Címszó: Szilágyi Pál - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1793
SZULETESIEVTIZED 1795
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0333.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0333.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31357.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Szilágyi
Pál
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/531357.htm
Szócikk: Szilágyi Pál (szilágysomlói (megye) és horogszeghi)
(ország)
úttörő színész, sz. 1793. (születés
éve) szept. 9-én, Pesten, (Budapest)
megh. 1874. jún. 19-én, u. o. Atyja gazdatiszt volt. Még tanulógyermek volt, mikor
anyai nagybátyja: Kelemen László, (személy) (információ)
első magyar színigazgató náluk volt látogatóban,
aki a fogékonylelkü gyermek előtt annyit beszélt az állandó színészetről, hogy a
fiú megfogadta: mihamarabb színésszé lenni. Fogadását meg is tartotta és 1806-ban
(időpont)
színésszé lett, Pesten, (Budapest)
ahol két esztendeig ingyen játszott. Utána 20 frtos fizetésbe lépett, a mit azonban
a sanyarú viszonyok miatt nem kapott meg. „Maga várhat — mondogatta neki a pénztáros
— magának van mit enni, mert itt vannak a szülei, de a többieknek senkije sincs
és éhen halnak, ha nem adok nekik néhány krajcárt. Később huszártiszt volt, (1812)
(időpont)
harcolt Napoleon (személy) ellen
s az egyesültek seregében részt vett a párizsi (ország) bevonulásban
is. 1818-ban (időpont)
ismét folytatta pályáját. Székesfehérvárott, (megye) majd
1823-ban (időpont)
Kilényi Dávidnál (személy) (információ)
játszott, akitől megválva, Erdélybe (ország) (információ)
ment. 1835-ben (időpont) Budán
(Budapest)
volt, 1837-ben (időpont) a
Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
tagja lett, a hol a drámában,
vígjátékban, operában egyaránt jelentékeny tényező volt. Alakítása mindig jellegzetességéről
volt ismeretes.A tollforgatásban is remekelt. 1868. (időpont) jún.
23-án jubilált a „Lecouvreur Adrienne-ben, (cím) (információ)
Michonet (szerep) szerepében;
a jubiláris darabban leánya, Bulyovszkyné (személy) is
fellépett. Élményeit megírta a „Nefelejts (intézmény)
1859 (időpont)
és 60-iki évfolyamaiban: „Egy nagyapa regéi unokáinak (cím) (információ)
c. alatt. Naplóját leánya adta sajtó alá.
Megjelent 1854. (időpont) ápr.
havában (Ismerteti a „Hölgyfutár, (intézmény)
1854. (időpont)
ápr. 24.) Hires füttyös volt, és e művészetét felette nagyra becsülte, úgyannyira,
hogy a sok Szilágyi (személy) (információ)
közül megkülönböztetésül a „füttyös melléknevet
írta neve alá. Ő volt a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
első nyugdíjas tagja. A „Sevillai borbély-ban
(cím) (információ)
Basiliót (szerep) kiválóan
játszotta. Pedáns komikus volt, hosszú vékony alakkal, kifejező arccal. Testvére
volt a közcélokra tett, nagyszerű hagyományairól ismert Szilágyi István, (személy) (információ)
(L. o.) gazdag gombkötőnek. Sokat látott,
tapasztalt s valóságos adomatár volt. Katonakorában leesett a lóról, betörte a mellét,
emiatt folyton köhögött, de azért énekelt és 84 évet élt. Jókedvűen, elégedetten.
Aggkoráig szeretett választékosan öltözködni. Kassai (megye) művezetőkorában
franciából (nyelv)
(információ)
fordított operaszövegeket. Veje (Bulyovszky
Gyula) (személy)
(információ)
lapjában elmés adomákat közölt. Leánya szeretettel
gondoskodott róla, a házában adott neki lakást s vendégszerepléseit hetekre félbeszakította,
hogy agg atyja mellett lehessen. Egy fiút — Szilágyi Béla (személy) (információ)
(L. o.) színészt és özvegyet is hagyott hátra.
A kerepesi temetőbe temették el. Főbb szerepei: „Havasi rémkirály, (cím) (információ)
Rumpelkopf (szerep) „Embergyűlölő,
(cím) Bartoló
(szerep)
„Sevillai borbély, (cím) (információ)
Ecetesi (szerep) „Garabonciás
diák, (cím)
Orbassa (szerep)
„Táncrend, (cím)
Ács (szerep)
(információ)
„Kézművesek lakozása, (cím) Sugó (szerep) (információ)
„Kean, (cím) (információ)
Bolzmann (szerep) „Veszedelmes
nagynéne, (cím)
Postamester (szerep)
„Két pisztoly, (cím)
(információ)
Schwarcz (szerep) „Liliomfi,
(cím) (információ)
Presser (szerep) „Falura
kell menni, (cím)
stb. Színműfordításai: „A búvár, (cím) daljáték
2 felv. Németből (nyelv) (információ)
ford. Zenéjét Kreutzer Konredintól, (személy) Kassán
(megye) 1830-ban
(időpont)
adták elő. „Marié, vagy az elrejtett szerelem, (cím) érzelmes
vj. 3 felv, Castelli (személy) (információ)
után ford. Zen. szerz. Herold. (személy) (információ)
Budán, (Budapest)
1835. (időpont)
szept. 29-én került szinre. „Messinai hölgy, (cím) (információ)
szomj. 4 felv. Schiller (személy) (információ)
után Budán, (Budapest)
1836. (időpont)
jan. 23-án volt a bemutatója. „A porticii néma, (cím) opera 5 felv.
Írta: Scribe, (személy) (információ)
zenéje Aubertól (személy) (információ)
(ford.) (L. o.) Egyéb szinműfordításai még:
„Erdei lakosok, (cím)
(információ)
„Szerencsés csalódások, (cím) „Felborult
uti kocsi, (cím)
és „Menyasszony, (cím)
operaszövege. Élményeit „Beszélyek és firkák (cím) (Pest, (Budapest)
1854) (időpont)
és „Egy agg szinész életéből (cím) (információ)
(Pest, (Budapest)
1878.) (időpont)
c. alatt adta ki. Neje Bereczky Júlia, (személy) meghalt
1881. jan. 20-án, Budapesten. (Budapest)
(Nem volt színésznő.) szin_IV.0333.pdf IV
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Szilágyi Pál címszóvég 31357 Szócikk: Szilágyi
Pál (szilágysomlói ytelepulesy szilágysomló ytelepulesy szilágysomló ymegyey
szilágy megye ykodvegy és horogszeghi) ytelepulesy horogszegh ytelepulesy
horogszegh yorszagy Szerbia ykodvegy úttörő színész, sz. 1793. szept. xtalanevtizedx
1805 9-én, Pesten, pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy megh.
1874. jún. 19-én, u. o. Atyja gazdatiszt volt. Még tanulógyermek volt, mikor anyai
nagybátyja: Kelemen László, yszemelynevy kelemen lászló yszemelynevy Kelemen
László yszemelynevy kelemen yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy
Kelemen yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy első magyar színigazgató náluk
volt látogatóban, aki a fogékonylelkü gyermek előtt annyit beszélt az állandó színészetről,
hogy a fiú megfogadta: mihamarabb színésszé lenni. Fogadását meg is tartotta és
1806-ban xevtizedx 1805 színésszé xtalanevtizedx 1815 lett, Pesten, pest
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy ahol két esztendeig ingyen
játszott. Utána 20 frtos fizetésbe lépett, a mit azonban a sanyarú viszonyok miatt
nem kapott meg. „Maga várhat — mondogatta neki a pénztáros — magának van mit enni,
mert itt vannak a szülei, de a többieknek senkije sincs és éhen halnak, ha nem adok
nekik néhány krajcárt. Később huszártiszt volt, (1812) xevtizedx 1815 harcolt Napoleon
yszemelynevy napoleon yszemelynevy Napoleon yszemelynevy napoleon yszemelynevy
yszemelynevy Napoleon yszemelynevy ykodvegy ellen s az egyesültek seregében részt
vett a párizsi ytelepulesy párizs ytelepulesy párizs yorszagy Franciaország
ykodvegy bevonulásban is. 1818-ban ismét xtalanevtizedx 1825 folytatta pályáját.
Székesfehérvárott, ytelepulesy székesfehérvár ytelepulesy Székesfehérvár
ymegyey fejér megye ykodvegy majd 1823-ban xevtizedx 1825 Kilényi xtalanevtizedx
1835 Dávidnál yszemelynevy kilényi dávid yszemelynevy Kilényi Dávid
yszemelynevy kilényi yszemelynevy dávid yszemelynevy yszemelynevy Kilényi
yszemelynevy Dávid yszemelynevy ykodvegy játszott, akitől megválva, Erdélybe ytelepulesy
erdély ytelepulesy Erdély yorszagy Románia ykodvegy ment. 1835-ben xevtizedx
1835 Budán buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy volt, 1837-ben
a xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx 1855 Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti
színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy tagja lett, a hol a drámában,
vígjátékban, operában egyaránt jelentékeny tényező volt. Alakítása mindig jellegzetességéről
volt ismeretes.A tollforgatásban is remekelt. 1868. xevtizedx 1865 jún. 23-án jubilált
a „Lecouvreur Adrienne-ben, ycimy lecouvreur adrienne ycimy Lecouvreur Adrienne
ycimy lecouvreur ycimy adrienne ycimy ycimy Lecouvreur ycimy Adrienne ycimy
ykodvegy Michonet yszerepy michonet yszerepy Michonet yszerepy michonet
yszerepy yszerepy Michonet yszerepy ykodvegy szerepében; a jubiláris darabban leánya,
Bulyovszkyné yszemelynevy bulyovszkyne yszemelynevy Bulyovszkyné yszemelynevy
bulyovszkyne yszemelynevy yszemelynevy Bulyovszkyné yszemelynevy ykodvegy is fellépett.
Élményeit megírta a „Nefelejts yintezmenyy nefelejts yintezmenyy Nefelejt
yintezmenyy nefelejts yintezmenyy yintezmenyy Nefelejt yintezmenyy ykodvegy 1859
xevtizedx 1855 és 60-iki évfolyamaiban: „Egy nagyapa regéi unokáinak ycimy egy
nagyapa regéi unokáinak ycimy Egy nagyapa regéi unokáinak ycimy egy ycimy
nagyapa ycimy regéi ycimy unokáinak ycimy ycimy Egy ycimy nagyapa ycimy regéi
ycimy unokáinak ycimy ykodvegy c. alatt. Naplóját leánya adta sajtó alá. Megjelent
1854. ápr. havában (Ismerteti a „Hölgyfutár, yintezmenyy hölgyfutár yintezmenyy
Hölgyfut yintezmenyy hölgyfutár yintezmenyy yintezmenyy Hölgyfut yintezmenyy
ykodvegy 1854. ápr. 24.) Hires füttyös volt, és e művészetét felette nagyra becsülte,
úgyannyira, hogy a sok Szilágyi yszemelynevy szilágyi yszemelynevy Szilágyi
yszemelynevy szilágyi yszemelynevy yszemelynevy Szilágyi yszemelynevy ykodvegy közül
megkülönböztetésül a „füttyös melléknevet írta neve alá. Ő volt a Nemzeti Színház
yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy
színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy első nyugdíjas tagja.
A „Sevillai borbély-ban ycimy sevillai borbély ycimy Sevillai borbély ycimy
sevillai ycimy borbély ycimy ycimy Sevillai ycimy borbély ycimy ykodvegy Basiliót
yszerepy basilió yszerepy Basilió yszerepy basilió yszerepy yszerepy Basilió
yszerepy ykodvegy kiválóan játszotta. Pedáns komikus volt, hosszú vékony alakkal,
kifejező arccal. Testvére volt a közcélokra tett, nagyszerű hagyományairól ismert
Szilágyi István, yszemelynevy szilágyi istván yszemelynevy Szilágyi István
yszemelynevy szilágyi yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Szilágyi
yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy (L. o.) gazdag gombkötőnek. Sokat látott,
tapasztalt s valóságos adomatár volt. Katonakorában leesett a lóról, betörte a mellét,
emiatt folyton köhögött, de azért énekelt és 84 évet élt. Jókedvűen, elégedetten.
Aggkoráig szeretett választékosan öltözködni. Kassai ytelepulesy kassa
ytelepulesy Kassa ymegyey abauj-torna megye ykodvegy művezetőkorában franciából
ynyelvy francia ynyelvy franciá ynyelvy francia ynyelvy ynyelvy franciá ynyelvy
ykodvegy fordított operaszövegeket. Veje (Bulyovszky Gyula) yszemelynevy
bulyovszky gyula yszemelynevy Bulyovszky Gyula yszemelynevy bulyovszky
yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Bulyovszky yszemelynevy Gyula
yszemelynevy ykodvegy lapjában elmés adomákat közölt. Leánya szeretettel gondoskodott
róla, a házában adott neki lakást s vendégszerepléseit hetekre félbeszakította,
hogy agg atyja mellett lehessen. Egy fiút — Szilágyi Béla yszemelynevy szilágyi
béla yszemelynevy Szilágyi Béla yszemelynevy szilágyi yszemelynevy béla
yszemelynevy yszemelynevy Szilágyi yszemelynevy Béla yszemelynevy ykodvegy (L. o.)
színészt és özvegyet is hagyott hátra. A kerepesi temetőbe temették el. Főbb szerepei:
„Havasi rémkirály, ycimy havasi rémkirály ycimy Havasi rémkirály ycimy havasi
ycimy rémkirály ycimy ycimy Havasi ycimy rémkirály ycimy ykodvegy Rumpelkopf yszerepy
rumpelkopf yszerepy Rumpelkopf yszerepy rumpelkopf yszerepy yszerepy Rumpelkopf
yszerepy ykodvegy „Embergyűlölő, ycimy embergyűlölő ycimy Embergyűlölő ycimy
embergyűlölő ycimy ycimy Embergyűlölő ycimy ykodvegy Bartoló yszerepy bartoló
yszerepy Bartoló yszerepy bartoló yszerepy yszerepy Bartoló yszerepy ykodvegy „Sevillai
borbély, ycimy sevillai borbély ycimy Sevillai borbély ycimy sevillai ycimy
borbély ycimy ycimy Sevillai ycimy borbély ycimy ykodvegy Ecetesi yszerepy
ecetesi yszerepy Ecetesi yszerepy ecetesi yszerepy yszerepy Ecetesi yszerepy ykodvegy
„Garabonciás diák, ycimy garabonciás diák ycimy Garabonciás diák ycimy
garabonciás ycimy diák ycimy ycimy Garabonciás ycimy diák ycimy ykodvegy Orbassa
yszerepy orbassa yszerepy Orbassa yszerepy orbassa yszerepy yszerepy Orbassa
yszerepy ykodvegy „Táncrend, ycimy táncrend ycimy Táncrend ycimy táncrend ycimy
ycimy Táncrend ycimy ykodvegy Ács yszerepy ács yszerepy Ács yszerepy ács
yszerepy yszerepy Ács yszerepy ykodvegy „Kézművesek lakozása, ycimy kézművesek lakozása
ycimy Kézművesek lakozása ycimy kézművesek ycimy lakozása ycimy ycimy
Kézművesek ycimy lakozása ycimy ykodvegy Sugó yszerepy sugó yszerepy Sugó
yszerepy sugó yszerepy yszerepy Sugó yszerepy ykodvegy „Kean, ycimy kean ycimy
Kean ycimy kean ycimy ycimy Kean ycimy ykodvegy Bolzmann yszerepy bolzmann
yszerepy Bolzmann yszerepy bolzmann yszerepy yszerepy Bolzmann yszerepy
ykodvegy „Veszedelmes nagynéne, ycimy veszedelmes nagynéne ycimy Veszedelmes nagynéne
ycimy veszedelmes ycimy nagynéne ycimy ycimy Veszedelmes ycimy nagynéne ycimy
ykodvegy Postamester yszerepy postamester yszerepy Postamester yszerepy
postamester yszerepy yszerepy Postamester yszerepy ykodvegy „Két pisztoly, ycimy
két pisztoly ycimy Két pisztoly ycimy két ycimy pisztoly ycimy ycimy Két ycimy
pisztoly ycimy ykodvegy Schwarcz yszerepy schwarcz yszerepy Schwarcz yszerepy
schwarcz yszerepy yszerepy Schwarcz yszerepy ykodvegy „Liliomfi, ycimy liliomfi
ycimy Liliomfi ycimy liliomfi ycimy ycimy Liliomfi ycimy ykodvegy Presser yszerepy
presser yszerepy Presser yszerepy presser yszerepy yszerepy Presser yszerepy
ykodvegy „Falura kell menni, ycimy falura kell menni ycimy Falura kell menni
ycimy falura ycimy kell ycimy menni ycimy ycimy Falura ycimy kell ycimy menni
ycimy ykodvegy stb. Színműfordításai: „A búvár, ycimy a búvár ycimy A búvár
ycimy a ycimy búvár ycimy ycimy A ycimy búvár ycimy ykodvegy daljáték 2 felv. Németből
ynyelvy német ynyelvy Német ynyelvy német ynyelvy ynyelvy Német ynyelvy
ykodvegy ford. Zenéjét Kreutzer Konredintól, yszemelynevy kreutzer konredin
yszemelynevy Kreutzer Konredin yszemelynevy kreutzer yszemelynevy konredin
yszemelynevy yszemelynevy Kreutzer yszemelynevy Konredin yszemelynevy ykodvegy Kassán
ytelepulesy kassa ytelepulesy Kassá ymegyey abauj-torna megye ykodvegy 1830-ban
xevtizedx 1835 adták elő. „Marié, vagy az elrejtett szerelem, ycimy marié, vagy
az elrejtett szerelem ycimy Marié, vagy az elrejtett szerelem ycimy marié,
ycimy vagy ycimy az ycimy elrejtett ycimy szerelem ycimy ycimy Marié, ycimy
vagy ycimy az ycimy elrejtett érzelmes vj. 3 felv, Castelli yszemelynevy
castelli yszemelynevy Castelli yszemelynevy castelli yszemelynevy yszemelynevy
Castelli yszemelynevy ykodvegy után ford. Zen. szerz. Herold. yszemelynevy
herold yszemelynevy Herold yszemelynevy herold yszemelynevy yszemelynevy Herold
yszemelynevy ykodvegy Budán, buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest
ykodvegy 1835. szept. 29-én került szinre. „Messinai hölgy, ycimy messinai hölgy
ycimy Messinai hölgy ycimy messinai ycimy hölgy ycimy ycimy Messinai ycimy
hölgy ycimy ykodvegy szomj. 4 felv. Schiller yszemelynevy schiller yszemelynevy
Schiller yszemelynevy schiller yszemelynevy yszemelynevy Schiller yszemelynevy
ykodvegy után Budán, buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest
ykodvegy 1836. jan. xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx 1855 23-án volt a bemutatója.
„A porticii néma, ycimy a porticii néma ycimy A porticii néma ycimy a ycimy
porticii ycimy néma ycimy ycimy A ycimy porticii ycimy néma ycimy ykodvegy opera
5 felv. Írta: Scribe, yszemelynevy scribe yszemelynevy Scribe yszemelynevy
scribe yszemelynevy yszemelynevy Scribe yszemelynevy ykodvegy zenéje Aubertól yszemelynevy
auber yszemelynevy Auber yszemelynevy auber yszemelynevy yszemelynevy Auber
yszemelynevy ykodvegy (ford.) (L. o.) Egyéb szinműfordításai még: „Erdei lakosok,
ycimy erdei lakosok ycimy Erdei lakosok ycimy erdei ycimy lakosok ycimy ycimy
Erdei ycimy lakosok ycimy ykodvegy „Szerencsés csalódások, ycimy szerencsés csalódások
ycimy Szerencsés csalódások ycimy szerencsés ycimy csalódások ycimy ycimy
Szerencsés ycimy csalódások ycimy ykodvegy „Felborult uti kocsi, ycimy
felborult uti kocsi ycimy Felborult uti kocsi ycimy felborult ycimy uti ycimy
kocsi ycimy ycimy Felborult ycimy uti ycimy kocsi ycimy ykodvegy és „Menyasszony,
ycimy menyasszony ycimy Menyasszony ycimy menyasszony ycimy ycimy Menyasszony
ycimy ykodvegy operaszövege. Élményeit „Beszélyek és firkák ycimy beszélyek és firkák
ycimy Beszélyek és firkák ycimy beszélyek ycimy és ycimy firkák ycimy ycimy
Beszélyek ycimy és ycimy firkák ycimy ykodvegy (Pest, pest ytelepulesy
nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy 1854) xevtizedx 1855 és xtalanevtizedx
1865 xtalanevtizedx 1875 „Egy agg szinész életéből ycimy egy agg szinész életéből
ycimy Egy agg szinész életéből ycimy egy ycimy agg ycimy szinész ycimy életéből
ycimy ycimy Egy ycimy agg ycimy szinész ycimy életéből ycimy ykodvegy (Pest, pest
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy 1878.) xevtizedx 1875 c.
alatt adta ki. Neje Bereczky Júlia, yszemelynevy bereczky júlia yszemelynevy
Bereczky Júlia yszemelynevy bereczky yszemelynevy júlia yszemelynevy
yszemelynevy Bereczky yszemelynevy Júlia yszemelynevy ykodvegy meghalt 1881. xtalanevtizedx
1885 jan. 20-án, Budapesten. Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy
budapest ykodvegy (Nem volt színésznő.) szin_IV.0333.pdf IV
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Szilágyi Pál - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1793
SZULETESIEVTIZED 1795
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0333.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0333.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31357.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Szilágyi
Pál
Szócikk: Szilágyi Pál (szilágysomlói és horogszeghi)
úttörő színész, sz. 1793. szept. 9-én, Pesten, megh. 1874. jún. 19-én, u. o. Atyja
gazdatiszt volt. Még tanulógyermek volt, mikor anyai nagybátyja: Kelemen László,
első magyar színigazgató náluk volt látogatóban, aki a fogékonylelkü gyermek előtt
annyit beszélt az állandó színészetről, hogy a fiú megfogadta: mihamarabb színésszé
lenni. Fogadását meg is tartotta és 1806-ban színésszé lett, Pesten, ahol két esztendeig
ingyen játszott. Utána 20 frtos fizetésbe lépett, a mit azonban a sanyarú viszonyok
miatt nem kapott meg. „Maga várhat — mondogatta neki a pénztáros — magának van mit
enni, mert itt vannak a szülei, de a többieknek senkije sincs és éhen halnak, ha
nem adok nekik néhány krajcárt. Később huszártiszt volt, (1812) harcolt Napoleon
ellen s az egyesültek seregében részt vett a párizsi bevonulásban is. 1818-ban ismét
folytatta pályáját. Székesfehérvárott, majd 1823-ban Kilényi Dávidnál játszott,
akitől megválva, Erdélybe ment. 1835-ben Budán volt, 1837-ben a Nemzeti Színház
tagja lett, a hol a drámában, vígjátékban, operában egyaránt jelentékeny tényező
volt. Alakítása mindig jellegzetességéről volt ismeretes.A tollforgatásban is remekelt.
1868. jún. 23-án jubilált a „Lecouvreur Adrienne-ben, Michonet szerepében; a jubiláris
darabban leánya, Bulyovszkyné is fellépett. Élményeit megírta a „Nefelejts 1859
és 60-iki évfolyamaiban: „Egy nagyapa regéi unokáinak c. alatt. Naplóját leánya
adta sajtó alá. Megjelent 1854. ápr. havában (Ismerteti a „Hölgyfutár, 1854. ápr.
24.) Hires füttyös volt, és e művészetét felette nagyra becsülte, úgyannyira, hogy
a sok Szilágyi közül megkülönböztetésül a „füttyös melléknevet írta neve alá. Ő
volt a Nemzeti Színház első nyugdíjas tagja. A „Sevillai borbély-ban Basiliót kiválóan
játszotta. Pedáns komikus volt, hosszú vékony alakkal, kifejező arccal. Testvére
volt a közcélokra tett, nagyszerű hagyományairól ismert Szilágyi István, (L. o.)
gazdag gombkötőnek. Sokat látott, tapasztalt s valóságos adomatár volt. Katonakorában
leesett a lóról, betörte a mellét, emiatt folyton köhögött, de azért énekelt és
84 évet élt. Jókedvűen, elégedetten. Aggkoráig szeretett választékosan öltözködni.
Kassai művezetőkorában franciából fordított operaszövegeket. Veje (Bulyovszky Gyula)
lapjában elmés adomákat közölt. Leánya szeretettel gondoskodott róla, a házában
adott neki lakást s vendégszerepléseit hetekre félbeszakította, hogy agg atyja mellett
lehessen. Egy fiút — Szilágyi Béla (L. o.) színészt és özvegyet is hagyott hátra.
A kerepesi temetőbe temették el. Főbb szerepei: „Havasi rémkirály, Rumpelkopf „Embergyűlölő,
Bartoló „Sevillai borbély, Ecetesi „Garabonciás diák, Orbassa „Táncrend, Ács „Kézművesek
lakozása, Sugó „Kean, Bolzmann „Veszedelmes nagynéne, Postamester „Két pisztoly,
Schwarcz „Liliomfi, Presser „Falura kell menni, stb. Színműfordításai: „A búvár,
daljáték 2 felv. Németből ford. Zenéjét Kreutzer Konredintól, Kassán 1830-ban adták
elő. „Marié, vagy az elrejtett szerelem, érzelmes vj. 3 felv, Castelli után ford.
Zen. szerz. Herold. Budán, 1835. szept. 29-én került szinre. „Messinai hölgy, szomj.
4 felv. Schiller után Budán, 1836. jan. 23-án volt a bemutatója. „A porticii néma,
opera 5 felv. Írta: Scribe, zenéje Aubertól (ford.) (L. o.) Egyéb szinműfordításai
még: „Erdei lakosok, „Szerencsés csalódások, „Felborult uti kocsi, és „Menyasszony,
operaszövege. Élményeit „Beszélyek és firkák (Pest, 1854) és „Egy agg szinész életéből
(Pest, 1878.) c. alatt adta ki. Neje Bereczky Júlia, meghalt 1881. jan. 20-án, Budapesten.
(Nem volt színésznő.) szin_IV.0333.pdf IV