Címszó: Szerdahelyi Kálmán - Magyar
Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1829
SZULETESIEVTIZED 1825
CSALADTAGJA Szerdahelyi József
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0292.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0292.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31264.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Szerdahelyi
Kálmán
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/531263.htm
Szócikk: Szerdahelyi Kálmán színész, Sz. József
(személy)
fia, sz. 1829. (születés
éve) febr. 16-án, Miskolcon, (megye) megh.
1872. nov. 14-én, Nagybányán. (megye) Atyja
szigorúan nevelte és nem akarta, hogy fia színész legyen, még azt sem engedte meg,
hogy színházba járjon. Kolozsvárt, (megye) Kassán,
(megye) Pesten
(Budapest)
járatta iskolába, de bizony a „tiltott gyümölcs nem hagyta nyugodni. Egy iskolai
ünnepségkor, mint „Szapáry Péter (szerep) (információ)
szerepelt, olyan sikerrel, hogy tanárai minden
csinyjeit és mulasztásait megbocsátották. Erre felbátorodott és 1842-ben (időpont) Kolozsvárról
(megye) írt
atyjának, hogy színész lesz. A felelet nem volt kedvező, de azért mégis elérte vágya
teljesülését: 1844- (időpont) ben
csapott fel színésznek, s azután az atyja, Feleky, (személy) (információ)
Havi (személy) (információ)
és Szabó (személy) (információ)
társulatainál szerepelt, s nagyon korán megnősült
feleségül véve Prielle Kornéliát. (személy) (információ)
1848-ben (időpont) beállt
katonának, végigküzdötte a szabadságharcot, azután visszatért a színpadhoz, de 1852-ben
(időpont)
sorozás alá fogták, s bizonyosan elviszik, ha a temesvári (megye) közönség,
mely bálványozta, ki nem eszközli a szabadon bocsátását. 1854 (időpont) áprilisában
Aradról (megye)
(információ)
a Nemzeti Színházhoz (intézmény)
(információ)
jött vendégszerepelni. Első fellépte, mint
Kereszti Lőrinc, (szerep) Czakó
(személy)
(információ)
„Végrendelet-ében (cím) nem nagyon
sikerült, de már másnap a „Szép molnárné-ban (cím) (információ)
az együgyü Jean-jával (szerep) meghódította
a közönséget. Gr. Festetich Leó (személy) szerződtette,
oly kis fizetéssel, hogy kották másolásával kellett a hiányt pótolni, s kritikákat
írni a „Hölgyfutár-ba. (intézmény)
Népszerűsége, tehetsége fejlődésevei, szerepről-szerepre fokozódott. Különösen szalon
bonvivantokban volt kitűnő. Máskülönben is művelődött. Megtanult franciául (nyelv) (információ)
és angolul (nyelv) s nagyon
sok darabot fordított le. Élénk tollal írt tudósításokat külföldi útjairól, szellemes
társalgó, víg cimbora és derék ember volt. A „Színházi Látcső (intézmény)
(információ)
c. szaklapot szerkesztette, 1868-ban. (időpont) Följegyzésre
méltó, hogy az 1850-es (időpont) évek
végén ő vette fel elsőnek a magyar ruhát. Még a sikerek delelőpontját érte el, olyan
korán ragadta el a halál. Utolsó fellépte 1872.szept. (időpont) 30-án
volt, Moreto (személy)
„Közönyt közönnyel (cím) (információ)
c. vígjátéka Moly (szerep) (információ)
szerepében. Aznap vizsgálták meg dr. Nobl
(személy)
és Balogh Tihamér (személy) (információ)
orvosok, tudtára adva, hogy a színpadtól
vissza kell vonulnia. Képzelhető, milyen lelkiállapotban volt s mégis olyan kitűnő
kedéllyel játszott, mint talán még soha. Mondta is neki Paulay Ede, (személy) (információ)
mire ő bánatos mosollyal felelte: „Tudod,
ez a — hattyúdalom. Ugy is volt. — Holttestét Nagybányáról (megye) Szatmárra
(megye) (információ)
szállították. A színház Vasvári Kovács Józsefet,
(személy)
a buzgó „funeratort küldte ki intézkedések végett, s vasúton hozták Pestre, (Budapest)
özvegye, Prielle Kornélia, (személy) (információ)
aki utolsó napjaiban nem mozdult mellőle,
kisérte földi maradványait. Temetése nem csupán impozáns, hanem megható is volt,
az általános részvét minden meleg jeleivel. Már nagybányai sógora, Schmit Sándor
(személy)
ügyvéd házától is nagy részvéttel kisérték utolsó útjára. Szatmáron (megye) (információ)
ötven fáklya lobogása mellett vitték koporsóját
a vasúthoz. A debreceni (megye) indóházban
Kiss Sándor (személy)
(információ)
intendáns és az egész személyzet várta, s
imádkozva, koszorút helyezett koporsójára. A Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
gyászdíszbe öltözött előcsarnokában ravatalozták
föl. Rengeteg koszorú tanúskodott a nagy szeretetről. A temetés előtt tömegesen
zarándokoltak a gyászolók. Az ucca és az ablakok tömve voltak emberekkel. Nov. 17-én
d.u.3 órakor volt a temetés. Török Pál (személy) (információ)
ev. ref. szuperintendens mondott imát és
halotti beszédet. Utána a színház énekesei Szerdahelyi (személy) (információ)
atyjának gyásznégyesét énekelték. Ezután
megindult a menet, nehezen törve utat a hullámzó népsokaság között. A színház előtt
még egyszer megálltak, s Feleky (személy) (információ)
beszélt. A sírnál Feleky József (személy) (információ)
segédlelkész (Miklós fia) imádkozott és Paulay
Ede (személy)
(információ)
mondott szívből jövő búcsúztatót. Ezután
átadták a drága halottat az örök pihenésnek. Eltemették a kerepesi-úti temetőbe,
a XXVI. tábla, délnyugati sarkán, az I. sorban. Sirkőfelirata: „A szerelem túléli
az örömöket. — „Akik játszani tudják a fájdalmat, azok érezni is tudják. — Budapesten
(Budapest)
a VIII. kerületben ucca-nevet kapott. — Biztos fellépésű, hódító megjelenésű, rokonszenves
egyéniségű színész volt, aki mind e jó tulajdonságait nagy műveltsége és tanulmánya
alá rendelve, elragadó művészi eredményeket tudott elérni. Különösen a francia (nemzetiség)
(információ)
vígjátékok szalonhőseit testesítette meg
könnyed szellemben, természetes mozdulatokkal, megnyerő, elegáns föllépéssel. Feuillet
(személy)
és Sardou (személy)
(információ)
műveinek ő volt az első közvetítője a Nemzeti
Színházban, (intézmény)
(információ)
aminthogy ő volt a francia (nemzetiség)
(információ)
szellemnek leghivatottabb tolmácsolója is.
Ízig, vérig művész, aki mérhetetlen ambíciójával sohasem a népszerűséget, a nagy
vagy nagyobb fizetést, az előkelő összeköttetéseket ostromolta, hanem az igazi művészet
egyetlen terrénumát: a színpadot, ö dolgozta ki nagy buzgósággal az Orsz. Színészegyesület
nyugdíjintézetének (intézmény)
első alapszabályait. Mellszobrát Engel József (személy) (információ)
mintázta, 1877-ben, (időpont) és
Aradi Zsigmond (személy) (információ)
is elkészítette és Aradon (megye) (információ)
helyezték el. — 1929. (időpont) dec.
16-án Miskolcon (megye) megülték
születése százados évfordulóját. Az emlékünnepély a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
előcsarnokában elhelyezett márványtábla leleplezésével
kezdődött, amelyen megjelent Mikszáth Kálmán dr. (személy) (információ)
főispán, Hodobay Sándor dr. (személy) polgármester,
Bónis Aladár (személy)
alispán és nagyszámú előkelő közönség. A Himnusz eléneklése után Bulyovszky Gusztáv
(személy)
(információ)
nyugalmazatt főügyész, a szinügyi bizottság
tagja méltatta Szerdahelyi Kálmán (személy) (információ)
nagy művészetét. A város nevében Halmay Béla
dr. (személy)
(információ)
helyettes polgármester vette át az emléktáblát,
majd Plank Miklós (személy) városi
tanácsnok a Lévay József Közművelődési Egyesület (intézmény)
(információ)
nevében koszorúzta azt meg. A leleplezést
követő díszelőadás előtt Hevesi Sándor dr., (személy) (információ)
a budapesti Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
igazgatója mondott emlékbeszédet Szerdahelyi
Kálmánról. (személy)
(információ)
Ezután a miskolci (megye) színtársulat
nagy sikerrel adta elő Szigligeti Ede (személy) (információ)
„Líliomfí (cím) c. darabját,
amely Szerdahelyi Kálmánnak (személy) (információ)
kedves darabja volt. Első neje: Benke Jozefa,
(személy)
(információ)
(L. o.) színésznő, kivel 1857. (időpont) júl.
12-én kelt egybe. Második neje: Prielle Cornélia, (személy) (információ)
(L.o.),a hírneves művésznő. — Eredeti színműve:
„Rászedtek a komédiások. (cím) Fordításai:
„Ál-jó emberek, (cím)
„Álmában beszél, (cím)
„Egy millió, (cím)
(információ)
„Éjféli vonat, (cím) „Elkényeztetett
férj, (cím)
„Fehér szegfű, (cím)
(információ)
„Fernande, (cím) (információ)
„Ha nem káromkodik, (cím) „Három kalap,
(cím) (információ)
„Haza, (cím) „Házasság
gőzerővel, (cím)
„Jó barátok, (cím)
(információ)
„Jó falusiak, (cím) (információ)
„Kardalnok, (cím) (információ)
(Chorista), (cím) (információ)
„Kukliprédikációk, (cím) „Már alszik,
(cím) „Marquisné
arcképe, (cím)
„Nagyatya, (cím)
„Nagybácsi végrendelete, (cím) „Nyolcadik
pont, (cím)
(információ)
„Társaságból, (cím) „Utolsó levél,
(cím) (információ)
„Váróteremben, (cím) „Villemers
marquis, (cím)
„Férj az ajtó előtt, (cím) operett szöveg;
„Varázshegedű, (cím)
operett szöveg. (Erődi Jenő.) (személy) (információ)
szin_IV.0292.pdf IV
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Szerdahelyi Kálmán címszóvég 31264 Szócikk:
Szerdahelyi Kálmán színész, Sz. József yszemelynevy sz. józsef yszemelynevy Sz.
József yszemelynevy sz. yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Sz.
yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy fia, sz. 1829. febr. xtalanevtizedx
1835 xtalanevtizedx 1845 16-án, Miskolcon, ytelepulesy miskolc ytelepulesy
Miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy megh. 1872. nov. 14-én, Nagybányán. ytelepulesy
nagybánya ytelepulesy Nagybányá ymegyey szatmár megye ykodvegy Atyja szigorúan nevelte
és nem akarta, hogy fia színész legyen, még azt sem engedte meg, hogy színházba
járjon. Kolozsvárt, ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs
megye ykodvegy Kassán, ytelepulesy kassa ytelepulesy Kassá ymegyey abauj-torna
megye ykodvegy Pesten pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest
ykodvegy járatta iskolába, de bizony a „tiltott gyümölcs nem hagyta nyugodni. Egy
iskolai ünnepségkor, mint „Szapáry Péter yszerepy szapáry péter yszerepy
Szapáry Péter yszerepy szapáry yszerepy péter yszerepy yszerepy Szapáry
yszerepy Péter yszerepy ykodvegy szerepelt, olyan sikerrel, hogy tanárai minden
csinyjeit és mulasztásait megbocsátották. Erre felbátorodott és 1842-ben xevtizedx
1845 Kolozsvárról ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs
megye ykodvegy írt atyjának, hogy színész lesz. A felelet nem volt kedvező, de azért
mégis elérte vágya teljesülését: 1844- ben csapott fel színésznek, s azután az atyja,
Feleky, yszemelynevy feleky yszemelynevy Feleky yszemelynevy feleky
yszemelynevy yszemelynevy Feleky yszemelynevy ykodvegy Havi yszemelynevy havi
yszemelynevy Havi yszemelynevy havi yszemelynevy yszemelynevy Havi yszemelynevy
ykodvegy és Szabó yszemelynevy szabó yszemelynevy Szabó yszemelynevy szabó
yszemelynevy yszemelynevy Szabó yszemelynevy ykodvegy társulatainál szerepelt, s
nagyon korán megnősült feleségül véve Prielle Kornéliát. yszemelynevy prielle
kornélia yszemelynevy Prielle Kornéliá yszemelynevy prielle yszemelynevy
kornélia yszemelynevy yszemelynevy Prielle yszemelynevy Kornéliá yszemelynevy
ykodvegy 1848-ben beállt xtalanevtizedx 1855 katonának, végigküzdötte a szabadságharcot,
azután visszatért a színpadhoz, de 1852-ben xevtizedx 1855 sorozás alá fogták,
s bizonyosan elviszik, ha a temesvári ytelepulesy temesvár ytelepulesy temesvár
ymegyey temes megye ykodvegy közönség, mely bálványozta, ki nem eszközli a szabadon
bocsátását. 1854 áprilisában xtalanevtizedx 1865 Aradról ytelepulesy arad
ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy a Nemzeti Színházhoz yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy jött vendégszerepelni. Első
fellépte, mint Kereszti Lőrinc, yszerepy kereszti lőrinc yszerepy Kereszti
Lőrinc yszerepy kereszti yszerepy lőrinc yszerepy yszerepy Kereszti yszerepy
Lőrinc yszerepy ykodvegy Czakó yszemelynevy czakó yszemelynevy Czakó
yszemelynevy czakó yszemelynevy yszemelynevy Czakó yszemelynevy ykodvegy „Végrendelet-ében
ycimy végrendelet ycimy Végrendelet ycimy végrendelet ycimy ycimy Végrendelet
ycimy ykodvegy nem nagyon sikerült, de már másnap a „Szép molnárné-ban ycimy
szép molnárne ycimy Szép molnárné ycimy szép ycimy molnárne ycimy ycimy Szép
ycimy molnárné ycimy ykodvegy az együgyü Jean-jával yszerepy jean yszerepy Jean
yszerepy jean yszerepy yszerepy Jean yszerepy ykodvegy meghódította a közönséget.
Gr. Festetich Leó yszemelynevy gr. festetich leó yszemelynevy Gr. Festetich Leó
yszemelynevy gr. yszemelynevy festetich yszemelynevy leó yszemelynevy
yszemelynevy Gr. yszemelynevy Festetich yszemelynevy Leó yszemelynev szerződtette,
oly kis fizetéssel, hogy kották másolásával kellett a hiányt pótolni, s kritikákat
írni a „Hölgyfutár-ba. yintezmenyy hölgyfutár yintezmenyy Hölgyfut yintezmenyy
hölgyfutár yintezmenyy yintezmenyy Hölgyfut yintezmenyy ykodvegy Népszerűsége, tehetsége
fejlődésevei, szerepről-szerepre fokozódott. Különösen szalon bonvivantokban volt
kitűnő. Máskülönben is művelődött. Megtanult franciául ynyelvy francia ynyelvy
franciá ynyelvy francia ynyelvy ynyelvy franciá ynyelvy ykodvegy és angolul ynyelvy
angol ynyelvy angol ynyelvy angol ynyelvy ynyelvy angol ynyelvy ykodvegy s nagyon
sok darabot fordított le. Élénk tollal írt tudósításokat külföldi útjairól, szellemes
társalgó, víg cimbora és derék ember volt. A „Színházi Látcső yintezmenyy
színházi látcső yintezmenyy Színházi yintezmenyy színházi yintezmenyy látcső
yintezmenyy yintezmenyy Színházi yintezmenyy ykodvegy c. szaklapot szerkesztette,
1868-ban. xevtizedx 1865 Följegyzésre méltó, hogy az 1850-es xevtizedx 1855 évek
xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx 1875 végén ő vette fel elsőnek a magyar ruhát.
Még a sikerek delelőpontját érte el, olyan korán ragadta el a halál. Utolsó fellépte
1872.szept. xevtizedx 1875 30-án volt, Moreto yszemelynevy moreto yszemelynevy
Moreto yszemelynevy moreto yszemelynevy yszemelynevy Moreto yszemelynevy
ykodvegy „Közönyt közönnyel ycimy közönyt közönnyel ycimy Közönyt közönnyel
ycimy közönyt ycimy közönnyel ycimy ycimy Közönyt ycimy közönnyel ycimy
ykodvegy c. vígjátéka Moly yszerepy moly yszerepy Moly yszerepy moly yszerepy
yszerepy Moly yszerepy ykodvegy szerepében. Aznap vizsgálták meg dr. Nobl yszemelynevy
dr. nobl yszemelynevy dr. Nobl yszemelynevy dr. yszemelynevy nobl yszemelynevy
yszemelynevy dr. yszemelynevy Nobl yszemelynevy ykodvegy és Balogh Tihamér yszemelynevy
balogh tihamér yszemelynevy Balogh Tihamér yszemelynevy balogh yszemelynevy
tihamér yszemelynevy yszemelynevy Balogh yszemelynevy Tihamér yszemelynevy
ykodvegy orvosok, tudtára adva, hogy a színpadtól vissza kell vonulnia. Képzelhető,
milyen lelkiállapotban volt s mégis olyan kitűnő kedéllyel játszott, mint talán
még soha. Mondta is neki Paulay Ede, yszemelynevy paulay ede yszemelynevy
Paulay Ede yszemelynevy paulay yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy
Paulay yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy mire ő bánatos mosollyal felelte:
„Tudod, ez a — hattyúdalom. Ugy is volt. — Holttestét Nagybányáról ytelepulesy
nagybánya ytelepulesy Nagybányá ymegyey szatmár megye ykodvegy Szatmárra ytelepulesy
szatmár ytelepulesy Szatmár ymegyey szatmár megye ykodvegy szállították. A színház
Vasvári Kovács Józsefet, yszemelynevy vasvári kovács józsef yszemelynevy
Vasvári Kovács József yszemelynevy vasvári yszemelynevy kovács yszemelynevy
józsef yszemelynevy yszemelynevy Vasvári yszemelynevy Kovács yszemelynevy Jó a buzgó
„funeratort küldte ki intézkedések végett, s vasúton hozták Pestre, pest
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy özvegye, Prielle Kornélia,
yszemelynevy prielle kornélia yszemelynevy Prielle Kornélia yszemelynevy prielle
yszemelynevy kornélia yszemelynevy yszemelynevy Prielle yszemelynevy Kornélia
yszemelynevy ykodvegy aki utolsó napjaiban nem mozdult mellőle, kisérte földi maradványait.
Temetése nem csupán impozáns, hanem megható is volt, az általános részvét minden
meleg jeleivel. Már nagybányai sógora, Schmit Sándor yszemelynevy schmit sándor
yszemelynevy Schmit Sándor yszemelynevy schmit yszemelynevy sándor yszemelynevy
yszemelynevy Schmit yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy ügyvéd házától is
nagy részvéttel kisérték utolsó útjára. Szatmáron ytelepulesy szatmár
ytelepulesy Szatmár ymegyey szatmár megye ykodvegy ötven fáklya lobogása mellett
vitték koporsóját a vasúthoz. A debreceni ytelepulesy debrecen ytelepulesy
debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy indóházban Kiss Sándor yszemelynevy kiss
sándor yszemelynevy Kiss Sándor yszemelynevy kiss yszemelynevy sándor
yszemelynevy yszemelynevy Kiss yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy intendáns
és az egész személyzet várta, s imádkozva, koszorút helyezett koporsójára. A Nemzeti
Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti
yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy gyászdíszbe
öltözött előcsarnokában ravatalozták föl. Rengeteg koszorú tanúskodott a nagy szeretetről.
A temetés előtt tömegesen zarándokoltak a gyászolók. Az ucca és az ablakok tömve
voltak emberekkel. Nov. 17-én d.u.3 órakor volt a temetés. Török Pál yszemelynevy
török pál yszemelynevy Török Pál yszemelynevy török yszemelynevy pál
yszemelynevy yszemelynevy Török yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy ev. ref.
szuperintendens mondott imát és halotti beszédet. Utána a színház énekesei Szerdahelyi
yszemelynevy szerdahelyi yszemelynevy Szerdahelyi yszemelynevy szerdahelyi
yszemelynevy yszemelynevy Szerdahelyi yszemelynevy ykodvegy atyjának gyásznégyesét
énekelték. Ezután megindult a menet, nehezen törve utat a hullámzó népsokaság között.
A színház előtt még egyszer megálltak, s Feleky yszemelynevy feleky
yszemelynevy Feleky yszemelynevy feleky yszemelynevy yszemelynevy Feleky
yszemelynevy ykodvegy beszélt. A sírnál Feleky József yszemelynevy feleky
józsef yszemelynevy Feleky József yszemelynevy feleky yszemelynevy józsef
yszemelynevy yszemelynevy Feleky yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy segédlelkész
(Miklós fia) imádkozott és Paulay Ede yszemelynevy paulay ede yszemelynevy
Paulay Ede yszemelynevy paulay yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy
Paulay yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy mondott szívből jövő búcsúztatót.
Ezután átadták a drága halottat az örök pihenésnek. Eltemették a kerepesi-úti temetőbe,
a XXVI. tábla, délnyugati sarkán, az I. sorban. Sirkőfelirata: „A szerelem túléli
az örömöket. — „Akik játszani tudják a fájdalmat, azok érezni is tudják. — Budapesten
Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy a VIII. kerületben
ucca-nevet kapott. — Biztos fellépésű, hódító megjelenésű, rokonszenves egyéniségű
színész volt, aki mind e jó tulajdonságait nagy műveltsége és tanulmánya alá rendelve,
elragadó művészi eredményeket tudott elérni. Különösen a francia ynemzetisegy
francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy
francia ynemzetisegy ykodvegy vígjátékok szalonhőseit testesítette meg könnyed szellemben,
természetes mozdulatokkal, megnyerő, elegáns föllépéssel. Feuillet yszemelynevy
feuillet yszemelynevy Feuillet yszemelynevy feuillet yszemelynevy yszemelynevy
Feuillet yszemelynevy ykodvegy és Sardou yszemelynevy sardou yszemelynevy
Sardou yszemelynevy sardou yszemelynevy yszemelynevy Sardou yszemelynevy
ykodvegy műveinek ő volt az első közvetítője a Nemzeti Színházban, yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy aminthogy ő volt a francia
ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy
ynemzetisegy francia ynemzetisegy ykodvegy szellemnek leghivatottabb tolmácsolója
is. Ízig, vérig művész, aki mérhetetlen ambíciójával sohasem a népszerűséget, a
nagy vagy nagyobb fizetést, az előkelő összeköttetéseket ostromolta, hanem az igazi
művészet egyetlen terrénumát: a színpadot, ö dolgozta ki nagy buzgósággal az Orsz.
Színészegyesület nyugdíjintézetének yintezmenyy orsz. színészegyesület
nyugdíjintézete yintezmenyy Orsz. Sz yintezmenyy orsz. yintezmenyy
színészegyesület yintezmenyy nyugdíjintézete yintezmenyy yintezmenyy Orsz.
yintezmenyy Sz yintezme első alapszabályait. Mellszobrát Engel József yszemelynevy
engel józsef yszemelynevy Engel József yszemelynevy engel yszemelynevy józsef
yszemelynevy yszemelynevy Engel yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy mintázta,
1877-ben, és Aradi Zsigmond yszemelynevy aradi zsigmond yszemelynevy Aradi
Zsigmond yszemelynevy aradi yszemelynevy zsigmond yszemelynevy yszemelynevy
Aradi yszemelynevy Zsigmond yszemelynevy ykodvegy is elkészítette és Aradon ytelepulesy
arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy helyezték el. — 1929. xevtizedx
1925 dec. 16-án Miskolcon ytelepulesy miskolc ytelepulesy Miskolc ymegyey
borsod megye ykodvegy megülték születése százados évfordulóját. Az emlékünnepély
a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy
nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy
ykodvegy előcsarnokában elhelyezett márványtábla leleplezésével kezdődött, amelyen
megjelent Mikszáth Kálmán dr. yszemelynevy mikszáth kálmán dr. yszemelynevy
Mikszáth Kálmán dr. yszemelynevy mikszáth yszemelynevy kálmán yszemelynevy dr.
yszemelynevy yszemelynevy Mikszáth yszemelynevy Kálmán yszemelynevy dr. ysz főispán,
Hodobay Sándor dr. yszemelynevy hodobay sándor dr. yszemelynevy Hodobay Sándor
dr. yszemelynevy hodobay yszemelynevy sándor yszemelynevy dr. yszemelynevy
yszemelynevy Hodobay yszemelynevy Sándor yszemelynevy dr. yszemel polgármester,
Bónis Aladár yszemelynevy bónis aladár yszemelynevy Bónis Aladár yszemelynevy
bónis yszemelynevy aladár yszemelynevy yszemelynevy Bónis yszemelynevy Aladár
yszemelynevy ykodvegy alispán és nagyszámú előkelő közönség. A Himnusz eléneklése
után Bulyovszky Gusztáv yszemelynevy bulyovszky gusztáv yszemelynevy Bulyovszky
Gusztáv yszemelynevy bulyovszky yszemelynevy gusztáv yszemelynevy yszemelynevy
Bulyovszky yszemelynevy Gusztáv yszemelynevy ykodvegy nyugalmazatt főügyész, a szinügyi
bizottság tagja méltatta Szerdahelyi Kálmán yszemelynevy szerdahelyi kálmán
yszemelynevy Szerdahelyi Kálmán yszemelynevy szerdahelyi yszemelynevy kálmán
yszemelynevy yszemelynevy Szerdahelyi yszemelynevy Kálmán yszemelynevy ykodvegy
nagy művészetét. A város nevében Halmay Béla dr. yszemelynevy halmay béla dr.
yszemelynevy Halmay Béla dr. yszemelynevy halmay yszemelynevy béla yszemelynevy
dr. yszemelynevy yszemelynevy Halmay yszemelynevy Béla yszemelynevy dr.
yszemelynevy ykodve helyettes polgármester vette át az emléktáblát, majd Plank Miklós
yszemelynevy plank miklós yszemelynevy Plank Miklós yszemelynevy plank
yszemelynevy miklós yszemelynevy yszemelynevy Plank yszemelynevy Miklós
yszemelynevy ykodvegy városi tanácsnok a Lévay József Közművelődési Egyesület yintezmenyy
lévay józsef közművelődési egyesület yintezmenyy Lévay Jó yintezmenyy lévay
yintezmenyy józsef yintezmenyy közművelődési yintezmenyy egyesület yintezmenyy
yintezmenyy Lévay yintezmenyy Jó nevében koszorúzta azt meg. A leleplezést követő
díszelőadás előtt Hevesi Sándor dr., yszemelynevy hevesi sándor dr.
yszemelynevy Hevesi Sándor dr. yszemelynevy hevesi yszemelynevy sándor
yszemelynevy dr. yszemelynevy yszemelynevy Hevesi yszemelynevy Sándor
yszemelynevy dr. yszemelynev a budapesti Nemzeti Színház yintezmenyy budapesti
nemzeti színház yintezmenyy budapest yintezmenyy budapesti yintezmenyy nemzeti
yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy budapest yintezmenyy ykodvegy igazgatója
mondott emlékbeszédet Szerdahelyi Kálmánról. yszemelynevy szerdahelyi kálmán
yszemelynevy Szerdahelyi Kálmán yszemelynevy szerdahelyi yszemelynevy kálmán
yszemelynevy yszemelynevy Szerdahelyi yszemelynevy Kálmán yszemelynevy ykodvegy
Ezután a miskolci ytelepulesy miskolc ytelepulesy miskolc ymegyey borsod megye
ykodvegy színtársulat nagy sikerrel adta elő Szigligeti Ede yszemelynevy
szigligeti ede yszemelynevy Szigligeti Ede yszemelynevy szigligeti yszemelynevy
ede yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy
„Líliomfí ycimy líliomfí ycimy Líliomfí ycimy líliomfí ycimy ycimy Líliomfí
ycimy ykodvegy c. darabját, amely Szerdahelyi Kálmánnak yszemelynevy
szerdahelyi kálmán yszemelynevy Szerdahelyi Kálmán yszemelynevy szerdahelyi
yszemelynevy kálmán yszemelynevy yszemelynevy Szerdahelyi yszemelynevy Kálmán
yszemelynevy ykodvegy kedves darabja volt. Első neje: Benke Jozefa, yszemelynevy
benke jozefa yszemelynevy Benke Jozefa yszemelynevy benke yszemelynevy jozefa
yszemelynevy yszemelynevy Benke yszemelynevy Jozefa yszemelynevy ykodvegy (L. o.)
színésznő, kivel 1857. xevtizedx 1855 júl. xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx
1875 12-én kelt egybe. Második neje: Prielle Cornélia, yszemelynevy prielle
cornélia yszemelynevy Prielle Cornélia yszemelynevy prielle yszemelynevy cornélia
yszemelynevy yszemelynevy Prielle yszemelynevy Cornélia yszemelynevy ykodvegy (L.o.),a
hírneves művésznő. — Eredeti színműve: „Rászedtek a komédiások. ycimy rászedtek
a komédiások ycimy Rászedtek a komédiások ycimy rászedtek ycimy a ycimy
komédiások ycimy ycimy Rászedtek ycimy a ycimy komédiások ycimy ykodvegy Fordításai:
„Ál-jó emberek, ycimy ál-jó emberek ycimy Ál-jó emberek ycimy ál-jó ycimy
emberek ycimy ycimy Ál-jó ycimy emberek ycimy ykodvegy „Álmában beszél, ycimy
álmában beszél ycimy Álmában beszél ycimy álmában ycimy beszél ycimy ycimy Álmában
ycimy beszél ycimy ykodvegy „Egy millió, ycimy egy millió ycimy Egy millió
ycimy egy ycimy millió ycimy ycimy Egy ycimy millió ycimy ykodvegy „Éjféli vonat,
ycimy éjféli vonat ycimy Éjféli vonat ycimy éjféli ycimy vonat ycimy ycimy
Éjféli ycimy vonat ycimy ykodvegy „Elkényeztetett férj, ycimy elkényeztetett férj
ycimy Elkényeztetett férj ycimy elkényeztetett ycimy férj ycimy ycimy
Elkényeztetett ycimy férj ycimy ykodvegy „Fehér szegfű, ycimy fehér szegfű
ycimy Fehér szegfű ycimy fehér ycimy szegfű ycimy ycimy Fehér ycimy szegfű
ycimy ykodvegy „Fernande, ycimy fernande ycimy Fernande ycimy fernande ycimy
ycimy Fernande ycimy ykodvegy „Ha nem káromkodik, ycimy ha nem káromkodik ycimy
Ha nem káromkodik ycimy ha ycimy nem ycimy káromkodik ycimy ycimy Ha ycimy nem
ycimy káromkodik ycimy ykodvegy „Három kalap, ycimy három kalap ycimy Három kalap
ycimy három ycimy kalap ycimy ycimy Három ycimy kalap ycimy ykodvegy „Haza, ycimy
haza ycimy Haza ycimy haza ycimy ycimy Haza ycimy ykodvegy „Házasság gőzerővel,
ycimy házasság gőzerővel ycimy Házasság gőzerővel ycimy házasság ycimy
gőzerővel ycimy ycimy Házasság ycimy gőzerővel ycimy ykodvegy „Jó barátok, ycimy
jó barátok ycimy Jó barátok ycimy jó ycimy barátok ycimy ycimy Jó ycimy barátok
ycimy ykodvegy „Jó falusiak, ycimy jó falusiak ycimy Jó falusiak ycimy jó ycimy
falusiak ycimy ycimy Jó ycimy falusiak ycimy ykodvegy „Kardalnok, ycimy
kardalnok ycimy Kardalnok ycimy kardalnok ycimy ycimy Kardalnok ycimy ykodvegy (Chorista),
ycimy chorista ycimy Chorista ycimy chorista ycimy ycimy Chorista ycimy
ykodvegy „Kukliprédikációk, ycimy kukliprédikációk ycimy Kukliprédikációk ycimy
kukliprédikációk ycimy ycimy Kukliprédikációk ycimy ykodvegy „Már alszik, ycimy
már alszik ycimy Már alszik ycimy már ycimy alszik ycimy ycimy Már ycimy alszik
ycimy ykodvegy „Marquisné arcképe, ycimy marquisné arcképe ycimy Marquisné arcképe
ycimy marquisné ycimy arcképe ycimy ycimy Marquisné ycimy arcképe ycimy
ykodvegy „Nagyatya, ycimy nagyatya ycimy Nagyatya ycimy nagyatya ycimy ycimy
Nagyatya ycimy ykodvegy „Nagybácsi végrendelete, ycimy nagybácsi végrendelete
ycimy Nagybácsi végrendelete ycimy nagybácsi ycimy végrendelete ycimy ycimy
Nagybácsi ycimy végrendelete ycimy ykodvegy „Nyolcadik pont, ycimy nyolcadik pont
ycimy Nyolcadik pont ycimy nyolcadik ycimy pont ycimy ycimy Nyolcadik ycimy
pont ycimy ykodvegy „Társaságból, ycimy társaságból ycimy Társaságból ycimy
társaságból ycimy ycimy Társaságból ycimy ykodvegy „Utolsó levél, ycimy utolsó levél
ycimy Utolsó levél ycimy utolsó ycimy levél ycimy ycimy Utolsó ycimy levél
ycimy ykodvegy „Váróteremben, ycimy váróteremben ycimy Váróteremben ycimy
váróteremben ycimy ycimy Váróteremben ycimy ykodvegy „Villemers marquis, ycimy
villemers marquis ycimy Villemers marquis ycimy villemers ycimy marquis ycimy
ycimy Villemers ycimy marquis ycimy ykodvegy „Férj az ajtó előtt, ycimy férj az
ajtó előtt ycimy Férj az ajtó előtt ycimy férj ycimy az ycimy ajtó ycimy előtt
ycimy ycimy Férj ycimy az ycimy ajtó ycimy előtt ycimy ykodvegy operett szöveg;
„Varázshegedű, ycimy varázshegedű ycimy Varázshegedű ycimy varázshegedű ycimy
ycimy Varázshegedű ycimy ykodvegy operett szöveg. (Erődi Jenő.) yszemelynevy
erődi jenő yszemelynevy Erődi Jenő yszemelynevy erődi yszemelynevy jenő
yszemelynevy yszemelynevy Erődi yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy
erődi jenő szin_IV.0292.pdf IV
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Szerdahelyi Kálmán - Magyar
Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1829
SZULETESIEVTIZED 1825
CSALADTAGJA Szerdahelyi József
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0292.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0292.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31264.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Szerdahelyi
Kálmán
Szócikk: Szerdahelyi Kálmán színész, Sz. József
fia, sz. 1829. febr. 16-án, Miskolcon, megh. 1872. nov. 14-én, Nagybányán. Atyja
szigorúan nevelte és nem akarta, hogy fia színész legyen, még azt sem engedte meg,
hogy színházba járjon. Kolozsvárt, Kassán, Pesten járatta iskolába, de bizony a
„tiltott gyümölcs nem hagyta nyugodni. Egy iskolai ünnepségkor, mint „Szapáry Péter
szerepelt, olyan sikerrel, hogy tanárai minden csinyjeit és mulasztásait megbocsátották.
Erre felbátorodott és 1842-ben Kolozsvárról írt atyjának, hogy színész lesz. A felelet
nem volt kedvező, de azért mégis elérte vágya teljesülését: 1844- ben csapott fel
színésznek, s azután az atyja, Feleky, Havi és Szabó társulatainál szerepelt, s
nagyon korán megnősült feleségül véve Prielle Kornéliát. 1848-ben beállt katonának,
végigküzdötte a szabadságharcot, azután visszatért a színpadhoz, de 1852-ben sorozás
alá fogták, s bizonyosan elviszik, ha a temesvári közönség, mely bálványozta, ki
nem eszközli a szabadon bocsátását. 1854 áprilisában Aradról a Nemzeti Színházhoz
jött vendégszerepelni. Első fellépte, mint Kereszti Lőrinc, Czakó „Végrendelet-ében
nem nagyon sikerült, de már másnap a „Szép molnárné-ban az együgyü Jean-jával meghódította
a közönséget. Gr. Festetich Leó szerződtette, oly kis fizetéssel, hogy kották másolásával
kellett a hiányt pótolni, s kritikákat írni a „Hölgyfutár-ba. Népszerűsége, tehetsége
fejlődésevei, szerepről-szerepre fokozódott. Különösen szalon bonvivantokban volt
kitűnő. Máskülönben is művelődött. Megtanult franciául és angolul s nagyon sok darabot
fordított le. Élénk tollal írt tudósításokat külföldi útjairól, szellemes társalgó,
víg cimbora és derék ember volt. A „Színházi Látcső c. szaklapot szerkesztette,
1868-ban. Följegyzésre méltó, hogy az 1850-es évek végén ő vette fel elsőnek a magyar
ruhát. Még a sikerek delelőpontját érte el, olyan korán ragadta el a halál. Utolsó
fellépte 1872.szept. 30-án volt, Moreto „Közönyt közönnyel c. vígjátéka Moly szerepében.
Aznap vizsgálták meg dr. Nobl és Balogh Tihamér orvosok, tudtára adva, hogy a színpadtól
vissza kell vonulnia. Képzelhető, milyen lelkiállapotban volt s mégis olyan kitűnő
kedéllyel játszott, mint talán még soha. Mondta is neki Paulay Ede, mire ő bánatos
mosollyal felelte: „Tudod, ez a — hattyúdalom. Ugy is volt. — Holttestét Nagybányáról
Szatmárra szállították. A színház Vasvári Kovács Józsefet, a buzgó „funeratort küldte
ki intézkedések végett, s vasúton hozták Pestre, özvegye, Prielle Kornélia, aki
utolsó napjaiban nem mozdult mellőle, kisérte földi maradványait. Temetése nem csupán
impozáns, hanem megható is volt, az általános részvét minden meleg jeleivel. Már
nagybányai sógora, Schmit Sándor ügyvéd házától is nagy részvéttel kisérték utolsó
útjára. Szatmáron ötven fáklya lobogása mellett vitték koporsóját a vasúthoz. A
debreceni indóházban Kiss Sándor intendáns és az egész személyzet várta, s imádkozva,
koszorút helyezett koporsójára. A Nemzeti Színház gyászdíszbe öltözött előcsarnokában
ravatalozták föl. Rengeteg koszorú tanúskodott a nagy szeretetről. A temetés előtt
tömegesen zarándokoltak a gyászolók. Az ucca és az ablakok tömve voltak emberekkel.
Nov. 17-én d.u.3 órakor volt a temetés. Török Pál ev. ref. szuperintendens mondott
imát és halotti beszédet. Utána a színház énekesei Szerdahelyi atyjának gyásznégyesét
énekelték. Ezután megindult a menet, nehezen törve utat a hullámzó népsokaság között.
A színház előtt még egyszer megálltak, s Feleky beszélt. A sírnál Feleky József
segédlelkész (Miklós fia) imádkozott és Paulay Ede mondott szívből jövő búcsúztatót.
Ezután átadták a drága halottat az örök pihenésnek. Eltemették a kerepesi-úti temetőbe,
a XXVI. tábla, délnyugati sarkán, az I. sorban. Sirkőfelirata: „A szerelem túléli
az örömöket. — „Akik játszani tudják a fájdalmat, azok érezni is tudják. — Budapesten
a VIII. kerületben ucca-nevet kapott. — Biztos fellépésű, hódító megjelenésű, rokonszenves
egyéniségű színész volt, aki mind e jó tulajdonságait nagy műveltsége és tanulmánya
alá rendelve, elragadó művészi eredményeket tudott elérni. Különösen a francia vígjátékok
szalonhőseit testesítette meg könnyed szellemben, természetes mozdulatokkal, megnyerő,
elegáns föllépéssel. Feuillet és Sardou műveinek ő volt az első közvetítője a Nemzeti
Színházban, aminthogy ő volt a francia szellemnek leghivatottabb tolmácsolója is.
Ízig, vérig művész, aki mérhetetlen ambíciójával sohasem a népszerűséget, a nagy
vagy nagyobb fizetést, az előkelő összeköttetéseket ostromolta, hanem az igazi művészet
egyetlen terrénumát: a színpadot, ö dolgozta ki nagy buzgósággal az Orsz. Színészegyesület
nyugdíjintézetének első alapszabályait. Mellszobrát Engel József mintázta, 1877-ben,
és Aradi Zsigmond is elkészítette és Aradon helyezték el. — 1929. dec. 16-án Miskolcon
megülték születése százados évfordulóját. Az emlékünnepély a Nemzeti Színház előcsarnokában
elhelyezett márványtábla leleplezésével kezdődött, amelyen megjelent Mikszáth Kálmán
dr. főispán, Hodobay Sándor dr. polgármester, Bónis Aladár alispán és nagyszámú
előkelő közönség. A Himnusz eléneklése után Bulyovszky Gusztáv nyugalmazatt főügyész,
a szinügyi bizottság tagja méltatta Szerdahelyi Kálmán nagy művészetét. A város
nevében Halmay Béla dr. helyettes polgármester vette át az emléktáblát, majd Plank
Miklós városi tanácsnok a Lévay József Közművelődési Egyesület nevében koszorúzta
azt meg. A leleplezést követő díszelőadás előtt Hevesi Sándor dr., a budapesti Nemzeti
Színház igazgatója mondott emlékbeszédet Szerdahelyi Kálmánról. Ezután a miskolci
színtársulat nagy sikerrel adta elő Szigligeti Ede „Líliomfí c. darabját, amely
Szerdahelyi Kálmánnak kedves darabja volt. Első neje: Benke Jozefa, (L. o.) színésznő,
kivel 1857. júl. 12-én kelt egybe. Második neje: Prielle Cornélia, (L.o.),a hírneves
művésznő. — Eredeti színműve: „Rászedtek a komédiások. Fordításai: „Ál-jó emberek,
„Álmában beszél, „Egy millió, „Éjféli vonat, „Elkényeztetett férj, „Fehér szegfű,
„Fernande, „Ha nem káromkodik, „Három kalap, „Haza, „Házasság gőzerővel, „Jó barátok,
„Jó falusiak, „Kardalnok, (Chorista), „Kukliprédikációk, „Már alszik, „Marquisné
arcképe, „Nagyatya, „Nagybácsi végrendelete, „Nyolcadik pont, „Társaságból, „Utolsó
levél, „Váróteremben, „Villemers marquis, „Férj az ajtó előtt, operett szöveg; „Varázshegedű,
operett szöveg. (Erődi Jenő.) szin_IV.0292.pdf IV