Címszó: Szilágyi Béla /idősb/ - Magyar
Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1836
SZULETESIEVTIZED 1835
CSALADTAGJA Szilágyi Pál
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0329.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0329.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31345.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Szilágyi
Béla idősb
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/531357.htm
Szócikk: Szilágyi Béla /idősb/ idősb (szilágysomlyói),
(megye) úttörő
színész, sz. 1836. (születés
éve) febr. 15.-én, megh. 1899. aug. 3.-án, Budapesten. (Budapest)
— Atyja: Sz. Pál, (személy) híres
úttörő színész (L. o.), anyja: Kelemen Magdolna, (személy) (információ)
színésznő, Kelemen László (személy) (információ)
első magyar színigazgató nővére. 13 éves
korában részt vett Budavár (Budapest)
ostromában, azután több csatában harcolt. 1852-ben (időpont) az
egyesült arad - nagyvárad - kolozsvári színtársulat (intézmény)
(információ)
énekese volt, négy éven át. 1857-ben (időpont) a
Nemzeti Színháznál (intézmény)
(információ)
kezdte meg működését, ahol ez év aug. 3-án
mutatkozott be a „Parlagi Jancsi-ban, (cím) (információ)
nejével, midőn ezt a kritikát kapta: „Kellemes
külsejű, beszédre szép hangú színész. Ezenkívül nem kis mértékben bír azon természeti
adománnyal, hogy a legnagyobb folyékonysággal, könnyűséggel beszél. („Pesti Napló,
(intézmény)
(információ)
1857. (időpont) aug.
5.) Aug. 9-én a „Dalos Pista (cím) c. népszínműben,
aug. 11-én a „Női harc (cím) (információ)
c. vj.-ban vendégszerepelt. 1861-ben (időpont) a
Budai Népszínház (intézmény)
(információ)
elismert művésze volt. Itt különösen a buffó-szerepekben
remekelt. Szép hangjával, zenei képzettségével és természetes kedélyével s az operettek
rendezésében szakavatottságával elsőrendű volt. 1862—63. (időpont) években
vidéken járt, majd 1864-ben (időpont) újra
tagja lett a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
együttesének, de az itt- tartózkodása nem
volt állandó, nemsokára megint vándorútra kel. Nyolc év után: 1872. (időpont) dec.
20-án fellépett vendégként a Nemzeti Színházban, (intézmény)
(információ)
a „Tündérujjak (cím) c. 5 felvonásos
színmű Kerbrian Richárd (szerep) szerepében.
1875 (időpont)
tavaszán 3 éven át Székesfehérvárott, (megye) Károlyi
Lajos (személy)
(információ)
társaságában színigazgató volt. 1880. (időpont) ápr.
27-én Kolozsvárott (megye) megüli
30 éves jubileumát. „A tévedt nő (cím) c. operában,
mint Germond György. (szerep) — 1881.
(időpont)
okt. havában itt korcsmát nyitott. (Lásd: „Magyar Polgár, (intézmény)
(információ)
1881. (időpont) okt.
16.) Koporsója felett Hidvéghy Ernő (személy) (információ)
mondott búcsúbeszédet. Első neje: Harmath
Ida, (személy)
(információ)
kiváló énekesnő, sz. 1837-ben, (születés
éve) Ungváron, (megye) megh.
1863. aug. 18-án, Pesten. (Budapest)
— Szülei vándorszínészek voltak. Atyja Harmath Sándor (személy) (információ)
(L. o.), anyja: Pénteki Rózsi, (személy) primadonna.
(Huga: Bényei Istvánné Harmath Emma (személy) (információ)
[L. o.]) Tehetsége hamar fejlődött. Első
fellépése Pécsett (megye) volt,
1856-57-ben; (időpont)
naivaszerepeket játszott előbb. Közben férjhez ment. 1857. (időpont) aug.
5-én fellépett a Nemzeti Színházban, (intézmény)
(információ)
majd újra 1859. (időpont) okt.
2-án, a „Nagyapó (cím)
(információ)
c. népsz. Bojthy Zsuzsi (személy) szerepében.
Hegedűsné (személy)
halála után az intézethez szerződtették, ahol mindenkor szép sikerei voltak. Koporsója
felett Feleky Miklós (személy) (információ)
elszavalta E. Kovács Gyula (személy) gyászkölteményét.
— 1864. (időpont)
aug. 15-én volt a sírkőleleplezése, melynek ez a felirata: E sír felett A művészet
kesereg, Mint a virág, Lehajtott fővel Üdítő cseppjét Ha ég szívá fel. Kelyhében
gyöngy volt, S hogy Ida megholt, Az égből jött Harmat — visszaköltözött. Második
neje: Vigh (Lustig) Róza, (személy) koloratufa-énekesnő,
sz. 1844-ben, (születés
éve) megh. 1876. márc. 23-án, Székesfehérvárott. (megye) Előbb
a pesti német színház (intézmény)
(információ)
tagja volt. 1864. (időpont) jan.
5.-én mint a Budai Népszínház (intézmény)
(információ)
tagja bemutatkozott az „Ördög pilulái-ban.
(cím) (információ)
Ez év jún. havában volt a házasságuk egy
Pest (Budapest)
melletti faluban. Ezután vidéken aratta sikereit, így többek között 1871-ben (időpont) Aradon
(megye) (információ)
is működött, ahol az „Alföld (intézmény)
c. lap (jan. 11. és 13.) meleg kritikában részesíti csengő hangját. Ezután Székesfehérvárra
(megye) megy,
ahol nagyon kedvelték. 1873-ban (időpont) Fehérvári
Antal (személy)
(információ)
budai (Budapest)
társulatának egyik előkelő nevű művésznője volt. — Temetése impozáns méretű volt.
Koporsója felett Barátosi Jenő (személy) (információ)
és Kovács Elemér (személy) (információ)
mondott búcsúbeszédet. (A magyar színészet
nagy veszteségéről élénk tollal emlékezik meg a „Székesfejérvár, (intézmény)
1876. (időpont)
márc. 25. és 29. száma.) (V. Róza (személy) fivére:
V. Károly, (személy)
színházi karmester. L. o.) — Harmadik neje: Horváth Aranka (személy) (információ)
(H. György (személy) [L.
o.] színész leánya), aki azonban nem volt szinésznő. Megh. 1901. (időpont) nov.
21-én, Budapesten. (Budapest)
Gyermekei: Sz. Dezső, (személy) volt
színigazgató, (L. o.), Sz. Aladár, (személy) nyug.
színész (L. o.). (Négy másik gyermeke nincs a szinészpályán: Sz. Erzsi (személy) [Melléki
Gézáné, (személy)
budai (Budapest)
postaigazgató neje, Sz. Ilonka, (személy) —
Sz. Rózsi, (személy)
tanítónő Hatvanban, (megye) Sz. Juliska
(személy)
postamesternő.) szin_IV.0329.pdf IV
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Szilágyi Béla idősb címszóvég 31345 Szócikk:
Szilágyi Béla /idősb/ idősb (szilágysomlyói), ytelepulesy szilágysomlyó
ytelepulesy szilágysomlyó ymegyey szilágy megye ykodvegy úttörő színész, sz. 1836.
febr. xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx 1855 15.-én, megh. 1899. aug. 3.-án, Budapesten.
Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy — Atyja: Sz. Pál,
yszemelynevy sz. pál yszemelynevy Sz. Pál yszemelynevy sz. yszemelynevy pál
yszemelynevy yszemelynevy Sz. yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy híres úttörő
színész (L. o.), anyja: Kelemen Magdolna, yszemelynevy kelemen magdolna
yszemelynevy Kelemen Magdolna yszemelynevy kelemen yszemelynevy magdolna
yszemelynevy yszemelynevy Kelemen yszemelynevy Magdolna yszemelynevy ykodvegy színésznő,
Kelemen László yszemelynevy kelemen lászló yszemelynevy Kelemen László
yszemelynevy kelemen yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Kelemen
yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy első magyar színigazgató nővére. 13 éves
korában részt vett Budavár buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest
ykodvegy ostromában, azután több csatában harcolt. 1852-ben xevtizedx 1855 az egyesült
arad - nagyvárad - kolozsvári színtársulat yintezmenyy arad - nagyvárad -
kolozsvári színtársulat yintezmenyy arad - n yintezmenyy arad yintezmenyy -
yintezmenyy nagyvárad yintezmenyy - yintezmenyy kolozsvári yintezmenyy
színtársulat yintezmen énekese volt, négy éven át. 1857-ben a Nemzeti Színháznál
yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy
színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy kezdte meg működését,
ahol ez év aug. 3-án mutatkozott be a „Parlagi Jancsi-ban, ycimy parlagi jancsi
ycimy Parlagi Jancsi ycimy parlagi ycimy jancsi ycimy ycimy Parlagi ycimy
Jancsi ycimy ykodvegy nejével, midőn ezt a kritikát kapta: „Kellemes külsejű, beszédre
szép hangú színész. Ezenkívül nem kis mértékben bír azon természeti adománnyal,
hogy a legnagyobb folyékonysággal, könnyűséggel beszél. („Pesti Napló, yintezmenyy
pesti napló yintezmenyy Pesti N yintezmenyy pesti yintezmenyy napló yintezmenyy
yintezmenyy Pesti yintezmenyy N yintezmenyy ykodvegy 1857. aug. xtalanevtizedx
1865 5.) Aug. 9-én a „Dalos Pista ycimy dalos pista ycimy Dalos Pista ycimy
dalos ycimy pista ycimy ycimy Dalos ycimy Pista ycimy ykodvegy c. népszínműben,
aug. 11-én a „Női harc ycimy női harc ycimy Női harc ycimy női ycimy harc ycimy
ycimy Női ycimy harc ycimy ykodvegy c. vj.-ban vendégszerepelt. 1861-ben xevtizedx
1865 a Budai Népszínház yintezmenyy budai népszínház yintezmenyy Budai Né
yintezmenyy budai yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Budai
yintezmenyy Né yintezmenyy ykodvegy elismert művésze volt. Itt különösen a buffó-szerepekben
remekelt. Szép hangjával, zenei képzettségével és természetes kedélyével s az operettek
rendezésében szakavatottságával elsőrendű volt. 1862—63. években vidéken járt, majd
1864-ben újra xtalanevtizedx 1875 tagja lett a Nemzeti Színház yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy együttesének, de az itt- tartózkodása
nem volt állandó, nemsokára megint vándorútra kel. Nyolc év után: 1872. xevtizedx
1875 dec. 20-án fellépett vendégként a Nemzeti Színházban, yintezmenyy nemzeti
színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy a „Tündérujjak ycimy tündérujjak ycimy
Tündérujjak ycimy tündérujjak ycimy ycimy Tündérujjak ycimy ykodvegy c. 5 felvonásos
színmű Kerbrian Richárd yszerepy kerbrian richárd yszerepy Kerbrian Richárd
yszerepy kerbrian yszerepy richárd yszerepy yszerepy Kerbrian yszerepy Richárd
yszerepy ykodvegy szerepében. 1875 tavaszán xtalanevtizedx 1885 3 éven át Székesfehérvárott,
ytelepulesy székesfehérvár ytelepulesy Székesfehérvár ymegyey fejér megye
ykodvegy Károlyi Lajos yszemelynevy károlyi lajos yszemelynevy Károlyi Lajos
yszemelynevy károlyi yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Károlyi
yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy társaságában színigazgató volt. 1880. xevtizedx
1885 ápr. 27-én Kolozsvárott ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár
ymegyey kolozs megye ykodvegy megüli 30 éves jubileumát. „A tévedt nő ycimy a
tévedt nő ycimy A tévedt nő ycimy a ycimy tévedt ycimy nő ycimy ycimy A ycimy
tévedt ycimy nő ycimy ykodvegy c. operában, mint Germond György. yszerepy
germond györgy yszerepy Germond György yszerepy germond yszerepy györgy
yszerepy yszerepy Germond yszerepy György yszerepy ykodvegy — 1881. okt. havában
itt korcsmát nyitott. (Lásd: „Magyar Polgár, yintezmenyy magyar polgár
yintezmenyy Magyar yintezmenyy magyar yintezmenyy polgár yintezmenyy
yintezmenyy Magyar yintezmenyy ykodvegy 1881. okt. 16.) Koporsója felett Hidvéghy
Ernő yszemelynevy hidvéghy ernő yszemelynevy Hidvéghy Ernő yszemelynevy
hidvéghy yszemelynevy ernő yszemelynevy yszemelynevy Hidvéghy yszemelynevy Ernő
yszemelynevy ykodvegy mondott búcsúbeszédet. Első neje: Harmath Ida, yszemelynevy
harmath ida yszemelynevy Harmath Ida yszemelynevy harmath yszemelynevy ida
yszemelynevy yszemelynevy Harmath yszemelynevy Ida yszemelynevy ykodvegy kiváló
énekesnő, sz. 1837-ben, xevtizedx 1835 Ungváron, xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx
1855 ytelepulesy ungvár ytelepulesy Ungvár ymegyey ung megye ykodvegy megh. 1863.
aug. 18-án, Pesten. pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy
— Szülei vándorszínészek voltak. Atyja Harmath Sándor yszemelynevy harmath
sándor yszemelynevy Harmath Sándor yszemelynevy harmath yszemelynevy sándor
yszemelynevy yszemelynevy Harmath yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy (L.
o.), anyja: Pénteki Rózsi, yszemelynevy pénteki rózsi yszemelynevy Pénteki
Rózsi yszemelynevy pénteki yszemelynevy rózsi yszemelynevy yszemelynevy Pénteki
yszemelynevy Rózsi yszemelynevy ykodvegy primadonna. (Huga: Bényei Istvánné Harmath
Emma yszemelynevy bényei istvánné harmath emma yszemelynevy Bényei Istvánné
Harmath Emma yszemelynevy bényei yszemelynevy istvánné yszemelynevy harmath
yszemelynevy emma yszemelynevy yszemelynevy Bényei ys [L. o.]) Tehetsége hamar fejlődött.
Első fellépése Pécsett ytelepulesy pécs ytelepulesy Pécs ymegyey baranya megye
ykodvegy volt, 1856-57-ben; xevtizedx 1855 naivaszerepeket játszott előbb. Közben
férjhez ment. 1857. aug. 5-én fellépett a Nemzeti Színházban, yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy majd újra 1859. okt. xtalanevtizedx
1865 2-án, a „Nagyapó ycimy nagyapó ycimy Nagyapó ycimy nagyapó ycimy ycimy
Nagyapó ycimy ykodvegy c. népsz. Bojthy Zsuzsi yszemelynevy bojthy zsuzsi
yszemelynevy Bojthy Zsuzsi yszemelynevy bojthy yszemelynevy zsuzsi yszemelynevy
yszemelynevy Bojthy yszemelynevy Zsuzsi yszemelynevy ykodvegy szerepében. Hegedűsné
yszemelynevy hegedűsne yszemelynevy Hegedűsné yszemelynevy hegedűsne
yszemelynevy yszemelynevy Hegedűsné yszemelynevy ykodvegy halála után az intézethez
szerződtették, ahol mindenkor szép sikerei voltak. Koporsója felett Feleky Miklós
yszemelynevy feleky miklós yszemelynevy Feleky Miklós yszemelynevy feleky
yszemelynevy miklós yszemelynevy yszemelynevy Feleky yszemelynevy Miklós
yszemelynevy ykodvegy elszavalta E. Kovács Gyula yszemelynevy e. kovács gyula
yszemelynevy E. Kovács Gyula yszemelynevy e. yszemelynevy kovács yszemelynevy
gyula yszemelynevy yszemelynevy E. yszemelynevy Kovács yszemelynevy Gyula
yszemelynevy ykodve gyászkölteményét. — 1864. xevtizedx 1865 aug. 15-én volt a sírkőleleplezése,
melynek ez a felirata: E sír felett A művészet kesereg, Mint a virág, Lehajtott
fővel Üdítő cseppjét Ha ég szívá fel. Kelyhében gyöngy volt, S hogy Ida megholt,
Az égből jött Harmat — visszaköltözött. Második neje: Vigh (Lustig) Róza, yszemelynevy
vigh (lustig) róza yszemelynevy Vigh (Lustig) Róza yszemelynevy vigh
yszemelynevy (lustig) yszemelynevy róza yszemelynevy yszemelynevy Vigh
yszemelynevy (Lustig) yszemelynevy Róza yszemel koloratufa-énekesnő, sz. 1844-ben,
xevtizedx 1845 megh. xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 1876. márc. 23-án,
Székesfehérvárott. ytelepulesy székesfehérvár ytelepulesy Székesfehérvár
ymegyey fejér megye ykodvegy Előbb a pesti német színház yintezmenyy pesti
német színház yintezmenyy pesti né yintezmenyy pesti yintezmenyy német
yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy pesti yintezmenyy né yintezmenyy
ykodvegy tagja volt. 1864. xevtizedx 1865 jan. xtalanevtizedx 1875 5.-én mint a
Budai Népszínház yintezmenyy budai népszínház yintezmenyy Budai Né yintezmenyy
budai yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Budai yintezmenyy Né
yintezmenyy ykodvegy tagja bemutatkozott az „Ördög pilulái-ban. ycimy ördög pilulái
ycimy Ördög pilulái ycimy ördög ycimy pilulái ycimy ycimy Ördög ycimy pilulái
ycimy ykodvegy Ez év jún. havában volt a házasságuk egy Pest pest ytelepulesy
nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy melletti faluban. Ezután vidéken aratta
sikereit, így többek között 1871-ben xevtizedx 1875 Aradon ytelepulesy arad
ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy is működött, ahol az „Alföld yintezmenyy
alföld yintezmenyy Alföld yintezmenyy alföld yintezmenyy yintezmenyy Alföld
yintezmenyy ykodvegy c. lap (jan. 11. és 13.) meleg kritikában részesíti csengő
hangját. Ezután Székesfehérvárra ytelepulesy székesfehérvár ytelepulesy
Székesfehérvár ymegyey fejér megye ykodvegy megy, ahol nagyon kedvelték. 1873-ban
Fehérvári Antal yszemelynevy fehérvári antal yszemelynevy Fehérvári Antal
yszemelynevy fehérvári yszemelynevy antal yszemelynevy yszemelynevy Fehérvári
yszemelynevy Antal yszemelynevy ykodvegy budai buda ytelepulesy nagybudapest
ytelepulesy budapest ykodvegy társulatának egyik előkelő nevű művésznője volt. —
Temetése impozáns méretű volt. Koporsója felett Barátosi Jenő yszemelynevy
barátosi jenő yszemelynevy Barátosi Jenő yszemelynevy barátosi yszemelynevy
jenő yszemelynevy yszemelynevy Barátosi yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy
és Kovács Elemér yszemelynevy kovács elemér yszemelynevy Kovács Elemér
yszemelynevy kovács yszemelynevy elemér yszemelynevy yszemelynevy Kovács
yszemelynevy Elemér yszemelynevy ykodvegy mondott búcsúbeszédet. (A magyar színészet
nagy veszteségéről élénk tollal emlékezik meg a „Székesfejérvár, yintezmenyy
székesfejérvár yintezmenyy Székesfe yintezmenyy székesfejérvár yintezmenyy
yintezmenyy Székesfe yintezmenyy ykodvegy 1876. márc. 25. és 29. száma.) (V. Róza
yszemelynevy v. róza yszemelynevy V. Róza yszemelynevy v. yszemelynevy róza
yszemelynevy yszemelynevy V. yszemelynevy Róza yszemelynevy ykodvegy fivére: V.
Károly, yszemelynevy v. károly yszemelynevy V. Károly yszemelynevy v.
yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy V. yszemelynevy Károly yszemelynevy
ykodvegy színházi karmester. L. o.) — Harmadik neje: Horváth Aranka yszemelynevy
horváth aranka yszemelynevy Horváth Aranka yszemelynevy horváth yszemelynevy
aranka yszemelynevy yszemelynevy Horváth yszemelynevy Aranka yszemelynevy
ykodvegy (H. György yszemelynevy h. györgy yszemelynevy H. György yszemelynevy
h. yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy H. yszemelynevy György
yszemelynevy ykodvegy [L. o.] színész leánya), aki azonban nem volt szinésznő. Megh.
1901. xevtizedx 1905 nov. 21-én, Budapesten. Budapest ytelepulesy nagybudapest
ytelepulesy budapest ykodvegy Gyermekei: Sz. Dezső, yszemelynevy sz. dezső
yszemelynevy Sz. Dezső yszemelynevy sz. yszemelynevy dezső yszemelynevy
yszemelynevy Sz. yszemelynevy Dezső yszemelynevy ykodvegy volt színigazgató, (L.
o.), Sz. Aladár, yszemelynevy sz. aladár yszemelynevy Sz. Aladár yszemelynevy
sz. yszemelynevy aladár yszemelynevy yszemelynevy Sz. yszemelynevy Aladár
yszemelynevy ykodvegy nyug. színész (L. o.). (Négy másik gyermeke nincs a szinészpályán:
Sz. Erzsi yszemelynevy sz. erzsi yszemelynevy Sz. Erzsi yszemelynevy sz.
yszemelynevy erzsi yszemelynevy yszemelynevy Sz. yszemelynevy Erzsi
yszemelynevy ykodvegy [Melléki Gézáné, yszemelynevy melléki gézáne yszemelynevy
Melléki Gézáné yszemelynevy melléki yszemelynevy gézáne yszemelynevy
yszemelynevy Melléki yszemelynevy Gézáné yszemelynevy ykodvegy budai buda
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy postaigazgató neje, Sz. Ilonka,
yszemelynevy sz. ilonka yszemelynevy Sz. Ilonka yszemelynevy sz. yszemelynevy
ilonka yszemelynevy yszemelynevy Sz. yszemelynevy Ilonka yszemelynevy ykodvegy —
Sz. Rózsi, yszemelynevy sz. rózsi yszemelynevy Sz. Rózsi yszemelynevy sz.
yszemelynevy rózsi yszemelynevy yszemelynevy Sz. yszemelynevy Rózsi
yszemelynevy ykodvegy tanítónő Hatvanban, ytelepulesy hatvan ytelepulesy Hatvan
ymegyey heves megye ykodvegy Sz. Juliska yszemelynevy sz. juliska yszemelynevy
Sz. Juliska yszemelynevy sz. yszemelynevy juliska yszemelynevy yszemelynevy Sz.
yszemelynevy Juliska yszemelynevy ykodvegy postamesternő.) szin_IV.0329.pdf IV
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Szilágyi Béla /idősb/ - Magyar
Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1836
SZULETESIEVTIZED 1835
CSALADTAGJA Szilágyi Pál
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0329.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0329.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31345.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Szilágyi
Béla idősb
Szócikk: Szilágyi Béla /idősb/ idősb (szilágysomlyói),
úttörő színész, sz. 1836. febr. 15.-én, megh. 1899. aug. 3.-án, Budapesten. — Atyja:
Sz. Pál, híres úttörő színész (L. o.), anyja: Kelemen Magdolna, színésznő, Kelemen
László első magyar színigazgató nővére. 13 éves korában részt vett Budavár ostromában,
azután több csatában harcolt. 1852-ben az egyesült arad - nagyvárad -
kolozsvári színtársulat énekese volt, négy éven át. 1857-ben a Nemzeti Színháznál
kezdte meg működését, ahol ez év aug. 3-án mutatkozott be a „Parlagi Jancsi-ban,
nejével, midőn ezt a kritikát kapta: „Kellemes külsejű, beszédre szép hangú színész.
Ezenkívül nem kis mértékben bír azon természeti adománnyal, hogy a legnagyobb folyékonysággal,
könnyűséggel beszél. („Pesti Napló, 1857. aug. 5.) Aug. 9-én a „Dalos Pista c. népszínműben,
aug. 11-én a „Női harc c. vj.-ban vendégszerepelt. 1861-ben a Budai Népszínház elismert
művésze volt. Itt különösen a buffó-szerepekben remekelt. Szép hangjával, zenei
képzettségével és természetes kedélyével s az operettek rendezésében szakavatottságával
elsőrendű volt. 1862—63. években vidéken járt, majd 1864-ben újra tagja lett a Nemzeti
Színház együttesének, de az itt- tartózkodása nem volt állandó, nemsokára megint
vándorútra kel. Nyolc év után: 1872. dec. 20-án fellépett vendégként a Nemzeti Színházban,
a „Tündérujjak c. 5 felvonásos színmű Kerbrian Richárd szerepében. 1875 tavaszán
3 éven át Székesfehérvárott, Károlyi Lajos társaságában színigazgató volt. 1880.
ápr. 27-én Kolozsvárott megüli 30 éves jubileumát. „A tévedt nő c. operában, mint
Germond György. — 1881. okt. havában itt korcsmát nyitott. (Lásd: „Magyar Polgár,
1881. okt. 16.) Koporsója felett Hidvéghy Ernő mondott búcsúbeszédet. Első neje:
Harmath Ida, kiváló énekesnő, sz. 1837-ben, Ungváron, megh. 1863. aug. 18-án, Pesten.
— Szülei vándorszínészek voltak. Atyja Harmath Sándor (L. o.), anyja: Pénteki Rózsi,
primadonna. (Huga: Bényei Istvánné Harmath Emma [L. o.]) Tehetsége hamar fejlődött.
Első fellépése Pécsett volt, 1856-57-ben; naivaszerepeket játszott előbb. Közben
férjhez ment. 1857. aug. 5-én fellépett a Nemzeti Színházban, majd újra 1859. okt.
2-án, a „Nagyapó c. népsz. Bojthy Zsuzsi szerepében. Hegedűsné halála után az intézethez
szerződtették, ahol mindenkor szép sikerei voltak. Koporsója felett Feleky Miklós
elszavalta E. Kovács Gyula gyászkölteményét. — 1864. aug. 15-én volt a sírkőleleplezése,
melynek ez a felirata: E sír felett A művészet kesereg, Mint a virág, Lehajtott
fővel Üdítő cseppjét Ha ég szívá fel. Kelyhében gyöngy volt, S hogy Ida megholt,
Az égből jött Harmat — visszaköltözött. Második neje: Vigh (Lustig) Róza, koloratufa-énekesnő,
sz. 1844-ben, megh. 1876. márc. 23-án, Székesfehérvárott. Előbb a pesti német színház
tagja volt. 1864. jan. 5.-én mint a Budai Népszínház tagja bemutatkozott az „Ördög
pilulái-ban. Ez év jún. havában volt a házasságuk egy Pest melletti faluban. Ezután
vidéken aratta sikereit, így többek között 1871-ben Aradon is működött, ahol az
„Alföld c. lap (jan. 11. és 13.) meleg kritikában részesíti csengő hangját. Ezután
Székesfehérvárra megy, ahol nagyon kedvelték. 1873-ban Fehérvári Antal budai társulatának
egyik előkelő nevű művésznője volt. — Temetése impozáns méretű volt. Koporsója felett
Barátosi Jenő és Kovács Elemér mondott búcsúbeszédet. (A magyar színészet nagy veszteségéről
élénk tollal emlékezik meg a „Székesfejérvár, 1876. márc. 25. és 29. száma.) (V.
Róza fivére: V. Károly, színházi karmester. L. o.) — Harmadik neje: Horváth Aranka
(H. György [L. o.] színész leánya), aki azonban nem volt szinésznő. Megh. 1901.
nov. 21-én, Budapesten. Gyermekei: Sz. Dezső, volt színigazgató, (L. o.), Sz. Aladár,
nyug. színész (L. o.). (Négy másik gyermeke nincs a szinészpályán: Sz. Erzsi [Melléki
Gézáné, budai postaigazgató neje, Sz. Ilonka, — Sz. Rózsi, tanítónő Hatvanban, Sz.
Juliska postamesternő.) szin_IV.0329.pdf IV