Címszó: Szilágyi Sándor - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1817
SZULETESIEVTIZED 1815
CSALADTAGJA Szilágyi Ernesztiná
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0336.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0336.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31359.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Szilágyi
Sándor
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/531357.htm
Szócikk: Szilágyi Sándor ákosfalvi (megye) színész,
sz. 1817-ben, (születés
éve) Monó (megye)
szilágy megyei (megye)
községben, megh. 1886. márc. 9-én, Újpesten. (megye) A szinipályára
1836-ban, (időpont)
19 éves korában lépett. Tizenkét évig volt a vidéki jobb társulatok tagja, s Győrött,
(megye) Kolozsvárt,
(megye) Aradon,
(megye) (információ)
Nagyváradon (megye) oly jó
nevet szerzett magának, hogy 1847-ben (időpont) már
a Nemzeti Színházban (intézmény)
(információ)
vendégszerepelt, jó sikerrel. 1848 (időpont) ápr.
lett a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
tagja s az ötvenes években, Szentpétery (személy) (információ)
halála után, jelentékeny tért kapott nagybácsik,
apák, örökhű vitézek ábrázolására. Szomorú- és vígjátékokban buzgólkodott. Közben
megvált a Nemzeti Színháztól (intézmény)
(információ)
és Kolozsvárra (megye) szerződött,
majd 1855. (időpont)
jún. 13- án ismét visszatért a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
kötelékébe, amidőn az „Aggszinész és leánya
(cím) c. színműben
(Aggszinész) (szerep)
lépett fel leányával, Sz. Ernesztinával, (személy) aki
ekkor tette első kísérletét. Szerepköréhez tartoztak: „Cigány, (cím) (információ)
„Nagyapó, (cím) (információ)
„Peleskei nótárius, (cím) (információ)
„Tiborc, (cím) (információ)
a nagybácsi (szerep) „Parlagi
Jancsi-ban, (cím)
(információ)
St. Martin (szerep) az
„Élet színfalai-ban (cím) az ezredes
(szerep)
a „Szökött katoná-ban, (cím) (információ)
Requet (szerep) a „Szeleburdi-
(cím) (információ)
ban, stb. Az utóbbi szerepekben búcsúzott
el a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
közönségétől, 1876. (időpont) márc.
20-án, április elsején való nyugalombavonulása előtt. Utolsó felléptekor a közönség
zajos tapssal fogadta, s a személyzet nyílt színpadon búcsúzott. Feleky Miklós (személy) (információ)
szép beszéd kíséretében a pályatársak ajándékát:
ezüst billikomot és babérkoszorút nyújtott át. 1880. (időpont) febr.
7-én a Népszínházban (intézmény)
(információ)
a „Nagyapó (cím) (információ)
címszerepében, nagy ünnepségek közt, még
egyszer színpadra lépett. Színműve: „Egy magyar komédiás, (cím) (információ)
vj 2 felv. Bem. 1850. (időpont) ápr.
28-án a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
(E darab főszereplője Jancsó Pál, (személy) (információ)
ki négyféle alakban jelenik meg). Az újpesti
ref. egyháznak (intézmény)
főgondnoka volt. szin_IV.0336.pdf IV
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Szilágyi Sándor címszóvég 31359 Szócikk:
Szilágyi Sándor ákosfalvi ytelepulesy ákosfalva ytelepulesy ákosfalvi ymegyey
maros-torda megye ykodvegy színész, sz. 1817-ben, Monó xtalanevtizedx 1825 xtalanevtizedx
1835 ytelepulesy monó ytelepulesy Monó ymegyey szilágy megye ykodvegy szilágy megyei
ytelepulesy szilágy megye ytelepulesy szilágy megye ymegyey szilágy megye
ykodvegy községben, megh. 1886. márc. 9-én, Újpesten. ytelepulesy újpest
ytelepulesy Újpest ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ytelepulesy nagybudapest
ykodvegy A szinipályára 1836-ban, xevtizedx 1835 19 xtalanevtizedx 1845 éves korában
lépett. Tizenkét évig volt a vidéki jobb társulatok tagja, s Győrött, ytelepulesy
győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy Kolozsvárt, ytelepulesy
kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy Aradon, ytelepulesy
arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy Nagyváradon ytelepulesy
nagyvárad ytelepulesy Nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy oly jó nevet szerzett
magának, hogy 1847-ben xevtizedx 1845 már a Nemzeti Színházban yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy vendégszerepelt, jó sikerrel.
1848 ápr. xtalanevtizedx 1855 lett a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti
színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy tagja s az ötvenes években, Szentpétery
yszemelynevy szentpétery yszemelynevy Szentpétery yszemelynevy szentpétery
yszemelynevy yszemelynevy Szentpétery yszemelynevy ykodvegy halála után, jelentékeny
tért kapott nagybácsik, apák, örökhű vitézek ábrázolására. Szomorú- és vígjátékokban
buzgólkodott. Közben megvált a Nemzeti Színháztól yintezmenyy nemzeti színház
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy és Kolozsvárra ytelepulesy kolozsvár
ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy szerződött, majd 1855. xevtizedx
1855 jún. xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx 1875 13- án ismét visszatért a Nemzeti
Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti
yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy kötelékébe,
amidőn az „Aggszinész és leánya ycimy aggszinész és leánya ycimy Aggszinész és leánya
ycimy aggszinész ycimy és ycimy leánya ycimy ycimy Aggszinész ycimy és ycimy
leánya ycimy ykodvegy c. színműben (Aggszinész) yszerepy aggszinész yszerepy
Aggszinész yszerepy aggszinész yszerepy yszerepy Aggszinész yszerepy ykodvegy lépett
fel leányával, Sz. Ernesztinával, yszemelynevy sz. ernesztina yszemelynevy Sz.
Ernesztiná yszemelynevy sz. yszemelynevy ernesztina yszemelynevy yszemelynevy
Sz. yszemelynevy Ernesztiná yszemelynevy ykodvegy aki ekkor tette első kísérletét.
Szerepköréhez tartoztak: „Cigány, ycimy cigány ycimy Cigány ycimy cigány ycimy
ycimy Cigány ycimy ykodvegy „Nagyapó, ycimy nagyapó ycimy Nagyapó ycimy nagyapó
ycimy ycimy Nagyapó ycimy ykodvegy „Peleskei nótárius, ycimy peleskei nótárius
ycimy Peleskei nótárius ycimy peleskei ycimy nótárius ycimy ycimy Peleskei
ycimy nótárius ycimy ykodvegy „Tiborc, ycimy tiborc ycimy Tiborc ycimy tiborc
ycimy ycimy Tiborc ycimy ykodvegy a nagybácsi yszerepy nagybácsi yszerepy
nagybácsi yszerepy nagybácsi yszerepy yszerepy nagybácsi yszerepy ykodvegy „Parlagi
Jancsi-ban, ycimy parlagi jancsi ycimy Parlagi Jancsi ycimy parlagi ycimy
jancsi ycimy ycimy Parlagi ycimy Jancsi ycimy ykodvegy St. Martin yszerepy st.
martin yszerepy St. Martin yszerepy st. yszerepy martin yszerepy yszerepy St.
yszerepy Martin yszerepy ykodvegy az „Élet színfalai-ban ycimy élet színfalai
ycimy Élet színfalai ycimy élet ycimy színfalai ycimy ycimy Élet ycimy
színfalai ycimy ykodvegy az ezredes yszerepy ezredes yszerepy ezredes yszerepy
ezredes yszerepy yszerepy ezredes yszerepy ykodvegy a „Szökött katoná-ban, ycimy
szökött katona ycimy Szökött katoná ycimy szökött ycimy katona ycimy ycimy
Szökött ycimy katoná ycimy ykodvegy Requet yszerepy requet yszerepy Requet
yszerepy requet yszerepy yszerepy Requet yszerepy ykodvegy a „Szeleburdi- ycimy
szeleburdi ycimy Szeleburdi ycimy szeleburdi ycimy ycimy Szeleburdi ycimy
ykodvegy ban, stb. Az utóbbi szerepekben búcsúzott el a Nemzeti Színház yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy közönségétől, 1876. xevtizedx
1875 márc. xtalanevtizedx 1885 20-án, április elsején való nyugalombavonulása előtt.
Utolsó felléptekor a közönség zajos tapssal fogadta, s a személyzet nyílt színpadon
búcsúzott. Feleky Miklós yszemelynevy feleky miklós yszemelynevy Feleky Miklós
yszemelynevy feleky yszemelynevy miklós yszemelynevy yszemelynevy Feleky
yszemelynevy Miklós yszemelynevy ykodvegy szép beszéd kíséretében a pályatársak
ajándékát: ezüst billikomot és babérkoszorút nyújtott át. 1880. xevtizedx 1885 febr.
7-én a Népszínházban yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy
népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy a „Nagyapó ycimy
nagyapó ycimy Nagyapó ycimy nagyapó ycimy ycimy Nagyapó ycimy ykodvegy címszerepében,
nagy ünnepségek közt, még egyszer színpadra lépett. Színműve: „Egy magyar komédiás,
ycimy egy magyar komédiás ycimy Egy magyar komédiás ycimy egy ycimy magyar
ycimy komédiás ycimy ycimy Egy ycimy magyar ycimy komédiás ycimy ykodvegy vj 2 felv.
Bem. 1850. xevtizedx 1855 ápr. xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx 1875 28-án a Nemzeti
Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti
yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy (E darab
főszereplője Jancsó Pál, yszemelynevy jancsó pál yszemelynevy Jancsó Pál
yszemelynevy jancsó yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Jancsó
yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy ki négyféle alakban jelenik meg). Az újpesti
ref. egyháznak yintezmenyy újpesti ref. egyház yintezmenyy újpesti yintezmenyy
újpesti yintezmenyy ref. yintezmenyy egyház yintezmenyy yintezmenyy újpesti
yintezmenyy ykodvegy főgondnoka volt. szin_IV.0336.pdf IV
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Szilágyi Sándor - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1817
SZULETESIEVTIZED 1815
CSALADTAGJA Szilágyi Ernesztiná
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0336.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0336.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31359.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Szilágyi
Sándor
Szócikk: Szilágyi Sándor ákosfalvi színész, sz.
1817-ben, Monó szilágy megyei községben, megh. 1886. márc. 9-én, Újpesten. A szinipályára
1836-ban, 19 éves korában lépett. Tizenkét évig volt a vidéki jobb társulatok tagja,
s Győrött, Kolozsvárt, Aradon, Nagyváradon oly jó nevet szerzett magának, hogy 1847-ben
már a Nemzeti Színházban vendégszerepelt, jó sikerrel. 1848 ápr. lett a Nemzeti
Színház tagja s az ötvenes években, Szentpétery halála után, jelentékeny tért kapott
nagybácsik, apák, örökhű vitézek ábrázolására. Szomorú- és vígjátékokban buzgólkodott.
Közben megvált a Nemzeti Színháztól és Kolozsvárra szerződött, majd 1855. jún. 13-
án ismét visszatért a Nemzeti Színház kötelékébe, amidőn az „Aggszinész és leánya
c. színműben (Aggszinész) lépett fel leányával, Sz. Ernesztinával, aki ekkor tette
első kísérletét. Szerepköréhez tartoztak: „Cigány, „Nagyapó, „Peleskei nótárius,
„Tiborc, a nagybácsi „Parlagi Jancsi-ban, St. Martin az „Élet színfalai-ban az ezredes
a „Szökött katoná-ban, Requet a „Szeleburdi- ban, stb. Az utóbbi szerepekben búcsúzott
el a Nemzeti Színház közönségétől, 1876. márc. 20-án, április elsején való nyugalombavonulása
előtt. Utolsó felléptekor a közönség zajos tapssal fogadta, s a személyzet nyílt
színpadon búcsúzott. Feleky Miklós szép beszéd kíséretében a pályatársak ajándékát:
ezüst billikomot és babérkoszorút nyújtott át. 1880. febr. 7-én a Népszínházban
a „Nagyapó címszerepében, nagy ünnepségek közt, még egyszer színpadra lépett. Színműve:
„Egy magyar komédiás, vj 2 felv. Bem. 1850. ápr. 28-án a Nemzeti Színház (E darab
főszereplője Jancsó Pál, ki négyféle alakban jelenik meg). Az újpesti ref. egyháznak
főgondnoka volt. szin_IV.0336.pdf IV