Címszó: Szilágyi Béla /idősb/ - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1836

SZULETESIEVTIZED 1835

CSALADTAGJA Szilágyi Pál

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0329.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0329.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31345.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Szilágyi Béla idősb

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/531357.htm

 

Szócikk: Szilágyi Béla /idősb/ idősb (szilágysomlyói), (megye) úttörő színész, sz. 1836. (születés éve) febr. 15.-én, megh. 1899. aug. 3.-án, Budapesten. (Budapest) — Atyja: Sz. Pál, (személy) híres úttörő színész (L. o.), anyja: Kelemen Magdolna, (személy) (információ)  színésznő, Kelemen László (személy) (információ)  első magyar színigazgató nővére. 13 éves korában részt vett Budavár (Budapest) ostromában, azután több csatában harcolt. 1852-ben (időpont) az egyesült arad - nagyvárad - kolozsvári színtársulat (intézmény) (információ)  énekese volt, négy éven át. 1857-ben (időpont) a Nemzeti Színháznál (intézmény) (információ)  kezdte meg működését, ahol ez év aug. 3-án mutatkozott be a „Parlagi Jancsi-ban, (cím) (információ)  nejével, midőn ezt a kritikát kapta: „Kellemes külsejű, beszédre szép hangú színész. Ezenkívül nem kis mértékben bír azon természeti adománnyal, hogy a legnagyobb folyékonysággal, könnyűséggel beszél. („Pesti Napló, (intézmény) (információ)  1857. (időpont) aug. 5.) Aug. 9-én a „Dalos Pista (cím) c. népszínműben, aug. 11-én a „Női harc (cím) (információ)  c. vj.-ban vendégszerepelt. 1861-ben (időpont) a Budai Népszínház (intézmény) (információ)  elismert művésze volt. Itt különösen a buffó-szerepekben remekelt. Szép hangjával, zenei képzettségével és természetes kedélyével s az operettek rendezésében szakavatottságával elsőrendű volt. 1862—63. (időpont) években vidéken járt, majd 1864-ben (időpont) újra tagja lett a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  együttesének, de az itt- tartózkodása nem volt állandó, nemsokára megint vándorútra kel. Nyolc év után: 1872. (időpont) dec. 20-án fellépett vendégként a Nemzeti Színházban, (intézmény) (információ)  a „Tündérujjak (cím) c. 5 felvonásos színmű Kerbrian Richárd (szerep) szerepében. 1875 (időpont) tavaszán 3 éven át Székesfehérvárott, (megye) Károlyi Lajos (személy) (információ)  társaságában színigazgató volt. 1880. (időpont) ápr. 27-én Kolozsvárott (megye) megüli 30 éves jubileumát. „A tévedt nő (cím) c. operában, mint Germond György. (szerep) — 1881. (időpont) okt. havában itt korcsmát nyitott. (Lásd: „Magyar Polgár, (intézmény) (információ)  1881. (időpont) okt. 16.) Koporsója felett Hidvéghy Ernő (személy) (információ)  mondott búcsúbeszédet. Első neje: Harmath Ida, (személy) (információ)  kiváló énekesnő, sz. 1837-ben, (születés éve) Ungváron, (megye) megh. 1863. aug. 18-án, Pesten. (Budapest) — Szülei vándorszínészek voltak. Atyja Harmath Sándor (személy) (információ)  (L. o.), anyja: Pénteki Rózsi, (személy) primadonna. (Huga: Bényei Istvánné Harmath Emma (személy) (információ)  [L. o.]) Tehetsége hamar fejlődött. Első fellépése Pécsett (megye) volt, 1856-57-ben; (időpont) naivaszerepeket játszott előbb. Közben férjhez ment. 1857. (időpont) aug. 5-én fellépett a Nemzeti Színházban, (intézmény) (információ)  majd újra 1859. (időpont) okt. 2-án, a „Nagyapó (cím) (információ)  c. népsz. Bojthy Zsuzsi (személy) szerepében. Hegedűsné (személy) halála után az intézethez szerződtették, ahol mindenkor szép sikerei voltak. Koporsója felett Feleky Miklós (személy) (információ)  elszavalta E. Kovács Gyula (személy) gyászkölteményét. — 1864. (időpont) aug. 15-én volt a sírkőleleplezése, melynek ez a felirata: E sír felett A művészet kesereg, Mint a virág, Lehajtott fővel Üdítő cseppjét Ha ég szívá fel. Kelyhében gyöngy volt, S hogy Ida megholt, Az égből jött Harmat — visszaköltözött. Második neje: Vigh (Lustig) Róza, (személy) koloratufa-énekesnő, sz. 1844-ben, (születés éve) megh. 1876. márc. 23-án, Székesfehérvárott. (megye) Előbb a pesti német színház (intézmény) (információ)  tagja volt. 1864. (időpont) jan. 5.-én mint a Budai Népszínház (intézmény) (információ)  tagja bemutatkozott az „Ördög pilulái-ban. (cím) (információ)  Ez év jún. havában volt a házasságuk egy Pest (Budapest) melletti faluban. Ezután vidéken aratta sikereit, így többek között 1871-ben (időpont) Aradon (megye) (információ)  is működött, ahol az „Alföld (intézmény) c. lap (jan. 11. és 13.) meleg kritikában részesíti csengő hangját. Ezután Székesfehérvárra (megye) megy, ahol nagyon kedvelték. 1873-ban (időpont) Fehérvári Antal (személy) (információ)  budai (Budapest) társulatának egyik előkelő nevű művésznője volt. — Temetése impozáns méretű volt. Koporsója felett Barátosi Jenő (személy) (információ)  és Kovács Elemér (személy) (információ)  mondott búcsúbeszédet. (A magyar színészet nagy veszteségéről élénk tollal emlékezik meg a „Székesfejérvár, (intézmény) 1876. (időpont) márc. 25. és 29. száma.) (V. Róza (személy) fivére: V. Károly, (személy) színházi karmester. L. o.) — Harmadik neje: Horváth Aranka (személy) (információ)  (H. György (személy) [L. o.] színész leánya), aki azonban nem volt szinésznő. Megh. 1901. (időpont) nov. 21-én, Budapesten. (Budapest) Gyermekei: Sz. Dezső, (személy) volt színigazgató, (L. o.), Sz. Aladár, (személy) nyug. színész (L. o.). (Négy másik gyermeke nincs a szinészpályán: Sz. Erzsi (személy) [Melléki Gézáné, (személy) budai (Budapest) postaigazgató neje, Sz. Ilonka, (személy) — Sz. Rózsi, (személy) tanítónő Hatvanban, (megye) Sz. Juliska (személy) postamesternő.) szin_IV.0329.pdf IV

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Szilágyi Béla idősb címszóvég 31345 Szócikk: Szilágyi Béla /idősb/ idősb (szilágysomlyói), ytelepulesy szilágysomlyó ytelepulesy szilágysomlyó ymegyey szilágy megye ykodvegy úttörő színész, sz. 1836. febr. xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx 1855 15.-én, megh. 1899. aug. 3.-án, Budapesten. Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy — Atyja: Sz. Pál, yszemelynevy sz. pál yszemelynevy Sz. Pál yszemelynevy sz. yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Sz. yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy híres úttörő színész (L. o.), anyja: Kelemen Magdolna, yszemelynevy kelemen magdolna yszemelynevy Kelemen Magdolna yszemelynevy kelemen yszemelynevy magdolna yszemelynevy yszemelynevy Kelemen yszemelynevy Magdolna yszemelynevy ykodvegy színésznő, Kelemen László yszemelynevy kelemen lászló yszemelynevy Kelemen László yszemelynevy kelemen yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Kelemen yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy első magyar színigazgató nővére. 13 éves korában részt vett Budavár buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy ostromában, azután több csatában harcolt. 1852-ben xevtizedx 1855 az egyesült arad - nagyvárad - kolozsvári színtársulat yintezmenyy arad - nagyvárad - kolozsvári színtársulat yintezmenyy arad - n yintezmenyy arad yintezmenyy - yintezmenyy nagyvárad yintezmenyy - yintezmenyy kolozsvári yintezmenyy színtársulat yintezmen énekese volt, négy éven át. 1857-ben a Nemzeti Színháznál yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy kezdte meg működését, ahol ez év aug. 3-án mutatkozott be a „Parlagi Jancsi-ban, ycimy parlagi jancsi ycimy Parlagi Jancsi ycimy parlagi ycimy jancsi ycimy ycimy Parlagi ycimy Jancsi ycimy ykodvegy nejével, midőn ezt a kritikát kapta: „Kellemes külsejű, beszédre szép hangú színész. Ezenkívül nem kis mértékben bír azon természeti adománnyal, hogy a legnagyobb folyékonysággal, könnyűséggel beszél. („Pesti Napló, yintezmenyy pesti napló yintezmenyy Pesti N yintezmenyy pesti yintezmenyy napló yintezmenyy yintezmenyy Pesti yintezmenyy N yintezmenyy ykodvegy 1857. aug. xtalanevtizedx 1865 5.) Aug. 9-én a „Dalos Pista ycimy dalos pista ycimy Dalos Pista ycimy dalos ycimy pista ycimy ycimy Dalos ycimy Pista ycimy ykodvegy c. népszínműben, aug. 11-én a „Női harc ycimy női harc ycimy Női harc ycimy női ycimy harc ycimy ycimy Női ycimy harc ycimy ykodvegy c. vj.-ban vendégszerepelt. 1861-ben xevtizedx 1865 a Budai Népszínház yintezmenyy budai népszínház yintezmenyy Budai Né yintezmenyy budai yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Budai yintezmenyy Né yintezmenyy ykodvegy elismert művésze volt. Itt különösen a buffó-szerepekben remekelt. Szép hangjával, zenei képzettségével és természetes kedélyével s az operettek rendezésében szakavatottságával elsőrendű volt. 1862—63. években vidéken járt, majd 1864-ben újra xtalanevtizedx 1875 tagja lett a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy együttesének, de az itt- tartózkodása nem volt állandó, nemsokára megint vándorútra kel. Nyolc év után: 1872. xevtizedx 1875 dec. 20-án fellépett vendégként a Nemzeti Színházban, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy a „Tündérujjak ycimy tündérujjak ycimy Tündérujjak ycimy tündérujjak ycimy ycimy Tündérujjak ycimy ykodvegy c. 5 felvonásos színmű Kerbrian Richárd yszerepy kerbrian richárd yszerepy Kerbrian Richárd yszerepy kerbrian yszerepy richárd yszerepy yszerepy Kerbrian yszerepy Richárd yszerepy ykodvegy szerepében. 1875 tavaszán xtalanevtizedx 1885 3 éven át Székesfehérvárott, ytelepulesy székesfehérvár ytelepulesy Székesfehérvár ymegyey fejér megye ykodvegy Károlyi Lajos yszemelynevy károlyi lajos yszemelynevy Károlyi Lajos yszemelynevy károlyi yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Károlyi yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy társaságában színigazgató volt. 1880. xevtizedx 1885 ápr. 27-én Kolozsvárott ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy megüli 30 éves jubileumát. „A tévedt nő ycimy a tévedt nő ycimy A tévedt nő ycimy a ycimy tévedt ycimy nő ycimy ycimy A ycimy tévedt ycimy nő ycimy ykodvegy c. operában, mint Germond György. yszerepy germond györgy yszerepy Germond György yszerepy germond yszerepy györgy yszerepy yszerepy Germond yszerepy György yszerepy ykodvegy — 1881. okt. havában itt korcsmát nyitott. (Lásd: „Magyar Polgár, yintezmenyy magyar polgár yintezmenyy Magyar yintezmenyy magyar yintezmenyy polgár yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy ykodvegy 1881. okt. 16.) Koporsója felett Hidvéghy Ernő yszemelynevy hidvéghy ernő yszemelynevy Hidvéghy Ernő yszemelynevy hidvéghy yszemelynevy ernő yszemelynevy yszemelynevy Hidvéghy yszemelynevy Ernő yszemelynevy ykodvegy mondott búcsúbeszédet. Első neje: Harmath Ida, yszemelynevy harmath ida yszemelynevy Harmath Ida yszemelynevy harmath yszemelynevy ida yszemelynevy yszemelynevy Harmath yszemelynevy Ida yszemelynevy ykodvegy kiváló énekesnő, sz. 1837-ben, xevtizedx 1835 Ungváron, xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx 1855 ytelepulesy ungvár ytelepulesy Ungvár ymegyey ung megye ykodvegy megh. 1863. aug. 18-án, Pesten. pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy — Szülei vándorszínészek voltak. Atyja Harmath Sándor yszemelynevy harmath sándor yszemelynevy Harmath Sándor yszemelynevy harmath yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Harmath yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy (L. o.), anyja: Pénteki Rózsi, yszemelynevy pénteki rózsi yszemelynevy Pénteki Rózsi yszemelynevy pénteki yszemelynevy rózsi yszemelynevy yszemelynevy Pénteki yszemelynevy Rózsi yszemelynevy ykodvegy primadonna. (Huga: Bényei Istvánné Harmath Emma yszemelynevy bényei istvánné harmath emma yszemelynevy Bényei Istvánné Harmath Emma yszemelynevy bényei yszemelynevy istvánné yszemelynevy harmath yszemelynevy emma yszemelynevy yszemelynevy Bényei ys [L. o.]) Tehetsége hamar fejlődött. Első fellépése Pécsett ytelepulesy pécs ytelepulesy Pécs ymegyey baranya megye ykodvegy volt, 1856-57-ben; xevtizedx 1855 naivaszerepeket játszott előbb. Közben férjhez ment. 1857. aug. 5-én fellépett a Nemzeti Színházban, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy majd újra 1859. okt. xtalanevtizedx 1865 2-án, a „Nagyapó ycimy nagyapó ycimy Nagyapó ycimy nagyapó ycimy ycimy Nagyapó ycimy ykodvegy c. népsz. Bojthy Zsuzsi yszemelynevy bojthy zsuzsi yszemelynevy Bojthy Zsuzsi yszemelynevy bojthy yszemelynevy zsuzsi yszemelynevy yszemelynevy Bojthy yszemelynevy Zsuzsi yszemelynevy ykodvegy szerepében. Hegedűsné yszemelynevy hegedűsne yszemelynevy Hegedűsné yszemelynevy hegedűsne yszemelynevy yszemelynevy Hegedűsné yszemelynevy ykodvegy halála után az intézethez szerződtették, ahol mindenkor szép sikerei voltak. Koporsója felett Feleky Miklós yszemelynevy feleky miklós yszemelynevy Feleky Miklós yszemelynevy feleky yszemelynevy miklós yszemelynevy yszemelynevy Feleky yszemelynevy Miklós yszemelynevy ykodvegy elszavalta E. Kovács Gyula yszemelynevy e. kovács gyula yszemelynevy E. Kovács Gyula yszemelynevy e. yszemelynevy kovács yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy E. yszemelynevy Kovács yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodve gyászkölteményét. — 1864. xevtizedx 1865 aug. 15-én volt a sírkőleleplezése, melynek ez a felirata: E sír felett A művészet kesereg, Mint a virág, Lehajtott fővel Üdítő cseppjét Ha ég szívá fel. Kelyhében gyöngy volt, S hogy Ida megholt, Az égből jött Harmat — visszaköltözött. Második neje: Vigh (Lustig) Róza, yszemelynevy vigh (lustig) róza yszemelynevy Vigh (Lustig) Róza yszemelynevy vigh yszemelynevy (lustig) yszemelynevy róza yszemelynevy yszemelynevy Vigh yszemelynevy (Lustig) yszemelynevy Róza yszemel koloratufa-énekesnő, sz. 1844-ben, xevtizedx 1845 megh. xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 1876. márc. 23-án, Székesfehérvárott. ytelepulesy székesfehérvár ytelepulesy Székesfehérvár ymegyey fejér megye ykodvegy Előbb a pesti német színház yintezmenyy pesti német színház yintezmenyy pesti né yintezmenyy pesti yintezmenyy német yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy pesti yintezmenyy né yintezmenyy ykodvegy tagja volt. 1864. xevtizedx 1865 jan. xtalanevtizedx 1875 5.-én mint a Budai Népszínház yintezmenyy budai népszínház yintezmenyy Budai Né yintezmenyy budai yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Budai yintezmenyy Né yintezmenyy ykodvegy tagja bemutatkozott az „Ördög pilulái-ban. ycimy ördög pilulái ycimy Ördög pilulái ycimy ördög ycimy pilulái ycimy ycimy Ördög ycimy pilulái ycimy ykodvegy Ez év jún. havában volt a házasságuk egy Pest pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy melletti faluban. Ezután vidéken aratta sikereit, így többek között 1871-ben xevtizedx 1875 Aradon ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy is működött, ahol az „Alföld yintezmenyy alföld yintezmenyy Alföld yintezmenyy alföld yintezmenyy yintezmenyy Alföld yintezmenyy ykodvegy c. lap (jan. 11. és 13.) meleg kritikában részesíti csengő hangját. Ezután Székesfehérvárra ytelepulesy székesfehérvár ytelepulesy Székesfehérvár ymegyey fejér megye ykodvegy megy, ahol nagyon kedvelték. 1873-ban Fehérvári Antal yszemelynevy fehérvári antal yszemelynevy Fehérvári Antal yszemelynevy fehérvári yszemelynevy antal yszemelynevy yszemelynevy Fehérvári yszemelynevy Antal yszemelynevy ykodvegy budai buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy társulatának egyik előkelő nevű művésznője volt. — Temetése impozáns méretű volt. Koporsója felett Barátosi Jenő yszemelynevy barátosi jenő yszemelynevy Barátosi Jenő yszemelynevy barátosi yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Barátosi yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy és Kovács Elemér yszemelynevy kovács elemér yszemelynevy Kovács Elemér yszemelynevy kovács yszemelynevy elemér yszemelynevy yszemelynevy Kovács yszemelynevy Elemér yszemelynevy ykodvegy mondott búcsúbeszédet. (A magyar színészet nagy veszteségéről élénk tollal emlékezik meg a „Székesfejérvár, yintezmenyy székesfejérvár yintezmenyy Székesfe yintezmenyy székesfejérvár yintezmenyy yintezmenyy Székesfe yintezmenyy ykodvegy 1876. márc. 25. és 29. száma.) (V. Róza yszemelynevy v. róza yszemelynevy V. Róza yszemelynevy v. yszemelynevy róza yszemelynevy yszemelynevy V. yszemelynevy Róza yszemelynevy ykodvegy fivére: V. Károly, yszemelynevy v. károly yszemelynevy V. Károly yszemelynevy v. yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy V. yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy színházi karmester. L. o.) — Harmadik neje: Horváth Aranka yszemelynevy horváth aranka yszemelynevy Horváth Aranka yszemelynevy horváth yszemelynevy aranka yszemelynevy yszemelynevy Horváth yszemelynevy Aranka yszemelynevy ykodvegy (H. György yszemelynevy h. györgy yszemelynevy H. György yszemelynevy h. yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy H. yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy [L. o.] színész leánya), aki azonban nem volt szinésznő. Megh. 1901. xevtizedx 1905 nov. 21-én, Budapesten. Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Gyermekei: Sz. Dezső, yszemelynevy sz. dezső yszemelynevy Sz. Dezső yszemelynevy sz. yszemelynevy dezső yszemelynevy yszemelynevy Sz. yszemelynevy Dezső yszemelynevy ykodvegy volt színigazgató, (L. o.), Sz. Aladár, yszemelynevy sz. aladár yszemelynevy Sz. Aladár yszemelynevy sz. yszemelynevy aladár yszemelynevy yszemelynevy Sz. yszemelynevy Aladár yszemelynevy ykodvegy nyug. színész (L. o.). (Négy másik gyermeke nincs a szinészpályán: Sz. Erzsi yszemelynevy sz. erzsi yszemelynevy Sz. Erzsi yszemelynevy sz. yszemelynevy erzsi yszemelynevy yszemelynevy Sz. yszemelynevy Erzsi yszemelynevy ykodvegy [Melléki Gézáné, yszemelynevy melléki gézáne yszemelynevy Melléki Gézáné yszemelynevy melléki yszemelynevy gézáne yszemelynevy yszemelynevy Melléki yszemelynevy Gézáné yszemelynevy ykodvegy budai buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy postaigazgató neje, Sz. Ilonka, yszemelynevy sz. ilonka yszemelynevy Sz. Ilonka yszemelynevy sz. yszemelynevy ilonka yszemelynevy yszemelynevy Sz. yszemelynevy Ilonka yszemelynevy ykodvegy — Sz. Rózsi, yszemelynevy sz. rózsi yszemelynevy Sz. Rózsi yszemelynevy sz. yszemelynevy rózsi yszemelynevy yszemelynevy Sz. yszemelynevy Rózsi yszemelynevy ykodvegy tanítónő Hatvanban, ytelepulesy hatvan ytelepulesy Hatvan ymegyey heves megye ykodvegy Sz. Juliska yszemelynevy sz. juliska yszemelynevy Sz. Juliska yszemelynevy sz. yszemelynevy juliska yszemelynevy yszemelynevy Sz. yszemelynevy Juliska yszemelynevy ykodvegy postamesternő.) szin_IV.0329.pdf IV

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Szilágyi Béla /idősb/ - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1836

SZULETESIEVTIZED 1835

CSALADTAGJA Szilágyi Pál

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0329.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0329.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31345.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Szilágyi Béla idősb

Szócikk: Szilágyi Béla /idősb/ idősb (szilágysomlyói), úttörő színész, sz. 1836. febr. 15.-én, megh. 1899. aug. 3.-án, Budapesten. — Atyja: Sz. Pál, híres úttörő színész (L. o.), anyja: Kelemen Magdolna, színésznő, Kelemen László első magyar színigazgató nővére. 13 éves korában részt vett Budavár ostromában, azután több csatában harcolt. 1852-ben az egyesült arad - nagyvárad - kolozsvári színtársulat énekese volt, négy éven át. 1857-ben a Nemzeti Színháznál kezdte meg működését, ahol ez év aug. 3-án mutatkozott be a „Parlagi Jancsi-ban, nejével, midőn ezt a kritikát kapta: „Kellemes külsejű, beszédre szép hangú színész. Ezenkívül nem kis mértékben bír azon természeti adománnyal, hogy a legnagyobb folyékonysággal, könnyűséggel beszél. („Pesti Napló, 1857. aug. 5.) Aug. 9-én a „Dalos Pista c. népszínműben, aug. 11-én a „Női harc c. vj.-ban vendégszerepelt. 1861-ben a Budai Népszínház elismert művésze volt. Itt különösen a buffó-szerepekben remekelt. Szép hangjával, zenei képzettségével és természetes kedélyével s az operettek rendezésében szakavatottságával elsőrendű volt. 1862—63. években vidéken járt, majd 1864-ben újra tagja lett a Nemzeti Színház együttesének, de az itt- tartózkodása nem volt állandó, nemsokára megint vándorútra kel. Nyolc év után: 1872. dec. 20-án fellépett vendégként a Nemzeti Színházban, a „Tündérujjak c. 5 felvonásos színmű Kerbrian Richárd szerepében. 1875 tavaszán 3 éven át Székesfehérvárott, Károlyi Lajos társaságában színigazgató volt. 1880. ápr. 27-én Kolozsvárott megüli 30 éves jubileumát. „A tévedt nő c. operában, mint Germond György. — 1881. okt. havában itt korcsmát nyitott. (Lásd: „Magyar Polgár, 1881. okt. 16.) Koporsója felett Hidvéghy Ernő mondott búcsúbeszédet. Első neje: Harmath Ida, kiváló énekesnő, sz. 1837-ben, Ungváron, megh. 1863. aug. 18-án, Pesten. — Szülei vándorszínészek voltak. Atyja Harmath Sándor (L. o.), anyja: Pénteki Rózsi, primadonna. (Huga: Bényei Istvánné Harmath Emma [L. o.]) Tehetsége hamar fejlődött. Első fellépése Pécsett volt, 1856-57-ben; naivaszerepeket játszott előbb. Közben férjhez ment. 1857. aug. 5-én fellépett a Nemzeti Színházban, majd újra 1859. okt. 2-án, a „Nagyapó c. népsz. Bojthy Zsuzsi szerepében. Hegedűsné halála után az intézethez szerződtették, ahol mindenkor szép sikerei voltak. Koporsója felett Feleky Miklós elszavalta E. Kovács Gyula gyászkölteményét. — 1864. aug. 15-én volt a sírkőleleplezése, melynek ez a felirata: E sír felett A művészet kesereg, Mint a virág, Lehajtott fővel Üdítő cseppjét Ha ég szívá fel. Kelyhében gyöngy volt, S hogy Ida megholt, Az égből jött Harmat — visszaköltözött. Második neje: Vigh (Lustig) Róza, koloratufa-énekesnő, sz. 1844-ben, megh. 1876. márc. 23-án, Székesfehérvárott. Előbb a pesti német színház tagja volt. 1864. jan. 5.-én mint a Budai Népszínház tagja bemutatkozott az „Ördög pilulái-ban. Ez év jún. havában volt a házasságuk egy Pest melletti faluban. Ezután vidéken aratta sikereit, így többek között 1871-ben Aradon is működött, ahol az „Alföld c. lap (jan. 11. és 13.) meleg kritikában részesíti csengő hangját. Ezután Székesfehérvárra megy, ahol nagyon kedvelték. 1873-ban Fehérvári Antal budai társulatának egyik előkelő nevű művésznője volt. — Temetése impozáns méretű volt. Koporsója felett Barátosi Jenő és Kovács Elemér mondott búcsúbeszédet. (A magyar színészet nagy veszteségéről élénk tollal emlékezik meg a „Székesfejérvár, 1876. márc. 25. és 29. száma.) (V. Róza fivére: V. Károly, színházi karmester. L. o.) — Harmadik neje: Horváth Aranka (H. György [L. o.] színész leánya), aki azonban nem volt szinésznő. Megh. 1901. nov. 21-én, Budapesten. Gyermekei: Sz. Dezső, volt színigazgató, (L. o.), Sz. Aladár, nyug. színész (L. o.). (Négy másik gyermeke nincs a szinészpályán: Sz. Erzsi [Melléki Gézáné, budai postaigazgató neje, Sz. Ilonka, — Sz. Rózsi, tanítónő Hatvanban, Sz. Juliska postamesternő.) szin_IV.0329.pdf IV