Címszó: Szigligeti Ede - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1814

SZULETESIEVTIZED 1815

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0316.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0316.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31324.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Szigligeti Ede

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/531324.htm

 

Szócikk: Szigligeti Ede színműíró, a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  igazgatója, a Magy Tud. Akadémia (intézmény) levelező tagja, a Kisfaludy- és Petőfi Társaság (intézmény) rendes tagja, a Szinészakadémia (intézmény) tanára, sz. 1814. (születés éve) márc. 8-án, Nagyváradolasziban, (megye) — megh. 1878. jan. 19-én, Budapesten, (Budapest) Wesselényi-u. 15. sz. a. házban. Családi neve: Szathmáry József (személy) (információ)  volt. Hasonnevű atyja földbirtokos és ügyvéd, anyja Szerepi Kelemen Katalin (személy) volt. Iskoláit a negyedik latin osztályig Nagyváradon (megye) járta, a többit és az akadémiai tanfolyamot Temesvárt. (megye) Az akadémia ifjúsága közt irodalmi társulatot alakított és már itt kitűnt ügyes tollforgatásával. Ez időben műkedvelői előadásokat is rendezett iskolatársaival, papiros - diszítményekkel, melyeket a házuk padlásán készített el és erről önéletrajzában ezeket írja: „Soha oly magasztos gyönyört nem élveztem, mint ezen előadás előkészületei között. 1882-ben (időpont) orvos akart lenni, de a szülei ellenezték, papnak szánták és végül a mérnökség mellett állapodtak meg; Vargha János (személy) mellett 1832-től (időpont) gyakorolta is magát a Körös szabályozásánál, de e téren nem volt maradása. Feljött Pestre (Budapest) és az „Aurorá-ba (intézmény) kezdett dolgozgatni: kezdetben sikertelenül. Látva, hogy előrehaladását részben nyelvismeret­hiány gátolja: egész buzgalommal hozzáfogott a német (nyelv) (információ)  nyelv tanulásához. Ekkor történt, hogy a magyar színészet legjelesebbjei: Kántorné, (személy) Megyeri, (személy) (információ)  Bartha (személy) (információ)  Budán (Budapest) kísérleteztek, ami az ifjú lelkét tettekre késztette — színésszé lenni. Lukács Márton (személy) (információ)  orvosnövendék, — házigazdájának fia — akkor tanította Fáy András (személy) (információ)  fiát, Gusztávot, zongorázni. Vele szövetkezett, s általa megnyerte az audienciát Fáy Andrásnál, (személy) (információ)  majd Döbrenteinél, (személy) (információ)  s egy hónapi gondolkozási időt nyervén, egy további „próba hónapra szerződtették. Döbrentei (személy) (információ)  és Sz. között ekkor ez a párbeszéd folyt le: „Tud-e kegyed táncolni? „Igen is, tudok; diákkoromban jó táncos voltam, s nem igen kaptam kosarat. (Sz. egy bálból sem maradt el s három éjet is keresztül táncolt.) Döbrentei (személy) (információ)  úgy látszott, nagyon elégedett volt a válasszal. Mindjárt is leült, s egy pár sort irt egy darabka papírra s kezébe ily szókkal adta: „Menjen ezzel Kaczér (személy) (információ)  úrhoz, ő majd megpróbálja. (Kaczér Ferenc (személy) (információ)  volt a budai színtársulat (intézmény) (információ)  táncoktatója s mivel Sz. jól tudott táncolni, jó információt adott a színház igazgatóságának.) 1834. (időpont) aug. 15- én lépett fel először Budán, (Budapest) ahol a „Szent István (cím) (információ)  c. drámában Wentzel lovag (szerep) szerepét osztották neki. Mind a három felvonásban meg kellett jelennie, de csak a Il.-ban volt egy egysoros mondókája. Már hetekkel az előadás előtt kínokat és álmatlan éjszakákat állott ki és mikor megkezdődött az előadás, iszonyúan rettegett, hogy bele sül, pedig — kihúzták a mondókáját. Mind a három felvonásban szerepelt, de szólnia nem volt alkalma. Csak utólag tudta meg, hogy így akarták a színpadhoz szoktatni. Az igazi „első fellépése „Montfanconi Johanná­ban (cím) volt. Egy vazallust kellett játszania, a kit megkötözve és reszketve vezettek egy zsarnok fejedelem elé. Mintha neki írták volna ezt a szerepet. Senki olyan művészettel nem reszketett. Tudvalevő, hogy eredeti neve Szathmáry József (személy) (információ)  volt, de atyja parancsára meg kellett változtatnia. Erről így ír: „Meghagyta, hogy tüstént menjek vissza mérnöknek, vagy legyek akármi, csak színész ne: különben feljön Pestre (Budapest) s csak főbe lő; addig pedig ne merjem nevét használni, mert kitagad, s rólam mit sem akar tudni. — Tudtam, hogy szíve nem érzi, a mit keze írt: azt is, hogy puskapor­természetű ugyan, de még egy nyulat sem lőtt, s haragja, a mily hirtelen fellobban, épp oly hirtelen ellobog; de én is éreztem, hogy velem igazságtalanság történt, s föltettem magamban, hogy engedni nem fogok. -— Anyám levele jobban hatott rám; ő is el volt keseredve ; de nem fenyegetett — hiába, ő anya volt. Fájt a ki tagadás, s némi szorongást éreztem, ha elgondoltam, hogy el vagyok hagyatva, nincs senki és semmim — még nevem sincs; de önérzetet adott az a gondolat, hogy most már ura vagyok sorsomnak, s nem függök senkitől. Döbrenteihez (személy) (információ)  mentem, s megkértem, hogy legyen szabad nevemet megváltoztatnom. Ő is nagyon természetesnek találta, hogy a ki színész lesz, a család-nevét — hogy mondta, már nem tudom, ugy hiszem — nem használja. Döbrentei (személy) (információ)  kereste ki egy kézikönyvből: „Szigliget! (megye) Szigligetben (megye) fogunk élni ... ez jó . . . legyen „Szigligeti! (személy) (információ)  1835. (időpont) febr. havában Budára (Budapest) szerződött 40 frt fizetésre; ezért kötelezve volt évenkint egy darabot írni vagy két darabot fordítani, részt kellett venni a balletben és a kórusban is. 1837-1840-ben (időpont) a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  könyvtárosa, 1859 (időpont) márc. havában pedig a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  művezetője lett. (Lásd: „Budapesti Hirlap, (intézmény) (információ)  1859 (időpont) márc. 20.) 1873-1878-ig (időpont) az intézet igazgatója volt. „Szigligeti (személy) (információ)  nem annyira egyes müveinek örökérvényű jelenségével tette nevét elévülhetetlenné, mint inkább egész munkásságával s annak általános hatásával. Művei közt vannak kitűnők, a népszínmű terén úttörő volt, mégis nagyságának nem ezekben van igazi mértéke, hanem abban, hogy a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  első, legnehezebb időszakában, egy emberöltőn keresztül úgyszólván egymaga akkora fontosságú munkát végzett a magyar színpad felvirágoztatására, mint korának összes jeles színészei együttvéve. A színházat nemcsak a jó művészi személyzet élteti, hanem ép oly mértékben a jó műsor, s a negyvenes évek kezdetétől haláláig Szigligeti (személy) (információ)  vállán nyugodott a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  s az egész magyar színpad műsora. Magyar színházi műsorról tulajdonkép csak Kisfaludy Károly (személy) (információ)  óta lehet szó. Az ő korai halála után jó darabig nem volt, a ki örökét fejlesztette volna. Az irodalomban erős áramlat mutatkozott a dráma felé, legjelesebb költőink a színpad érdekében használták fel erejüket, műsort teremteni azonban nem tudtak, mert darabjaik költői szépségük mellett sem birtak gyökeret verni a színpadon. Ez pedig kétszeres baj volt ép abban az időben, mikor mind erősebb hullámokat vert s mind több sikerrel kecsegtetett a pesti állandó Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  megalapításának eszméje. Szigligeti (személy) (információ)  ép akkor lépett fel, mikor a legnagyobb szükség volt rá. Az a szent lelkesedés vitte a színpadra, a mely egykor Petőfit, (személy) (információ)  sőt a csendes szemlélődő Aranyt (személy) (információ)  is egy időre tévedésbe ejtette hivatása felől, s mint e nagyok, ő is csakhamar lemondott a színművészi babérokról. Csakhogy ő ezzel nem vált meg a színpadtól, munkása maradt, mint színházi tisztviselő s mint drámaíró. Alig van irodalmunkban példa rá, hogy valaki oly kizárólagosan egy irodalmi ág mívelésére szentelte volna magát, mint Szigligeti (személy) (információ)  a drámára. Ereje e központosításának köszönheti az irodalom drámaírói munkásságának nemcsak óriási terjedelmét (több mint száz darabot írt!), hanem mély hatását is. Minden izében színpadi ember volt, erős érzékkel a szinszerüség gyakorlati követelményei iránt, azzal a biztonsággal, a mely a cselekvény adta lehetőségek közül ki tudta választani azt, a mely leginkább elnyerheti a közönség tetszését s azzal a komolysággal, mely nem pályázik a tömeg alantasabb ösztöneire, hanem erős kézzel fölemeli a nézőt magához, a saját magasabb álláspontjára. A negyvenes évek heves, de alapjában tárgytalan irodalmi harcában, mely a színpadi s a költői hatás túlsúlya körül folyt, Ő inkább hajlott a színpadi hatás követelményéhez, mert csak ezzel édesgethette magához a közönséget, de azért a költői hatást sem ejtette el. Jelesebb művei, mint „Fenn az ernyő, nincsen kas, (cím) (információ)  „Liliomfi, (cím) (információ)  „Trónkereső, (cím) stb., ha pusztán mint irodalmi műveket tekintjük is, magas színvonalon állanak, melynél magasabbat kevesen értek el drámaíróink közül. A népszínműnek tudvalevőleg Szigligeti (személy) (információ)  a megteremtője; ez működésének legeredetibb oldala. A magyar köznépet ő vitte a színpadra mint komoly szereplőt, drámaírói elődei csak bohózatos hatásra alkalmas elemet láttak benne. Szigligetit (személy) (információ)  ebben nem vezették külföldi előképek, hanem egyrészt saját helyes színpadi érzéke, másrészt pedig a negyvenes évek ama demokratikus áramlata, a mely politikailag a jobbágyság eltörlésében, irodalmilag pedig a népnemzeti irány diadalra jutásában érte el tetőpontját. A maga teremtette műfajnak egyszersmind legkitűnőbb példáit is megalkotta, melyekkel a közvetlen utána következőknek is alig egy-két darabja ért föl, a későbbi nemzedék művei pedig mélyen alatta maradnak. Az újabb drámaírói nemzedéknek egyik legsúlyosabb mulasztása ép az, hogy Szigligeti (személy) (információ)  merész és sikeres kezdését a népszínmű terén nem tudta fejleszteni s e kedvelt és gyökeresen magyar műfajt el hagyta laposodni. Az a negyven év, melyet Szigligeti (személy) (információ)  a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  szolgálatában töltött, a küzdelmek, a súlyos válságok időszaka, de egyúttal a nagy sikereké s a szilárd alapvetésé is. Abban pedig, hogy a színház s vele az egész magyar szinészet a válságokból épen tudott kimenekülni, sőt fejlődni is, ép úgy Szigligetié (személy) (információ)  a főérdem, mint a későbbi nagy sikerekben. Mint a színház tisztviselője, majd igazgatója s mint a magyar drámaírás egyik legerősebb munkása, egész életét, minden munkáját, szive minden dobbanását a magyar szinügyre áldozta, melynek föllendülésében nálánál nagyobb érdeme nincs senkinek. („Vasárnapi Újság, (intézmény) (információ)  1904. (időpont) 11. sz.)Érdemei elismeréséül a M. Tud. Akadémia (intézmény) 1840. (időpont) szept. 5-én levelező tagjának választotta. A Petőfi- (intézmény) (információ)  és Kisfaludy Társaság (intézmény) (információ)  is tagjai közé választotta. Az irók és művészek társaságának elnöke volt. Ferenc József király (személy) 1872-ben, (időpont) midőn századik színműve, a „Struensee (cím) adatott a Nemzeti Színházban, (intézmény) (információ)  a Ferenc József-renddel (személy) tüntette ki. Tanár volt a Sziniakadémián (intézmény) és a 70-es években a hivatalos lapba szini bírálatokat írt. — 1870. (időpont) febr. végén családi nevét Szigligeti-re (személy) (információ)  változtatta hivatalosan. (Lásd: „Ellenőr (intézmény) 1870. (időpont) febr. 26.) Utolsó szavai ezek voltak: „Végem van, segítsetek! Gyászjelentéséről a következő sorokat jegyezzük fel: „Mint drámaíró és tisztviselő egyaránt erős támasza volt ő a nemzeti színháznak, fennállása óta 40 éven át. Nincs az országban művelt ember, ki nem ismerte fáradhatatlan tevékenységének sikereit, nem méltányolta önzetlen jellemének tisztaságát, nem melegedett hazafias alkotásainak tüzénél. Ő a nemzet halottja! Koporsójánál Feleky Miklós, (személy) (információ)  Rákosi Jenő, (személy) (információ)  Váradi Antal (személy) (információ)  és Paulay Ede (személy) (információ)  mondtak búcsúbeszédet. Eltemették a Kerepesi-uti temetőbe, a IV. tábla, északnyugati rész I. sorába, a III. sírhelyre. Nagyváradi (megye) szülőházát 1878. (időpont) márc. 8-án emléktáblával jelölték meg, melynek ez a felirata: „Bölcsőd itt ringott, itt gyúlt ki az isteni szikra. A művészet egén lángoló csillag utóbb, A láng most kialudt, de kihat dicsfénye örökké. S míg magyar él, neved és szent porod áldva leend. (Szikszay Dániel (személy) tvszéki bíró.) Ugyancsak Nagyváradon (megye) megalakult egy nevéről elnevezett irodalmi társaság, 1892. (időpont) okt. 1-én, Rádl Ödön (személy) elnöklete alatt. — 1912. (időpont) dec. 15-én leleplezték bronz mellszobrát a nagyváradi (megye) színház előtt, mely szintén az ő nevéről van elnevezve. A szobor Margó Ede (személy) (információ)  ihletett alkotása. Nagyvárad-Olasziban (megye) egy kis ucca a nagy íróról van elnevezve. — Születése 100 éves évforduló Ját 1914. (időpont) márc. 7-én nagy fénnyel ülte meg a Nemzeti Színház, (intézmény) (információ)  midőn bemutatták Herczeg Ferenc (személy) (információ)  „Ünnepi játék (cím) c. prológusát, — ezt követte a „Fenn az ernyő, nincsen kas (cím) (információ)  c. vj. Sz. kéziratai a Nemzeti Múzeumban (intézmény) (információ)  vannak. E kéziratok között van: 77 számozott kötet (Szigligeti (személy) (információ)  színművei címmel), 7 számozott kötet (Szigligeti (személy) (információ)  műfordításai) , 2 színmű és a Perényi Péter (személy) (információ)  című költői elbeszélés és 5 kötet vegyes prózai dolgozat. A Szigligeti-kéziratokkal (személy) (információ)  együtt őrzik a múzeumban 4 kötetben Szigligeti (személy) (információ)  hírlapi cikkeit és nekrológjait, 11 darabjának cenzúrai példányát, 1 eredeti és 4 fordított színművének súgópéldányát, végül levelezésének egy töredékét: 34 levelét és 6 hozzá intézett levelet. Ez a tekintélyes gyűjtemény nem foglalja magában Szigligeti (személy) (információ)  összes műveit, —- alig felénél többet. Szigligeti (személy) (információ)  kéziratainak nagy a jelentősége azért is, mert Szigligetinek (személy) (információ)  aránylag kevés műve került nyomtatás alá. Ennek az akkori speciális nyomdai viszonyokon kívül maga a költő elhatározása is oka volt; az ő korában ugyanis semmi sem védte a költői terméket s így ha az nyomtatásban megjelent, azt bárki szabadon felhasználhatta. Mégis legjobb és legnépszerűbb művei megjelentek nyomtatásban a „Nemzeti Színház Könyvtára (intézmény) (információ)  című vállalat kiadásában. A múzeumban őrzött kéziratai közül a következők nem jelentek meg seholsem nyomtatásban : „Nagyidai cigányok, (cím) népszínmű három felvonásban, „Egy szinésznő, (cím) (információ)  szomorú­játék egy felvonásban. „A megtagadott, (cím) dráma négy felvonásban, „Renegát, (cím) dráma négy felvonásban, „Fidibusz, (cím) népszínmű három felvonásban, „Vid, (cím) történeti dráma négy felvonásban, „Az egri nő, (cím) szomorújáték öt felvonásban, „Az aggteleki barlang, (cím) népszínmű két képben. „A nagyapó, (cím) vígjáték három felvonásban, „Andronik, (cím) történeti szomorújáték öt képben, „IV. István, (cím) történeti dráma Öt képben, „III. Béla (cím) történeti dráma négy felvonásban, „Az arckép, (cím) dráma négy felvonásban, „Árgyil és Tündér Ilona, (cím) néprege három felvonásban, „Csokonai, (cím) (információ)  színmű három felvonásban, „Pünkösdi királyné, (cím) vígjáték két képben és végül „Pál fordulása, (cím) szinmű két jelenetben. A nagy színműíró halálának 50. évfordulója alkalmából a Nemzeti Színházban (intézmény) (információ)  a „Liliomfi (cím) (információ)  c. vj-a került színre, 1928. (időpont) jan. 18-án, — Neje: Sperling Franciska, (személy) sz. 1817-ben, (születés éve) megh. 1893. júl. 14-én, Budapesten. (Budapest) Első szinikisérlete a Nemzeti Színházban (intézmény) (információ)  1841. (időpont) nov. 27-én volt, a „Belizar-ban, (cím) Antónia (szerep) szerepében. — Gyermekei: Anna, Aranka, Ferike, Jolán és József. (L. címszavuk alatt.) Szigligeti Ede (személy) (információ)  összes eredeti és fordított színművei: „Aba (cím) (információ)  szinj. 5 felv. 1838. (időpont) dec. 20. „Adósok börtöne, (cím) dr 3 felv. 1860. (időpont) máj. 1. „Aggteleki barlang, (cím) népsz. 4 felv. 1851. (időpont) máj. 31. „Ál-Endre, (cím) dr 4 szak. 1841. (időpont) febr. 15. „Álmos, (cím) dr 3 felv. 1859. (időpont) nov. 4. „Amerikai (cím) (információ)  népsz. 100 arannyal jutalmazva. Zen. szerz. Állaga Géza. (személy) 1872. (időpont) nov. 8-án került szinre. „Andronik (cím) szomoruj. 5 felv. 1851. (időpont) dec. 29. „Április elseje, (cím) vj 1 felv. 1836. (időpont) „Arckép, (cím) szmű. 1852. (időpont) szept. 7. „Árgyil és Tündér Hona, (cím) néprege 3 felv. 1853. (időpont) ápr. 16. „Árviz, (cím) 1846. (időpont) „Babérfa és koldusbot, (cím) írta: Holtey, (személy) „Bajusz, (cím) (információ)  vj 1868. (időpont) okt. 4. (Pályadíjat nyert) „Balekfogók, (cím) „III, Béla, (cím) dr 5 felv. 1852. (időpont) máj 10. „IV. Béla, (cím) trag. 5 felv. 1877. (időpont) jan. 26. (Pályadíjat nyert.) „Béldi Pál, (cím) (információ)  szomoruj 5 felv. 1857. (időpont) ápr. 24. (Pályadíjat nyert) „Boldogság első napja, (cím) opera-szöveg fordítása. „Bujdosó kocsija, (cím) írta: Meliesville. (személy) „Bujdosó kuruc, (cím) dr 3 felv. 1863. (időpont) okt. 2. „Castor és Pollux (cím) vj 3 felv. 1854. (időpont) okt. 16. „Cigány, (cím) (információ)  népsz. 1853. (időpont) dec. 17. (L. o.) „Csikós, (cím) (információ)  népsz. 3 felv. 1847. (időpont) jan, 23. (L. o.) „Csokonai szerelme, (cím) (információ)  vj 3 felv. 1855. (időpont) márc. 22. „Czillei Fridrik vagy Frangepán Erzsébet, (cím) (információ)  dr 3 felv. 1835. (időpont) okt. 3. „Dalos Pista, (cím) népsz. 3 felv. 1856. (időpont) febr. 22. „Dávid, (cím) (információ)  „Debreceni bíró, (cím) (információ)  opera-szöveg, 1863. (időpont) „Debreceni rüpők, (cím) (információ)  népsz. 1845. (időpont) „Didier, (cím) írta Hugó Victor. (személy) (információ)  „Dienes vagy: Királyi ebéd, (cím) szmű. 1836. (időpont) dec. 27. és újra: 1837. (időpont) jan. 27. „Diocletian, (cím) szomoruj. 5 felv. 1855. (időpont) szept. 19. „Dózsa György, (cím) (információ)  opera-szöveg. „Egmont, (cím) szomoruj. Írta: Goethe. (személy) (információ)  1870. (időpont) dec. 14. Feluj. 1882. (időpont) jan. 9. 1908. (időpont) jan. 27. (Salgó Ernő (személy) (információ)  fordítása szerint.) „Egri nő, (cím) (információ)  dr 5 felv. 1851. (időpont) ápr. 26. „Egy árvaleány története, (cím) (információ)  (Somló Sándor (személy) (információ)  felfedezte 1914.) (időpont) „Egy nagyratermett férfiú, (cím) (információ)  Teleki-díját (személy) (információ)  nyert vj. 1864. (időpont) máj. 11. „Egy szekrény rejtelme, (cím) (információ)  szmű 3 felv. 1846. (időpont) febr. 28. „Egy színésznő, (cím) (információ)  dr 5 felv. 1847. (időpont) szept. 4. „Eladó leányok, (cím) vj 3 felv. 1863. (időpont) jún. 16. „Előjáték Lángh Ádám félszázados ünnepére, (cím) (információ)  1842. (időpont) máj, 5. „Elveszem nőmet, (cím) írta: Ellmenreich. (személy) „Essex gróf, (cím) (információ)  írta: Laube Henrik. (személy) (információ)  1856. (időpont) szept. 1. Újra: 1882. (időpont) okt. 9. „Fenn az ernyő, nincsen kas,vj. (cím) (információ)  1858. (időpont) ápr. 26. (Pályadíjat nyert.) A Vígszínház (intézmény) (információ)  társulata az Urániában (intézmény) előadta: 1916. (időpont) szept. 30. „Fény árnyai, (cím) (információ)  1865. (időpont) (Pályadíjat nyert.) „Fidibusz, (cím) népsz. 3 felv. 1850. (időpont) ápr. 20. „Fogadott leány, (cím) opera-szöveg. „Frangepán Erzsébet, (cím) (Lásd:„Czillei Fridrik) (cím) (információ)  „Gerő, (cím) (információ)  szomoruj. 4 felv. előjátékkal, 1844. (időpont) jan. 4. „Gritti, (cím) (információ)  1845. (időpont) ápr. 19. „Gyászvitézek, (cím) dr 4 felv. 1838. (időpont) jún. 8. „Halottak emléke, (cím) dr. 1867. (időpont) márc. 31. „Háromszéki leányok, (cím) népsz. 3 felv. 1874. (időpont) okt. 30. „Házassági három parancs, (cím) vj 1850. (időpont) dec. 20. „Házasult és eltemettetett. (cím) Írta: Kenney. (személy) „III. Henrik és udvara, (cím) írta: Schiff. (személy) (információ)  1837. (időpont) dec. 7. „Hontalan magyarok. (cím) „Honvéd, (cím) (Írta: 1867. (időpont) aug. Lásd: „Főv. Lapok, (intézmény) 1867. (időpont) aug. 25.) „Howard Katalin, (cím) írta: Gottschall Rr. (személy) (információ)  „Húszezer forint és szerelmes lakatosok, (cím) „Istenhegyi székely leány, (cím) „IV. István, (cím) dr. 5 felv. 1852. (időpont) ápr. 3. „Kedv és hivatás (cím) , vj 3 felv. 1869. (időpont) nov. 19. „Kemény Simon, (cím) (információ)  „Kényes Bertók, (cím) (információ)  vig. szmű 3 felv. Zen. szerz. Erkel Gyula. (személy) (információ)  A Népszínházban (intézmény) (információ)  játszották, 1877. (időpont) jan. 4. „Két pisztoly, (cím) (információ)  népsz. 3 szak. 1844. (időpont) márc. 9. (1852. (időpont) márc. havában Bécsben (ország) Megerle asszony (személy) (információ)  fordítása szerint szintén színre került.) (L. címszava alatt is.) „Kinizsi Pál, (cím) vj. 3 felv. 1843. (időpont) jan. 6. „Kitagadott, (cím) 1861. (időpont) „Korona és kard, (cím) (információ)  szomoruj. 5 felv. 1841. (időpont) szept. 27, „Kortesnők, (cím) (Somló Sándor (személy) (információ)  fedezte fel, 1914). (időpont) „Lackfi, (cím) (Lásd: Nadányi) (személy) „Lári-fári, (cím) vj. 3 felv. 1853. (időpont) okt. 15. „Lelenc, (cím) népsz. 80 aranyat nyert a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  népszínmű pályázatán (1863) (időpont) és mivel a második díjra (40 arany) egy se találtatott méltónak, azt az elsőhöz csatolva szintén Szigligeti (személy) (információ)  kapta egyhangúlag. Bizottság: Jókai Mór (személy) (információ)  elnök; Tóth Kálmán (személy) (információ)  jegyző; Bérczy Károly, (személy) (információ)  Egressy Gábor, (személy) (információ)  Gyulai Pál, (személy) (információ)  Bem. 1863. (időpont) nov. 20. (L. o.) „Lidércek, (cím) színmű, 1836 (időpont) Budán. (Budapest) „Liliomfi, (cím) (információ)  vj 1849. (időpont) dec. 21. (L. o.) „Lovagszó, (cím) vj írta: Raupach. (személy) (információ)  „Lowoodi árva, (cím) írta: Kotzebue, (személy) (információ)  „Mama, (cím) (információ)  vj 3 felv. 1857 (időpont) (L. o.) Pályadíjat nyert. „Mátyás fia, (cím) (információ)  dr 5 felv. 1847. (időpont) máj. 15. „Mátyás király lesz, (cím) (információ)  szmű 5 felv. 1858. (időpont) okt. 5. „Megjátszott cselek', (cím) (információ)  (eredetileg: „Kijátszott tervek). (cím) Első darabja volt, mely 1835. (időpont) márc. 24- én került színre, Budán. (Budapest) „Micbán családja, (cím) (információ)  dr. 3 felv. előjátékkal. 1840. (időpont) máj. 30. „Miért?, (cím) írta: Locroy. (személy) „Molnár leánya, (cím) (információ)  népsz. 3 felv. 1861. (időpont) okt. 30. „Műszeretők, (cím) vj 3 felv. 1859. (időpont) jún. 10. „Nadányi, (cím) dr. Eredetileg „Lackfi (cím) cím alatt 100 aranyat nyert. Ebben az alakban a cenzúra nem engedte előadatni, meg kellett változtatni, Lackfiból (személy) Nadányi, (személy) Zsigmond királyból (személy) Báthory fejedelem (személy) (információ)  lett és a színhelyet szerző Erdélybe (ország) (információ)  tette, át Magyarországból. — 1864. (időpont) okt. 31. a Nemzeti Színházban (intézmény) (információ)  adták. „Nagyapó, (cím) (információ)  népsz. 1851. (időpont) okt. 18. Zen. szerz. Doppler Károly. (személy) (információ)  „Nagyidai cigányok, (cím) népies boh. 1842. (időpont) okt. 16. „Ne fújd, ami nem éget, (cím) (információ)  vj 3 felv. 1870. (időpont) szept. 23. „Nevelő kerestetik, (cím) vj. 1 felv. 1856. (időpont) aug. 28. „Norris, vagy a partrajáró leányok, (cím) (Németből (nyelv) (információ)  fordította, 1839-ben. (időpont) Eredeti címe „Stranders Tochter) (cím) „Nőuralom, (cím) vj 3 felv. 1862. (időpont) ápr. 28. Pályadíjat nyert. „Obsitos huszár, (cím) (információ)  népsz. 3 felv. 1857. (időpont) dec. 9. „Öregségre, (cím) írta: Feuillet. (személy) „Pákász, (cím) (Somló Sándor (személy) (információ)  fedezte fel. 1914) (időpont) „Pál fordulása, (cím) népsz. 2 felv. 1856. (időpont) ápr. 27. „Párbaj, mint istenitélet, (cím) szmű 3 felv. 1848. (időpont) márc. 4. „Pasquil, (cím) vj 3 felv. 1846. (időpont) dec. 21. „Perényiné, (cím) 1878. (időpont) ápr. 21. „Petronella, (cím) vj 1 felv. 1857. (időpont) aug. 19. (Pályadíjat nyert.) „Pillangó a hálóban (cím) 3 nap alatt írta, műkedvelők céljaira, melyben ő is részt vett. Nyomtatásban nem jelent meg. „Pókaiak, (cím) szomoruj. 4 felv. 1838. (időpont) szept. 19. „Próbakő, (cím) vj. 1866. (időpont) nov. 4. „Pünkösdi királynő, (cím) vj 3 felv. Doppler Károly (személy) (információ)  zenéjével, bem. 1855. (időpont) okt. 13-án, majd a Népszínházban, (intézmény) (információ)  1877.márc. (időpont) 1. „Rab, (cím) szmű 3 felv. 1845. (időpont) jún, 2. „II. Rákóczi Ferenc fogsága, (cím) dr 5 felv. 1848. (időpont) nov. 4. (L. o.) „Ravennai viador, (cím) „Renegát, (cím) dr. 4 felv. 1848. (időpont) febr. 19. „III. Richárd (cím) írta: Shakespeare. (személy) (információ)  (L. o.) „Richárd király Szentföldön. (cím) (információ)  Írta: Scott Walter. (személy) Tört. szmű 4 felv. 1838. (időpont) nov. 19. „Richárd király vándorélete, (cím) (információ)  „Romilda, (cím) szomoruj. 3 f. 1839. (időpont) jún. 24. „Rontó Pál, (cím) 1839. (időpont) „Rózsa, (cím) (információ)  vj. 3 felv. 1840. (időpont) nov. 30. Akadémiai jutalmat nyert. A Belvárosi Színház (intézmény) (információ)  bemutatta: 1919. (időpont) dec. 1. (Lásd: címszava alatt is.) „Strike, (cím) 3 szakaszban. 1871. (időpont) okt. 29. Pályadíjat nyert. Felújították: 1902. (időpont) nov. 10. „Struensee (cím) (100-ik darabja.) 1872. (időpont) dec. 27. „Szaracén. (cím) Írta Dumas. (személy) (információ)  1836. (időpont) júl. 2. Budán. (Budapest) „Szent korona, (cím) (információ)  ünnepi daljáték 1 felv. 1867. (időpont) okt. 25. „Szerencse kereke, (cím) (információ)  szmű 1864. (időpont) dec. 16. „Szerencsés Imre, (cím) szomoruj. 1867. (időpont) febr. 10. „Szökött katona, (cím) (információ)  népsz. 1843. (időpont) nov. 25. (L. o.) (Szerb (nyelv) (információ)  nyelvre is lefordították: „Vojnicski begunác (cím) c. alatt.) „Tévedések vígjátéka, (cím) írta: Shakespeare. (személy) (információ)  „Tinódi, (cím) (vagy Murányvár ostroma), (cím) énekes szmű 1861. (időpont) febr. 8. „Titkos iratok, (cím) (információ)  100 arannyal jutalmazott 5 felvonásos drámája. 1860 (időpont) máj. „Tízezer forint, (cím) népszínmű 3 felv. 1856. (időpont) okt. 25. „Török János, (cím) (információ)  szmű 1856. (időpont) ápr. 21. „Trónkereső, (cím) szomoruj. a Karácsonyi-díj nyertese. 1868. (időpont) nov. 13. „Trónvesztett, (cím) szomoruj. 1860-1-iki (időpont) Teleki-pályázaton (személy) (információ)  5 pályázó munka között díjat nyert. 1861. (időpont) jún. 14. „Troubadour, (cím) (információ)  dr. 5 felv. 1841. (időpont) dec. 20. „Tücsök meg a prücsök. (cím) (Somló Sándor (személy) (információ)  fedezte fel.) 1914. (időpont) „Udvari bolond, (cím) 100 arany pályadíjat nyert a Teleki-alapítványból. (személy) (információ)  1871. (időpont) április 21. „Uj világ, (cím) (információ)  vj. 3 felv. 1874. (időpont) márc. 6. „Üldözött honvéd, (cím) dr. 1867. (időpont) okt. 25. „Valéria, (cím) tr. 5 felv. 100 arany jutalmat nyert a gr. Teleki-alapítványból. (személy) Zen. szerz. Nikolics Sándor. (személy) (információ)  1873. (időpont) dec. 17. „Vándorszínészek, (cím) vj 1845. (időpont) aug. 6. 100 arany pályadíjat nyert. (Felújítása: 1920. (időpont) márc. 26.) „Vazul, (cím) dr. 4 felv. 1838. (időpont) jan. 30. „Veszedelmes jóbarát, (cím) vj 1856. (időpont) aug. 13. „Veszedelmes nagynéne. (cím) Írta: Albini, (személy) (információ)  „Vid, (cím) dr 4 f. 1850. (időpont) nov. 18. „Világ ura, (cím) szj. 1856. (időpont) okt. 2. Uj betanulással. 1879. (időpont) márc. 7. „Zách unokái, (cím) szomoruj. 5 felv. 1846. (időpont) nov. 23. (Pályadíjat nyert) „Zsidó, (cím) (információ)  népsz. 4 felv. 1844. (időpont) júl. 27. „Zsigmond király fogsága, (cím) dr 3 felv. 1859. (időpont) febr. 18. Szigligeti Ede (személy) (információ)  1838-tól (időpont) 1868-ig (időpont) 82 darabot írt a Nemzeti Szinház (intézmény) (információ)  számára (a budai (Budapest) játékszínben már előbb, három darabját játszották), melyek ezen idő alatt 900 estét töltöttek be. Akadémiai-, színházi-, Teleki- (személy) (információ)  és Karácsonyi első díjat tizenhétszer nyert, másodikat kétszer. Szakmunkái: „A dráma és válfajai. (cím) „Magyar színészek életrajzai. (cím) (információ)  (Megjelent az Olcsó Könyvtárban.) (Erődi Jenő.) (személy) (információ)  szin_IV.0316.pdf IV

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Szigligeti Ede címszóvég 31324 Szócikk: Szigligeti Ede színműíró, a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy igazgatója, a Magy Tud. Akadémia yintezmenyy magy tud. akadémia yintezmenyy Magy Tud yintezmenyy magy yintezmenyy tud. yintezmenyy akadémia yintezmenyy yintezmenyy Magy yintezmenyy Tud yintezmenyy ykodvegy levelező tagja, a Kisfaludy- és Petőfi Társaság yintezmenyy kisfaludy- és petőfi társaság yintezmenyy Kisfalud yintezmenyy kisfaludy- yintezmenyy és yintezmenyy petőfi yintezmenyy társaság yintezmenyy yintezmenyy Kisfalud yintezmenyy ykodvegy rendes tagja, a Szinészakadémia yintezmenyy szinészakadémia yintezmenyy Szinésza yintezmenyy szinészakadémia yintezmenyy yintezmenyy Szinésza yintezmenyy ykodvegy tanára, sz. 1814. márc. xtalanevtizedx 1825 xtalanevtizedx 1835 8-án, Nagyváradolasziban, ytelepulesy nagyváradolaszi ytelepulesy Nagyváradolaszi ymegyey bihar megye ykodvegy — megh. 1878. jan. 19-én, Budapesten, Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Wesselényi-u. 15. sz. a. házban. Családi neve: Szathmáry József yszemelynevy szathmáry józsef yszemelynevy Szathmáry József yszemelynevy szathmáry yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Szathmáry yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy volt. Hasonnevű atyja földbirtokos és ügyvéd, anyja Szerepi Kelemen Katalin yszemelynevy szerepi kelemen katalin yszemelynevy Szerepi Kelemen Katalin yszemelynevy szerepi yszemelynevy kelemen yszemelynevy katalin yszemelynevy yszemelynevy Szerepi yszemelynevy Kelemen yszemely volt. Iskoláit a negyedik latin osztályig Nagyváradon ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy Nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy járta, a többit és az akadémiai tanfolyamot Temesvárt. ytelepulesy temesvár ytelepulesy Temesvár ymegyey temes megye ykodvegy Az akadémia ifjúsága közt irodalmi társulatot alakított és már itt kitűnt ügyes tollforgatásával. Ez időben műkedvelői előadásokat is rendezett iskolatársaival, papiros - diszítményekkel, melyeket a házuk padlásán készített el és erről önéletrajzában ezeket írja: „Soha oly magasztos gyönyört nem élveztem, mint ezen előadás előkészületei között. 1882-ben xevtizedx 1885 orvos akart lenni, de a szülei ellenezték, papnak szánták és végül a mérnökség mellett állapodtak meg; Vargha János yszemelynevy vargha jános yszemelynevy Vargha János yszemelynevy vargha yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Vargha yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy mellett 1832-től xevtizedx 1835 gyakorolta is magát a Körös szabályozásánál, de e téren nem volt maradása. Feljött Pestre pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy és az „Aurorá-ba yintezmenyy aurora yintezmenyy Aurorá yintezmenyy aurora yintezmenyy yintezmenyy Aurorá yintezmenyy ykodvegy kezdett dolgozgatni: kezdetben sikertelenül. Látva, hogy előrehaladását részben nyelvismeret­hiány gátolja: egész buzgalommal hozzáfogott a német ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy ynyelvy német ynyelvy ykodvegy nyelv tanulásához. Ekkor történt, hogy a magyar színészet legjelesebbjei: Kántorné, yszemelynevy kántorne yszemelynevy Kántorné yszemelynevy kántorne yszemelynevy yszemelynevy Kántorné yszemelynevy ykodvegy Megyeri, yszemelynevy megyeri yszemelynevy Megyeri yszemelynevy megyeri yszemelynevy yszemelynevy Megyeri yszemelynevy ykodvegy Bartha yszemelynevy bartha yszemelynevy Bartha yszemelynevy bartha yszemelynevy yszemelynevy Bartha yszemelynevy ykodvegy Budán buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy kísérleteztek, ami az ifjú lelkét tettekre késztette — színésszé lenni. Lukács Márton yszemelynevy lukács márton yszemelynevy Lukács Márton yszemelynevy lukács yszemelynevy márton yszemelynevy yszemelynevy Lukács yszemelynevy Márton yszemelynevy ykodvegy orvosnövendék, — házigazdájának fia — akkor tanította Fáy András yszemelynevy fáy andrás yszemelynevy Fáy András yszemelynevy fáy yszemelynevy andrás yszemelynevy yszemelynevy Fáy yszemelynevy András yszemelynevy ykodvegy fiát, Gusztávot, zongorázni. Vele szövetkezett, s általa megnyerte az audienciát Fáy Andrásnál, yszemelynevy fáy andrás yszemelynevy Fáy András yszemelynevy fáy yszemelynevy andrás yszemelynevy yszemelynevy Fáy yszemelynevy András yszemelynevy ykodvegy majd Döbrenteinél, yszemelynevy döbrentei yszemelynevy Döbrentei yszemelynevy döbrentei yszemelynevy yszemelynevy Döbrentei yszemelynevy ykodvegy s egy hónapi gondolkozási időt nyervén, egy további „próba hónapra szerződtették. Döbrentei yszemelynevy döbrentei yszemelynevy Döbrentei yszemelynevy döbrentei yszemelynevy yszemelynevy Döbrentei yszemelynevy ykodvegy és Sz. között ekkor ez a párbeszéd folyt le: „Tud-e kegyed táncolni? „Igen is, tudok; diákkoromban jó táncos voltam, s nem igen kaptam kosarat. (Sz. egy bálból sem maradt el s három éjet is keresztül táncolt.) Döbrentei yszemelynevy döbrentei yszemelynevy Döbrentei yszemelynevy döbrentei yszemelynevy yszemelynevy Döbrentei yszemelynevy ykodvegy úgy látszott, nagyon elégedett volt a válasszal. Mindjárt is leült, s egy pár sort irt egy darabka papírra s kezébe ily szókkal adta: „Menjen ezzel Kaczér yszemelynevy kaczér yszemelynevy Kaczér yszemelynevy kaczér yszemelynevy yszemelynevy Kaczér yszemelynevy ykodvegy úrhoz, ő majd megpróbálja. (Kaczér Ferenc yszemelynevy kaczér ferenc yszemelynevy Kaczér Ferenc yszemelynevy kaczér yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Kaczér yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy volt a budai színtársulat yintezmenyy budai színtársulat yintezmenyy budai sz yintezmenyy budai yintezmenyy színtársulat yintezmenyy yintezmenyy budai yintezmenyy sz yintezmenyy ykodvegy táncoktatója s mivel Sz. jól tudott táncolni, jó információt adott a színház igazgatóságának.) 1834. aug. 15- én lépett fel először Budán, buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy ahol a „Szent István ycimy szent istván ycimy Szent István ycimy szent ycimy istván ycimy ycimy Szent ycimy István ycimy ykodvegy c. drámában Wentzel lovag yszerepy wentzel lovag yszerepy Wentzel lovag yszerepy wentzel yszerepy lovag yszerepy yszerepy Wentzel yszerepy lovag yszerepy ykodvegy szerepét osztották neki. Mind a három felvonásban meg kellett jelennie, de csak a Il.-ban volt egy egysoros mondókája. Már hetekkel az előadás előtt kínokat és álmatlan éjszakákat állott ki és mikor megkezdődött az előadás, iszonyúan rettegett, hogy bele sül, pedig — kihúzták a mondókáját. Mind a három felvonásban szerepelt, de szólnia nem volt alkalma. Csak utólag tudta meg, hogy így akarták a színpadhoz szoktatni. Az igazi „első fellépése „Montfanconi Johanná­ban ycimy montfanconi johanna ycimy Montfanconi Johanná ycimy montfanconi ycimy johanna ycimy ycimy Montfanconi ycimy Johanná ycimy ykodvegy volt. Egy vazallust kellett játszania, a kit megkötözve és reszketve vezettek egy zsarnok fejedelem elé. Mintha neki írták volna ezt a szerepet. Senki olyan művészettel nem reszketett. Tudvalevő, hogy eredeti neve Szathmáry József yszemelynevy szathmáry józsef yszemelynevy Szathmáry József yszemelynevy szathmáry yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Szathmáry yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy volt, de atyja parancsára meg kellett változtatnia. Erről így ír: „Meghagyta, hogy tüstént menjek vissza mérnöknek, vagy legyek akármi, csak színész ne: különben feljön Pestre pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy s csak főbe lő; addig pedig ne merjem nevét használni, mert kitagad, s rólam mit sem akar tudni. — Tudtam, hogy szíve nem érzi, a mit keze írt: azt is, hogy puskapor­természetű ugyan, de még egy nyulat sem lőtt, s haragja, a mily hirtelen fellobban, épp oly hirtelen ellobog; de én is éreztem, hogy velem igazságtalanság történt, s föltettem magamban, hogy engedni nem fogok. -— Anyám levele jobban hatott rám; ő is el volt keseredve ; de nem fenyegetett — hiába, ő anya volt. Fájt a ki tagadás, s némi szorongást éreztem, ha elgondoltam, hogy el vagyok hagyatva, nincs senki és semmim — még nevem sincs; de önérzetet adott az a gondolat, hogy most már ura vagyok sorsomnak, s nem függök senkitől. Döbrenteihez yszemelynevy döbrentei yszemelynevy Döbrentei yszemelynevy döbrentei yszemelynevy yszemelynevy Döbrentei yszemelynevy ykodvegy mentem, s megkértem, hogy legyen szabad nevemet megváltoztatnom. Ő is nagyon természetesnek találta, hogy a ki színész lesz, a család-nevét — hogy mondta, már nem tudom, ugy hiszem — nem használja. Döbrentei yszemelynevy döbrentei yszemelynevy Döbrentei yszemelynevy döbrentei yszemelynevy yszemelynevy Döbrentei yszemelynevy ykodvegy kereste ki egy kézikönyvből: „Szigliget! ytelepulesy szigliget ytelepulesy Szigliget ymegyey zala megye ykodvegy Szigligetben ytelepulesy szigliget ytelepulesy Szigliget ymegyey zala megye ykodvegy fogunk élni ... ez jó . . . legyen „Szigligeti! yszemelynevy szigligeti yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy ykodvegy 1835. febr. xtalanevtizedx 1845 havában Budára buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy szerződött 40 frt fizetésre; ezért kötelezve volt évenkint egy darabot írni vagy két darabot fordítani, részt kellett venni a balletben és a kórusban is. 1837-1840-ben xevtizedx 1845 a xtalanevtizedx 1855 Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy könyvtárosa, 1859 xevtizedx 1855 márc. havában pedig a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy művezetője lett. (Lásd: „Budapesti Hirlap, yintezmenyy budapesti hirlap yintezmenyy Budapest yintezmenyy budapesti yintezmenyy hirlap yintezmenyy yintezmenyy Budapest yintezmenyy ykodvegy 1859 márc. xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx 1875 20.) 1873-1878-ig xevtizedx 1875 az intézet igazgatója volt. „Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy ykodvegy nem annyira egyes müveinek örökérvényű jelenségével tette nevét elévülhetetlenné, mint inkább egész munkásságával s annak általános hatásával. Művei közt vannak kitűnők, a népszínmű terén úttörő volt, mégis nagyságának nem ezekben van igazi mértéke, hanem abban, hogy a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy első, legnehezebb időszakában, egy emberöltőn keresztül úgyszólván egymaga akkora fontosságú munkát végzett a magyar színpad felvirágoztatására, mint korának összes jeles színészei együttvéve. A színházat nemcsak a jó művészi személyzet élteti, hanem ép oly mértékben a jó műsor, s a negyvenes évek kezdetétől haláláig Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy ykodvegy vállán nyugodott a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy s az egész magyar színpad műsora. Magyar színházi műsorról tulajdonkép csak Kisfaludy Károly yszemelynevy kisfaludy károly yszemelynevy Kisfaludy Károly yszemelynevy kisfaludy yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Kisfaludy yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy óta lehet szó. Az ő korai halála után jó darabig nem volt, a ki örökét fejlesztette volna. Az irodalomban erős áramlat mutatkozott a dráma felé, legjelesebb költőink a színpad érdekében használták fel erejüket, műsort teremteni azonban nem tudtak, mert darabjaik költői szépségük mellett sem birtak gyökeret verni a színpadon. Ez pedig kétszeres baj volt ép abban az időben, mikor mind erősebb hullámokat vert s mind több sikerrel kecsegtetett a pesti állandó Nemzeti Színház yintezmenyy pesti állandó nemzeti színház yintezmenyy pesti ál yintezmenyy pesti yintezmenyy állandó yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy pesti yintezmenyy ál yintezmenyy yk megalapításának eszméje. Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy ykodvegy ép akkor lépett fel, mikor a legnagyobb szükség volt rá. Az a szent lelkesedés vitte a színpadra, a mely egykor Petőfit, yszemelynevy petőfi yszemelynevy Petőfi yszemelynevy petőfi yszemelynevy yszemelynevy Petőfi yszemelynevy ykodvegy sőt a csendes szemlélődő Aranyt yszemelynevy arany yszemelynevy Arany yszemelynevy arany yszemelynevy yszemelynevy Arany yszemelynevy ykodvegy is egy időre tévedésbe ejtette hivatása felől, s mint e nagyok, ő is csakhamar lemondott a színművészi babérokról. Csakhogy ő ezzel nem vált meg a színpadtól, munkása maradt, mint színházi tisztviselő s mint drámaíró. Alig van irodalmunkban példa rá, hogy valaki oly kizárólagosan egy irodalmi ág mívelésére szentelte volna magát, mint Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy ykodvegy a drámára. Ereje e központosításának köszönheti az irodalom drámaírói munkásságának nemcsak óriási terjedelmét (több mint száz darabot írt!), hanem mély hatását is. Minden izében színpadi ember volt, erős érzékkel a szinszerüség gyakorlati követelményei iránt, azzal a biztonsággal, a mely a cselekvény adta lehetőségek közül ki tudta választani azt, a mely leginkább elnyerheti a közönség tetszését s azzal a komolysággal, mely nem pályázik a tömeg alantasabb ösztöneire, hanem erős kézzel fölemeli a nézőt magához, a saját magasabb álláspontjára. A negyvenes évek heves, de alapjában tárgytalan irodalmi harcában, mely a színpadi s a költői hatás túlsúlya körül folyt, Ő inkább hajlott a színpadi hatás követelményéhez, mert csak ezzel édesgethette magához a közönséget, de azért a költői hatást sem ejtette el. Jelesebb művei, mint „Fenn az ernyő, nincsen kas, ycimy fenn az ernyő, nincsen kas ycimy Fenn az ernyő, nincsen kas ycimy fenn ycimy az ycimy ernyő, ycimy nincsen ycimy kas ycimy ycimy Fenn ycimy az ycimy ernyő, ycimy nincsen ycimy kas ycimy ykodve „Liliomfi, ycimy liliomfi ycimy Liliomfi ycimy liliomfi ycimy ycimy Liliomfi ycimy ykodvegy „Trónkereső, ycimy trónkereső ycimy Trónkereső ycimy trónkereső ycimy ycimy Trónkereső ycimy ykodvegy stb., ha pusztán mint irodalmi műveket tekintjük is, magas színvonalon állanak, melynél magasabbat kevesen értek el drámaíróink közül. A népszínműnek tudvalevőleg Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy ykodvegy a megteremtője; ez működésének legeredetibb oldala. A magyar köznépet ő vitte a színpadra mint komoly szereplőt, drámaírói elődei csak bohózatos hatásra alkalmas elemet láttak benne. Szigligetit yszemelynevy szigligeti yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy ykodvegy ebben nem vezették külföldi előképek, hanem egyrészt saját helyes színpadi érzéke, másrészt pedig a negyvenes évek ama demokratikus áramlata, a mely politikailag a jobbágyság eltörlésében, irodalmilag pedig a népnemzeti irány diadalra jutásában érte el tetőpontját. A maga teremtette műfajnak egyszersmind legkitűnőbb példáit is megalkotta, melyekkel a közvetlen utána következőknek is alig egy-két darabja ért föl, a későbbi nemzedék művei pedig mélyen alatta maradnak. Az újabb drámaírói nemzedéknek egyik legsúlyosabb mulasztása ép az, hogy Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy ykodvegy merész és sikeres kezdését a népszínmű terén nem tudta fejleszteni s e kedvelt és gyökeresen magyar műfajt el hagyta laposodni. Az a negyven év, melyet Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy ykodvegy a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy szolgálatában töltött, a küzdelmek, a súlyos válságok időszaka, de egyúttal a nagy sikereké s a szilárd alapvetésé is. Abban pedig, hogy a színház s vele az egész magyar szinészet a válságokból épen tudott kimenekülni, sőt fejlődni is, ép úgy Szigligetié yszemelynevy szigligeti yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy ykodvegy a főérdem, mint a későbbi nagy sikerekben. Mint a színház tisztviselője, majd igazgatója s mint a magyar drámaírás egyik legerősebb munkása, egész életét, minden munkáját, szive minden dobbanását a magyar szinügyre áldozta, melynek föllendülésében nálánál nagyobb érdeme nincs senkinek. („Vasárnapi Újság, yintezmenyy vasárnapi újság yintezmenyy Vasárnap yintezmenyy vasárnapi yintezmenyy újság yintezmenyy yintezmenyy Vasárnap yintezmenyy ykodvegy 1904. xevtizedx 1905 11. sz.)Érdemei elismeréséül a M. Tud. Akadémia yintezmenyy m. tud. akadémia yintezmenyy M. Tud. yintezmenyy m. yintezmenyy tud. yintezmenyy akadémia yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Tud. yintezmenyy ykodvegy 1840. xevtizedx 1845 szept. xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 5-én levelező tagjának választotta. A Petőfi- yintezmenyy petőfi yintezmenyy Petőfi yintezmenyy petőfi yintezmenyy yintezmenyy Petőfi yintezmenyy ykodvegy és Kisfaludy Társaság yintezmenyy kisfaludy társaság yintezmenyy Kisfalud yintezmenyy kisfaludy yintezmenyy társaság yintezmenyy yintezmenyy Kisfalud yintezmenyy ykodvegy is tagjai közé választotta. Az irók és művészek társaságának elnöke volt. Ferenc József király yszemelynevy ferenc józsef király yszemelynevy Ferenc József király yszemelynevy ferenc yszemelynevy józsef yszemelynevy király yszemelynevy yszemelynevy Ferenc yszemelynevy József yszemelynevy király 1872-ben, xevtizedx 1875 midőn századik színműve, a „Struensee ycimy struensee ycimy Struensee ycimy struensee ycimy ycimy Struensee ycimy ykodvegy adatott a Nemzeti Színházban, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy a Ferenc József-renddel yszemelynevy ferenc józsef yszemelynevy Ferenc József yszemelynevy ferenc yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Ferenc yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy tüntette ki. Tanár volt a Sziniakadémián yintezmenyy sziniakadémia yintezmenyy Sziniaka yintezmenyy sziniakadémia yintezmenyy yintezmenyy Sziniaka yintezmenyy ykodvegy és a 70-es években a hivatalos lapba szini bírálatokat írt. — 1870. febr. végén családi nevét Szigligeti-re yszemelynevy szigligeti yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy ykodvegy változtatta hivatalosan. (Lásd: „Ellenőr yintezmenyy ellenőr yintezmenyy Ellenőr yintezmenyy ellenőr yintezmenyy yintezmenyy Ellenőr yintezmenyy ykodvegy 1870. febr. 26.) Utolsó szavai ezek voltak: „Végem van, segítsetek! Gyászjelentéséről a következő sorokat jegyezzük fel: „Mint drámaíró és tisztviselő egyaránt erős támasza volt ő a nemzeti színháznak, fennállása óta 40 éven át. Nincs az országban művelt ember, ki nem ismerte fáradhatatlan tevékenységének sikereit, nem méltányolta önzetlen jellemének tisztaságát, nem melegedett hazafias alkotásainak tüzénél. Ő a nemzet halottja! Koporsójánál Feleky Miklós, yszemelynevy feleky miklós yszemelynevy Feleky Miklós yszemelynevy feleky yszemelynevy miklós yszemelynevy yszemelynevy Feleky yszemelynevy Miklós yszemelynevy ykodvegy Rákosi Jenő, yszemelynevy rákosi jenő yszemelynevy Rákosi Jenő yszemelynevy rákosi yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Rákosi yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy Váradi Antal yszemelynevy váradi antal yszemelynevy Váradi Antal yszemelynevy váradi yszemelynevy antal yszemelynevy yszemelynevy Váradi yszemelynevy Antal yszemelynevy ykodvegy és Paulay Ede yszemelynevy paulay ede yszemelynevy Paulay Ede yszemelynevy paulay yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Paulay yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy mondtak búcsúbeszédet. Eltemették a Kerepesi-uti temetőbe, a IV. tábla, északnyugati rész I. sorába, a III. sírhelyre. Nagyváradi ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy Nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy szülőházát 1878. márc. 8-án emléktáblával jelölték meg, melynek ez a felirata: „Bölcsőd itt ringott, itt gyúlt ki az isteni szikra. A művészet egén lángoló csillag utóbb, A láng most kialudt, de kihat dicsfénye örökké. S míg magyar él, neved és szent porod áldva leend. (Szikszay Dániel yszemelynevy szikszay dániel yszemelynevy Szikszay Dániel yszemelynevy szikszay yszemelynevy dániel yszemelynevy yszemelynevy Szikszay yszemelynevy Dániel yszemelynevy ykodvegy tvszéki bíró.) Ugyancsak Nagyváradon ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy Nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy megalakult egy nevéről elnevezett irodalmi társaság, 1892. xevtizedx 1895 okt. 1-én, Rádl Ödön yszemelynevy rádl ödön yszemelynevy Rádl Ödön yszemelynevy rádl yszemelynevy ödön yszemelynevy yszemelynevy Rádl yszemelynevy Ödön yszemelynevy ykodvegy elnöklete alatt. — 1912. xevtizedx 1915 dec. 15-én leleplezték bronz mellszobrát a nagyváradi ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy színház előtt, mely szintén az ő nevéről van elnevezve. A szobor Margó Ede yszemelynevy margó ede yszemelynevy Margó Ede yszemelynevy margó yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Margó yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy ihletett alkotása. Nagyvárad-Olasziban ytelepulesy nagyvárad-olaszi ytelepulesy Nagyvárad-Olaszi ymegyey bihar megye ykodvegy egy kis ucca a nagy íróról van elnevezve. — Születése 100 éves évforduló Ját 1914. márc. 7-én nagy fénnyel ülte meg a Nemzeti Színház, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy midőn bemutatták Herczeg Ferenc yszemelynevy herczeg ferenc yszemelynevy Herczeg Ferenc yszemelynevy herczeg yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Herczeg yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy „Ünnepi játék ycimy ünnepi játék ycimy Ünnepi játék ycimy ünnepi ycimy játék ycimy ycimy Ünnepi ycimy játék ycimy ykodvegy c. prológusát, — ezt követte a „Fenn az ernyő, nincsen kas ycimy fenn az ernyő, nincsen kas ycimy Fenn az ernyő, nincsen kas ycimy fenn ycimy az ycimy ernyő, ycimy nincsen ycimy kas ycimy ycimy Fenn ycimy az ycimy ernyő, ycimy nincsen ycimy kas ycimy ykodve c. vj. Sz. kéziratai a Nemzeti Múzeumban yintezmenyy nemzeti múzeum yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy múzeum yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy vannak. E kéziratok között van: 77 számozott kötet (Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy ykodvegy színművei címmel), 7 számozott kötet (Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy ykodvegy műfordításai) , 2 színmű és a Perényi Péter yszemelynevy perényi péter yszemelynevy Perényi Péter yszemelynevy perényi yszemelynevy péter yszemelynevy yszemelynevy Perényi yszemelynevy Péter yszemelynevy ykodvegy című költői elbeszélés és 5 kötet vegyes prózai dolgozat. A Szigligeti-kéziratokkal yszemelynevy szigligeti yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy ykodvegy együtt őrzik a múzeumban 4 kötetben Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy ykodvegy hírlapi cikkeit és nekrológjait, 11 darabjának cenzúrai példányát, 1 eredeti és 4 fordított színművének súgópéldányát, végül levelezésének egy töredékét: 34 levelét és 6 hozzá intézett levelet. Ez a tekintélyes gyűjtemény nem foglalja magában Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy ykodvegy összes műveit, —- alig felénél többet. Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy ykodvegy kéziratainak nagy a jelentősége azért is, mert Szigligetinek yszemelynevy szigligeti yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy ykodvegy aránylag kevés műve került nyomtatás alá. Ennek az akkori speciális nyomdai viszonyokon kívül maga a költő elhatározása is oka volt; az ő korában ugyanis semmi sem védte a költői terméket s így ha az nyomtatásban megjelent, azt bárki szabadon felhasználhatta. Mégis legjobb és legnépszerűbb művei megjelentek nyomtatásban a „Nemzeti Színház Könyvtára yintezmenyy nemzeti színház könyvtára yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy könyvtára yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy című vállalat kiadásában. A múzeumban őrzött kéziratai közül a következők nem jelentek meg seholsem nyomtatásban : „Nagyidai cigányok, ycimy nagyidai cigányok ycimy Nagyidai cigányok ycimy nagyidai ycimy cigányok ycimy ycimy Nagyidai ycimy cigányok ycimy ykodvegy népszínmű három felvonásban, „Egy szinésznő, ycimy egy szinésznő ycimy Egy szinésznő ycimy egy ycimy szinésznő ycimy ycimy Egy ycimy szinésznő ycimy ykodvegy szomorú­játék egy felvonásban. „A megtagadott, ycimy a megtagadott ycimy A megtagadott ycimy a ycimy megtagadott ycimy ycimy A ycimy megtagadott ycimy ykodvegy dráma négy felvonásban, „Renegát, ycimy renegát ycimy Renegát ycimy renegát ycimy ycimy Renegát ycimy ykodvegy dráma négy felvonásban, „Fidibusz, ycimy fidibusz ycimy Fidibusz ycimy fidibusz ycimy ycimy Fidibusz ycimy ykodvegy népszínmű három felvonásban, „Vid, ycimy vid ycimy Vid ycimy vid ycimy ycimy Vid ycimy ykodvegy történeti dráma négy felvonásban, „Az egri nő, ycimy az egri nő ycimy Az egri nő ycimy az ycimy egri ycimy nő ycimy ycimy Az ycimy egri ycimy nő ycimy ykodvegy szomorújáték öt felvonásban, „Az aggteleki barlang, ycimy az aggteleki barlang ycimy Az aggteleki barlang ycimy az ycimy aggteleki ycimy barlang ycimy ycimy Az ycimy aggteleki ycimy barlang ycimy ykodvegy népszínmű két képben. „A nagyapó, ycimy a nagyapó ycimy A nagyapó ycimy a ycimy nagyapó ycimy ycimy A ycimy nagyapó ycimy ykodvegy vígjáték három felvonásban, „Andronik, ycimy andronik ycimy Andronik ycimy andronik ycimy ycimy Andronik ycimy ykodvegy történeti szomorújáték öt képben, „IV. István, ycimy iv. istván ycimy IV. István ycimy iv. ycimy istván ycimy ycimy IV. ycimy István ycimy ykodvegy történeti dráma Öt képben, „III. Béla ycimy iii. béla ycimy III. Béla ycimy iii. ycimy béla ycimy ycimy III. ycimy Béla ycimy ykodvegy történeti dráma négy felvonásban, „Az arckép, ycimy az arckép ycimy Az arckép ycimy az ycimy arckép ycimy ycimy Az ycimy arckép ycimy ykodvegy dráma négy felvonásban, „Árgyil és Tündér Ilona, ycimy árgyil és tündér ilona ycimy Árgyil és Tündér Ilona ycimy árgyil ycimy és ycimy tündér ycimy ilona ycimy ycimy Árgyil ycimy és ycimy Tündér ycimy Ilona ycimy ykodvegy néprege három felvonásban, „Csokonai, ycimy csokonai ycimy Csokonai ycimy csokonai ycimy ycimy Csokonai ycimy ykodvegy színmű három felvonásban, „Pünkösdi királyné, ycimy pünkösdi királyne ycimy Pünkösdi királyné ycimy pünkösdi ycimy királyne ycimy ycimy Pünkösdi ycimy királyné ycimy ykodvegy vígjáték két képben és végül „Pál fordulása, ycimy pál fordulása ycimy Pál fordulása ycimy pál ycimy fordulása ycimy ycimy Pál ycimy fordulása ycimy ykodvegy szinmű két jelenetben. A nagy színműíró halálának 50. évfordulója alkalmából a Nemzeti Színházban yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy a „Liliomfi ycimy liliomfi ycimy Liliomfi ycimy liliomfi ycimy ycimy Liliomfi ycimy ykodvegy c. vj-a került színre, 1928. xevtizedx 1925 jan. 18-án, — Neje: Sperling Franciska, yszemelynevy sperling franciska yszemelynevy Sperling Franciska yszemelynevy sperling yszemelynevy franciska yszemelynevy yszemelynevy Sperling yszemelynevy Franciska yszemelynevy ykodvegy sz. 1817-ben, xevtizedx 1815 megh. xtalanevtizedx 1825 xtalanevtizedx 1835 1893. júl. 14-én, Budapesten. Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Első szinikisérlete a Nemzeti Színházban yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy 1841. xevtizedx 1845 nov. 27-én volt, a „Belizar-ban, ycimy belizar ycimy Belizar ycimy belizar ycimy ycimy Belizar ycimy ykodvegy Antónia yszerepy antónia yszerepy Antónia yszerepy antónia yszerepy yszerepy Antónia yszerepy ykodvegy szerepében. — Gyermekei: Anna, Aranka, Ferike, Jolán és József. (L. címszavuk alatt.) Szigligeti Ede yszemelynevy szigligeti ede yszemelynevy Szigligeti Ede yszemelynevy szigligeti yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy összes eredeti és fordított színművei: „Aba ycimy aba ycimy Aba ycimy aba ycimy ycimy Aba ycimy ykodvegy szinj. 5 felv. 1838. xevtizedx 1835 dec. xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx 1855 20. „Adósok börtöne, ycimy adósok börtöne ycimy Adósok börtöne ycimy adósok ycimy börtöne ycimy ycimy Adósok ycimy börtöne ycimy ykodvegy dr 3 felv. 1860. xevtizedx 1865 máj. 1. „Aggteleki barlang, ycimy aggteleki barlang ycimy Aggteleki barlang ycimy aggteleki ycimy barlang ycimy ycimy Aggteleki ycimy barlang ycimy ykodvegy népsz. 4 felv. 1851. xevtizedx 1855 máj. 31. „Ál-Endre, ycimy ál-endre ycimy Ál-Endre ycimy ál-endre ycimy ycimy Ál-Endre ycimy ykodvegy dr 4 szak. 1841. xevtizedx 1845 febr. xtalanevtizedx 1855 15. „Álmos, ycimy álmos ycimy Álmos ycimy álmos ycimy ycimy Álmos ycimy ykodvegy dr 3 felv. 1859. xevtizedx 1855 nov. xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx 1875 4. „Amerikai ycimy amerikai ycimy Amerikai ycimy amerikai ycimy ycimy Amerikai ycimy ykodvegy népsz. 100 arannyal jutalmazva. Zen. szerz. Állaga Géza. yszemelynevy állaga géza yszemelynevy Állaga Géza yszemelynevy állaga yszemelynevy géza yszemelynevy yszemelynevy Állaga yszemelynevy Géza yszemelynevy ykodvegy 1872. xevtizedx 1875 nov. 8-án került szinre. „Andronik ycimy andronik ycimy Andronik ycimy andronik ycimy ycimy Andronik ycimy ykodvegy szomoruj. 5 felv. 1851. xevtizedx 1855 dec. 29. „Április elseje, ycimy április elseje ycimy Április elseje ycimy április ycimy elseje ycimy ycimy Április ycimy elseje ycimy ykodvegy vj 1 felv. 1836. xevtizedx 1835 „Arckép, xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx 1855 ycimy arckép ycimy Arckép ycimy arckép ycimy ycimy Arckép ycimy ykodvegy szmű. 1852. xevtizedx 1855 szept. 7. „Árgyil és Tündér Hona, ycimy árgyil és tündér hona ycimy Árgyil és Tündér Hona ycimy árgyil ycimy és ycimy tündér ycimy hona ycimy ycimy Árgyil ycimy és ycimy Tündér ycimy Hona ycimy ykodvegy néprege 3 felv. 1853. ápr. 16. „Árviz, ycimy árviz ycimy Árviz ycimy árviz ycimy ycimy Árviz ycimy ykodvegy 1846. xevtizedx 1845 „Babérfa xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 és koldusbot, ycimy babérfa és koldusbot ycimy Babérfa és koldusbot ycimy babérfa ycimy és ycimy koldusbot ycimy ycimy Babérfa ycimy és ycimy koldusbot ycimy ykodvegy írta: Holtey, yszemelynevy holtey yszemelynevy Holtey yszemelynevy holtey yszemelynevy yszemelynevy Holtey yszemelynevy ykodvegy „Bajusz, ycimy bajusz ycimy Bajusz ycimy bajusz ycimy ycimy Bajusz ycimy ykodvegy vj 1868. xevtizedx 1865 okt. 4. (Pályadíjat nyert) „Balekfogók, ycimy balekfogók ycimy Balekfogók ycimy balekfogók ycimy ycimy Balekfogók ycimy ykodvegy „III, Béla, ycimy iii, béla ycimy III, Béla ycimy iii, ycimy béla ycimy ycimy III, ycimy Béla ycimy ykodvegy dr 5 felv. 1852. xevtizedx 1855 máj xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx 1875 10. „IV. Béla, ycimy iv. béla ycimy IV. Béla ycimy iv. ycimy béla ycimy ycimy IV. ycimy Béla ycimy ykodvegy trag. 5 felv. 1877. xevtizedx 1875 jan. 26. (Pályadíjat nyert.) „Béldi Pál, ycimy béldi pál ycimy Béldi Pál ycimy béldi ycimy pál ycimy ycimy Béldi ycimy Pál ycimy ykodvegy szomoruj 5 felv. 1857. xevtizedx 1855 ápr. xtalanevtizedx 1865 24. (Pályadíjat nyert) „Boldogság első napja, ycimy boldogság első napja ycimy Boldogság első napja ycimy boldogság ycimy első ycimy napja ycimy ycimy Boldogság ycimy első ycimy napja ycimy ykodvegy opera-szöveg fordítása. „Bujdosó kocsija, ycimy bujdosó kocsija ycimy Bujdosó kocsija ycimy bujdosó ycimy kocsija ycimy ycimy Bujdosó ycimy kocsija ycimy ykodvegy írta: Meliesville. yszemelynevy meliesville yszemelynevy Meliesville yszemelynevy meliesville yszemelynevy yszemelynevy Meliesville yszemelynevy ykodvegy „Bujdosó kuruc, ycimy bujdosó kuruc ycimy Bujdosó kuruc ycimy bujdosó ycimy kuruc ycimy ycimy Bujdosó ycimy kuruc ycimy ykodvegy dr 3 felv. 1863. xevtizedx 1865 okt. 2. „Castor és Pollux ycimy castor és pollux ycimy Castor és Pollux ycimy castor ycimy és ycimy pollux ycimy ycimy Castor ycimy és ycimy Pollux ycimy ykodvegy vj 3 felv. 1854. xevtizedx 1855 okt. 16. „Cigány, ycimy cigány ycimy Cigány ycimy cigány ycimy ycimy Cigány ycimy ykodvegy népsz. 1853. dec. 17. (L. o.) „Csikós, ycimy csikós ycimy Csikós ycimy csikós ycimy ycimy Csikós ycimy ykodvegy népsz. 3 felv. 1847. xevtizedx 1845 jan, xtalanevtizedx 1855 23. (L. o.) „Csokonai szerelme, ycimy csokonai szerelme ycimy Csokonai szerelme ycimy csokonai ycimy szerelme ycimy ycimy Csokonai ycimy szerelme ycimy ykodvegy vj 3 felv. 1855. xevtizedx 1855 márc. 22. „Czillei Fridrik vagy Frangepán Erzsébet, ycimy czillei fridrik vagy frangepán erzsébet ycimy Czillei Fridrik vagy Frangepán Erzsébet ycimy czillei ycimy fridrik ycimy vagy ycimy frangepán ycimy erzsébet ycimy ycimy Czillei ycimy Fridrik yc dr 3 felv. 1835. xevtizedx 1835 okt. xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx 1855 3. „Dalos Pista, ycimy dalos pista ycimy Dalos Pista ycimy dalos ycimy pista ycimy ycimy Dalos ycimy Pista ycimy ykodvegy népsz. 3 felv. 1856. xevtizedx 1855 febr. xtalanevtizedx 1865 22. „Dávid, ycimy dávid ycimy Dávid ycimy dávid ycimy ycimy Dávid ycimy ykodvegy „Debreceni bíró, ycimy debreceni bíró ycimy Debreceni bíró ycimy debreceni ycimy bíró ycimy ycimy Debreceni ycimy bíró ycimy ykodvegy opera-szöveg, 1863. xevtizedx 1865 „Debreceni rüpők, ycimy debreceni rüpők ycimy Debreceni rüpők ycimy debreceni ycimy rüpők ycimy ycimy Debreceni ycimy rüpők ycimy ykodvegy népsz. 1845. xevtizedx 1845 „Didier, ycimy didier ycimy Didier ycimy didier ycimy ycimy Didier ycimy ykodvegy írta Hugó Victor. yszemelynevy hugó victor yszemelynevy Hugó Victor yszemelynevy hugó yszemelynevy victor yszemelynevy yszemelynevy Hugó yszemelynevy Victor yszemelynevy ykodvegy „Dienes vagy: Királyi ebéd, ycimy dienes vagy: királyi ebéd ycimy Dienes vagy: Királyi ebéd ycimy dienes ycimy vagy: ycimy királyi ycimy ebéd ycimy ycimy Dienes ycimy vagy: ycimy Királyi ycimy ebéd ycimy ykodvegy szmű. 1836. xevtizedx 1835 dec. 27. és újra: 1837. jan. xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx 1855 27. „Diocletian, ycimy diocletian ycimy Diocletian ycimy diocletian ycimy ycimy Diocletian ycimy ykodvegy szomoruj. 5 felv. 1855. xevtizedx 1855 szept. xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx 1875 19. „Dózsa György, ycimy dózsa györgy ycimy Dózsa György ycimy dózsa ycimy györgy ycimy ycimy Dózsa ycimy György ycimy ykodvegy opera-szöveg. „Egmont, ycimy egmont ycimy Egmont ycimy egmont ycimy ycimy Egmont ycimy ykodvegy szomoruj. Írta: Goethe. yszemelynevy goethe yszemelynevy Goethe yszemelynevy goethe yszemelynevy yszemelynevy Goethe yszemelynevy ykodvegy 1870. xevtizedx 1875 dec. xtalanevtizedx 1885 14. Feluj. 1882. xevtizedx 1885 jan. xtalanevtizedx 1895 9. 1908. xevtizedx 1905 jan. 27. (Salgó Ernő yszemelynevy salgó ernő yszemelynevy Salgó Ernő yszemelynevy salgó yszemelynevy ernő yszemelynevy yszemelynevy Salgó yszemelynevy Ernő yszemelynevy ykodvegy fordítása szerint.) „Egri nő, ycimy egri nő ycimy Egri nő ycimy egri ycimy nő ycimy ycimy Egri ycimy nő ycimy ykodvegy dr 5 felv. 1851. xevtizedx 1855 ápr. xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx 1875 26. „Egy árvaleány története, ycimy egy árvaleány története ycimy Egy árvaleány története ycimy egy ycimy árvaleány ycimy története ycimy ycimy Egy ycimy árvaleány ycimy története ycimy ykodvegy (Somló Sándor yszemelynevy somló sándor yszemelynevy Somló Sándor yszemelynevy somló yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Somló yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy felfedezte 1914.) xevtizedx 1915 „Egy nagyratermett férfiú, ycimy egy nagyratermett férfiú ycimy Egy nagyratermett férfiú ycimy egy ycimy nagyratermett ycimy férfiú ycimy ycimy Egy ycimy nagyratermett ycimy férfiú ycimy ykodvegy Teleki-díját yszemelynevy teleki yszemelynevy Teleki yszemelynevy teleki yszemelynevy yszemelynevy Teleki yszemelynevy ykodvegy nyert vj. 1864. xevtizedx 1865 máj. 11. „Egy szekrény rejtelme, ycimy egy szekrény rejtelme ycimy Egy szekrény rejtelme ycimy egy ycimy szekrény ycimy rejtelme ycimy ycimy Egy ycimy szekrény ycimy rejtelme ycimy ykodvegy szmű 3 felv. 1846. xevtizedx 1845 febr. 28. „Egy színésznő, ycimy egy színésznő ycimy Egy színésznő ycimy egy ycimy színésznő ycimy ycimy Egy ycimy színésznő ycimy ykodvegy dr 5 felv. 1847. szept. xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 4. „Eladó leányok, ycimy eladó leányok ycimy Eladó leányok ycimy eladó ycimy leányok ycimy ycimy Eladó ycimy leányok ycimy ykodvegy vj 3 felv. 1863. xevtizedx 1865 jún. 16. „Előjáték Lángh Ádám félszázados ünnepére, ycimy előjáték lángh ádám félszázados ünnepére ycimy Előjáték Lángh Ádám félszázados ünnepére ycimy előjáték ycimy lángh ycimy ádám ycimy félszázados ycimy ünnepére ycimy ycimy Előjáték ycimy Lángh 1842. xevtizedx 1845 máj, xtalanevtizedx 1855 5. „Elveszem nőmet, ycimy elveszem nőmet ycimy Elveszem nőmet ycimy elveszem ycimy nőmet ycimy ycimy Elveszem ycimy nőmet ycimy ykodvegy írta: Ellmenreich. yszemelynevy ellmenreich yszemelynevy Ellmenreich yszemelynevy ellmenreich yszemelynevy yszemelynevy Ellmenreich yszemelynevy ykodvegy „Essex gróf, ycimy essex gróf ycimy Essex gróf ycimy essex ycimy gróf ycimy ycimy Essex ycimy gróf ycimy ykodvegy írta: Laube Henrik. yszemelynevy laube henrik yszemelynevy Laube Henrik yszemelynevy laube yszemelynevy henrik yszemelynevy yszemelynevy Laube yszemelynevy Henrik yszemelynevy ykodvegy 1856. xevtizedx 1855 szept. xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx 1875 1. Újra: 1882. xevtizedx 1885 okt. 9. „Fenn az ernyő, nincsen kas,vj. ycimy fenn az ernyő, nincsen kas ycimy Fenn az ernyő, nincsen kas ycimy fenn ycimy az ycimy ernyő, ycimy nincsen ycimy kas ycimy ycimy Fenn ycimy az ycimy ernyő, ycimy nincsen ycimy kas ycimy ykodve 1858. xevtizedx 1855 ápr. xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx 1875 26. (Pályadíjat nyert.) A Vígszínház yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy társulata az Urániában yintezmenyy uránia yintezmenyy Urániá yintezmenyy uránia yintezmenyy yintezmenyy Urániá yintezmenyy ykodvegy előadta: 1916. xevtizedx 1915 szept. 30. „Fény árnyai, ycimy fény árnyai ycimy Fény árnyai ycimy fény ycimy árnyai ycimy ycimy Fény ycimy árnyai ycimy ykodvegy 1865. xevtizedx 1865 (Pályadíjat nyert.) „Fidibusz, ycimy fidibusz ycimy Fidibusz ycimy fidibusz ycimy ycimy Fidibusz ycimy ykodvegy népsz. 3 felv. 1850. xevtizedx 1855 ápr. 20. „Fogadott leány, ycimy fogadott leány ycimy Fogadott leány ycimy fogadott ycimy leány ycimy ycimy Fogadott ycimy leány ycimy ykodvegy opera-szöveg. „Frangepán Erzsébet, ycimy frangepán erzsébet ycimy Frangepán Erzsébet ycimy frangepán ycimy erzsébet ycimy ycimy Frangepán ycimy Erzsébet ycimy ykodvegy (Lásd:„Czillei Fridrik) ycimy czillei fridrik ycimy Czillei Fridrik ycimy czillei ycimy fridrik ycimy ycimy Czillei ycimy Fridrik ycimy ykodvegy „Gerő, ycimy gerő ycimy Gerő ycimy gerő ycimy ycimy Gerő ycimy ykodvegy szomoruj. 4 felv. előjátékkal, 1844. xevtizedx 1845 jan. 4. „Gritti, ycimy gritti ycimy Gritti ycimy gritti ycimy ycimy Gritti ycimy ykodvegy 1845. ápr. 19. „Gyászvitézek, ycimy gyászvitézek ycimy Gyászvitézek ycimy gyászvitézek ycimy ycimy Gyászvitézek ycimy ykodvegy dr 4 felv. 1838. xevtizedx 1835 jún. xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx 1855 8. „Halottak emléke, ycimy halottak emléke ycimy Halottak emléke ycimy halottak ycimy emléke ycimy ycimy Halottak ycimy emléke ycimy ykodvegy dr. 1867. xevtizedx 1865 márc. xtalanevtizedx 1875 31. „Háromszéki leányok, ycimy háromszéki leányok ycimy Háromszéki leányok ycimy háromszéki ycimy leányok ycimy ycimy Háromszéki ycimy leányok ycimy ykodvegy népsz. 3 felv. 1874. xevtizedx 1875 okt. 30. „Házassági három parancs, ycimy házassági három parancs ycimy Házassági három parancs ycimy házassági ycimy három ycimy parancs ycimy ycimy Házassági ycimy három ycimy parancs ycimy ykodvegy vj 1850. xevtizedx 1855 dec. 20. „Házasult és eltemettetett. ycimy házasult és eltemettetett ycimy Házasult és eltemettetett ycimy házasult ycimy és ycimy eltemettetett ycimy ycimy Házasult ycimy és ycimy eltemettetett ycimy ykodvegy Írta: Kenney. yszemelynevy kenney yszemelynevy Kenney yszemelynevy kenney yszemelynevy yszemelynevy Kenney yszemelynevy ykodvegy „III. Henrik és udvara, ycimy iii. henrik és udvara ycimy III. Henrik és udvara ycimy iii. ycimy henrik ycimy és ycimy udvara ycimy ycimy III. ycimy Henrik ycimy és ycimy udvara ycimy ykodvegy írta: Schiff. yszemelynevy schiff yszemelynevy Schiff yszemelynevy schiff yszemelynevy yszemelynevy Schiff yszemelynevy ykodvegy 1837. xevtizedx 1835 dec. xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx 1855 7. „Hontalan magyarok. ycimy hontalan magyarok ycimy Hontalan magyarok ycimy hontalan ycimy magyarok ycimy ycimy Hontalan ycimy magyarok ycimy ykodvegy „Honvéd, ycimy honvéd ycimy Honvéd ycimy honvéd ycimy ycimy Honvéd ycimy ykodvegy (Írta: 1867. xevtizedx 1865 aug. Lásd: „Főv. Lapok, yintezmenyy főv. lapok yintezmenyy Főv. La yintezmenyy főv. yintezmenyy lapok yintezmenyy yintezmenyy Főv. yintezmenyy La yintezmenyy ykodvegy 1867. aug. 25.) „Howard Katalin, ycimy howard katalin ycimy Howard Katalin ycimy howard ycimy katalin ycimy ycimy Howard ycimy Katalin ycimy ykodvegy írta: Gottschall Rr. yszemelynevy gottschall rr. yszemelynevy Gottschall Rr. yszemelynevy gottschall yszemelynevy rr. yszemelynevy yszemelynevy Gottschall yszemelynevy Rr. yszemelynevy ykodvegy „Húszezer forint és szerelmes lakatosok, ycimy húszezer forint és szerelmes lakatosok ycimy Húszezer forint és szerelmes lakatosok ycimy húszezer ycimy forint ycimy és ycimy szerelmes ycimy lakatosok ycimy ycimy Húszezer ycimy forint ycimy „Istenhegyi székely leány, ycimy istenhegyi székely leány ycimy Istenhegyi székely leány ycimy istenhegyi ycimy székely ycimy leány ycimy ycimy Istenhegyi ycimy székely ycimy leány ycimy ykodvegy „IV. István, ycimy iv. istván ycimy IV. István ycimy iv. ycimy istván ycimy ycimy IV. ycimy István ycimy ykodvegy dr. 5 felv. 1852. xevtizedx 1855 ápr. xtalanevtizedx 1865 3. „Kedv és hivatás ycimy kedv és hivatás ycimy Kedv és hivatás ycimy kedv ycimy és ycimy hivatás ycimy ycimy Kedv ycimy és ycimy hivatás ycimy ykodvegy , vj 3 felv. 1869. xevtizedx 1865 nov. xtalanevtizedx 1875 19. „Kemény Simon, ycimy kemény simon ycimy Kemény Simon ycimy kemény ycimy simon ycimy ycimy Kemény ycimy Simon ycimy ykodvegy „Kényes Bertók, ycimy kényes bertók ycimy Kényes Bertók ycimy kényes ycimy bertók ycimy ycimy Kényes ycimy Bertók ycimy ykodvegy vig. szmű 3 felv. Zen. szerz. Erkel Gyula. yszemelynevy erkel gyula yszemelynevy Erkel Gyula yszemelynevy erkel yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Erkel yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy A Népszínházban yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy játszották, 1877. xevtizedx 1875 jan. 4. „Két pisztoly, ycimy két pisztoly ycimy Két pisztoly ycimy két ycimy pisztoly ycimy ycimy Két ycimy pisztoly ycimy ykodvegy népsz. 3 szak. 1844. xevtizedx 1845 márc. xtalanevtizedx 1855 9. (1852. xevtizedx 1855 márc. havában Bécsben ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy Megerle asszony yszemelynevy megerle asszony yszemelynevy Megerle asszony yszemelynevy megerle yszemelynevy asszony yszemelynevy yszemelynevy Megerle yszemelynevy asszony yszemelynevy ykodvegy fordítása szerint szintén színre került.) (L. címszava alatt is.) „Kinizsi Pál, ycimy kinizsi pál ycimy Kinizsi Pál ycimy kinizsi ycimy pál ycimy ycimy Kinizsi ycimy Pál ycimy ykodvegy vj. 3 felv. 1843. xevtizedx 1845 jan. xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 6. „Kitagadott, ycimy kitagadott ycimy Kitagadott ycimy kitagadott ycimy ycimy Kitagadott ycimy ykodvegy 1861. xevtizedx 1865 „Korona és kard, ycimy korona és kard ycimy Korona és kard ycimy korona ycimy és ycimy kard ycimy ycimy Korona ycimy és ycimy kard ycimy ykodvegy szomoruj. 5 felv. 1841. xevtizedx 1845 szept. xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 27, „Kortesnők, ycimy kortesnők ycimy Kortesnők ycimy kortesnők ycimy ycimy Kortesnők ycimy ykodvegy (Somló Sándor yszemelynevy somló sándor yszemelynevy Somló Sándor yszemelynevy somló yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Somló yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy fedezte fel, 1914). xevtizedx 1915 „Lackfi, ycimy lackfi ycimy Lackfi ycimy lackfi ycimy ycimy Lackfi ycimy ykodvegy (Lásd: Nadányi) yszemelynevy nadányi yszemelynevy Nadányi yszemelynevy nadányi yszemelynevy yszemelynevy Nadányi yszemelynevy ykodvegy „Lári-fári, ycimy lári-fári ycimy Lári-fári ycimy lári-fári ycimy ycimy Lári-fári ycimy ykodvegy vj. 3 felv. 1853. xevtizedx 1855 okt. xtalanevtizedx 1865 15. „Lelenc, ycimy lelenc ycimy Lelenc ycimy lelenc ycimy ycimy Lelenc ycimy ykodvegy népsz. 80 aranyat nyert a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy népszínmű pályázatán (1863) xevtizedx 1865 és mivel a második díjra (40 arany) egy se találtatott méltónak, azt az elsőhöz csatolva szintén Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy ykodvegy kapta egyhangúlag. Bizottság: Jókai Mór yszemelynevy jókai mór yszemelynevy Jókai Mór yszemelynevy jókai yszemelynevy mór yszemelynevy yszemelynevy Jókai yszemelynevy Mór yszemelynevy ykodvegy elnök; Tóth Kálmán yszemelynevy tóth kálmán yszemelynevy Tóth Kálmán yszemelynevy tóth yszemelynevy kálmán yszemelynevy yszemelynevy Tóth yszemelynevy Kálmán yszemelynevy ykodvegy jegyző; Bérczy Károly, yszemelynevy bérczy károly yszemelynevy Bérczy Károly yszemelynevy bérczy yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Bérczy yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy Egressy Gábor, yszemelynevy egressy gábor yszemelynevy Egressy Gábor yszemelynevy egressy yszemelynevy gábor yszemelynevy yszemelynevy Egressy yszemelynevy Gábor yszemelynevy ykodvegy Gyulai Pál, yszemelynevy gyulai pál yszemelynevy Gyulai Pál yszemelynevy gyulai yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Gyulai yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy Bem. 1863. nov. 20. (L. o.) „Lidércek, ycimy lidércek ycimy Lidércek ycimy lidércek ycimy ycimy Lidércek ycimy ykodvegy színmű, 1836 xevtizedx 1835 Budán. xtalanevtizedx 1845 buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy „Liliomfi, ycimy liliomfi ycimy Liliomfi ycimy liliomfi ycimy ycimy Liliomfi ycimy ykodvegy vj 1849. xevtizedx 1845 dec. xtalanevtizedx 1855 21. (L. o.) „Lovagszó, ycimy lovagszó ycimy Lovagszó ycimy lovagszó ycimy ycimy Lovagszó ycimy ykodvegy vj írta: Raupach. yszemelynevy raupach yszemelynevy Raupach yszemelynevy raupach yszemelynevy yszemelynevy Raupach yszemelynevy ykodvegy „Lowoodi árva, ycimy lowoodi árva ycimy Lowoodi árva ycimy lowoodi ycimy árva ycimy ycimy Lowoodi ycimy árva ycimy ykodvegy írta: Kotzebue, yszemelynevy kotzebue yszemelynevy Kotzebue yszemelynevy kotzebue yszemelynevy yszemelynevy Kotzebue yszemelynevy ykodvegy „Mama, ycimy mama ycimy Mama ycimy mama ycimy ycimy Mama ycimy ykodvegy vj 3 felv. 1857 xevtizedx 1855 (L. o.) Pályadíjat nyert. „Mátyás fia, ycimy mátyás fia ycimy Mátyás fia ycimy mátyás ycimy fia ycimy ycimy Mátyás ycimy fia ycimy ykodvegy dr 5 felv. 1847. xevtizedx 1845 máj. xtalanevtizedx 1855 15. „Mátyás király lesz, ycimy mátyás király lesz ycimy Mátyás király lesz ycimy mátyás ycimy király ycimy lesz ycimy ycimy Mátyás ycimy király ycimy lesz ycimy ykodvegy szmű 5 felv. 1858. xevtizedx 1855 okt. 5. „Megjátszott cselek', ycimy megjátszott cselek ycimy Megjátszott cselek ycimy megjátszott ycimy cselek ycimy ycimy Megjátszott ycimy cselek ycimy ykodvegy (eredetileg: „Kijátszott tervek). ycimy kijátszott tervek ycimy Kijátszott tervek ycimy kijátszott ycimy tervek ycimy ycimy Kijátszott ycimy tervek ycimy ykodvegy Első darabja volt, mely 1835. xevtizedx 1835 márc. xtalanevtizedx 1845 24- én került színre, Budán. buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy „Micbán családja, ycimy micbán családja ycimy Micbán családja ycimy micbán ycimy családja ycimy ycimy Micbán ycimy családja ycimy ykodvegy dr. 3 felv. előjátékkal. 1840. xevtizedx 1845 máj. xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 30. „Miért?, ycimy miért? ycimy Miért? ycimy miért? ycimy ycimy Miért? ycimy ykodvegy írta: Locroy. yszemelynevy locroy yszemelynevy Locroy yszemelynevy locroy yszemelynevy yszemelynevy Locroy yszemelynevy ykodvegy „Molnár leánya, ycimy molnár leánya ycimy Molnár leánya ycimy molnár ycimy leánya ycimy ycimy Molnár ycimy leánya ycimy ykodvegy népsz. 3 felv. 1861. xevtizedx 1865 okt. 30. „Műszeretők, ycimy műszeretők ycimy Műszeretők ycimy műszeretők ycimy ycimy Műszeretők ycimy ykodvegy vj 3 felv. 1859. xevtizedx 1855 jún. xtalanevtizedx 1865 10. „Nadányi, ycimy nadányi ycimy Nadányi ycimy nadányi ycimy ycimy Nadányi ycimy ykodvegy dr. Eredetileg „Lackfi ycimy lackfi ycimy Lackfi ycimy lackfi ycimy ycimy Lackfi ycimy ykodvegy cím alatt 100 aranyat nyert. Ebben az alakban a cenzúra nem engedte előadatni, meg kellett változtatni, Lackfiból yszemelynevy lackfi yszemelynevy Lackfi yszemelynevy lackfi yszemelynevy yszemelynevy Lackfi yszemelynevy ykodvegy Nadányi, yszemelynevy nadányi yszemelynevy Nadányi yszemelynevy nadányi yszemelynevy yszemelynevy Nadányi yszemelynevy ykodvegy Zsigmond királyból yszemelynevy zsigmond király yszemelynevy Zsigmond király yszemelynevy zsigmond yszemelynevy király yszemelynevy yszemelynevy Zsigmond yszemelynevy király yszemelynevy ykodvegy Báthory fejedelem yszemelynevy báthory fejedelem yszemelynevy Báthory fejedelem yszemelynevy báthory yszemelynevy fejedelem yszemelynevy yszemelynevy Báthory yszemelynevy fejedelem yszemelynevy ykodvegy lett és a színhelyet szerző Erdélybe ytelepulesy erdély ytelepulesy Erdély yorszagy Románia ykodvegy tette, át Magyarországból. — 1864. xevtizedx 1865 okt. 31. a Nemzeti Színházban yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy adták. „Nagyapó, ycimy nagyapó ycimy Nagyapó ycimy nagyapó ycimy ycimy Nagyapó ycimy ykodvegy népsz. 1851. xevtizedx 1855 okt. 18. Zen. szerz. Doppler Károly. yszemelynevy doppler károly yszemelynevy Doppler Károly yszemelynevy doppler yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Doppler yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy „Nagyidai cigányok, ycimy nagyidai cigányok ycimy Nagyidai cigányok ycimy nagyidai ycimy cigányok ycimy ycimy Nagyidai ycimy cigányok ycimy ykodvegy népies boh. 1842. xevtizedx 1845 okt. xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 16. „Ne fújd, ami nem éget, ycimy ne fújd, ami nem éget ycimy Ne fújd, ami nem éget ycimy ne ycimy fújd, ycimy ami ycimy nem ycimy éget ycimy ycimy Ne ycimy fújd, ycimy ami ycimy nem ycimy éget ycimy ykodvegy vj 3 felv. 1870. xevtizedx 1875 szept. 23. „Nevelő kerestetik, ycimy nevelő kerestetik ycimy Nevelő kerestetik ycimy nevelő ycimy kerestetik ycimy ycimy Nevelő ycimy kerestetik ycimy ykodvegy vj. 1 felv. 1856. xevtizedx 1855 aug. 28. „Norris, vagy a partrajáró leányok, ycimy norris, vagy a partrajáró leányok ycimy Norris, vagy a partrajáró leányok ycimy norris, ycimy vagy ycimy a ycimy partrajáró ycimy leányok ycimy ycimy Norris, ycimy vagy ycimy a ycimy partrajár (Németből ynyelvy német ynyelvy Német ynyelvy német ynyelvy ynyelvy Német ynyelvy ykodvegy fordította, 1839-ben. xevtizedx 1835 Eredeti xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx 1855 címe „Stranders Tochter) ycimy stranders tochter ycimy Stranders Tochter ycimy stranders ycimy tochter ycimy ycimy Stranders ycimy Tochter ycimy ykodvegy „Nőuralom, ycimy nőuralom ycimy Nőuralom ycimy nőuralom ycimy ycimy Nőuralom ycimy ykodvegy vj 3 felv. 1862. xevtizedx 1865 ápr. 28. Pályadíjat nyert. „Obsitos huszár, ycimy obsitos huszár ycimy Obsitos huszár ycimy obsitos ycimy huszár ycimy ycimy Obsitos ycimy huszár ycimy ykodvegy népsz. 3 felv. 1857. xevtizedx 1855 dec. xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx 1875 9. „Öregségre, ycimy öregségre ycimy Öregségre ycimy öregségre ycimy ycimy Öregségre ycimy ykodvegy írta: Feuillet. yszemelynevy feuillet yszemelynevy Feuillet yszemelynevy feuillet yszemelynevy yszemelynevy Feuillet yszemelynevy ykodvegy „Pákász, ycimy pákász ycimy Pákász ycimy pákász ycimy ycimy Pákász ycimy ykodvegy (Somló Sándor yszemelynevy somló sándor yszemelynevy Somló Sándor yszemelynevy somló yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Somló yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy fedezte fel. 1914) xevtizedx 1915 „Pál fordulása, ycimy pál fordulása ycimy Pál fordulása ycimy pál ycimy fordulása ycimy ycimy Pál ycimy fordulása ycimy ykodvegy népsz. 2 felv. 1856. xevtizedx 1855 ápr. 27. „Párbaj, mint istenitélet, ycimy párbaj, mint istenitélet ycimy Párbaj, mint istenitélet ycimy párbaj, ycimy mint ycimy istenitélet ycimy ycimy Párbaj, ycimy mint ycimy istenitélet ycimy ykodvegy szmű 3 felv. 1848. xevtizedx 1845 márc. 4. „Pasquil, ycimy pasquil ycimy Pasquil ycimy pasquil ycimy ycimy Pasquil ycimy ykodvegy vj 3 felv. 1846. dec. xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 21. „Perényiné, ycimy perényine ycimy Perényiné ycimy perényine ycimy ycimy Perényiné ycimy ykodvegy 1878. xevtizedx 1875 ápr. 21. „Petronella, ycimy petronella ycimy Petronella ycimy petronella ycimy ycimy Petronella ycimy ykodvegy vj 1 felv. 1857. xevtizedx 1855 aug. 19. (Pályadíjat nyert.) „Pillangó a hálóban ycimy pillangó a hálóban ycimy Pillangó a hálóban ycimy pillangó ycimy a ycimy hálóban ycimy ycimy Pillangó ycimy a ycimy hálóban ycimy ykodvegy 3 nap alatt írta, műkedvelők céljaira, melyben ő is részt vett. Nyomtatásban nem jelent meg. „Pókaiak, ycimy pókaiak ycimy Pókaiak ycimy pókaiak ycimy ycimy Pókaiak ycimy ykodvegy szomoruj. 4 felv. 1838. xevtizedx 1835 szept. xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx 1855 19. „Próbakő, ycimy próbakő ycimy Próbakő ycimy próbakő ycimy ycimy Próbakő ycimy ykodvegy vj. 1866. xevtizedx 1865 nov. 4. „Pünkösdi királynő, ycimy pünkösdi királynő ycimy Pünkösdi királynő ycimy pünkösdi ycimy királynő ycimy ycimy Pünkösdi ycimy királynő ycimy ykodvegy vj 3 felv. Doppler Károly yszemelynevy doppler károly yszemelynevy Doppler Károly yszemelynevy doppler yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Doppler yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy zenéjével, bem. 1855. xevtizedx 1855 okt. xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx 1875 13-án, majd a Népszínházban, yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy 1877.márc. xevtizedx 1875 1. „Rab, ycimy rab ycimy Rab ycimy rab ycimy ycimy Rab ycimy ykodvegy szmű 3 felv. 1845. xevtizedx 1845 jún, 2. „II. Rákóczi Ferenc fogsága, ycimy ii. rákóczi ferenc fogsága ycimy II. Rákóczi Ferenc fogsága ycimy ii. ycimy rákóczi ycimy ferenc ycimy fogsága ycimy ycimy II. ycimy Rákóczi ycimy Ferenc ycimy fogsága ycimy ykodvegy dr 5 felv. 1848. nov. 4. (L. o.) „Ravennai viador, ycimy ravennai viador ycimy Ravennai viador ycimy ravennai ycimy viador ycimy ycimy Ravennai ycimy viador ycimy ykodvegy „Renegát, ycimy renegát ycimy Renegát ycimy renegát ycimy ycimy Renegát ycimy ykodvegy dr. 4 felv. 1848. febr. 19. „III. Richárd ycimy iii. richárd ycimy III. Richárd ycimy iii. ycimy richárd ycimy ycimy III. ycimy Richárd ycimy ykodvegy írta: Shakespeare. yszemelynevy shakespeare yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy ykodvegy (L. o.) „Richárd király Szentföldön. ycimy richárd király szentföldön ycimy Richárd király Szentföldön ycimy richárd ycimy király ycimy szentföldön ycimy ycimy Richárd ycimy király ycimy Szentföldön ycimy ykodvegy Írta: Scott Walter. yszemelynevy scott walter yszemelynevy Scott Walter yszemelynevy scott yszemelynevy walter yszemelynevy yszemelynevy Scott yszemelynevy Walter yszemelynevy ykodvegy Tört. szmű 4 felv. 1838. xevtizedx 1835 nov. 19. „Richárd király vándorélete, ycimy richárd király vándorélete ycimy Richárd király vándorélete ycimy richárd ycimy király ycimy vándorélete ycimy ycimy Richárd ycimy király ycimy vándorélete ycimy ykodvegy „Romilda, ycimy romilda ycimy Romilda ycimy romilda ycimy ycimy Romilda ycimy ykodvegy szomoruj. 3 f. 1839. jún. 24. „Rontó Pál, ycimy rontó pál ycimy Rontó Pál ycimy rontó ycimy pál ycimy ycimy Rontó ycimy Pál ycimy ykodvegy 1839. „Rózsa, xtalanevtizedx 1845 ycimy rózsa ycimy Rózsa ycimy rózsa ycimy ycimy Rózsa ycimy ykodvegy vj. 3 felv. 1840. xevtizedx 1845 nov. xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 30. Akadémiai jutalmat nyert. A Belvárosi Színház yintezmenyy belvárosi színház yintezmenyy Belváros yintezmenyy belvárosi yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Belváros yintezmenyy ykodvegy bemutatta: 1919. xevtizedx 1915 dec. 1. (Lásd: címszava alatt is.) „Strike, ycimy strike ycimy Strike ycimy strike ycimy ycimy Strike ycimy ykodvegy 3 szakaszban. 1871. xevtizedx 1875 okt. xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 29. Pályadíjat nyert. Felújították: 1902. xevtizedx 1905 nov. 10. „Struensee ycimy struensee ycimy Struensee ycimy struensee ycimy ycimy Struensee ycimy ykodvegy (100-ik darabja.) 1872. xevtizedx 1875 dec. 27. „Szaracén. ycimy szaracén ycimy Szaracén ycimy szaracén ycimy ycimy Szaracén ycimy ykodvegy Írta Dumas. yszemelynevy dumas yszemelynevy Dumas yszemelynevy dumas yszemelynevy yszemelynevy Dumas yszemelynevy ykodvegy 1836. xevtizedx 1835 júl. xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx 1855 2. Budán. buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy „Szent korona, ycimy szent korona ycimy Szent korona ycimy szent ycimy korona ycimy ycimy Szent ycimy korona ycimy ykodvegy ünnepi daljáték 1 felv. 1867. xevtizedx 1865 okt. 25. „Szerencse kereke, ycimy szerencse kereke ycimy Szerencse kereke ycimy szerencse ycimy kereke ycimy ycimy Szerencse ycimy kereke ycimy ykodvegy szmű 1864. dec. 16. „Szerencsés Imre, ycimy szerencsés imre ycimy Szerencsés Imre ycimy szerencsés ycimy imre ycimy ycimy Szerencsés ycimy Imre ycimy ykodvegy szomoruj. 1867. febr. 10. „Szökött katona, ycimy szökött katona ycimy Szökött katona ycimy szökött ycimy katona ycimy ycimy Szökött ycimy katona ycimy ykodvegy népsz. 1843. xevtizedx 1845 nov. xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 25. (L. o.) (Szerb ynyelvy szerb ynyelvy Szerb ynyelvy szerb ynyelvy ynyelvy Szerb ynyelvy ykodvegy nyelvre is lefordították: „Vojnicski begunác ycimy vojnicski begunác ycimy Vojnicski begunác ycimy vojnicski ycimy begunác ycimy ycimy Vojnicski ycimy begunác ycimy ykodvegy c. alatt.) „Tévedések vígjátéka, ycimy tévedések vígjátéka ycimy Tévedések vígjátéka ycimy tévedések ycimy vígjátéka ycimy ycimy Tévedések ycimy vígjátéka ycimy ykodvegy írta: Shakespeare. yszemelynevy shakespeare yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy ykodvegy „Tinódi, ycimy tinódi ycimy Tinódi ycimy tinódi ycimy ycimy Tinódi ycimy ykodvegy (vagy Murányvár ostroma), ycimy murányvár ostroma ycimy Murányvár ostroma ycimy murányvár ycimy ostroma ycimy ycimy Murányvár ycimy ostroma ycimy ykodvegy énekes szmű 1861. xevtizedx 1865 febr. 8. „Titkos iratok, ycimy titkos iratok ycimy Titkos iratok ycimy titkos ycimy iratok ycimy ycimy Titkos ycimy iratok ycimy ykodvegy 100 arannyal jutalmazott 5 felvonásos drámája. 1860 máj. „Tízezer forint, ycimy tízezer forint ycimy Tízezer forint ycimy tízezer ycimy forint ycimy ycimy Tízezer ycimy forint ycimy ykodvegy népszínmű 3 felv. 1856. xevtizedx 1855 okt. 25. „Török János, ycimy török jános ycimy Török János ycimy török ycimy jános ycimy ycimy Török ycimy János ycimy ykodvegy szmű 1856. ápr. xtalanevtizedx 1865 21. „Trónkereső, ycimy trónkereső ycimy Trónkereső ycimy trónkereső ycimy ycimy Trónkereső ycimy ykodvegy szomoruj. a Karácsonyi-díj nyertese. 1868. xevtizedx 1865 nov. 13. „Trónvesztett, ycimy trónvesztett ycimy Trónvesztett ycimy trónvesztett ycimy ycimy Trónvesztett ycimy ykodvegy szomoruj. 1860-1-iki Teleki-pályázaton yszemelynevy teleki yszemelynevy Teleki yszemelynevy teleki yszemelynevy yszemelynevy Teleki yszemelynevy ykodvegy 5 pályázó munka között díjat nyert. 1861. jún. 14. „Troubadour, ycimy troubadour ycimy Troubadour ycimy troubadour ycimy ycimy Troubadour ycimy ykodvegy dr. 5 felv. 1841. xevtizedx 1845 dec. xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 20. „Tücsök meg a prücsök. ycimy tücsök meg a prücsök ycimy Tücsök meg a prücsök ycimy tücsök ycimy meg ycimy a ycimy prücsök ycimy ycimy Tücsök ycimy meg ycimy a ycimy prücsök ycimy ykodvegy (Somló Sándor yszemelynevy somló sándor yszemelynevy Somló Sándor yszemelynevy somló yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Somló yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy fedezte fel.) 1914. xevtizedx 1915 „Udvari bolond, ycimy udvari bolond ycimy Udvari bolond ycimy udvari ycimy bolond ycimy ycimy Udvari ycimy bolond ycimy ykodvegy 100 arany pályadíjat nyert a Teleki-alapítványból. yszemelynevy teleki yszemelynevy Teleki yszemelynevy teleki yszemelynevy yszemelynevy Teleki yszemelynevy ykodvegy 1871. xevtizedx 1875 április 21. „Uj világ, ycimy uj világ ycimy Uj világ ycimy uj ycimy világ ycimy ycimy Uj ycimy világ ycimy ykodvegy vj. 3 felv. 1874. márc. 6. „Üldözött honvéd, ycimy üldözött honvéd ycimy Üldözött honvéd ycimy üldözött ycimy honvéd ycimy ycimy Üldözött ycimy honvéd ycimy ykodvegy dr. 1867. xevtizedx 1865 okt. xtalanevtizedx 1875 25. „Valéria, ycimy valéria ycimy Valéria ycimy valéria ycimy ycimy Valéria ycimy ykodvegy tr. 5 felv. 100 arany jutalmat nyert a gr. Teleki-alapítványból. yszemelynevy gr. teleki yszemelynevy gr. Teleki yszemelynevy gr. yszemelynevy teleki yszemelynevy yszemelynevy gr. yszemelynevy Teleki yszemelynevy ykodvegy Zen. szerz. Nikolics Sándor. yszemelynevy nikolics sándor yszemelynevy Nikolics Sándor yszemelynevy nikolics yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Nikolics yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy 1873. xevtizedx 1875 dec. 17. „Vándorszínészek, ycimy vándorszínészek ycimy Vándorszínészek ycimy vándorszínészek ycimy ycimy Vándorszínészek ycimy ykodvegy vj 1845. xevtizedx 1845 aug. xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 6. 100 arany pályadíjat nyert. (Felújítása: 1920. xevtizedx 1925 márc. 26.) „Vazul, ycimy vazul ycimy Vazul ycimy vazul ycimy ycimy Vazul ycimy ykodvegy dr. 4 felv. 1838. xevtizedx 1835 jan. xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx 1855 30. „Veszedelmes jóbarát, ycimy veszedelmes jóbarát ycimy Veszedelmes jóbarát ycimy veszedelmes ycimy jóbarát ycimy ycimy Veszedelmes ycimy jóbarát ycimy ykodvegy vj 1856. xevtizedx 1855 aug. 13. „Veszedelmes nagynéne. ycimy veszedelmes nagynéne ycimy Veszedelmes nagynéne ycimy veszedelmes ycimy nagynéne ycimy ycimy Veszedelmes ycimy nagynéne ycimy ykodvegy Írta: Albini, yszemelynevy albini yszemelynevy Albini yszemelynevy albini yszemelynevy yszemelynevy Albini yszemelynevy ykodvegy „Vid, ycimy vid ycimy Vid ycimy vid ycimy ycimy Vid ycimy ykodvegy dr 4 f. 1850. nov. 18. „Világ ura, ycimy világ ura ycimy Világ ura ycimy világ ycimy ura ycimy ycimy Világ ycimy ura ycimy ykodvegy szj. 1856. okt. xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx 1875 2. Uj betanulással. 1879. xevtizedx 1875 márc. 7. „Zách unokái, ycimy zách unokái ycimy Zách unokái ycimy zách ycimy unokái ycimy ycimy Zách ycimy unokái ycimy ykodvegy szomoruj. 5 felv. 1846. xevtizedx 1845 nov. 23. (Pályadíjat nyert) „Zsidó, ycimy zsidó ycimy Zsidó ycimy zsidó ycimy ycimy Zsidó ycimy ykodvegy népsz. 4 felv. 1844. júl. xtalanevtizedx 1855 27. „Zsigmond király fogsága, ycimy zsigmond király fogsága ycimy Zsigmond király fogsága ycimy zsigmond ycimy király ycimy fogsága ycimy ycimy Zsigmond ycimy király ycimy fogsága ycimy ykodvegy dr 3 felv. 1859. xevtizedx 1855 febr. 18. Szigligeti Ede yszemelynevy szigligeti ede yszemelynevy Szigligeti Ede yszemelynevy szigligeti yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy 1838-tól xevtizedx 1835 1868-ig xevtizedx 1865 82 xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx 1885 darabot írt a Nemzeti Szinház yintezmenyy nemzeti szinház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy szinház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy számára (a budai buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy játékszínben már előbb, három darabját játszották), melyek ezen idő alatt 900 estét töltöttek be. Akadémiai-, színházi-, Teleki- yszemelynevy teleki yszemelynevy Teleki yszemelynevy teleki yszemelynevy yszemelynevy Teleki yszemelynevy ykodvegy és Karácsonyi első díjat tizenhétszer nyert, másodikat kétszer. Szakmunkái: „A dráma és válfajai. ycimy a dráma és válfajai ycimy A dráma és válfajai ycimy a ycimy dráma ycimy és ycimy válfajai ycimy ycimy A ycimy dráma ycimy és ycimy válfajai ycimy ykodvegy „Magyar színészek életrajzai. ycimy magyar színészek életrajzai ycimy Magyar színészek életrajzai ycimy magyar ycimy színészek ycimy életrajzai ycimy ycimy Magyar ycimy színészek ycimy életrajzai ycimy ykodvegy (Megjelent az Olcsó Könyvtárban.) (Erődi Jenő.) yszemelynevy erődi jenő yszemelynevy Erődi Jenő yszemelynevy erődi yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Erődi yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy erődi jenő szin_IV.0316.pdf IV

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Szigligeti Ede - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1814

SZULETESIEVTIZED 1815

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0316.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0316.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31324.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Szigligeti Ede

Szócikk: Szigligeti Ede színműíró, a Nemzeti Színház igazgatója, a Magy Tud. Akadémia levelező tagja, a Kisfaludy- és Petőfi Társaság rendes tagja, a Szinészakadémia tanára, sz. 1814. márc. 8-án, Nagyváradolasziban, — megh. 1878. jan. 19-én, Budapesten, Wesselényi-u. 15. sz. a. házban. Családi neve: Szathmáry József volt. Hasonnevű atyja földbirtokos és ügyvéd, anyja Szerepi Kelemen Katalin volt. Iskoláit a negyedik latin osztályig Nagyváradon járta, a többit és az akadémiai tanfolyamot Temesvárt. Az akadémia ifjúsága közt irodalmi társulatot alakított és már itt kitűnt ügyes tollforgatásával. Ez időben műkedvelői előadásokat is rendezett iskolatársaival, papiros - diszítményekkel, melyeket a házuk padlásán készített el és erről önéletrajzában ezeket írja: „Soha oly magasztos gyönyört nem élveztem, mint ezen előadás előkészületei között. 1882-ben orvos akart lenni, de a szülei ellenezték, papnak szánták és végül a mérnökség mellett állapodtak meg; Vargha János mellett 1832-től gyakorolta is magát a Körös szabályozásánál, de e téren nem volt maradása. Feljött Pestre és az „Aurorá-ba kezdett dolgozgatni: kezdetben sikertelenül. Látva, hogy előrehaladását részben nyelvismeret­hiány gátolja: egész buzgalommal hozzáfogott a német nyelv tanulásához. Ekkor történt, hogy a magyar színészet legjelesebbjei: Kántorné, Megyeri, Bartha Budán kísérleteztek, ami az ifjú lelkét tettekre késztette — színésszé lenni. Lukács Márton orvosnövendék, — házigazdájának fia — akkor tanította Fáy András fiát, Gusztávot, zongorázni. Vele szövetkezett, s általa megnyerte az audienciát Fáy Andrásnál, majd Döbrenteinél, s egy hónapi gondolkozási időt nyervén, egy további „próba hónapra szerződtették. Döbrentei és Sz. között ekkor ez a párbeszéd folyt le: „Tud-e kegyed táncolni? „Igen is, tudok; diákkoromban jó táncos voltam, s nem igen kaptam kosarat. (Sz. egy bálból sem maradt el s három éjet is keresztül táncolt.) Döbrentei úgy látszott, nagyon elégedett volt a válasszal. Mindjárt is leült, s egy pár sort irt egy darabka papírra s kezébe ily szókkal adta: „Menjen ezzel Kaczér úrhoz, ő majd megpróbálja. (Kaczér Ferenc volt a budai színtársulat táncoktatója s mivel Sz. jól tudott táncolni, jó információt adott a színház igazgatóságának.) 1834. aug. 15- én lépett fel először Budán, ahol a „Szent István c. drámában Wentzel lovag szerepét osztották neki. Mind a három felvonásban meg kellett jelennie, de csak a Il.-ban volt egy egysoros mondókája. Már hetekkel az előadás előtt kínokat és álmatlan éjszakákat állott ki és mikor megkezdődött az előadás, iszonyúan rettegett, hogy bele sül, pedig — kihúzták a mondókáját. Mind a három felvonásban szerepelt, de szólnia nem volt alkalma. Csak utólag tudta meg, hogy így akarták a színpadhoz szoktatni. Az igazi „első fellépése „Montfanconi Johanná­ban volt. Egy vazallust kellett játszania, a kit megkötözve és reszketve vezettek egy zsarnok fejedelem elé. Mintha neki írták volna ezt a szerepet. Senki olyan művészettel nem reszketett. Tudvalevő, hogy eredeti neve Szathmáry József volt, de atyja parancsára meg kellett változtatnia. Erről így ír: „Meghagyta, hogy tüstént menjek vissza mérnöknek, vagy legyek akármi, csak színész ne: különben feljön Pestre s csak főbe lő; addig pedig ne merjem nevét használni, mert kitagad, s rólam mit sem akar tudni. — Tudtam, hogy szíve nem érzi, a mit keze írt: azt is, hogy puskapor­természetű ugyan, de még egy nyulat sem lőtt, s haragja, a mily hirtelen fellobban, épp oly hirtelen ellobog; de én is éreztem, hogy velem igazságtalanság történt, s föltettem magamban, hogy engedni nem fogok. -— Anyám levele jobban hatott rám; ő is el volt keseredve ; de nem fenyegetett — hiába, ő anya volt. Fájt a ki tagadás, s némi szorongást éreztem, ha elgondoltam, hogy el vagyok hagyatva, nincs senki és semmim — még nevem sincs; de önérzetet adott az a gondolat, hogy most már ura vagyok sorsomnak, s nem függök senkitől. Döbrenteihez mentem, s megkértem, hogy legyen szabad nevemet megváltoztatnom. Ő is nagyon természetesnek találta, hogy a ki színész lesz, a család-nevét — hogy mondta, már nem tudom, ugy hiszem — nem használja. Döbrentei kereste ki egy kézikönyvből: „Szigliget! Szigligetben fogunk élni ... ez jó . . . legyen „Szigligeti! 1835. febr. havában Budára szerződött 40 frt fizetésre; ezért kötelezve volt évenkint egy darabot írni vagy két darabot fordítani, részt kellett venni a balletben és a kórusban is. 1837-1840-ben a Nemzeti Színház könyvtárosa, 1859 márc. havában pedig a Nemzeti Színház művezetője lett. (Lásd: „Budapesti Hirlap, 1859 márc. 20.) 1873-1878-ig az intézet igazgatója volt. „Szigligeti nem annyira egyes müveinek örökérvényű jelenségével tette nevét elévülhetetlenné, mint inkább egész munkásságával s annak általános hatásával. Művei közt vannak kitűnők, a népszínmű terén úttörő volt, mégis nagyságának nem ezekben van igazi mértéke, hanem abban, hogy a Nemzeti Színház első, legnehezebb időszakában, egy emberöltőn keresztül úgyszólván egymaga akkora fontosságú munkát végzett a magyar színpad felvirágoztatására, mint korának összes jeles színészei együttvéve. A színházat nemcsak a jó művészi személyzet élteti, hanem ép oly mértékben a jó műsor, s a negyvenes évek kezdetétől haláláig Szigligeti vállán nyugodott a Nemzeti Színház s az egész magyar színpad műsora. Magyar színházi műsorról tulajdonkép csak Kisfaludy Károly óta lehet szó. Az ő korai halála után jó darabig nem volt, a ki örökét fejlesztette volna. Az irodalomban erős áramlat mutatkozott a dráma felé, legjelesebb költőink a színpad érdekében használták fel erejüket, műsort teremteni azonban nem tudtak, mert darabjaik költői szépségük mellett sem birtak gyökeret verni a színpadon. Ez pedig kétszeres baj volt ép abban az időben, mikor mind erősebb hullámokat vert s mind több sikerrel kecsegtetett a pesti állandó Nemzeti Színház megalapításának eszméje. Szigligeti ép akkor lépett fel, mikor a legnagyobb szükség volt rá. Az a szent lelkesedés vitte a színpadra, a mely egykor Petőfit, sőt a csendes szemlélődő Aranyt is egy időre tévedésbe ejtette hivatása felől, s mint e nagyok, ő is csakhamar lemondott a színművészi babérokról. Csakhogy ő ezzel nem vált meg a színpadtól, munkása maradt, mint színházi tisztviselő s mint drámaíró. Alig van irodalmunkban példa rá, hogy valaki oly kizárólagosan egy irodalmi ág mívelésére szentelte volna magát, mint Szigligeti a drámára. Ereje e központosításának köszönheti az irodalom drámaírói munkásságának nemcsak óriási terjedelmét (több mint száz darabot írt!), hanem mély hatását is. Minden izében színpadi ember volt, erős érzékkel a szinszerüség gyakorlati követelményei iránt, azzal a biztonsággal, a mely a cselekvény adta lehetőségek közül ki tudta választani azt, a mely leginkább elnyerheti a közönség tetszését s azzal a komolysággal, mely nem pályázik a tömeg alantasabb ösztöneire, hanem erős kézzel fölemeli a nézőt magához, a saját magasabb álláspontjára. A negyvenes évek heves, de alapjában tárgytalan irodalmi harcában, mely a színpadi s a költői hatás túlsúlya körül folyt, Ő inkább hajlott a színpadi hatás követelményéhez, mert csak ezzel édesgethette magához a közönséget, de azért a költői hatást sem ejtette el. Jelesebb művei, mint „Fenn az ernyő, nincsen kas, „Liliomfi, „Trónkereső, stb., ha pusztán mint irodalmi műveket tekintjük is, magas színvonalon állanak, melynél magasabbat kevesen értek el drámaíróink közül. A népszínműnek tudvalevőleg Szigligeti a megteremtője; ez működésének legeredetibb oldala. A magyar köznépet ő vitte a színpadra mint komoly szereplőt, drámaírói elődei csak bohózatos hatásra alkalmas elemet láttak benne. Szigligetit ebben nem vezették külföldi előképek, hanem egyrészt saját helyes színpadi érzéke, másrészt pedig a negyvenes évek ama demokratikus áramlata, a mely politikailag a jobbágyság eltörlésében, irodalmilag pedig a népnemzeti irány diadalra jutásában érte el tetőpontját. A maga teremtette műfajnak egyszersmind legkitűnőbb példáit is megalkotta, melyekkel a közvetlen utána következőknek is alig egy-két darabja ért föl, a későbbi nemzedék művei pedig mélyen alatta maradnak. Az újabb drámaírói nemzedéknek egyik legsúlyosabb mulasztása ép az, hogy Szigligeti merész és sikeres kezdését a népszínmű terén nem tudta fejleszteni s e kedvelt és gyökeresen magyar műfajt el hagyta laposodni. Az a negyven év, melyet Szigligeti a Nemzeti Színház szolgálatában töltött, a küzdelmek, a súlyos válságok időszaka, de egyúttal a nagy sikereké s a szilárd alapvetésé is. Abban pedig, hogy a színház s vele az egész magyar szinészet a válságokból épen tudott kimenekülni, sőt fejlődni is, ép úgy Szigligetié a főérdem, mint a későbbi nagy sikerekben. Mint a színház tisztviselője, majd igazgatója s mint a magyar drámaírás egyik legerősebb munkása, egész életét, minden munkáját, szive minden dobbanását a magyar szinügyre áldozta, melynek föllendülésében nálánál nagyobb érdeme nincs senkinek. („Vasárnapi Újság, 1904. 11. sz.)Érdemei elismeréséül a M. Tud. Akadémia 1840. szept. 5-én levelező tagjának választotta. A Petőfi- és Kisfaludy Társaság is tagjai közé választotta. Az irók és művészek társaságának elnöke volt. Ferenc József király 1872-ben, midőn századik színműve, a „Struensee adatott a Nemzeti Színházban, a Ferenc József-renddel tüntette ki. Tanár volt a Sziniakadémián és a 70-es években a hivatalos lapba szini bírálatokat írt. — 1870. febr. végén családi nevét Szigligeti-re változtatta hivatalosan. (Lásd: „Ellenőr 1870. febr. 26.) Utolsó szavai ezek voltak: „Végem van, segítsetek! Gyászjelentéséről a következő sorokat jegyezzük fel: „Mint drámaíró és tisztviselő egyaránt erős támasza volt ő a nemzeti színháznak, fennállása óta 40 éven át. Nincs az országban művelt ember, ki nem ismerte fáradhatatlan tevékenységének sikereit, nem méltányolta önzetlen jellemének tisztaságát, nem melegedett hazafias alkotásainak tüzénél. Ő a nemzet halottja! Koporsójánál Feleky Miklós, Rákosi Jenő, Váradi Antal és Paulay Ede mondtak búcsúbeszédet. Eltemették a Kerepesi-uti temetőbe, a IV. tábla, északnyugati rész I. sorába, a III. sírhelyre. Nagyváradi szülőházát 1878. márc. 8-án emléktáblával jelölték meg, melynek ez a felirata: „Bölcsőd itt ringott, itt gyúlt ki az isteni szikra. A művészet egén lángoló csillag utóbb, A láng most kialudt, de kihat dicsfénye örökké. S míg magyar él, neved és szent porod áldva leend. (Szikszay Dániel tvszéki bíró.) Ugyancsak Nagyváradon megalakult egy nevéről elnevezett irodalmi társaság, 1892. okt. 1-én, Rádl Ödön elnöklete alatt. — 1912. dec. 15-én leleplezték bronz mellszobrát a nagyváradi színház előtt, mely szintén az ő nevéről van elnevezve. A szobor Margó Ede ihletett alkotása. Nagyvárad-Olasziban egy kis ucca a nagy íróról van elnevezve. — Születése 100 éves évforduló Ját 1914. márc. 7-én nagy fénnyel ülte meg a Nemzeti Színház, midőn bemutatták Herczeg Ferenc „Ünnepi játék c. prológusát, — ezt követte a „Fenn az ernyő, nincsen kas c. vj. Sz. kéziratai a Nemzeti Múzeumban vannak. E kéziratok között van: 77 számozott kötet (Szigligeti színművei címmel), 7 számozott kötet (Szigligeti műfordításai) , 2 színmű és a Perényi Péter című költői elbeszélés és 5 kötet vegyes prózai dolgozat. A Szigligeti-kéziratokkal együtt őrzik a múzeumban 4 kötetben Szigligeti hírlapi cikkeit és nekrológjait, 11 darabjának cenzúrai példányát, 1 eredeti és 4 fordított színművének súgópéldányát, végül levelezésének egy töredékét: 34 levelét és 6 hozzá intézett levelet. Ez a tekintélyes gyűjtemény nem foglalja magában Szigligeti összes műveit, —- alig felénél többet. Szigligeti kéziratainak nagy a jelentősége azért is, mert Szigligetinek aránylag kevés műve került nyomtatás alá. Ennek az akkori speciális nyomdai viszonyokon kívül maga a költő elhatározása is oka volt; az ő korában ugyanis semmi sem védte a költői terméket s így ha az nyomtatásban megjelent, azt bárki szabadon felhasználhatta. Mégis legjobb és legnépszerűbb művei megjelentek nyomtatásban a „Nemzeti Színház Könyvtára című vállalat kiadásában. A múzeumban őrzött kéziratai közül a következők nem jelentek meg seholsem nyomtatásban : „Nagyidai cigányok, népszínmű három felvonásban, „Egy szinésznő, szomorú­játék egy felvonásban. „A megtagadott, dráma négy felvonásban, „Renegát, dráma négy felvonásban, „Fidibusz, népszínmű három felvonásban, „Vid, történeti dráma négy felvonásban, „Az egri nő, szomorújáték öt felvonásban, „Az aggteleki barlang, népszínmű két képben. „A nagyapó, vígjáték három felvonásban, „Andronik, történeti szomorújáték öt képben, „IV. István, történeti dráma Öt képben, „III. Béla történeti dráma négy felvonásban, „Az arckép, dráma négy felvonásban, „Árgyil és Tündér Ilona, néprege három felvonásban, „Csokonai, színmű három felvonásban, „Pünkösdi királyné, vígjáték két képben és végül „Pál fordulása, szinmű két jelenetben. A nagy színműíró halálának 50. évfordulója alkalmából a Nemzeti Színházban a „Liliomfi c. vj-a került színre, 1928. jan. 18-án, — Neje: Sperling Franciska, sz. 1817-ben, megh. 1893. júl. 14-én, Budapesten. Első szinikisérlete a Nemzeti Színházban 1841. nov. 27-én volt, a „Belizar-ban, Antónia szerepében. — Gyermekei: Anna, Aranka, Ferike, Jolán és József. (L. címszavuk alatt.) Szigligeti Ede összes eredeti és fordított színművei: „Aba szinj. 5 felv. 1838. dec. 20. „Adósok börtöne, dr 3 felv. 1860. máj. 1. „Aggteleki barlang, népsz. 4 felv. 1851. máj. 31. „Ál-Endre, dr 4 szak. 1841. febr. 15. „Álmos, dr 3 felv. 1859. nov. 4. „Amerikai népsz. 100 arannyal jutalmazva. Zen. szerz. Állaga Géza. 1872. nov. 8-án került szinre. „Andronik szomoruj. 5 felv. 1851. dec. 29. „Április elseje, vj 1 felv. 1836. „Arckép, szmű. 1852. szept. 7. „Árgyil és Tündér Hona, néprege 3 felv. 1853. ápr. 16. „Árviz, 1846. „Babérfa és koldusbot, írta: Holtey, „Bajusz, vj 1868. okt. 4. (Pályadíjat nyert) „Balekfogók, „III, Béla, dr 5 felv. 1852. máj 10. „IV. Béla, trag. 5 felv. 1877. jan. 26. (Pályadíjat nyert.) „Béldi Pál, szomoruj 5 felv. 1857. ápr. 24. (Pályadíjat nyert) „Boldogság első napja, opera-szöveg fordítása. „Bujdosó kocsija, írta: Meliesville. „Bujdosó kuruc, dr 3 felv. 1863. okt. 2. „Castor és Pollux vj 3 felv. 1854. okt. 16. „Cigány, népsz. 1853. dec. 17. (L. o.) „Csikós, népsz. 3 felv. 1847. jan, 23. (L. o.) „Csokonai szerelme, vj 3 felv. 1855. márc. 22. „Czillei Fridrik vagy Frangepán Erzsébet, dr 3 felv. 1835. okt. 3. „Dalos Pista, népsz. 3 felv. 1856. febr. 22. „Dávid, „Debreceni bíró, opera-szöveg, 1863. „Debreceni rüpők, népsz. 1845. „Didier, írta Hugó Victor. „Dienes vagy: Királyi ebéd, szmű. 1836. dec. 27. és újra: 1837. jan. 27. „Diocletian, szomoruj. 5 felv. 1855. szept. 19. „Dózsa György, opera-szöveg. „Egmont, szomoruj. Írta: Goethe. 1870. dec. 14. Feluj. 1882. jan. 9. 1908. jan. 27. (Salgó Ernő fordítása szerint.) „Egri nő, dr 5 felv. 1851. ápr. 26. „Egy árvaleány története, (Somló Sándor felfedezte 1914.) „Egy nagyratermett férfiú, Teleki-díját nyert vj. 1864. máj. 11. „Egy szekrény rejtelme, szmű 3 felv. 1846. febr. 28. „Egy színésznő, dr 5 felv. 1847. szept. 4. „Eladó leányok, vj 3 felv. 1863. jún. 16. „Előjáték Lángh Ádám félszázados ünnepére, 1842. máj, 5. „Elveszem nőmet, írta: Ellmenreich. „Essex gróf, írta: Laube Henrik. 1856. szept. 1. Újra: 1882. okt. 9. „Fenn az ernyő, nincsen kas,vj. 1858. ápr. 26. (Pályadíjat nyert.) A Vígszínház társulata az Urániában előadta: 1916. szept. 30. „Fény árnyai, 1865. (Pályadíjat nyert.) „Fidibusz, népsz. 3 felv. 1850. ápr. 20. „Fogadott leány, opera-szöveg. „Frangepán Erzsébet, (Lásd:„Czillei Fridrik) „Gerő, szomoruj. 4 felv. előjátékkal, 1844. jan. 4. „Gritti, 1845. ápr. 19. „Gyászvitézek, dr 4 felv. 1838. jún. 8. „Halottak emléke, dr. 1867. márc. 31. „Háromszéki leányok, népsz. 3 felv. 1874. okt. 30. „Házassági három parancs, vj 1850. dec. 20. „Házasult és eltemettetett. Írta: Kenney. „III. Henrik és udvara, írta: Schiff. 1837. dec. 7. „Hontalan magyarok. „Honvéd, (Írta: 1867. aug. Lásd: „Főv. Lapok, 1867. aug. 25.) „Howard Katalin, írta: Gottschall Rr. „Húszezer forint és szerelmes lakatosok, „Istenhegyi székely leány, „IV. István, dr. 5 felv. 1852. ápr. 3. „Kedv és hivatás , vj 3 felv. 1869. nov. 19. „Kemény Simon, „Kényes Bertók, vig. szmű 3 felv. Zen. szerz. Erkel Gyula. A Népszínházban játszották, 1877. jan. 4. „Két pisztoly, népsz. 3 szak. 1844. márc. 9. (1852. márc. havában Bécsben Megerle asszony fordítása szerint szintén színre került.) (L. címszava alatt is.) „Kinizsi Pál, vj. 3 felv. 1843. jan. 6. „Kitagadott, 1861. „Korona és kard, szomoruj. 5 felv. 1841. szept. 27, „Kortesnők, (Somló Sándor fedezte fel, 1914). „Lackfi, (Lásd: Nadányi) „Lári-fári, vj. 3 felv. 1853. okt. 15. „Lelenc, népsz. 80 aranyat nyert a Nemzeti Színház népszínmű pályázatán (1863) és mivel a második díjra (40 arany) egy se találtatott méltónak, azt az elsőhöz csatolva szintén Szigligeti kapta egyhangúlag. Bizottság: Jókai Mór elnök; Tóth Kálmán jegyző; Bérczy Károly, Egressy Gábor, Gyulai Pál, Bem. 1863. nov. 20. (L. o.) „Lidércek, színmű, 1836 Budán. „Liliomfi, vj 1849. dec. 21. (L. o.) „Lovagszó, vj írta: Raupach. „Lowoodi árva, írta: Kotzebue, „Mama, vj 3 felv. 1857 (L. o.) Pályadíjat nyert. „Mátyás fia, dr 5 felv. 1847. máj. 15. „Mátyás király lesz, szmű 5 felv. 1858. okt. 5. „Megjátszott cselek', (eredetileg: „Kijátszott tervek). Első darabja volt, mely 1835. márc. 24- én került színre, Budán. „Micbán családja, dr. 3 felv. előjátékkal. 1840. máj. 30. „Miért?, írta: Locroy. „Molnár leánya, népsz. 3 felv. 1861. okt. 30. „Műszeretők, vj 3 felv. 1859. jún. 10. „Nadányi, dr. Eredetileg „Lackfi cím alatt 100 aranyat nyert. Ebben az alakban a cenzúra nem engedte előadatni, meg kellett változtatni, Lackfiból Nadányi, Zsigmond királyból Báthory fejedelem lett és a színhelyet szerző Erdélybe tette, át Magyarországból. — 1864. okt. 31. a Nemzeti Színházban adták. „Nagyapó, népsz. 1851. okt. 18. Zen. szerz. Doppler Károly. „Nagyidai cigányok, népies boh. 1842. okt. 16. „Ne fújd, ami nem éget, vj 3 felv. 1870. szept. 23. „Nevelő kerestetik, vj. 1 felv. 1856. aug. 28. „Norris, vagy a partrajáró leányok, (Németből fordította, 1839-ben. Eredeti címe „Stranders Tochter) „Nőuralom, vj 3 felv. 1862. ápr. 28. Pályadíjat nyert. „Obsitos huszár, népsz. 3 felv. 1857. dec. 9. „Öregségre, írta: Feuillet. „Pákász, (Somló Sándor fedezte fel. 1914) „Pál fordulása, népsz. 2 felv. 1856. ápr. 27. „Párbaj, mint istenitélet, szmű 3 felv. 1848. márc. 4. „Pasquil, vj 3 felv. 1846. dec. 21. „Perényiné, 1878. ápr. 21. „Petronella, vj 1 felv. 1857. aug. 19. (Pályadíjat nyert.) „Pillangó a hálóban 3 nap alatt írta, műkedvelők céljaira, melyben ő is részt vett. Nyomtatásban nem jelent meg. „Pókaiak, szomoruj. 4 felv. 1838. szept. 19. „Próbakő, vj. 1866. nov. 4. „Pünkösdi királynő, vj 3 felv. Doppler Károly zenéjével, bem. 1855. okt. 13-án, majd a Népszínházban, 1877.márc. 1. „Rab, szmű 3 felv. 1845. jún, 2. „II. Rákóczi Ferenc fogsága, dr 5 felv. 1848. nov. 4. (L. o.) „Ravennai viador, „Renegát, dr. 4 felv. 1848. febr. 19. „III. Richárd írta: Shakespeare. (L. o.) „Richárd király Szentföldön. Írta: Scott Walter. Tört. szmű 4 felv. 1838. nov. 19. „Richárd király vándorélete, „Romilda, szomoruj. 3 f. 1839. jún. 24. „Rontó Pál, 1839. „Rózsa, vj. 3 felv. 1840. nov. 30. Akadémiai jutalmat nyert. A Belvárosi Színház bemutatta: 1919. dec. 1. (Lásd: címszava alatt is.) „Strike, 3 szakaszban. 1871. okt. 29. Pályadíjat nyert. Felújították: 1902. nov. 10. „Struensee (100-ik darabja.) 1872. dec. 27. „Szaracén. Írta Dumas. 1836. júl. 2. Budán. „Szent korona, ünnepi daljáték 1 felv. 1867. okt. 25. „Szerencse kereke, szmű 1864. dec. 16. „Szerencsés Imre, szomoruj. 1867. febr. 10. „Szökött katona, népsz. 1843. nov. 25. (L. o.) (Szerb nyelvre is lefordították: „Vojnicski begunác c. alatt.) „Tévedések vígjátéka, írta: Shakespeare. „Tinódi, (vagy Murányvár ostroma), énekes szmű 1861. febr. 8. „Titkos iratok, 100 arannyal jutalmazott 5 felvonásos drámája. 1860 máj. „Tízezer forint, népszínmű 3 felv. 1856. okt. 25. „Török János, szmű 1856. ápr. 21. „Trónkereső, szomoruj. a Karácsonyi-díj nyertese. 1868. nov. 13. „Trónvesztett, szomoruj. 1860-1-iki Teleki-pályázaton 5 pályázó munka között díjat nyert. 1861. jún. 14. „Troubadour, dr. 5 felv. 1841. dec. 20. „Tücsök meg a prücsök. (Somló Sándor fedezte fel.) 1914. „Udvari bolond, 100 arany pályadíjat nyert a Teleki-alapítványból. 1871. április 21. „Uj világ, vj. 3 felv. 1874. márc. 6. „Üldözött honvéd, dr. 1867. okt. 25. „Valéria, tr. 5 felv. 100 arany jutalmat nyert a gr. Teleki-alapítványból. Zen. szerz. Nikolics Sándor. 1873. dec. 17. „Vándorszínészek, vj 1845. aug. 6. 100 arany pályadíjat nyert. (Felújítása: 1920. márc. 26.) „Vazul, dr. 4 felv. 1838. jan. 30. „Veszedelmes jóbarát, vj 1856. aug. 13. „Veszedelmes nagynéne. Írta: Albini, „Vid, dr 4 f. 1850. nov. 18. „Világ ura, szj. 1856. okt. 2. Uj betanulással. 1879. márc. 7. „Zách unokái, szomoruj. 5 felv. 1846. nov. 23. (Pályadíjat nyert) „Zsidó, népsz. 4 felv. 1844. júl. 27. „Zsigmond király fogsága, dr 3 felv. 1859. febr. 18. Szigligeti Ede 1838-tól 1868-ig 82 darabot írt a Nemzeti Szinház számára (a budai játékszínben már előbb, három darabját játszották), melyek ezen idő alatt 900 estét töltöttek be. Akadémiai-, színházi-, Teleki- és Karácsonyi első díjat tizenhétszer nyert, másodikat kétszer. Szakmunkái: „A dráma és válfajai. „Magyar színészek életrajzai. (Megjelent az Olcsó Könyvtárban.) (Erődi Jenő.) szin_IV.0316.pdf IV