Címszó: Szentgyörgyi István - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1842

SZULETESIEVTIZED 1845

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0274.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0274.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31219.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

A szöveg linkekkel ellátott változata:

Szentgyörgyi István

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/531219.htm

Szócikk: Szentgyörgyi István a mai magyar színészet veterán hőse, 1842. (időpont) február 20-án született Diósjenőn (megye) (Nógrád megyében), (megye) hol apja községi jegyző volt. Családi hagyományuk szerint egyik ősük az utolsó árpádházi királynak, III. Endrének (személy) udvari bolondja volt. Szentgyörgyi István (személy) (információ) — nagyapja példájára — református papnak készült Debrecenben, (megye) de 19 éves korában — 1861-ben (időpont) — színésznek állt: Latabár Endre (személy) (információ) színtársulatába, Kassán. (megye) Első föllépése a „Szigetvári vértanuk-ban (cím) (információ) volt, Nahnumanzáde imám (szerep) szerepében, mikor is a később szintén kolozsvári (megye) híres színész, E. Kovács Gyula (személy) készítette el fiatal új pályatársa maszkját. 1867-ben (időpont) a budai népszínházhoz (intézmény) (információ) került Szentgyörgyi, (személy) (információ) s innét szerződött el 1870-ben (időpont) Kolozsvárra, (megye) hol Szigeti Józsefnek (személy) (információ) „Csizmadia mint kisértet (cím) (információ) című népszínművében mutatkozott be, mint Sass István (szerep) uram, mely egyik kedves szerepe volt. Azóta - hatvanegy éve - állandóan tagja a kolozsvári színháznak, (intézmény) (információ) honnét ismételve hívták Budapestre, (Budapest) de ő nem akarta hűtlenül elhagyni azt a közönséget, mely őt mindmáig annyira szereti és dédelgeti. Szentgyörgyit (személy) (információ) — akár csak Szigeti Józsefet, (személy) (információ) kivel méltán állítható párhuzamba — a legkiválóbb magyar színészek közé emelte kedélyének mélysége, humorának melegsége, játékának szinte csodálatos természetessége. Ő is játszott Shakespeare-szerepeket. (személy) (információ) — „Menenius Agrippá-t, (cím) „Falstaff-ot, (cím) (információ) nem is csak IV. „Henrik-ben, (cím) hanem a „Windsori vignők-ben (cím) is, és „Kent (szerep) grófot, — de adta „Jagot-t, (szerep) „Shylock-ot, (szerep) (információ) „Wolseley (szerep) bíbornokot, „Cymbeline-t, (szerep) (információ) „Apemautus-t (szerep) (AthéniTimonban), (cím) Claudius királyt (szerep) (Hamletben), (cím) (információ) és „Julius Caesar (cím) (információ) címszerepét, mely alkalomra persze le is kellett borotválnia bajuszát, a mit pedig pályáján — a szokás ellenére — előszeretettel viselt. Moliére-szerepei (személy) közül kiemelkedő „Harpagon-ja (szerep) (információ) és „Arnolphe-ja. (szerep) Voltak neki is szerepei francia (nemzetiség) (információ) darabokban is, és nemcsak kedélyesek, hanem szívesen adta a D'Ennery-féle (személy) „Egy katona története (cím) (információ) c. színműben Renaud-t. (szerep) Lucifer-t (szerep) (információ) az „Ember tragédiájá-ban (cím) (információ) 78-szor játszotta — művészi érvényesülésére igazi tér azonban a magyar alakok ábrázolásában nyilt. „Bánk bán-ban (cím) (információ) Tiborc, (szerep) (információ) a „Peleskei nótárius (cím) (információ) és a „Cigány (cím) (információ) címszerepe, a „Csikós-ban (cím) (információ) az öreg Márton, (szerep) Szigeti (szerep) (információ) „Vén bakancsos-a (cím) (információ) és „Toldi Miklós-ában (cím) (információ) Bence, (szerep) a „Falu rosszá- (cím) (információ) ban előbb Gonosz Pista, (szerep) (információ) majd az öreg Feledi, (szerep) a „Piros bugyelláris-ban (cím) (információ) Peták káplár, (szerep) a „Sárga csikó-ban (cím) (információ) Gelecséri pusztabíró, (szerep) az „Aranyember-ben (cím) (információ) Brazovics, (szerep) „Ocskay brigadéros-ban (cím) (információ) Szörényi kapitány, (szerep) (információ) a „Süt a nap-ban (cím) Pongé Juhász (szerep) — művészi galériájának kimagasló alkotásai. Mikor a kolozsvári színház (intézmény) (információ) tagjaiból alakult népszínmű-társaság 1880 (időpont) tavaszán Bécsben (ország) vendégszerepelt, a legnagyobb sikert Szentgyörgyi (személy) (információ) „Cigány-a (cím) (információ) aratta. A Kisfaludy - Társaság (intézmény) (információ) 1921-ben (időpont) a Greguss-jutalommal (személy) (információ) koszorúzta meg Szentgyörgyi István (személy) (információ) művészi pályáját, melynek hősében a tipikus magyar alakok kitűnő ábrázolóját méltatta, kiemelve remekbe készült alakításainak gazdag sorozatából a „Peleskei nótárius-t. (cím) (információ) — Szentgyörgyi (személy) (információ) nagy művészi erejéhez bámulatos testi erő, elpusztíthatatlan egészség is járul, úgy hogy 1926-beli (időpont) vendégfelléptei a budapesti Nemzeti Színházban (intézmény) (információ) valóságos diadalok voltak, a közönség lobogó lelkesedése mellett. De még élete 89-ik esztendejében is — 1930 (időpont) tavaszán — a kolozsvári magyar színház (intézmény) (információ) ünnepi „Bánk bán (cím) (információ) előadásán nagy hatással adta Tiborcot. (szerep) (információ) (sz. k.) szin_IV.0274.pdf IV

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Szentgyörgyi István címszóvég 31219 Szócikk: Szentgyörgyi István a mai magyar színészet veterán hőse, 1842. február xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 20-án született Diósjenőn ytelepulesy diósjenő ytelepulesy Diósjenő ymegyey nógrád megye ykodvegy (Nógrád megyében), ytelepulesy nógrád megye ytelepulesy Nógrád megyé ymegyey nógrád megye ykodvegy hol apja községi jegyző volt. Családi hagyományuk szerint egyik ősük az utolsó árpádházi királynak, III. Endrének yszemelynevy iii. endre yszemelynevy III. Endré yszemelynevy iii. yszemelynevy endre yszemelynevy yszemelynevy III. yszemelynevy Endré yszemelynevy ykodvegy udvari bolondja volt. Szentgyörgyi István yszemelynevy szentgyörgyi istván yszemelynevy Szentgyörgyi István yszemelynevy szentgyörgyi yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Szentgyörgyi yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy — nagyapja példájára — református papnak készült Debrecenben, ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy de 19 éves korában — 1861-ben xevtizedx 1865 — színésznek állt: Latabár Endre yszemelynevy latabár endre yszemelynevy Latabár Endre yszemelynevy latabár yszemelynevy endre yszemelynevy yszemelynevy Latabár yszemelynevy Endre yszemelynevy ykodvegy színtársulatába, Kassán. ytelepulesy kassa ytelepulesy Kassá ymegyey abauj-torna megye ykodvegy Első föllépése a „Szigetvári vértanuk-ban ycimy szigetvári vértanuk ycimy Szigetvári vértanuk ycimy szigetvári ycimy vértanuk ycimy ycimy Szigetvári ycimy vértanuk ycimy ykodvegy volt, Nahnumanzáde imám yszerepy nahnumanzáde imám yszerepy Nahnumanzáde imám yszerepy nahnumanzáde yszerepy imám yszerepy yszerepy Nahnumanzáde yszerepy imám yszerepy ykodvegy szerepében, mikor is a később szintén kolozsvári ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy híres színész, E. Kovács Gyula yszemelynevy e. kovács gyula yszemelynevy E. Kovács Gyula yszemelynevy e. yszemelynevy kovács yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy E. yszemelynevy Kovács yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodve készítette el fiatal új pályatársa maszkját. 1867-ben a xtalanevtizedx 1875 budai népszínházhoz yintezmenyy budai népszínház yintezmenyy budai né yintezmenyy budai yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy budai yintezmenyy né yintezmenyy ykodvegy került Szentgyörgyi, yszemelynevy szentgyörgyi yszemelynevy Szentgyörgyi yszemelynevy szentgyörgyi yszemelynevy yszemelynevy Szentgyörgyi yszemelynevy ykodvegy s innét szerződött el 1870-ben xevtizedx 1875 Kolozsvárra, xtalanevtizedx 1885 ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy hol Szigeti Józsefnek yszemelynevy szigeti józsef yszemelynevy Szigeti József yszemelynevy szigeti yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Szigeti yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy „Csizmadia mint kisértet ycimy csizmadia mint kisértet ycimy Csizmadia mint kisértet ycimy csizmadia ycimy mint ycimy kisértet ycimy ycimy Csizmadia ycimy mint ycimy kisértet ycimy ykodvegy című népszínművében mutatkozott be, mint Sass István yszerepy sass istván yszerepy Sass István yszerepy sass yszerepy istván yszerepy yszerepy Sass yszerepy István yszerepy ykodvegy uram, mely egyik kedves szerepe volt. Azóta - hatvanegy éve - állandóan tagja a kolozsvári színháznak, yintezmenyy kolozsvári színház yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy kolozsvári yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy ykodvegy honnét ismételve hívták Budapestre, Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy de ő nem akarta hűtlenül elhagyni azt a közönséget, mely őt mindmáig annyira szereti és dédelgeti. Szentgyörgyit yszemelynevy szentgyörgyi yszemelynevy Szentgyörgyi yszemelynevy szentgyörgyi yszemelynevy yszemelynevy Szentgyörgyi yszemelynevy ykodvegy — akár csak Szigeti Józsefet, yszemelynevy szigeti józsef yszemelynevy Szigeti József yszemelynevy szigeti yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Szigeti yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy kivel méltán állítható párhuzamba — a legkiválóbb magyar színészek közé emelte kedélyének mélysége, humorának melegsége, játékának szinte csodálatos természetessége. Ő is játszott Shakespeare-szerepeket. yszemelynevy shakespeare yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy ykodvegy — „Menenius Agrippá-t, ycimy menenius agrippa ycimy Menenius Agrippá ycimy menenius ycimy agrippa ycimy ycimy Menenius ycimy Agrippá ycimy ykodvegy „Falstaff-ot, ycimy falstaff ycimy Falstaff ycimy falstaff ycimy ycimy Falstaff ycimy ykodvegy nem is csak IV. „Henrik-ben, ycimy iv. „henrik ycimy IV. „Henrik ycimy iv. ycimy „henrik ycimy ycimy IV. ycimy „Henrik ycimy ykodvegy hanem a „Windsori vignők-ben ycimy windsori vignők ycimy Windsori vignők ycimy windsori ycimy vignők ycimy ycimy Windsori ycimy vignők ycimy ykodvegy is, és „Kent yszerepy kent yszerepy Kent yszerepy kent yszerepy yszerepy Kent yszerepy ykodvegy grófot, — de adta „Jagot-t, yszerepy jagot yszerepy Jagot yszerepy jagot yszerepy yszerepy Jagot yszerepy ykodvegy „Shylock-ot, yszerepy shylock yszerepy Shylock yszerepy shylock yszerepy yszerepy Shylock yszerepy ykodvegy „Wolseley yszerepy wolseley yszerepy Wolseley yszerepy wolseley yszerepy yszerepy Wolseley yszerepy ykodvegy bíbornokot, „Cymbeline-t, yszerepy cymbeline yszerepy Cymbeline yszerepy cymbeline yszerepy yszerepy Cymbeline yszerepy ykodvegy „Apemautus-t yszerepy apemautus yszerepy Apemautus yszerepy apemautus yszerepy yszerepy Apemautus yszerepy ykodvegy (AthéniTimonban), ycimy athénitimon ycimy AthéniTimon ycimy athénitimon ycimy ycimy AthéniTimon ycimy ykodvegy Claudius királyt yszerepy claudius király yszerepy Claudius király yszerepy claudius yszerepy király yszerepy yszerepy Claudius yszerepy király yszerepy ykodvegy (Hamletben), ycimy hamlet ycimy Hamlet ycimy hamlet ycimy ycimy Hamlet ycimy ykodvegy és „Julius Caesar ycimy julius caesar ycimy Julius Caesar ycimy julius ycimy caesar ycimy ycimy Julius ycimy Caesar ycimy ykodvegy címszerepét, mely alkalomra persze le is kellett borotválnia bajuszát, a mit pedig pályáján — a szokás ellenére — előszeretettel viselt. Moliére-szerepei yszemelynevy moliére yszemelynevy Moliére yszemelynevy moliére yszemelynevy yszemelynevy Moliére yszemelynevy ykodvegy közül kiemelkedő „Harpagon-ja yszerepy harpagon yszerepy Harpagon yszerepy harpagon yszerepy yszerepy Harpagon yszerepy ykodvegy és „Arnolphe-ja. yszerepy arnolphe yszerepy Arnolphe yszerepy arnolphe yszerepy yszerepy Arnolphe yszerepy ykodvegy Voltak neki is szerepei francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy francia ynemzetisegy ykodvegy darabokban is, és nemcsak kedélyesek, hanem szívesen adta a D'Ennery-féle yszemelynevy d'ennery yszemelynevy D'Ennery yszemelynevy d'ennery yszemelynevy yszemelynevy D'Ennery yszemelynevy ykodvegy „Egy katona története ycimy egy katona története ycimy Egy katona története ycimy egy ycimy katona ycimy története ycimy ycimy Egy ycimy katona ycimy története ycimy ykodvegy c. színműben Renaud-t. yszerepy renaud yszerepy Renaud yszerepy renaud yszerepy yszerepy Renaud yszerepy ykodvegy Lucifer-t yszerepy lucifer yszerepy Lucifer yszerepy lucifer yszerepy yszerepy Lucifer yszerepy ykodvegy az „Ember tragédiájá-ban ycimy ember tragédiája ycimy Ember tragédiájá ycimy ember ycimy tragédiája ycimy ycimy Ember ycimy tragédiájá ycimy ykodvegy 78-szor játszotta — művészi érvényesülésére igazi tér azonban a magyar alakok ábrázolásában nyilt. „Bánk bán-ban ycimy bánk bán ycimy Bánk bán ycimy bánk ycimy bán ycimy ycimy Bánk ycimy bán ycimy ykodvegy Tiborc, yszerepy tiborc yszerepy Tiborc yszerepy tiborc yszerepy yszerepy Tiborc yszerepy ykodvegy a „Peleskei nótárius ycimy peleskei nótárius ycimy Peleskei nótárius ycimy peleskei ycimy nótárius ycimy ycimy Peleskei ycimy nótárius ycimy ykodvegy és a „Cigány ycimy cigány ycimy Cigány ycimy cigány ycimy ycimy Cigány ycimy ykodvegy címszerepe, a „Csikós-ban ycimy csikós ycimy Csikós ycimy csikós ycimy ycimy Csikós ycimy ykodvegy az öreg Márton, yszerepy öreg márton yszerepy öreg Márton yszerepy öreg yszerepy márton yszerepy yszerepy öreg yszerepy Márton yszerepy ykodvegy Szigeti yszerepy szigeti yszerepy Szigeti yszerepy szigeti yszerepy yszerepy Szigeti yszerepy ykodvegy „Vén bakancsos-a ycimy vén bakancsos ycimy Vén bakancsos ycimy vén ycimy bakancsos ycimy ycimy Vén ycimy bakancsos ycimy ykodvegy és „Toldi Miklós-ában ycimy toldi miklós ycimy Toldi Miklós ycimy toldi ycimy miklós ycimy ycimy Toldi ycimy Miklós ycimy ykodvegy Bence, yszerepy bence yszerepy Bence yszerepy bence yszerepy yszerepy Bence yszerepy ykodvegy a „Falu rosszá- ycimy falu rossza ycimy Falu rosszá ycimy falu ycimy rossza ycimy ycimy Falu ycimy rosszá ycimy ykodvegy ban előbb Gonosz Pista, yszerepy gonosz pista yszerepy Gonosz Pista yszerepy gonosz yszerepy pista yszerepy yszerepy Gonosz yszerepy Pista yszerepy ykodvegy majd az öreg Feledi, yszerepy öreg feledi yszerepy öreg Feledi yszerepy öreg yszerepy feledi yszerepy yszerepy öreg yszerepy Feledi yszerepy ykodvegy a „Piros bugyelláris-ban ycimy piros bugyelláris ycimy Piros bugyelláris ycimy piros ycimy bugyelláris ycimy ycimy Piros ycimy bugyelláris ycimy ykodvegy Peták káplár, yszerepy peták káplár yszerepy Peták káplár yszerepy peták yszerepy káplár yszerepy yszerepy Peták yszerepy káplár yszerepy ykodvegy a „Sárga csikó-ban ycimy sárga csikó ycimy Sárga csikó ycimy sárga ycimy csikó ycimy ycimy Sárga ycimy csikó ycimy ykodvegy Gelecséri pusztabíró, yszerepy gelecséri pusztabíró yszerepy Gelecséri pusztabíró yszerepy gelecséri yszerepy pusztabíró yszerepy yszerepy Gelecséri yszerepy pusztabíró yszerepy ykodvegy az „Aranyember-ben ycimy aranyember ycimy Aranyember ycimy aranyember ycimy ycimy Aranyember ycimy ykodvegy Brazovics, yszerepy brazovics yszerepy Brazovics yszerepy brazovics yszerepy yszerepy Brazovics yszerepy ykodvegy „Ocskay brigadéros-ban ycimy ocskay brigadéros ycimy Ocskay brigadéros ycimy ocskay ycimy brigadéros ycimy ycimy Ocskay ycimy brigadéros ycimy ykodvegy Szörényi kapitány, yszerepy szörényi kapitány yszerepy Szörényi kapitány yszerepy szörényi yszerepy kapitány yszerepy yszerepy Szörényi yszerepy kapitány yszerepy ykodvegy a „Süt a nap-ban ycimy süt a nap ycimy Süt a nap ycimy süt ycimy a ycimy nap ycimy ycimy Süt ycimy a ycimy nap ycimy ykodvegy Pongé Juhász yszerepy ponge juhász yszerepy Pongé Juhász yszerepy ponge yszerepy juhász yszerepy yszerepy Pongé yszerepy Juhász yszerepy ykodvegy — művészi galériájának kimagasló alkotásai. Mikor a kolozsvári színház yintezmenyy kolozsvári színház yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy kolozsvári yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy ykodvegy tagjaiból alakult népszínmű-társaság 1880 xevtizedx 1885 tavaszán xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 Bécsben ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy vendégszerepelt, a legnagyobb sikert Szentgyörgyi yszemelynevy szentgyörgyi yszemelynevy Szentgyörgyi yszemelynevy szentgyörgyi yszemelynevy yszemelynevy Szentgyörgyi yszemelynevy ykodvegy „Cigány-a ycimy cigány ycimy Cigány ycimy cigány ycimy ycimy Cigány ycimy ykodvegy aratta. A Kisfaludy - Társaság yintezmenyy kisfaludy - társaság yintezmenyy Kisfalud yintezmenyy kisfaludy yintezmenyy - yintezmenyy társaság yintezmenyy yintezmenyy Kisfalud yintezmenyy ykodvegy 1921-ben xevtizedx 1925 a Greguss-jutalommal yszemelynevy greguss yszemelynevy Greguss yszemelynevy greguss yszemelynevy yszemelynevy Greguss yszemelynevy ykodvegy koszorúzta meg Szentgyörgyi István yszemelynevy szentgyörgyi istván yszemelynevy Szentgyörgyi István yszemelynevy szentgyörgyi yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Szentgyörgyi yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy művészi pályáját, melynek hősében a tipikus magyar alakok kitűnő ábrázolóját méltatta, kiemelve remekbe készült alakításainak gazdag sorozatából a „Peleskei nótárius-t. ycimy peleskei nótárius ycimy Peleskei nótárius ycimy peleskei ycimy nótárius ycimy ycimy Peleskei ycimy nótárius ycimy ykodvegy — Szentgyörgyi yszemelynevy szentgyörgyi yszemelynevy Szentgyörgyi yszemelynevy szentgyörgyi yszemelynevy yszemelynevy Szentgyörgyi yszemelynevy ykodvegy nagy művészi erejéhez bámulatos testi erő, elpusztíthatatlan egészség is járul, úgy hogy 1926-beli vendégfelléptei xtalanevtizedx 1935 a budapesti Nemzeti Színházban yintezmenyy budapesti nemzeti színház yintezmenyy budapest yintezmenyy budapesti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy budapest yintezmenyy ykodvegy valóságos diadalok voltak, a közönség lobogó lelkesedése mellett. De még élete 89-ik esztendejében is — 1930 xevtizedx 1935 tavaszán — a kolozsvári magyar színház yintezmenyy kolozsvári magyar színház yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy kolozsvári yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy ykodvegy ünnepi „Bánk bán ycimy bánk bán ycimy Bánk bán ycimy bánk ycimy bán ycimy ycimy Bánk ycimy bán ycimy ykodvegy előadásán nagy hatással adta Tiborcot. yszerepy tiborc yszerepy Tiborc yszerepy tiborc yszerepy yszerepy Tiborc yszerepy ykodvegy (sz. k.) szin_IV.0274.pdf IV

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Szentgyörgyi István - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1842

SZULETESIEVTIZED 1845

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0274.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0274.png

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31219.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

Szentgyörgyi István

Szócikk: Szentgyörgyi István a mai magyar színészet veterán hőse, 1842. február 20-án született Diósjenőn (Nógrád megyében), hol apja községi jegyző volt. Családi hagyományuk szerint egyik ősük az utolsó árpádházi királynak, III. Endrének udvari bolondja volt. Szentgyörgyi István — nagyapja példájára — református papnak készült Debrecenben, de 19 éves korában — 1861-ben — színésznek állt: Latabár Endre színtársulatába, Kassán. Első föllépése a „Szigetvári vértanuk-ban volt, Nahnumanzáde imám szerepében, mikor is a később szintén kolozsvári híres színész, E. Kovács Gyula készítette el fiatal új pályatársa maszkját. 1867-ben a budai népszínházhoz került Szentgyörgyi, s innét szerződött el 1870-ben Kolozsvárra, hol Szigeti Józsefnek „Csizmadia mint kisértet című népszínművében mutatkozott be, mint Sass István uram, mely egyik kedves szerepe volt. Azóta - hatvanegy éve - állandóan tagja a kolozsvári színháznak, honnét ismételve hívták Budapestre, de ő nem akarta hűtlenül elhagyni azt a közönséget, mely őt mindmáig annyira szereti és dédelgeti. Szentgyörgyit — akár csak Szigeti Józsefet, kivel méltán állítható párhuzamba — a legkiválóbb magyar színészek közé emelte kedélyének mélysége, humorának melegsége, játékának szinte csodálatos természetessége. Ő is játszott Shakespeare-szerepeket. — „Menenius Agrippá-t, „Falstaff-ot, nem is csak IV. „Henrik-ben, hanem a „Windsori vignők-ben is, és „Kent grófot, — de adta „Jagot-t, „Shylock-ot, „Wolseley bíbornokot, „Cymbeline-t, „Apemautus-t (AthéniTimonban), Claudius királyt (Hamletben), és „Julius Caesar címszerepét, mely alkalomra persze le is kellett borotválnia bajuszát, a mit pedig pályáján — a szokás ellenére — előszeretettel viselt. Moliére-szerepei közül kiemelkedő „Harpagon-ja és „Arnolphe-ja. Voltak neki is szerepei francia darabokban is, és nemcsak kedélyesek, hanem szívesen adta a D'Ennery-féle „Egy katona története c. színműben Renaud-t. Lucifer-t az „Ember tragédiájá-ban 78-szor játszotta — művészi érvényesülésére igazi tér azonban a magyar alakok ábrázolásában nyilt. „Bánk bán-ban Tiborc, a „Peleskei nótárius és a „Cigány címszerepe, a „Csikós-ban az öreg Márton, Szigeti „Vén bakancsos-a és „Toldi Miklós-ában Bence, a „Falu rosszá- ban előbb Gonosz Pista, majd az öreg Feledi, a „Piros bugyelláris-ban Peták káplár, a „Sárga csikó-ban Gelecséri pusztabíró, az „Aranyember-ben Brazovics, „Ocskay brigadéros-ban Szörényi kapitány, a „Süt a nap-ban Pongé Juhász — művészi galériájának kimagasló alkotásai. Mikor a kolozsvári színház tagjaiból alakult népszínmű-társaság 1880 tavaszán Bécsben vendégszerepelt, a legnagyobb sikert Szentgyörgyi „Cigány-a aratta. A Kisfaludy - Társaság 1921-ben a Greguss-jutalommal koszorúzta meg Szentgyörgyi István művészi pályáját, melynek hősében a tipikus magyar alakok kitűnő ábrázolóját méltatta, kiemelve remekbe készült alakításainak gazdag sorozatából a „Peleskei nótárius-t. — Szentgyörgyi nagy művészi erejéhez bámulatos testi erő, elpusztíthatatlan egészség is járul, úgy hogy 1926-beli vendégfelléptei a budapesti Nemzeti Színházban valóságos diadalok voltak, a közönség lobogó lelkesedése mellett. De még élete 89-ik esztendejében is — 1930 tavaszán — a kolozsvári magyar színház ünnepi „Bánk bán előadásán nagy hatással adta Tiborcot. (sz. k.) szin_IV.0274.pdf IV