Címszó: Szegedi színészet - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

KONKRETSZINHAZ

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0246.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0246.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31139.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Szegedi színészet

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/531139.htm

 

Szócikk: Szegedi színészet 1. A piaristák drámajátékai. Szeged (megye) város színészeti múltja mint megannyi magyar városé az iskolai színjátékokkal, a piaristák működésével kezdődik. E bölcsőkorban Szeged (megye) lakossága a kialakulás állapotában van. A törökök elűzése után új népek lepik el a város területét, s a visszaköltözőkön kívül igen sok az idegen letelepülő német (nyelv) (információ)  és szlávajkú. (nyelv) A XVIII. század elején a város még háromnyelvű lakosságát a latin (nyelv) nyelv kapcsolta össze. Ez volt a hivatalos és általában társalgási nyelv. A város az 1720-ban (időpont) Szegedre (megye) telepített piaristáktól elsősorban azt követelte, hogy a vezetésük alá adott gimnázium tanulói a latin (nyelv) nyelvet úgy sajátítsák el, hogy azt anyanyelvük gyanánt használhassák. A kegyesrendi atyák egyik fontos nevelési célja volt, hogy az ifjúságot a nyilvános szereplésekre előkészítsék, aminek leghatásosabb eszköze a nyilvánosan rendezett drámajáték. Az első ilyen előadást 1722-ben (időpont) rendezték az atyák, amikor az itt tanárkodó Pécsi Domokos atya (személy) (információ)  „Mutius Scaevola (cím) című drámáját adták elő. A piarista drámajátékok helye a gimnáziumban, vagy az ugyanottani kolostor refektóriumában felállított színpadon volt. 1723-ban (időpont) a város tanácsa már pénzt áldoz a drámajátékokra, s 1735. (időpont) augusztus 1-én megnyílik az első piarista színház, (intézmény) (információ)  majd ennek pusztulása után, 1755-ben, (időpont) a második. Míg az első színpadon magyar nyelvű előadás nem volt, a második színpadon Perczel Imre atya, (személy) (információ)  a későbbi rendfőnök 1758-ban (időpont) tanulóival előadatja az „Adakozó öregről és fösvény ifjúról (cím) című vígjátékát magyarul. Ez tehát az első magyarnyelvű szegedi (megye) előadás emléke. 1762-ben (időpont) Dugonics András (személy) (információ)  is előadatja növendékeivel ismeretlen magyar vígjátékát, majd példája nyomán szinte évenkint ismétlődnek a magyar drámajátékok. Az előadások legnagyobb részét a városi tanács, a hadsereg magasrangú tisztjei, vagy a kegyesrend itt időző provinciálisának tiszteletére rendezték, s ez által a drámajátékok előadásának társadalmi jelentőséget adtak. A piaristák mintegy 90 drámajátékot mutattak be a XVIII. században. A polgárság a feljegyzések szerint tapsorkánnal jutalmazta a szereplőket és az előadást rendező szerző-tanárt. A színészet töretlen talaja lassankint termőképessé vált, a közönség fokozatosan megérett a hivatásos színészet befogadására. 2. A német (nemzetiség) (információ)  színészet kora. A város művelődési állapotára igen jellemző, hogy bár magyaros jellege el nem enyészett, polgárai legnagyobbrészt írtak, olvastak és beszéltek németül. (nyelv) (információ)  Ez tette lehetővé, hogy már 1765-ben (időpont) megjelent az első német (nemzetiség) (információ)  színtársulat, melynek igazgatója Schwertberger József (személy) volt. Ő indította meg a német (nemzetiség) (információ)  igazgatók több mint száz évig tartó vándor útját Szegedre, (megye) de ahogy neki nem sikerült a német (nemzetiség) (információ)  színészetet állandósítani, úgy a többi igazgató is csak átmeneti állomásnak tekinthette a várost. A német (nemzetiség) (információ)  színtársulatok szegedi (megye) előadásai csak arra voltak jók, hogy a közönség színházkedvelő hajlandóságát ápolják és a hazafiakban a magyar színészet megteremtésének vágyát ébrentartsák. 3. Kelemen László (személy) (információ)  és a kolozsváriak (megye) kora. A magyar színészetet Kelemen László (személy) (információ)  termetette meg semmiből, küzdve a rosszakarat, a nemtörődömség és a végzet ellen. Az 1790-ben (időpont) alakult színtársulat 1796-ban (időpont) feloszlott s Kelemen László (személy) (információ)  három évi munka után Nagyváradon (megye) újra megkezdte az előadásokat s innen Debrecenbe (megye) akarta vezetni csapatát. Figyelme azonban Szeged (megye) felé irányult, mert értesülése szerint a város színház építését határozta el. A hír igaz is volt. A régi curiális házat lebontották, diszes, új tanácsházat építettek, melynek emeletére bál és játékszín céljait szolgáló termet terveztek. Amikor Kelemen László (személy) (információ)  érdeklődött, még javában építkeztek, s ha Szegedre (megye) akarta hozni a társulatot, más alkalmas helyiséget kellett e célra keresni. Szegeden (megye) tett látogatásakor meg is találta az alkalmas helyet, Felsővároson, a volt Szent György templomot, (intézmény) (információ)  melyet akkor már profanizáltak és termények elraktározására használtak. Így lett a templomból színház és igy szokott lassankint ahhoz a közönség, hogy a színpad ne (a Fekete sas és Egyszarvú) kocsmában legyen, hanem más arra alkalmas helyen. Az igaz, hogy a templom ily felhasználása miatt a püspök és a tanács között háborúság ütött ki, de csakhamar megbékültek egymással. Kelemen László (személy) (információ)  társulata 1800.május (időpont) 6-án tartotta első előadását, melyen a „Tutorság alól felszabadult ifjú (cím) című ismeretlen 3 felvonásos vígjátékot mutatták be. Az első magyar évad mindössze egy rövid hónapig tartott s a társulat innen Kecskemétre (megye) ment. A városházi színtermet még az év november 25-én avatták fel ünnepélyesen, — de színészek nélkül. A tanács vállalkozónak adta bérbe a városházán lévő nyilvános szórakozóhelyet, de a jelenlévő Kelemen László (személy) (információ)  indítványára a bérleti szerződésbe foglalták a magyar színészet védelmét, elsőséget biztosítva a német (nemzetiség) (információ)  színészekkel szemben. Kelemen (személy) (információ)  azonban nem került vissza színtársulatával. A következő magyar színésztársaság 1803-ban (időpont) került Szegedre, (megye) amikor a jeles tollú Vedres István (személy) városi mérnök meghívása folytán Wesselényi Miklós báró (személy) (információ)  a kolozsvári (megye) színtársulatot küldte ide, Ernyi Mihály (személy) (információ)  vezetése alatt. E társulat három év múlva ismét felkereste a várost, amikor a tanács megelégedését azzal fejezte ki, hogy a színtársulatnak ajándékozta az időközben készített színházi felszereléseket. Ernyiék (személy) (információ)  kebeléből Pesten (Budapest) uj társulat alakult, mely 1808-ban (időpont) Szegeden (megye) is tartott néhány előadást. 4. Vándortársulatok kora. Hosszú ideig ismét nem volt Szegednek (megye) magyar színészete, végre 1816-ban (időpont) Lángh Ádám János, (személy) (információ)  aki már Kelemen László (személy) (információ)  társulatának is tagja volt, mint igazgató idevezette színészeit s játszottak közmegelégedésre, a városi színteremben. 1817-ben (időpont) Abday Sándor (személy) (információ)  igazgató keresi fel a várost, majd ismét öt évi szünet következik. 1823-ban (időpont) Wandza Mihály (személy) színigazgató és festőművész csapata játszik Szegeden. (megye) Működésével bezárul egy kor, hogy helyet adjon a magyar színészet térhódítását szolgáló eszmének. 5. A német (nemzetiség) (információ)  színészet megbuktatása. A szegedi (megye) színészet uj fejezete Déryné (személy) (információ)  és a kolozsvári (megye) színtársulat 1827. (időpont) évi játékaival kezdődik. A közönség rendkívül módon megszerette a nagy művésznőt, s tőle telhetőleg pártolta a színészetet. Déryné (személy) (információ)  sógora, Kilényi Dávid, (személy) (információ)  mint igazgató 1828-ban (időpont) működik először Szegeden (megye) s a szép fejlődésnek indult színészpártolást ki is használhatta volna, ha a ragályos járványok és az árvizveszedelem, melyek folytán ismét kényszerű szünet következett, nem keresztezik terveit. Az idők jobbsorsra fordulása után azonban nem Ő az első igazgató, hanem 1832-ben (időpont) a már ismert Abday Sándor. (személy) (információ)  Abday (személy) (információ)  igazgatásától kezdve minden évben volt Szegeden (megye) színészet s bár még elolvasni is fáradságos az igazgatók hosszú névsorát, mégis áldozzunk emléküknek és szenteljünk néhány percet a kultúra apostolainak. 1833-34. (időpont) Kilényi Dávid (személy) (információ)  jól szervezett társulata keresi fel két ízben is a várost, a jövőre vonatkozó tervei azonban messze vezérlik azzal a jeles csapattal, mely már 1837-ben (időpont) mint a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  gárdája ad irányító lökést a magyar színészetnek. 1835-ben (időpont) Balla Károly (személy) (információ)  és Pály Elek, (személy) 1836- (időpont) 37-ben pedig ismét Abday Sándor (személy) (információ)  igazgató látogatja a várost. A tanácsot teljesen áthatja a magyar színészet szent ügye s tetemes összegeket ajánl fel a Pesten (Budapest) építendő Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  céljaira. A város közönsége hasonlóképen lelkesen fáradozik a szegedi (megye) színészet fenntartásán és a kaszinó bérletek gyűjtésével teszi lehetővé a nagyobb társulatok hosszabb idejű szegedi (megye) szereplését. 1838-ban (időpont) Farkas József (személy) (információ)  gyenge társulata keresi fel a várost, de az igazgató hírből ismeri a jó állomást s két színtársulatot olvaszt a magáéba. Mindkét társulat jó tagokkal működött, az egyiknek Keszy József, (személy) (információ)  a másiknak Kőrössy Ferenc (személy) (információ)  az igazgatója. A társulat vezetésében 1839-ben (időpont) változás áll be s most Kőrössy Ferenc (személy) (információ)  vezeti megelégedéssel az előadásokat. 1840-43-ban (időpont) Komlóssy Ferenc (személy) (információ)  veszi fel a küzdelmet a szegedi (megye) német (nemzetiség) (információ)  színészet ellen, a német (nemzetiség) (információ)  szini évad alatt kezdi játékait, s hogy előadásait még vonzóbbakká tegye, hosszabb vendégszereplésre szerződteti Egressy Gábort, (személy) (információ)  a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  örökhirű tagját. A kitűzött cél sikerül is, a német (nemzetiség) (információ)  színtársulatok ezentúl mind ritkábban jelennek meg Szegeden, (megye) míg végre teljesen elmaradnak és csak mint előkelő idegenek zörgetnek bebocsátásért. A lelkes hangulat alatt Kovácsi Károly (személy) (információ)  színigazgató a Promenádon, a Tiszaparton, az állatseregletes vendéglő mellett nyári színkört épít, melyben 1842. (időpont) május 1-én tartják az ünnepélyes megnyitást. 1844-45-ben (időpont) Szerdahelyi József, (személy) (információ)  Havi Mihály (személy) (információ)  és Szabó József (személy) (információ)  társigazgatók szórakoztatják két izben sikerrel a szegedi (megye) közönséget, 1846-ban (időpont) pedig Gócs Ede (személy) (információ)  opera-társulata után Kilényi Dávid (személy) (információ)  és Veszter Sándor (személy) (információ)  következnek, a Dérynével (személy) (információ)  megerősített társulattal. A két igazgató bár szétválik, de Kilényi (személy) (információ)  marad a következő évre is. A városházi szinterem közben pusztult, rongálódott, alkalmasabb helyre volt szükség, amit meg is találtak a felsővárosi u. n. „Kis Kaszinó, jelenleg Maros uccai oldalán lévő hatalmas teremben. 1846 (időpont) óta talált ott hajlékot a magyar Thália, egész a bódészinház felavatásáig. A szabadságharc idején Latabár Endre (személy) (információ)  működött Szegeden. (megye) Az 1848-ik (időpont) év azonban még azt a színészeti érdekességet örökíti meg Szegeden, (megye) hogy Egressy Gábor, (személy) (információ)  mint az újonc sorozás kormánybiztosa, fejtett ki széleskörű tevékenységet. 6. A politikai színészet kora. A Bach-korszak (személy) (információ)  ismét érdekes képet ad. A német (nemzetiség) (információ)  hivatalnokok hivatali erőszakkal nyomják el a magyar színészetet, de hiába. Két évig hallgat mindössze a magyar Thália, azután ujult erővel hódítja vissza híveit, végül politikai szolgálatba szegődik, s részt vesz a kiegyezés kikényszerítésében. 1849-ben (időpont) Havi Mihály (személy) (információ)  és Szabó József (személy) (információ)  igazgatók társulata játszik a vár melletti nyári színkörben, 1850-1851-ben (időpont) kétizben Latabár Endre (személy) (információ)  és Döme Károly (személy) (információ)  társulata a Kis Kaszinóban, 1851 (időpont) nyarán a színkörben, Hetényi József, (személy) (információ)  1854-55-ben (időpont) két ízben, Latabár Endre, (személy) (információ)  1856-ban (időpont) Ujfalussy Sándor (személy) (információ)  az igazgató. A városi élet közben másfelé fejlődött. Felsőváros elveszíti ideiglenes vezetőszerepét, a súlypont ismét Palánkra kerül. A közönség már kényelmetlennek találja a sár miatt sokszor megközelíthetetlen Kis Kaszinót s mindinkább sürgetik az uj színházépületet. Végre két magánszemély, saját költségükön dísztelen bódét építenek a Palánkban (a mai Hági-kert), s azt a szükséges színpadi eszközökkel felszerelik. 1856.május (időpont) 30-án nyitja meg az uj színházat a Szabó - Havi-társulat (személy) (információ)  Hegedűs Lajos (személy) színész és drámaíró a „Bibor és gyász (cím) (információ)  c. ötfelvonásos drámájával. 1859-60-ban (időpont) Szabó József (személy) (információ)  igazgatja a színházat, majd 1860-61-ben (időpont) a minden idők egyik legnagyobb igazgató-színésze, Molnár György (személy) (információ)  következik. Molnár (személy) (információ)  szegedi (megye) működése külön felemlítésre érdemes. Molnár György (személy) (információ)  a szélsőségek csodálatos vegyüléke volt. Műsorán egyaránt szerepeltek hazafias tragédiák és látványos francia (nemzetiség) (információ)  bohózatok. Szegedi (megye) igazgatása mindenesetre a hazafiasság jegyében folyt le. Társulatának tagjai szinte naponta hazafias tüntetéseket rendeztek, élükön vasvári (megye) Kovács Józseffel. (személy) (információ)  A szegedi (megye) történelem e korszakot „kis forradalom megjelöléssel ismeri. Molnár (személy) (információ)  szegedi (megye) igazgatása egyébként nyomot hagyott a fővárosi (Budapest) színészet történetében is. Ugyanis itt fogamzott meg Molnárban (személy) (információ)  az a gondolat, hogy Budán (Budapest) Népszínházát (intézmény) (információ)  alapít, mely arra volt hivatva, hogy a könnyű műfajú német (nemzetiség) (információ)  múzsát a fővárosból (Budapest) kiszorítsa. A szegedi (megye) színi évad anyagi sikere erre minden alapot megadott, amit fokozott még az utószezon is. A szegedi (megye) jövedelmen alapított budai népszínház (intézmény) (információ)  tagjai alkották később és 1875-ben, (időpont) a budapesti (Budapest) Népszínház (intézmény) (információ)  törzsgárdáját. 1861 (időpont) nyarán Szabó József (személy) (információ)  tért vissza Philippovics Istvánnal, (személy) 1862 (időpont) nyarán Szigeti Imre (személy) (információ)  igazgató, télen pedig Lángh Boldizsár (személy) (információ)  társulata játszott. 1863-ban (időpont) előbb Latabár Endre, (személy) (információ)  majd Szabó - Philippovics (személy) (információ)  társulata szórakoztatta a közönséget. 1864-65-ben (időpont) ismét Latabár (személy) (információ)  kereste fel a várost, 1865-ben (időpont) Aradi Gerő, (személy) (információ)  1865-66-ban (időpont) Kocsisovszky Jusztin, (személy) (információ)  1866 (időpont) nyarán Follinusz János (személy) (információ)  operatársulata tartott maradandó értékű opera­előadásokat. 1867-68-ban (időpont) ismét Kocsisovszky Jusztin (személy) (információ)  látogatta meg a várost. 7. A színészet állandósítása. 1868-70- (időpont) ben Aradi Gerő (személy) (információ)  az igazgató. Közben a Promenád - szinkör (intézmény) elpusztult, ennek pótlásául Újszegeden (megye) építettek nyári arénát. Az sem hagyott maradandó emléket maga után, már 1870. (időpont) január 1-én leégett. A következő igazgató, aki 1870-73-ban (időpont) működött, a szegedi (megye) származású Mannsberger Jakab, (személy) (információ)  a szegedi (megye) közönség kedvelt Mosonyi bácsija, (személy) (információ)  aki értékes műsorával és jól válogatott társulatával hódította meg a közönséget. A város a színészet ügyének megoldását a bevált igazgató ismételt szerződtetésével iparkodott megoldani. 1874-76-ban (időpont) Sztupa Andor (személy) (információ)  és Hubay Gusztáv (személy) (információ)  igazgatók következtek, 1876-83-ban (időpont) ismét Aradi Gerő. (személy) (információ)  Az ő igazgatása alatt alakult 1878-ban (időpont) a rövidéletű Színügy - Egylet, (intézmény) amely később irányító hatást gyakorolt a szinügyi bizottság kialakítására. Az 1879-iki (időpont) árvíz elmosta a szegedi (megye) szinszetet is és az újjáépülő városnak gondoskodnia kellett arról, hogy a hullámsírból újraszülető nagyobbigényű városnak a kor színvonalán álló színháza épüljön: a budapesti Népszínház (intézmény) (információ)  kisebb mása. 8. Az új színház kora. 1883-85-ben (időpont) az új színház igazgatója Nagy Vince, (személy) (információ)  akit a balvégzet az 1885 (időpont) április 22-iki tűzvésszel válságos helyzetbe sodort. Bár a város is anyagi nehézségekkel küzdött, mégis sürgősen hozzáláttak a színház újbóli felépítéséhez. A szegediek (megye) most ismét több mint egy évig nélkülözték a színházat, egész az újbóli megnyitásig, 1886.október (időpont) 2-ig. Az újból felépített színház igazgatója: 1886-89-ig (időpont) Aradi Gerő (személy) (információ)  lett. Az új színház a szegedi (megye) színészetben ez ideig nem hozott változást. Csupán külső tünetek mutatták, hogy már a régi korszak haldoklott. Az új színház új akusztikát, új világítást, új diszletezési problémákat vetett fel, de a lényeg, az előadási modor még a régi maradt. Csak a keret változott meg, melybe nem is illett a régi avult kép, az új színház a kor szelleme szerint gondolkozó és dolgozó művészt igényelt. A város tanácsa szerencsés kézzel választotta az új igazgatót, akinek művészi működésével a stilusfejlődés kora következett be a szegedi színházba. (intézmény) (információ)  1889-92-ben (időpont) elsőizben Makó Lajos (személy) (információ)  művészi irányítása mellett a fővárosi (Budapest) előadásokat is sokszor túlszárnyaló előadásokban mutatta be műsorának irodalmi ízléssel kiválasztott darabjait. Amellett társadalmilag is működött, s kivéve a politikát, résztvett minden szegedi (megye) mozgalomban. 1892—95-ben (időpont) Somogyi Károly (személy) (információ)  nagyhírű igazgató következett, de a közönség szíve az előbbi igazgatóhoz visszahúzott, s 1895-99-ben (időpont) Makó Lajos (személy) (információ)  másodszor is a szegedi színház (intézmény) (információ)  igazgatója lett. A második igazgatói korszak csak fokozta Makó (személy) (információ)  érdemeit és csupán csak egy szerencsétlen társadalmi összeütközés következményének lehet tekinteni, hogy újra elkerült Szegedről. (megye) Utódja nem kisebb ember, mint (1899—1902) (időpont) Krecsányi Ignác, (személy) (információ)  a vidéki színészet egyik legkiemelkedőbb alakja. Krecsányi (személy) (információ)  amellett, hogy a művészi színvonalat megtartotta, működésével az egész ország színészetének helyzetén kívánt javítani. Szeged (megye) erre igen alkalmas talaj volt, a város tanácsa mindig megejtő, jóságos barátja volt színügyünkrek. Krecsányi (személy) (információ)  azonban céljaihoz még alkalmasabb terepet keresett. Szeged (megye) elvesztette a Budai Színkört, (intézmény) (információ)  azt Temesvárhoz (megye) csatolták, s Krecsányi (személy) (információ)  terveihez szükség volt arra, hogy egyben budapesti (Budapest) igazgató is legyen, a Budai Színkör (intézmény) (információ)  miatt megvált a várostól, hogy a magyar vidéki színészetre oly áldásos tevékenységét más helyről eredményesebben folytassa. Krecsányi (személy) (információ)  távozása után a szinügyi biz. javaslatára a városi tanács a legszerencsésebb választással Janovics Jenő dr.-t (személy) (információ)  választotta meg igazgatónak. 1902—5 (időpont) ben volt igazgató Janovics Jenő, (személy) (információ)  aki bár tapasztalatok nélkül jött ide, mégis oly hatalmas művészi tevékenységekkel örökítette meg nevét a szegedi (megye) színészet történetében, melyek irányt szabtak a későbbi évtizedek munkájának. A fiatal sas itt bontotta ki szárnyait, s már első repülése elért végleges otthonaiba, Kolozsvárra, (megye) ahol jól értékesítve a Szegeden (megye) szerzett tapasztalatokat, a legnehezebb körülmények között is irányítja a magyar színkulturát. 1905—8 (időpont) november 12-ig, elhalálozásáig, ismét Makó Lajos (személy) (információ)  a szegedi színház (intézmény) (információ)  igazgatója. A szegedi (megye) színészet békés, szép napjait jelentik a Makó-igazgatás (személy) (információ)  utolsó napjai. A fővárosi (Budapest) színpadok hatása alá került a szegedi (megye) színpad s az ott színre kerülő újdonságokat csakhamar itt is bemutatta, méltó előadásokban. Legnagyobb színigazgatói érdeme a tagok egyöntetű és szakszerű kiválasztása. Arra törekedett, hogy egységes stílusban gördülő előadások lelkesítsék a közönséget a színház látogatására. Színpadi felszerelése példásan tökéletes volt, azt állandóan jókarban tartotta, szükség szerint pótolta is. A szegedi közönség hálás szívvel emlékezett meg Makó Lajosról (személy) (információ)  halála után is és nagyrabecsülésének jeléül szobrot álíttatott fel tiszteletére, a színház előcsarnokában. Utóda, veje, Almássy Endre (személy) (információ)  társulatának tagja lett, aki előbb mint művezető működött az özvegy színigazgatónő mellett. 1909-20-ig (időpont) tartott Almássy Endre (személy) (információ)  igazgatása. Működése nagyobb változást nem jelentett. Az előadásokat Makó Lajos (személy) (információ)  felszerelésével folytatta, melyet később kiegészített a várostól megvásárolt felszerelési tárgyakkal. Almássy (személy) (információ)  helyes érzékkel a szegedi (megye) közönség igényeinek kielégítését tűzte ki célul, műfajra való tekintet nélkül. A maga részéről mégis a drámai előadásokra fektette a fősúlyt, s legkevesebb gondot a csekély hasznot hozó operaelődásokra fordította. A tanács azonban a közönség igényei alapján arra kötelezte, hogy évenként 30 operaelőadást tartson, s ezek kivitelére operaénekesekből külön együttest szerződtessen. E követelését a város azzal tette lehetővé, hogy az igazgató segélyét felemelte. A színház művészi színvonala a nyugodt időszak alatt hatalmas fejlődésnek indult s színház előadásai már a fővárosi (Budapest) színházak előadásaihoz is méltók lehettek, azonban a bekövetkezett háborús esztendők és a forradalmi események tönkretették az eredményeket. Almássy Endre (személy) (információ)  példás rendben és fegyelemben tartotta a társulatot, s legelőször a fegyelem lazult meg, majd a rend bomlott fel, végül is a konzorcionális állapot következett be, mely a napi kenyér utáni harcban elfelejtette, hogy a színészet nemcsak foglalkozás, hanem művészet is! A társulat legértékesebb tagjai a harctéren teljesítettek szolgálatot s e néhány közül is akadt, aki életét a hazáért áldozta. 9. A gazdasági válság színészete. A forradalom alatt színésztanács alakult Szegeden, (megye) mely az igazgatóktól függetlenítette magát s konzolciumos alapon vezettette a színházakat. Ez az állapot csak lassan rendeződött. Amikor a francia (nemzetiség) (információ)  csapatok megszálltak Szegedet, (megye) a francia (nemzetiség) (információ)  városparancsnok ráparancsolt a színtársulat két tagjára, Baróthi Józsefre (személy) és Ocskay Komélra, (személy) (információ)  valamint Juhász Gyula (személy) (információ)  íróra, hogy további intézkedésig vezessék a színház ügyeit. Közben a Magyar Nemzeti Kormány (intézmény) (információ)  is megalakult Szegeden (megye) s a franciák (nemzetiség) (információ)  által kirendelt három vezető önként felajánlotta a színház további vezetését Almássy Endrének, (személy) (információ)  aki azt át is vette. Az átvételt azonban egynapos színházi sztrájk előzte meg, mely miatt az igazgató egész társulatát kizárta. A kizárás után kiselejtezte a rendbontó és meg nem felelő tagokat, s még egy évig tovább vezette a társulatot. A politikai események hatása alatt a közönség elhidegült régi igazgatójától s Almássy (személy) (információ)  helyett a tanács váratlanul Palágyi Lajosnak (személy) (információ)  adta át a színházat, aki előzőleg a miskolci (megye) színtársulatnak volt igazgatója. 1920—23-ig (időpont) Palágyi Lajos (személy) (információ)  igazgatta a színházat, váltakozó szerencsével. Régi városának elvesztésével ahhoz tartozó nyári állomását is elvesztette Palágyi, (személy) (információ)  s a tízhónapos szegedi (megye) szezon nem nyújtott elegendő bevételt a nyári tagfizetésekre. Előrelátható volt, hogy a nyári állomás hiánya csakhamar bajt idéz elő, amit az is fokozott, hogy az Országos Színészegyesület (intézmény) (információ)  megsemmisítette Palágyi (személy) (információ)  szerződéseit és arra kötelezte, hogy tagjaival tizenkét hónapos szerződéseket kössön. E belső bajok mellett a város tanácsa egyre sürgette az igazgató a szerződés pontos betartására, amely szerint operaelőadásokat is kell rendezni. Palágyi, (személy) (információ)  bár igazgatói működése ellen más kifogás nem merült fel, sőt színészi képességei miatt a közönség a szeretet látható jelével tüntette ki, nem volt hajlandó operaelőadásokat tartani, s inkább megvált a szegedi színháztól. (intézmény) (információ)  1923—26-ig (időpont) Andor Zsigmond (személy) (információ)  igazgatása következett. Andor (személy) (információ)  előzőleg az újpest - hódmezővásárhelyi társulat (intézmény) igazgatója, átvette Palágyi (személy) (információ)  egész társulatát s meglehetős súlyos feltételekkel bérbevette Palágyi (személy) (információ)  teljes felszerelését. A terheket súlyosbította, hogy megtartotta teljes régi társulatát. A társulat leépítésére irányuló minden kísérlete meddő maradt s előrelátható volt, hogy a kettős társulat kibírhatatlan terhet jelent a szegedi színház (intézmény) (információ)  igazgatójára. Andor Zsigmond (személy) (információ)  a zenei előadásokra fektette a fősúlyt, s gazdag áldozatkészséggel iparkodott a színház zenei nívóját emelni. Saját költségén kibővítette a színház zenekar-helyét, nézőtéri reflektorlámpát szereltetett fel és tetemes költséggel hang jegytárat rendezett be. Az ő igazgatása alatt szólalt meg először a hárfa a színházi zenekarban, mint rendszeresített hangszer. Több eredeti bemutatót is tartott, s bár a közönség élénken pártolta a színházat, az általános gazdasági helyzet elsöpörte Andor (személy) (információ)  igazgatását is, dacára a nagy pénzértékű városi segélynek. Az Andor-igazgatásnak (személy) (információ)  az a pör vetett véget, melyet a város közönsége indított ellene, amelynek következtében a város a színház felett ismét szabad kézzel rendelkezhetett. Andor (személy) (információ)  társulata egyébként már Szentesen, (megye) (információ)  nyári állomáshelyén, konzorciummá alakult, de a város a szociális szempontok figyelembevételével hozzájárult ahhoz, hogy a konzorcium Baróthi József (személy) vezetésével Szegedre (megye) jöhessen s itt a téli évad előadásait megkezdhesse. A tényleges évadot azonban már Faragó Ödön, (személy) (információ)  a volt kassai (megye) igazgató nyitotta meg, aki 1926—27 (időpont) január 31-ig a szegedi színház (intézmény) (információ)  igazgatója. Faragó Ödön (személy) (információ)  ízig-vérig művész, az élet számító realizmusa és elegendő anyagi támasz nélkül. A kassai (megye) terhek nyomasztó hatása alatt, túlszervezett társulattal indította meg előadásait. Az Andor Zsigmondtól (személy) (információ)  vásárolt felszerelést kiegészítette a Palágyi Lajos (személy) (információ)  felszerelésének maradványával és a Kassáról (megye) magával hozott ruhatári és könyvtári anyaggal. Bármily terheket is jelentett számára az Andor-féle (személy) (információ)  felszerelés megvétele, mégsem ez idézte elő bukását, mert a felszerelés vételára a város által 400 milliós kölcsönből fizettetett ki. Anyagi romlását az idézte elő, hogy a társulat havi fizetése nem állt arányban a színház bevételeivel és Faragó Ödön (személy) (információ)  egyéb fizetési kötelezettségeivel. A gazdasági helyzet szülte gondok folytán az igazgató nem szentel­hette minden idejét a színház művészi vezetésére, aminek látható jelei mutatkoztak a kedvnélküli előadásokon. A közönség és az igazgató kölcsönösen csalódtak egymásban, Faragó (személy) (információ)  helyzete tarthatatlanná vált s kénytelen volt a szegedi színház (intézmény) (információ)  igazgatásától visszalépni. 10. A házikezelés kora. Faragó (személy) (információ)  már 1927 (időpont) január elején kénytelen volt oly lépések megtételére, melyek a színház ügyének újabb rendezését célozták. Javasolta, hogy a szegedi (megye) szinügy rendezése érdekében felszólítja társulatának tagjait arra, hogy a szerződésben biztosított fizetésüket önként csökkentsék, vagy kéthónapi fizetés folyósítása mellett szerződéseiket bontsák fel, mert ha ezt nem tennék, úgy kénytelen lenne az igazgatásról lemondani és a társulat tagjaiból bizonytalan sorsú konzorciumot alakítani. E súlyos anyagi és erkölcsi érdekű tárgyalásokat a város tanácsa közérdekből, nehogy visszaélések történjenek, megfigyeltette és az ellenőrzésre Fodor Jenő dr. (személy) (információ)  városi tanácsnokot rendelte ki. A tárgyalások — bár eredménnyel végződtek — Faragó Ödön (személy) (információ)  mégsem volt képes a színházat tovább vezetni s ezért felajánlotta visszavásárlási jogának fenntartása mellett a színházi felszerelés átadását. A város tanácsa a visszavásárlási joggal terhelt adásvételi szerződést megkötötte ugyan, de a házikezelésbe vételt csak arra az esetre határozta el, ha Faragó Ödön (személy) (információ)  az igazgatásról lemond s azzal a város Faragóval (személy) (információ)  szemben minden kötelezettség alól felszabadul. A tanács e kívánsága folytán Faragó Ödön (személy) (információ)  1927. (időpont) február 1-én az igazgatásról lemondott. A város tanácsa ugyanekkor a színházat átvette házikezelésbe, intendánsnak Fodor Jenő dr.-t (személy) (információ)  kérte fel, művezető igazgatónak pedig Faragó Ödönt (személy) (információ)  szerződtette. A házikezelés életbeléptetése a színház vezetésének zavartalan folytatását jelentette s bár a február tetemes veszteséggel járt, mert a távozó tagok részére végkielégítést kellett folyósítani, március már kiváló anyagi eredménnyel zárult. Faragó Ödön (személy) (információ)  működésével az intendatura és a városi tanács nem egyeztek, amiért is elhatározták, hogy a jövő színi évadtól kezdve kívánságuk szerinti igazgatót szerződtetnek és Faragó Ödönt (személy) (információ)  végleg elbocsátják. Faragó (személy) (információ)  az intendatura szándékairól értesülve, kártalanítási igényét a tanácsnak bejelentette arra az esetre, ha a következő évre művezetői szerződését meg nem hosszabbítanák, minek következtében helyzete még inkább súlyosbodott. Amikor 1927. (időpont) április 12-én a város tanácsa Tarnai Ernőt, (személy) (információ)  a Magyar Színház (intézmény) (információ)  főrendezőjét a következő évadtól kezdve művezető-igazgatónak szerződtette, Faragó (személy) (információ)  még aznap kártalanítási igényére a várossal megegyezett, nyomban elhagyta a várost, a tanács pedig a színi évad hátralévő idejére Mátray Ernőt, (személy) (információ)  a színház kiváló opera-rendező karmesterét bízta meg a színház további kezelésével. Mátray (személy) (információ)  igazgatása alatt vendégszereplések tarkították az előadásokat s különösen Varsányi Irén, (személy) (információ)  Gaál Franciska (személy) (információ)  és Dezséri Gyula (személy) (információ)  vendégszereplése keltett fokozottabb érdeklődést. Május 27-én díszelőadás volt, amely alkalommal színrekerült Mészöly Gedeon (személy) (információ)  egyetemi tanár „Tótágas (cím) című komédiája. Az eredeti bemutató után támadt politikai izgalmak rövid időre az ország figyelmét felhívták a szegedi színházra, (intézmény) (információ)  melynek vezetősége szükségesnek tartotta a nyári állomás kérdésének tisztázását. A meleg időjárás alatt a színház üzletmenete rosszra fordult s néhány előadás elmaradt. Az intendatura úgy határozott, hogy július 15-től : a társulat saját hasznára konzorcionális alapon rendezzen előadásokat. A házikezelés első szezonját a Nemzeti Színház, (intézmény) (információ)  majd a M. Kir. Operaház (intézmény) együtteseinek előadásai fejezték be. A nyári szezonban Alapi Nándor, (személy) (információ)  az Országos Kamara Színház (intézmény) (információ)  igazgatója július 26-tól augusztus 7-ig előadásokat tartott. Közben a konzorcium is bemutatott néhány könnyű műfajú darabot s ezzel a házikezelés első, csonka évadja véget ért. A város színügyi bizottsága a színház évi segélyét 124.000 pengőre emelte fel a nyár folyamán. Szeptember 19-én kezdődött az új szezon, külsőleg is díszes keretek között. A legszebb reményekkel kezdődött évad október 22-én jelentős művészi teljesítménnyel gazdagodott, az „Oroszország (cím) bemutatása alkalmával, amikor a szegedi (megye) színpadon nem létesíthető forgószínpad helyett Tarnai Ernő (személy) (információ)  igazgató-rendező tervei szerint betolható színpad alkalmazásával oldották meg a gyors díszletezés kérdését. A közönség között csakhamar híre ment a pompás rendezésű, pazarfényű előadásoknak. A szezon második felében országos ünnepség színhelye volt a színház, amikor Herczeg Vilmost, (személy) (információ)  a színház jeles tagját ünnepelte a város közönsége és az egész magyar művészvilág, színészkedésének 25-ik évfordulója alkalmából. Ez alkalommal a jubiláns művészt a város közönsége azzal tisztelte meg, hogy a szegedi színház (intézmény) (információ)  örökös tiszteletbeli tagjának választotta meg.A színügyi bizottság átvizsgálva a házikezelés rendszerét, annak hosszabb időre való állandósítását javasolta, mire a közgyűlés március 29-én két évre meghosszabbította a házikezelést. 1928.április (időpont) 14-én a színház vezetésében változás történt, Fodor Jenő dr. (személy) (információ)  lemondott intendánsi tisztségéről és a tanács Pálfy József dr.-t (személy) (információ)  kérte fel az intendánsi tisztségre. A nagyműveltségű Pálfy dr. (személy) (információ)  programját kétfelé csoportosította: 1. a művészi színvonalat magasabbra emelni, 2. a város anyagi érdekeit aa színház jövedelmezővé tétele által megóvni. A program második pontjának megvalósítása eredményezte azt, hogy a város 1929.évi (időpont) nyári szezonra Makó (megye) (információ)  várossal megegyezett. Somogyi Szilveszter dr. (személy) (információ)  polgármester és az intendáns a tanyavilágot érdeklő jelentős színházi eseményt készítettek elő a nyár folyamán, amikor a színtársulat tagjai Alsóközponton (megye) a Gazda Kör nagytermében felállított ideiglenes színpadon július 22-én bemutatták a Piros bugyelláris-t. (cím) (információ)  - 1929.jan.1-én (időpont) ért el a házikezelés legnagyobb művészi sikeréhez, Kacsóh Pongrác (személy) (információ)  3 felvonásos operájának, a Dorottyá-nak (cím) bemutatójával. A színház zavartalan menetét biztosították a fegyelmezett művészi előadások. Május 29-én ritkaszép ünnepség keretében ülte meg a színház Szilágyi Aladár (személy) (információ)  színészkedésének 40 éves jubileumát. Nyáron a társulat a makói (megye) (információ)  Hollósy Kornélia Színház-ban (intézmény) (információ)  játszott állandó sikerrel. Az 1929-30.évi (időpont) szezon igen rosszul indult és már a nyáron kiderült, hogy a színház nagy veszteséggel zárta a mérleget. Az anyagi veszteségek előidézésével Tarnai Ernő (személy) (információ)  igazgatót okolták, aki nemcsak az előadásokra költött igen sokat, hanem a társulat tagjainak a fizetését nem tudta az előirányzattal arányba hozni. Végnélküli hirlapi harc kezdődött, melynek és a közhangulatnak engedve, a város újabbi egy évre meghosszabbította a házikezelést, de azzal a feltétellel, hogy a művezető-igazgatói állásra országos pályázatot hirdetnek. Ennek következtében 1930 (időpont) tavaszán a város kisgyűlése Kürthy Györgyöt, (személy) (információ)  a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  tagját választotta meg 1930—31. (időpont) évre a színház igazgatójának. Tarnai Emő (személy) (információ)  igazgatásának utolsó évében jelentős művészi eredményeket ért el, melyek közül fel kell említeni a Móra-Vincze (személy) operett „Az aranyszőrű bárány (cím) 1929. (időpont) november 15-iki őselőadását. A szezon folyamán Sziklai Jenő (személy) (információ)  1930. (időpont) március 13-án ünnepelte színészkedésének 25 éves jubileumát, majd Bihari Sándor (személy) (információ)  június 24-én szintén 25 éves színpadi működését ünnepelték meg, amely alkalommal a kiváló énekes elbúcsúzott a színpadtól. A színház gazdasági hivatala és a sajtó között 1930-ban (időpont) rendkívül feszült helyzet következett be, melynek folytán április 24-től június 1-ig a hírlapok még a színház heti műsorát sem közölték. A nyári szezonban a színtársulat ismét állomás nélkül maradt, s szeptemberben már az új igazgató, Kürthy György (személy) (információ)  nyitotta meg a színház kapuit. 1931 (időpont) őszétől Görög Sándor (személy) (információ)  eddigi titkár a szegedi színház (intézmény) (információ)  igazgatója. (Lugosi Döme.) (személy) (információ)  szin_IV.0246.pdf IV

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Szegedi színészet címszóvég 31139 Szócikk: Szegedi színészet 1. A piaristák drámajátékai. Szeged ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy város színészeti múltja mint megannyi magyar városé az iskolai színjátékokkal, a piaristák működésével kezdődik. E bölcsőkorban Szeged ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy lakossága a kialakulás állapotában van. A törökök elűzése után új népek lepik el a város területét, s a visszaköltözőkön kívül igen sok az idegen letelepülő német ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy ynyelvy német ynyelvy ykodvegy és szlávajkú. ynyelvy szláv ynyelvy szláv ynyelvy szláv ynyelvy ynyelvy szláv ynyelvy ykodvegy A XVIII. század elején a város még háromnyelvű lakosságát a latin ynyelvy latin ynyelvy latin ynyelvy latin ynyelvy ynyelvy latin ynyelvy ykodvegy nyelv kapcsolta össze. Ez volt a hivatalos és általában társalgási nyelv. A város az 1720-ban Szegedre ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy telepített piaristáktól elsősorban azt követelte, hogy a vezetésük alá adott gimnázium tanulói a latin ynyelvy latin ynyelvy latin ynyelvy latin ynyelvy ynyelvy latin ynyelvy ykodvegy nyelvet úgy sajátítsák el, hogy azt anyanyelvük gyanánt használhassák. A kegyesrendi atyák egyik fontos nevelési célja volt, hogy az ifjúságot a nyilvános szereplésekre előkészítsék, aminek leghatásosabb eszköze a nyilvánosan rendezett drámajáték. Az első ilyen előadást 1722-ben rendezték az atyák, amikor az itt tanárkodó Pécsi Domokos atya yszemelynevy pécsi domokos atya yszemelynevy Pécsi Domokos atya yszemelynevy pécsi yszemelynevy domokos yszemelynevy atya yszemelynevy yszemelynevy Pécsi yszemelynevy Domokos yszemelynevy atya yszemel „Mutius Scaevola ycimy mutius scaevola ycimy Mutius Scaevola ycimy mutius ycimy scaevola ycimy ycimy Mutius ycimy Scaevola ycimy ykodvegy című drámáját adták elő. A piarista drámajátékok helye a gimnáziumban, vagy az ugyanottani kolostor refektóriumában felállított színpadon volt. 1723-ban a xtalanevtizedx 1735 város tanácsa már pénzt áldoz a drámajátékokra, s 1735. xevtizedx 1735 augusztus xtalanevtizedx 1745 xtalanevtizedx 1755 1-én megnyílik az első piarista színház, yintezmenyy piarista színház yintezmenyy piarista yintezmenyy piarista yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy piarista yintezmenyy ykodvegy majd ennek pusztulása után, 1755-ben, xevtizedx 1755 a második. Míg az első színpadon magyar nyelvű előadás nem volt, a második színpadon Perczel Imre atya, yszemelynevy perczel imre atya yszemelynevy Perczel Imre atya yszemelynevy perczel yszemelynevy imre yszemelynevy atya yszemelynevy yszemelynevy Perczel yszemelynevy Imre yszemelynevy atya yszemelynev a későbbi rendfőnök 1758-ban tanulóival xtalanevtizedx 1765 előadatja az „Adakozó öregről és fösvény ifjúról ycimy adakozó öregről és fösvény ifjúról ycimy Adakozó öregről és fösvény ifjúról ycimy adakozó ycimy öregről ycimy és ycimy fösvény ycimy ifjúról ycimy ycimy Adakozó ycimy öregről ycimy és ycimy fö című vígjátékát magyarul. Ez tehát az első magyarnyelvű szegedi ytelepulesy szeged ytelepulesy szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy előadás emléke. 1762-ben xevtizedx 1765 Dugonics András yszemelynevy dugonics andrás yszemelynevy Dugonics András yszemelynevy dugonics yszemelynevy andrás yszemelynevy yszemelynevy Dugonics yszemelynevy András yszemelynevy ykodvegy is előadatja növendékeivel ismeretlen magyar vígjátékát, majd példája nyomán szinte évenkint ismétlődnek a magyar drámajátékok. Az előadások legnagyobb részét a városi tanács, a hadsereg magasrangú tisztjei, vagy a kegyesrend itt időző provinciálisának tiszteletére rendezték, s ez által a drámajátékok előadásának társadalmi jelentőséget adtak. A piaristák mintegy 90 drámajátékot mutattak be a XVIII. században. A polgárság a feljegyzések szerint tapsorkánnal jutalmazta a szereplőket és az előadást rendező szerző-tanárt. A színészet töretlen talaja lassankint termőképessé vált, a közönség fokozatosan megérett a hivatásos színészet befogadására. 2. A német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy színészet kora. A város művelődési állapotára igen jellemző, hogy bár magyaros jellege el nem enyészett, polgárai legnagyobbrészt írtak, olvastak és beszéltek németül. ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy ynyelvy német ynyelvy ykodvegy Ez tette lehetővé, hogy már 1765-ben megjelent xtalanevtizedx 1775 xtalanevtizedx 1785 az első német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy színtársulat, melynek igazgatója Schwertberger József yszemelynevy schwertberger józsef yszemelynevy Schwertberger József yszemelynevy schwertberger yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Schwertberger yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy volt. Ő indította meg a német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy igazgatók több mint száz évig tartó vándor útját Szegedre, ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy de ahogy neki nem sikerült a német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy színészetet állandósítani, úgy a többi igazgató is csak átmeneti állomásnak tekinthette a várost. A német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy színtársulatok szegedi ytelepulesy szeged ytelepulesy szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy előadásai csak arra voltak jók, hogy a közönség színházkedvelő hajlandóságát ápolják és a hazafiakban a magyar színészet megteremtésének vágyát ébrentartsák. 3. Kelemen László yszemelynevy kelemen lászló yszemelynevy Kelemen László yszemelynevy kelemen yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Kelemen yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy és a kolozsváriak ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy kora. A magyar színészetet Kelemen László yszemelynevy kelemen lászló yszemelynevy Kelemen László yszemelynevy kelemen yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Kelemen yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy termetette meg semmiből, küzdve a rosszakarat, a nemtörődömség és a végzet ellen. Az 1790-ben xevtizedx 1795 alakult színtársulat 1796-ban feloszlott xtalanevtizedx 1805 s Kelemen László yszemelynevy kelemen lászló yszemelynevy Kelemen László yszemelynevy kelemen yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Kelemen yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy három évi munka után Nagyváradon ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy Nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy újra megkezdte az előadásokat s innen Debrecenbe ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy akarta vezetni csapatát. Figyelme azonban Szeged ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy felé irányult, mert értesülése szerint a város színház építését határozta el. A hír igaz is volt. A régi curiális házat lebontották, diszes, új tanácsházat építettek, melynek emeletére bál és játékszín céljait szolgáló termet terveztek. Amikor Kelemen László yszemelynevy kelemen lászló yszemelynevy Kelemen László yszemelynevy kelemen yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Kelemen yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy érdeklődött, még javában építkeztek, s ha Szegedre ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy akarta hozni a társulatot, más alkalmas helyiséget kellett e célra keresni. Szegeden ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy tett látogatásakor meg is találta az alkalmas helyet, Felsővároson, a volt Szent György templomot, yintezmenyy szent györgy templom yintezmenyy Szent Gy yintezmenyy szent yintezmenyy györgy yintezmenyy templom yintezmenyy yintezmenyy Szent yintezmenyy Gy yintezmenyy ykodvegy melyet akkor már profanizáltak és termények elraktározására használtak. Így lett a templomból színház és igy szokott lassankint ahhoz a közönség, hogy a színpad ne (a Fekete sas és Egyszarvú) kocsmában legyen, hanem más arra alkalmas helyen. Az igaz, hogy a templom ily felhasználása miatt a püspök és a tanács között háborúság ütött ki, de csakhamar megbékültek egymással. Kelemen László yszemelynevy kelemen lászló yszemelynevy Kelemen László yszemelynevy kelemen yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Kelemen yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy társulata 1800.május xevtizedx 1805 6-án tartotta első előadását, melyen a „Tutorság alól felszabadult ifjú ycimy tutorság alól felszabadult ifjú ycimy Tutorság alól felszabadult ifjú ycimy tutorság ycimy alól ycimy felszabadult ycimy ifjú ycimy ycimy Tutorság ycimy alól ycimy felszabadult ycimy ifjú ycim című ismeretlen 3 felvonásos vígjátékot mutatták be. Az első magyar évad mindössze egy rövid hónapig tartott s a társulat innen Kecskemétre ytelepulesy kecskemét ytelepulesy Kecskemét ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy ment. A városházi színtermet még az év november 25-én avatták fel ünnepélyesen, — de színészek nélkül. A tanács vállalkozónak adta bérbe a városházán lévő nyilvános szórakozóhelyet, de a jelenlévő Kelemen László yszemelynevy kelemen lászló yszemelynevy Kelemen László yszemelynevy kelemen yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Kelemen yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy indítványára a bérleti szerződésbe foglalták a magyar színészet védelmét, elsőséget biztosítva a német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy színészekkel szemben. Kelemen yszemelynevy kelemen yszemelynevy Kelemen yszemelynevy kelemen yszemelynevy yszemelynevy Kelemen yszemelynevy ykodvegy azonban nem került vissza színtársulatával. A következő magyar színésztársaság 1803-ban került Szegedre, ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy amikor a jeles tollú Vedres István yszemelynevy vedres istván yszemelynevy Vedres István yszemelynevy vedres yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Vedres yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy városi mérnök meghívása folytán Wesselényi Miklós báró yszemelynevy wesselényi miklós báró yszemelynevy Wesselényi Miklós báró yszemelynevy wesselényi yszemelynevy miklós yszemelynevy báró yszemelynevy yszemelynevy Wesselényi yszemelynevy Miklós yszemelyn a kolozsvári ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy színtársulatot küldte ide, Ernyi Mihály yszemelynevy ernyi mihály yszemelynevy Ernyi Mihály yszemelynevy ernyi yszemelynevy mihály yszemelynevy yszemelynevy Ernyi yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy vezetése alatt. E társulat három év múlva ismét felkereste a várost, amikor a tanács megelégedését azzal fejezte ki, hogy a színtársulatnak ajándékozta az időközben készített színházi felszereléseket. Ernyiék yszemelynevy ernyi yszemelynevy Ernyi yszemelynevy ernyi yszemelynevy yszemelynevy Ernyi yszemelynevy ykodvegy kebeléből Pesten pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy uj társulat alakult, mely 1808-ban Szegeden xtalanevtizedx 1815 ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy is tartott néhány előadást. 4. Vándortársulatok kora. Hosszú ideig ismét nem volt Szegednek ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy magyar színészete, végre 1816-ban xevtizedx 1815 Lángh Ádám János, yszemelynevy lángh ádám jános yszemelynevy Lángh Ádám János yszemelynevy lángh yszemelynevy ádám yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Lángh yszemelynevy Ádám yszemelynevy János yszemelynevy yk aki már Kelemen László yszemelynevy kelemen lászló yszemelynevy Kelemen László yszemelynevy kelemen yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Kelemen yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy társulatának is tagja volt, mint igazgató idevezette színészeit s játszottak közmegelégedésre, a városi színteremben. 1817-ben Abday xtalanevtizedx 1825 Sándor yszemelynevy abday sándor yszemelynevy Abday Sándor yszemelynevy abday yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Abday yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy igazgató keresi fel a várost, majd ismét öt évi szünet következik. 1823-ban xevtizedx 1825 Wandza Mihály yszemelynevy wandza mihály yszemelynevy Wandza Mihály yszemelynevy wandza yszemelynevy mihály yszemelynevy yszemelynevy Wandza yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy színigazgató és festőművész csapata játszik Szegeden. ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy Működésével bezárul egy kor, hogy helyet adjon a magyar színészet térhódítását szolgáló eszmének. 5. A német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy színészet megbuktatása. A szegedi ytelepulesy szeged ytelepulesy szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy színészet uj fejezete Déryné yszemelynevy déryne yszemelynevy Déryné yszemelynevy déryne yszemelynevy yszemelynevy Déryné yszemelynevy ykodvegy és a kolozsvári ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy színtársulat 1827. évi játékaival kezdődik. A közönség rendkívül módon megszerette a nagy művésznőt, s tőle telhetőleg pártolta a színészetet. Déryné yszemelynevy déryne yszemelynevy Déryné yszemelynevy déryne yszemelynevy yszemelynevy Déryné yszemelynevy ykodvegy sógora, Kilényi Dávid, yszemelynevy kilényi dávid yszemelynevy Kilényi Dávid yszemelynevy kilényi yszemelynevy dávid yszemelynevy yszemelynevy Kilényi yszemelynevy Dávid yszemelynevy ykodvegy mint igazgató 1828-ban működik xtalanevtizedx 1835 először Szegeden ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy s a szép fejlődésnek indult színészpártolást ki is használhatta volna, ha a ragályos járványok és az árvizveszedelem, melyek folytán ismét kényszerű szünet következett, nem keresztezik terveit. Az idők jobbsorsra fordulása után azonban nem Ő az első igazgató, hanem 1832-ben xevtizedx 1835 a már ismert Abday Sándor. yszemelynevy abday sándor yszemelynevy Abday Sándor yszemelynevy abday yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Abday yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy Abday yszemelynevy abday yszemelynevy Abday yszemelynevy abday yszemelynevy yszemelynevy Abday yszemelynevy ykodvegy igazgatásától kezdve minden évben volt Szegeden ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy színészet s bár még elolvasni is fáradságos az igazgatók hosszú névsorát, mégis áldozzunk emléküknek és szenteljünk néhány percet a kultúra apostolainak. 1833-34. Kilényi Dávid yszemelynevy kilényi dávid yszemelynevy Kilényi Dávid yszemelynevy kilényi yszemelynevy dávid yszemelynevy yszemelynevy Kilényi yszemelynevy Dávid yszemelynevy ykodvegy jól szervezett társulata keresi fel két ízben is a várost, a jövőre vonatkozó tervei azonban messze vezérlik azzal a jeles csapattal, mely már 1837-ben mint a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy gárdája ad irányító lökést a magyar színészetnek. 1835-ben Balla Károly yszemelynevy balla károly yszemelynevy Balla Károly yszemelynevy balla yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Balla yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy és Pály Elek, yszemelynevy pály elek yszemelynevy Pály Elek yszemelynevy pály yszemelynevy elek yszemelynevy yszemelynevy Pály yszemelynevy Elek yszemelynevy ykodvegy 1836- 37-ben pedig ismét Abday Sándor yszemelynevy abday sándor yszemelynevy Abday Sándor yszemelynevy abday yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Abday yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy igazgató látogatja a várost. A tanácsot teljesen áthatja a magyar színészet szent ügye s tetemes összegeket ajánl fel a Pesten pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy építendő Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy céljaira. A város közönsége hasonlóképen lelkesen fáradozik a szegedi ytelepulesy szeged ytelepulesy szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy színészet fenntartásán és a kaszinó bérletek gyűjtésével teszi lehetővé a nagyobb társulatok hosszabb idejű szegedi ytelepulesy szeged ytelepulesy szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy szereplését. 1838-ban Farkas József yszemelynevy farkas józsef yszemelynevy Farkas József yszemelynevy farkas yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Farkas yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy gyenge társulata keresi fel a várost, de az igazgató hírből ismeri a jó állomást s két színtársulatot olvaszt a magáéba. Mindkét társulat jó tagokkal működött, az egyiknek Keszy József, yszemelynevy keszy józsef yszemelynevy Keszy József yszemelynevy keszy yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Keszy yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy a másiknak Kőrössy Ferenc yszemelynevy kőrössy ferenc yszemelynevy Kőrössy Ferenc yszemelynevy kőrössy yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Kőrössy yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy az igazgatója. A társulat vezetésében 1839-ben változás xtalanevtizedx 1845 áll be s most Kőrössy Ferenc yszemelynevy kőrössy ferenc yszemelynevy Kőrössy Ferenc yszemelynevy kőrössy yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Kőrössy yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy vezeti megelégedéssel az előadásokat. 1840-43-ban xevtizedx 1845 Komlóssy Ferenc yszemelynevy komlóssy ferenc yszemelynevy Komlóssy Ferenc yszemelynevy komlóssy yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Komlóssy yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy veszi fel a küzdelmet a szegedi ytelepulesy szeged ytelepulesy szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy színészet ellen, a német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy szini évad alatt kezdi játékait, s hogy előadásait még vonzóbbakká tegye, hosszabb vendégszereplésre szerződteti Egressy Gábort, yszemelynevy egressy gábor yszemelynevy Egressy Gábor yszemelynevy egressy yszemelynevy gábor yszemelynevy yszemelynevy Egressy yszemelynevy Gábor yszemelynevy ykodvegy a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy örökhirű tagját. A kitűzött cél sikerül is, a német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy színtársulatok ezentúl mind ritkábban jelennek meg Szegeden, ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy míg végre teljesen elmaradnak és csak mint előkelő idegenek zörgetnek bebocsátásért. A lelkes hangulat alatt Kovácsi Károly yszemelynevy kovácsi károly yszemelynevy Kovácsi Károly yszemelynevy kovácsi yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Kovácsi yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy színigazgató a Promenádon, a Tiszaparton, az állatseregletes vendéglő mellett nyári színkört épít, melyben 1842. május 1-én tartják az ünnepélyes megnyitást. 1844-45-ben Szerdahelyi József, yszemelynevy szerdahelyi józsef yszemelynevy Szerdahelyi József yszemelynevy szerdahelyi yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Szerdahelyi yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy Havi Mihály yszemelynevy havi mihály yszemelynevy Havi Mihály yszemelynevy havi yszemelynevy mihály yszemelynevy yszemelynevy Havi yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy és Szabó József yszemelynevy szabó józsef yszemelynevy Szabó József yszemelynevy szabó yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Szabó yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy társigazgatók szórakoztatják két izben sikerrel a szegedi ytelepulesy szeged ytelepulesy szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy közönséget, 1846-ban pedig Gócs Ede yszemelynevy gócs ede yszemelynevy Gócs Ede yszemelynevy gócs yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Gócs yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy opera-társulata után Kilényi Dávid yszemelynevy kilényi dávid yszemelynevy Kilényi Dávid yszemelynevy kilényi yszemelynevy dávid yszemelynevy yszemelynevy Kilényi yszemelynevy Dávid yszemelynevy ykodvegy és Veszter Sándor yszemelynevy veszter sándor yszemelynevy Veszter Sándor yszemelynevy veszter yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Veszter yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy következnek, a Dérynével yszemelynevy déryne yszemelynevy Déryné yszemelynevy déryne yszemelynevy yszemelynevy Déryné yszemelynevy ykodvegy megerősített társulattal. A két igazgató bár szétválik, de Kilényi yszemelynevy kilényi yszemelynevy Kilényi yszemelynevy kilényi yszemelynevy yszemelynevy Kilényi yszemelynevy ykodvegy marad a következő évre is. A városházi szinterem közben pusztult, rongálódott, alkalmasabb helyre volt szükség, amit meg is találtak a felsővárosi u. n. „Kis Kaszinó, jelenleg Maros uccai oldalán lévő hatalmas teremben. 1846 óta talált ott hajlékot a magyar Thália, egész a bódészinház felavatásáig. A szabadságharc idején Latabár Endre yszemelynevy latabár endre yszemelynevy Latabár Endre yszemelynevy latabár yszemelynevy endre yszemelynevy yszemelynevy Latabár yszemelynevy Endre yszemelynevy ykodvegy működött Szegeden. ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy Az 1848-ik év azonban még azt a színészeti érdekességet örökíti meg Szegeden, ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy hogy Egressy Gábor, yszemelynevy egressy gábor yszemelynevy Egressy Gábor yszemelynevy egressy yszemelynevy gábor yszemelynevy yszemelynevy Egressy yszemelynevy Gábor yszemelynevy ykodvegy mint az újonc sorozás kormánybiztosa, fejtett ki széleskörű tevékenységet. 6. A politikai színészet kora. A Bach-korszak yszemelynevy bach yszemelynevy Bach yszemelynevy bach yszemelynevy yszemelynevy Bach yszemelynevy ykodvegy ismét érdekes képet ad. A német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy hivatalnokok hivatali erőszakkal nyomják el a magyar színészetet, de hiába. Két évig hallgat mindössze a magyar Thália, azután ujult erővel hódítja vissza híveit, végül politikai szolgálatba szegődik, s részt vesz a kiegyezés kikényszerítésében. 1849-ben Havi xtalanevtizedx 1855 Mihály yszemelynevy havi mihály yszemelynevy Havi Mihály yszemelynevy havi yszemelynevy mihály yszemelynevy yszemelynevy Havi yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy és Szabó József yszemelynevy szabó józsef yszemelynevy Szabó József yszemelynevy szabó yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Szabó yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy igazgatók társulata játszik a vár melletti nyári színkörben, 1850-1851-ben xevtizedx 1855 kétizben Latabár Endre yszemelynevy latabár endre yszemelynevy Latabár Endre yszemelynevy latabár yszemelynevy endre yszemelynevy yszemelynevy Latabár yszemelynevy Endre yszemelynevy ykodvegy és Döme Károly yszemelynevy döme károly yszemelynevy Döme Károly yszemelynevy döme yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Döme yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy társulata a Kis Kaszinóban, 1851 nyarán a színkörben, Hetényi József, yszemelynevy hetényi józsef yszemelynevy Hetényi József yszemelynevy hetényi yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Hetényi yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy 1854-55-ben két ízben, Latabár Endre, yszemelynevy latabár endre yszemelynevy Latabár Endre yszemelynevy latabár yszemelynevy endre yszemelynevy yszemelynevy Latabár yszemelynevy Endre yszemelynevy ykodvegy 1856-ban Ujfalussy Sándor yszemelynevy ujfalussy sándor yszemelynevy Ujfalussy Sándor yszemelynevy ujfalussy yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Ujfalussy yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy az igazgató. A városi élet közben másfelé fejlődött. Felsőváros elveszíti ideiglenes vezetőszerepét, a súlypont ismét Palánkra kerül. A közönség már kényelmetlennek találja a sár miatt sokszor megközelíthetetlen Kis Kaszinót s mindinkább sürgetik az uj színházépületet. Végre két magánszemély, saját költségükön dísztelen bódét építenek a Palánkban (a mai Hági-kert), s azt a szükséges színpadi eszközökkel felszerelik. 1856.május 30-án nyitja meg az uj színházat a Szabó - Havi-társulat yszemelynevy szabó - havi yszemelynevy Szabó - Havi yszemelynevy szabó yszemelynevy - yszemelynevy havi yszemelynevy yszemelynevy Szabó yszemelynevy - yszemelynevy Havi yszemelynevy ykodvegy Hegedűs Lajos yszemelynevy hegedűs lajos yszemelynevy Hegedűs Lajos yszemelynevy hegedűs yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Hegedűs yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy színész és drámaíró a „Bibor és gyász ycimy bibor és gyász ycimy Bibor és gyász ycimy bibor ycimy és ycimy gyász ycimy ycimy Bibor ycimy és ycimy gyász ycimy ykodvegy c. ötfelvonásos drámájával. 1859-60-ban Szabó xtalanevtizedx 1865 József yszemelynevy szabó józsef yszemelynevy Szabó József yszemelynevy szabó yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Szabó yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy igazgatja a színházat, majd 1860-61-ben xevtizedx 1865 a xtalanevtizedx 1875 minden idők egyik legnagyobb igazgató-színésze, Molnár György yszemelynevy molnár györgy yszemelynevy Molnár György yszemelynevy molnár yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy következik. Molnár yszemelynevy molnár yszemelynevy Molnár yszemelynevy molnár yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy ykodvegy szegedi ytelepulesy szeged ytelepulesy szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy működése külön felemlítésre érdemes. Molnár György yszemelynevy molnár györgy yszemelynevy Molnár György yszemelynevy molnár yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy a szélsőségek csodálatos vegyüléke volt. Műsorán egyaránt szerepeltek hazafias tragédiák és látványos francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy francia ynemzetisegy ykodvegy bohózatok. Szegedi ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy igazgatása mindenesetre a hazafiasság jegyében folyt le. Társulatának tagjai szinte naponta hazafias tüntetéseket rendeztek, élükön vasvári ytelepulesy vasvár ytelepulesy vasvár ymegyey vas megye ykodvegy Kovács Józseffel. yszemelynevy kovács józsef yszemelynevy Kovács József yszemelynevy kovács yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Kovács yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy A szegedi ytelepulesy szeged ytelepulesy szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy történelem e korszakot „kis forradalom megjelöléssel ismeri. Molnár yszemelynevy molnár yszemelynevy Molnár yszemelynevy molnár yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy ykodvegy szegedi ytelepulesy szeged ytelepulesy szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy igazgatása egyébként nyomot hagyott a fővárosi főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy színészet történetében is. Ugyanis itt fogamzott meg Molnárban yszemelynevy molnár yszemelynevy Molnár yszemelynevy molnár yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy ykodvegy az a gondolat, hogy Budán buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Népszínházát yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy alapít, mely arra volt hivatva, hogy a könnyű műfajú német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy múzsát a fővárosból főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy kiszorítsa. A szegedi ytelepulesy szeged ytelepulesy szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy színi évad anyagi sikere erre minden alapot megadott, amit fokozott még az utószezon is. A szegedi ytelepulesy szeged ytelepulesy szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy jövedelmen alapított budai népszínház yintezmenyy budai népszínház yintezmenyy budai né yintezmenyy budai yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy budai yintezmenyy né yintezmenyy ykodvegy tagjai alkották később és 1875-ben, xevtizedx 1875 a budapesti Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Népszínház yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy törzsgárdáját. 1861 xevtizedx 1865 nyarán Szabó József yszemelynevy szabó józsef yszemelynevy Szabó József yszemelynevy szabó yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Szabó yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy tért vissza Philippovics Istvánnal, yszemelynevy philippovics istván yszemelynevy Philippovics István yszemelynevy philippovics yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Philippovics yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy 1862 nyarán Szigeti Imre yszemelynevy szigeti imre yszemelynevy Szigeti Imre yszemelynevy szigeti yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Szigeti yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy igazgató, télen pedig Lángh Boldizsár yszemelynevy lángh boldizsár yszemelynevy Lángh Boldizsár yszemelynevy lángh yszemelynevy boldizsár yszemelynevy yszemelynevy Lángh yszemelynevy Boldizsár yszemelynevy ykodvegy társulata játszott. 1863-ban előbb Latabár Endre, yszemelynevy latabár endre yszemelynevy Latabár Endre yszemelynevy latabár yszemelynevy endre yszemelynevy yszemelynevy Latabár yszemelynevy Endre yszemelynevy ykodvegy majd Szabó - Philippovics yszemelynevy szabó - philippovics yszemelynevy Szabó - Philippovics yszemelynevy szabó yszemelynevy - yszemelynevy philippovics yszemelynevy yszemelynevy Szabó yszemelynevy - yszemelynevy Philippovics társulata szórakoztatta a közönséget. 1864-65-ben ismét Latabár yszemelynevy latabár yszemelynevy Latabár yszemelynevy latabár yszemelynevy yszemelynevy Latabár yszemelynevy ykodvegy kereste fel a várost, 1865-ben Aradi Gerő, yszemelynevy aradi gerő yszemelynevy Aradi Gerő yszemelynevy aradi yszemelynevy gerő yszemelynevy yszemelynevy Aradi yszemelynevy Gerő yszemelynevy ykodvegy 1865-66-ban Kocsisovszky Jusztin, yszemelynevy kocsisovszky jusztin yszemelynevy Kocsisovszky Jusztin yszemelynevy kocsisovszky yszemelynevy jusztin yszemelynevy yszemelynevy Kocsisovszky yszemelynevy Jusztin yszemelynevy ykodvegy 1866 nyarán Follinusz János yszemelynevy follinusz jános yszemelynevy Follinusz János yszemelynevy follinusz yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Follinusz yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy operatársulata tartott maradandó értékű opera­előadásokat. 1867-68-ban ismét Kocsisovszky Jusztin yszemelynevy kocsisovszky jusztin yszemelynevy Kocsisovszky Jusztin yszemelynevy kocsisovszky yszemelynevy jusztin yszemelynevy yszemelynevy Kocsisovszky yszemelynevy Jusztin yszemelynevy ykodvegy látogatta meg a várost. 7. A színészet állandósítása. 1868-70- ben xtalanevtizedx 1875 Aradi Gerő yszemelynevy aradi gerő yszemelynevy Aradi Gerő yszemelynevy aradi yszemelynevy gerő yszemelynevy yszemelynevy Aradi yszemelynevy Gerő yszemelynevy ykodvegy az igazgató. Közben a Promenád - szinkör yintezmenyy promenád - szinkör yintezmenyy Promenád yintezmenyy promenád yintezmenyy - yintezmenyy szinkör yintezmenyy yintezmenyy Promenád yintezmenyy ykodvegy elpusztult, ennek pótlásául Újszegeden ytelepulesy újszeged ytelepulesy Újszeged ymegyey csongrád megye ykodvegy építettek nyári arénát. Az sem hagyott maradandó emléket maga után, már 1870. xevtizedx 1875 január 1-én leégett. A következő igazgató, aki 1870-73-ban működött, a szegedi ytelepulesy szeged ytelepulesy szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy származású Mannsberger Jakab, yszemelynevy mannsberger jakab yszemelynevy Mannsberger Jakab yszemelynevy mannsberger yszemelynevy jakab yszemelynevy yszemelynevy Mannsberger yszemelynevy Jakab yszemelynevy ykodvegy a szegedi ytelepulesy szeged ytelepulesy szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy közönség kedvelt Mosonyi bácsija, yszemelynevy mosonyi bácsi yszemelynevy Mosonyi bácsi yszemelynevy mosonyi yszemelynevy bácsi yszemelynevy yszemelynevy Mosonyi yszemelynevy bácsi yszemelynevy ykodvegy aki értékes műsorával és jól válogatott társulatával hódította meg a közönséget. A város a színészet ügyének megoldását a bevált igazgató ismételt szerződtetésével iparkodott megoldani. 1874-76-ban Sztupa Andor yszemelynevy sztupa andor yszemelynevy Sztupa Andor yszemelynevy sztupa yszemelynevy andor yszemelynevy yszemelynevy Sztupa yszemelynevy Andor yszemelynevy ykodvegy és Hubay Gusztáv yszemelynevy hubay gusztáv yszemelynevy Hubay Gusztáv yszemelynevy hubay yszemelynevy gusztáv yszemelynevy yszemelynevy Hubay yszemelynevy Gusztáv yszemelynevy ykodvegy igazgatók következtek, 1876-83-ban ismét Aradi Gerő. yszemelynevy aradi gerő yszemelynevy Aradi Gerő yszemelynevy aradi yszemelynevy gerő yszemelynevy yszemelynevy Aradi yszemelynevy Gerő yszemelynevy ykodvegy Az ő igazgatása alatt alakult 1878-ban a rövidéletű Színügy - Egylet, yintezmenyy színügy - egylet yintezmenyy Színügy yintezmenyy színügy yintezmenyy - yintezmenyy egylet yintezmenyy yintezmenyy Színügy yintezmenyy ykodvegy amely később irányító hatást gyakorolt a szinügyi bizottság kialakítására. Az 1879-iki árvíz xtalanevtizedx 1885 elmosta a szegedi ytelepulesy szeged ytelepulesy szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy szinszetet is és az újjáépülő városnak gondoskodnia kellett arról, hogy a hullámsírból újraszülető nagyobbigényű városnak a kor színvonalán álló színháza épüljön: a budapesti Népszínház yintezmenyy budapesti népszínház yintezmenyy budapest yintezmenyy budapesti yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy budapest yintezmenyy ykodvegy kisebb mása. 8. Az új színház kora. 1883-85-ben xevtizedx 1885 az új színház igazgatója Nagy Vince, yszemelynevy nagy vince yszemelynevy Nagy Vince yszemelynevy nagy yszemelynevy vince yszemelynevy yszemelynevy Nagy yszemelynevy Vince yszemelynevy ykodvegy akit a balvégzet az 1885 április 22-iki tűzvésszel válságos helyzetbe sodort. Bár a város is anyagi nehézségekkel küzdött, mégis sürgősen hozzáláttak a színház újbóli felépítéséhez. A szegediek ytelepulesy szeged ytelepulesy szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy most ismét több mint egy évig nélkülözték a színházat, egész az újbóli megnyitásig, 1886.október 2-ig. Az újból felépített színház igazgatója: 1886-89-ig Aradi Gerő yszemelynevy aradi gerő yszemelynevy Aradi Gerő yszemelynevy aradi yszemelynevy gerő yszemelynevy yszemelynevy Aradi yszemelynevy Gerő yszemelynevy ykodvegy lett. Az új színház a szegedi ytelepulesy szeged ytelepulesy szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy színészetben ez ideig nem hozott változást. Csupán külső tünetek mutatták, hogy már a régi korszak haldoklott. Az új színház új akusztikát, új világítást, új diszletezési problémákat vetett fel, de a lényeg, az előadási modor még a régi maradt. Csak a keret változott meg, melybe nem is illett a régi avult kép, az új színház a kor szelleme szerint gondolkozó és dolgozó művészt igényelt. A város tanácsa szerencsés kézzel választotta az új igazgatót, akinek művészi működésével a stilusfejlődés kora következett be a szegedi színházba. yintezmenyy szegedi színház yintezmenyy szegedi yintezmenyy szegedi yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy szegedi yintezmenyy ykodvegy 1889-92-ben elsőizben xtalanevtizedx 1895 Makó Lajos yszemelynevy makó lajos yszemelynevy Makó Lajos yszemelynevy makó yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Makó yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy művészi irányítása mellett a fővárosi főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy előadásokat is sokszor túlszárnyaló előadásokban mutatta be műsorának irodalmi ízléssel kiválasztott darabjait. Amellett társadalmilag is működött, s kivéve a politikát, résztvett minden szegedi ytelepulesy szeged ytelepulesy szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy mozgalomban. 1892—95-ben xevtizedx 1895 Somogyi Károly yszemelynevy somogyi károly yszemelynevy Somogyi Károly yszemelynevy somogyi yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Somogyi yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy nagyhírű igazgató következett, de a közönség szíve az előbbi igazgatóhoz visszahúzott, s 1895-99-ben Makó xtalanevtizedx 1905 Lajos yszemelynevy makó lajos yszemelynevy Makó Lajos yszemelynevy makó yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Makó yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy másodszor is a szegedi színház yintezmenyy szegedi színház yintezmenyy szegedi yintezmenyy szegedi yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy szegedi yintezmenyy ykodvegy igazgatója lett. A második igazgatói korszak csak fokozta Makó yszemelynevy makó yszemelynevy Makó yszemelynevy makó yszemelynevy yszemelynevy Makó yszemelynevy ykodvegy érdemeit és csupán csak egy szerencsétlen társadalmi összeütközés következményének lehet tekinteni, hogy újra elkerült Szegedről. ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy Utódja nem kisebb ember, mint (1899—1902) xevtizedx 1905 Krecsányi Ignác, yszemelynevy krecsányi ignác yszemelynevy Krecsányi Ignác yszemelynevy krecsányi yszemelynevy ignác yszemelynevy yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy Ignác yszemelynevy ykodvegy a vidéki színészet egyik legkiemelkedőbb alakja. Krecsányi yszemelynevy krecsányi yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy krecsányi yszemelynevy yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy ykodvegy amellett, hogy a művészi színvonalat megtartotta, működésével az egész ország színészetének helyzetén kívánt javítani. Szeged ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy erre igen alkalmas talaj volt, a város tanácsa mindig megejtő, jóságos barátja volt színügyünkrek. Krecsányi yszemelynevy krecsányi yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy krecsányi yszemelynevy yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy ykodvegy azonban céljaihoz még alkalmasabb terepet keresett. Szeged ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy elvesztette a Budai Színkört, yintezmenyy budai színkör yintezmenyy Budai Sz yintezmenyy budai yintezmenyy színkör yintezmenyy yintezmenyy Budai yintezmenyy Sz yintezmenyy ykodvegy azt Temesvárhoz ytelepulesy temesvár ytelepulesy Temesvár ymegyey temes megye ykodvegy csatolták, s Krecsányi yszemelynevy krecsányi yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy krecsányi yszemelynevy yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy ykodvegy terveihez szükség volt arra, hogy egyben budapesti Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy igazgató is legyen, a Budai Színkör yintezmenyy budai színkör yintezmenyy Budai Sz yintezmenyy budai yintezmenyy színkör yintezmenyy yintezmenyy Budai yintezmenyy Sz yintezmenyy ykodvegy miatt megvált a várostól, hogy a magyar vidéki színészetre oly áldásos tevékenységét más helyről eredményesebben folytassa. Krecsányi yszemelynevy krecsányi yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy krecsányi yszemelynevy yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy ykodvegy távozása után a szinügyi biz. javaslatára a városi tanács a legszerencsésebb választással Janovics Jenő dr.-t yszemelynevy janovics jenő dr. yszemelynevy Janovics Jenő dr. yszemelynevy janovics yszemelynevy jenő yszemelynevy dr. yszemelynevy yszemelynevy Janovics yszemelynevy Jenő yszemelynevy dr. yszemelynev választotta meg igazgatónak. 1902—5 ben volt igazgató Janovics Jenő, yszemelynevy janovics jenő yszemelynevy Janovics Jenő yszemelynevy janovics yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Janovics yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy aki bár tapasztalatok nélkül jött ide, mégis oly hatalmas művészi tevékenységekkel örökítette meg nevét a szegedi ytelepulesy szeged ytelepulesy szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy színészet történetében, melyek irányt szabtak a későbbi évtizedek munkájának. A fiatal sas itt bontotta ki szárnyait, s már első repülése elért végleges otthonaiba, Kolozsvárra, ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy ahol jól értékesítve a Szegeden ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy szerzett tapasztalatokat, a legnehezebb körülmények között is irányítja a magyar színkulturát. 1905—8 november 12-ig, elhalálozásáig, ismét Makó Lajos yszemelynevy makó lajos yszemelynevy Makó Lajos yszemelynevy makó yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Makó yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy a szegedi színház yintezmenyy szegedi színház yintezmenyy szegedi yintezmenyy szegedi yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy szegedi yintezmenyy ykodvegy igazgatója. A szegedi ytelepulesy szeged ytelepulesy szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy színészet békés, szép napjait jelentik a Makó-igazgatás yszemelynevy makó yszemelynevy Makó yszemelynevy makó yszemelynevy yszemelynevy Makó yszemelynevy ykodvegy utolsó napjai. A fővárosi főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy színpadok hatása alá került a szegedi ytelepulesy szeged ytelepulesy szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy színpad s az ott színre kerülő újdonságokat csakhamar itt is bemutatta, méltó előadásokban. Legnagyobb színigazgatói érdeme a tagok egyöntetű és szakszerű kiválasztása. Arra törekedett, hogy egységes stílusban gördülő előadások lelkesítsék a közönséget a színház látogatására. Színpadi felszerelése példásan tökéletes volt, azt állandóan jókarban tartotta, szükség szerint pótolta is. A szegedi közönség hálás szívvel emlékezett meg Makó Lajosról yszemelynevy makó lajos yszemelynevy Makó Lajos yszemelynevy makó yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Makó yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy halála után is és nagyrabecsülésének jeléül szobrot álíttatott fel tiszteletére, a színház előcsarnokában. Utóda, veje, Almássy Endre yszemelynevy almássy endre yszemelynevy Almássy Endre yszemelynevy almássy yszemelynevy endre yszemelynevy yszemelynevy Almássy yszemelynevy Endre yszemelynevy ykodvegy társulatának tagja lett, aki előbb mint művezető működött az özvegy színigazgatónő mellett. 1909-20-ig tartott xtalanevtizedx 1915 xtalanevtizedx 1925 Almássy Endre yszemelynevy almássy endre yszemelynevy Almássy Endre yszemelynevy almássy yszemelynevy endre yszemelynevy yszemelynevy Almássy yszemelynevy Endre yszemelynevy ykodvegy igazgatása. Működése nagyobb változást nem jelentett. Az előadásokat Makó Lajos yszemelynevy makó lajos yszemelynevy Makó Lajos yszemelynevy makó yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Makó yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy felszerelésével folytatta, melyet később kiegészített a várostól megvásárolt felszerelési tárgyakkal. Almássy yszemelynevy almássy yszemelynevy Almássy yszemelynevy almássy yszemelynevy yszemelynevy Almássy yszemelynevy ykodvegy helyes érzékkel a szegedi ytelepulesy szeged ytelepulesy szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy közönség igényeinek kielégítését tűzte ki célul, műfajra való tekintet nélkül. A maga részéről mégis a drámai előadásokra fektette a fősúlyt, s legkevesebb gondot a csekély hasznot hozó operaelődásokra fordította. A tanács azonban a közönség igényei alapján arra kötelezte, hogy évenként 30 operaelőadást tartson, s ezek kivitelére operaénekesekből külön együttest szerződtessen. E követelését a város azzal tette lehetővé, hogy az igazgató segélyét felemelte. A színház művészi színvonala a nyugodt időszak alatt hatalmas fejlődésnek indult s színház előadásai már a fővárosi főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy színházak előadásaihoz is méltók lehettek, azonban a bekövetkezett háborús esztendők és a forradalmi események tönkretették az eredményeket. Almássy Endre yszemelynevy almássy endre yszemelynevy Almássy Endre yszemelynevy almássy yszemelynevy endre yszemelynevy yszemelynevy Almássy yszemelynevy Endre yszemelynevy ykodvegy példás rendben és fegyelemben tartotta a társulatot, s legelőször a fegyelem lazult meg, majd a rend bomlott fel, végül is a konzorcionális állapot következett be, mely a napi kenyér utáni harcban elfelejtette, hogy a színészet nemcsak foglalkozás, hanem művészet is! A társulat legértékesebb tagjai a harctéren teljesítettek szolgálatot s e néhány közül is akadt, aki életét a hazáért áldozta. 9. A gazdasági válság színészete. A forradalom alatt színésztanács alakult Szegeden, ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy mely az igazgatóktól függetlenítette magát s konzolciumos alapon vezettette a színházakat. Ez az állapot csak lassan rendeződött. Amikor a francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy francia ynemzetisegy ykodvegy csapatok megszálltak Szegedet, ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy a francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy francia ynemzetisegy ykodvegy városparancsnok ráparancsolt a színtársulat két tagjára, Baróthi Józsefre yszemelynevy baróthi józsef yszemelynevy Baróthi József yszemelynevy baróthi yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Baróthi yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy és Ocskay Komélra, yszemelynevy ocskay komél yszemelynevy Ocskay Komél yszemelynevy ocskay yszemelynevy komél yszemelynevy yszemelynevy Ocskay yszemelynevy Komél yszemelynevy ykodvegy valamint Juhász Gyula yszemelynevy juhász gyula yszemelynevy Juhász Gyula yszemelynevy juhász yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Juhász yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy íróra, hogy további intézkedésig vezessék a színház ügyeit. Közben a Magyar Nemzeti Kormány yintezmenyy magyar nemzeti kormány yintezmenyy Magyar N yintezmenyy magyar yintezmenyy nemzeti yintezmenyy kormány yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy N yintezmenyy ykodvegy is megalakult Szegeden ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy s a franciák ynemzetisegy francia ynemzetisegy franciá ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy franciá ynemzetisegy ykodvegy által kirendelt három vezető önként felajánlotta a színház további vezetését Almássy Endrének, yszemelynevy almássy endre yszemelynevy Almássy Endré yszemelynevy almássy yszemelynevy endre yszemelynevy yszemelynevy Almássy yszemelynevy Endré yszemelynevy ykodvegy aki azt át is vette. Az átvételt azonban egynapos színházi sztrájk előzte meg, mely miatt az igazgató egész társulatát kizárta. A kizárás után kiselejtezte a rendbontó és meg nem felelő tagokat, s még egy évig tovább vezette a társulatot. A politikai események hatása alatt a közönség elhidegült régi igazgatójától s Almássy yszemelynevy almássy yszemelynevy Almássy yszemelynevy almássy yszemelynevy yszemelynevy Almássy yszemelynevy ykodvegy helyett a tanács váratlanul Palágyi Lajosnak yszemelynevy palágyi lajos yszemelynevy Palágyi Lajos yszemelynevy palágyi yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Palágyi yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy adta át a színházat, aki előzőleg a miskolci ytelepulesy miskolc ytelepulesy miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy színtársulatnak volt igazgatója. 1920—23-ig xevtizedx 1925 Palágyi Lajos yszemelynevy palágyi lajos yszemelynevy Palágyi Lajos yszemelynevy palágyi yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Palágyi yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy igazgatta a színházat, váltakozó szerencsével. Régi városának elvesztésével ahhoz tartozó nyári állomását is elvesztette Palágyi, yszemelynevy palágyi yszemelynevy Palágyi yszemelynevy palágyi yszemelynevy yszemelynevy Palágyi yszemelynevy ykodvegy s a tízhónapos szegedi ytelepulesy szeged ytelepulesy szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy szezon nem nyújtott elegendő bevételt a nyári tagfizetésekre. Előrelátható volt, hogy a nyári állomás hiánya csakhamar bajt idéz elő, amit az is fokozott, hogy az Országos Színészegyesület yintezmenyy országos színészegyesület yintezmenyy Országos yintezmenyy országos yintezmenyy színészegyesület yintezmenyy yintezmenyy Országos yintezmenyy ykodvegy megsemmisítette Palágyi yszemelynevy palágyi yszemelynevy Palágyi yszemelynevy palágyi yszemelynevy yszemelynevy Palágyi yszemelynevy ykodvegy szerződéseit és arra kötelezte, hogy tagjaival tizenkét hónapos szerződéseket kössön. E belső bajok mellett a város tanácsa egyre sürgette az igazgató a szerződés pontos betartására, amely szerint operaelőadásokat is kell rendezni. Palágyi, yszemelynevy palágyi yszemelynevy Palágyi yszemelynevy palágyi yszemelynevy yszemelynevy Palágyi yszemelynevy ykodvegy bár igazgatói működése ellen más kifogás nem merült fel, sőt színészi képességei miatt a közönség a szeretet látható jelével tüntette ki, nem volt hajlandó operaelőadásokat tartani, s inkább megvált a szegedi színháztól. yintezmenyy szegedi színház yintezmenyy szegedi yintezmenyy szegedi yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy szegedi yintezmenyy ykodvegy 1923—26-ig Andor Zsigmond yszemelynevy andor zsigmond yszemelynevy Andor Zsigmond yszemelynevy andor yszemelynevy zsigmond yszemelynevy yszemelynevy Andor yszemelynevy Zsigmond yszemelynevy ykodvegy igazgatása következett. Andor yszemelynevy andor yszemelynevy Andor yszemelynevy andor yszemelynevy yszemelynevy Andor yszemelynevy ykodvegy előzőleg az újpest - hódmezővásárhelyi társulat yintezmenyy újpest - hódmezővásárhelyi társulat yintezmenyy újpest - yintezmenyy újpest yintezmenyy - yintezmenyy hódmezővásárhelyi yintezmenyy társulat yintezmenyy yintezmenyy újpest yintezmenyy - yi igazgatója, átvette Palágyi yszemelynevy palágyi yszemelynevy Palágyi yszemelynevy palágyi yszemelynevy yszemelynevy Palágyi yszemelynevy ykodvegy egész társulatát s meglehetős súlyos feltételekkel bérbevette Palágyi yszemelynevy palágyi yszemelynevy Palágyi yszemelynevy palágyi yszemelynevy yszemelynevy Palágyi yszemelynevy ykodvegy teljes felszerelését. A terheket súlyosbította, hogy megtartotta teljes régi társulatát. A társulat leépítésére irányuló minden kísérlete meddő maradt s előrelátható volt, hogy a kettős társulat kibírhatatlan terhet jelent a szegedi színház yintezmenyy szegedi színház yintezmenyy szegedi yintezmenyy szegedi yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy szegedi yintezmenyy ykodvegy igazgatójára. Andor Zsigmond yszemelynevy andor zsigmond yszemelynevy Andor Zsigmond yszemelynevy andor yszemelynevy zsigmond yszemelynevy yszemelynevy Andor yszemelynevy Zsigmond yszemelynevy ykodvegy a zenei előadásokra fektette a fősúlyt, s gazdag áldozatkészséggel iparkodott a színház zenei nívóját emelni. Saját költségén kibővítette a színház zenekar-helyét, nézőtéri reflektorlámpát szereltetett fel és tetemes költséggel hang jegytárat rendezett be. Az ő igazgatása alatt szólalt meg először a hárfa a színházi zenekarban, mint rendszeresített hangszer. Több eredeti bemutatót is tartott, s bár a közönség élénken pártolta a színházat, az általános gazdasági helyzet elsöpörte Andor yszemelynevy andor yszemelynevy Andor yszemelynevy andor yszemelynevy yszemelynevy Andor yszemelynevy ykodvegy igazgatását is, dacára a nagy pénzértékű városi segélynek. Az Andor-igazgatásnak yszemelynevy andor yszemelynevy Andor yszemelynevy andor yszemelynevy yszemelynevy Andor yszemelynevy ykodvegy az a pör vetett véget, melyet a város közönsége indított ellene, amelynek következtében a város a színház felett ismét szabad kézzel rendelkezhetett. Andor yszemelynevy andor yszemelynevy Andor yszemelynevy andor yszemelynevy yszemelynevy Andor yszemelynevy ykodvegy társulata egyébként már Szentesen, ytelepulesy szentes ytelepulesy Szentes ymegyey csongrád megye ykodvegy nyári állomáshelyén, konzorciummá alakult, de a város a szociális szempontok figyelembevételével hozzájárult ahhoz, hogy a konzorcium Baróthi József yszemelynevy baróthi józsef yszemelynevy Baróthi József yszemelynevy baróthi yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Baróthi yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy vezetésével Szegedre ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy jöhessen s itt a téli évad előadásait megkezdhesse. A tényleges évadot azonban már Faragó Ödön, yszemelynevy faragó ödön yszemelynevy Faragó Ödön yszemelynevy faragó yszemelynevy ödön yszemelynevy yszemelynevy Faragó yszemelynevy Ödön yszemelynevy ykodvegy a volt kassai ytelepulesy kassa ytelepulesy kassa ymegyey abauj-torna megye ykodvegy igazgató nyitotta meg, aki 1926—27 január 31-ig a szegedi színház yintezmenyy szegedi színház yintezmenyy szegedi yintezmenyy szegedi yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy szegedi yintezmenyy ykodvegy igazgatója. Faragó Ödön yszemelynevy faragó ödön yszemelynevy Faragó Ödön yszemelynevy faragó yszemelynevy ödön yszemelynevy yszemelynevy Faragó yszemelynevy Ödön yszemelynevy ykodvegy ízig-vérig művész, az élet számító realizmusa és elegendő anyagi támasz nélkül. A kassai ytelepulesy kassa ytelepulesy kassa ymegyey abauj-torna megye ykodvegy terhek nyomasztó hatása alatt, túlszervezett társulattal indította meg előadásait. Az Andor Zsigmondtól yszemelynevy andor zsigmond yszemelynevy Andor Zsigmond yszemelynevy andor yszemelynevy zsigmond yszemelynevy yszemelynevy Andor yszemelynevy Zsigmond yszemelynevy ykodvegy vásárolt felszerelést kiegészítette a Palágyi Lajos yszemelynevy palágyi lajos yszemelynevy Palágyi Lajos yszemelynevy palágyi yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Palágyi yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy felszerelésének maradványával és a Kassáról ytelepulesy kassa ytelepulesy Kassá ymegyey abauj-torna megye ykodvegy magával hozott ruhatári és könyvtári anyaggal. Bármily terheket is jelentett számára az Andor-féle yszemelynevy andor yszemelynevy Andor yszemelynevy andor yszemelynevy yszemelynevy Andor yszemelynevy ykodvegy felszerelés megvétele, mégsem ez idézte elő bukását, mert a felszerelés vételára a város által 400 milliós kölcsönből fizettetett ki. Anyagi romlását az idézte elő, hogy a társulat havi fizetése nem állt arányban a színház bevételeivel és Faragó Ödön yszemelynevy faragó ödön yszemelynevy Faragó Ödön yszemelynevy faragó yszemelynevy ödön yszemelynevy yszemelynevy Faragó yszemelynevy Ödön yszemelynevy ykodvegy egyéb fizetési kötelezettségeivel. A gazdasági helyzet szülte gondok folytán az igazgató nem szentel­hette minden idejét a színház művészi vezetésére, aminek látható jelei mutatkoztak a kedvnélküli előadásokon. A közönség és az igazgató kölcsönösen csalódtak egymásban, Faragó yszemelynevy faragó yszemelynevy Faragó yszemelynevy faragó yszemelynevy yszemelynevy Faragó yszemelynevy ykodvegy helyzete tarthatatlanná vált s kénytelen volt a szegedi színház yintezmenyy szegedi színház yintezmenyy szegedi yintezmenyy szegedi yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy szegedi yintezmenyy ykodvegy igazgatásától visszalépni. 10. A házikezelés kora. Faragó yszemelynevy faragó yszemelynevy Faragó yszemelynevy faragó yszemelynevy yszemelynevy Faragó yszemelynevy ykodvegy már 1927 január elején kénytelen volt oly lépések megtételére, melyek a színház ügyének újabb rendezését célozták. Javasolta, hogy a szegedi ytelepulesy szeged ytelepulesy szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy szinügy rendezése érdekében felszólítja társulatának tagjait arra, hogy a szerződésben biztosított fizetésüket önként csökkentsék, vagy kéthónapi fizetés folyósítása mellett szerződéseiket bontsák fel, mert ha ezt nem tennék, úgy kénytelen lenne az igazgatásról lemondani és a társulat tagjaiból bizonytalan sorsú konzorciumot alakítani. E súlyos anyagi és erkölcsi érdekű tárgyalásokat a város tanácsa közérdekből, nehogy visszaélések történjenek, megfigyeltette és az ellenőrzésre Fodor Jenő dr. yszemelynevy fodor jenő dr. yszemelynevy Fodor Jenő dr. yszemelynevy fodor yszemelynevy jenő yszemelynevy dr. yszemelynevy yszemelynevy Fodor yszemelynevy Jenő yszemelynevy dr. yszemelynevy ykodvegy városi tanácsnokot rendelte ki. A tárgyalások — bár eredménnyel végződtek — Faragó Ödön yszemelynevy faragó ödön yszemelynevy Faragó Ödön yszemelynevy faragó yszemelynevy ödön yszemelynevy yszemelynevy Faragó yszemelynevy Ödön yszemelynevy ykodvegy mégsem volt képes a színházat tovább vezetni s ezért felajánlotta visszavásárlási jogának fenntartása mellett a színházi felszerelés átadását. A város tanácsa a visszavásárlási joggal terhelt adásvételi szerződést megkötötte ugyan, de a házikezelésbe vételt csak arra az esetre határozta el, ha Faragó Ödön yszemelynevy faragó ödön yszemelynevy Faragó Ödön yszemelynevy faragó yszemelynevy ödön yszemelynevy yszemelynevy Faragó yszemelynevy Ödön yszemelynevy ykodvegy az igazgatásról lemond s azzal a város Faragóval yszemelynevy faragó yszemelynevy Faragó yszemelynevy faragó yszemelynevy yszemelynevy Faragó yszemelynevy ykodvegy szemben minden kötelezettség alól felszabadul. A tanács e kívánsága folytán Faragó Ödön yszemelynevy faragó ödön yszemelynevy Faragó Ödön yszemelynevy faragó yszemelynevy ödön yszemelynevy yszemelynevy Faragó yszemelynevy Ödön yszemelynevy ykodvegy 1927. február 1-én az igazgatásról lemondott. A város tanácsa ugyanekkor a színházat átvette házikezelésbe, intendánsnak Fodor Jenő dr.-t yszemelynevy fodor jenő dr. yszemelynevy Fodor Jenő dr. yszemelynevy fodor yszemelynevy jenő yszemelynevy dr. yszemelynevy yszemelynevy Fodor yszemelynevy Jenő yszemelynevy dr. yszemelynevy ykodvegy kérte fel, művezető igazgatónak pedig Faragó Ödönt yszemelynevy faragó ödön yszemelynevy Faragó Ödön yszemelynevy faragó yszemelynevy ödön yszemelynevy yszemelynevy Faragó yszemelynevy Ödön yszemelynevy ykodvegy szerződtette. A házikezelés életbeléptetése a színház vezetésének zavartalan folytatását jelentette s bár a február tetemes veszteséggel járt, mert a távozó tagok részére végkielégítést kellett folyósítani, március már kiváló anyagi eredménnyel zárult. Faragó Ödön yszemelynevy faragó ödön yszemelynevy Faragó Ödön yszemelynevy faragó yszemelynevy ödön yszemelynevy yszemelynevy Faragó yszemelynevy Ödön yszemelynevy ykodvegy működésével az intendatura és a városi tanács nem egyeztek, amiért is elhatározták, hogy a jövő színi évadtól kezdve kívánságuk szerinti igazgatót szerződtetnek és Faragó Ödönt yszemelynevy faragó ödön yszemelynevy Faragó Ödön yszemelynevy faragó yszemelynevy ödön yszemelynevy yszemelynevy Faragó yszemelynevy Ödön yszemelynevy ykodvegy végleg elbocsátják. Faragó yszemelynevy faragó yszemelynevy Faragó yszemelynevy faragó yszemelynevy yszemelynevy Faragó yszemelynevy ykodvegy az intendatura szándékairól értesülve, kártalanítási igényét a tanácsnak bejelentette arra az esetre, ha a következő évre művezetői szerződését meg nem hosszabbítanák, minek következtében helyzete még inkább súlyosbodott. Amikor 1927. április 12-én a város tanácsa Tarnai Ernőt, yszemelynevy tarnai ernő yszemelynevy Tarnai Ernő yszemelynevy tarnai yszemelynevy ernő yszemelynevy yszemelynevy Tarnai yszemelynevy Ernő yszemelynevy ykodvegy a Magyar Színház yintezmenyy magyar színház yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy főrendezőjét a következő évadtól kezdve művezető-igazgatónak szerződtette, Faragó yszemelynevy faragó yszemelynevy Faragó yszemelynevy faragó yszemelynevy yszemelynevy Faragó yszemelynevy ykodvegy még aznap kártalanítási igényére a várossal megegyezett, nyomban elhagyta a várost, a tanács pedig a színi évad hátralévő idejére Mátray Ernőt, yszemelynevy mátray ernő yszemelynevy Mátray Ernő yszemelynevy mátray yszemelynevy ernő yszemelynevy yszemelynevy Mátray yszemelynevy Ernő yszemelynevy ykodvegy a színház kiváló opera-rendező karmesterét bízta meg a színház további kezelésével. Mátray yszemelynevy mátray yszemelynevy Mátray yszemelynevy mátray yszemelynevy yszemelynevy Mátray yszemelynevy ykodvegy igazgatása alatt vendégszereplések tarkították az előadásokat s különösen Varsányi Irén, yszemelynevy varsányi irén yszemelynevy Varsányi Irén yszemelynevy varsányi yszemelynevy irén yszemelynevy yszemelynevy Varsányi yszemelynevy Irén yszemelynevy ykodvegy Gaál Franciska yszemelynevy gaál franciska yszemelynevy Gaál Franciska yszemelynevy gaál yszemelynevy franciska yszemelynevy yszemelynevy Gaál yszemelynevy Franciska yszemelynevy ykodvegy és Dezséri Gyula yszemelynevy dezséri gyula yszemelynevy Dezséri Gyula yszemelynevy dezséri yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Dezséri yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy vendégszereplése keltett fokozottabb érdeklődést. Május 27-én díszelőadás volt, amely alkalommal színrekerült Mészöly Gedeon yszemelynevy mészöly gedeon yszemelynevy Mészöly Gedeon yszemelynevy mészöly yszemelynevy gedeon yszemelynevy yszemelynevy Mészöly yszemelynevy Gedeon yszemelynevy ykodvegy egyetemi tanár „Tótágas ycimy tótágas ycimy Tótágas ycimy tótágas ycimy ycimy Tótágas ycimy ykodvegy című komédiája. Az eredeti bemutató után támadt politikai izgalmak rövid időre az ország figyelmét felhívták a szegedi színházra, yintezmenyy szegedi színház yintezmenyy szegedi yintezmenyy szegedi yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy szegedi yintezmenyy ykodvegy melynek vezetősége szükségesnek tartotta a nyári állomás kérdésének tisztázását. A meleg időjárás alatt a színház üzletmenete rosszra fordult s néhány előadás elmaradt. Az intendatura úgy határozott, hogy július 15-től : a társulat saját hasznára konzorcionális alapon rendezzen előadásokat. A házikezelés első szezonját a Nemzeti Színház, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy majd a M. Kir. Operaház yintezmenyy m. kir. operaház yintezmenyy M. Kir. yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Kir. yintezmenyy ykodvegy együtteseinek előadásai fejezték be. A nyári szezonban Alapi Nándor, yszemelynevy alapi nándor yszemelynevy Alapi Nándor yszemelynevy alapi yszemelynevy nándor yszemelynevy yszemelynevy Alapi yszemelynevy Nándor yszemelynevy ykodvegy az Országos Kamara Színház yintezmenyy országos kamara színház yintezmenyy Országos yintezmenyy országos yintezmenyy kamara yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Országos yintezmenyy ykodvegy igazgatója július 26-tól augusztus 7-ig előadásokat tartott. Közben a konzorcium is bemutatott néhány könnyű műfajú darabot s ezzel a házikezelés első, csonka évadja véget ért. A város színügyi bizottsága a színház évi segélyét 124.000 pengőre emelte fel a nyár folyamán. Szeptember 19-én kezdődött az új szezon, külsőleg is díszes keretek között. A legszebb reményekkel kezdődött évad október 22-én jelentős művészi teljesítménnyel gazdagodott, az „Oroszország ycimy oroszország ycimy Oroszország ycimy oroszország ycimy ycimy Oroszország ycimy ykodvegy bemutatása alkalmával, amikor a szegedi ytelepulesy szeged ytelepulesy szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy színpadon nem létesíthető forgószínpad helyett Tarnai Ernő yszemelynevy tarnai ernő yszemelynevy Tarnai Ernő yszemelynevy tarnai yszemelynevy ernő yszemelynevy yszemelynevy Tarnai yszemelynevy Ernő yszemelynevy ykodvegy igazgató-rendező tervei szerint betolható színpad alkalmazásával oldották meg a gyors díszletezés kérdését. A közönség között csakhamar híre ment a pompás rendezésű, pazarfényű előadásoknak. A szezon második felében országos ünnepség színhelye volt a színház, amikor Herczeg Vilmost, yszemelynevy herczeg vilmos yszemelynevy Herczeg Vilmos yszemelynevy herczeg yszemelynevy vilmos yszemelynevy yszemelynevy Herczeg yszemelynevy Vilmos yszemelynevy ykodvegy a színház jeles tagját ünnepelte a város közönsége és az egész magyar művészvilág, színészkedésének 25-ik évfordulója alkalmából. Ez alkalommal a jubiláns művészt a város közönsége azzal tisztelte meg, hogy a szegedi színház yintezmenyy szegedi színház yintezmenyy szegedi yintezmenyy szegedi yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy szegedi yintezmenyy ykodvegy örökös tiszteletbeli tagjának választotta meg.A színügyi bizottság átvizsgálva a házikezelés rendszerét, annak hosszabb időre való állandósítását javasolta, mire a közgyűlés március 29-én két évre meghosszabbította a házikezelést. 1928.április 14-én a színház vezetésében változás történt, Fodor Jenő dr. yszemelynevy fodor jenő dr. yszemelynevy Fodor Jenő dr. yszemelynevy fodor yszemelynevy jenő yszemelynevy dr. yszemelynevy yszemelynevy Fodor yszemelynevy Jenő yszemelynevy dr. yszemelynevy ykodvegy lemondott intendánsi tisztségéről és a tanács Pálfy József dr.-t yszemelynevy pálfy józsef dr. yszemelynevy Pálfy József dr. yszemelynevy pálfy yszemelynevy józsef yszemelynevy dr. yszemelynevy yszemelynevy Pálfy yszemelynevy József yszemelynevy dr. yszemelynevy yk kérte fel az intendánsi tisztségre. A nagyműveltségű Pálfy dr. yszemelynevy pálfy dr. yszemelynevy Pálfy dr. yszemelynevy pálfy yszemelynevy dr. yszemelynevy yszemelynevy Pálfy yszemelynevy dr. yszemelynevy ykodvegy programját kétfelé csoportosította: 1. a művészi színvonalat magasabbra emelni, 2. a város anyagi érdekeit aa színház jövedelmezővé tétele által megóvni. A program második pontjának megvalósítása eredményezte azt, hogy a város 1929.évi nyári szezonra Makó ytelepulesy makó ytelepulesy Makó ymegyey csanád megye ykodvegy várossal megegyezett. Somogyi Szilveszter dr. yszemelynevy somogyi szilveszter dr. yszemelynevy Somogyi Szilveszter dr. yszemelynevy somogyi yszemelynevy szilveszter yszemelynevy dr. yszemelynevy yszemelynevy Somogyi yszemelynevy Szilveszter ysze polgármester és az intendáns a tanyavilágot érdeklő jelentős színházi eseményt készítettek elő a nyár folyamán, amikor a színtársulat tagjai Alsóközponton ytelepulesy alsóközpont ytelepulesy Alsóközpont ymegyey csongrád megye ykodvegy a Gazda Kör nagytermében felállított ideiglenes színpadon július 22-én bemutatták a Piros bugyelláris-t. ycimy piros bugyelláris ycimy Piros bugyelláris ycimy ycimy piros ycimy bugyelláris ycimy ycimy ycimy Piros ycimy bugyelláris ycimy ykodvegy - 1929.jan.1-én ért el a házikezelés legnagyobb művészi sikeréhez, Kacsóh Pongrác yszemelynevy kacsóh pongrác yszemelynevy Kacsóh Pongrác yszemelynevy kacsóh yszemelynevy pongrác yszemelynevy yszemelynevy Kacsóh yszemelynevy Pongrác yszemelynevy ykodvegy 3 felvonásos operájának, a Dorottyá-nak ycimy dorottya ycimy Dorottyá ycimy dorottya ycimy ycimy Dorottyá ycimy ykodvegy bemutatójával. A színház zavartalan menetét biztosították a fegyelmezett művészi előadások. Május 29-én ritkaszép ünnepség keretében ülte meg a színház Szilágyi Aladár yszemelynevy szilágyi aladár yszemelynevy Szilágyi Aladár yszemelynevy szilágyi yszemelynevy aladár yszemelynevy yszemelynevy Szilágyi yszemelynevy Aladár yszemelynevy ykodvegy színészkedésének 40 éves jubileumát. Nyáron a társulat a makói ytelepulesy makó ytelepulesy makó ymegyey csanád megye ykodvegy Hollósy Kornélia Színház-ban yintezmenyy hollósy kornélia színház yintezmenyy Hollósy yintezmenyy hollósy yintezmenyy kornélia yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Hollósy yintezmenyy ykodvegy játszott állandó sikerrel. Az 1929-30.évi szezon xtalanevtizedx 1935 igen rosszul indult és már a nyáron kiderült, hogy a színház nagy veszteséggel zárta a mérleget. Az anyagi veszteségek előidézésével Tarnai Ernő yszemelynevy tarnai ernő yszemelynevy Tarnai Ernő yszemelynevy tarnai yszemelynevy ernő yszemelynevy yszemelynevy Tarnai yszemelynevy Ernő yszemelynevy ykodvegy igazgatót okolták, aki nemcsak az előadásokra költött igen sokat, hanem a társulat tagjainak a fizetését nem tudta az előirányzattal arányba hozni. Végnélküli hirlapi harc kezdődött, melynek és a közhangulatnak engedve, a város újabbi egy évre meghosszabbította a házikezelést, de azzal a feltétellel, hogy a művezető-igazgatói állásra országos pályázatot hirdetnek. Ennek következtében 1930 xevtizedx 1935 tavaszán a város kisgyűlése Kürthy Györgyöt, yszemelynevy kürthy györgy yszemelynevy Kürthy György yszemelynevy kürthy yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy Kürthy yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy tagját választotta meg 1930—31. évre a színház igazgatójának. Tarnai Emő yszemelynevy tarnai emő yszemelynevy Tarnai Emő yszemelynevy tarnai yszemelynevy emő yszemelynevy yszemelynevy Tarnai yszemelynevy Emő yszemelynevy ykodvegy igazgatásának utolsó évében jelentős művészi eredményeket ért el, melyek közül fel kell említeni a Móra-Vincze yszemelynevy móra-vincze yszemelynevy Móra-Vincze yszemelynevy móra-vincze yszemelynevy yszemelynevy Móra-Vincze yszemelynevy ykodvegy operett „Az aranyszőrű bárány ycimy az aranyszőrű bárány ycimy Az aranyszőrű bárány ycimy az ycimy aranyszőrű ycimy bárány ycimy ycimy Az ycimy aranyszőrű ycimy bárány ycimy ykodvegy 1929. xevtizedx 1925 november xtalanevtizedx 1935 15-iki őselőadását. A szezon folyamán Sziklai Jenő yszemelynevy sziklai jenő yszemelynevy Sziklai Jenő yszemelynevy sziklai yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Sziklai yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy 1930. xevtizedx 1935 március 13-án ünnepelte színészkedésének 25 éves jubileumát, majd Bihari Sándor yszemelynevy bihari sándor yszemelynevy Bihari Sándor yszemelynevy bihari yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Bihari yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy június 24-én szintén 25 éves színpadi működését ünnepelték meg, amely alkalommal a kiváló énekes elbúcsúzott a színpadtól. A színház gazdasági hivatala és a sajtó között 1930-ban rendkívül feszült helyzet következett be, melynek folytán április 24-től június 1-ig a hírlapok még a színház heti műsorát sem közölték. A nyári szezonban a színtársulat ismét állomás nélkül maradt, s szeptemberben már az új igazgató, Kürthy György yszemelynevy kürthy györgy yszemelynevy Kürthy György yszemelynevy kürthy yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy Kürthy yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy nyitotta meg a színház kapuit. 1931 őszétől Görög Sándor yszemelynevy görög sándor yszemelynevy Görög Sándor yszemelynevy görög yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Görög yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy eddigi titkár a szegedi színház yintezmenyy szegedi színház yintezmenyy szegedi yintezmenyy szegedi yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy szegedi yintezmenyy ykodvegy igazgatója. (Lugosi Döme.) yszemelynevy lugosi döme yszemelynevy Lugosi Döme yszemelynevy lugosi yszemelynevy döme yszemelynevy yszemelynevy Lugosi yszemelynevy Döme yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy lugosi döme szin_IV.0246.pdf IV

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Szegedi színészet - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

KONKRETSZINHAZ

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0246.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0246.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31139.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Szegedi színészet

Szócikk: Szegedi színészet 1. A piaristák drámajátékai. Szeged város színészeti múltja mint megannyi magyar városé az iskolai színjátékokkal, a piaristák működésével kezdődik. E bölcsőkorban Szeged lakossága a kialakulás állapotában van. A törökök elűzése után új népek lepik el a város területét, s a visszaköltözőkön kívül igen sok az idegen letelepülő német és szlávajkú. A XVIII. század elején a város még háromnyelvű lakosságát a latin nyelv kapcsolta össze. Ez volt a hivatalos és általában társalgási nyelv. A város az 1720-ban Szegedre telepített piaristáktól elsősorban azt követelte, hogy a vezetésük alá adott gimnázium tanulói a latin nyelvet úgy sajátítsák el, hogy azt anyanyelvük gyanánt használhassák. A kegyesrendi atyák egyik fontos nevelési célja volt, hogy az ifjúságot a nyilvános szereplésekre előkészítsék, aminek leghatásosabb eszköze a nyilvánosan rendezett drámajáték. Az első ilyen előadást 1722-ben rendezték az atyák, amikor az itt tanárkodó Pécsi Domokos atya „Mutius Scaevola című drámáját adták elő. A piarista drámajátékok helye a gimnáziumban, vagy az ugyanottani kolostor refektóriumában felállított színpadon volt. 1723-ban a város tanácsa már pénzt áldoz a drámajátékokra, s 1735. augusztus 1-én megnyílik az első piarista színház, majd ennek pusztulása után, 1755-ben, a második. Míg az első színpadon magyar nyelvű előadás nem volt, a második színpadon Perczel Imre atya, a későbbi rendfőnök 1758-ban tanulóival előadatja az „Adakozó öregről és fösvény ifjúról című vígjátékát magyarul. Ez tehát az első magyarnyelvű szegedi előadás emléke. 1762-ben Dugonics András is előadatja növendékeivel ismeretlen magyar vígjátékát, majd példája nyomán szinte évenkint ismétlődnek a magyar drámajátékok. Az előadások legnagyobb részét a városi tanács, a hadsereg magasrangú tisztjei, vagy a kegyesrend itt időző provinciálisának tiszteletére rendezték, s ez által a drámajátékok előadásának társadalmi jelentőséget adtak. A piaristák mintegy 90 drámajátékot mutattak be a XVIII. században. A polgárság a feljegyzések szerint tapsorkánnal jutalmazta a szereplőket és az előadást rendező szerző-tanárt. A színészet töretlen talaja lassankint termőképessé vált, a közönség fokozatosan megérett a hivatásos színészet befogadására. 2. A német színészet kora. A város művelődési állapotára igen jellemző, hogy bár magyaros jellege el nem enyészett, polgárai legnagyobbrészt írtak, olvastak és beszéltek németül. Ez tette lehetővé, hogy már 1765-ben megjelent az első német színtársulat, melynek igazgatója Schwertberger József volt. Ő indította meg a német igazgatók több mint száz évig tartó vándor útját Szegedre, de ahogy neki nem sikerült a német színészetet állandósítani, úgy a többi igazgató is csak átmeneti állomásnak tekinthette a várost. A német színtársulatok szegedi előadásai csak arra voltak jók, hogy a közönség színházkedvelő hajlandóságát ápolják és a hazafiakban a magyar színészet megteremtésének vágyát ébrentartsák. 3. Kelemen László és a kolozsváriak kora. A magyar színészetet Kelemen László termetette meg semmiből, küzdve a rosszakarat, a nemtörődömség és a végzet ellen. Az 1790-ben alakult színtársulat 1796-ban feloszlott s Kelemen László három évi munka után Nagyváradon újra megkezdte az előadásokat s innen Debrecenbe akarta vezetni csapatát. Figyelme azonban Szeged felé irányult, mert értesülése szerint a város színház építését határozta el. A hír igaz is volt. A régi curiális házat lebontották, diszes, új tanácsházat építettek, melynek emeletére bál és játékszín céljait szolgáló termet terveztek. Amikor Kelemen László érdeklődött, még javában építkeztek, s ha Szegedre akarta hozni a társulatot, más alkalmas helyiséget kellett e célra keresni. Szegeden tett látogatásakor meg is találta az alkalmas helyet, Felsővároson, a volt Szent György templomot, melyet akkor már profanizáltak és termények elraktározására használtak. Így lett a templomból színház és igy szokott lassankint ahhoz a közönség, hogy a színpad ne (a Fekete sas és Egyszarvú) kocsmában legyen, hanem más arra alkalmas helyen. Az igaz, hogy a templom ily felhasználása miatt a püspök és a tanács között háborúság ütött ki, de csakhamar megbékültek egymással. Kelemen László társulata 1800.május 6-án tartotta első előadását, melyen a „Tutorság alól felszabadult ifjú című ismeretlen 3 felvonásos vígjátékot mutatták be. Az első magyar évad mindössze egy rövid hónapig tartott s a társulat innen Kecskemétre ment. A városházi színtermet még az év november 25-én avatták fel ünnepélyesen, — de színészek nélkül. A tanács vállalkozónak adta bérbe a városházán lévő nyilvános szórakozóhelyet, de a jelenlévő Kelemen László indítványára a bérleti szerződésbe foglalták a magyar színészet védelmét, elsőséget biztosítva a német színészekkel szemben. Kelemen azonban nem került vissza színtársulatával. A következő magyar színésztársaság 1803-ban került Szegedre, amikor a jeles tollú Vedres István városi mérnök meghívása folytán Wesselényi Miklós báró a kolozsvári színtársulatot küldte ide, Ernyi Mihály vezetése alatt. E társulat három év múlva ismét felkereste a várost, amikor a tanács megelégedését azzal fejezte ki, hogy a színtársulatnak ajándékozta az időközben készített színházi felszereléseket. Ernyiék kebeléből Pesten uj társulat alakult, mely 1808-ban Szegeden is tartott néhány előadást. 4. Vándortársulatok kora. Hosszú ideig ismét nem volt Szegednek magyar színészete, végre 1816-ban Lángh Ádám János, aki már Kelemen László társulatának is tagja volt, mint igazgató idevezette színészeit s játszottak közmegelégedésre, a városi színteremben. 1817-ben Abday Sándor igazgató keresi fel a várost, majd ismét öt évi szünet következik. 1823-ban Wandza Mihály színigazgató és festőművész csapata játszik Szegeden. Működésével bezárul egy kor, hogy helyet adjon a magyar színészet térhódítását szolgáló eszmének. 5. A német színészet megbuktatása. A szegedi színészet uj fejezete Déryné és a kolozsvári színtársulat 1827. évi játékaival kezdődik. A közönség rendkívül módon megszerette a nagy művésznőt, s tőle telhetőleg pártolta a színészetet. Déryné sógora, Kilényi Dávid, mint igazgató 1828-ban működik először Szegeden s a szép fejlődésnek indult színészpártolást ki is használhatta volna, ha a ragályos járványok és az árvizveszedelem, melyek folytán ismét kényszerű szünet következett, nem keresztezik terveit. Az idők jobbsorsra fordulása után azonban nem Ő az első igazgató, hanem 1832-ben a már ismert Abday Sándor. Abday igazgatásától kezdve minden évben volt Szegeden színészet s bár még elolvasni is fáradságos az igazgatók hosszú névsorát, mégis áldozzunk emléküknek és szenteljünk néhány percet a kultúra apostolainak. 1833-34. Kilényi Dávid jól szervezett társulata keresi fel két ízben is a várost, a jövőre vonatkozó tervei azonban messze vezérlik azzal a jeles csapattal, mely már 1837-ben mint a Nemzeti Színház gárdája ad irányító lökést a magyar színészetnek. 1835-ben Balla Károly és Pály Elek, 1836- 37-ben pedig ismét Abday Sándor igazgató látogatja a várost. A tanácsot teljesen áthatja a magyar színészet szent ügye s tetemes összegeket ajánl fel a Pesten építendő Nemzeti Színház céljaira. A város közönsége hasonlóképen lelkesen fáradozik a szegedi színészet fenntartásán és a kaszinó bérletek gyűjtésével teszi lehetővé a nagyobb társulatok hosszabb idejű szegedi szereplését. 1838-ban Farkas József gyenge társulata keresi fel a várost, de az igazgató hírből ismeri a jó állomást s két színtársulatot olvaszt a magáéba. Mindkét társulat jó tagokkal működött, az egyiknek Keszy József, a másiknak Kőrössy Ferenc az igazgatója. A társulat vezetésében 1839-ben változás áll be s most Kőrössy Ferenc vezeti megelégedéssel az előadásokat. 1840-43-ban Komlóssy Ferenc veszi fel a küzdelmet a szegedi német színészet ellen, a német szini évad alatt kezdi játékait, s hogy előadásait még vonzóbbakká tegye, hosszabb vendégszereplésre szerződteti Egressy Gábort, a Nemzeti Színház örökhirű tagját. A kitűzött cél sikerül is, a német színtársulatok ezentúl mind ritkábban jelennek meg Szegeden, míg végre teljesen elmaradnak és csak mint előkelő idegenek zörgetnek bebocsátásért. A lelkes hangulat alatt Kovácsi Károly színigazgató a Promenádon, a Tiszaparton, az állatseregletes vendéglő mellett nyári színkört épít, melyben 1842. május 1-én tartják az ünnepélyes megnyitást. 1844-45-ben Szerdahelyi József, Havi Mihály és Szabó József társigazgatók szórakoztatják két izben sikerrel a szegedi közönséget, 1846-ban pedig Gócs Ede opera-társulata után Kilényi Dávid és Veszter Sándor következnek, a Dérynével megerősített társulattal. A két igazgató bár szétválik, de Kilényi marad a következő évre is. A városházi szinterem közben pusztult, rongálódott, alkalmasabb helyre volt szükség, amit meg is találtak a felsővárosi u. n. „Kis Kaszinó, jelenleg Maros uccai oldalán lévő hatalmas teremben. 1846 óta talált ott hajlékot a magyar Thália, egész a bódészinház felavatásáig. A szabadságharc idején Latabár Endre működött Szegeden. Az 1848-ik év azonban még azt a színészeti érdekességet örökíti meg Szegeden, hogy Egressy Gábor, mint az újonc sorozás kormánybiztosa, fejtett ki széleskörű tevékenységet. 6. A politikai színészet kora. A Bach-korszak ismét érdekes képet ad. A német hivatalnokok hivatali erőszakkal nyomják el a magyar színészetet, de hiába. Két évig hallgat mindössze a magyar Thália, azután ujult erővel hódítja vissza híveit, végül politikai szolgálatba szegődik, s részt vesz a kiegyezés kikényszerítésében. 1849-ben Havi Mihály és Szabó József igazgatók társulata játszik a vár melletti nyári színkörben, 1850-1851-ben kétizben Latabár Endre és Döme Károly társulata a Kis Kaszinóban, 1851 nyarán a színkörben, Hetényi József, 1854-55-ben két ízben, Latabár Endre, 1856-ban Ujfalussy Sándor az igazgató. A városi élet közben másfelé fejlődött. Felsőváros elveszíti ideiglenes vezetőszerepét, a súlypont ismét Palánkra kerül. A közönség már kényelmetlennek találja a sár miatt sokszor megközelíthetetlen Kis Kaszinót s mindinkább sürgetik az uj színházépületet. Végre két magánszemély, saját költségükön dísztelen bódét építenek a Palánkban (a mai Hági-kert), s azt a szükséges színpadi eszközökkel felszerelik. 1856.május 30-án nyitja meg az uj színházat a Szabó - Havi-társulat Hegedűs Lajos színész és drámaíró a „Bibor és gyász c. ötfelvonásos drámájával. 1859-60-ban Szabó József igazgatja a színházat, majd 1860-61-ben a minden idők egyik legnagyobb igazgató-színésze, Molnár György következik. Molnár szegedi működése külön felemlítésre érdemes. Molnár György a szélsőségek csodálatos vegyüléke volt. Műsorán egyaránt szerepeltek hazafias tragédiák és látványos francia bohózatok. Szegedi igazgatása mindenesetre a hazafiasság jegyében folyt le. Társulatának tagjai szinte naponta hazafias tüntetéseket rendeztek, élükön vasvári Kovács Józseffel. A szegedi történelem e korszakot „kis forradalom megjelöléssel ismeri. Molnár szegedi igazgatása egyébként nyomot hagyott a fővárosi színészet történetében is. Ugyanis itt fogamzott meg Molnárban az a gondolat, hogy Budán Népszínházát alapít, mely arra volt hivatva, hogy a könnyű műfajú német múzsát a fővárosból kiszorítsa. A szegedi színi évad anyagi sikere erre minden alapot megadott, amit fokozott még az utószezon is. A szegedi jövedelmen alapított budai népszínház tagjai alkották később és 1875-ben, a budapesti Népszínház törzsgárdáját. 1861 nyarán Szabó József tért vissza Philippovics Istvánnal, 1862 nyarán Szigeti Imre igazgató, télen pedig Lángh Boldizsár társulata játszott. 1863-ban előbb Latabár Endre, majd Szabó - Philippovics társulata szórakoztatta a közönséget. 1864-65-ben ismét Latabár kereste fel a várost, 1865-ben Aradi Gerő, 1865-66-ban Kocsisovszky Jusztin, 1866 nyarán Follinusz János operatársulata tartott maradandó értékű opera­előadásokat. 1867-68-ban ismét Kocsisovszky Jusztin látogatta meg a várost. 7. A színészet állandósítása. 1868-70- ben Aradi Gerő az igazgató. Közben a Promenád - szinkör elpusztult, ennek pótlásául Újszegeden építettek nyári arénát. Az sem hagyott maradandó emléket maga után, már 1870. január 1-én leégett. A következő igazgató, aki 1870-73-ban működött, a szegedi származású Mannsberger Jakab, a szegedi közönség kedvelt Mosonyi bácsija, aki értékes műsorával és jól válogatott társulatával hódította meg a közönséget. A város a színészet ügyének megoldását a bevált igazgató ismételt szerződtetésével iparkodott megoldani. 1874-76-ban Sztupa Andor és Hubay Gusztáv igazgatók következtek, 1876-83-ban ismét Aradi Gerő. Az ő igazgatása alatt alakult 1878-ban a rövidéletű Színügy - Egylet, amely később irányító hatást gyakorolt a szinügyi bizottság kialakítására. Az 1879-iki árvíz elmosta a szegedi szinszetet is és az újjáépülő városnak gondoskodnia kellett arról, hogy a hullámsírból újraszülető nagyobbigényű városnak a kor színvonalán álló színháza épüljön: a budapesti Népszínház kisebb mása. 8. Az új színház kora. 1883-85-ben az új színház igazgatója Nagy Vince, akit a balvégzet az 1885 április 22-iki tűzvésszel válságos helyzetbe sodort. Bár a város is anyagi nehézségekkel küzdött, mégis sürgősen hozzáláttak a színház újbóli felépítéséhez. A szegediek most ismét több mint egy évig nélkülözték a színházat, egész az újbóli megnyitásig, 1886.október 2-ig. Az újból felépített színház igazgatója: 1886-89-ig Aradi Gerő lett. Az új színház a szegedi színészetben ez ideig nem hozott változást. Csupán külső tünetek mutatták, hogy már a régi korszak haldoklott. Az új színház új akusztikát, új világítást, új diszletezési problémákat vetett fel, de a lényeg, az előadási modor még a régi maradt. Csak a keret változott meg, melybe nem is illett a régi avult kép, az új színház a kor szelleme szerint gondolkozó és dolgozó művészt igényelt. A város tanácsa szerencsés kézzel választotta az új igazgatót, akinek művészi működésével a stilusfejlődés kora következett be a szegedi színházba. 1889-92-ben elsőizben Makó Lajos művészi irányítása mellett a fővárosi előadásokat is sokszor túlszárnyaló előadásokban mutatta be műsorának irodalmi ízléssel kiválasztott darabjait. Amellett társadalmilag is működött, s kivéve a politikát, résztvett minden szegedi mozgalomban. 1892—95-ben Somogyi Károly nagyhírű igazgató következett, de a közönség szíve az előbbi igazgatóhoz visszahúzott, s 1895-99-ben Makó Lajos másodszor is a szegedi színház igazgatója lett. A második igazgatói korszak csak fokozta Makó érdemeit és csupán csak egy szerencsétlen társadalmi összeütközés következményének lehet tekinteni, hogy újra elkerült Szegedről. Utódja nem kisebb ember, mint (1899—1902) Krecsányi Ignác, a vidéki színészet egyik legkiemelkedőbb alakja. Krecsányi amellett, hogy a művészi színvonalat megtartotta, működésével az egész ország színészetének helyzetén kívánt javítani. Szeged erre igen alkalmas talaj volt, a város tanácsa mindig megejtő, jóságos barátja volt színügyünkrek. Krecsányi azonban céljaihoz még alkalmasabb terepet keresett. Szeged elvesztette a Budai Színkört, azt Temesvárhoz csatolták, s Krecsányi terveihez szükség volt arra, hogy egyben budapesti igazgató is legyen, a Budai Színkör miatt megvált a várostól, hogy a magyar vidéki színészetre oly áldásos tevékenységét más helyről eredményesebben folytassa. Krecsányi távozása után a szinügyi biz. javaslatára a városi tanács a legszerencsésebb választással Janovics Jenő dr.-t választotta meg igazgatónak. 1902—5 ben volt igazgató Janovics Jenő, aki bár tapasztalatok nélkül jött ide, mégis oly hatalmas művészi tevékenységekkel örökítette meg nevét a szegedi színészet történetében, melyek irányt szabtak a későbbi évtizedek munkájának. A fiatal sas itt bontotta ki szárnyait, s már első repülése elért végleges otthonaiba, Kolozsvárra, ahol jól értékesítve a Szegeden szerzett tapasztalatokat, a legnehezebb körülmények között is irányítja a magyar színkulturát. 1905—8 november 12-ig, elhalálozásáig, ismét Makó Lajos a szegedi színház igazgatója. A szegedi színészet békés, szép napjait jelentik a Makó-igazgatás utolsó napjai. A fővárosi színpadok hatása alá került a szegedi színpad s az ott színre kerülő újdonságokat csakhamar itt is bemutatta, méltó előadásokban. Legnagyobb színigazgatói érdeme a tagok egyöntetű és szakszerű kiválasztása. Arra törekedett, hogy egységes stílusban gördülő előadások lelkesítsék a közönséget a színház látogatására. Színpadi felszerelése példásan tökéletes volt, azt állandóan jókarban tartotta, szükség szerint pótolta is. A szegedi közönség hálás szívvel emlékezett meg Makó Lajosról halála után is és nagyrabecsülésének jeléül szobrot álíttatott fel tiszteletére, a színház előcsarnokában. Utóda, veje, Almássy Endre társulatának tagja lett, aki előbb mint művezető működött az özvegy színigazgatónő mellett. 1909-20-ig tartott Almássy Endre igazgatása. Működése nagyobb változást nem jelentett. Az előadásokat Makó Lajos felszerelésével folytatta, melyet később kiegészített a várostól megvásárolt felszerelési tárgyakkal. Almássy helyes érzékkel a szegedi közönség igényeinek kielégítését tűzte ki célul, műfajra való tekintet nélkül. A maga részéről mégis a drámai előadásokra fektette a fősúlyt, s legkevesebb gondot a csekély hasznot hozó operaelődásokra fordította. A tanács azonban a közönség igényei alapján arra kötelezte, hogy évenként 30 operaelőadást tartson, s ezek kivitelére operaénekesekből külön együttest szerződtessen. E követelését a város azzal tette lehetővé, hogy az igazgató segélyét felemelte. A színház művészi színvonala a nyugodt időszak alatt hatalmas fejlődésnek indult s színház előadásai már a fővárosi színházak előadásaihoz is méltók lehettek, azonban a bekövetkezett háborús esztendők és a forradalmi események tönkretették az eredményeket. Almássy Endre példás rendben és fegyelemben tartotta a társulatot, s legelőször a fegyelem lazult meg, majd a rend bomlott fel, végül is a konzorcionális állapot következett be, mely a napi kenyér utáni harcban elfelejtette, hogy a színészet nemcsak foglalkozás, hanem művészet is! A társulat legértékesebb tagjai a harctéren teljesítettek szolgálatot s e néhány közül is akadt, aki életét a hazáért áldozta. 9. A gazdasági válság színészete. A forradalom alatt színésztanács alakult Szegeden, mely az igazgatóktól függetlenítette magát s konzolciumos alapon vezettette a színházakat. Ez az állapot csak lassan rendeződött. Amikor a francia csapatok megszálltak Szegedet, a francia városparancsnok ráparancsolt a színtársulat két tagjára, Baróthi Józsefre és Ocskay Komélra, valamint Juhász Gyula íróra, hogy további intézkedésig vezessék a színház ügyeit. Közben a Magyar Nemzeti Kormány is megalakult Szegeden s a franciák által kirendelt három vezető önként felajánlotta a színház további vezetését Almássy Endrének, aki azt át is vette. Az átvételt azonban egynapos színházi sztrájk előzte meg, mely miatt az igazgató egész társulatát kizárta. A kizárás után kiselejtezte a rendbontó és meg nem felelő tagokat, s még egy évig tovább vezette a társulatot. A politikai események hatása alatt a közönség elhidegült régi igazgatójától s Almássy helyett a tanács váratlanul Palágyi Lajosnak adta át a színházat, aki előzőleg a miskolci színtársulatnak volt igazgatója. 1920—23-ig Palágyi Lajos igazgatta a színházat, váltakozó szerencsével. Régi városának elvesztésével ahhoz tartozó nyári állomását is elvesztette Palágyi, s a tízhónapos szegedi szezon nem nyújtott elegendő bevételt a nyári tagfizetésekre. Előrelátható volt, hogy a nyári állomás hiánya csakhamar bajt idéz elő, amit az is fokozott, hogy az Országos Színészegyesület megsemmisítette Palágyi szerződéseit és arra kötelezte, hogy tagjaival tizenkét hónapos szerződéseket kössön. E belső bajok mellett a város tanácsa egyre sürgette az igazgató a szerződés pontos betartására, amely szerint operaelőadásokat is kell rendezni. Palágyi, bár igazgatói működése ellen más kifogás nem merült fel, sőt színészi képességei miatt a közönség a szeretet látható jelével tüntette ki, nem volt hajlandó operaelőadásokat tartani, s inkább megvált a szegedi színháztól. 1923—26-ig Andor Zsigmond igazgatása következett. Andor előzőleg az újpest - hódmezővásárhelyi társulat igazgatója, átvette Palágyi egész társulatát s meglehetős súlyos feltételekkel bérbevette Palágyi teljes felszerelését. A terheket súlyosbította, hogy megtartotta teljes régi társulatát. A társulat leépítésére irányuló minden kísérlete meddő maradt s előrelátható volt, hogy a kettős társulat kibírhatatlan terhet jelent a szegedi színház igazgatójára. Andor Zsigmond a zenei előadásokra fektette a fősúlyt, s gazdag áldozatkészséggel iparkodott a színház zenei nívóját emelni. Saját költségén kibővítette a színház zenekar-helyét, nézőtéri reflektorlámpát szereltetett fel és tetemes költséggel hang jegytárat rendezett be. Az ő igazgatása alatt szólalt meg először a hárfa a színházi zenekarban, mint rendszeresített hangszer. Több eredeti bemutatót is tartott, s bár a közönség élénken pártolta a színházat, az általános gazdasági helyzet elsöpörte Andor igazgatását is, dacára a nagy pénzértékű városi segélynek. Az Andor-igazgatásnak az a pör vetett véget, melyet a város közönsége indított ellene, amelynek következtében a város a színház felett ismét szabad kézzel rendelkezhetett. Andor társulata egyébként már Szentesen, nyári állomáshelyén, konzorciummá alakult, de a város a szociális szempontok figyelembevételével hozzájárult ahhoz, hogy a konzorcium Baróthi József vezetésével Szegedre jöhessen s itt a téli évad előadásait megkezdhesse. A tényleges évadot azonban már Faragó Ödön, a volt kassai igazgató nyitotta meg, aki 1926—27 január 31-ig a szegedi színház igazgatója. Faragó Ödön ízig-vérig művész, az élet számító realizmusa és elegendő anyagi támasz nélkül. A kassai terhek nyomasztó hatása alatt, túlszervezett társulattal indította meg előadásait. Az Andor Zsigmondtól vásárolt felszerelést kiegészítette a Palágyi Lajos felszerelésének maradványával és a Kassáról magával hozott ruhatári és könyvtári anyaggal. Bármily terheket is jelentett számára az Andor-féle felszerelés megvétele, mégsem ez idézte elő bukását, mert a felszerelés vételára a város által 400 milliós kölcsönből fizettetett ki. Anyagi romlását az idézte elő, hogy a társulat havi fizetése nem állt arányban a színház bevételeivel és Faragó Ödön egyéb fizetési kötelezettségeivel. A gazdasági helyzet szülte gondok folytán az igazgató nem szentel­hette minden idejét a színház művészi vezetésére, aminek látható jelei mutatkoztak a kedvnélküli előadásokon. A közönség és az igazgató kölcsönösen csalódtak egymásban, Faragó helyzete tarthatatlanná vált s kénytelen volt a szegedi színház igazgatásától visszalépni. 10. A házikezelés kora. Faragó már 1927 január elején kénytelen volt oly lépések megtételére, melyek a színház ügyének újabb rendezését célozták. Javasolta, hogy a szegedi szinügy rendezése érdekében felszólítja társulatának tagjait arra, hogy a szerződésben biztosított fizetésüket önként csökkentsék, vagy kéthónapi fizetés folyósítása mellett szerződéseiket bontsák fel, mert ha ezt nem tennék, úgy kénytelen lenne az igazgatásról lemondani és a társulat tagjaiból bizonytalan sorsú konzorciumot alakítani. E súlyos anyagi és erkölcsi érdekű tárgyalásokat a város tanácsa közérdekből, nehogy visszaélések történjenek, megfigyeltette és az ellenőrzésre Fodor Jenő dr. városi tanácsnokot rendelte ki. A tárgyalások — bár eredménnyel végződtek — Faragó Ödön mégsem volt képes a színházat tovább vezetni s ezért felajánlotta visszavásárlási jogának fenntartása mellett a színházi felszerelés átadását. A város tanácsa a visszavásárlási joggal terhelt adásvételi szerződést megkötötte ugyan, de a házikezelésbe vételt csak arra az esetre határozta el, ha Faragó Ödön az igazgatásról lemond s azzal a város Faragóval szemben minden kötelezettség alól felszabadul. A tanács e kívánsága folytán Faragó Ödön 1927. február 1-én az igazgatásról lemondott. A város tanácsa ugyanekkor a színházat átvette házikezelésbe, intendánsnak Fodor Jenő dr.-t kérte fel, művezető igazgatónak pedig Faragó Ödönt szerződtette. A házikezelés életbeléptetése a színház vezetésének zavartalan folytatását jelentette s bár a február tetemes veszteséggel járt, mert a távozó tagok részére végkielégítést kellett folyósítani, március már kiváló anyagi eredménnyel zárult. Faragó Ödön működésével az intendatura és a városi tanács nem egyeztek, amiért is elhatározták, hogy a jövő színi évadtól kezdve kívánságuk szerinti igazgatót szerződtetnek és Faragó Ödönt végleg elbocsátják. Faragó az intendatura szándékairól értesülve, kártalanítási igényét a tanácsnak bejelentette arra az esetre, ha a következő évre művezetői szerződését meg nem hosszabbítanák, minek következtében helyzete még inkább súlyosbodott. Amikor 1927. április 12-én a város tanácsa Tarnai Ernőt, a Magyar Színház főrendezőjét a következő évadtól kezdve művezető-igazgatónak szerződtette, Faragó még aznap kártalanítási igényére a várossal megegyezett, nyomban elhagyta a várost, a tanács pedig a színi évad hátralévő idejére Mátray Ernőt, a színház kiváló opera-rendező karmesterét bízta meg a színház további kezelésével. Mátray igazgatása alatt vendégszereplések tarkították az előadásokat s különösen Varsányi Irén, Gaál Franciska és Dezséri Gyula vendégszereplése keltett fokozottabb érdeklődést. Május 27-én díszelőadás volt, amely alkalommal színrekerült Mészöly Gedeon egyetemi tanár „Tótágas című komédiája. Az eredeti bemutató után támadt politikai izgalmak rövid időre az ország figyelmét felhívták a szegedi színházra, melynek vezetősége szükségesnek tartotta a nyári állomás kérdésének tisztázását. A meleg időjárás alatt a színház üzletmenete rosszra fordult s néhány előadás elmaradt. Az intendatura úgy határozott, hogy július 15-től : a társulat saját hasznára konzorcionális alapon rendezzen előadásokat. A házikezelés első szezonját a Nemzeti Színház, majd a M. Kir. Operaház együtteseinek előadásai fejezték be. A nyári szezonban Alapi Nándor, az Országos Kamara Színház igazgatója július 26-tól augusztus 7-ig előadásokat tartott. Közben a konzorcium is bemutatott néhány könnyű műfajú darabot s ezzel a házikezelés első, csonka évadja véget ért. A város színügyi bizottsága a színház évi segélyét 124.000 pengőre emelte fel a nyár folyamán. Szeptember 19-én kezdődött az új szezon, külsőleg is díszes keretek között. A legszebb reményekkel kezdődött évad október 22-én jelentős művészi teljesítménnyel gazdagodott, az „Oroszország bemutatása alkalmával, amikor a szegedi színpadon nem létesíthető forgószínpad helyett Tarnai Ernő igazgató-rendező tervei szerint betolható színpad alkalmazásával oldották meg a gyors díszletezés kérdését. A közönség között csakhamar híre ment a pompás rendezésű, pazarfényű előadásoknak. A szezon második felében országos ünnepség színhelye volt a színház, amikor Herczeg Vilmost, a színház jeles tagját ünnepelte a város közönsége és az egész magyar művészvilág, színészkedésének 25-ik évfordulója alkalmából. Ez alkalommal a jubiláns művészt a város közönsége azzal tisztelte meg, hogy a szegedi színház örökös tiszteletbeli tagjának választotta meg.A színügyi bizottság átvizsgálva a házikezelés rendszerét, annak hosszabb időre való állandósítását javasolta, mire a közgyűlés március 29-én két évre meghosszabbította a házikezelést. 1928.április 14-én a színház vezetésében változás történt, Fodor Jenő dr. lemondott intendánsi tisztségéről és a tanács Pálfy József dr.-t kérte fel az intendánsi tisztségre. A nagyműveltségű Pálfy dr. programját kétfelé csoportosította: 1. a művészi színvonalat magasabbra emelni, 2. a város anyagi érdekeit aa színház jövedelmezővé tétele által megóvni. A program második pontjának megvalósítása eredményezte azt, hogy a város 1929.évi nyári szezonra Makó várossal megegyezett. Somogyi Szilveszter dr. polgármester és az intendáns a tanyavilágot érdeklő jelentős színházi eseményt készítettek elő a nyár folyamán, amikor a színtársulat tagjai Alsóközponton a Gazda Kör nagytermében felállított ideiglenes színpadon július 22-én bemutatták a Piros bugyelláris-t. - 1929.jan.1-én ért el a házikezelés legnagyobb művészi sikeréhez, Kacsóh Pongrác 3 felvonásos operájának, a Dorottyá-nak bemutatójával. A színház zavartalan menetét biztosították a fegyelmezett művészi előadások. Május 29-én ritkaszép ünnepség keretében ülte meg a színház Szilágyi Aladár színészkedésének 40 éves jubileumát. Nyáron a társulat a makói Hollósy Kornélia Színház-ban játszott állandó sikerrel. Az 1929-30.évi szezon igen rosszul indult és már a nyáron kiderült, hogy a színház nagy veszteséggel zárta a mérleget. Az anyagi veszteségek előidézésével Tarnai Ernő igazgatót okolták, aki nemcsak az előadásokra költött igen sokat, hanem a társulat tagjainak a fizetését nem tudta az előirányzattal arányba hozni. Végnélküli hirlapi harc kezdődött, melynek és a közhangulatnak engedve, a város újabbi egy évre meghosszabbította a házikezelést, de azzal a feltétellel, hogy a művezető-igazgatói állásra országos pályázatot hirdetnek. Ennek következtében 1930 tavaszán a város kisgyűlése Kürthy Györgyöt, a Nemzeti Színház tagját választotta meg 1930—31. évre a színház igazgatójának. Tarnai Emő igazgatásának utolsó évében jelentős művészi eredményeket ért el, melyek közül fel kell említeni a Móra-Vincze operett „Az aranyszőrű bárány 1929. november 15-iki őselőadását. A szezon folyamán Sziklai Jenő 1930. március 13-án ünnepelte színészkedésének 25 éves jubileumát, majd Bihari Sándor június 24-én szintén 25 éves színpadi működését ünnepelték meg, amely alkalommal a kiváló énekes elbúcsúzott a színpadtól. A színház gazdasági hivatala és a sajtó között 1930-ban rendkívül feszült helyzet következett be, melynek folytán április 24-től június 1-ig a hírlapok még a színház heti műsorát sem közölték. A nyári szezonban a színtársulat ismét állomás nélkül maradt, s szeptemberben már az új igazgató, Kürthy György nyitotta meg a színház kapuit. 1931 őszétől Görög Sándor eddigi titkár a szegedi színház igazgatója. (Lugosi Döme.) szin_IV.0246.pdf IV