Címszó: Szilágyi Mihály - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1869

SZULETESIEVTIZED 1865

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0332.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0332.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31354.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Szilágyi Mihály

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/531357.htm

 

Szócikk: Szilágyi Mihály karmester és dalköltő, sz. 1869. (születés éve) szeptember 8-án, Marosujváron. (megye) Bécsben (ország) tanult és ott képezte ki magát a magasabb zenei és hangszerelési szakon. Tanulmányai befejezése után hazament Marosujvárra, (megye) ahonnan nem is bocsátották el egyhamar, mert a 48 tagból álló szimfonikus bányazenekarnak helyettes karmesterévé tették meg. Híre csakhamar elterjedt és neve közismertté vált az országban, annyira, hogy midőn az állam Petrozsényben (megye) zenekart óhajtott felállítani, a megszervezendő zenekar élére Szilágyit (személy) (információ)  hívták meg karnagynak. A meghívást elfogadta, 1910-ben (időpont) megszervezte a petrozsényi (megye) zenekart, melynek dirigense maradt egészen haláláig, 1917. (időpont) ápr. 10-ig. Közben zenetanára volt a petrozsényi állami főgimnáziumnak (intézmény) is. Széleskörű elfoglaltsága mellett is ráért arra, hogy mindenkor meleg szeretettel pártolja az állomás helyére érkezett magyar színészeket. A színigazgatók annyira számítottak erre a szeretetre, hogy nem is vittek magokkal zenekart és karmestert, tudván azt, hogy Szilágyi (személy) (információ)  egész zenekarával rendelkezésökre áll. Bokody, (személy) (információ)  Szalkai, (személy) (információ)  Halmay (személy) (információ)  Kunhegyi (személy) (információ)  stb. igazgatóknak nemcsak összes előadásait dirigálta teljesen díjtalanul, hanem szebbnél-szebb dalokat is írt a társulatok énekesei és énekesnői részére, akik ezeket magokkal vivén, az egész országban nagy tetszést arattak velők. Különösen nagy hatást keltett a „Száll a daru (cím) című műdala, melyet Bay László (személy) (információ)  baritonista részére írt. Sok zeneszerzeménye volt, közülük kurucnótái és irredenta dalai nagy népszerűségre tettek szert. szin_IV.0332.pdf IV

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Szilágyi Mihály címszóvég 31354 Szócikk: Szilágyi Mihály karmester és dalköltő, sz. 1869. szeptember xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx 1885 8-án, Marosujváron. ytelepulesy marosujvár ytelepulesy Marosujvár ymegyey alsó-fehér megye ykodvegy Bécsben ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy tanult és ott képezte ki magát a magasabb zenei és hangszerelési szakon. Tanulmányai befejezése után hazament Marosujvárra, ytelepulesy marosujvár ytelepulesy Marosujvár ymegyey alsó-fehér megye ykodvegy ahonnan nem is bocsátották el egyhamar, mert a 48 tagból álló szimfonikus bányazenekarnak helyettes karmesterévé tették meg. Híre csakhamar elterjedt és neve közismertté vált az országban, annyira, hogy midőn az állam Petrozsényben ytelepulesy petrozsény ytelepulesy Petrozsény ymegyey hunyad megye ykodvegy zenekart óhajtott felállítani, a megszervezendő zenekar élére Szilágyit yszemelynevy szilágyi yszemelynevy Szilágyi yszemelynevy szilágyi yszemelynevy yszemelynevy Szilágyi yszemelynevy ykodvegy hívták meg karnagynak. A meghívást elfogadta, 1910-ben xevtizedx 1915 megszervezte a petrozsényi ytelepulesy petrozsény ytelepulesy petrozsény ymegyey hunyad megye ykodvegy zenekart, melynek dirigense maradt egészen haláláig, 1917. ápr. xtalanevtizedx 1925 xtalanevtizedx 1935 10-ig. Közben zenetanára volt a petrozsényi állami főgimnáziumnak yintezmenyy petrozsényi állami főgimnázium yintezmenyy petrozsé yintezmenyy petrozsényi yintezmenyy állami yintezmenyy főgimnázium yintezmenyy yintezmenyy petrozsé yintezmenyy ykodvegy is. Széleskörű elfoglaltsága mellett is ráért arra, hogy mindenkor meleg szeretettel pártolja az állomás helyére érkezett magyar színészeket. A színigazgatók annyira számítottak erre a szeretetre, hogy nem is vittek magokkal zenekart és karmestert, tudván azt, hogy Szilágyi yszemelynevy szilágyi yszemelynevy Szilágyi yszemelynevy szilágyi yszemelynevy yszemelynevy Szilágyi yszemelynevy ykodvegy egész zenekarával rendelkezésökre áll. Bokody, yszemelynevy bokody yszemelynevy Bokody yszemelynevy bokody yszemelynevy yszemelynevy Bokody yszemelynevy ykodvegy Szalkai, yszemelynevy szalkai yszemelynevy Szalkai yszemelynevy szalkai yszemelynevy yszemelynevy Szalkai yszemelynevy ykodvegy Halmay yszemelynevy halmay yszemelynevy Halmay yszemelynevy halmay yszemelynevy yszemelynevy Halmay yszemelynevy ykodvegy Kunhegyi yszemelynevy kunhegyi yszemelynevy Kunhegyi yszemelynevy kunhegyi yszemelynevy yszemelynevy Kunhegyi yszemelynevy ykodvegy stb. igazgatóknak nemcsak összes előadásait dirigálta teljesen díjtalanul, hanem szebbnél-szebb dalokat is írt a társulatok énekesei és énekesnői részére, akik ezeket magokkal vivén, az egész országban nagy tetszést arattak velők. Különösen nagy hatást keltett a „Száll a daru ycimy száll a daru ycimy Száll a daru ycimy száll ycimy a ycimy daru ycimy ycimy Száll ycimy a ycimy daru ycimy ykodvegy című műdala, melyet Bay László yszemelynevy bay lászló yszemelynevy Bay László yszemelynevy bay yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Bay yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy baritonista részére írt. Sok zeneszerzeménye volt, közülük kurucnótái és irredenta dalai nagy népszerűségre tettek szert. szin_IV.0332.pdf IV

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Szilágyi Mihály - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1869

SZULETESIEVTIZED 1865

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0332.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0332.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31354.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Szilágyi Mihály

Szócikk: Szilágyi Mihály karmester és dalköltő, sz. 1869. szeptember 8-án, Marosujváron. Bécsben tanult és ott képezte ki magát a magasabb zenei és hangszerelési szakon. Tanulmányai befejezése után hazament Marosujvárra, ahonnan nem is bocsátották el egyhamar, mert a 48 tagból álló szimfonikus bányazenekarnak helyettes karmesterévé tették meg. Híre csakhamar elterjedt és neve közismertté vált az országban, annyira, hogy midőn az állam Petrozsényben zenekart óhajtott felállítani, a megszervezendő zenekar élére Szilágyit hívták meg karnagynak. A meghívást elfogadta, 1910-ben megszervezte a petrozsényi zenekart, melynek dirigense maradt egészen haláláig, 1917. ápr. 10-ig. Közben zenetanára volt a petrozsényi állami főgimnáziumnak is. Széleskörű elfoglaltsága mellett is ráért arra, hogy mindenkor meleg szeretettel pártolja az állomás helyére érkezett magyar színészeket. A színigazgatók annyira számítottak erre a szeretetre, hogy nem is vittek magokkal zenekart és karmestert, tudván azt, hogy Szilágyi egész zenekarával rendelkezésökre áll. Bokody, Szalkai, Halmay Kunhegyi stb. igazgatóknak nemcsak összes előadásait dirigálta teljesen díjtalanul, hanem szebbnél-szebb dalokat is írt a társulatok énekesei és énekesnői részére, akik ezeket magokkal vivén, az egész országban nagy tetszést arattak velők. Különösen nagy hatást keltett a „Száll a daru című műdala, melyet Bay László baritonista részére írt. Sok zeneszerzeménye volt, közülük kurucnótái és irredenta dalai nagy népszerűségre tettek szert. szin_IV.0332.pdf IV