Címszó: Szilágyi Béla ifj. - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1856

SZULETESIEVTIZED 1855

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0330.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0330.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31347.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Szilágyi Béla ifj.

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/531357.htm

 

Szócikk: Szilágyi Béla ifj. (szilágysomlyói), (megye) ifj. színész, sz. 1856-ban, (születés éve) Szabadkán, (megye) megh. 1888. jún. 4-én, Budán. (Budapest) 1874 (időpont) aug. havában lépett a szinipályára, Némethy György (személy) (információ)  színtársulatánál. Azonban már mint színészgyermek régebben játszott a színpadon, ahol azután rendkívüli otthonosságra tett szert. Különösen a szeles, szerelmes, komikus és operett-buffo szerepek tartoznak a szerepkörébe. Nagy sikere volt Kolozsvárott, (megye) ahonnan 1884-ben (időpont) a Népszínház (intézmény) (információ)  hódította el. Bemutatkozása: 1884. (időpont) márc. 4.-én volt a „Nap és hold (cím) (információ)  c. operett Calabazas (szerep) szerepében és mindjárt meghódította a közönséget. Itt a „Mikádó (cím) (információ)  c. operett címszerepében, a „Cigánybáró-ban (cím) (információ)  (Carnero), (szerep) a „Parasztkisasszony-ban (cím) (Rezeda) (szerep) és sok más darabban vívta ki a közönség és a sajtó elismerését. 1887 (időpont) őszén Budapestről (Budapest) Aradi Gerő (személy) (információ)  szegedi (megye) színtársulatához szerződtette. Igazi színészvér volt, egészséges komikumával derűt árasztott maga körül. Sírjánál V. Kovács József (személy) mondott búcsúbeszédet. Írt egy színdarabot: „Fehér liliom (cím) (információ)  c. alatt, bem. 1883. (időpont) jún. 9. Kolozsvárott. (megye) — Neje Dömsődy Berta, (személy) színésznő, kiváló drámai hősnő, sz. 1868. (születés éve) jún. 9.-én, Nagyenyeden. (megye) 1881-ben (időpont) kezdte a színészetet, a kolozsvári Nemzeti Színháznál, (intézmény) (információ)  ahol megismerkedett Szilágyi Béla (személy) (információ)  színésszel és rövid idő alatt hitvese lett. Ezután a Népszínház (intézmény) (információ)  kötelékébe lépett, férjével, ennek halála után pedig Hatvani Károly (személy) (információ)  szerződtette, majd Somogyi Károly (személy) (információ)  lett az igazgatója, kinél négy éven át elsőrendű hősnő volt. Működött Győrött, (megye) Sopronban, (megye) Pécsett, (megye) Kaposvárott, (megye) Balatonfüreden (megye) és mindenütt élvezte a közönség kegyét. Következő igazgatója Leszkay András (személy) (információ)  volt, Debrecenben. (megye) Itt biilliáns szerepeketosztott rá igazgatója: „Bagdadi hercegnő, (cím) (információ)  „Fedóra, (cím) „Magdolna, (cím) (információ)  „Sarah grófnő (cím) címszerepeit, — Sandá-t (szerep) a „Valeni nász-ban, (cím) Athaliá-t (szerep) az „Aranyember-ben, (cím) (információ)  Gertrudis-t, (szerep) stb, melyek mind-mind meghozták számára az elismerést. Híre ekkor egyre jobban elterjedt, s vetélkedve hívták meg az igazgatók. Ezután elfogadja újra Somogyi Károly (személy) (információ)  szegedi (megye) igazgató expressz-ajánlatát. Első fellépte az „Otthon (cím) (információ)  Magdá-jában (szerep) (információ)  volt — teljes győzelemmel. 1886-ban (időpont) a Népszínházban (intézmény) (információ)  is fellépett a „Magdolná-ban. (cím) (információ)  1898 (időpont) tavaszán Kolozsvárra (megye) ment, itt működött nyugdíjaztatásáig, 1914 (időpont) jan. 1-ig. — (Gyermeke: legifjabb Sz. Béla, (személy) sz. 1883. (születés éve) okt. 23-án, Kolozsvárott, (megye) — megh. 1927. máj. 24-én, Kaliforniában. (ország) Mint hadnagy hunyt el. — Nem volt színész.) szin_IV.0330.pdf IV

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Szilágyi Béla ifj. címszóvég 31347 Szócikk: Szilágyi Béla ifj. (szilágysomlyói), ytelepulesy szilágysomlyó ytelepulesy szilágysomlyó ymegyey szilágy megye ykodvegy ifj. színész, sz. 1856-ban, Szabadkán, xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx 1875 ytelepulesy szabadka ytelepulesy Szabadká ymegyey bács-bodrog megye ykodvegy megh. 1888. jún. 4-én, Budán. buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy 1874 xevtizedx 1875 aug. xtalanevtizedx 1885 havában lépett a szinipályára, Némethy György yszemelynevy némethy györgy yszemelynevy Némethy György yszemelynevy némethy yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy Némethy yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy színtársulatánál. Azonban már mint színészgyermek régebben játszott a színpadon, ahol azután rendkívüli otthonosságra tett szert. Különösen a szeles, szerelmes, komikus és operett-buffo szerepek tartoznak a szerepkörébe. Nagy sikere volt Kolozsvárott, ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy ahonnan 1884-ben xevtizedx 1885 a Népszínház yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy hódította el. Bemutatkozása: 1884. márc. 4.-én volt a „Nap és hold ycimy nap és hold ycimy Nap és hold ycimy nap ycimy és ycimy hold ycimy ycimy Nap ycimy és ycimy hold ycimy ykodvegy c. operett Calabazas yszerepy calabazas yszerepy Calabazas yszerepy calabazas yszerepy yszerepy Calabazas yszerepy ykodvegy szerepében és mindjárt meghódította a közönséget. Itt a „Mikádó ycimy mikádó ycimy Mikádó ycimy mikádó ycimy ycimy Mikádó ycimy ykodvegy c. operett címszerepében, a „Cigánybáró-ban ycimy cigánybáró ycimy Cigánybáró ycimy cigánybáró ycimy ycimy Cigánybáró ycimy ykodvegy (Carnero), yszerepy carnero yszerepy Carnero yszerepy carnero yszerepy yszerepy Carnero yszerepy ykodvegy a „Parasztkisasszony-ban ycimy parasztkisasszony ycimy Parasztkisasszony ycimy parasztkisasszony ycimy ycimy Parasztkisasszony ycimy ykodvegy (Rezeda) yszerepy rezeda yszerepy Rezeda yszerepy rezeda yszerepy yszerepy Rezeda yszerepy ykodvegy és sok más darabban vívta ki a közönség és a sajtó elismerését. 1887 őszén Budapestről Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Aradi Gerő yszemelynevy aradi gerő yszemelynevy Aradi Gerő yszemelynevy aradi yszemelynevy gerő yszemelynevy yszemelynevy Aradi yszemelynevy Gerő yszemelynevy ykodvegy szegedi ytelepulesy szeged ytelepulesy szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy színtársulatához szerződtette. Igazi színészvér volt, egészséges komikumával derűt árasztott maga körül. Sírjánál V. Kovács József yszemelynevy v. kovács józsef yszemelynevy V. Kovács József yszemelynevy v. yszemelynevy kovács yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy V. yszemelynevy Kovács yszemelynevy József yszemelynevy yk mondott búcsúbeszédet. Írt egy színdarabot: „Fehér liliom ycimy fehér liliom ycimy Fehér liliom ycimy fehér ycimy liliom ycimy ycimy Fehér ycimy liliom ycimy ykodvegy c. alatt, bem. 1883. jún. 9. Kolozsvárott. ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy — Neje Dömsődy Berta, yszemelynevy dömsődy berta yszemelynevy Dömsődy Berta yszemelynevy dömsődy yszemelynevy berta yszemelynevy yszemelynevy Dömsődy yszemelynevy Berta yszemelynevy ykodvegy színésznő, kiváló drámai hősnő, sz. 1868. xevtizedx 1865 jún. xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx 1885 9.-én, Nagyenyeden. ytelepulesy nagyenyed ytelepulesy Nagyenyed ymegyey alsó-fehér megye ykodvegy 1881-ben xevtizedx 1885 kezdte a színészetet, a kolozsvári Nemzeti Színháznál, yintezmenyy kolozsvári nemzeti színház yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy kolozsvári yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy ykodvegy ahol megismerkedett Szilágyi Béla yszemelynevy szilágyi béla yszemelynevy Szilágyi Béla yszemelynevy szilágyi yszemelynevy béla yszemelynevy yszemelynevy Szilágyi yszemelynevy Béla yszemelynevy ykodvegy színésszel és rövid idő alatt hitvese lett. Ezután a Népszínház yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy kötelékébe lépett, férjével, ennek halála után pedig Hatvani Károly yszemelynevy hatvani károly yszemelynevy Hatvani Károly yszemelynevy hatvani yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Hatvani yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy szerződtette, majd Somogyi Károly yszemelynevy somogyi károly yszemelynevy Somogyi Károly yszemelynevy somogyi yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Somogyi yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy lett az igazgatója, kinél négy éven át elsőrendű hősnő volt. Működött Győrött, ytelepulesy győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy Sopronban, ytelepulesy sopron ytelepulesy Sopron ymegyey sopron megye ykodvegy Pécsett, ytelepulesy pécs ytelepulesy Pécs ymegyey baranya megye ykodvegy Kaposvárott, ytelepulesy kaposvár ytelepulesy Kaposvár ymegyey somogy megye ykodvegy Balatonfüreden ytelepulesy balatonfüred ytelepulesy Balatonfüred ymegyey zala megye ykodvegy és mindenütt élvezte a közönség kegyét. Következő igazgatója Leszkay András yszemelynevy leszkay andrás yszemelynevy Leszkay András yszemelynevy leszkay yszemelynevy andrás yszemelynevy yszemelynevy Leszkay yszemelynevy András yszemelynevy ykodvegy volt, Debrecenben. ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy Itt biilliáns szerepeketosztott rá igazgatója: „Bagdadi hercegnő, ycimy bagdadi hercegnő ycimy Bagdadi hercegnő ycimy bagdadi ycimy hercegnő ycimy ycimy Bagdadi ycimy hercegnő ycimy ykodvegy „Fedóra, ycimy fedóra ycimy Fedóra ycimy fedóra ycimy ycimy Fedóra ycimy ykodvegy „Magdolna, ycimy magdolna ycimy Magdolna ycimy magdolna ycimy ycimy Magdolna ycimy ykodvegy „Sarah grófnő ycimy sarah grófnő ycimy Sarah grófnő ycimy sarah ycimy grófnő ycimy ycimy Sarah ycimy grófnő ycimy ykodvegy címszerepeit, — Sandá-t yszerepy sanda yszerepy Sandá yszerepy sanda yszerepy yszerepy Sandá yszerepy ykodvegy a „Valeni nász-ban, ycimy valeni nász ycimy Valeni nász ycimy valeni ycimy nász ycimy ycimy Valeni ycimy nász ycimy ykodvegy Athaliá-t yszerepy athalia yszerepy Athaliá yszerepy athalia yszerepy yszerepy Athaliá yszerepy ykodvegy az „Aranyember-ben, ycimy aranyember ycimy Aranyember ycimy aranyember ycimy ycimy Aranyember ycimy ykodvegy Gertrudis-t, yszerepy gertrudis yszerepy Gertrudis yszerepy gertrudis yszerepy yszerepy Gertrudis yszerepy ykodvegy stb, melyek mind-mind meghozták számára az elismerést. Híre ekkor egyre jobban elterjedt, s vetélkedve hívták meg az igazgatók. Ezután elfogadja újra Somogyi Károly yszemelynevy somogyi károly yszemelynevy Somogyi Károly yszemelynevy somogyi yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Somogyi yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy szegedi ytelepulesy szeged ytelepulesy szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy igazgató expressz-ajánlatát. Első fellépte az „Otthon ycimy otthon ycimy Otthon ycimy otthon ycimy ycimy Otthon ycimy ykodvegy Magdá-jában yszerepy magda yszerepy Magdá yszerepy magda yszerepy yszerepy Magdá yszerepy ykodvegy volt — teljes győzelemmel. 1886-ban a Népszínházban yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy is fellépett a „Magdolná-ban. ycimy magdolna ycimy Magdolná ycimy magdolna ycimy ycimy Magdolná ycimy ykodvegy 1898 xevtizedx 1895 tavaszán Kolozsvárra ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy ment, itt működött nyugdíjaztatásáig, 1914 xevtizedx 1915 jan. 1-ig. — (Gyermeke: legifjabb Sz. Béla, yszemelynevy legifjabb sz. béla yszemelynevy legifjabb Sz. Béla yszemelynevy legifjabb yszemelynevy sz. yszemelynevy béla yszemelynevy yszemelynevy legifjabb yszemelynevy Sz. yszemelynevy Béla yszemel sz. 1883. xevtizedx 1885 okt. 23-án, Kolozsvárott, ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy — megh. 1927. xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 máj. 24-én, Kaliforniában. ytelepulesy kalifornia ytelepulesy Kaliforniá yorszagy Amerikai Egyesült Államok ykodvegy Mint hadnagy hunyt el. — Nem volt színész.) szin_IV.0330.pdf IV

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Szilágyi Béla ifj. - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1856

SZULETESIEVTIZED 1855

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0330.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0330.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31347.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Szilágyi Béla ifj.

Szócikk: Szilágyi Béla ifj. (szilágysomlyói), ifj. színész, sz. 1856-ban, Szabadkán, megh. 1888. jún. 4-én, Budán. 1874 aug. havában lépett a szinipályára, Némethy György színtársulatánál. Azonban már mint színészgyermek régebben játszott a színpadon, ahol azután rendkívüli otthonosságra tett szert. Különösen a szeles, szerelmes, komikus és operett-buffo szerepek tartoznak a szerepkörébe. Nagy sikere volt Kolozsvárott, ahonnan 1884-ben a Népszínház hódította el. Bemutatkozása: 1884. márc. 4.-én volt a „Nap és hold c. operett Calabazas szerepében és mindjárt meghódította a közönséget. Itt a „Mikádó c. operett címszerepében, a „Cigánybáró-ban (Carnero), a „Parasztkisasszony-ban (Rezeda) és sok más darabban vívta ki a közönség és a sajtó elismerését. 1887 őszén Budapestről Aradi Gerő szegedi színtársulatához szerződtette. Igazi színészvér volt, egészséges komikumával derűt árasztott maga körül. Sírjánál V. Kovács József mondott búcsúbeszédet. Írt egy színdarabot: „Fehér liliom c. alatt, bem. 1883. jún. 9. Kolozsvárott. — Neje Dömsődy Berta, színésznő, kiváló drámai hősnő, sz. 1868. jún. 9.-én, Nagyenyeden. 1881-ben kezdte a színészetet, a kolozsvári Nemzeti Színháznál, ahol megismerkedett Szilágyi Béla színésszel és rövid idő alatt hitvese lett. Ezután a Népszínház kötelékébe lépett, férjével, ennek halála után pedig Hatvani Károly szerződtette, majd Somogyi Károly lett az igazgatója, kinél négy éven át elsőrendű hősnő volt. Működött Győrött, Sopronban, Pécsett, Kaposvárott, Balatonfüreden és mindenütt élvezte a közönség kegyét. Következő igazgatója Leszkay András volt, Debrecenben. Itt biilliáns szerepeketosztott rá igazgatója: „Bagdadi hercegnő, „Fedóra, „Magdolna, „Sarah grófnő címszerepeit, — Sandá-t a „Valeni nász-ban, Athaliá-t az „Aranyember-ben, Gertrudis-t, stb, melyek mind-mind meghozták számára az elismerést. Híre ekkor egyre jobban elterjedt, s vetélkedve hívták meg az igazgatók. Ezután elfogadja újra Somogyi Károly szegedi igazgató expressz-ajánlatát. Első fellépte az „Otthon Magdá-jában volt — teljes győzelemmel. 1886-ban a Népszínházban is fellépett a „Magdolná-ban. 1898 tavaszán Kolozsvárra ment, itt működött nyugdíjaztatásáig, 1914 jan. 1-ig. — (Gyermeke: legifjabb Sz. Béla, sz. 1883. okt. 23-án, Kolozsvárott, — megh. 1927. máj. 24-én, Kaliforniában. Mint hadnagy hunyt el. — Nem volt színész.) szin_IV.0330.pdf IV