyes érzékkel a szegedi közönség igényeinek kielégítését tűzte
ki célul, műfajra való tekintet nélkül. A maga részéről mégis a drámai előadásokra
fektette a fősúlyt, s legkevesebb gondot a csekély hasznot hozó operaelődásokra
fordította. A tanács azonban a közönség igényei alapján arra kötelezte, hogy évenként
30 operaelőadást tartson, s ezek kivitelére operaénekesekből külön együttest szerződtessen.
E követelését a város azzal tette lehetővé, hogy az igazgató segélyét felemelte.
A színház művészi színvonala a nyugodt időszak alatt hatalmas fejlődésnek indult
s színház előadásai már a fővárosi színházak előadásaihoz is méltók lehettek, azonban
a bekövetkezett háborús esztendők és a forradalmi események tönkretették az eredményeket.
Almássy Endre példás rendben és fegyelemben tartotta a társulatot, s legelőször
a fegyelem lazult meg, majd a rend bomlott fel, végül is a konzorcionális állapot
következett be, mely a napi kenyér utáni harcban elfelejtette, hogy a színészet
nemcsak foglalkozás, hanem művészet is! A társulat legértékesebb tagjai a harctéren
teljesítettek szolgálatot s e néhány közül is akadt, aki életét a hazáért áldozta.
9. A gazdasági válság színészete. A forradalom alatt színésztanács alakult Szegeden,
mely az igazgatóktól függetlenítette magát s konzolciumos alapon vezettette a színházakat.
Ez az állapot csak lassan rendeződött. Amikor a francia csapatok megszálltak Szegedet,
a francia városparancsnok ráparancsolt a színtársulat két tagjára, Baróthi Józsefre
és Ocskay Komélra, valamint Juhász Gyula íróra, hogy további intézkedésig vezessék
a színház ügyeit. Közben a Magyar Nemzeti Kormány is megalakult Szegeden s a franciák
által kirendelt három vezető önként felajánlotta a színház további vezetését Almássy
Endrének, aki azt át is vette. Az átvételt azonban egynapos színházi sztrájk előzte
meg, mely miatt az igazgató egész társulatát kizárta. A kizárás után kiselejtezte
a rendbontó és meg nem felelő tagokat, s még egy évig tovább vezette a társulatot.
A politikai események hatása alatt a közönség elhidegült régi igazgatójától s Almássy
helyett a tanács váratlanul Palágyi Lajosnak adta át a színházat, aki előzőleg a
miskolci színtársulatnak volt igazgatója. 1920—23-ig Palágyi Lajos igazgatta a színházat,
váltakozó szerencsével. Régi városának elvesztésével ahhoz tartozó nyári állomását
is elvesztette Palágyi, s a tízhónapos szegedi szezon nem nyújtott elegendő bevételt
a nyári tagfizetésekre. Előrelátható volt, hogy a nyári állomás hiánya csakhamar
bajt idéz elő, amit az is fokozott, hogy az Országos Színészegyesület megsemmisítette
Palágyi szerződéseit és arra kötelezte, hogy tagjaival tizenkét hónapos szerződéseket
kössön. E belső bajok mellett a város tanácsa egyre sürgette az igazgató a szerződés
pontos betartására, amely szerint operaelőadásokat is kell rendezni. Palágyi, bár
igazgatói működése ellen más kifogás nem merült fel, sőt színészi képességei miatt
a közönség a szeretet látható jelével tüntette ki, nem volt hajlandó operaelőadásokat
tartani, s inkább megvált a szegedi színháztól. 1923—26-ig Andor Zsigmond igazgatása
következett. Andor előzőleg az újpest - hódmezővásárhelyi társulat igazgatója, átvette
Palágyi egész társulatát s meglehetős súlyos feltételekkel bérbevette Palágyi teljes
felszerelését. A terheket súlyosbította, hogy megtartotta teljes régi társulatát.
A társulat leépítésére irányuló minden kísérlete meddő maradt s előrelátható volt,
hogy a kettős társulat kibírhatatlan terhet jelent a szegedi színház igazgatójára.
Andor Zsigmond a zenei előadásokra fektette a fősúlyt, s gazdag áldozatkészséggel
iparkodott a színház zenei nívóját emelni. Saját költségén kibővítette a színház
zenekar-helyét, nézőtéri reflektorlámpát szereltetett fel és tetemes költséggel
hang jegytárat rendezett be. Az ő igazgatása alatt szólalt meg először a hárfa a
színházi zenekarban, mint rendszeresített hangszer. Több eredeti bemutatót is tartott,
s bár a közönség élénken pártolta a színházat, az általános gazdasági helyzet elsöpörte
Andor igazgatását is, dacára a nagy pénzértékű városi segélynek. Az Andor-igazgatásnak
az a pör vetett véget, melyet a város közönsége indított ellene, amelynek következtében
a város a színház felett ismét szabad kézzel rendelkezhetett. Andor társulata egyébként
már Szentesen, nyári állomáshelyén, konzorciummá alakult, de a város a szociális
szempontok figyelembevételével hozzájárult ahhoz, hogy a konzorcium Baróthi József
vezetésével Szegedre jöhessen s itt a téli évad előadásait megkezdhesse. A tényleges
évadot azonban már Faragó Ödön, a volt kassai igazgató nyitotta meg, aki 1926—27
január 31-ig a szegedi színház igazgatója. Faragó Ödön ízig-vérig művész, az élet
számító realizmusa és elegendő anyagi támasz nélkül. A kassai terhek nyomasztó hatása
alatt, túlszervezett társulattal indította meg előadásait. Az Andor Zsigmondtól
vásárolt felszerelést kiegészítette a Palágyi Lajos felszerelésének maradványával
és a Kassáról magával hozott ruhatári és könyvtári anyaggal. Bármily terheket is
jelentett számára az Andor-féle felszerelés megvétele, mégsem ez idézte elő bukását,
mert a felszerelés vételára a város által 400 milliós kölcsönből fizettetett ki.
Anyagi romlását az idézte elő, hogy a társulat havi fizetése nem állt arányban a
színház bevételeivel és Faragó Ödön egyéb fizetési kötelezettségeivel. A gazdasági
helyzet szülte gondok folytán az igazgató nem szentelhette minden idejét a színház
művészi vezetésére, aminek látható jelei mutatkoztak a kedvnélküli előadásokon.
A közönség és az igazgató kölcsönösen csalódtak egymásban, Faragó helyzete tarthatatlanná
vált s kénytelen volt a szegedi színház igazgatásától visszalépni. 10. A házikezelés
kora. Faragó már 1927 január elején kénytelen volt oly lépések megtételére, melyek
a színház ügyének újabb rendezését célozták. Javasolta, hogy a szegedi szinügy rendezése
érdekében felszólítja társulatának tagjait arra, hogy a szerződésben biztosított
fizetésüket önként csökkentsék, vagy kéthónapi fizetés folyósítása mellett szerződéseiket
bontsák fel, mert ha ezt nem tennék, úgy kénytelen lenne az igazgatásról lemondani
és a társulat tagjaiból bizonytalan sorsú konzorciumot alakítani. E súlyos anyagi
és erkölcsi érdekű tárgyalásokat a város tanácsa közérdekből, nehogy visszaélések
történjenek, megfigyeltette és az ellenőrzésre Fodor Jenő dr. városi tanácsnokot
rendelte ki. A tárgyalások — bár eredménnyel végződtek — Faragó Ödön mégsem volt
képes a színházat tovább vezetni s ezért felajánlotta visszavásárlási jogának fenntartása
mellett a színházi felszerelés átadását. A város tanácsa a visszavásárlási joggal
terhelt adásvételi szerződést megkötötte ugyan, de a házikezelésbe vételt csak arra
az esetre határozta el, ha Faragó Ödön az igazgatásról lemond s azzal a város Faragóval
szemben minden kötelezettség alól felszabadul. A tanács e kívánsága folytán Faragó
Ödön 1927. február 1-én az igazgatásról lemondott. A város tanácsa ugyanekkor a
színházat átvette házikezelésbe, intendánsnak Fodor Jenő dr.-t kérte fel, művezető
igazgatónak pedig Faragó Ödönt szerződtette. A házikezelés életbeléptetése a színház
vezetésének zavartalan folytatását jelentette s bár a február tetemes veszteséggel
járt, mert a távozó tagok részére végkielégítést kellett folyósítani, március már
kiváló anyagi eredménnyel zárult. Faragó Ödön működésével az intendatura és a városi
tanács nem egyeztek, amiért is elhatározták, hogy a jövő színi évadtól kezdve kívánságuk
szerinti igazgatót szerződtetnek és Faragó Ödönt végleg elbocsátják. Faragó az intendatura
szándékairól értesülve, kártalanítási igényét a tanácsnak bejelentette arra az esetre,
ha a következő évre művezetői szerződését meg nem hosszabbítanák, minek következtében
helyzete még inkább súlyosbodott. Amikor 1927. április 12-én a város tanácsa Tarnai
Ernőt, a Magyar Színház főrendezőjét a következő évadtól kezdve művezető-igazgatónak
szerződtette, Faragó még aznap kártalanítási igényére a várossal megegyezett, nyomban
elhagyta a várost, a tanács pedig a színi évad hátralévő idejére Mátray Ernőt, a
színház kiváló opera-rendező karmesterét bízta meg a színház további kezelésével.
Mátray igazgatása alatt vendégszereplések tarkították az előadásokat s különösen
Varsányi Irén, Gaál Franciska és Dezséri Gyula vendégszereplése keltett fokozottabb
érdeklődést. Május 27-én díszelőadás volt, amely alkalommal színrekerült Mészöly
Gedeon egyetemi tanár „Tótágas című komédiája. Az eredeti bemutató után támadt politikai
izgalmak rövid időre az ország figyelmét felhívták a szegedi színházra, melynek
vezetősége szükségesnek tartotta a nyári állomás kérdésének tisztázását. A meleg
időjárás alatt a színház üzletmenete rosszra fordult s néhány előadás elmaradt.
Az intendatura úgy határozott, hogy július 15-től : a társulat saját hasznára konzorcionális
alapon rendezzen előadásokat. A házikezelés első szezonját a Nemzeti Színház, majd
a M. Kir. Operaház együtteseinek előadásai fejezték be. A nyári szezonban Alapi
Nándor, az Országos Kamara Színház igazgatója július 26-tól augusztus 7-ig előadásokat
tartott. Közben a konzorcium is bemutatott néhány könnyű műfajú darabot s ezzel
a házikezelés első, csonka évadja véget ért. A város színügyi bizottsága a színház
évi segélyét 124.000 pengőre emelte fel a nyár folyamán. Szeptember 19-én kezdődött
az új szezon, külsőleg is díszes keretek között. A legszebb reményekkel kezdődött
évad október 22-én jelentős művészi teljesítménnyel gazdagodott, az „Oroszország
bemutatása alkalmával, amikor a szegedi színpadon nem létesíthető forgószínpad helyett
Tarnai Ernő igazgató-rendező tervei szerint betolható színpad alkalmazásával oldották
meg a gyors díszletezés kérdését. A közönség között csakhamar híre ment a pompás
rendezésű, pazarfényű előadásoknak. A szezon második felében országos ünnepség színhelye
volt a színház, amikor Herczeg Vilmost, a színház jeles tagját ünnepelte a város
közönsége és az egész magyar művészvilág, színészkedésének 25-ik évfordulója alkalmából.
Ez alkalommal a jubiláns művészt a város közönsége azzal tisztelte meg, hogy a szegedi
színház örökös tiszteletbeli tagjának választotta meg.A színügyi bizottság átvizsgálva
a házikezelés rendszerét, annak hosszabb időre való állandósítását javasolta, mire
a közgyűlés március 29-én két évre meghosszabbította a házikezelést. 1928.április
14-én a színház vezetésében változás történt, Fodor Jenő dr. lemondott intendánsi
tisztségéről és a tanács Pálfy József dr.-t kérte fel az intendánsi tisztségre.
A nagyműveltségű Pálfy dr. programját kétfelé csoportosította: 1. a művészi színvonalat
magasabbra emelni, 2. a város anyagi érdekeit aa színház jövedelmezővé tétele által
megóvni. A program második pontjának megvalósítása eredményezte azt, hogy a város
1929.évi nyári szezonra Makó várossal megegyezett. Somogyi Szilveszter dr. polgármester
és az intendáns a tanyavilágot érdeklő jelentős színházi eseményt készítettek elő
a nyár folyamán, amikor a színtársulat tagjai Alsóközponton a Gazda Kör nagytermében
felállított ideiglenes színpadon július 22-én bemutatták a Piros bugyelláris-t.
- 1929.jan.1-én ért el a házikezelés legnagyobb művészi sikeréhez, Kacsóh Pongrác
3 felvonásos operájának, a Dorottyá-nak bemutatójával. A színház zavartalan menetét
biztosították a fegyelmezett művészi előadások. Május 29-én ritkaszép ünnepség keretében
ülte meg a színház Szilágyi Aladár színészkedésének 40 éves jubileumát. Nyáron a
társulat a makói Hollósy Kornélia Színház-ban játszott állandó sikerrel. Az 1929-30.évi
szezon igen rosszul indult és már a nyáron kiderült, hogy a színház nagy veszteséggel
zárta a mérleget. Az anyagi veszteségek előidézésével Tarnai Ernő igazgatót okolták,
aki nemcsak az előadásokra költött igen sokat, hanem a társulat tagjainak a fizetését
nem tudta az előirányzattal arányba hozni. Végnélküli hirlapi harc kezdődött, melynek
és a közhangulatnak engedve, a város újabbi egy évre meghosszabbította a házikezelést,
de azzal a feltétellel, hogy a művezető-igazgatói állásra országos pályázatot hirdetnek.
Ennek következtében 1930 tavaszán a város kisgyűlése Kürthy Györgyöt, a Nemzeti
Színház tagját választotta meg 1930—31. évre a színház igazgatójának. Tarnai Emő
igazgatásának utolsó évében jelentős művészi eredményeket ért el, melyek közül fel
kell említeni a Móra-Vincze operett „Az aranyszőrű bárány 1929. november 15-iki
őselőadását. A szezon folyamán Sziklai Jenő 1930. március 13-án ünnepelte színészkedésének
25 éves jubileumát, majd Bihari Sándor június 24-én szintén 25 éves színpadi működését
ünnepelték meg, amely alkalommal a kiváló énekes elbúcsúzott a színpadtól. A színház
gazdasági hivatala és a sajtó között 1930-ban rendkívül feszült helyzet következett
be, melynek folytán április 24-től június 1-ig a hírlapok még a színház heti műsorát
sem közölték. A nyári szezonban a színtársulat ismét állomás nélkül maradt, s szeptemberben
már az új igazgató, Kürthy György nyitotta meg a színház kapuit. 1931 őszétől Görög
Sándor eddigi titkár a szegedi színház igazgatója. (Lugosi Döme.) szin_IV.0246.pdf
IV