Címszó: Szigligeti Ede - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1814
SZULETESIEVTIZED 1815
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0316.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0316.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31324.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Szigligeti
Ede
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/531324.htm
Szócikk: Szigligeti Ede színműíró, a Nemzeti Színház
(intézmény)
(információ)
igazgatója, a Magy Tud. Akadémia (intézmény)
levelező tagja, a Kisfaludy- és Petőfi Társaság (intézmény)
rendes tagja, a Szinészakadémia (intézmény)
tanára, sz. 1814. (születés
éve) márc. 8-án, Nagyváradolasziban, (megye) — megh.
1878. jan. 19-én, Budapesten, (Budapest)
Wesselényi-u. 15. sz. a. házban. Családi neve: Szathmáry József (személy) (információ)
volt. Hasonnevű atyja földbirtokos és ügyvéd,
anyja Szerepi Kelemen Katalin (személy) volt.
Iskoláit a negyedik latin osztályig Nagyváradon (megye) járta,
a többit és az akadémiai tanfolyamot Temesvárt. (megye) Az akadémia
ifjúsága közt irodalmi társulatot alakított és már itt kitűnt ügyes tollforgatásával.
Ez időben műkedvelői előadásokat is rendezett iskolatársaival, papiros -
diszítményekkel, melyeket a házuk padlásán készített el és erről önéletrajzában
ezeket írja: „Soha oly magasztos gyönyört nem élveztem, mint ezen előadás előkészületei
között. 1882-ben (időpont) orvos
akart lenni, de a szülei ellenezték, papnak szánták és végül a mérnökség mellett
állapodtak meg; Vargha János (személy) mellett
1832-től (időpont)
gyakorolta is magát a Körös szabályozásánál, de e téren nem volt maradása. Feljött
Pestre (Budapest)
és az „Aurorá-ba (intézmény)
kezdett dolgozgatni: kezdetben sikertelenül. Látva, hogy előrehaladását részben
nyelvismerethiány gátolja: egész buzgalommal hozzáfogott a német (nyelv) (információ)
nyelv tanulásához. Ekkor történt, hogy a
magyar színészet legjelesebbjei: Kántorné, (személy) Megyeri,
(személy)
(információ)
Bartha (személy) (információ)
Budán (Budapest)
kísérleteztek, ami az ifjú lelkét tettekre késztette — színésszé lenni. Lukács Márton
(személy)
(információ)
orvosnövendék, — házigazdájának fia — akkor
tanította Fáy András (személy) (információ)
fiát, Gusztávot, zongorázni. Vele szövetkezett,
s általa megnyerte az audienciát Fáy Andrásnál, (személy) (információ)
majd Döbrenteinél, (személy) (információ)
s egy hónapi gondolkozási időt nyervén, egy
további „próba hónapra szerződtették. Döbrentei (személy) (információ)
és Sz. között ekkor ez a párbeszéd folyt
le: „Tud-e kegyed táncolni? „Igen is, tudok; diákkoromban jó táncos voltam, s nem
igen kaptam kosarat. (Sz. egy bálból sem maradt el s három éjet is keresztül táncolt.)
Döbrentei (személy)
(információ)
úgy látszott, nagyon elégedett volt a válasszal.
Mindjárt is leült, s egy pár sort irt egy darabka papírra s kezébe ily szókkal adta:
„Menjen ezzel Kaczér (személy) (információ)
úrhoz, ő majd megpróbálja. (Kaczér Ferenc
(személy)
(információ)
volt a budai színtársulat (intézmény)
(információ)
táncoktatója s mivel Sz. jól tudott táncolni,
jó információt adott a színház igazgatóságának.) 1834. (időpont) aug.
15- én lépett fel először Budán, (Budapest)
ahol a „Szent István (cím) (információ)
c. drámában Wentzel lovag (szerep) szerepét
osztották neki. Mind a három felvonásban meg kellett jelennie, de csak a Il.-ban
volt egy egysoros mondókája. Már hetekkel az előadás előtt kínokat és álmatlan éjszakákat
állott ki és mikor megkezdődött az előadás, iszonyúan rettegett, hogy bele sül,
pedig — kihúzták a mondókáját. Mind a három felvonásban szerepelt, de szólnia nem
volt alkalma. Csak utólag tudta meg, hogy így akarták a színpadhoz szoktatni. Az
igazi „első fellépése „Montfanconi Johannában (cím) volt. Egy
vazallust kellett játszania, a kit megkötözve és reszketve vezettek egy zsarnok
fejedelem elé. Mintha neki írták volna ezt a szerepet. Senki olyan művészettel nem
reszketett. Tudvalevő, hogy eredeti neve Szathmáry József (személy) (információ)
volt, de atyja parancsára meg kellett változtatnia.
Erről így ír: „Meghagyta, hogy tüstént menjek vissza mérnöknek, vagy legyek akármi,
csak színész ne: különben feljön Pestre (Budapest)
s csak főbe lő; addig pedig ne merjem nevét használni, mert kitagad, s rólam mit
sem akar tudni. — Tudtam, hogy szíve nem érzi, a mit keze írt: azt is, hogy puskaportermészetű
ugyan, de még egy nyulat sem lőtt, s haragja, a mily hirtelen fellobban, épp oly
hirtelen ellobog; de én is éreztem, hogy velem igazságtalanság történt, s föltettem
magamban, hogy engedni nem fogok. -— Anyám levele jobban hatott rám; ő is el volt
keseredve ; de nem fenyegetett — hiába, ő anya volt. Fájt a ki tagadás, s némi szorongást
éreztem, ha elgondoltam, hogy el vagyok hagyatva, nincs senki és semmim — még nevem
sincs; de önérzetet adott az a gondolat, hogy most már ura vagyok sorsomnak, s nem
függök senkitől. Döbrenteihez (személy) (információ)
mentem, s megkértem, hogy legyen szabad nevemet
megváltoztatnom. Ő is nagyon természetesnek találta, hogy a ki színész lesz, a család-nevét
— hogy mondta, már nem tudom, ugy hiszem — nem használja. Döbrentei (személy) (információ)
kereste ki egy kézikönyvből: „Szigliget!
(megye) Szigligetben
(megye) fogunk
élni ... ez jó . . . legyen „Szigligeti! (személy) (információ)
1835. (időpont) febr.
havában Budára (Budapest)
szerződött 40 frt fizetésre; ezért kötelezve volt évenkint egy darabot írni vagy
két darabot fordítani, részt kellett venni a balletben és a kórusban is. 1837-1840-ben
(időpont)
a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
könyvtárosa, 1859 (időpont) márc.
havában pedig a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
művezetője lett. (Lásd: „Budapesti Hirlap,
(intézmény)
(információ)
1859 (időpont) márc.
20.) 1873-1878-ig (időpont) az
intézet igazgatója volt. „Szigligeti (személy) (információ)
nem annyira egyes müveinek örökérvényű jelenségével
tette nevét elévülhetetlenné, mint inkább egész munkásságával s annak általános
hatásával. Művei közt vannak kitűnők, a népszínmű terén úttörő volt, mégis nagyságának
nem ezekben van igazi mértéke, hanem abban, hogy a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
első, legnehezebb időszakában, egy emberöltőn
keresztül úgyszólván egymaga akkora fontosságú munkát végzett a magyar színpad felvirágoztatására,
mint korának összes jeles színészei együttvéve. A színházat nemcsak a jó művészi
személyzet élteti, hanem ép oly mértékben a jó műsor, s a negyvenes évek kezdetétől
haláláig Szigligeti (személy) (információ)
vállán nyugodott a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
s az egész magyar színpad műsora. Magyar
színházi műsorról tulajdonkép csak Kisfaludy Károly (személy) (információ)
óta lehet szó. Az ő korai halála után jó
darabig nem volt, a ki örökét fejlesztette volna. Az irodalomban erős áramlat mutatkozott
a dráma felé, legjelesebb költőink a színpad érdekében használták fel erejüket,
műsort teremteni azonban nem tudtak, mert darabjaik költői szépségük mellett sem
birtak gyökeret verni a színpadon. Ez pedig kétszeres baj volt ép abban az időben,
mikor mind erősebb hullámokat vert s mind több sikerrel kecsegtetett a pesti állandó
Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
megalapításának eszméje. Szigligeti (személy) (információ)
ép akkor lépett fel, mikor a legnagyobb szükség
volt rá. Az a szent lelkesedés vitte a színpadra, a mely egykor Petőfit, (személy) (információ)
sőt a csendes szemlélődő Aranyt (személy) (információ)
is egy időre tévedésbe ejtette hivatása felől,
s mint e nagyok, ő is csakhamar lemondott a színművészi babérokról. Csakhogy ő ezzel
nem vált meg a színpadtól, munkása maradt, mint színházi tisztviselő s mint drámaíró.
Alig van irodalmunkban példa rá, hogy valaki oly kizárólagosan egy irodalmi ág mívelésére
szentelte volna magát, mint Szigligeti (személy) (információ)
a drámára. Ereje e központosításának köszönheti
az irodalom drámaírói munkásságának nemcsak óriási terjedelmét (több mint száz darabot
írt!), hanem mély hatását is. Minden izében színpadi ember volt, erős érzékkel a
szinszerüség gyakorlati követelményei iránt, azzal a biztonsággal, a mely a cselekvény
adta lehetőségek közül ki tudta választani azt, a mely leginkább elnyerheti a közönség
tetszését s azzal a komolysággal, mely nem pályázik a tömeg alantasabb ösztöneire,
hanem erős kézzel fölemeli a nézőt magához, a saját magasabb álláspontjára. A negyvenes
évek heves, de alapjában tárgytalan irodalmi harcában, mely a színpadi s a költői
hatás túlsúlya körül folyt, Ő inkább hajlott a színpadi hatás követelményéhez, mert
csak ezzel édesgethette magához a közönséget, de azért a költői hatást sem ejtette
el. Jelesebb művei, mint „Fenn az ernyő, nincsen kas, (cím) (információ)
„Liliomfi, (cím) (információ)
„Trónkereső, (cím) stb., ha
pusztán mint irodalmi műveket tekintjük is, magas színvonalon állanak, melynél magasabbat
kevesen értek el drámaíróink közül. A népszínműnek tudvalevőleg Szigligeti (személy) (információ)
a megteremtője; ez működésének legeredetibb
oldala. A magyar köznépet ő vitte a színpadra mint komoly szereplőt, drámaírói elődei
csak bohózatos hatásra alkalmas elemet láttak benne. Szigligetit (személy) (információ)
ebben nem vezették külföldi előképek, hanem
egyrészt saját helyes színpadi érzéke, másrészt pedig a negyvenes évek ama demokratikus
áramlata, a mely politikailag a jobbágyság eltörlésében, irodalmilag pedig a népnemzeti
irány diadalra jutásában érte el tetőpontját. A maga teremtette műfajnak egyszersmind
legkitűnőbb példáit is megalkotta, melyekkel a közvetlen utána következőknek is
alig egy-két darabja ért föl, a későbbi nemzedék művei pedig mélyen alatta maradnak.
Az újabb drámaírói nemzedéknek egyik legsúlyosabb mulasztása ép az, hogy Szigligeti
(személy)
(információ)
merész és sikeres kezdését a népszínmű terén
nem tudta fejleszteni s e kedvelt és gyökeresen magyar műfajt el hagyta laposodni.
Az a negyven év, melyet Szigligeti (személy) (információ)
a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
szolgálatában töltött, a küzdelmek, a súlyos
válságok időszaka, de egyúttal a nagy sikereké s a szilárd alapvetésé is. Abban
pedig, hogy a színház s vele az egész magyar szinészet a válságokból épen tudott
kimenekülni, sőt fejlődni is, ép úgy Szigligetié (személy) (információ)
a főérdem, mint a későbbi nagy sikerekben.
Mint a színház tisztviselője, majd igazgatója s mint a magyar drámaírás egyik legerősebb
munkása, egész életét, minden munkáját, szive minden dobbanását a magyar szinügyre
áldozta, melynek föllendülésében nálánál nagyobb érdeme nincs senkinek. („Vasárnapi
Újság, (intézmény)
(információ)
1904. (időpont) 11.
sz.)Érdemei elismeréséül a M. Tud. Akadémia (intézmény)
1840. (időpont)
szept. 5-én levelező tagjának választotta. A Petőfi- (intézmény)
(információ)
és Kisfaludy Társaság (intézmény)
(információ)
is tagjai közé választotta. Az irók és művészek
társaságának elnöke volt. Ferenc József király (személy) 1872-ben,
(időpont)
midőn századik színműve, a „Struensee (cím) adatott a
Nemzeti Színházban, (intézmény)
(információ)
a Ferenc József-renddel (személy) tüntette
ki. Tanár volt a Sziniakadémián (intézmény)
és a 70-es években a hivatalos lapba szini bírálatokat írt. — 1870. (időpont) febr.
végén családi nevét Szigligeti-re (személy) (információ)
változtatta hivatalosan. (Lásd: „Ellenőr
(intézmény)
1870. (időpont)
febr. 26.) Utolsó szavai ezek voltak: „Végem van, segítsetek! Gyászjelentéséről
a következő sorokat jegyezzük fel: „Mint drámaíró és tisztviselő egyaránt erős támasza
volt ő a nemzeti színháznak, fennállása óta 40 éven át. Nincs az országban művelt
ember, ki nem ismerte fáradhatatlan tevékenységének sikereit, nem méltányolta önzetlen
jellemének tisztaságát, nem melegedett hazafias alkotásainak tüzénél. Ő a nemzet
halottja! Koporsójánál Feleky Miklós, (személy) (információ)
Rákosi Jenő, (személy) (információ)
Váradi Antal (személy) (információ)
és Paulay Ede (személy) (információ)
mondtak búcsúbeszédet. Eltemették a Kerepesi-uti
temetőbe, a IV. tábla, északnyugati rész I. sorába, a III. sírhelyre. Nagyváradi
(megye) szülőházát
1878. (időpont)
márc. 8-án emléktáblával jelölték meg, melynek ez a felirata: „Bölcsőd itt ringott,
itt gyúlt ki az isteni szikra. A művészet egén lángoló csillag utóbb, A láng most
kialudt, de kihat dicsfénye örökké. S míg magyar él, neved és szent porod áldva
leend. (Szikszay Dániel (személy) tvszéki
bíró.) Ugyancsak Nagyváradon (megye) megalakult
egy nevéről elnevezett irodalmi társaság, 1892. (időpont) okt.
1-én, Rádl Ödön (személy) elnöklete
alatt. — 1912. (időpont) dec.
15-én leleplezték bronz mellszobrát a nagyváradi (megye) színház
előtt, mely szintén az ő nevéről van elnevezve. A szobor Margó Ede (személy) (információ)
ihletett alkotása. Nagyvárad-Olasziban (megye) egy kis
ucca a nagy íróról van elnevezve. — Születése 100 éves évforduló Ját 1914. (időpont) márc.
7-én nagy fénnyel ülte meg a Nemzeti Színház, (intézmény)
(információ)
midőn bemutatták Herczeg Ferenc (személy) (információ)
„Ünnepi játék (cím) c. prológusát,
— ezt követte a „Fenn az ernyő, nincsen kas (cím) (információ)
c. vj. Sz. kéziratai a Nemzeti Múzeumban
(intézmény)
(információ)
vannak. E kéziratok között van: 77 számozott
kötet (Szigligeti (személy) (információ)
színművei címmel), 7 számozott kötet (Szigligeti
(személy)
(információ)
műfordításai) , 2 színmű és a Perényi Péter
(személy)
(információ)
című költői elbeszélés és 5 kötet vegyes
prózai dolgozat. A Szigligeti-kéziratokkal (személy) (információ)
együtt őrzik a múzeumban 4 kötetben Szigligeti
(személy)
(információ)
hírlapi cikkeit és nekrológjait, 11 darabjának
cenzúrai példányát, 1 eredeti és 4 fordított színművének súgópéldányát, végül levelezésének
egy töredékét: 34 levelét és 6 hozzá intézett levelet. Ez a tekintélyes gyűjtemény
nem foglalja magában Szigligeti (személy) (információ)
összes műveit, —- alig felénél többet. Szigligeti
(személy)
(információ)
kéziratainak nagy a jelentősége azért is,
mert Szigligetinek (személy) (információ)
aránylag kevés műve került nyomtatás alá.
Ennek az akkori speciális nyomdai viszonyokon kívül maga a költő elhatározása is
oka volt; az ő korában ugyanis semmi sem védte a költői terméket s így ha az nyomtatásban
megjelent, azt bárki szabadon felhasználhatta. Mégis legjobb és legnépszerűbb művei
megjelentek nyomtatásban a „Nemzeti Színház Könyvtára (intézmény)
(információ)
című vállalat kiadásában. A múzeumban őrzött
kéziratai közül a következők nem jelentek meg seholsem nyomtatásban : „Nagyidai
cigányok, (cím)
népszínmű három felvonásban, „Egy szinésznő, (cím) (információ)
szomorújáték egy felvonásban. „A megtagadott,
(cím) dráma
négy felvonásban, „Renegát, (cím) dráma négy
felvonásban, „Fidibusz, (cím) népszínmű
három felvonásban, „Vid, (cím) történeti
dráma négy felvonásban, „Az egri nő, (cím) szomorújáték
öt felvonásban, „Az aggteleki barlang, (cím) népszínmű
két képben. „A nagyapó, (cím) vígjáték
három felvonásban, „Andronik, (cím) történeti
szomorújáték öt képben, „IV. István, (cím) történeti
dráma Öt képben, „III. Béla (cím) történeti
dráma négy felvonásban, „Az arckép, (cím) dráma négy
felvonásban, „Árgyil és Tündér Ilona, (cím) néprege három
felvonásban, „Csokonai, (cím) (információ)
színmű három felvonásban, „Pünkösdi királyné,
(cím) vígjáték
két képben és végül „Pál fordulása, (cím) szinmű két
jelenetben. A nagy színműíró halálának 50. évfordulója alkalmából a Nemzeti Színházban
(intézmény)
(információ)
a „Liliomfi (cím) (információ)
c. vj-a került színre, 1928. (időpont) jan.
18-án, — Neje: Sperling Franciska, (személy) sz.
1817-ben, (születés
éve) megh. 1893. júl. 14-én, Budapesten. (Budapest)
Első szinikisérlete a Nemzeti Színházban (intézmény)
(információ)
1841. (időpont) nov.
27-én volt, a „Belizar-ban, (cím) Antónia (szerep) szerepében.
— Gyermekei: Anna, Aranka, Ferike, Jolán és József. (L. címszavuk alatt.) Szigligeti
Ede (személy)
(információ)
összes eredeti és fordított színművei: „Aba
(cím) (információ)
szinj. 5 felv. 1838. (időpont) dec.
20. „Adósok börtöne, (cím) dr 3 felv.
1860. (időpont)
máj. 1. „Aggteleki barlang, (cím) népsz. 4
felv. 1851. (időpont)
máj. 31. „Ál-Endre, (cím) dr 4 szak.
1841. (időpont)
febr. 15. „Álmos, (cím) dr 3 felv.
1859. (időpont)
nov. 4. „Amerikai (cím) (információ)
népsz. 100 arannyal jutalmazva. Zen. szerz.
Állaga Géza. (személy)
1872. (időpont)
nov. 8-án került szinre. „Andronik (cím) szomoruj.
5 felv. 1851. (időpont) dec.
29. „Április elseje, (cím) vj 1 felv.
1836. (időpont)
„Arckép, (cím)
szmű. 1852. (időpont)
szept. 7. „Árgyil és Tündér Hona, (cím) néprege 3
felv. 1853. (időpont)
ápr. 16. „Árviz, (cím)
1846. (időpont)
„Babérfa és koldusbot, (cím) írta: Holtey,
(személy)
„Bajusz, (cím)
(információ)
vj 1868. (időpont) okt.
4. (Pályadíjat nyert) „Balekfogók, (cím) „III, Béla,
(cím) dr 5 felv.
1852. (időpont)
máj 10. „IV. Béla, (cím) trag. 5 felv.
1877. (időpont)
jan. 26. (Pályadíjat nyert.) „Béldi Pál, (cím) (információ)
szomoruj 5 felv. 1857. (időpont) ápr.
24. (Pályadíjat nyert) „Boldogság első napja, (cím) opera-szöveg
fordítása. „Bujdosó kocsija, (cím) írta: Meliesville.
(személy)
„Bujdosó kuruc, (cím)
dr 3 felv. 1863. (időpont) okt.
2. „Castor és Pollux (cím) vj 3 felv.
1854. (időpont)
okt. 16. „Cigány, (cím) (információ)
népsz. 1853. (időpont) dec.
17. (L. o.) „Csikós, (cím) (információ)
népsz. 3 felv. 1847. (időpont) jan,
23. (L. o.) „Csokonai szerelme, (cím) (információ)
vj 3 felv. 1855. (időpont) márc.
22. „Czillei Fridrik vagy Frangepán Erzsébet, (cím) (információ)
dr 3 felv. 1835. (időpont) okt.
3. „Dalos Pista, (cím)
népsz. 3 felv. 1856. (időpont) febr.
22. „Dávid, (cím)
(információ)
„Debreceni bíró, (cím) (információ)
opera-szöveg, 1863. (időpont) „Debreceni
rüpők, (cím)
(információ)
népsz. 1845. (időpont) „Didier,
(cím) írta Hugó
Victor. (személy)
(információ)
„Dienes vagy: Királyi ebéd, (cím) szmű. 1836.
(időpont)
dec. 27. és újra: 1837. (időpont) jan.
27. „Diocletian, (cím)
szomoruj. 5 felv. 1855. (időpont) szept.
19. „Dózsa György, (cím) (információ)
opera-szöveg. „Egmont, (cím) szomoruj.
Írta: Goethe. (személy) (információ)
1870. (időpont) dec.
14. Feluj. 1882. (időpont) jan.
9. 1908. (időpont)
jan. 27. (Salgó Ernő (személy) (információ)
fordítása szerint.) „Egri nő, (cím) (információ)
dr 5 felv. 1851. (időpont) ápr.
26. „Egy árvaleány története, (cím) (információ)
(Somló Sándor (személy) (információ)
felfedezte 1914.) (időpont) „Egy
nagyratermett férfiú, (cím) (információ)
Teleki-díját (személy) (információ)
nyert vj. 1864. (időpont) máj.
11. „Egy szekrény rejtelme, (cím) (információ)
szmű 3 felv. 1846. (időpont) febr.
28. „Egy színésznő, (cím) (információ)
dr 5 felv. 1847. (időpont) szept.
4. „Eladó leányok, (cím) vj 3 felv.
1863. (időpont)
jún. 16. „Előjáték Lángh Ádám félszázados ünnepére, (cím) (információ)
1842. (időpont) máj,
5. „Elveszem nőmet, (cím) írta: Ellmenreich.
(személy)
„Essex gróf, (cím)
(információ)
írta: Laube Henrik. (személy) (információ)
1856. (időpont) szept.
1. Újra: 1882. (időpont) okt.
9. „Fenn az ernyő, nincsen kas,vj. (cím) (információ)
1858. (időpont) ápr.
26. (Pályadíjat nyert.) A Vígszínház (intézmény)
(információ)
társulata az Urániában (intézmény)
előadta: 1916. (időpont) szept.
30. „Fény árnyai, (cím) (információ)
1865. (időpont) (Pályadíjat
nyert.) „Fidibusz, (cím) népsz. 3
felv. 1850. (időpont)
ápr. 20. „Fogadott leány, (cím) opera-szöveg.
„Frangepán Erzsébet, (cím) (Lásd:„Czillei
Fridrik) (cím)
(információ)
„Gerő, (cím) (információ)
szomoruj. 4 felv. előjátékkal, 1844. (időpont) jan.
4. „Gritti, (cím)
(információ)
1845. (időpont) ápr.
19. „Gyászvitézek, (cím) dr 4 felv.
1838. (időpont)
jún. 8. „Halottak emléke, (cím) dr. 1867.
(időpont)
márc. 31. „Háromszéki leányok, (cím) népsz. 3
felv. 1874. (időpont)
okt. 30. „Házassági három parancs, (cím) vj 1850.
(időpont)
dec. 20. „Házasult és eltemettetett. (cím) Írta: Kenney.
(személy)
„III. Henrik és udvara, (cím) írta: Schiff.
(személy)
(információ)
1837. (időpont) dec.
7. „Hontalan magyarok. (cím) „Honvéd,
(cím) (Írta:
1867. (időpont)
aug. Lásd: „Főv. Lapok, (intézmény)
1867. (időpont)
aug. 25.) „Howard Katalin, (cím) írta: Gottschall
Rr. (személy)
(információ)
„Húszezer forint és szerelmes lakatosok,
(cím) „Istenhegyi
székely leány, (cím)
„IV. István, (cím)
dr. 5 felv. 1852. (időpont) ápr.
3. „Kedv és hivatás (cím) , vj 3 felv.
1869. (időpont)
nov. 19. „Kemény Simon, (cím) (információ)
„Kényes Bertók, (cím) (információ)
vig. szmű 3 felv. Zen. szerz. Erkel Gyula.
(személy)
(információ)
A Népszínházban (intézmény)
(információ)
játszották, 1877. (időpont) jan.
4. „Két pisztoly, (cím) (információ)
népsz. 3 szak. 1844. (időpont) márc.
9. (1852. (időpont)
márc. havában Bécsben (ország) Megerle
asszony (személy)
(információ)
fordítása szerint szintén színre került.)
(L. címszava alatt is.) „Kinizsi Pál, (cím) vj. 3 felv.
1843. (időpont)
jan. 6. „Kitagadott, (cím) 1861. (időpont) „Korona
és kard, (cím)
(információ)
szomoruj. 5 felv. 1841. (időpont) szept.
27, „Kortesnők, (cím)
(Somló Sándor (személy) (információ)
fedezte fel, 1914). (időpont) „Lackfi,
(cím) (Lásd:
Nadányi) (személy)
„Lári-fári, (cím)
vj. 3 felv. 1853. (időpont) okt.
15. „Lelenc, (cím)
népsz. 80 aranyat nyert a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
népszínmű pályázatán (1863) (időpont) és
mivel a második díjra (40 arany) egy se találtatott méltónak, azt az elsőhöz csatolva
szintén Szigligeti (személy) (információ)
kapta egyhangúlag. Bizottság: Jókai Mór (személy) (információ)
elnök; Tóth Kálmán (személy) (információ)
jegyző; Bérczy Károly, (személy) (információ)
Egressy Gábor, (személy) (információ)
Gyulai Pál, (személy) (információ)
Bem. 1863. (időpont) nov.
20. (L. o.) „Lidércek, (cím) színmű, 1836
(időpont)
Budán. (Budapest)
„Liliomfi, (cím)
(információ)
vj 1849. (időpont) dec.
21. (L. o.) „Lovagszó, (cím) vj írta:
Raupach. (személy)
(információ)
„Lowoodi árva, (cím) írta: Kotzebue,
(személy)
(információ)
„Mama, (cím) (információ)
vj 3 felv. 1857 (időpont) (L.
o.) Pályadíjat nyert. „Mátyás fia, (cím) (információ)
dr 5 felv. 1847. (időpont) máj.
15. „Mátyás király lesz, (cím) (információ)
szmű 5 felv. 1858. (időpont) okt.
5. „Megjátszott cselek', (cím) (információ)
(eredetileg: „Kijátszott tervek). (cím) Első darabja
volt, mely 1835. (időpont) márc.
24- én került színre, Budán. (Budapest)
„Micbán családja, (cím) (információ)
dr. 3 felv. előjátékkal. 1840. (időpont) máj.
30. „Miért?, (cím)
írta: Locroy. (személy) „Molnár
leánya, (cím)
(információ)
népsz. 3 felv. 1861. (időpont) okt.
30. „Műszeretők, (cím)
vj 3 felv. 1859. (időpont) jún.
10. „Nadányi, (cím)
dr. Eredetileg „Lackfi (cím) cím alatt
100 aranyat nyert. Ebben az alakban a cenzúra nem engedte előadatni, meg kellett
változtatni, Lackfiból (személy) Nadányi,
(személy)
Zsigmond királyból (személy) Báthory
fejedelem (személy)
(információ)
lett és a színhelyet szerző Erdélybe (ország) (információ)
tette, át Magyarországból. — 1864. (időpont) okt.
31. a Nemzeti Színházban (intézmény)
(információ)
adták. „Nagyapó, (cím) (információ)
népsz. 1851. (időpont) okt.
18. Zen. szerz. Doppler Károly. (személy) (információ)
„Nagyidai cigányok, (cím) népies boh.
1842. (időpont)
okt. 16. „Ne fújd, ami nem éget, (cím) (információ)
vj 3 felv. 1870. (időpont) szept.
23. „Nevelő kerestetik, (cím) vj. 1 felv.
1856. (időpont)
aug. 28. „Norris, vagy a partrajáró leányok, (cím) (Németből
(nyelv) (információ)
fordította, 1839-ben. (időpont) Eredeti
címe „Stranders Tochter) (cím) „Nőuralom,
(cím) vj 3 felv.
1862. (időpont)
ápr. 28. Pályadíjat nyert. „Obsitos huszár, (cím) (információ)
népsz. 3 felv. 1857. (időpont) dec.
9. „Öregségre, (cím)
írta: Feuillet. (személy) „Pákász,
(cím) (Somló
Sándor (személy)
(információ)
fedezte fel. 1914) (időpont) „Pál
fordulása, (cím)
népsz. 2 felv. 1856. (időpont) ápr.
27. „Párbaj, mint istenitélet, (cím) szmű 3 felv.
1848. (időpont)
márc. 4. „Pasquil, (cím) vj 3 felv.
1846. (időpont)
dec. 21. „Perényiné, (cím) 1878. (időpont) ápr.
21. „Petronella, (cím)
vj 1 felv. 1857. (időpont) aug.
19. (Pályadíjat nyert.) „Pillangó a hálóban (cím) 3 nap alatt
írta, műkedvelők céljaira, melyben ő is részt vett. Nyomtatásban nem jelent meg.
„Pókaiak, (cím)
szomoruj. 4 felv. 1838. (időpont) szept.
19. „Próbakő, (cím)
vj. 1866. (időpont)
nov. 4. „Pünkösdi királynő, (cím) vj 3 felv.
Doppler Károly (személy) (információ)
zenéjével, bem. 1855. (időpont) okt.
13-án, majd a Népszínházban, (intézmény)
(információ)
1877.márc. (időpont) 1.
„Rab, (cím)
szmű 3 felv. 1845. (időpont) jún,
2. „II. Rákóczi Ferenc fogsága, (cím) dr 5 felv.
1848. (időpont)
nov. 4. (L. o.) „Ravennai viador, (cím) „Renegát,
(cím) dr. 4
felv. 1848. (időpont)
febr. 19. „III. Richárd (cím) írta: Shakespeare.
(személy)
(információ)
(L. o.) „Richárd király Szentföldön. (cím) (információ)
Írta: Scott Walter. (személy) Tört.
szmű 4 felv. 1838. (időpont) nov.
19. „Richárd király vándorélete, (cím) (információ)
„Romilda, (cím) szomoruj.
3 f. 1839. (időpont)
jún. 24. „Rontó Pál, (cím) 1839. (időpont) „Rózsa,
(cím) (információ)
vj. 3 felv. 1840. (időpont) nov.
30. Akadémiai jutalmat nyert. A Belvárosi Színház (intézmény)
(információ)
bemutatta: 1919. (időpont) dec.
1. (Lásd: címszava alatt is.) „Strike, (cím) 3 szakaszban.
1871. (időpont)
okt. 29. Pályadíjat nyert. Felújították: 1902. (időpont) nov.
10. „Struensee (cím)
(100-ik darabja.) 1872. (időpont) dec.
27. „Szaracén. (cím)
Írta Dumas. (személy)
(információ)
1836. (időpont) júl.
2. Budán. (Budapest)
„Szent korona, (cím)
(információ)
ünnepi daljáték 1 felv. 1867. (időpont) okt.
25. „Szerencse kereke, (cím) (információ)
szmű 1864. (időpont) dec.
16. „Szerencsés Imre, (cím) szomoruj.
1867. (időpont)
febr. 10. „Szökött katona, (cím) (információ)
népsz. 1843. (időpont) nov.
25. (L. o.) (Szerb (nyelv) (információ)
nyelvre is lefordították: „Vojnicski begunác
(cím) c. alatt.)
„Tévedések vígjátéka, (cím) írta: Shakespeare.
(személy)
(információ)
„Tinódi, (cím) (vagy Murányvár
ostroma), (cím)
énekes szmű 1861. (időpont) febr.
8. „Titkos iratok, (cím) (információ)
100 arannyal jutalmazott 5 felvonásos drámája.
1860 (időpont)
máj. „Tízezer forint, (cím) népszínmű
3 felv. 1856. (időpont) okt.
25. „Török János, (cím) (információ)
szmű 1856. (időpont) ápr.
21. „Trónkereső, (cím)
szomoruj. a Karácsonyi-díj nyertese. 1868. (időpont) nov.
13. „Trónvesztett, (cím) szomoruj.
1860-1-iki (időpont)
Teleki-pályázaton (személy) (információ)
5 pályázó munka között díjat nyert. 1861.
(időpont)
jún. 14. „Troubadour, (cím) (információ)
dr. 5 felv. 1841. (időpont) dec.
20. „Tücsök meg a prücsök. (cím) (Somló Sándor
(személy)
(információ)
fedezte fel.) 1914. (időpont) „Udvari
bolond, (cím)
100 arany pályadíjat nyert a Teleki-alapítványból. (személy) (információ)
1871. (időpont) április
21. „Uj világ, (cím)
(információ)
vj. 3 felv. 1874. (időpont) márc.
6. „Üldözött honvéd, (cím) dr. 1867.
(időpont)
okt. 25. „Valéria, (cím) tr. 5 felv.
100 arany jutalmat nyert a gr. Teleki-alapítványból. (személy) Zen.
szerz. Nikolics Sándor. (személy) (információ)
1873. (időpont) dec.
17. „Vándorszínészek, (cím) vj 1845.
(időpont)
aug. 6. 100 arany pályadíjat nyert. (Felújítása: 1920. (időpont) márc.
26.) „Vazul, (cím)
dr. 4 felv. 1838. (időpont) jan.
30. „Veszedelmes jóbarát, (cím) vj 1856.
(időpont)
aug. 13. „Veszedelmes nagynéne. (cím) Írta: Albini,
(személy)
(információ)
„Vid, (cím) dr 4 f. 1850.
(időpont)
nov. 18. „Világ ura, (cím) szj. 1856.
(időpont)
okt. 2. Uj betanulással. 1879. (időpont) márc.
7. „Zách unokái, (cím)
szomoruj. 5 felv. 1846. (időpont) nov.
23. (Pályadíjat nyert) „Zsidó, (cím) (információ)
népsz. 4 felv. 1844. (időpont) júl.
27. „Zsigmond király fogsága, (cím) dr 3 felv.
1859. (időpont)
febr. 18. Szigligeti Ede (személy) (információ)
1838-tól (időpont) 1868-ig
(időpont)
82 darabot írt a Nemzeti Szinház (intézmény)
(információ)
számára (a budai (Budapest)
játékszínben már előbb, három darabját játszották), melyek ezen idő alatt 900 estét
töltöttek be. Akadémiai-, színházi-, Teleki- (személy) (információ)
és Karácsonyi első díjat tizenhétszer nyert,
másodikat kétszer. Szakmunkái: „A dráma és válfajai. (cím) „Magyar színészek
életrajzai. (cím)
(információ)
(Megjelent az Olcsó Könyvtárban.) (Erődi
Jenő.) (személy)
(információ)
szin_IV.0316.pdf IV
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Szigligeti Ede címszóvég 31324 Szócikk:
Szigligeti Ede színműíró, a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy igazgatója, a Magy Tud. Akadémia yintezmenyy
magy tud. akadémia yintezmenyy Magy Tud yintezmenyy magy yintezmenyy tud.
yintezmenyy akadémia yintezmenyy yintezmenyy Magy yintezmenyy Tud yintezmenyy
ykodvegy levelező tagja, a Kisfaludy- és Petőfi Társaság yintezmenyy kisfaludy-
és petőfi társaság yintezmenyy Kisfalud yintezmenyy kisfaludy- yintezmenyy és
yintezmenyy petőfi yintezmenyy társaság yintezmenyy yintezmenyy Kisfalud
yintezmenyy ykodvegy rendes tagja, a Szinészakadémia yintezmenyy
szinészakadémia yintezmenyy Szinésza yintezmenyy szinészakadémia yintezmenyy
yintezmenyy Szinésza yintezmenyy ykodvegy tanára, sz. 1814. márc. xtalanevtizedx
1825 xtalanevtizedx 1835 8-án, Nagyváradolasziban, ytelepulesy nagyváradolaszi
ytelepulesy Nagyváradolaszi ymegyey bihar megye ykodvegy — megh. 1878. jan. 19-én,
Budapesten, Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Wesselényi-u.
15. sz. a. házban. Családi neve: Szathmáry József yszemelynevy szathmáry józsef
yszemelynevy Szathmáry József yszemelynevy szathmáry yszemelynevy józsef
yszemelynevy yszemelynevy Szathmáry yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy volt.
Hasonnevű atyja földbirtokos és ügyvéd, anyja Szerepi Kelemen Katalin yszemelynevy
szerepi kelemen katalin yszemelynevy Szerepi Kelemen Katalin yszemelynevy
szerepi yszemelynevy kelemen yszemelynevy katalin yszemelynevy yszemelynevy
Szerepi yszemelynevy Kelemen yszemely volt. Iskoláit a negyedik latin osztályig
Nagyváradon ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy Nagyvárad ymegyey bihar megye
ykodvegy járta, a többit és az akadémiai tanfolyamot Temesvárt. ytelepulesy
temesvár ytelepulesy Temesvár ymegyey temes megye ykodvegy Az akadémia ifjúsága
közt irodalmi társulatot alakított és már itt kitűnt ügyes tollforgatásával. Ez
időben műkedvelői előadásokat is rendezett iskolatársaival, papiros -
diszítményekkel, melyeket a házuk padlásán készített el és erről önéletrajzában
ezeket írja: „Soha oly magasztos gyönyört nem élveztem, mint ezen előadás előkészületei
között. 1882-ben xevtizedx 1885 orvos akart lenni, de a szülei ellenezték, papnak
szánták és végül a mérnökség mellett állapodtak meg; Vargha János yszemelynevy
vargha jános yszemelynevy Vargha János yszemelynevy vargha yszemelynevy jános
yszemelynevy yszemelynevy Vargha yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy mellett
1832-től xevtizedx 1835 gyakorolta is magát a Körös szabályozásánál, de e téren
nem volt maradása. Feljött Pestre pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy
budapest ykodvegy és az „Aurorá-ba yintezmenyy aurora yintezmenyy Aurorá
yintezmenyy aurora yintezmenyy yintezmenyy Aurorá yintezmenyy ykodvegy kezdett dolgozgatni:
kezdetben sikertelenül. Látva, hogy előrehaladását részben nyelvismerethiány gátolja:
egész buzgalommal hozzáfogott a német ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy német
ynyelvy ynyelvy német ynyelvy ykodvegy nyelv tanulásához. Ekkor történt, hogy a
magyar színészet legjelesebbjei: Kántorné, yszemelynevy kántorne yszemelynevy
Kántorné yszemelynevy kántorne yszemelynevy yszemelynevy Kántorné yszemelynevy
ykodvegy Megyeri, yszemelynevy megyeri yszemelynevy Megyeri yszemelynevy
megyeri yszemelynevy yszemelynevy Megyeri yszemelynevy ykodvegy Bartha yszemelynevy
bartha yszemelynevy Bartha yszemelynevy bartha yszemelynevy yszemelynevy Bartha
yszemelynevy ykodvegy Budán buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest
ykodvegy kísérleteztek, ami az ifjú lelkét tettekre késztette — színésszé lenni.
Lukács Márton yszemelynevy lukács márton yszemelynevy Lukács Márton
yszemelynevy lukács yszemelynevy márton yszemelynevy yszemelynevy Lukács
yszemelynevy Márton yszemelynevy ykodvegy orvosnövendék, — házigazdájának fia —
akkor tanította Fáy András yszemelynevy fáy andrás yszemelynevy Fáy András
yszemelynevy fáy yszemelynevy andrás yszemelynevy yszemelynevy Fáy yszemelynevy
András yszemelynevy ykodvegy fiát, Gusztávot, zongorázni. Vele szövetkezett, s általa
megnyerte az audienciát Fáy Andrásnál, yszemelynevy fáy andrás yszemelynevy Fáy
András yszemelynevy fáy yszemelynevy andrás yszemelynevy yszemelynevy Fáy
yszemelynevy András yszemelynevy ykodvegy majd Döbrenteinél, yszemelynevy
döbrentei yszemelynevy Döbrentei yszemelynevy döbrentei yszemelynevy
yszemelynevy Döbrentei yszemelynevy ykodvegy s egy hónapi gondolkozási időt nyervén,
egy további „próba hónapra szerződtették. Döbrentei yszemelynevy döbrentei yszemelynevy
Döbrentei yszemelynevy döbrentei yszemelynevy yszemelynevy Döbrentei
yszemelynevy ykodvegy és Sz. között ekkor ez a párbeszéd folyt le: „Tud-e kegyed
táncolni? „Igen is, tudok; diákkoromban jó táncos voltam, s nem igen kaptam kosarat.
(Sz. egy bálból sem maradt el s három éjet is keresztül táncolt.) Döbrentei yszemelynevy
döbrentei yszemelynevy Döbrentei yszemelynevy döbrentei yszemelynevy
yszemelynevy Döbrentei yszemelynevy ykodvegy úgy látszott, nagyon elégedett volt
a válasszal. Mindjárt is leült, s egy pár sort irt egy darabka papírra s kezébe
ily szókkal adta: „Menjen ezzel Kaczér yszemelynevy kaczér yszemelynevy Kaczér
yszemelynevy kaczér yszemelynevy yszemelynevy Kaczér yszemelynevy ykodvegy úrhoz,
ő majd megpróbálja. (Kaczér Ferenc yszemelynevy kaczér ferenc yszemelynevy
Kaczér Ferenc yszemelynevy kaczér yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy
Kaczér yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy volt a budai színtársulat yintezmenyy
budai színtársulat yintezmenyy budai sz yintezmenyy budai yintezmenyy
színtársulat yintezmenyy yintezmenyy budai yintezmenyy sz yintezmenyy ykodvegy táncoktatója
s mivel Sz. jól tudott táncolni, jó információt adott a színház igazgatóságának.)
1834. aug. 15- én lépett fel először Budán, buda ytelepulesy nagybudapest
ytelepulesy budapest ykodvegy ahol a „Szent István ycimy szent istván ycimy
Szent István ycimy szent ycimy istván ycimy ycimy Szent ycimy István ycimy
ykodvegy c. drámában Wentzel lovag yszerepy wentzel lovag yszerepy Wentzel
lovag yszerepy wentzel yszerepy lovag yszerepy yszerepy Wentzel yszerepy lovag
yszerepy ykodvegy szerepét osztották neki. Mind a három felvonásban meg kellett
jelennie, de csak a Il.-ban volt egy egysoros mondókája. Már hetekkel az előadás
előtt kínokat és álmatlan éjszakákat állott ki és mikor megkezdődött az előadás,
iszonyúan rettegett, hogy bele sül, pedig — kihúzták a mondókáját. Mind a három
felvonásban szerepelt, de szólnia nem volt alkalma. Csak utólag tudta meg, hogy
így akarták a színpadhoz szoktatni. Az igazi „első fellépése „Montfanconi Johannában
ycimy montfanconi johanna ycimy Montfanconi Johanná ycimy montfanconi ycimy
johanna ycimy ycimy Montfanconi ycimy Johanná ycimy ykodvegy volt. Egy vazallust
kellett játszania, a kit megkötözve és reszketve vezettek egy zsarnok fejedelem
elé. Mintha neki írták volna ezt a szerepet. Senki olyan művészettel nem reszketett.
Tudvalevő, hogy eredeti neve Szathmáry József yszemelynevy szathmáry józsef
yszemelynevy Szathmáry József yszemelynevy szathmáry yszemelynevy józsef
yszemelynevy yszemelynevy Szathmáry yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy volt,
de atyja parancsára meg kellett változtatnia. Erről így ír: „Meghagyta, hogy tüstént
menjek vissza mérnöknek, vagy legyek akármi, csak színész ne: különben feljön Pestre
pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy s csak főbe lő; addig
pedig ne merjem nevét használni, mert kitagad, s rólam mit sem akar tudni. — Tudtam,
hogy szíve nem érzi, a mit keze írt: azt is, hogy puskaportermészetű ugyan, de
még egy nyulat sem lőtt, s haragja, a mily hirtelen fellobban, épp oly hirtelen
ellobog; de én is éreztem, hogy velem igazságtalanság történt, s föltettem magamban,
hogy engedni nem fogok. -— Anyám levele jobban hatott rám; ő is el volt keseredve
; de nem fenyegetett — hiába, ő anya volt. Fájt a ki tagadás, s némi szorongást
éreztem, ha elgondoltam, hogy el vagyok hagyatva, nincs senki és semmim — még nevem
sincs; de önérzetet adott az a gondolat, hogy most már ura vagyok sorsomnak, s nem
függök senkitől. Döbrenteihez yszemelynevy döbrentei yszemelynevy Döbrentei
yszemelynevy döbrentei yszemelynevy yszemelynevy Döbrentei yszemelynevy
ykodvegy mentem, s megkértem, hogy legyen szabad nevemet megváltoztatnom. Ő is nagyon
természetesnek találta, hogy a ki színész lesz, a család-nevét — hogy mondta, már
nem tudom, ugy hiszem — nem használja. Döbrentei yszemelynevy döbrentei
yszemelynevy Döbrentei yszemelynevy döbrentei yszemelynevy yszemelynevy
Döbrentei yszemelynevy ykodvegy kereste ki egy kézikönyvből: „Szigliget! ytelepulesy
szigliget ytelepulesy Szigliget ymegyey zala megye ykodvegy Szigligetben ytelepulesy
szigliget ytelepulesy Szigliget ymegyey zala megye ykodvegy fogunk élni ... ez jó
. . . legyen „Szigligeti! yszemelynevy szigligeti yszemelynevy Szigligeti
yszemelynevy szigligeti yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy
ykodvegy 1835. febr. xtalanevtizedx 1845 havában Budára buda ytelepulesy
nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy szerződött 40 frt fizetésre; ezért kötelezve
volt évenkint egy darabot írni vagy két darabot fordítani, részt kellett venni a
balletben és a kórusban is. 1837-1840-ben xevtizedx 1845 a xtalanevtizedx 1855 Nemzeti
Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti
yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy könyvtárosa,
1859 xevtizedx 1855 márc. havában pedig a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti
színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy művezetője lett. (Lásd: „Budapesti Hirlap,
yintezmenyy budapesti hirlap yintezmenyy Budapest yintezmenyy budapesti
yintezmenyy hirlap yintezmenyy yintezmenyy Budapest yintezmenyy ykodvegy 1859 márc.
xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx 1875 20.) 1873-1878-ig xevtizedx 1875 az intézet
igazgatója volt. „Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy Szigligeti
yszemelynevy szigligeti yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy
ykodvegy nem annyira egyes müveinek örökérvényű jelenségével tette nevét elévülhetetlenné,
mint inkább egész munkásságával s annak általános hatásával. Művei közt vannak kitűnők,
a népszínmű terén úttörő volt, mégis nagyságának nem ezekben van igazi mértéke,
hanem abban, hogy a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy
Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy első, legnehezebb időszakában, egy emberöltőn keresztül úgyszólván
egymaga akkora fontosságú munkát végzett a magyar színpad felvirágoztatására, mint
korának összes jeles színészei együttvéve. A színházat nemcsak a jó művészi személyzet
élteti, hanem ép oly mértékben a jó műsor, s a negyvenes évek kezdetétől haláláig
Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy
szigligeti yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy ykodvegy vállán nyugodott
a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy
nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy
ykodvegy s az egész magyar színpad műsora. Magyar színházi műsorról tulajdonkép
csak Kisfaludy Károly yszemelynevy kisfaludy károly yszemelynevy Kisfaludy
Károly yszemelynevy kisfaludy yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy
Kisfaludy yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy óta lehet szó. Az ő korai halála
után jó darabig nem volt, a ki örökét fejlesztette volna. Az irodalomban erős áramlat
mutatkozott a dráma felé, legjelesebb költőink a színpad érdekében használták fel
erejüket, műsort teremteni azonban nem tudtak, mert darabjaik költői szépségük mellett
sem birtak gyökeret verni a színpadon. Ez pedig kétszeres baj volt ép abban az időben,
mikor mind erősebb hullámokat vert s mind több sikerrel kecsegtetett a pesti állandó
Nemzeti Színház yintezmenyy pesti állandó nemzeti színház yintezmenyy pesti ál
yintezmenyy pesti yintezmenyy állandó yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy pesti yintezmenyy ál yintezmenyy yk megalapításának eszméje.
Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy
szigligeti yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy ykodvegy ép akkor lépett
fel, mikor a legnagyobb szükség volt rá. Az a szent lelkesedés vitte a színpadra,
a mely egykor Petőfit, yszemelynevy petőfi yszemelynevy Petőfi yszemelynevy
petőfi yszemelynevy yszemelynevy Petőfi yszemelynevy ykodvegy sőt a csendes szemlélődő
Aranyt yszemelynevy arany yszemelynevy Arany yszemelynevy arany yszemelynevy
yszemelynevy Arany yszemelynevy ykodvegy is egy időre tévedésbe ejtette hivatása
felől, s mint e nagyok, ő is csakhamar lemondott a színművészi babérokról. Csakhogy
ő ezzel nem vált meg a színpadtól, munkása maradt, mint színházi tisztviselő s mint
drámaíró. Alig van irodalmunkban példa rá, hogy valaki oly kizárólagosan egy irodalmi
ág mívelésére szentelte volna magát, mint Szigligeti yszemelynevy szigligeti
yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy yszemelynevy
Szigligeti yszemelynevy ykodvegy a drámára. Ereje e központosításának köszönheti
az irodalom drámaírói munkásságának nemcsak óriási terjedelmét (több mint száz darabot
írt!), hanem mély hatását is. Minden izében színpadi ember volt, erős érzékkel a
szinszerüség gyakorlati követelményei iránt, azzal a biztonsággal, a mely a cselekvény
adta lehetőségek közül ki tudta választani azt, a mely leginkább elnyerheti a közönség
tetszését s azzal a komolysággal, mely nem pályázik a tömeg alantasabb ösztöneire,
hanem erős kézzel fölemeli a nézőt magához, a saját magasabb álláspontjára. A negyvenes
évek heves, de alapjában tárgytalan irodalmi harcában, mely a színpadi s a költői
hatás túlsúlya körül folyt, Ő inkább hajlott a színpadi hatás követelményéhez, mert
csak ezzel édesgethette magához a közönséget, de azért a költői hatást sem ejtette
el. Jelesebb művei, mint „Fenn az ernyő, nincsen kas, ycimy fenn az ernyő,
nincsen kas ycimy Fenn az ernyő, nincsen kas ycimy fenn ycimy az ycimy ernyő,
ycimy nincsen ycimy kas ycimy ycimy Fenn ycimy az ycimy ernyő, ycimy nincsen
ycimy kas ycimy ykodve „Liliomfi, ycimy liliomfi ycimy Liliomfi ycimy liliomfi
ycimy ycimy Liliomfi ycimy ykodvegy „Trónkereső, ycimy trónkereső ycimy
Trónkereső ycimy trónkereső ycimy ycimy Trónkereső ycimy ykodvegy stb., ha pusztán
mint irodalmi műveket tekintjük is, magas színvonalon állanak, melynél magasabbat
kevesen értek el drámaíróink közül. A népszínműnek tudvalevőleg Szigligeti yszemelynevy
szigligeti yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy
yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy ykodvegy a megteremtője; ez működésének legeredetibb
oldala. A magyar köznépet ő vitte a színpadra mint komoly szereplőt, drámaírói elődei
csak bohózatos hatásra alkalmas elemet láttak benne. Szigligetit yszemelynevy
szigligeti yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy
yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy ykodvegy ebben nem vezették külföldi előképek,
hanem egyrészt saját helyes színpadi érzéke, másrészt pedig a negyvenes évek ama
demokratikus áramlata, a mely politikailag a jobbágyság eltörlésében, irodalmilag
pedig a népnemzeti irány diadalra jutásában érte el tetőpontját. A maga teremtette
műfajnak egyszersmind legkitűnőbb példáit is megalkotta, melyekkel a közvetlen utána
következőknek is alig egy-két darabja ért föl, a későbbi nemzedék művei pedig mélyen
alatta maradnak. Az újabb drámaírói nemzedéknek egyik legsúlyosabb mulasztása ép
az, hogy Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy Szigligeti
yszemelynevy szigligeti yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy
ykodvegy merész és sikeres kezdését a népszínmű terén nem tudta fejleszteni s e
kedvelt és gyökeresen magyar műfajt el hagyta laposodni. Az a negyven év, melyet
Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy
szigligeti yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy ykodvegy a Nemzeti
Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti
yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy szolgálatában
töltött, a küzdelmek, a súlyos válságok időszaka, de egyúttal a nagy sikereké s
a szilárd alapvetésé is. Abban pedig, hogy a színház s vele az egész magyar szinészet
a válságokból épen tudott kimenekülni, sőt fejlődni is, ép úgy Szigligetié yszemelynevy
szigligeti yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy
yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy ykodvegy a főérdem, mint a későbbi nagy sikerekben.
Mint a színház tisztviselője, majd igazgatója s mint a magyar drámaírás egyik legerősebb
munkása, egész életét, minden munkáját, szive minden dobbanását a magyar szinügyre
áldozta, melynek föllendülésében nálánál nagyobb érdeme nincs senkinek. („Vasárnapi
Újság, yintezmenyy vasárnapi újság yintezmenyy Vasárnap yintezmenyy vasárnapi
yintezmenyy újság yintezmenyy yintezmenyy Vasárnap yintezmenyy ykodvegy 1904. xevtizedx
1905 11. sz.)Érdemei elismeréséül a M. Tud. Akadémia yintezmenyy m. tud.
akadémia yintezmenyy M. Tud. yintezmenyy m. yintezmenyy tud. yintezmenyy
akadémia yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Tud. yintezmenyy ykodvegy 1840.
xevtizedx 1845 szept. xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 5-én levelező tagjának
választotta. A Petőfi- yintezmenyy petőfi yintezmenyy Petőfi yintezmenyy petőfi
yintezmenyy yintezmenyy Petőfi yintezmenyy ykodvegy és Kisfaludy Társaság yintezmenyy
kisfaludy társaság yintezmenyy Kisfalud yintezmenyy kisfaludy yintezmenyy
társaság yintezmenyy yintezmenyy Kisfalud yintezmenyy ykodvegy is tagjai közé választotta.
Az irók és művészek társaságának elnöke volt. Ferenc József király yszemelynevy
ferenc józsef király yszemelynevy Ferenc József király yszemelynevy ferenc
yszemelynevy józsef yszemelynevy király yszemelynevy yszemelynevy Ferenc
yszemelynevy József yszemelynevy király 1872-ben, xevtizedx 1875 midőn századik
színműve, a „Struensee ycimy struensee ycimy Struensee ycimy struensee ycimy
ycimy Struensee ycimy ykodvegy adatott a Nemzeti Színházban, yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy a Ferenc József-renddel yszemelynevy
ferenc józsef yszemelynevy Ferenc József yszemelynevy ferenc yszemelynevy
józsef yszemelynevy yszemelynevy Ferenc yszemelynevy József yszemelynevy
ykodvegy tüntette ki. Tanár volt a Sziniakadémián yintezmenyy sziniakadémia
yintezmenyy Sziniaka yintezmenyy sziniakadémia yintezmenyy yintezmenyy Sziniaka
yintezmenyy ykodvegy és a 70-es években a hivatalos lapba szini bírálatokat írt.
— 1870. febr. végén családi nevét Szigligeti-re yszemelynevy szigligeti
yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy yszemelynevy
Szigligeti yszemelynevy ykodvegy változtatta hivatalosan. (Lásd: „Ellenőr yintezmenyy
ellenőr yintezmenyy Ellenőr yintezmenyy ellenőr yintezmenyy yintezmenyy Ellenőr
yintezmenyy ykodvegy 1870. febr. 26.) Utolsó szavai ezek voltak: „Végem van, segítsetek!
Gyászjelentéséről a következő sorokat jegyezzük fel: „Mint drámaíró és tisztviselő
egyaránt erős támasza volt ő a nemzeti színháznak, fennállása óta 40 éven át. Nincs
az országban művelt ember, ki nem ismerte fáradhatatlan tevékenységének sikereit,
nem méltányolta önzetlen jellemének tisztaságát, nem melegedett hazafias alkotásainak
tüzénél. Ő a nemzet halottja! Koporsójánál Feleky Miklós, yszemelynevy feleky
miklós yszemelynevy Feleky Miklós yszemelynevy feleky yszemelynevy miklós
yszemelynevy yszemelynevy Feleky yszemelynevy Miklós yszemelynevy ykodvegy Rákosi
Jenő, yszemelynevy rákosi jenő yszemelynevy Rákosi Jenő yszemelynevy rákosi
yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Rákosi yszemelynevy Jenő
yszemelynevy ykodvegy Váradi Antal yszemelynevy váradi antal yszemelynevy
Váradi Antal yszemelynevy váradi yszemelynevy antal yszemelynevy yszemelynevy
Váradi yszemelynevy Antal yszemelynevy ykodvegy és Paulay Ede yszemelynevy
paulay ede yszemelynevy Paulay Ede yszemelynevy paulay yszemelynevy ede
yszemelynevy yszemelynevy Paulay yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy mondtak
búcsúbeszédet. Eltemették a Kerepesi-uti temetőbe, a IV. tábla, északnyugati rész
I. sorába, a III. sírhelyre. Nagyváradi ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy
Nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy szülőházát 1878. márc. 8-án emléktáblával
jelölték meg, melynek ez a felirata: „Bölcsőd itt ringott, itt gyúlt ki az isteni
szikra. A művészet egén lángoló csillag utóbb, A láng most kialudt, de kihat dicsfénye
örökké. S míg magyar él, neved és szent porod áldva leend. (Szikszay Dániel yszemelynevy
szikszay dániel yszemelynevy Szikszay Dániel yszemelynevy szikszay yszemelynevy
dániel yszemelynevy yszemelynevy Szikszay yszemelynevy Dániel yszemelynevy
ykodvegy tvszéki bíró.) Ugyancsak Nagyváradon ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy
Nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy megalakult egy nevéről elnevezett irodalmi
társaság, 1892. xevtizedx 1895 okt. 1-én, Rádl Ödön yszemelynevy rádl ödön
yszemelynevy Rádl Ödön yszemelynevy rádl yszemelynevy ödön yszemelynevy
yszemelynevy Rádl yszemelynevy Ödön yszemelynevy ykodvegy elnöklete alatt. — 1912.
xevtizedx 1915 dec. 15-én leleplezték bronz mellszobrát a nagyváradi ytelepulesy
nagyvárad ytelepulesy nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy színház előtt, mely
szintén az ő nevéről van elnevezve. A szobor Margó Ede yszemelynevy margó ede
yszemelynevy Margó Ede yszemelynevy margó yszemelynevy ede yszemelynevy
yszemelynevy Margó yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy ihletett alkotása. Nagyvárad-Olasziban
ytelepulesy nagyvárad-olaszi ytelepulesy Nagyvárad-Olaszi ymegyey bihar megye
ykodvegy egy kis ucca a nagy íróról van elnevezve. — Születése 100 éves évforduló
Ját 1914. márc. 7-én nagy fénnyel ülte meg a Nemzeti Színház, yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy midőn bemutatták Herczeg Ferenc
yszemelynevy herczeg ferenc yszemelynevy Herczeg Ferenc yszemelynevy herczeg
yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Herczeg yszemelynevy Ferenc
yszemelynevy ykodvegy „Ünnepi játék ycimy ünnepi játék ycimy Ünnepi játék ycimy
ünnepi ycimy játék ycimy ycimy Ünnepi ycimy játék ycimy ykodvegy c. prológusát,
— ezt követte a „Fenn az ernyő, nincsen kas ycimy fenn az ernyő, nincsen kas
ycimy Fenn az ernyő, nincsen kas ycimy fenn ycimy az ycimy ernyő, ycimy nincsen
ycimy kas ycimy ycimy Fenn ycimy az ycimy ernyő, ycimy nincsen ycimy kas ycimy
ykodve c. vj. Sz. kéziratai a Nemzeti Múzeumban yintezmenyy nemzeti múzeum
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy múzeum yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy vannak. E kéziratok között van: 77 számozott
kötet (Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy
szigligeti yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy ykodvegy színművei
címmel), 7 számozott kötet (Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy
Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti
yszemelynevy ykodvegy műfordításai) , 2 színmű és a Perényi Péter yszemelynevy
perényi péter yszemelynevy Perényi Péter yszemelynevy perényi yszemelynevy
péter yszemelynevy yszemelynevy Perényi yszemelynevy Péter yszemelynevy
ykodvegy című költői elbeszélés és 5 kötet vegyes prózai dolgozat. A Szigligeti-kéziratokkal
yszemelynevy szigligeti yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy szigligeti
yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy ykodvegy együtt őrzik a múzeumban
4 kötetben Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy Szigligeti
yszemelynevy szigligeti yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy
ykodvegy hírlapi cikkeit és nekrológjait, 11 darabjának cenzúrai példányát, 1 eredeti
és 4 fordított színművének súgópéldányát, végül levelezésének egy töredékét: 34
levelét és 6 hozzá intézett levelet. Ez a tekintélyes gyűjtemény nem foglalja magában
Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy
szigligeti yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy ykodvegy összes műveit,
—- alig felénél többet. Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy
Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti
yszemelynevy ykodvegy kéziratainak nagy a jelentősége azért is, mert Szigligetinek
yszemelynevy szigligeti yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy szigligeti
yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy ykodvegy aránylag kevés műve került
nyomtatás alá. Ennek az akkori speciális nyomdai viszonyokon kívül maga a költő
elhatározása is oka volt; az ő korában ugyanis semmi sem védte a költői terméket
s így ha az nyomtatásban megjelent, azt bárki szabadon felhasználhatta. Mégis legjobb
és legnépszerűbb művei megjelentek nyomtatásban a „Nemzeti Színház Könyvtára yintezmenyy
nemzeti színház könyvtára yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy
színház yintezmenyy könyvtára yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy
ykodvegy című vállalat kiadásában. A múzeumban őrzött kéziratai közül a következők
nem jelentek meg seholsem nyomtatásban : „Nagyidai cigányok, ycimy nagyidai cigányok
ycimy Nagyidai cigányok ycimy nagyidai ycimy cigányok ycimy ycimy Nagyidai
ycimy cigányok ycimy ykodvegy népszínmű három felvonásban, „Egy szinésznő, ycimy
egy szinésznő ycimy Egy szinésznő ycimy egy ycimy szinésznő ycimy ycimy Egy
ycimy szinésznő ycimy ykodvegy szomorújáték egy felvonásban. „A megtagadott, ycimy
a megtagadott ycimy A megtagadott ycimy a ycimy megtagadott ycimy ycimy A ycimy
megtagadott ycimy ykodvegy dráma négy felvonásban, „Renegát, ycimy renegát
ycimy Renegát ycimy renegát ycimy ycimy Renegát ycimy ykodvegy dráma négy felvonásban,
„Fidibusz, ycimy fidibusz ycimy Fidibusz ycimy fidibusz ycimy ycimy Fidibusz
ycimy ykodvegy népszínmű három felvonásban, „Vid, ycimy vid ycimy Vid ycimy vid
ycimy ycimy Vid ycimy ykodvegy történeti dráma négy felvonásban, „Az egri nő, ycimy
az egri nő ycimy Az egri nő ycimy az ycimy egri ycimy nő ycimy ycimy Az ycimy
egri ycimy nő ycimy ykodvegy szomorújáték öt felvonásban, „Az aggteleki barlang,
ycimy az aggteleki barlang ycimy Az aggteleki barlang ycimy az ycimy aggteleki
ycimy barlang ycimy ycimy Az ycimy aggteleki ycimy barlang ycimy ykodvegy népszínmű
két képben. „A nagyapó, ycimy a nagyapó ycimy A nagyapó ycimy a ycimy nagyapó
ycimy ycimy A ycimy nagyapó ycimy ykodvegy vígjáték három felvonásban, „Andronik,
ycimy andronik ycimy Andronik ycimy andronik ycimy ycimy Andronik ycimy ykodvegy
történeti szomorújáték öt képben, „IV. István, ycimy iv. istván ycimy IV. István
ycimy iv. ycimy istván ycimy ycimy IV. ycimy István ycimy ykodvegy történeti dráma
Öt képben, „III. Béla ycimy iii. béla ycimy III. Béla ycimy iii. ycimy béla
ycimy ycimy III. ycimy Béla ycimy ykodvegy történeti dráma négy felvonásban, „Az
arckép, ycimy az arckép ycimy Az arckép ycimy az ycimy arckép ycimy ycimy Az
ycimy arckép ycimy ykodvegy dráma négy felvonásban, „Árgyil és Tündér Ilona, ycimy
árgyil és tündér ilona ycimy Árgyil és Tündér Ilona ycimy árgyil ycimy és ycimy
tündér ycimy ilona ycimy ycimy Árgyil ycimy és ycimy Tündér ycimy Ilona ycimy
ykodvegy néprege három felvonásban, „Csokonai, ycimy csokonai ycimy Csokonai
ycimy csokonai ycimy ycimy Csokonai ycimy ykodvegy színmű három felvonásban, „Pünkösdi
királyné, ycimy pünkösdi királyne ycimy Pünkösdi királyné ycimy pünkösdi ycimy
királyne ycimy ycimy Pünkösdi ycimy királyné ycimy ykodvegy vígjáték két képben
és végül „Pál fordulása, ycimy pál fordulása ycimy Pál fordulása ycimy pál
ycimy fordulása ycimy ycimy Pál ycimy fordulása ycimy ykodvegy szinmű két jelenetben.
A nagy színműíró halálának 50. évfordulója alkalmából a Nemzeti Színházban yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy a „Liliomfi ycimy liliomfi
ycimy Liliomfi ycimy liliomfi ycimy ycimy Liliomfi ycimy ykodvegy c. vj-a került
színre, 1928. xevtizedx 1925 jan. 18-án, — Neje: Sperling Franciska, yszemelynevy
sperling franciska yszemelynevy Sperling Franciska yszemelynevy sperling
yszemelynevy franciska yszemelynevy yszemelynevy Sperling yszemelynevy
Franciska yszemelynevy ykodvegy sz. 1817-ben, xevtizedx 1815 megh. xtalanevtizedx
1825 xtalanevtizedx 1835 1893. júl. 14-én, Budapesten. Budapest ytelepulesy
nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Első szinikisérlete a Nemzeti Színházban
yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy
színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy 1841. xevtizedx
1845 nov. 27-én volt, a „Belizar-ban, ycimy belizar ycimy Belizar ycimy belizar
ycimy ycimy Belizar ycimy ykodvegy Antónia yszerepy antónia yszerepy Antónia
yszerepy antónia yszerepy yszerepy Antónia yszerepy ykodvegy szerepében. — Gyermekei:
Anna, Aranka, Ferike, Jolán és József. (L. címszavuk alatt.) Szigligeti Ede yszemelynevy
szigligeti ede yszemelynevy Szigligeti Ede yszemelynevy szigligeti yszemelynevy
ede yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy
összes eredeti és fordított színművei: „Aba ycimy aba ycimy Aba ycimy aba ycimy
ycimy Aba ycimy ykodvegy szinj. 5 felv. 1838. xevtizedx 1835 dec. xtalanevtizedx
1845 xtalanevtizedx 1855 20. „Adósok börtöne, ycimy adósok börtöne ycimy Adósok
börtöne ycimy adósok ycimy börtöne ycimy ycimy Adósok ycimy börtöne ycimy
ykodvegy dr 3 felv. 1860. xevtizedx 1865 máj. 1. „Aggteleki barlang, ycimy
aggteleki barlang ycimy Aggteleki barlang ycimy aggteleki ycimy barlang ycimy
ycimy Aggteleki ycimy barlang ycimy ykodvegy népsz. 4 felv. 1851. xevtizedx
1855 máj. 31. „Ál-Endre, ycimy ál-endre ycimy Ál-Endre ycimy ál-endre ycimy
ycimy Ál-Endre ycimy ykodvegy dr 4 szak. 1841. xevtizedx 1845 febr. xtalanevtizedx
1855 15. „Álmos, ycimy álmos ycimy Álmos ycimy álmos ycimy ycimy Álmos ycimy
ykodvegy dr 3 felv. 1859. xevtizedx 1855 nov. xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx
1875 4. „Amerikai ycimy amerikai ycimy Amerikai ycimy amerikai ycimy ycimy
Amerikai ycimy ykodvegy népsz. 100 arannyal jutalmazva. Zen. szerz. Állaga Géza.
yszemelynevy állaga géza yszemelynevy Állaga Géza yszemelynevy állaga
yszemelynevy géza yszemelynevy yszemelynevy Állaga yszemelynevy Géza
yszemelynevy ykodvegy 1872. xevtizedx 1875 nov. 8-án került szinre. „Andronik ycimy
andronik ycimy Andronik ycimy andronik ycimy ycimy Andronik ycimy ykodvegy szomoruj.
5 felv. 1851. xevtizedx 1855 dec. 29. „Április elseje, ycimy április elseje ycimy
Április elseje ycimy április ycimy elseje ycimy ycimy Április ycimy elseje
ycimy ykodvegy vj 1 felv. 1836. xevtizedx 1835 „Arckép, xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx
1855 ycimy arckép ycimy Arckép ycimy arckép ycimy ycimy Arckép ycimy ykodvegy szmű.
1852. xevtizedx 1855 szept. 7. „Árgyil és Tündér Hona, ycimy árgyil és tündér hona
ycimy Árgyil és Tündér Hona ycimy árgyil ycimy és ycimy tündér ycimy hona ycimy
ycimy Árgyil ycimy és ycimy Tündér ycimy Hona ycimy ykodvegy néprege 3 felv. 1853.
ápr. 16. „Árviz, ycimy árviz ycimy Árviz ycimy árviz ycimy ycimy Árviz ycimy
ykodvegy 1846. xevtizedx 1845 „Babérfa xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 és
koldusbot, ycimy babérfa és koldusbot ycimy Babérfa és koldusbot ycimy babérfa
ycimy és ycimy koldusbot ycimy ycimy Babérfa ycimy és ycimy koldusbot ycimy
ykodvegy írta: Holtey, yszemelynevy holtey yszemelynevy Holtey yszemelynevy
holtey yszemelynevy yszemelynevy Holtey yszemelynevy ykodvegy „Bajusz, ycimy
bajusz ycimy Bajusz ycimy bajusz ycimy ycimy Bajusz ycimy ykodvegy vj 1868. xevtizedx
1865 okt. 4. (Pályadíjat nyert) „Balekfogók, ycimy balekfogók ycimy Balekfogók
ycimy balekfogók ycimy ycimy Balekfogók ycimy ykodvegy „III, Béla, ycimy iii, béla
ycimy III, Béla ycimy iii, ycimy béla ycimy ycimy III, ycimy Béla ycimy
ykodvegy dr 5 felv. 1852. xevtizedx 1855 máj xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx
1875 10. „IV. Béla, ycimy iv. béla ycimy IV. Béla ycimy iv. ycimy béla ycimy
ycimy IV. ycimy Béla ycimy ykodvegy trag. 5 felv. 1877. xevtizedx 1875 jan. 26.
(Pályadíjat nyert.) „Béldi Pál, ycimy béldi pál ycimy Béldi Pál ycimy béldi
ycimy pál ycimy ycimy Béldi ycimy Pál ycimy ykodvegy szomoruj 5 felv. 1857. xevtizedx
1855 ápr. xtalanevtizedx 1865 24. (Pályadíjat nyert) „Boldogság első napja, ycimy
boldogság első napja ycimy Boldogság első napja ycimy boldogság ycimy első
ycimy napja ycimy ycimy Boldogság ycimy első ycimy napja ycimy ykodvegy opera-szöveg
fordítása. „Bujdosó kocsija, ycimy bujdosó kocsija ycimy Bujdosó kocsija ycimy
bujdosó ycimy kocsija ycimy ycimy Bujdosó ycimy kocsija ycimy ykodvegy írta: Meliesville.
yszemelynevy meliesville yszemelynevy Meliesville yszemelynevy meliesville
yszemelynevy yszemelynevy Meliesville yszemelynevy ykodvegy „Bujdosó kuruc, ycimy
bujdosó kuruc ycimy Bujdosó kuruc ycimy bujdosó ycimy kuruc ycimy ycimy Bujdosó
ycimy kuruc ycimy ykodvegy dr 3 felv. 1863. xevtizedx 1865 okt. 2. „Castor és Pollux
ycimy castor és pollux ycimy Castor és Pollux ycimy castor ycimy és ycimy
pollux ycimy ycimy Castor ycimy és ycimy Pollux ycimy ykodvegy vj 3 felv. 1854.
xevtizedx 1855 okt. 16. „Cigány, ycimy cigány ycimy Cigány ycimy cigány ycimy
ycimy Cigány ycimy ykodvegy népsz. 1853. dec. 17. (L. o.) „Csikós, ycimy csikós
ycimy Csikós ycimy csikós ycimy ycimy Csikós ycimy ykodvegy népsz. 3 felv. 1847.
xevtizedx 1845 jan, xtalanevtizedx 1855 23. (L. o.) „Csokonai szerelme, ycimy
csokonai szerelme ycimy Csokonai szerelme ycimy csokonai ycimy szerelme ycimy
ycimy Csokonai ycimy szerelme ycimy ykodvegy vj 3 felv. 1855. xevtizedx 1855 márc.
22. „Czillei Fridrik vagy Frangepán Erzsébet, ycimy czillei fridrik vagy
frangepán erzsébet ycimy Czillei Fridrik vagy Frangepán Erzsébet ycimy czillei
ycimy fridrik ycimy vagy ycimy frangepán ycimy erzsébet ycimy ycimy Czillei
ycimy Fridrik yc dr 3 felv. 1835. xevtizedx 1835 okt. xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx
1855 3. „Dalos Pista, ycimy dalos pista ycimy Dalos Pista ycimy dalos ycimy
pista ycimy ycimy Dalos ycimy Pista ycimy ykodvegy népsz. 3 felv. 1856. xevtizedx
1855 febr. xtalanevtizedx 1865 22. „Dávid, ycimy dávid ycimy Dávid ycimy dávid
ycimy ycimy Dávid ycimy ykodvegy „Debreceni bíró, ycimy debreceni bíró ycimy
Debreceni bíró ycimy debreceni ycimy bíró ycimy ycimy Debreceni ycimy bíró
ycimy ykodvegy opera-szöveg, 1863. xevtizedx 1865 „Debreceni rüpők, ycimy
debreceni rüpők ycimy Debreceni rüpők ycimy debreceni ycimy rüpők ycimy ycimy
Debreceni ycimy rüpők ycimy ykodvegy népsz. 1845. xevtizedx 1845 „Didier, ycimy
didier ycimy Didier ycimy didier ycimy ycimy Didier ycimy ykodvegy írta Hugó Victor.
yszemelynevy hugó victor yszemelynevy Hugó Victor yszemelynevy hugó
yszemelynevy victor yszemelynevy yszemelynevy Hugó yszemelynevy Victor
yszemelynevy ykodvegy „Dienes vagy: Királyi ebéd, ycimy dienes vagy: királyi ebéd
ycimy Dienes vagy: Királyi ebéd ycimy dienes ycimy vagy: ycimy királyi ycimy
ebéd ycimy ycimy Dienes ycimy vagy: ycimy Királyi ycimy ebéd ycimy ykodvegy szmű.
1836. xevtizedx 1835 dec. 27. és újra: 1837. jan. xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx
1855 27. „Diocletian, ycimy diocletian ycimy Diocletian ycimy diocletian ycimy
ycimy Diocletian ycimy ykodvegy szomoruj. 5 felv. 1855. xevtizedx 1855 szept. xtalanevtizedx
1865 xtalanevtizedx 1875 19. „Dózsa György, ycimy dózsa györgy ycimy Dózsa György
ycimy dózsa ycimy györgy ycimy ycimy Dózsa ycimy György ycimy ykodvegy opera-szöveg.
„Egmont, ycimy egmont ycimy Egmont ycimy egmont ycimy ycimy Egmont ycimy
ykodvegy szomoruj. Írta: Goethe. yszemelynevy goethe yszemelynevy Goethe
yszemelynevy goethe yszemelynevy yszemelynevy Goethe yszemelynevy ykodvegy 1870.
xevtizedx 1875 dec. xtalanevtizedx 1885 14. Feluj. 1882. xevtizedx 1885 jan. xtalanevtizedx
1895 9. 1908. xevtizedx 1905 jan. 27. (Salgó Ernő yszemelynevy salgó ernő
yszemelynevy Salgó Ernő yszemelynevy salgó yszemelynevy ernő yszemelynevy
yszemelynevy Salgó yszemelynevy Ernő yszemelynevy ykodvegy fordítása szerint.) „Egri
nő, ycimy egri nő ycimy Egri nő ycimy egri ycimy nő ycimy ycimy Egri ycimy nő
ycimy ykodvegy dr 5 felv. 1851. xevtizedx 1855 ápr. xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx
1875 26. „Egy árvaleány története, ycimy egy árvaleány története ycimy Egy
árvaleány története ycimy egy ycimy árvaleány ycimy története ycimy ycimy Egy
ycimy árvaleány ycimy története ycimy ykodvegy (Somló Sándor yszemelynevy somló
sándor yszemelynevy Somló Sándor yszemelynevy somló yszemelynevy sándor
yszemelynevy yszemelynevy Somló yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy felfedezte
1914.) xevtizedx 1915 „Egy nagyratermett férfiú, ycimy egy nagyratermett férfiú
ycimy Egy nagyratermett férfiú ycimy egy ycimy nagyratermett ycimy férfiú ycimy
ycimy Egy ycimy nagyratermett ycimy férfiú ycimy ykodvegy Teleki-díját yszemelynevy
teleki yszemelynevy Teleki yszemelynevy teleki yszemelynevy yszemelynevy Teleki
yszemelynevy ykodvegy nyert vj. 1864. xevtizedx 1865 máj. 11. „Egy szekrény rejtelme,
ycimy egy szekrény rejtelme ycimy Egy szekrény rejtelme ycimy egy ycimy
szekrény ycimy rejtelme ycimy ycimy Egy ycimy szekrény ycimy rejtelme ycimy
ykodvegy szmű 3 felv. 1846. xevtizedx 1845 febr. 28. „Egy színésznő, ycimy egy színésznő
ycimy Egy színésznő ycimy egy ycimy színésznő ycimy ycimy Egy ycimy színésznő
ycimy ykodvegy dr 5 felv. 1847. szept. xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 4.
„Eladó leányok, ycimy eladó leányok ycimy Eladó leányok ycimy eladó ycimy
leányok ycimy ycimy Eladó ycimy leányok ycimy ykodvegy vj 3 felv. 1863. xevtizedx
1865 jún. 16. „Előjáték Lángh Ádám félszázados ünnepére, ycimy előjáték lángh
ádám félszázados ünnepére ycimy Előjáték Lángh Ádám félszázados ünnepére ycimy
előjáték ycimy lángh ycimy ádám ycimy félszázados ycimy ünnepére ycimy ycimy
Előjáték ycimy Lángh 1842. xevtizedx 1845 máj, xtalanevtizedx 1855 5. „Elveszem
nőmet, ycimy elveszem nőmet ycimy Elveszem nőmet ycimy elveszem ycimy nőmet
ycimy ycimy Elveszem ycimy nőmet ycimy ykodvegy írta: Ellmenreich. yszemelynevy
ellmenreich yszemelynevy Ellmenreich yszemelynevy ellmenreich yszemelynevy
yszemelynevy Ellmenreich yszemelynevy ykodvegy „Essex gróf, ycimy essex gróf
ycimy Essex gróf ycimy essex ycimy gróf ycimy ycimy Essex ycimy gróf ycimy
ykodvegy írta: Laube Henrik. yszemelynevy laube henrik yszemelynevy Laube
Henrik yszemelynevy laube yszemelynevy henrik yszemelynevy yszemelynevy Laube
yszemelynevy Henrik yszemelynevy ykodvegy 1856. xevtizedx 1855 szept. xtalanevtizedx
1865 xtalanevtizedx 1875 1. Újra: 1882. xevtizedx 1885 okt. 9. „Fenn az ernyő, nincsen
kas,vj. ycimy fenn az ernyő, nincsen kas ycimy Fenn az ernyő, nincsen kas ycimy
fenn ycimy az ycimy ernyő, ycimy nincsen ycimy kas ycimy ycimy Fenn ycimy az
ycimy ernyő, ycimy nincsen ycimy kas ycimy ykodve 1858. xevtizedx 1855 ápr. xtalanevtizedx
1865 xtalanevtizedx 1875 26. (Pályadíjat nyert.) A Vígszínház yintezmenyy
vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy
Vígszính yintezmenyy ykodvegy társulata az Urániában yintezmenyy uránia
yintezmenyy Urániá yintezmenyy uránia yintezmenyy yintezmenyy Urániá
yintezmenyy ykodvegy előadta: 1916. xevtizedx 1915 szept. 30. „Fény árnyai, ycimy
fény árnyai ycimy Fény árnyai ycimy fény ycimy árnyai ycimy ycimy Fény ycimy
árnyai ycimy ykodvegy 1865. xevtizedx 1865 (Pályadíjat nyert.) „Fidibusz, ycimy
fidibusz ycimy Fidibusz ycimy fidibusz ycimy ycimy Fidibusz ycimy ykodvegy népsz.
3 felv. 1850. xevtizedx 1855 ápr. 20. „Fogadott leány, ycimy fogadott leány
ycimy Fogadott leány ycimy fogadott ycimy leány ycimy ycimy Fogadott ycimy
leány ycimy ykodvegy opera-szöveg. „Frangepán Erzsébet, ycimy frangepán erzsébet
ycimy Frangepán Erzsébet ycimy frangepán ycimy erzsébet ycimy ycimy Frangepán
ycimy Erzsébet ycimy ykodvegy (Lásd:„Czillei Fridrik) ycimy czillei fridrik
ycimy Czillei Fridrik ycimy czillei ycimy fridrik ycimy ycimy Czillei ycimy
Fridrik ycimy ykodvegy „Gerő, ycimy gerő ycimy Gerő ycimy gerő ycimy ycimy Gerő
ycimy ykodvegy szomoruj. 4 felv. előjátékkal, 1844. xevtizedx 1845 jan. 4. „Gritti,
ycimy gritti ycimy Gritti ycimy gritti ycimy ycimy Gritti ycimy ykodvegy 1845. ápr.
19. „Gyászvitézek, ycimy gyászvitézek ycimy Gyászvitézek ycimy gyászvitézek
ycimy ycimy Gyászvitézek ycimy ykodvegy dr 4 felv. 1838. xevtizedx 1835 jún. xtalanevtizedx
1845 xtalanevtizedx 1855 8. „Halottak emléke, ycimy halottak emléke ycimy
Halottak emléke ycimy halottak ycimy emléke ycimy ycimy Halottak ycimy emléke
ycimy ykodvegy dr. 1867. xevtizedx 1865 márc. xtalanevtizedx 1875 31. „Háromszéki
leányok, ycimy háromszéki leányok ycimy Háromszéki leányok ycimy háromszéki
ycimy leányok ycimy ycimy Háromszéki ycimy leányok ycimy ykodvegy népsz. 3 felv.
1874. xevtizedx 1875 okt. 30. „Házassági három parancs, ycimy házassági három parancs
ycimy Házassági három parancs ycimy házassági ycimy három ycimy parancs ycimy
ycimy Házassági ycimy három ycimy parancs ycimy ykodvegy vj 1850. xevtizedx
1855 dec. 20. „Házasult és eltemettetett. ycimy házasult és eltemettetett ycimy
Házasult és eltemettetett ycimy házasult ycimy és ycimy eltemettetett ycimy
ycimy Házasult ycimy és ycimy eltemettetett ycimy ykodvegy Írta: Kenney. yszemelynevy
kenney yszemelynevy Kenney yszemelynevy kenney yszemelynevy yszemelynevy Kenney
yszemelynevy ykodvegy „III. Henrik és udvara, ycimy iii. henrik és udvara ycimy
III. Henrik és udvara ycimy iii. ycimy henrik ycimy és ycimy udvara ycimy ycimy
III. ycimy Henrik ycimy és ycimy udvara ycimy ykodvegy írta: Schiff. yszemelynevy
schiff yszemelynevy Schiff yszemelynevy schiff yszemelynevy yszemelynevy Schiff
yszemelynevy ykodvegy 1837. xevtizedx 1835 dec. xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx
1855 7. „Hontalan magyarok. ycimy hontalan magyarok ycimy Hontalan magyarok
ycimy hontalan ycimy magyarok ycimy ycimy Hontalan ycimy magyarok ycimy
ykodvegy „Honvéd, ycimy honvéd ycimy Honvéd ycimy honvéd ycimy ycimy Honvéd
ycimy ykodvegy (Írta: 1867. xevtizedx 1865 aug. Lásd: „Főv. Lapok, yintezmenyy
főv. lapok yintezmenyy Főv. La yintezmenyy főv. yintezmenyy lapok yintezmenyy
yintezmenyy Főv. yintezmenyy La yintezmenyy ykodvegy 1867. aug. 25.) „Howard Katalin,
ycimy howard katalin ycimy Howard Katalin ycimy howard ycimy katalin ycimy
ycimy Howard ycimy Katalin ycimy ykodvegy írta: Gottschall Rr. yszemelynevy
gottschall rr. yszemelynevy Gottschall Rr. yszemelynevy gottschall yszemelynevy
rr. yszemelynevy yszemelynevy Gottschall yszemelynevy Rr. yszemelynevy ykodvegy
„Húszezer forint és szerelmes lakatosok, ycimy húszezer forint és szerelmes lakatosok
ycimy Húszezer forint és szerelmes lakatosok ycimy húszezer ycimy forint ycimy
és ycimy szerelmes ycimy lakatosok ycimy ycimy Húszezer ycimy forint ycimy „Istenhegyi
székely leány, ycimy istenhegyi székely leány ycimy Istenhegyi székely leány
ycimy istenhegyi ycimy székely ycimy leány ycimy ycimy Istenhegyi ycimy székely
ycimy leány ycimy ykodvegy „IV. István, ycimy iv. istván ycimy IV. István ycimy
iv. ycimy istván ycimy ycimy IV. ycimy István ycimy ykodvegy dr. 5 felv. 1852. xevtizedx
1855 ápr. xtalanevtizedx 1865 3. „Kedv és hivatás ycimy kedv és hivatás ycimy
Kedv és hivatás ycimy kedv ycimy és ycimy hivatás ycimy ycimy Kedv ycimy és
ycimy hivatás ycimy ykodvegy , vj 3 felv. 1869. xevtizedx 1865 nov. xtalanevtizedx
1875 19. „Kemény Simon, ycimy kemény simon ycimy Kemény Simon ycimy kemény
ycimy simon ycimy ycimy Kemény ycimy Simon ycimy ykodvegy „Kényes Bertók, ycimy
kényes bertók ycimy Kényes Bertók ycimy kényes ycimy bertók ycimy ycimy Kényes
ycimy Bertók ycimy ykodvegy vig. szmű 3 felv. Zen. szerz. Erkel Gyula. yszemelynevy
erkel gyula yszemelynevy Erkel Gyula yszemelynevy erkel yszemelynevy gyula
yszemelynevy yszemelynevy Erkel yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy A Népszínházban
yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy
yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy játszották, 1877. xevtizedx 1875 jan.
4. „Két pisztoly, ycimy két pisztoly ycimy Két pisztoly ycimy két ycimy
pisztoly ycimy ycimy Két ycimy pisztoly ycimy ykodvegy népsz. 3 szak. 1844. xevtizedx
1845 márc. xtalanevtizedx 1855 9. (1852. xevtizedx 1855 márc. havában Bécsben ytelepulesy
bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy Megerle asszony yszemelynevy
megerle asszony yszemelynevy Megerle asszony yszemelynevy megerle yszemelynevy
asszony yszemelynevy yszemelynevy Megerle yszemelynevy asszony yszemelynevy
ykodvegy fordítása szerint szintén színre került.) (L. címszava alatt is.) „Kinizsi
Pál, ycimy kinizsi pál ycimy Kinizsi Pál ycimy kinizsi ycimy pál ycimy ycimy
Kinizsi ycimy Pál ycimy ykodvegy vj. 3 felv. 1843. xevtizedx 1845 jan. xtalanevtizedx
1855 xtalanevtizedx 1865 6. „Kitagadott, ycimy kitagadott ycimy Kitagadott
ycimy kitagadott ycimy ycimy Kitagadott ycimy ykodvegy 1861. xevtizedx 1865 „Korona
és kard, ycimy korona és kard ycimy Korona és kard ycimy korona ycimy és ycimy
kard ycimy ycimy Korona ycimy és ycimy kard ycimy ykodvegy szomoruj. 5 felv. 1841.
xevtizedx 1845 szept. xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 27, „Kortesnők, ycimy
kortesnők ycimy Kortesnők ycimy kortesnők ycimy ycimy Kortesnők ycimy ykodvegy (Somló
Sándor yszemelynevy somló sándor yszemelynevy Somló Sándor yszemelynevy somló
yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Somló yszemelynevy Sándor
yszemelynevy ykodvegy fedezte fel, 1914). xevtizedx 1915 „Lackfi, ycimy lackfi
ycimy Lackfi ycimy lackfi ycimy ycimy Lackfi ycimy ykodvegy (Lásd: Nadányi) yszemelynevy
nadányi yszemelynevy Nadányi yszemelynevy nadányi yszemelynevy yszemelynevy
Nadányi yszemelynevy ykodvegy „Lári-fári, ycimy lári-fári ycimy Lári-fári ycimy
lári-fári ycimy ycimy Lári-fári ycimy ykodvegy vj. 3 felv. 1853. xevtizedx 1855
okt. xtalanevtizedx 1865 15. „Lelenc, ycimy lelenc ycimy Lelenc ycimy lelenc
ycimy ycimy Lelenc ycimy ykodvegy népsz. 80 aranyat nyert a Nemzeti Színház yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy népszínmű pályázatán (1863)
xevtizedx 1865 és mivel a második díjra (40 arany) egy se találtatott méltónak,
azt az elsőhöz csatolva szintén Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy
Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti
yszemelynevy ykodvegy kapta egyhangúlag. Bizottság: Jókai Mór yszemelynevy
jókai mór yszemelynevy Jókai Mór yszemelynevy jókai yszemelynevy mór
yszemelynevy yszemelynevy Jókai yszemelynevy Mór yszemelynevy ykodvegy elnök; Tóth
Kálmán yszemelynevy tóth kálmán yszemelynevy Tóth Kálmán yszemelynevy tóth
yszemelynevy kálmán yszemelynevy yszemelynevy Tóth yszemelynevy Kálmán
yszemelynevy ykodvegy jegyző; Bérczy Károly, yszemelynevy bérczy károly
yszemelynevy Bérczy Károly yszemelynevy bérczy yszemelynevy károly yszemelynevy
yszemelynevy Bérczy yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy Egressy Gábor, yszemelynevy
egressy gábor yszemelynevy Egressy Gábor yszemelynevy egressy yszemelynevy
gábor yszemelynevy yszemelynevy Egressy yszemelynevy Gábor yszemelynevy
ykodvegy Gyulai Pál, yszemelynevy gyulai pál yszemelynevy Gyulai Pál
yszemelynevy gyulai yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Gyulai
yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy Bem. 1863. nov. 20. (L. o.) „Lidércek, ycimy
lidércek ycimy Lidércek ycimy lidércek ycimy ycimy Lidércek ycimy ykodvegy színmű,
1836 xevtizedx 1835 Budán. xtalanevtizedx 1845 buda ytelepulesy nagybudapest
ytelepulesy budapest ykodvegy „Liliomfi, ycimy liliomfi ycimy Liliomfi ycimy
liliomfi ycimy ycimy Liliomfi ycimy ykodvegy vj 1849. xevtizedx 1845 dec. xtalanevtizedx
1855 21. (L. o.) „Lovagszó, ycimy lovagszó ycimy Lovagszó ycimy lovagszó ycimy
ycimy Lovagszó ycimy ykodvegy vj írta: Raupach. yszemelynevy raupach
yszemelynevy Raupach yszemelynevy raupach yszemelynevy yszemelynevy Raupach
yszemelynevy ykodvegy „Lowoodi árva, ycimy lowoodi árva ycimy Lowoodi árva
ycimy lowoodi ycimy árva ycimy ycimy Lowoodi ycimy árva ycimy ykodvegy írta: Kotzebue,
yszemelynevy kotzebue yszemelynevy Kotzebue yszemelynevy kotzebue yszemelynevy
yszemelynevy Kotzebue yszemelynevy ykodvegy „Mama, ycimy mama ycimy Mama ycimy
mama ycimy ycimy Mama ycimy ykodvegy vj 3 felv. 1857 xevtizedx 1855 (L. o.) Pályadíjat
nyert. „Mátyás fia, ycimy mátyás fia ycimy Mátyás fia ycimy mátyás ycimy fia
ycimy ycimy Mátyás ycimy fia ycimy ykodvegy dr 5 felv. 1847. xevtizedx 1845 máj.
xtalanevtizedx 1855 15. „Mátyás király lesz, ycimy mátyás király lesz ycimy
Mátyás király lesz ycimy mátyás ycimy király ycimy lesz ycimy ycimy Mátyás
ycimy király ycimy lesz ycimy ykodvegy szmű 5 felv. 1858. xevtizedx 1855 okt. 5.
„Megjátszott cselek', ycimy megjátszott cselek ycimy Megjátszott cselek ycimy
megjátszott ycimy cselek ycimy ycimy Megjátszott ycimy cselek ycimy ykodvegy (eredetileg:
„Kijátszott tervek). ycimy kijátszott tervek ycimy Kijátszott tervek ycimy
kijátszott ycimy tervek ycimy ycimy Kijátszott ycimy tervek ycimy ykodvegy Első
darabja volt, mely 1835. xevtizedx 1835 márc. xtalanevtizedx 1845 24- én került
színre, Budán. buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy „Micbán
családja, ycimy micbán családja ycimy Micbán családja ycimy micbán ycimy
családja ycimy ycimy Micbán ycimy családja ycimy ykodvegy dr. 3 felv. előjátékkal.
1840. xevtizedx 1845 máj. xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 30. „Miért?, ycimy
miért? ycimy Miért? ycimy miért? ycimy ycimy Miért? ycimy ykodvegy írta: Locroy.
yszemelynevy locroy yszemelynevy Locroy yszemelynevy locroy yszemelynevy
yszemelynevy Locroy yszemelynevy ykodvegy „Molnár leánya, ycimy molnár leánya
ycimy Molnár leánya ycimy molnár ycimy leánya ycimy ycimy Molnár ycimy leánya
ycimy ykodvegy népsz. 3 felv. 1861. xevtizedx 1865 okt. 30. „Műszeretők, ycimy
műszeretők ycimy Műszeretők ycimy műszeretők ycimy ycimy Műszeretők ycimy
ykodvegy vj 3 felv. 1859. xevtizedx 1855 jún. xtalanevtizedx 1865 10. „Nadányi,
ycimy nadányi ycimy Nadányi ycimy nadányi ycimy ycimy Nadányi ycimy ykodvegy dr.
Eredetileg „Lackfi ycimy lackfi ycimy Lackfi ycimy lackfi ycimy ycimy Lackfi
ycimy ykodvegy cím alatt 100 aranyat nyert. Ebben az alakban a cenzúra nem engedte
előadatni, meg kellett változtatni, Lackfiból yszemelynevy lackfi yszemelynevy
Lackfi yszemelynevy lackfi yszemelynevy yszemelynevy Lackfi yszemelynevy
ykodvegy Nadányi, yszemelynevy nadányi yszemelynevy Nadányi yszemelynevy
nadányi yszemelynevy yszemelynevy Nadányi yszemelynevy ykodvegy Zsigmond királyból
yszemelynevy zsigmond király yszemelynevy Zsigmond király yszemelynevy zsigmond
yszemelynevy király yszemelynevy yszemelynevy Zsigmond yszemelynevy király
yszemelynevy ykodvegy Báthory fejedelem yszemelynevy báthory fejedelem
yszemelynevy Báthory fejedelem yszemelynevy báthory yszemelynevy fejedelem
yszemelynevy yszemelynevy Báthory yszemelynevy fejedelem yszemelynevy ykodvegy lett
és a színhelyet szerző Erdélybe ytelepulesy erdély ytelepulesy Erdély yorszagy
Románia ykodvegy tette, át Magyarországból. — 1864. xevtizedx 1865 okt. 31. a Nemzeti
Színházban yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti
yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy adták.
„Nagyapó, ycimy nagyapó ycimy Nagyapó ycimy nagyapó ycimy ycimy Nagyapó ycimy
ykodvegy népsz. 1851. xevtizedx 1855 okt. 18. Zen. szerz. Doppler Károly. yszemelynevy
doppler károly yszemelynevy Doppler Károly yszemelynevy doppler yszemelynevy
károly yszemelynevy yszemelynevy Doppler yszemelynevy Károly yszemelynevy
ykodvegy „Nagyidai cigányok, ycimy nagyidai cigányok ycimy Nagyidai cigányok
ycimy nagyidai ycimy cigányok ycimy ycimy Nagyidai ycimy cigányok ycimy
ykodvegy népies boh. 1842. xevtizedx 1845 okt. xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx
1865 16. „Ne fújd, ami nem éget, ycimy ne fújd, ami nem éget ycimy Ne fújd, ami
nem éget ycimy ne ycimy fújd, ycimy ami ycimy nem ycimy éget ycimy ycimy Ne
ycimy fújd, ycimy ami ycimy nem ycimy éget ycimy ykodvegy vj 3 felv. 1870. xevtizedx
1875 szept. 23. „Nevelő kerestetik, ycimy nevelő kerestetik ycimy Nevelő kerestetik
ycimy nevelő ycimy kerestetik ycimy ycimy Nevelő ycimy kerestetik ycimy
ykodvegy vj. 1 felv. 1856. xevtizedx 1855 aug. 28. „Norris, vagy a partrajáró leányok,
ycimy norris, vagy a partrajáró leányok ycimy Norris, vagy a partrajáró leányok
ycimy norris, ycimy vagy ycimy a ycimy partrajáró ycimy leányok ycimy ycimy
Norris, ycimy vagy ycimy a ycimy partrajár (Németből ynyelvy német ynyelvy
Német ynyelvy német ynyelvy ynyelvy Német ynyelvy ykodvegy fordította, 1839-ben.
xevtizedx 1835 Eredeti xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx 1855 címe „Stranders Tochter)
ycimy stranders tochter ycimy Stranders Tochter ycimy stranders ycimy tochter
ycimy ycimy Stranders ycimy Tochter ycimy ykodvegy „Nőuralom, ycimy nőuralom
ycimy Nőuralom ycimy nőuralom ycimy ycimy Nőuralom ycimy ykodvegy vj 3 felv. 1862.
xevtizedx 1865 ápr. 28. Pályadíjat nyert. „Obsitos huszár, ycimy obsitos huszár
ycimy Obsitos huszár ycimy obsitos ycimy huszár ycimy ycimy Obsitos ycimy
huszár ycimy ykodvegy népsz. 3 felv. 1857. xevtizedx 1855 dec. xtalanevtizedx
1865 xtalanevtizedx 1875 9. „Öregségre, ycimy öregségre ycimy Öregségre ycimy
öregségre ycimy ycimy Öregségre ycimy ykodvegy írta: Feuillet. yszemelynevy feuillet
yszemelynevy Feuillet yszemelynevy feuillet yszemelynevy yszemelynevy Feuillet
yszemelynevy ykodvegy „Pákász, ycimy pákász ycimy Pákász ycimy pákász ycimy
ycimy Pákász ycimy ykodvegy (Somló Sándor yszemelynevy somló sándor
yszemelynevy Somló Sándor yszemelynevy somló yszemelynevy sándor yszemelynevy
yszemelynevy Somló yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy fedezte fel. 1914)
xevtizedx 1915 „Pál fordulása, ycimy pál fordulása ycimy Pál fordulása ycimy
pál ycimy fordulása ycimy ycimy Pál ycimy fordulása ycimy ykodvegy népsz. 2 felv.
1856. xevtizedx 1855 ápr. 27. „Párbaj, mint istenitélet, ycimy párbaj, mint istenitélet
ycimy Párbaj, mint istenitélet ycimy párbaj, ycimy mint ycimy istenitélet ycimy
ycimy Párbaj, ycimy mint ycimy istenitélet ycimy ykodvegy szmű 3 felv. 1848. xevtizedx
1845 márc. 4. „Pasquil, ycimy pasquil ycimy Pasquil ycimy pasquil ycimy ycimy
Pasquil ycimy ykodvegy vj 3 felv. 1846. dec. xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx
1865 21. „Perényiné, ycimy perényine ycimy Perényiné ycimy perényine ycimy
ycimy Perényiné ycimy ykodvegy 1878. xevtizedx 1875 ápr. 21. „Petronella, ycimy
petronella ycimy Petronella ycimy petronella ycimy ycimy Petronella ycimy
ykodvegy vj 1 felv. 1857. xevtizedx 1855 aug. 19. (Pályadíjat nyert.) „Pillangó
a hálóban ycimy pillangó a hálóban ycimy Pillangó a hálóban ycimy pillangó
ycimy a ycimy hálóban ycimy ycimy Pillangó ycimy a ycimy hálóban ycimy ykodvegy
3 nap alatt írta, műkedvelők céljaira, melyben ő is részt vett. Nyomtatásban nem
jelent meg. „Pókaiak, ycimy pókaiak ycimy Pókaiak ycimy pókaiak ycimy ycimy
Pókaiak ycimy ykodvegy szomoruj. 4 felv. 1838. xevtizedx 1835 szept. xtalanevtizedx
1845 xtalanevtizedx 1855 19. „Próbakő, ycimy próbakő ycimy Próbakő ycimy
próbakő ycimy ycimy Próbakő ycimy ykodvegy vj. 1866. xevtizedx 1865 nov. 4. „Pünkösdi
királynő, ycimy pünkösdi királynő ycimy Pünkösdi királynő ycimy pünkösdi ycimy
királynő ycimy ycimy Pünkösdi ycimy királynő ycimy ykodvegy vj 3 felv. Doppler Károly
yszemelynevy doppler károly yszemelynevy Doppler Károly yszemelynevy doppler
yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Doppler yszemelynevy Károly
yszemelynevy ykodvegy zenéjével, bem. 1855. xevtizedx 1855 okt. xtalanevtizedx
1865 xtalanevtizedx 1875 13-án, majd a Népszínházban, yintezmenyy népszínház
yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính
yintezmenyy ykodvegy 1877.márc. xevtizedx 1875 1. „Rab, ycimy rab ycimy Rab
ycimy rab ycimy ycimy Rab ycimy ykodvegy szmű 3 felv. 1845. xevtizedx 1845 jún,
2. „II. Rákóczi Ferenc fogsága, ycimy ii. rákóczi ferenc fogsága ycimy II.
Rákóczi Ferenc fogsága ycimy ii. ycimy rákóczi ycimy ferenc ycimy fogsága ycimy
ycimy II. ycimy Rákóczi ycimy Ferenc ycimy fogsága ycimy ykodvegy dr 5 felv. 1848.
nov. 4. (L. o.) „Ravennai viador, ycimy ravennai viador ycimy Ravennai viador
ycimy ravennai ycimy viador ycimy ycimy Ravennai ycimy viador ycimy ykodvegy „Renegát,
ycimy renegát ycimy Renegát ycimy renegát ycimy ycimy Renegát ycimy ykodvegy dr.
4 felv. 1848. febr. 19. „III. Richárd ycimy iii. richárd ycimy III. Richárd
ycimy iii. ycimy richárd ycimy ycimy III. ycimy Richárd ycimy ykodvegy írta: Shakespeare.
yszemelynevy shakespeare yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy shakespeare
yszemelynevy yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy ykodvegy (L. o.) „Richárd király
Szentföldön. ycimy richárd király szentföldön ycimy Richárd király Szentföldön
ycimy richárd ycimy király ycimy szentföldön ycimy ycimy Richárd ycimy király
ycimy Szentföldön ycimy ykodvegy Írta: Scott Walter. yszemelynevy scott walter
yszemelynevy Scott Walter yszemelynevy scott yszemelynevy walter yszemelynevy
yszemelynevy Scott yszemelynevy Walter yszemelynevy ykodvegy Tört. szmű 4 felv.
1838. xevtizedx 1835 nov. 19. „Richárd király vándorélete, ycimy richárd király
vándorélete ycimy Richárd király vándorélete ycimy richárd ycimy király ycimy
vándorélete ycimy ycimy Richárd ycimy király ycimy vándorélete ycimy ykodvegy „Romilda,
ycimy romilda ycimy Romilda ycimy romilda ycimy ycimy Romilda ycimy ykodvegy szomoruj.
3 f. 1839. jún. 24. „Rontó Pál, ycimy rontó pál ycimy Rontó Pál ycimy rontó
ycimy pál ycimy ycimy Rontó ycimy Pál ycimy ykodvegy 1839. „Rózsa, xtalanevtizedx
1845 ycimy rózsa ycimy Rózsa ycimy rózsa ycimy ycimy Rózsa ycimy ykodvegy vj. 3
felv. 1840. xevtizedx 1845 nov. xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 30. Akadémiai
jutalmat nyert. A Belvárosi Színház yintezmenyy belvárosi színház yintezmenyy
Belváros yintezmenyy belvárosi yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy
Belváros yintezmenyy ykodvegy bemutatta: 1919. xevtizedx 1915 dec. 1. (Lásd: címszava
alatt is.) „Strike, ycimy strike ycimy Strike ycimy strike ycimy ycimy Strike
ycimy ykodvegy 3 szakaszban. 1871. xevtizedx 1875 okt. xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx
1895 29. Pályadíjat nyert. Felújították: 1902. xevtizedx 1905 nov. 10. „Struensee
ycimy struensee ycimy Struensee ycimy struensee ycimy ycimy Struensee ycimy
ykodvegy (100-ik darabja.) 1872. xevtizedx 1875 dec. 27. „Szaracén. ycimy
szaracén ycimy Szaracén ycimy szaracén ycimy ycimy Szaracén ycimy ykodvegy Írta
Dumas. yszemelynevy dumas yszemelynevy Dumas yszemelynevy dumas yszemelynevy
yszemelynevy Dumas yszemelynevy ykodvegy 1836. xevtizedx 1835 júl. xtalanevtizedx
1845 xtalanevtizedx 1855 2. Budán. buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy
budapest ykodvegy „Szent korona, ycimy szent korona ycimy Szent korona ycimy
szent ycimy korona ycimy ycimy Szent ycimy korona ycimy ykodvegy ünnepi daljáték
1 felv. 1867. xevtizedx 1865 okt. 25. „Szerencse kereke, ycimy szerencse kereke
ycimy Szerencse kereke ycimy szerencse ycimy kereke ycimy ycimy Szerencse ycimy
kereke ycimy ykodvegy szmű 1864. dec. 16. „Szerencsés Imre, ycimy szerencsés imre
ycimy Szerencsés Imre ycimy szerencsés ycimy imre ycimy ycimy Szerencsés ycimy
Imre ycimy ykodvegy szomoruj. 1867. febr. 10. „Szökött katona, ycimy szökött katona
ycimy Szökött katona ycimy szökött ycimy katona ycimy ycimy Szökött ycimy
katona ycimy ykodvegy népsz. 1843. xevtizedx 1845 nov. xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx
1865 25. (L. o.) (Szerb ynyelvy szerb ynyelvy Szerb ynyelvy szerb ynyelvy
ynyelvy Szerb ynyelvy ykodvegy nyelvre is lefordították: „Vojnicski begunác ycimy
vojnicski begunác ycimy Vojnicski begunác ycimy vojnicski ycimy begunác ycimy
ycimy Vojnicski ycimy begunác ycimy ykodvegy c. alatt.) „Tévedések vígjátéka, ycimy
tévedések vígjátéka ycimy Tévedések vígjátéka ycimy tévedések ycimy vígjátéka
ycimy ycimy Tévedések ycimy vígjátéka ycimy ykodvegy írta: Shakespeare. yszemelynevy
shakespeare yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy
yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy ykodvegy „Tinódi, ycimy tinódi ycimy
Tinódi ycimy tinódi ycimy ycimy Tinódi ycimy ykodvegy (vagy Murányvár ostroma),
ycimy murányvár ostroma ycimy Murányvár ostroma ycimy murányvár ycimy ostroma
ycimy ycimy Murányvár ycimy ostroma ycimy ykodvegy énekes szmű 1861. xevtizedx
1865 febr. 8. „Titkos iratok, ycimy titkos iratok ycimy Titkos iratok ycimy
titkos ycimy iratok ycimy ycimy Titkos ycimy iratok ycimy ykodvegy 100 arannyal
jutalmazott 5 felvonásos drámája. 1860 máj. „Tízezer forint, ycimy tízezer forint
ycimy Tízezer forint ycimy tízezer ycimy forint ycimy ycimy Tízezer ycimy
forint ycimy ykodvegy népszínmű 3 felv. 1856. xevtizedx 1855 okt. 25. „Török János,
ycimy török jános ycimy Török János ycimy török ycimy jános ycimy ycimy Török
ycimy János ycimy ykodvegy szmű 1856. ápr. xtalanevtizedx 1865 21. „Trónkereső,
ycimy trónkereső ycimy Trónkereső ycimy trónkereső ycimy ycimy Trónkereső ycimy
ykodvegy szomoruj. a Karácsonyi-díj nyertese. 1868. xevtizedx 1865 nov. 13. „Trónvesztett,
ycimy trónvesztett ycimy Trónvesztett ycimy trónvesztett ycimy ycimy
Trónvesztett ycimy ykodvegy szomoruj. 1860-1-iki Teleki-pályázaton yszemelynevy
teleki yszemelynevy Teleki yszemelynevy teleki yszemelynevy yszemelynevy Teleki
yszemelynevy ykodvegy 5 pályázó munka között díjat nyert. 1861. jún. 14.
„Troubadour, ycimy troubadour ycimy Troubadour ycimy troubadour ycimy ycimy
Troubadour ycimy ykodvegy dr. 5 felv. 1841. xevtizedx 1845 dec. xtalanevtizedx
1855 xtalanevtizedx 1865 20. „Tücsök meg a prücsök. ycimy tücsök meg a prücsök
ycimy Tücsök meg a prücsök ycimy tücsök ycimy meg ycimy a ycimy prücsök ycimy
ycimy Tücsök ycimy meg ycimy a ycimy prücsök ycimy ykodvegy (Somló Sándor yszemelynevy
somló sándor yszemelynevy Somló Sándor yszemelynevy somló yszemelynevy sándor
yszemelynevy yszemelynevy Somló yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy fedezte
fel.) 1914. xevtizedx 1915 „Udvari bolond, ycimy udvari bolond ycimy Udvari bolond
ycimy udvari ycimy bolond ycimy ycimy Udvari ycimy bolond ycimy ykodvegy 100 arany
pályadíjat nyert a Teleki-alapítványból. yszemelynevy teleki yszemelynevy
Teleki yszemelynevy teleki yszemelynevy yszemelynevy Teleki yszemelynevy
ykodvegy 1871. xevtizedx 1875 április 21. „Uj világ, ycimy uj világ ycimy Uj világ
ycimy uj ycimy világ ycimy ycimy Uj ycimy világ ycimy ykodvegy vj. 3 felv. 1874.
márc. 6. „Üldözött honvéd, ycimy üldözött honvéd ycimy Üldözött honvéd ycimy
üldözött ycimy honvéd ycimy ycimy Üldözött ycimy honvéd ycimy ykodvegy dr. 1867.
xevtizedx 1865 okt. xtalanevtizedx 1875 25. „Valéria, ycimy valéria ycimy
Valéria ycimy valéria ycimy ycimy Valéria ycimy ykodvegy tr. 5 felv. 100 arany jutalmat
nyert a gr. Teleki-alapítványból. yszemelynevy gr. teleki yszemelynevy gr.
Teleki yszemelynevy gr. yszemelynevy teleki yszemelynevy yszemelynevy gr.
yszemelynevy Teleki yszemelynevy ykodvegy Zen. szerz. Nikolics Sándor. yszemelynevy
nikolics sándor yszemelynevy Nikolics Sándor yszemelynevy nikolics yszemelynevy
sándor yszemelynevy yszemelynevy Nikolics yszemelynevy Sándor yszemelynevy
ykodvegy 1873. xevtizedx 1875 dec. 17. „Vándorszínészek, ycimy vándorszínészek
ycimy Vándorszínészek ycimy vándorszínészek ycimy ycimy Vándorszínészek ycimy
ykodvegy vj 1845. xevtizedx 1845 aug. xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 6.
100 arany pályadíjat nyert. (Felújítása: 1920. xevtizedx 1925 márc. 26.) „Vazul,
ycimy vazul ycimy Vazul ycimy vazul ycimy ycimy Vazul ycimy ykodvegy dr. 4 felv.
1838. xevtizedx 1835 jan. xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx 1855 30. „Veszedelmes
jóbarát, ycimy veszedelmes jóbarát ycimy Veszedelmes jóbarát ycimy veszedelmes
ycimy jóbarát ycimy ycimy Veszedelmes ycimy jóbarát ycimy ykodvegy vj 1856. xevtizedx
1855 aug. 13. „Veszedelmes nagynéne. ycimy veszedelmes nagynéne ycimy
Veszedelmes nagynéne ycimy veszedelmes ycimy nagynéne ycimy ycimy Veszedelmes
ycimy nagynéne ycimy ykodvegy Írta: Albini, yszemelynevy albini yszemelynevy
Albini yszemelynevy albini yszemelynevy yszemelynevy Albini yszemelynevy
ykodvegy „Vid, ycimy vid ycimy Vid ycimy vid ycimy ycimy Vid ycimy ykodvegy dr 4
f. 1850. nov. 18. „Világ ura, ycimy világ ura ycimy Világ ura ycimy világ ycimy
ura ycimy ycimy Világ ycimy ura ycimy ykodvegy szj. 1856. okt. xtalanevtizedx
1865 xtalanevtizedx 1875 2. Uj betanulással. 1879. xevtizedx 1875 márc. 7. „Zách
unokái, ycimy zách unokái ycimy Zách unokái ycimy zách ycimy unokái ycimy ycimy
Zách ycimy unokái ycimy ykodvegy szomoruj. 5 felv. 1846. xevtizedx 1845 nov. 23.
(Pályadíjat nyert) „Zsidó, ycimy zsidó ycimy Zsidó ycimy zsidó ycimy ycimy
Zsidó ycimy ykodvegy népsz. 4 felv. 1844. júl. xtalanevtizedx 1855 27. „Zsigmond
király fogsága, ycimy zsigmond király fogsága ycimy Zsigmond király fogsága
ycimy zsigmond ycimy király ycimy fogsága ycimy ycimy Zsigmond ycimy király
ycimy fogsága ycimy ykodvegy dr 3 felv. 1859. xevtizedx 1855 febr. 18. Szigligeti
Ede yszemelynevy szigligeti ede yszemelynevy Szigligeti Ede yszemelynevy
szigligeti yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy
Ede yszemelynevy ykodvegy 1838-tól xevtizedx 1835 1868-ig xevtizedx 1865 82 xtalanevtizedx
1875 xtalanevtizedx 1885 darabot írt a Nemzeti Szinház yintezmenyy nemzeti
szinház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy szinház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy számára (a budai buda ytelepulesy
nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy játékszínben már előbb, három darabját
játszották), melyek ezen idő alatt 900 estét töltöttek be. Akadémiai-, színházi-,
Teleki- yszemelynevy teleki yszemelynevy Teleki yszemelynevy teleki
yszemelynevy yszemelynevy Teleki yszemelynevy ykodvegy és Karácsonyi első díjat
tizenhétszer nyert, másodikat kétszer. Szakmunkái: „A dráma és válfajai. ycimy
a dráma és válfajai ycimy A dráma és válfajai ycimy a ycimy dráma ycimy és
ycimy válfajai ycimy ycimy A ycimy dráma ycimy és ycimy válfajai ycimy ykodvegy
„Magyar színészek életrajzai. ycimy magyar színészek életrajzai ycimy Magyar
színészek életrajzai ycimy magyar ycimy színészek ycimy életrajzai ycimy ycimy
Magyar ycimy színészek ycimy életrajzai ycimy ykodvegy (Megjelent az Olcsó Könyvtárban.)
(Erődi Jenő.) yszemelynevy erődi jenő yszemelynevy Erődi Jenő yszemelynevy
erődi yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Erődi yszemelynevy Jenő
yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy erődi jenő szin_IV.0316.pdf IV
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Szigligeti Ede - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1814
SZULETESIEVTIZED 1815
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0316.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0316.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31324.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Szigligeti
Ede
Szócikk: Szigligeti Ede színműíró, a Nemzeti Színház
igazgatója, a Magy Tud. Akadémia levelező tagja, a Kisfaludy- és Petőfi Társaság
rendes tagja, a Szinészakadémia tanára, sz. 1814. márc. 8-án, Nagyváradolasziban,
— megh. 1878. jan. 19-én, Budapesten, Wesselényi-u. 15. sz. a. házban. Családi neve:
Szathmáry József volt. Hasonnevű atyja földbirtokos és ügyvéd, anyja Szerepi Kelemen
Katalin volt. Iskoláit a negyedik latin osztályig Nagyváradon járta, a többit és
az akadémiai tanfolyamot Temesvárt. Az akadémia ifjúsága közt irodalmi társulatot
alakított és már itt kitűnt ügyes tollforgatásával. Ez időben műkedvelői előadásokat
is rendezett iskolatársaival, papiros - diszítményekkel, melyeket a házuk padlásán
készített el és erről önéletrajzában ezeket írja: „Soha oly magasztos gyönyört nem
élveztem, mint ezen előadás előkészületei között. 1882-ben orvos akart lenni, de
a szülei ellenezték, papnak szánták és végül a mérnökség mellett állapodtak meg;
Vargha János mellett 1832-től gyakorolta is magát a Körös szabályozásánál, de e
téren nem volt maradása. Feljött Pestre és az „Aurorá-ba kezdett dolgozgatni: kezdetben
sikertelenül. Látva, hogy előrehaladását részben nyelvismerethiány gátolja: egész
buzgalommal hozzáfogott a német nyelv tanulásához. Ekkor történt, hogy a magyar
színészet legjelesebbjei: Kántorné, Megyeri, Bartha Budán kísérleteztek, ami az
ifjú lelkét tettekre késztette — színésszé lenni. Lukács Márton orvosnövendék, —
házigazdájának fia — akkor tanította Fáy András fiát, Gusztávot, zongorázni. Vele
szövetkezett, s általa megnyerte az audienciát Fáy Andrásnál, majd Döbrenteinél,
s egy hónapi gondolkozási időt nyervén, egy további „próba hónapra szerződtették.
Döbrentei és Sz. között ekkor ez a párbeszéd folyt le: „Tud-e kegyed táncolni? „Igen
is, tudok; diákkoromban jó táncos voltam, s nem igen kaptam kosarat. (Sz. egy bálból
sem maradt el s három éjet is keresztül táncolt.) Döbrentei úgy látszott, nagyon
elégedett volt a válasszal. Mindjárt is leült, s egy pár sort irt egy darabka papírra
s kezébe ily szókkal adta: „Menjen ezzel Kaczér úrhoz, ő majd megpróbálja. (Kaczér
Ferenc volt a budai színtársulat táncoktatója s mivel Sz. jól tudott táncolni, jó
információt adott a színház igazgatóságának.) 1834. aug. 15- én lépett fel először
Budán, ahol a „Szent István c. drámában Wentzel lovag szerepét osztották neki. Mind
a három felvonásban meg kellett jelennie, de csak a Il.-ban volt egy egysoros mondókája.
Már hetekkel az előadás előtt kínokat és álmatlan éjszakákat állott ki és mikor
megkezdődött az előadás, iszonyúan rettegett, hogy bele sül, pedig — kihúzták a
mondókáját. Mind a három felvonásban szerepelt, de szólnia nem volt alkalma. Csak
utólag tudta meg, hogy így akarták a színpadhoz szoktatni. Az igazi „első fellépése
„Montfanconi Johannában volt. Egy vazallust kellett játszania, a kit megkötözve
és reszketve vezettek egy zsarnok fejedelem elé. Mintha neki írták volna ezt a szerepet.
Senki olyan művészettel nem reszketett. Tudvalevő, hogy eredeti neve Szathmáry József
volt, de atyja parancsára meg kellett változtatnia. Erről így ír: „Meghagyta, hogy
tüstént menjek vissza mérnöknek, vagy legyek akármi, csak színész ne: különben feljön
Pestre s csak főbe lő; addig pedig ne merjem nevét használni, mert kitagad, s rólam
mit sem akar tudni. — Tudtam, hogy szíve nem érzi, a mit keze írt: azt is, hogy
puskaportermészetű ugyan, de még egy nyulat sem lőtt, s haragja, a mily hirtelen
fellobban, épp oly hirtelen ellobog; de én is éreztem, hogy velem igazságtalanság
történt, s föltettem magamban, hogy engedni nem fogok. -— Anyám levele jobban hatott
rám; ő is el volt keseredve ; de nem fenyegetett — hiába, ő anya volt. Fájt a ki
tagadás, s némi szorongást éreztem, ha elgondoltam, hogy el vagyok hagyatva, nincs
senki és semmim — még nevem sincs; de önérzetet adott az a gondolat, hogy most már
ura vagyok sorsomnak, s nem függök senkitől. Döbrenteihez mentem, s megkértem, hogy
legyen szabad nevemet megváltoztatnom. Ő is nagyon természetesnek találta, hogy
a ki színész lesz, a család-nevét — hogy mondta, már nem tudom, ugy hiszem — nem
használja. Döbrentei kereste ki egy kézikönyvből: „Szigliget! Szigligetben fogunk
élni ... ez jó . . . legyen „Szigligeti! 1835. febr. havában Budára szerződött 40
frt fizetésre; ezért kötelezve volt évenkint egy darabot írni vagy két darabot fordítani,
részt kellett venni a balletben és a kórusban is. 1837-1840-ben a Nemzeti Színház
könyvtárosa, 1859 márc. havában pedig a Nemzeti Színház művezetője lett. (Lásd:
„Budapesti Hirlap, 1859 márc. 20.) 1873-1878-ig az intézet igazgatója volt. „Szigligeti
nem annyira egyes müveinek örökérvényű jelenségével tette nevét elévülhetetlenné,
mint inkább egész munkásságával s annak általános hatásával. Művei közt vannak kitűnők,
a népszínmű terén úttörő volt, mégis nagyságának nem ezekben van igazi mértéke,
hanem abban, hogy a Nemzeti Színház első, legnehezebb időszakában, egy emberöltőn
keresztül úgyszólván egymaga akkora fontosságú munkát végzett a magyar színpad felvirágoztatására,
mint korának összes jeles színészei együttvéve. A színházat nemcsak a jó művészi
személyzet élteti, hanem ép oly mértékben a jó műsor, s a negyvenes évek kezdetétől
haláláig Szigligeti vállán nyugodott a Nemzeti Színház s az egész magyar színpad
műsora. Magyar színházi műsorról tulajdonkép csak Kisfaludy Károly óta lehet szó.
Az ő korai halála után jó darabig nem volt, a ki örökét fejlesztette volna. Az irodalomban
erős áramlat mutatkozott a dráma felé, legjelesebb költőink a színpad érdekében
használták fel erejüket, műsort teremteni azonban nem tudtak, mert darabjaik költői
szépségük mellett sem birtak gyökeret verni a színpadon. Ez pedig kétszeres baj
volt ép abban az időben, mikor mind erősebb hullámokat vert s mind több sikerrel
kecsegtetett a pesti állandó Nemzeti Színház megalapításának eszméje. Szigligeti
ép akkor lépett fel, mikor a legnagyobb szükség volt rá. Az a szent lelkesedés vitte
a színpadra, a mely egykor Petőfit, sőt a csendes szemlélődő Aranyt is egy időre
tévedésbe ejtette hivatása felől, s mint e nagyok, ő is csakhamar lemondott a színművészi
babérokról. Csakhogy ő ezzel nem vált meg a színpadtól, munkása maradt, mint színházi
tisztviselő s mint drámaíró. Alig van irodalmunkban példa rá, hogy valaki oly kizárólagosan
egy irodalmi ág mívelésére szentelte volna magát, mint Szigligeti a drámára. Ereje
e központosításának köszönheti az irodalom drámaírói munkásságának nemcsak óriási
terjedelmét (több mint száz darabot írt!), hanem mély hatását is. Minden izében
színpadi ember volt, erős érzékkel a szinszerüség gyakorlati követelményei iránt,
azzal a biztonsággal, a mely a cselekvény adta lehetőségek közül ki tudta választani
azt, a mely leginkább elnyerheti a közönség tetszését s azzal a komolysággal, mely
nem pályázik a tömeg alantasabb ösztöneire, hanem erős kézzel fölemeli a nézőt magához,
a saját magasabb álláspontjára. A negyvenes évek heves, de alapjában tárgytalan
irodalmi harcában, mely a színpadi s a költői hatás túlsúlya körül folyt, Ő inkább
hajlott a színpadi hatás követelményéhez, mert csak ezzel édesgethette magához a
közönséget, de azért a költői hatást sem ejtette el. Jelesebb művei, mint „Fenn
az ernyő, nincsen kas, „Liliomfi, „Trónkereső, stb., ha pusztán mint irodalmi műveket
tekintjük is, magas színvonalon állanak, melynél magasabbat kevesen értek el drámaíróink
közül. A népszínműnek tudvalevőleg Szigligeti a megteremtője; ez működésének legeredetibb
oldala. A magyar köznépet ő vitte a színpadra mint komoly szereplőt, drámaírói elődei
csak bohózatos hatásra alkalmas elemet láttak benne. Szigligetit ebben nem vezették
külföldi előképek, hanem egyrészt saját helyes színpadi érzéke, másrészt pedig a
negyvenes évek ama demokratikus áramlata, a mely politikailag a jobbágyság eltörlésében,
irodalmilag pedig a népnemzeti irány diadalra jutásában érte el tetőpontját. A maga
teremtette műfajnak egyszersmind legkitűnőbb példáit is megalkotta, melyekkel a
közvetlen utána következőknek is alig egy-két darabja ért föl, a későbbi nemzedék
művei pedig mélyen alatta maradnak. Az újabb drámaírói nemzedéknek egyik legsúlyosabb
mulasztása ép az, hogy Szigligeti merész és sikeres kezdését a népszínmű terén nem
tudta fejleszteni s e kedvelt és gyökeresen magyar műfajt el hagyta laposodni. Az
a negyven év, melyet Szigligeti a Nemzeti Színház szolgálatában töltött, a küzdelmek,
a súlyos válságok időszaka, de egyúttal a nagy sikereké s a szilárd alapvetésé is.
Abban pedig, hogy a színház s vele az egész magyar szinészet a válságokból épen
tudott kimenekülni, sőt fejlődni is, ép úgy Szigligetié a főérdem, mint a későbbi
nagy sikerekben. Mint a színház tisztviselője, majd igazgatója s mint a magyar drámaírás
egyik legerősebb munkása, egész életét, minden munkáját, szive minden dobbanását
a magyar szinügyre áldozta, melynek föllendülésében nálánál nagyobb érdeme nincs
senkinek. („Vasárnapi Újság, 1904. 11. sz.)Érdemei elismeréséül a M. Tud. Akadémia
1840. szept. 5-én levelező tagjának választotta. A Petőfi- és Kisfaludy Társaság
is tagjai közé választotta. Az irók és művészek társaságának elnöke volt. Ferenc
József király 1872-ben, midőn századik színműve, a „Struensee adatott a Nemzeti
Színházban, a Ferenc József-renddel tüntette ki. Tanár volt a Sziniakadémián és
a 70-es években a hivatalos lapba szini bírálatokat írt. — 1870. febr. végén családi
nevét Szigligeti-re változtatta hivatalosan. (Lásd: „Ellenőr 1870. febr. 26.) Utolsó
szavai ezek voltak: „Végem van, segítsetek! Gyászjelentéséről a következő sorokat
jegyezzük fel: „Mint drámaíró és tisztviselő egyaránt erős támasza volt ő a nemzeti
színháznak, fennállása óta 40 éven át. Nincs az országban művelt ember, ki nem ismerte
fáradhatatlan tevékenységének sikereit, nem méltányolta önzetlen jellemének tisztaságát,
nem melegedett hazafias alkotásainak tüzénél. Ő a nemzet halottja! Koporsójánál
Feleky Miklós, Rákosi Jenő, Váradi Antal és Paulay Ede mondtak búcsúbeszédet. Eltemették
a Kerepesi-uti temetőbe, a IV. tábla, északnyugati rész I. sorába, a III. sírhelyre.
Nagyváradi szülőházát 1878. márc. 8-án emléktáblával jelölték meg, melynek ez a
felirata: „Bölcsőd itt ringott, itt gyúlt ki az isteni szikra. A művészet egén lángoló
csillag utóbb, A láng most kialudt, de kihat dicsfénye örökké. S míg magyar él,
neved és szent porod áldva leend. (Szikszay Dániel tvszéki bíró.) Ugyancsak Nagyváradon
megalakult egy nevéről elnevezett irodalmi társaság, 1892. okt. 1-én, Rádl Ödön
elnöklete alatt. — 1912. dec. 15-én leleplezték bronz mellszobrát a nagyváradi színház
előtt, mely szintén az ő nevéről van elnevezve. A szobor Margó Ede ihletett alkotása.
Nagyvárad-Olasziban egy kis ucca a nagy íróról van elnevezve. — Születése 100 éves
évforduló Ját 1914. márc. 7-én nagy fénnyel ülte meg a Nemzeti Színház, midőn bemutatták
Herczeg Ferenc „Ünnepi játék c. prológusát, — ezt követte a „Fenn az ernyő, nincsen
kas c. vj. Sz. kéziratai a Nemzeti Múzeumban vannak. E kéziratok között van: 77
számozott kötet (Szigligeti színművei címmel), 7 számozott kötet (Szigligeti műfordításai)
, 2 színmű és a Perényi Péter című költői elbeszélés és 5 kötet vegyes prózai dolgozat.
A Szigligeti-kéziratokkal együtt őrzik a múzeumban 4 kötetben Szigligeti hírlapi
cikkeit és nekrológjait, 11 darabjának cenzúrai példányát, 1 eredeti és 4 fordított
színművének súgópéldányát, végül levelezésének egy töredékét: 34 levelét és 6 hozzá
intézett levelet. Ez a tekintélyes gyűjtemény nem foglalja magában Szigligeti összes
műveit, —- alig felénél többet. Szigligeti kéziratainak nagy a jelentősége azért
is, mert Szigligetinek aránylag kevés műve került nyomtatás alá. Ennek az akkori
speciális nyomdai viszonyokon kívül maga a költő elhatározása is oka volt; az ő
korában ugyanis semmi sem védte a költői terméket s így ha az nyomtatásban megjelent,
azt bárki szabadon felhasználhatta. Mégis legjobb és legnépszerűbb művei megjelentek
nyomtatásban a „Nemzeti Színház Könyvtára című vállalat kiadásában. A múzeumban
őrzött kéziratai közül a következők nem jelentek meg seholsem nyomtatásban : „Nagyidai
cigányok, népszínmű három felvonásban, „Egy szinésznő, szomorújáték egy felvonásban.
„A megtagadott, dráma négy felvonásban, „Renegát, dráma négy felvonásban, „Fidibusz,
népszínmű három felvonásban, „Vid, történeti dráma négy felvonásban, „Az egri nő,
szomorújáték öt felvonásban, „Az aggteleki barlang, népszínmű két képben. „A nagyapó,
vígjáték három felvonásban, „Andronik, történeti szomorújáték öt képben, „IV. István,
történeti dráma Öt képben, „III. Béla történeti dráma négy felvonásban, „Az arckép,
dráma négy felvonásban, „Árgyil és Tündér Ilona, néprege három felvonásban, „Csokonai,
színmű három felvonásban, „Pünkösdi királyné, vígjáték két képben és végül „Pál
fordulása, szinmű két jelenetben. A nagy színműíró halálának 50. évfordulója alkalmából
a Nemzeti Színházban a „Liliomfi c. vj-a került színre, 1928. jan. 18-án, — Neje:
Sperling Franciska, sz. 1817-ben, megh. 1893. júl. 14-én, Budapesten. Első szinikisérlete
a Nemzeti Színházban 1841. nov. 27-én volt, a „Belizar-ban, Antónia szerepében.
— Gyermekei: Anna, Aranka, Ferike, Jolán és József. (L. címszavuk alatt.) Szigligeti
Ede összes eredeti és fordított színművei: „Aba szinj. 5 felv. 1838. dec. 20. „Adósok
börtöne, dr 3 felv. 1860. máj. 1. „Aggteleki barlang, népsz. 4 felv. 1851. máj.
31. „Ál-Endre, dr 4 szak. 1841. febr. 15. „Álmos, dr 3 felv. 1859. nov. 4. „Amerikai
népsz. 100 arannyal jutalmazva. Zen. szerz. Állaga Géza. 1872. nov. 8-án került
szinre. „Andronik szomoruj. 5 felv. 1851. dec. 29. „Április elseje, vj 1 felv. 1836.
„Arckép, szmű. 1852. szept. 7. „Árgyil és Tündér Hona, néprege 3 felv. 1853. ápr.
16. „Árviz, 1846. „Babérfa és koldusbot, írta: Holtey, „Bajusz, vj 1868. okt. 4.
(Pályadíjat nyert) „Balekfogók, „III, Béla, dr 5 felv. 1852. máj 10. „IV. Béla,
trag. 5 felv. 1877. jan. 26. (Pályadíjat nyert.) „Béldi Pál, szomoruj 5 felv. 1857.
ápr. 24. (Pályadíjat nyert) „Boldogság első napja, opera-szöveg fordítása. „Bujdosó
kocsija, írta: Meliesville. „Bujdosó kuruc, dr 3 felv. 1863. okt. 2. „Castor és
Pollux vj 3 felv. 1854. okt. 16. „Cigány, népsz. 1853. dec. 17. (L. o.) „Csikós,
népsz. 3 felv. 1847. jan, 23. (L. o.) „Csokonai szerelme, vj 3 felv. 1855. márc.
22. „Czillei Fridrik vagy Frangepán Erzsébet, dr 3 felv. 1835. okt. 3. „Dalos Pista,
népsz. 3 felv. 1856. febr. 22. „Dávid, „Debreceni bíró, opera-szöveg, 1863. „Debreceni
rüpők, népsz. 1845. „Didier, írta Hugó Victor. „Dienes vagy: Királyi ebéd, szmű.
1836. dec. 27. és újra: 1837. jan. 27. „Diocletian, szomoruj. 5 felv. 1855. szept.
19. „Dózsa György, opera-szöveg. „Egmont, szomoruj. Írta: Goethe. 1870. dec. 14.
Feluj. 1882. jan. 9. 1908. jan. 27. (Salgó Ernő fordítása szerint.) „Egri nő, dr
5 felv. 1851. ápr. 26. „Egy árvaleány története, (Somló Sándor felfedezte 1914.)
„Egy nagyratermett férfiú, Teleki-díját nyert vj. 1864. máj. 11. „Egy szekrény rejtelme,
szmű 3 felv. 1846. febr. 28. „Egy színésznő, dr 5 felv. 1847. szept. 4. „Eladó leányok,
vj 3 felv. 1863. jún. 16. „Előjáték Lángh Ádám félszázados ünnepére, 1842. máj,
5. „Elveszem nőmet, írta: Ellmenreich. „Essex gróf, írta: Laube Henrik. 1856. szept.
1. Újra: 1882. okt. 9. „Fenn az ernyő, nincsen kas,vj. 1858. ápr. 26. (Pályadíjat
nyert.) A Vígszínház társulata az Urániában előadta: 1916. szept. 30. „Fény árnyai,
1865. (Pályadíjat nyert.) „Fidibusz, népsz. 3 felv. 1850. ápr. 20. „Fogadott leány,
opera-szöveg. „Frangepán Erzsébet, (Lásd:„Czillei Fridrik) „Gerő, szomoruj. 4 felv.
előjátékkal, 1844. jan. 4. „Gritti, 1845. ápr. 19. „Gyászvitézek, dr 4 felv. 1838.
jún. 8. „Halottak emléke, dr. 1867. márc. 31. „Háromszéki leányok, népsz. 3 felv.
1874. okt. 30. „Házassági három parancs, vj 1850. dec. 20. „Házasult és eltemettetett.
Írta: Kenney. „III. Henrik és udvara, írta: Schiff. 1837. dec. 7. „Hontalan magyarok.
„Honvéd, (Írta: 1867. aug. Lásd: „Főv. Lapok, 1867. aug. 25.) „Howard Katalin, írta:
Gottschall Rr. „Húszezer forint és szerelmes lakatosok, „Istenhegyi székely leány,
„IV. István, dr. 5 felv. 1852. ápr. 3. „Kedv és hivatás , vj 3 felv. 1869. nov.
19. „Kemény Simon, „Kényes Bertók, vig. szmű 3 felv. Zen. szerz. Erkel Gyula. A
Népszínházban játszották, 1877. jan. 4. „Két pisztoly, népsz. 3 szak. 1844. márc.
9. (1852. márc. havában Bécsben Megerle asszony fordítása szerint szintén színre
került.) (L. címszava alatt is.) „Kinizsi Pál, vj. 3 felv. 1843. jan. 6. „Kitagadott,
1861. „Korona és kard, szomoruj. 5 felv. 1841. szept. 27, „Kortesnők, (Somló Sándor
fedezte fel, 1914). „Lackfi, (Lásd: Nadányi) „Lári-fári, vj. 3 felv. 1853. okt.
15. „Lelenc, népsz. 80 aranyat nyert a Nemzeti Színház népszínmű pályázatán (1863)
és mivel a második díjra (40 arany) egy se találtatott méltónak, azt az elsőhöz
csatolva szintén Szigligeti kapta egyhangúlag. Bizottság: Jókai Mór elnök; Tóth
Kálmán jegyző; Bérczy Károly, Egressy Gábor, Gyulai Pál, Bem. 1863. nov. 20. (L.
o.) „Lidércek, színmű, 1836 Budán. „Liliomfi, vj 1849. dec. 21. (L. o.) „Lovagszó,
vj írta: Raupach. „Lowoodi árva, írta: Kotzebue, „Mama, vj 3 felv. 1857 (L. o.)
Pályadíjat nyert. „Mátyás fia, dr 5 felv. 1847. máj. 15. „Mátyás király lesz, szmű
5 felv. 1858. okt. 5. „Megjátszott cselek', (eredetileg: „Kijátszott tervek). Első
darabja volt, mely 1835. márc. 24- én került színre, Budán. „Micbán családja, dr.
3 felv. előjátékkal. 1840. máj. 30. „Miért?, írta: Locroy. „Molnár leánya, népsz.
3 felv. 1861. okt. 30. „Műszeretők, vj 3 felv. 1859. jún. 10. „Nadányi, dr. Eredetileg
„Lackfi cím alatt 100 aranyat nyert. Ebben az alakban a cenzúra nem engedte előadatni,
meg kellett változtatni, Lackfiból Nadányi, Zsigmond királyból Báthory fejedelem
lett és a színhelyet szerző Erdélybe tette, át Magyarországból. — 1864. okt. 31.
a Nemzeti Színházban adták. „Nagyapó, népsz. 1851. okt. 18. Zen. szerz. Doppler
Károly. „Nagyidai cigányok, népies boh. 1842. okt. 16. „Ne fújd, ami nem éget, vj
3 felv. 1870. szept. 23. „Nevelő kerestetik, vj. 1 felv. 1856. aug. 28. „Norris,
vagy a partrajáró leányok, (Németből fordította, 1839-ben. Eredeti címe „Stranders
Tochter) „Nőuralom, vj 3 felv. 1862. ápr. 28. Pályadíjat nyert. „Obsitos huszár,
népsz. 3 felv. 1857. dec. 9. „Öregségre, írta: Feuillet. „Pákász, (Somló Sándor
fedezte fel. 1914) „Pál fordulása, népsz. 2 felv. 1856. ápr. 27. „Párbaj, mint istenitélet,
szmű 3 felv. 1848. márc. 4. „Pasquil, vj 3 felv. 1846. dec. 21. „Perényiné, 1878.
ápr. 21. „Petronella, vj 1 felv. 1857. aug. 19. (Pályadíjat nyert.) „Pillangó a
hálóban 3 nap alatt írta, műkedvelők céljaira, melyben ő is részt vett. Nyomtatásban
nem jelent meg. „Pókaiak, szomoruj. 4 felv. 1838. szept. 19. „Próbakő, vj. 1866.
nov. 4. „Pünkösdi királynő, vj 3 felv. Doppler Károly zenéjével, bem. 1855. okt.
13-án, majd a Népszínházban, 1877.márc. 1. „Rab, szmű 3 felv. 1845. jún, 2. „II.
Rákóczi Ferenc fogsága, dr 5 felv. 1848. nov. 4. (L. o.) „Ravennai viador, „Renegát,
dr. 4 felv. 1848. febr. 19. „III. Richárd írta: Shakespeare. (L. o.) „Richárd király
Szentföldön. Írta: Scott Walter. Tört. szmű 4 felv. 1838. nov. 19. „Richárd király
vándorélete, „Romilda, szomoruj. 3 f. 1839. jún. 24. „Rontó Pál, 1839. „Rózsa, vj.
3 felv. 1840. nov. 30. Akadémiai jutalmat nyert. A Belvárosi Színház bemutatta:
1919. dec. 1. (Lásd: címszava alatt is.) „Strike, 3 szakaszban. 1871. okt. 29. Pályadíjat
nyert. Felújították: 1902. nov. 10. „Struensee (100-ik darabja.) 1872. dec. 27.
„Szaracén. Írta Dumas. 1836. júl. 2. Budán. „Szent korona, ünnepi daljáték 1 felv.
1867. okt. 25. „Szerencse kereke, szmű 1864. dec. 16. „Szerencsés Imre, szomoruj.
1867. febr. 10. „Szökött katona, népsz. 1843. nov. 25. (L. o.) (Szerb nyelvre is
lefordították: „Vojnicski begunác c. alatt.) „Tévedések vígjátéka, írta: Shakespeare.
„Tinódi, (vagy Murányvár ostroma), énekes szmű 1861. febr. 8. „Titkos iratok, 100
arannyal jutalmazott 5 felvonásos drámája. 1860 máj. „Tízezer forint, népszínmű
3 felv. 1856. okt. 25. „Török János, szmű 1856. ápr. 21. „Trónkereső, szomoruj.
a Karácsonyi-díj nyertese. 1868. nov. 13. „Trónvesztett, szomoruj. 1860-1-iki Teleki-pályázaton
5 pályázó munka között díjat nyert. 1861. jún. 14. „Troubadour, dr. 5 felv. 1841.
dec. 20. „Tücsök meg a prücsök. (Somló Sándor fedezte fel.) 1914. „Udvari bolond,
100 arany pályadíjat nyert a Teleki-alapítványból. 1871. április 21. „Uj világ,
vj. 3 felv. 1874. márc. 6. „Üldözött honvéd, dr. 1867. okt. 25. „Valéria, tr. 5
felv. 100 arany jutalmat nyert a gr. Teleki-alapítványból. Zen. szerz. Nikolics
Sándor. 1873. dec. 17. „Vándorszínészek, vj 1845. aug. 6. 100 arany pályadíjat nyert.
(Felújítása: 1920. márc. 26.) „Vazul, dr. 4 felv. 1838. jan. 30. „Veszedelmes jóbarát,
vj 1856. aug. 13. „Veszedelmes nagynéne. Írta: Albini, „Vid, dr 4 f. 1850. nov.
18. „Világ ura, szj. 1856. okt. 2. Uj betanulással. 1879. márc. 7. „Zách unokái,
szomoruj. 5 felv. 1846. nov. 23. (Pályadíjat nyert) „Zsidó, népsz. 4 felv. 1844.
júl. 27. „Zsigmond király fogsága, dr 3 felv. 1859. febr. 18. Szigligeti Ede 1838-tól
1868-ig 82 darabot írt a Nemzeti Szinház számára (a budai játékszínben már előbb,
három darabját játszották), melyek ezen idő alatt 900 estét töltöttek be. Akadémiai-,
színházi-, Teleki- és Karácsonyi első díjat tizenhétszer nyert, másodikat kétszer.
Szakmunkái: „A dráma és válfajai. „Magyar színészek életrajzai. (Megjelent az Olcsó
Könyvtárban.) (Erődi Jenő.) szin_IV.0316.pdf IV