Címszó: Szilágyi Béla ifj. - Magyar
Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1856
SZULETESIEVTIZED 1855
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0330.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0330.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31347.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Szilágyi
Béla ifj.
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/531357.htm
Szócikk: Szilágyi Béla ifj. (szilágysomlyói), (megye) ifj.
színész, sz. 1856-ban, (születés
éve) Szabadkán, (megye) megh.
1888. jún. 4-én, Budán. (Budapest)
1874 (időpont)
aug. havában lépett a szinipályára, Némethy György (személy) (információ)
színtársulatánál. Azonban már mint színészgyermek
régebben játszott a színpadon, ahol azután rendkívüli otthonosságra tett szert.
Különösen a szeles, szerelmes, komikus és operett-buffo szerepek tartoznak a szerepkörébe.
Nagy sikere volt Kolozsvárott, (megye) ahonnan
1884-ben (időpont)
a Népszínház (intézmény)
(információ)
hódította el. Bemutatkozása: 1884. (időpont) márc.
4.-én volt a „Nap és hold (cím) (információ)
c. operett Calabazas (szerep) szerepében
és mindjárt meghódította a közönséget. Itt a „Mikádó (cím) (információ)
c. operett címszerepében, a „Cigánybáró-ban
(cím) (információ)
(Carnero), (szerep) a „Parasztkisasszony-ban
(cím) (Rezeda)
(szerep)
és sok más darabban vívta ki a közönség és a sajtó elismerését. 1887 (időpont) őszén
Budapestről (Budapest)
Aradi Gerő (személy)
(információ)
szegedi (megye) színtársulatához
szerződtette. Igazi színészvér volt, egészséges komikumával derűt árasztott maga
körül. Sírjánál V. Kovács József (személy) mondott
búcsúbeszédet. Írt egy színdarabot: „Fehér liliom (cím) (információ)
c. alatt, bem. 1883. (időpont) jún.
9. Kolozsvárott. (megye) — Neje
Dömsődy Berta, (személy) színésznő,
kiváló drámai hősnő, sz. 1868. (születés
éve) jún. 9.-én, Nagyenyeden. (megye) 1881-ben
(időpont)
kezdte a színészetet, a kolozsvári Nemzeti Színháznál, (intézmény)
(információ)
ahol megismerkedett Szilágyi Béla (személy) (információ)
színésszel és rövid idő alatt hitvese lett.
Ezután a Népszínház (intézmény)
(információ)
kötelékébe lépett, férjével, ennek halála
után pedig Hatvani Károly (személy) (információ)
szerződtette, majd Somogyi Károly (személy) (információ)
lett az igazgatója, kinél négy éven át elsőrendű
hősnő volt. Működött Győrött, (megye) Sopronban,
(megye) Pécsett,
(megye) Kaposvárott,
(megye) Balatonfüreden
(megye) és
mindenütt élvezte a közönség kegyét. Következő igazgatója Leszkay András (személy) (információ)
volt, Debrecenben. (megye) Itt biilliáns
szerepeketosztott rá igazgatója: „Bagdadi hercegnő, (cím) (információ)
„Fedóra, (cím) „Magdolna,
(cím) (információ)
„Sarah grófnő (cím) címszerepeit,
— Sandá-t (szerep)
a „Valeni nász-ban, (cím) Athaliá-t
(szerep)
az „Aranyember-ben, (cím) (információ)
Gertrudis-t, (szerep) stb,
melyek mind-mind meghozták számára az elismerést. Híre ekkor egyre jobban elterjedt,
s vetélkedve hívták meg az igazgatók. Ezután elfogadja újra Somogyi Károly (személy) (információ)
szegedi (megye) igazgató
expressz-ajánlatát. Első fellépte az „Otthon (cím) (információ)
Magdá-jában (szerep) (információ)
volt — teljes győzelemmel. 1886-ban (időpont) a
Népszínházban (intézmény)
(információ)
is fellépett a „Magdolná-ban. (cím) (információ)
1898 (időpont) tavaszán
Kolozsvárra (megye)
ment, itt működött nyugdíjaztatásáig, 1914 (időpont) jan.
1-ig. — (Gyermeke: legifjabb Sz. Béla, (személy) sz.
1883. (születés
éve) okt. 23-án, Kolozsvárott, (megye) — megh.
1927. máj. 24-én, Kaliforniában. (ország) Mint
hadnagy hunyt el. — Nem volt színész.) szin_IV.0330.pdf IV
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Szilágyi Béla ifj. címszóvég 31347 Szócikk:
Szilágyi Béla ifj. (szilágysomlyói), ytelepulesy szilágysomlyó ytelepulesy
szilágysomlyó ymegyey szilágy megye ykodvegy ifj. színész, sz. 1856-ban, Szabadkán,
xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx 1875 ytelepulesy szabadka ytelepulesy
Szabadká ymegyey bács-bodrog megye ykodvegy megh. 1888. jún. 4-én, Budán. buda
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy 1874 xevtizedx 1875 aug.
xtalanevtizedx 1885 havában lépett a szinipályára, Némethy György yszemelynevy
némethy györgy yszemelynevy Némethy György yszemelynevy némethy yszemelynevy
györgy yszemelynevy yszemelynevy Némethy yszemelynevy György yszemelynevy
ykodvegy színtársulatánál. Azonban már mint színészgyermek régebben játszott a színpadon,
ahol azután rendkívüli otthonosságra tett szert. Különösen a szeles, szerelmes,
komikus és operett-buffo szerepek tartoznak a szerepkörébe. Nagy sikere volt Kolozsvárott,
ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy ahonnan
1884-ben xevtizedx 1885 a Népszínház yintezmenyy népszínház yintezmenyy
Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy
ykodvegy hódította el. Bemutatkozása: 1884. márc. 4.-én volt a „Nap és hold ycimy
nap és hold ycimy Nap és hold ycimy nap ycimy és ycimy hold ycimy ycimy Nap
ycimy és ycimy hold ycimy ykodvegy c. operett Calabazas yszerepy calabazas
yszerepy Calabazas yszerepy calabazas yszerepy yszerepy Calabazas yszerepy
ykodvegy szerepében és mindjárt meghódította a közönséget. Itt a „Mikádó ycimy
mikádó ycimy Mikádó ycimy mikádó ycimy ycimy Mikádó ycimy ykodvegy c. operett címszerepében,
a „Cigánybáró-ban ycimy cigánybáró ycimy Cigánybáró ycimy cigánybáró ycimy
ycimy Cigánybáró ycimy ykodvegy (Carnero), yszerepy carnero yszerepy Carnero
yszerepy carnero yszerepy yszerepy Carnero yszerepy ykodvegy a „Parasztkisasszony-ban
ycimy parasztkisasszony ycimy Parasztkisasszony ycimy parasztkisasszony ycimy
ycimy Parasztkisasszony ycimy ykodvegy (Rezeda) yszerepy rezeda yszerepy Rezeda
yszerepy rezeda yszerepy yszerepy Rezeda yszerepy ykodvegy és sok más darabban vívta
ki a közönség és a sajtó elismerését. 1887 őszén Budapestről Budapest
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Aradi Gerő yszemelynevy
aradi gerő yszemelynevy Aradi Gerő yszemelynevy aradi yszemelynevy gerő
yszemelynevy yszemelynevy Aradi yszemelynevy Gerő yszemelynevy ykodvegy szegedi
ytelepulesy szeged ytelepulesy szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy színtársulatához
szerződtette. Igazi színészvér volt, egészséges komikumával derűt árasztott maga
körül. Sírjánál V. Kovács József yszemelynevy v. kovács józsef yszemelynevy V.
Kovács József yszemelynevy v. yszemelynevy kovács yszemelynevy józsef
yszemelynevy yszemelynevy V. yszemelynevy Kovács yszemelynevy József
yszemelynevy yk mondott búcsúbeszédet. Írt egy színdarabot: „Fehér liliom ycimy
fehér liliom ycimy Fehér liliom ycimy fehér ycimy liliom ycimy ycimy Fehér
ycimy liliom ycimy ykodvegy c. alatt, bem. 1883. jún. 9. Kolozsvárott. ytelepulesy
kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy — Neje Dömsődy Berta,
yszemelynevy dömsődy berta yszemelynevy Dömsődy Berta yszemelynevy dömsődy
yszemelynevy berta yszemelynevy yszemelynevy Dömsődy yszemelynevy Berta
yszemelynevy ykodvegy színésznő, kiváló drámai hősnő, sz. 1868. xevtizedx 1865 jún.
xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx 1885 9.-én, Nagyenyeden. ytelepulesy
nagyenyed ytelepulesy Nagyenyed ymegyey alsó-fehér megye ykodvegy 1881-ben xevtizedx
1885 kezdte a színészetet, a kolozsvári Nemzeti Színháznál, yintezmenyy
kolozsvári nemzeti színház yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy kolozsvári
yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy kolozsvá
yintezmenyy ykodvegy ahol megismerkedett Szilágyi Béla yszemelynevy szilágyi
béla yszemelynevy Szilágyi Béla yszemelynevy szilágyi yszemelynevy béla
yszemelynevy yszemelynevy Szilágyi yszemelynevy Béla yszemelynevy ykodvegy színésszel
és rövid idő alatt hitvese lett. Ezután a Népszínház yintezmenyy népszínház
yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy
ykodvegy kötelékébe lépett, férjével, ennek halála után pedig Hatvani Károly yszemelynevy
hatvani károly yszemelynevy Hatvani Károly yszemelynevy hatvani yszemelynevy
károly yszemelynevy yszemelynevy Hatvani yszemelynevy Károly yszemelynevy
ykodvegy szerződtette, majd Somogyi Károly yszemelynevy somogyi károly
yszemelynevy Somogyi Károly yszemelynevy somogyi yszemelynevy károly
yszemelynevy yszemelynevy Somogyi yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy lett
az igazgatója, kinél négy éven át elsőrendű hősnő volt. Működött Győrött, ytelepulesy
győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy Sopronban, ytelepulesy sopron
ytelepulesy Sopron ymegyey sopron megye ykodvegy Pécsett, ytelepulesy pécs
ytelepulesy Pécs ymegyey baranya megye ykodvegy Kaposvárott, ytelepulesy
kaposvár ytelepulesy Kaposvár ymegyey somogy megye ykodvegy Balatonfüreden ytelepulesy
balatonfüred ytelepulesy Balatonfüred ymegyey zala megye ykodvegy és mindenütt élvezte
a közönség kegyét. Következő igazgatója Leszkay András yszemelynevy leszkay
andrás yszemelynevy Leszkay András yszemelynevy leszkay yszemelynevy andrás
yszemelynevy yszemelynevy Leszkay yszemelynevy András yszemelynevy ykodvegy volt,
Debrecenben. ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye
ykodvegy Itt biilliáns szerepeketosztott rá igazgatója: „Bagdadi hercegnő, ycimy
bagdadi hercegnő ycimy Bagdadi hercegnő ycimy bagdadi ycimy hercegnő ycimy
ycimy Bagdadi ycimy hercegnő ycimy ykodvegy „Fedóra, ycimy fedóra ycimy Fedóra
ycimy fedóra ycimy ycimy Fedóra ycimy ykodvegy „Magdolna, ycimy magdolna ycimy
Magdolna ycimy magdolna ycimy ycimy Magdolna ycimy ykodvegy „Sarah grófnő ycimy
sarah grófnő ycimy Sarah grófnő ycimy sarah ycimy grófnő ycimy ycimy Sarah
ycimy grófnő ycimy ykodvegy címszerepeit, — Sandá-t yszerepy sanda yszerepy
Sandá yszerepy sanda yszerepy yszerepy Sandá yszerepy ykodvegy a „Valeni nász-ban,
ycimy valeni nász ycimy Valeni nász ycimy valeni ycimy nász ycimy ycimy Valeni
ycimy nász ycimy ykodvegy Athaliá-t yszerepy athalia yszerepy Athaliá yszerepy
athalia yszerepy yszerepy Athaliá yszerepy ykodvegy az „Aranyember-ben, ycimy
aranyember ycimy Aranyember ycimy aranyember ycimy ycimy Aranyember ycimy
ykodvegy Gertrudis-t, yszerepy gertrudis yszerepy Gertrudis yszerepy gertrudis
yszerepy yszerepy Gertrudis yszerepy ykodvegy stb, melyek mind-mind meghozták számára
az elismerést. Híre ekkor egyre jobban elterjedt, s vetélkedve hívták meg az igazgatók.
Ezután elfogadja újra Somogyi Károly yszemelynevy somogyi károly yszemelynevy
Somogyi Károly yszemelynevy somogyi yszemelynevy károly yszemelynevy
yszemelynevy Somogyi yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy szegedi ytelepulesy
szeged ytelepulesy szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy igazgató expressz-ajánlatát.
Első fellépte az „Otthon ycimy otthon ycimy Otthon ycimy otthon ycimy ycimy
Otthon ycimy ykodvegy Magdá-jában yszerepy magda yszerepy Magdá yszerepy magda
yszerepy yszerepy Magdá yszerepy ykodvegy volt — teljes győzelemmel. 1886-ban a
Népszínházban yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy
népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy is fellépett a
„Magdolná-ban. ycimy magdolna ycimy Magdolná ycimy magdolna ycimy ycimy
Magdolná ycimy ykodvegy 1898 xevtizedx 1895 tavaszán Kolozsvárra ytelepulesy
kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy ment, itt működött
nyugdíjaztatásáig, 1914 xevtizedx 1915 jan. 1-ig. — (Gyermeke: legifjabb Sz. Béla,
yszemelynevy legifjabb sz. béla yszemelynevy legifjabb Sz. Béla yszemelynevy
legifjabb yszemelynevy sz. yszemelynevy béla yszemelynevy yszemelynevy legifjabb
yszemelynevy Sz. yszemelynevy Béla yszemel sz. 1883. xevtizedx 1885 okt. 23-án,
Kolozsvárott, ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye
ykodvegy — megh. 1927. xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 máj. 24-én, Kaliforniában.
ytelepulesy kalifornia ytelepulesy Kaliforniá yorszagy Amerikai Egyesült
Államok ykodvegy Mint hadnagy hunyt el. — Nem volt színész.) szin_IV.0330.pdf IV
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Szilágyi Béla ifj. - Magyar
Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1856
SZULETESIEVTIZED 1855
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0330.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0330.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31347.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Szilágyi
Béla ifj.
Szócikk: Szilágyi Béla ifj. (szilágysomlyói), ifj.
színész, sz. 1856-ban, Szabadkán, megh. 1888. jún. 4-én, Budán. 1874 aug. havában
lépett a szinipályára, Némethy György színtársulatánál. Azonban már mint színészgyermek
régebben játszott a színpadon, ahol azután rendkívüli otthonosságra tett szert.
Különösen a szeles, szerelmes, komikus és operett-buffo szerepek tartoznak a szerepkörébe.
Nagy sikere volt Kolozsvárott, ahonnan 1884-ben a Népszínház hódította el. Bemutatkozása:
1884. márc. 4.-én volt a „Nap és hold c. operett Calabazas szerepében és mindjárt
meghódította a közönséget. Itt a „Mikádó c. operett címszerepében, a „Cigánybáró-ban
(Carnero), a „Parasztkisasszony-ban (Rezeda) és sok más darabban vívta ki a közönség
és a sajtó elismerését. 1887 őszén Budapestről Aradi Gerő szegedi színtársulatához
szerződtette. Igazi színészvér volt, egészséges komikumával derűt árasztott maga
körül. Sírjánál V. Kovács József mondott búcsúbeszédet. Írt egy színdarabot: „Fehér
liliom c. alatt, bem. 1883. jún. 9. Kolozsvárott. — Neje Dömsődy Berta, színésznő,
kiváló drámai hősnő, sz. 1868. jún. 9.-én, Nagyenyeden. 1881-ben kezdte a színészetet,
a kolozsvári Nemzeti Színháznál, ahol megismerkedett Szilágyi Béla színésszel és
rövid idő alatt hitvese lett. Ezután a Népszínház kötelékébe lépett, férjével, ennek
halála után pedig Hatvani Károly szerződtette, majd Somogyi Károly lett az igazgatója,
kinél négy éven át elsőrendű hősnő volt. Működött Győrött, Sopronban, Pécsett, Kaposvárott,
Balatonfüreden és mindenütt élvezte a közönség kegyét. Következő igazgatója Leszkay
András volt, Debrecenben. Itt biilliáns szerepeketosztott rá igazgatója: „Bagdadi
hercegnő, „Fedóra, „Magdolna, „Sarah grófnő címszerepeit, — Sandá-t a „Valeni nász-ban,
Athaliá-t az „Aranyember-ben, Gertrudis-t, stb, melyek mind-mind meghozták számára
az elismerést. Híre ekkor egyre jobban elterjedt, s vetélkedve hívták meg az igazgatók.
Ezután elfogadja újra Somogyi Károly szegedi igazgató expressz-ajánlatát. Első fellépte
az „Otthon Magdá-jában volt — teljes győzelemmel. 1886-ban a Népszínházban is fellépett
a „Magdolná-ban. 1898 tavaszán Kolozsvárra ment, itt működött nyugdíjaztatásáig,
1914 jan. 1-ig. — (Gyermeke: legifjabb Sz. Béla, sz. 1883. okt. 23-án, Kolozsvárott,
— megh. 1927. máj. 24-én, Kaliforniában. Mint hadnagy hunyt el. — Nem volt színész.)
szin_IV.0330.pdf IV
