Címszó: Szerémy Zoltán - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1861
SZULETESIEVTIZED 1865
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0297.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0297.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31275.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Szerémy
Zoltán
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/531275.htm
Szócikk: Szerémy Zoltán (középgéczi) (megye) színész,
sz. 1861-ben, (születés
éve) Nógrádmegyer (megye) községben,
régi nemes családból, amelynek első, oldalági ősét, Szerémy Györgyöt, (személy) (információ)
a história is említi, mint a mohácsi-vész
(megye) történetíróját.
Apja: Szerémy Gábor, (személy) (információ)
központi főszolgabíró volt Nógrádmegyében.
(megye) Anyja:
daruvári (megye)
Kacskovics Gizella, (személy) Kacskovics
Lajosnak, (személy)
az OMGE (intézmény)
és az Orsz. Kisdedóvó Egylet (intézmény)
egyik megalapítójának és akadémikusnak, Pest (megye) főjegyzőjének
volt a leánya. Szerémy Zoltánnak (személy) (információ)
öt testvére volt. Egyik nővére, Gizella,
szintén színésznő volt és, mint a magaidejének egyik legkiválóbb drámai hősnője
vált ki úgy a vidéken, mint a Vígszínház (intézmény)
(információ)
színpadán. Szerémy Zoltán, (személy) (információ)
aki előbb jogot végzett a pesti Pázmány
egyetemen, (intézmény)
(információ)
később annyira kivált, mint balassagyarmati
(megye) műkedvelő,
hogy teljesen a színészetre adta magát. Elvégezte 1890-ben (időpont) a
Színi tanodát, (intézmény)
(információ)
Csiky Gergely, (személy) (információ)
Szigeti József, (személy) (információ)
Bercsényi Béla (személy) (információ)
és Újházi Ede (személy) akadémiai
tanárok vezetésével és első szerződése keretében Kassán, (megye) Tiszay
Dezső (személy)
(információ)
színigazgató társulatánál kezdte meg működését.
Kassáról, (megye)
ahol csak egy évig volt, a kolozsvári Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
kötelékébe szerződött. Kiváló emberábrázoló
képessége ott oly előnyös mértékben fejlődött ki, hogy amikor Ditrói Mór, (személy) (információ)
tagokat toborzott a millenium évben megnyíló
budapesti Vígszínház (intézmény)
(információ)
számára, az elsők között kötötte le Szerémyt,
(személy)
(információ)
aki 33 éven keresztül, anélkül, hogy más
színházakhoz átszerződött volna (hívta pedig a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
is Vizváry (személy) megüresedett
szerepkörére) egyfolytában szolgálta a Vígszínház (intézmény)
(információ)
színpadát. Legkiválóbb szerepei: A palóc,
(szerep)
az „Ocskay brigadéros-ban, (cím) (információ)
Nagy István (szerep) (információ)
a Bródy: (szerep) (információ)
„Tanítónőjé-ben, (cím) a Kutyamosó
(szerep)
a „Takarodó-ban, (cím)
a Nagypapa, (szerep)
Szomory Dezső (személy) (információ)
„Györgyiké-jében, (cím) a Vén paraszt
(szerep)
(információ)
a „Dadá-ban (cím) és mindenekfölött
Molnár Ferenc (személy) (információ)
„Liliom-ában (cím) (információ)
Ficsúr. (szerep) Egyaránt
kiválót alkotott a francia (nemzetiség)
(információ)
darabokban is és ezekben rokonszenves abbékat,
öreg arisztokratákat utolérhetetlen charmmal tudott mindenha színpadra állítani.
Mint rendező és mint a fiatalok oktatója is kivált. Az Orsz. Liszt Ferenc Zenefőiskolához
(intézmény)
Mihalovits Ödön (személy) (információ)
igazgató előterjesztésére gróf Apponyi Albert
(személy)
(információ)
közoktatási miniszter 1907-ben (időpont) nevezte
ki tanárnak. Szerémy (személy) (információ)
ebben a tevékenységében is sok érdemet szerzett.
Növendékei közül igen sok kiváló jelese volt és van a magyar színpadoknak. Foglalkozik
szakirodalommal is és a Színészújságban (intézmény)
ő írta meg a Vígszínház (intézmény)
(információ)
30 éves történetét, a színház igazgatóságának
és a Magyar Rádió Részvénytársaság (intézmény)
(információ)
fölkérésére. Életrajzát negyvenéves színészkedésének
jubileuma alkalmából megírta és folytatásokban közölte az „Újság (intézmény)
hasábjain. Ez az írás, amely könyvalakban, bő illusztrációkkal is megjelent, bizonyára
sűrűn forgatott forrásmunkája lesz mindazoknak, akik a magyar színészet múltjában
búvárkodnak. A mű címe: „Emlékeim a régi jó időkből. (cím) Szerémy Zoltán
(személy)
(információ)
érdemeit Magyarország kormányzója kétszer
méltatta a Signum Laudis adományozására. A második Signum, amely a művész negyvenéves
jubileumával függ össze, egyike a legritkább esetekben adományozott polgári kitüntetéseknek.
Szerémy Zoltán (személy) (információ)
1929. (időpont) január
1-én nyugalomba vonult és, mint színész csupán a rádión át, a Stúdió termében vesz
részt egynémely előadásban. Pályatársai, akik mindig nagyrabecsülték Szerémyt (személy) (információ)
a Vígszínházát (intézmény)
(információ)
is megelőzve, impozáns jubileumot rendeztek
a tiszteletére a Rádióban 1929. (időpont) jún.
12-én, amidőn a művész a „Falu rosszá-ban (cím) (információ)
eljátszotta Gonosz Pista (szerep) (információ)
szerepét. Ez év szept. havában . Nógrádmegyer
(megye) nagyközség
díszpolgárává választotta. szin_IV.0297.pdf IV
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Szerémy Zoltán címszóvég 31275 Szócikk:
Szerémy Zoltán (középgéczi) ytelepulesy középgécz ytelepulesy középgéczi
ymegyey nógrád megye ykodvegy színész, sz. 1861-ben, Nógrádmegyer xtalanevtizedx
1875 xtalanevtizedx 1885 ytelepulesy nógrádmegyer ytelepulesy Nógrádmegyer
ymegyey nógrád megye ykodvegy községben, régi nemes családból, amelynek első, oldalági
ősét, Szerémy Györgyöt, yszemelynevy szerémy györgy yszemelynevy Szerémy György
yszemelynevy szerémy yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy Szerémy
yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy a história is említi, mint a mohácsi-vész
ytelepulesy mohács ytelepulesy mohács ymegyey baranya megye ykodvegy történetíróját.
Apja: Szerémy Gábor, yszemelynevy szerémy gábor yszemelynevy Szerémy Gábor
yszemelynevy szerémy yszemelynevy gábor yszemelynevy yszemelynevy Szerémy
yszemelynevy Gábor yszemelynevy ykodvegy központi főszolgabíró volt Nógrádmegyében.
ytelepulesy nógrádmegye ytelepulesy Nógrádmegyé ymegyey nógrád megye ykodvegy Anyja:
daruvári ytelepulesy daruvár ytelepulesy daruvár ymegyey temes megye ykodvegy Kacskovics
Gizella, yszemelynevy kacskovics gizella yszemelynevy Kacskovics Gizella
yszemelynevy kacskovics yszemelynevy gizella yszemelynevy yszemelynevy Kacskovics
yszemelynevy Gizella yszemelynevy ykodvegy Kacskovics Lajosnak, yszemelynevy
kacskovics lajos yszemelynevy Kacskovics Lajos yszemelynevy kacskovics
yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Kacskovics yszemelynevy Lajos
yszemelynevy ykodvegy az OMGE yintezmenyy omge yintezmenyy OMGE yintezmenyy
omge yintezmenyy yintezmenyy OMGE yintezmenyy ykodvegy és az Orsz. Kisdedóvó Egylet
yintezmenyy orsz. kisdedóvó egylet yintezmenyy Orsz. Ki yintezmenyy orsz.
yintezmenyy kisdedóvó yintezmenyy egylet yintezmenyy yintezmenyy Orsz.
yintezmenyy Ki yintezmenyy ykodvegy egyik megalapítójának és akadémikusnak, Pest
ytelepulesy pest ytelepulesy Pest ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye
ykodvegy főjegyzőjének volt a leánya. Szerémy Zoltánnak yszemelynevy szerémy
zoltán yszemelynevy Szerémy Zoltán yszemelynevy szerémy yszemelynevy zoltán
yszemelynevy yszemelynevy Szerémy yszemelynevy Zoltán yszemelynevy ykodvegy öt testvére
volt. Egyik nővére, Gizella, szintén színésznő volt és, mint a magaidejének egyik
legkiválóbb drámai hősnője vált ki úgy a vidéken, mint a Vígszínház yintezmenyy
vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy
Vígszính yintezmenyy ykodvegy színpadán. Szerémy Zoltán, yszemelynevy szerémy
zoltán yszemelynevy Szerémy Zoltán yszemelynevy szerémy yszemelynevy zoltán
yszemelynevy yszemelynevy Szerémy yszemelynevy Zoltán yszemelynevy ykodvegy aki
előbb jogot végzett a pesti Pázmány egyetemen, yintezmenyy pesti pázmány
egyetem yintezmenyy pesti Pá yintezmenyy pesti yintezmenyy pázmány yintezmenyy
yintezmenyy egyetem yintezmenyy yintezmenyy pesti yintezmenyy Pá yintezmenyy
ykodvegy később annyira kivált, mint balassagyarmati ytelepulesy balassagyarmat
ytelepulesy balassagyarmat ymegyey nógrád megye ykodvegy műkedvelő, hogy teljesen
a színészetre adta magát. Elvégezte 1890-ben xevtizedx 1895 a xtalanevtizedx
1905 Színi tanodát, yintezmenyy színi tanoda yintezmenyy Színi ta yintezmenyy
színi yintezmenyy tanoda yintezmenyy yintezmenyy Színi yintezmenyy ta
yintezmenyy ykodvegy Csiky Gergely, yszemelynevy csiky gergely yszemelynevy
Csiky Gergely yszemelynevy csiky yszemelynevy gergely yszemelynevy yszemelynevy
Csiky yszemelynevy Gergely yszemelynevy ykodvegy Szigeti József, yszemelynevy
szigeti józsef yszemelynevy Szigeti József yszemelynevy szigeti yszemelynevy
józsef yszemelynevy yszemelynevy Szigeti yszemelynevy József yszemelynevy
ykodvegy Bercsényi Béla yszemelynevy bercsényi béla yszemelynevy Bercsényi Béla
yszemelynevy bercsényi yszemelynevy béla yszemelynevy yszemelynevy Bercsényi
yszemelynevy Béla yszemelynevy ykodvegy és Újházi Ede yszemelynevy újházi ede
yszemelynevy Újházi Ede yszemelynevy újházi yszemelynevy ede yszemelynevy
yszemelynevy Újházi yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy akadémiai tanárok vezetésével
és első szerződése keretében Kassán, ytelepulesy kassa ytelepulesy Kassá
ymegyey abauj-torna megye ykodvegy Tiszay Dezső yszemelynevy tiszay dezső
yszemelynevy Tiszay Dezső yszemelynevy tiszay yszemelynevy dezső yszemelynevy
yszemelynevy Tiszay yszemelynevy Dezső yszemelynevy ykodvegy színigazgató társulatánál
kezdte meg működését. Kassáról, ytelepulesy kassa ytelepulesy Kassá ymegyey
abauj-torna megye ykodvegy ahol csak egy évig volt, a kolozsvári Nemzeti Színház
yintezmenyy kolozsvári nemzeti színház yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy
kolozsvári yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy
kolozsvá yintezmenyy ykodvegy kötelékébe szerződött. Kiváló emberábrázoló képessége
ott oly előnyös mértékben fejlődött ki, hogy amikor Ditrói Mór, yszemelynevy
ditrói mór yszemelynevy Ditrói Mór yszemelynevy ditrói yszemelynevy mór
yszemelynevy yszemelynevy Ditrói yszemelynevy Mór yszemelynevy ykodvegy tagokat
toborzott a millenium évben megnyíló budapesti Vígszínház yintezmenyy budapesti
vígszínház yintezmenyy budapest yintezmenyy budapesti yintezmenyy vígszínház
yintezmenyy yintezmenyy budapest yintezmenyy ykodvegy számára, az elsők között kötötte
le Szerémyt, yszemelynevy szerémy yszemelynevy Szerémy yszemelynevy szerémy
yszemelynevy yszemelynevy Szerémy yszemelynevy ykodvegy aki 33 éven keresztül, anélkül,
hogy más színházakhoz átszerződött volna (hívta pedig a Nemzeti Színház yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy is Vizváry yszemelynevy
vizváry yszemelynevy Vizváry yszemelynevy vizváry yszemelynevy yszemelynevy
Vizváry yszemelynevy ykodvegy megüresedett szerepkörére) egyfolytában szolgálta
a Vígszínház yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház
yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy színpadát. Legkiválóbb szerepei:
A palóc, yszerepy a palóc yszerepy A palóc yszerepy a yszerepy palóc yszerepy
yszerepy A yszerepy palóc yszerepy ykodvegy az „Ocskay brigadéros-ban, ycimy
ocskay brigadéros ycimy Ocskay brigadéros ycimy ocskay ycimy brigadéros ycimy
ycimy Ocskay ycimy brigadéros ycimy ykodvegy Nagy István yszerepy nagy istván
yszerepy Nagy István yszerepy nagy yszerepy istván yszerepy yszerepy Nagy
yszerepy István yszerepy ykodvegy a Bródy: yszerepy bródy yszerepy Bródy yszerepy
bródy yszerepy yszerepy Bródy yszerepy ykodvegy „Tanítónőjé-ben, ycimy
tanítónője ycimy Tanítónőjé ycimy tanítónője ycimy ycimy Tanítónőjé ycimy
ykodvegy a Kutyamosó yszerepy kutyamosó yszerepy Kutyamosó yszerepy kutyamosó
yszerepy yszerepy Kutyamosó yszerepy ykodvegy a „Takarodó-ban, ycimy takarodó
ycimy Takarodó ycimy takarodó ycimy ycimy Takarodó ycimy ykodvegy a Nagypapa, yszerepy
nagypapa yszerepy Nagypapa yszerepy nagypapa yszerepy yszerepy Nagypapa
yszerepy ykodvegy Szomory Dezső yszemelynevy szomory dezső yszemelynevy Szomory
Dezső yszemelynevy szomory yszemelynevy dezső yszemelynevy yszemelynevy Szomory
yszemelynevy Dezső yszemelynevy ykodvegy „Györgyiké-jében, ycimy györgyike
ycimy Györgyiké ycimy györgyike ycimy ycimy Györgyiké ycimy ykodvegy a Vén paraszt
yszerepy vén paraszt yszerepy Vén paraszt yszerepy vén yszerepy paraszt
yszerepy yszerepy Vén yszerepy paraszt yszerepy ykodvegy a „Dadá-ban ycimy dada
ycimy Dadá ycimy dada ycimy ycimy Dadá ycimy ykodvegy és mindenekfölött Molnár Ferenc
yszemelynevy molnár ferenc yszemelynevy Molnár Ferenc yszemelynevy molnár
yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy Ferenc
yszemelynevy ykodvegy „Liliom-ában ycimy liliom ycimy Liliom ycimy liliom ycimy
ycimy Liliom ycimy ykodvegy Ficsúr. yszerepy ficsúr yszerepy Ficsúr yszerepy
ficsúr yszerepy yszerepy Ficsúr yszerepy ykodvegy Egyaránt kiválót alkotott a francia
ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy
ynemzetisegy francia ynemzetisegy ykodvegy darabokban is és ezekben rokonszenves
abbékat, öreg arisztokratákat utolérhetetlen charmmal tudott mindenha színpadra
állítani. Mint rendező és mint a fiatalok oktatója is kivált. Az Orsz. Liszt Ferenc
Zenefőiskolához yintezmenyy orsz. liszt ferenc zenefőiskola yintezmenyy Orsz.
Li yintezmenyy orsz. yintezmenyy liszt yintezmenyy ferenc yintezmenyy
zenefőiskola yintezmenyy yintezmenyy Orsz. yintezmenyy Li yintezmeny Mihalovits
Ödön yszemelynevy mihalovits ödön yszemelynevy Mihalovits Ödön yszemelynevy
mihalovits yszemelynevy ödön yszemelynevy yszemelynevy Mihalovits yszemelynevy
Ödön yszemelynevy ykodvegy igazgató előterjesztésére gróf Apponyi Albert yszemelynevy
gróf apponyi albert yszemelynevy gróf Apponyi Albert yszemelynevy gróf
yszemelynevy apponyi yszemelynevy albert yszemelynevy yszemelynevy gróf
yszemelynevy Apponyi yszemelynevy Albert ysz közoktatási miniszter 1907-ben xevtizedx
1905 nevezte xtalanevtizedx 1915 xtalanevtizedx 1925 ki tanárnak. Szerémy yszemelynevy
szerémy yszemelynevy Szerémy yszemelynevy szerémy yszemelynevy yszemelynevy Szerémy
yszemelynevy ykodvegy ebben a tevékenységében is sok érdemet szerzett. Növendékei
közül igen sok kiváló jelese volt és van a magyar színpadoknak. Foglalkozik szakirodalommal
is és a Színészújságban yintezmenyy színészújság yintezmenyy Színészú
yintezmenyy színészújság yintezmenyy yintezmenyy Színészú yintezmenyy ykodvegy ő
írta meg a Vígszínház yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy
vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy 30 éves történetét,
a színház igazgatóságának és a Magyar Rádió Részvénytársaság yintezmenyy magyar
rádió részvénytársaság yintezmenyy Magyar R yintezmenyy magyar yintezmenyy
rádió yintezmenyy részvénytársaság yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy R
yintezmenyy ykodvegy fölkérésére. Életrajzát negyvenéves színészkedésének jubileuma
alkalmából megírta és folytatásokban közölte az „Újság yintezmenyy újság
yintezmenyy Újság yintezmenyy újság yintezmenyy yintezmenyy Újság yintezmenyy
ykodvegy hasábjain. Ez az írás, amely könyvalakban, bő illusztrációkkal is megjelent,
bizonyára sűrűn forgatott forrásmunkája lesz mindazoknak, akik a magyar színészet
múltjában búvárkodnak. A mű címe: „Emlékeim a régi jó időkből. ycimy emlékeim a
régi jó időkből ycimy Emlékeim a régi jó időkből ycimy emlékeim ycimy a ycimy
régi ycimy jó ycimy időkből ycimy ycimy Emlékeim ycimy a ycimy régi ycimy jó
ycimy időkből ycimy ykodve Szerémy Zoltán yszemelynevy szerémy zoltán
yszemelynevy Szerémy Zoltán yszemelynevy szerémy yszemelynevy zoltán
yszemelynevy yszemelynevy Szerémy yszemelynevy Zoltán yszemelynevy ykodvegy érdemeit
Magyarország kormányzója kétszer méltatta a Signum Laudis adományozására. A második
Signum, amely a művész negyvenéves jubileumával függ össze, egyike a legritkább
esetekben adományozott polgári kitüntetéseknek. Szerémy Zoltán yszemelynevy
szerémy zoltán yszemelynevy Szerémy Zoltán yszemelynevy szerémy yszemelynevy
zoltán yszemelynevy yszemelynevy Szerémy yszemelynevy Zoltán yszemelynevy
ykodvegy 1929. xevtizedx 1925 január 1-én nyugalomba vonult és, mint színész csupán
a rádión át, a Stúdió termében vesz részt egynémely előadásban. Pályatársai, akik
mindig nagyrabecsülték Szerémyt yszemelynevy szerémy yszemelynevy Szerémy
yszemelynevy szerémy yszemelynevy yszemelynevy Szerémy yszemelynevy ykodvegy a Vígszínházát
yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy
yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy is megelőzve, impozáns jubileumot rendeztek
a tiszteletére a Rádióban 1929. jún. xtalanevtizedx 1935 12-én, amidőn a művész
a „Falu rosszá-ban ycimy falu rossza ycimy Falu rosszá ycimy falu ycimy rossza
ycimy ycimy Falu ycimy rosszá ycimy ykodvegy eljátszotta Gonosz Pista yszerepy
gonosz pista yszerepy Gonosz Pista yszerepy gonosz yszerepy pista yszerepy
yszerepy Gonosz yszerepy Pista yszerepy ykodvegy szerepét. Ez év szept. havában
. Nógrádmegyer ytelepulesy nógrádmegyer ytelepulesy Nógrádmegyer ymegyey nógrád
megye ykodvegy nagyközség díszpolgárává választotta. szin_IV.0297.pdf IV
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Szerémy Zoltán - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1861
SZULETESIEVTIZED 1865
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0297.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0297.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31275.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Szerémy
Zoltán
Szócikk: Szerémy Zoltán (középgéczi) színész, sz.
1861-ben, Nógrádmegyer községben, régi nemes családból, amelynek első, oldalági
ősét, Szerémy Györgyöt, a história is említi, mint a mohácsi-vész történetíróját.
Apja: Szerémy Gábor, központi főszolgabíró volt Nógrádmegyében. Anyja: daruvári
Kacskovics Gizella, Kacskovics Lajosnak, az OMGE és az Orsz. Kisdedóvó Egylet egyik
megalapítójának és akadémikusnak, Pest főjegyzőjének volt a leánya. Szerémy Zoltánnak
öt testvére volt. Egyik nővére, Gizella, szintén színésznő volt és, mint a magaidejének
egyik legkiválóbb drámai hősnője vált ki úgy a vidéken, mint a Vígszínház színpadán.
Szerémy Zoltán, aki előbb jogot végzett a pesti Pázmány egyetemen, később annyira
kivált, mint balassagyarmati műkedvelő, hogy teljesen a színészetre adta magát.
Elvégezte 1890-ben a Színi tanodát, Csiky Gergely, Szigeti József, Bercsényi Béla
és Újházi Ede akadémiai tanárok vezetésével és első szerződése keretében Kassán,
Tiszay Dezső színigazgató társulatánál kezdte meg működését. Kassáról, ahol csak
egy évig volt, a kolozsvári Nemzeti Színház kötelékébe szerződött. Kiváló emberábrázoló
képessége ott oly előnyös mértékben fejlődött ki, hogy amikor Ditrói Mór, tagokat
toborzott a millenium évben megnyíló budapesti Vígszínház számára, az elsők között
kötötte le Szerémyt, aki 33 éven keresztül, anélkül, hogy más színházakhoz átszerződött
volna (hívta pedig a Nemzeti Színház is Vizváry megüresedett szerepkörére) egyfolytában
szolgálta a Vígszínház színpadát. Legkiválóbb szerepei: A palóc, az „Ocskay brigadéros-ban,
Nagy István a Bródy: „Tanítónőjé-ben, a Kutyamosó a „Takarodó-ban, a Nagypapa, Szomory
Dezső „Györgyiké-jében, a Vén paraszt a „Dadá-ban és mindenekfölött Molnár Ferenc
„Liliom-ában Ficsúr. Egyaránt kiválót alkotott a francia darabokban is és ezekben
rokonszenves abbékat, öreg arisztokratákat utolérhetetlen charmmal tudott mindenha
színpadra állítani. Mint rendező és mint a fiatalok oktatója is kivált. Az Orsz.
Liszt Ferenc Zenefőiskolához Mihalovits Ödön igazgató előterjesztésére gróf Apponyi
Albert közoktatási miniszter 1907-ben nevezte ki tanárnak. Szerémy ebben a tevékenységében
is sok érdemet szerzett. Növendékei közül igen sok kiváló jelese volt és van a magyar
színpadoknak. Foglalkozik szakirodalommal is és a Színészújságban ő írta meg a Vígszínház
30 éves történetét, a színház igazgatóságának és a Magyar Rádió Részvénytársaság
fölkérésére. Életrajzát negyvenéves színészkedésének jubileuma alkalmából megírta
és folytatásokban közölte az „Újság hasábjain. Ez az írás, amely könyvalakban, bő
illusztrációkkal is megjelent, bizonyára sűrűn forgatott forrásmunkája lesz mindazoknak,
akik a magyar színészet múltjában búvárkodnak. A mű címe: „Emlékeim a régi jó időkből.
Szerémy Zoltán érdemeit Magyarország kormányzója kétszer méltatta a Signum Laudis
adományozására. A második Signum, amely a művész negyvenéves jubileumával függ össze,
egyike a legritkább esetekben adományozott polgári kitüntetéseknek. Szerémy Zoltán
1929. január 1-én nyugalomba vonult és, mint színész csupán a rádión át, a Stúdió
termében vesz részt egynémely előadásban. Pályatársai, akik mindig nagyrabecsülték
Szerémyt a Vígszínházát is megelőzve, impozáns jubileumot rendeztek a tiszteletére
a Rádióban 1929. jún. 12-én, amidőn a művész a „Falu rosszá-ban eljátszotta Gonosz
Pista szerepét. Ez év szept. havában . Nógrádmegyer nagyközség díszpolgárává választotta.
szin_IV.0297.pdf IV
