Címszó: Színészegyesület és Nyugdíjintézete -
Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
INTEZMENY
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0340.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0340.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31377.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Színészegyesület
és Nyugdíjintézete
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/531377.htm
Szócikk: Színészegyesület és Nyugdíjintézete (Országos)
Az 1830-as (időpont)
évek derekán, mikor a magyar színészet már mind biztosabb talajra tett szert hazánkban,
mikor nagyobb városaink már templomokat építettek Thália tiszteletére, olvashattunk
itt-ott oly mozgalom megindításáról, mely a színészi jövő megerősítését célozta.
Az első ilynemű óhaj Szákfy Józsefé, (személy) a
régi küzdő, sokat nélkülöző bajnoké, aki már 1835-ben (időpont) gondoskodni
szeretett volna egy színészi nyugdíjról. Valószínűleg ő volt az első, aki eszméjét
cikk keretében, is kifejtette, amely később a „Hortobágy (intézmény)
c. debreceni (megye)
lap 1866. (időpont)
április 8., 16. és 19-iki számában is megjelent. Oly mozgalom azonban, mely a színészet
egyetemét együttes cselekvésre buzdította volna — ez időtájt nem volt még észlelhető,
pedig a 40-es évek erre alkalmasak lettek volna, mert akkor már szép múltra tekinthetett
vissza a magyar színészet, — már megvolt az állandó pesti Nemzeti Színház, (intézmény)
(információ)
több vidéki színház is épült, voltak jelesebb
művészeink és a színműirodalom terén is tapasztalhattunk már önállóságot. Sajnos,
voltak azonban kilengések is. Meg kell állapítanunk, hogy az úgynevezett ripacs
élet nagyon sokat ártott a komoly törekvésű és nemes hivatású, biztató jövőt ígérő
magyar színjátszásnak. A 40-es évek egykori lapjai bőven emlékeznek meg a ripacskodó
színészek visszaéléseiről. Ezek a semmirekellők minden hivatás és képzettség nélkül
gombamódra lepték el az országot, a közönséget elriasztották a szinpártolástól és
rossz „renomét hagytak mindenütt maguk után. Petőfi, (személy) (információ)
aki tudvalevőleg Rónai (személy) (információ)
néven állt be színésznek, Sepsy Károly (személy) (információ)
társulatánál 1841-ben, (időpont) Ozorán,
(megye) Tolna
megyében, (megye)
igen jellemzően írja meg a ripacsok életét egyik versében, mikor többek között így
szól: „Nem hiszem, hogy a színészetet Becsülni fogják, míg az befogad Minden bitangot,
gaz sehonnait, Kik e világnak söpredékei, S itten keresnek biztos menhelyet, A jobb
érzésű színészek már régen szerették volna a ripacsoktól megtisztítani a színészetet,
de ezekkel elbánni nehéz volt. De nemcsak a színészet rendezése, hanem a nyugdíj
kérdése is egyre gyakrabban szóbeszéd tárgya volt a színészet körében és az újságok
hasábjain, különösen akkor, ha egy-egy érdemesebb színész elhunyt. Midőn Jancsó
Pál (személy)
(információ)
meghalt, nekrológjában az „Erdélyi Híradó
(intézmény)
(információ)
(1845. (időpont) dec.
5.) ezeket írja: „Az ősz bajnok halála több gondolatot költ fel bennünk : hogy a
magyar színész sorsa még mily szomorító . . . hogy mily szükség volna egy színész
nyugdíjpénztárra. — Érthető, hogy ez időtől kezdve mind gyakrabban olvashattunk
cikkeket a színészek rokkantságára vonatkozólag, hiszen akkor már körülbelül 300
színész működött az országban, akik közül már többen munkaképtelenek lettek. A „Pesti
Divatlap (intézmény)
(információ)
is megemlékezik 1847-ben (időpont) a
nyugdíjkérdésről. A cikket Sepsy Károly (személy) (információ)
(Petőfi (személy) (információ)
volt igazgatója) írta a 37-ik szám, 1161-ik
(időpont)
oldalán. Ő úgy gondolja, hogy a kormány által kinevezett színigazgatók minden évben
egy-egy előadás jövedelmét tartozzanak az intézetnek adni. 1856-ban (időpont) a
„Magyar Sajtó-ban (intézmény)
(információ)
Havi Mihály (személy) (információ)
ír cikket egy segélyintézet létesítéséről,
ugyanott Futó János (személy) (információ)
is cikkezik, (98., 225., 236. szám). 1857.
(időpont)
december 1-én Fejér Károly (személy) (információ)
ungvári (megye) színigazgató
az első, aki 40 forintot adományoz a vidéki színészet nyugdíjalapjára. (Lásd „Napkelet,
(intézmény)
1858. (időpont)
4. sz. 63. oldal) Ugyanezen lapban Futó János (személy) (információ)
(25. szám) ismét cikkezik „A vidéki színészek
nyugdíjaztatása (cím)
cím alatt. A jó szándék azonban csak jó szándék maradt, semmi komoly jellegű mozgalom
nem indult meg, még ez időben, de a láng, melyet itt-ott élesztgettek, nem aludt
el. 1863-ban (időpont)
Molnár György (személy) (információ)
röpiratot adott ki, melyben kéri a vidéki
színészeket, adjanak engedélyt részére egy szini nyugdíj- és segélyintézet megalapítására,
de — talán fölösleges is mondanunk — ez a vállalkozás is meddő maradt; azonban a
lelkes Molnár (személy) (információ)
nem hagyta tervét elaludni; egy pár év múlva
újra kiadott egy újabb röpiratot, melynek címe volt: „III. Napoleon és a színházi
szabadság, (cím)
melyben ismét a nyugdíj kérdést feszegette, külföldi tapasztalataival fűszerezve.
A színészet egyeteme azonban még mindig nem reagált az üdvös javaslatokra. Csak
a debreceniek (megye)
jutottak célhoz, mert ők már 1867. (időpont) okt.
1-én megalakították a saját kezelésű nyugdíjintézetüket, melynek 1875-ben (időpont) már
21004 forint 78 krajcár tőkéje volt. E körülmény, valamint az is, hogy egy-egy jelentősebb
városban szinügyi egyletek alakultak, végre élénkebb megmozdulásra bírta a magyar
színészeket. Kitűnő alkalom volt erre Rajkay (Friebeisz) István (személy) szerkesztésében
„A Színpad (intézmény)
című szaklap megindítása, 1869. (időpont) november
29-én. Rajkay (személy) állandóan
ébren tartotta az eszmét s a lelkes cikkek természetesen nem maradtak hatás nélkül,
mind több és több érdemes szakember szól hozzá a kérdéshez és az elvetett mag kezd
csírázni. A Színpad (intézmény)
következő számaiban mind sűrűbben cikkeznek , Szathmáry Károly, (személy) (információ)
Kovács István, (személy) (információ)
Zádor Balla Zoltán, (személy) (információ)
Jakab Zoltán, (személy) (információ)
Győrffy Antal, (személy) (információ)
Molnár György, (személy) (információ)
Ódry Lehel, (személy) (információ)
Lukácsy Sándor, (személy) (információ)
Pataky Ferenc, (személy) (információ)
Császár Miklós, (személy) (információ)
Szerdahelyi Kálmán, (személy) (információ)
Tóth Ede, (személy) (információ)
Deésy Zsigmond, (személy) (információ)
Egressy Ákos, (személy) (információ)
s mind a színészet központi szervezetének
és nyugdíjintézetének mielőbbi felállítását és ezzel kapcsolatban a magyar színészet
rendezését sürgették. Folytatódik az agitáció az 1871-ik (időpont) esztendőben
is, már egyre szaporodnak. A „Színpad (intézmény)
útján érkezett adományok a létesítendő nyugdíjalap javára. Győry Vilmos (személy) (információ)
a „Közönyt közönnyel (cím) (információ)
fordítási jogdíját, 10 forintot ajánlott
fel. Budalvovszkyné Szilágyi Lilla (személy) 5
forinttal. Tóth Béla (személy) (információ)
színigazgató 10 forint 20 krajcár gyűjtéssel,
Fektér Ferenc (személy) (információ)
tenorista 3 forint adománnyal, Follinusz
János, (személy)
(információ)
Szabó Sándor, (személy) (információ)
Bulyovszky Gyula, (személy) (információ)
Károlyi Lajos, (személy) (információ)
Fehérvári Antal, (személy) (információ)
Fanda (személy) és
Frohner (személy)
nyomdászok 5-5 forinttal, Kocsiszovszky Jusztin (személy) társulata
9 forinttal, maga az igazgató 100 forinttal, a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
a Várszínházban (intézmény)
(információ)
tartott „Gauthier Margit (cím) (információ)
előadásának jövedelmével, 300 forinttal szaporították
a nyugdíj tőkét. Közben egyre sürgették az érdekeltek és illetékesek egy alakuló
kongresszus összehívását, míg végre 1871. (időpont) április
5-én az ország minden részéből összejöttek Pesten (Budapest)
a színészek és előzetes ismerkedési estély után másnap, április 6-án reggel 10 órától
a Nemzeti szálloda (intézmény)
(információ)
nagytermében megtartották az első gyűlést.
Latabár Endre (személy) (információ)
megállapította a közgyűlés sorrendjét. Kétszery
Józsefet (személy)
(információ)
(62 éves) választották meg korelnöknek. Utána
egy öt tagú igazoló bizottság alakult, melynek tagjai voltak: Miklóssy Gyula, (személy) (információ)
Várnai Fábián, (személy) (információ)
Dernői Károly, (személy) (információ)
Vizváry Gyula (személy) és
Aranyossy Gyula. (személy) (információ)
Jegyzők: Bercsényi Béla (személy) (információ)
és Eöry Gusztáv, (személy) (információ)
összesen 47 képviselőt igazoltak. A kongresszus
elnökévé Feleky Miklóst, (személy) (információ)
alelnökké Miklóssy Gyulát (személy) (információ)
választották meg. Többek hozzászólása után
két bizottságot jelölt ki a kongresszus, melyeknek feladata lesz egyrészt a vidéki
színészet rendezésének kérdését egybefoglalni és feldolgozni, másrészt pedig a nyugdíj
alapszabályait ismertetni és kommentálni. E kettős bizottság azonnal megalakult.
A színészet rendezésére delegált bizottság tagjai lettek: Fehérvári Antal, (személy) (információ)
Follinusz János, (személy) (információ)
Miklóssy Gyula, (személy) (információ)
Bercsényi Béla, (személy) (információ)
Bulyovszky Gyula, (személy) (információ)
Rajkay F. István, (személy) Szigeti
Imre, (személy)
(információ)
Vezéry Ödön (személy) (információ)
és Gárdonyi Antal. (személy) (információ)
A nyugdíj-alapszabály kidolgozására választott
bizottság tagjai lettek: Benedek József, (személy) (információ)
ifj. Lendvay Márton, (személy) Szerdahelyi
Kálmán, (személy)
(információ)
Újházi Ede, (személy) Zádor
Zoltán, (személy)
(információ)
Eőry Gusztáv, (személy) (információ)
Kömives Imre, (személy) Vizváry
Gyula, (személy)
Szigetközy Zsigmond. (személy) (információ)
Április 7-én az előbbi bizottság Pest vármegye
(megye) tanácstermében,
az utóbbi Lendvay Márton (személy) (információ)
lakásán tartotta ülését. Április 8-án mindkét
bizottság munkáját tárgyalta és fogadta el a kongresszus és megválasztották a központi
kormánytanácsot, amelynek tagjai lettek: Szigligeti Ede, (személy) (információ)
Feleky Miklós, (személy) (információ)
Bulyovszky Gyula, (személy) (információ)
Lendvay Márton, (személy) (információ)
Szigeti Imre, (személy) (információ)
Szerdahelyi Kálmán, (személy) (információ)
Molnár György, (személy) (információ)
báró Orczy Bódog, (személy) (információ)
Várady Gábor, (személy) (információ)
Benedek József, (személy) (információ)
Tóth Kálmán, (személy) (információ)
Ribáry József, (személy) (információ)
Paulay Ede, (személy) (információ)
Jókai Mór, (személy) (információ)
Kendeffy Árpád, (személy) Latabár
Endre, (személy)
(információ)
Follinusz János, (személy) (információ)
Miklóssy Gyula, (személy) (információ)
Fehérvári Antal, (személy) (információ)
Kocsisovszky Jusztin, (személy) (információ)
Bercsényi Béla, (személy) (információ)
Gárdonyi Antal, (személy) (információ)
Zádor Balla Zoltán, (személy) (információ)
E. Kovács Gyula, (személy) Takács
Ádám, (személy)
(információ)
Breznay Geiza, (személy) (információ)
Vizváry Gyula, (személy) Szigetközy
Zsigmond, (személy)
(információ)
Beödy Gábor (személy) és
Zöldy Miklós. (személy) (információ)
Ezzel lezajlott a színészek első kongresszusa
és megalakult a Magyar Színészkebelzet, (intézmény)
(információ)
melynek későbbi cime: Magyar Színészek Egyesülete,
(intézmény)
(információ)
majd Magyar Országos Színészegyesület, (intézmény)
(információ)
végül pedig Országos Színészegyesület (intézmény)
(információ)
lett. 1871-ben (időpont) már
45 színtársulat tartozott a kebelzet fennhatósága alá. Az alakulás célja volt a
magyar színészet rendezése, fölvirágoztatása, anyagi, erkölcsi és művészi jólétének
előmozdítása, tagjainak betegség vagy szerencsétlenség esetén segélyezése, vagy
a szinipályán eltöltött meghatározott évek után nyugdíjat, özvegynek és árvának
pedig özvegyi segélyt, illetve árvanevelési járulékot folyósítani. A megalakulást
az alanti belügyminiszteri leirat erősítette meg: „Tekintetes Feleky Miklós (személy) (információ)
urnák, mint a magyar színész-kongresszus
elnökének, Pesten. (Budapest)
Tekintetes Ur! Midőn tekintetes uraságodat folyó hó 18-án beadott kérelmére arról
értesíteném, hogy a magyar szinészkebelzet és kölcsönös segélyegylet, illetőleg
nyugdíjintézet alapszabályait a szokásos láttamozási záradékkal ellátva Pest (Budapest)
város közönségéhez, mint az egylet székhelyének hatóságához leküldöttem, egyszersmind
azon reményemnek adok kifejezést, hogy a központi kormánytanácstól becses adatokat
és javaslatokat nyerendek arrá nézve, hogy ezen művészeti, erkölcsi s. nemzetiségi
tekintetben oly fontos ügy a törvényhozás utján mielőbo megoldást nyerhessen: addig
is fenntartom magamnak a felmerülő egyes esetekben a központi kormánytanács szakszerű
véleményezését igénybe vehetni. Budán,. (Budapest)
1871 (időpont)
évi június hó 2-án. Tóth Vilmos (személy) (információ)
s.k. 1871.október (időpont) 2-án
„A Színpad (intézmény)
már mint a „Magyar Színészkebelzet (intézmény)
(információ)
hivatalos közlönye jelent meg. 1881 (időpont) óta
az egyesület saját kiadásában megjelenő „Színészek Lapja (intézmény)
(információ)
az intézet hivatalos közlönye. 1880. (időpont) január
1-től már rendszeres nyugdíjat folyósít. Az intézet 1871- (időpont) től
1907-ig (időpont)
a belügyminisztérium, 1907-től (időpont) pedig
a kultuszminisztérium közvetlen fennhatósága alatt áll. (Erődi Jenő.) (személy) (információ)
Időközben az egyesület autonómiája annyira
kiépült és szélesbedett, hogy közvetlen közigazgatási fóruma lett a vidéki színészetnek.
Csak az lehet vidéki szinész vagy színigazgató, aki az Országos Színészegyesület
(intézmény)
(információ)
tagja, aki a jogosítványt a működésre innen
megkapja. Az Országos Színészegyesület (intézmény)
(információ)
tehát a munkaadók (színigazgatók) és a munkavállalók
(színészek) közös autonóm szervezete. Tagjai 4 csoportra oszlanak: rendes, gyakorlatos,
működési engedélyes és nyugdíjas tagokra. Működési engedélyes tagok azok, akik előzetes
szakképzettség nélkül, de kellő készséggel rendelkezve, kórusban való működésre
kapnak engedélyt. Engedélyük lejárta után nyilvános vizsga alapján nyerhetnek gyakorlati
engedélyt, majd ennek lejárta után ujabb vizsga alapján lesznek rendes tagok. Valamely
kormányhatóságilag engedélyezett szinészképző iskolát végzett és oklevelet nyert
növendék diplomája alapján lesz gyakorlatos, illetve rendes tag. A rendes tag, ha
férfi: 23, ha nő: 20 éves korától a nyugdíjintézetnek is kötelezett tagja. 1890-ben
(időpont)
építette fel az Országos Színészegyesület (intézmény)
(információ)
részben közadakozásból, Részben állami és
fővárosi (Budapest)
támogatással, de főleg saját erejéből nyugdíj intézeti bérházát, VIII. Baross-tér
9. alatt, ahol azóta működik az intézet. 1894-ben (időpont) Nagysurányban
(megye) menházat
létesített elaggott tagjai részére. 1903-ban (időpont) alapította
szinészképző iskoláját, melynek hivatása a magyar szinészet kellő utánpótlásáról
gondoskodni. (Országos Színészegyesüle Színészképző Iskolája, (intézmény)
(információ)
Budapest, (Budapest)
V. Lipót-körut 1.) Még régebben állította fel saját kebelében a szerződtetési ügynökséget,
melynek célja, hogy tagjainak elhelyezkedését (szerződtetések közvetítését) megkönnyítse.
Az irodalmi ügynökséget, hogy szinigazgatóit minél gyorsabban és minél olcsóbban
színdarabokkal láthassa el. A kommunizmus alatt a féktelen terror arra kényszerítette
az Országos Színészegyesületet, (intézmény)
(információ)
hogy 1919. (időpont) április
16-án kimondotta feloszlását és a Budapesti Színészek Szövetségével (intézmény)
(információ)
együtt megalakult a Szinészszakszervezet.
A nyugdíjintézet azonban tovább is önállóan működött. 1919. (időpont) augusztus
23-án a Színészegyesület (intézmény)
(információ)
ismét folytatta rövid időre megszakadt működését.
Igazoló eljárás alá vonta összes tagjait és kiselejtezve magából a bűnösöket, teljes
erővel hozzáfogott az újjáépítéshez. 1922-ben (időpont) felállította
a Propaganda osztályát (B. Kovács Andor (személy) vezetésével),
melynek célja alapító és pártoló tagok gyűjtése, a színészet, valamint az Országos
Szinészegyesület és Nyugdíjintézete (intézmény)
(információ)
tekintélyének, népszerűségének és anyagi
alapjainak növelése és erősítése hangversenyek rendezésével, propaganda kiadványok
terjesztésével stb.- vel. Így például hamarosan népszerű lett az évenként megjelenő
Színésztörténelmi naptár, (intézmény)
amelynek szövegét az Erődi Jenő (személy) (információ)
által felkutatott színészettörténeti adatok
teszik. Rendkívül nagy sikert ért el az 1928-ban (időpont) „Mit
vesztett a magyar színészet Trianon által (cím) címen kiadott
térkép (szerk. Erődi Jenő), (személy) (információ)
mely szemléltetően ábrázolta azt a nagy igaztalan
veszteséget, mely az ország megcsonkítása által hazánkat és a magyar színészetet
érte. Ezen öt nyelvű szöveggel megjelent nagy falitérképet a világ minden tájára
küldte szét az Országos Színészegyesület, (intézmény)
(információ)
mindenütt élénk visszhangot keltve. E térkép
kiadásával és terjesztésével az Országos Színészegyesület (intézmény)
(információ)
élénk részt vett a revíziós gondolat terjesztésében,
mit számtalan külföldi és hazai testület és közéleti tényező elismerő sorai bizonyítanak.
Ugyancsak a propaganda osztály utján adta ki az Országos Színészegyesület (intézmény)
(információ)
a négykötetes nagy Színművészeti Lexikont,
(cím) mely,
hatalmas, úttörő irodalmi munkával eléggé el nem ismertető szolgálatot tett a magyar
szakirodalomnak és magának a magyar színészetnek. Sajnos, a háború és annak szomorú
következményei az Országos Színészegyesületet és Nyugdíjintézetét (intézmény)
(információ)
is erősen megrendítették. Míg békebeli vagyona
megközelítette a 3 millió koronát, most vagyona mindössze 482.710.24 pengő. S míg
az ország megcsonkításával elvesztette működési és jövedelmi területének kétharmadát,
terheiben ma is a volt egész országra terjednek ki kötelezettségei, mert a nyugdíjakat
az elszakított területekre is folyósítja, anélkül, hogy onnan bármi jövedelme lenne,
s míg 1914-ben, (időpont) a
háború kitörésekor 112 nyugdíjas, özvegy és árva ellátásáról kellett gondoskodnia,
ma ezek száma 820-ra emelkedett és míg békében 35-38 színtársulata volt, ma mindössze
18 színtársulata működik vidéken. Az intézet elnökei és alelnökei időrendi sorban:
Elnökök: Ribáry József (személy) (információ)
1871-1890-ig, (időpont) innen
örökös tiszteletbeli elnök. Feleky Miklós, (személy) (információ)
1891-92- (időpont) innen
örökös tiszteletbeli elnökhelyettes. Stesser József, (személy) (információ)
1892, (időpont) Kaffka
László (személy)
(információ)
1893-96, (időpont) Pázmándy
Dénes (személy)
(információ)
1897-98, (időpont) Molnár
László (személy)
(információ)
1899-1900, (időpont) Ditrói
Mór (személy)
(információ)
1901-1917. (időpont) Szilágyi
Vilmos (személy)
(információ)
1917-26, (időpont) Stella
Gyula (személy)
(információ)
1926-31. (időpont) (megh.),
(Halála után Sebestyén Géza.) (személy) (információ)
— Alelnökök: Feleky Miklós (személy) (információ)
1871-1891, (időpont) Ódry
Lehel (személy)
(információ)
1881-83, (időpont) dr.
Váradi Antal (személy)
1884-89, (időpont)
Lukácsy Sándor (személy) (információ)
1888, (időpont) 1890-91,
(időpont)
Caffka László (személy) 1890-91,
(időpont)
Horváth Zoltán (személy) (információ)
1892, (időpont) Pázmándy
Dénes (személy)
(információ)
1892, (időpont) 1894-96,
(időpont)
Szalay Imre (személy)
(információ)
1893, (időpont) Vidor
Pál, (személy)
(információ)
1893-95. (időpont) Ditrói
Mór (személy)
(információ)
1896-98, (időpont) 1900.
(időpont)
Molnár László (személy) (információ)
1897, (időpont) 1904-1912,
(időpont)
1917-1921, (időpont)
Rátkay László, (személy) (információ)
1898, (időpont) Rónaszéki
Gusztáv (személy)
(információ)
1899, (időpont) 1901-1907,
(időpont)
dr. Komor Gyula (személy) 1899,
(időpont)
Herczeg Ferenc (személy) (információ)
1900-1903, (időpont) Szilágyi
Vilmos (személy)
(információ)
1907-1913, (időpont) Komjáthy
János (személy)
(információ)
1912-13, (időpont) Szendrey
Mihály (személy)
(információ)
1910-18, (időpont) Vidor
Dezső (személy)
(információ)
1910-17, (időpont) Sebestyén
Géza (személy)
(információ)
1913-924,1930- (időpont) Hidvéghy
Ernő (személy)
(információ)
1921-24, (időpont) Rózsahegyi
Kálmán (személy)
(információ)
1924-1930, (időpont) Stella
Gyula (személy)
(információ)
elnökhelyettes 1920-26, (időpont) Kardoss
Géza (személy)
(információ)
1927, (időpont) Remete
Géza (személy)
(információ)
1927-30, (időpont) Herczeg
Vilmos (személy)
(információ)
1931. (időpont) 1931.
(időpont)
ápr. hóban ünnepelte meg az Országos Színészegyesület (intézmény)
(információ)
fennállásának 60-ik évfordulóját. E 60 év
minden munkássága a magyar kultúra szolgálatában telt el. A magyar színészet megszervezésében,
rendezésében, már a világviszonylatban is elismert névre való fejlesztésében, az
idegen nyelvű színészet megszüntetésében, a színigazgatók, színtársulatok és az
egyes színészek művészi, anyagi és erkölcsi jólétének előmozdításában, Öreg napjaik
biztosításában, sőt a magyar drámairodalom világnivóra történt fejlődésében elsőrendűen
fontos tényező volt és az ma is, az Országos Színészegyesület. (intézmény)
(információ)
Tagjai a kultúra fegyverével harcolnak a
magyar dicsőségért, de ha kell: karddal cserélték fel a lantot és vérük hullásával
pecsételték meg hazaszeretetüket. A világháborúban 500 tagunk teljesített katonai
szolgálatot és 36 hősi halott emlékét hirdeti az egyesület székháza falában ehelyezett
emléktábla, a melyet B. Kovács Andor, (személy) a
propagandaosztály vezetője kezdeményezeit és fejezett be. A dicső, érdemekben gazdag
mult ad erőt a további küzdéshez egy szebb és jobb jövőért. (Stella Gyula.) (személy) (információ)
szin_IV.0340.pdf IV
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Színészegyesület és Nyugdíjintézete
címszóvég 31377 Szócikk: Színészegyesület és Nyugdíjintézete (Országos) Az 1830-as
évek derekán, mikor a magyar színészet már mind biztosabb talajra tett szert hazánkban,
mikor nagyobb városaink már templomokat építettek Thália tiszteletére, olvashattunk
itt-ott oly mozgalom megindításáról, mely a színészi jövő megerősítését célozta.
Az első ilynemű óhaj Szákfy Józsefé, yszemelynevy szákfy józsef yszemelynevy
Szákfy József yszemelynevy szákfy yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy
Szákfy yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy a régi küzdő, sokat nélkülöző bajnoké,
aki már 1835-ben gondoskodni xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx 1855 szeretett volna
egy színészi nyugdíjról. Valószínűleg ő volt az első, aki eszméjét cikk keretében,
is kifejtette, amely később a „Hortobágy yintezmenyy hortobágy yintezmenyy
Hortobág yintezmenyy hortobágy yintezmenyy yintezmenyy Hortobág yintezmenyy
ykodvegy c. debreceni ytelepulesy debrecen ytelepulesy debrecen ymegyey hajdu
megye ykodvegy lap 1866. xevtizedx 1865 április 8., 16. és 19-iki számában is megjelent.
Oly mozgalom azonban, mely a színészet egyetemét együttes cselekvésre buzdította
volna — ez időtájt nem volt még észlelhető, pedig a 40-es évek erre alkalmasak lettek
volna, mert akkor már szép múltra tekinthetett vissza a magyar színészet, — már
megvolt az állandó pesti Nemzeti Színház, yintezmenyy pesti nemzeti színház
yintezmenyy pesti Ne yintezmenyy pesti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy pesti yintezmenyy Ne yintezmenyy ykodvegy több vidéki színház
is épült, voltak jelesebb művészeink és a színműirodalom terén is tapasztalhattunk
már önállóságot. Sajnos, voltak azonban kilengések is. Meg kell állapítanunk, hogy
az úgynevezett ripacs élet nagyon sokat ártott a komoly törekvésű és nemes hivatású,
biztató jövőt ígérő magyar színjátszásnak. A 40-es évek egykori lapjai bőven emlékeznek
meg a ripacskodó színészek visszaéléseiről. Ezek a semmirekellők minden hivatás
és képzettség nélkül gombamódra lepték el az országot, a közönséget elriasztották
a szinpártolástól és rossz „renomét hagytak mindenütt maguk után. Petőfi, yszemelynevy
petőfi yszemelynevy Petőfi yszemelynevy petőfi yszemelynevy yszemelynevy Petőfi
yszemelynevy ykodvegy aki tudvalevőleg Rónai yszemelynevy rónai yszemelynevy
Rónai yszemelynevy rónai yszemelynevy yszemelynevy Rónai yszemelynevy ykodvegy néven
állt be színésznek, Sepsy Károly yszemelynevy sepsy károly yszemelynevy Sepsy
Károly yszemelynevy sepsy yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Sepsy
yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy társulatánál 1841-ben, xevtizedx 1845
Ozorán, ytelepulesy ozora ytelepulesy Ozorá ymegyey tolna megye ykodvegy Tolna megyében,
ytelepulesy tolna megye ytelepulesy Tolna megyé ymegyey tolna megye ykodvegy igen
jellemzően írja meg a ripacsok életét egyik versében, mikor többek között így szól:
„Nem hiszem, hogy a színészetet Becsülni fogják, míg az befogad Minden bitangot,
gaz sehonnait, Kik e világnak söpredékei, S itten keresnek biztos menhelyet, A jobb
érzésű színészek már régen szerették volna a ripacsoktól megtisztítani a színészetet,
de ezekkel elbánni nehéz volt. De nemcsak a színészet rendezése, hanem a nyugdíj
kérdése is egyre gyakrabban szóbeszéd tárgya volt a színészet körében és az újságok
hasábjain, különösen akkor, ha egy-egy érdemesebb színész elhunyt. Midőn Jancsó
Pál yszemelynevy jancsó pál yszemelynevy Jancsó Pál yszemelynevy jancsó
yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Jancsó yszemelynevy Pál yszemelynevy
ykodvegy meghalt, nekrológjában az „Erdélyi Híradó yintezmenyy erdélyi híradó
yintezmenyy Erdélyi yintezmenyy erdélyi yintezmenyy híradó yintezmenyy
yintezmenyy Erdélyi yintezmenyy ykodvegy (1845. dec. 5.) ezeket írja: „Az ősz bajnok
halála több gondolatot költ fel bennünk : hogy a magyar színész sorsa még mily szomorító
. . . hogy mily szükség volna egy színész nyugdíjpénztárra. — Érthető, hogy ez időtől
kezdve mind gyakrabban olvashattunk cikkeket a színészek rokkantságára vonatkozólag,
hiszen akkor már körülbelül 300 színész működött az országban, akik közül már többen
munkaképtelenek lettek. A „Pesti Divatlap yintezmenyy pesti divatlap
yintezmenyy Pesti D yintezmenyy pesti yintezmenyy divatlap yintezmenyy
yintezmenyy Pesti yintezmenyy D yintezmenyy ykodvegy is megemlékezik 1847-ben a
nyugdíjkérdésről. A cikket Sepsy Károly yszemelynevy sepsy károly yszemelynevy
Sepsy Károly yszemelynevy sepsy yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy
Sepsy yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy (Petőfi yszemelynevy petőfi
yszemelynevy Petőfi yszemelynevy petőfi yszemelynevy yszemelynevy Petőfi
yszemelynevy ykodvegy volt igazgatója) írta a 37-ik szám, 1161-ik xevtizedx
1165 oldalán. xtalanevtizedx 1175 xtalanevtizedx 1185 Ő úgy gondolja, hogy a kormány
által kinevezett színigazgatók minden évben egy-egy előadás jövedelmét tartozzanak
az intézetnek adni. 1856-ban xevtizedx 1855 a „Magyar Sajtó-ban yintezmenyy
magyar sajtó yintezmenyy Magyar yintezmenyy magyar yintezmenyy sajtó
yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy ykodvegy Havi Mihály yszemelynevy
havi mihály yszemelynevy Havi Mihály yszemelynevy havi yszemelynevy mihály
yszemelynevy yszemelynevy Havi yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy ír cikket
egy segélyintézet létesítéséről, ugyanott Futó János yszemelynevy futó jános
yszemelynevy Futó János yszemelynevy futó yszemelynevy jános yszemelynevy
yszemelynevy Futó yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy is cikkezik, (98., 225.,
236. szám). 1857. december 1-én Fejér Károly yszemelynevy fejér károly
yszemelynevy Fejér Károly yszemelynevy fejér yszemelynevy károly yszemelynevy
yszemelynevy Fejér yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy ungvári ytelepulesy
ungvár ytelepulesy ungvár ymegyey ung megye ykodvegy színigazgató az első, aki 40
forintot adományoz a vidéki színészet nyugdíjalapjára. (Lásd „Napkelet, yintezmenyy
napkelet yintezmenyy Napkelet yintezmenyy napkelet yintezmenyy yintezmenyy
Napkelet yintezmenyy ykodvegy 1858. 4. xtalanevtizedx 1865 sz. 63. oldal) Ugyanezen
lapban Futó János yszemelynevy futó jános yszemelynevy Futó János yszemelynevy
futó yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Futó yszemelynevy János
yszemelynevy ykodvegy (25. szám) ismét cikkezik „A vidéki színészek nyugdíjaztatása
ycimy a vidéki színészek nyugdíjaztatása ycimy A vidéki színészek nyugdíjaztatása
ycimy a ycimy vidéki ycimy színészek ycimy nyugdíjaztatása ycimy ycimy A ycimy
vidéki ycimy színészek ycimy nyugdíja cím alatt. A jó szándék azonban csak jó szándék
maradt, semmi komoly jellegű mozgalom nem indult meg, még ez időben, de a láng,
melyet itt-ott élesztgettek, nem aludt el. 1863-ban xevtizedx 1865 Molnár György
yszemelynevy molnár györgy yszemelynevy Molnár György yszemelynevy molnár
yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy György
yszemelynevy ykodvegy röpiratot adott ki, melyben kéri a vidéki színészeket, adjanak
engedélyt részére egy szini nyugdíj- és segélyintézet megalapítására, de — talán
fölösleges is mondanunk — ez a vállalkozás is meddő maradt; azonban a lelkes Molnár
yszemelynevy molnár yszemelynevy Molnár yszemelynevy molnár yszemelynevy
yszemelynevy Molnár yszemelynevy ykodvegy nem hagyta tervét elaludni; egy pár év
múlva újra kiadott egy újabb röpiratot, melynek címe volt: „III. Napoleon és a színházi
szabadság, ycimy iii. napoleon és a színházi szabadság ycimy III. Napoleon és a
színházi szabadság ycimy iii. ycimy napoleon ycimy és ycimy a ycimy színházi
ycimy szabadság ycimy ycimy III. ycimy Napoleon ycim melyben ismét a nyugdíj kérdést
feszegette, külföldi tapasztalataival fűszerezve. A színészet egyeteme azonban még
mindig nem reagált az üdvös javaslatokra. Csak a debreceniek ytelepulesy
debrecen ytelepulesy debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy jutottak célhoz, mert
ők már 1867. okt. xtalanevtizedx 1875 1-én megalakították a saját kezelésű nyugdíjintézetüket,
melynek 1875-ben xevtizedx 1875 már 21004 forint 78 krajcár tőkéje volt. E körülmény,
valamint az is, hogy egy-egy jelentősebb városban szinügyi egyletek alakultak, végre
élénkebb megmozdulásra bírta a magyar színészeket. Kitűnő alkalom volt erre Rajkay
(Friebeisz) István yszemelynevy rajkay (friebeisz) istván yszemelynevy Rajkay
(Friebeisz) István yszemelynevy rajkay yszemelynevy (friebeisz) yszemelynevy
istván yszemelynevy yszemelynevy Rajkay yszemelynevy (Friebeisz) szerkesztésében
„A Színpad yintezmenyy a színpad yintezmenyy A Színp yintezmenyy a yintezmenyy
színpad yintezmenyy yintezmenyy A yintezmenyy Színp yintezmenyy ykodvegy című szaklap
megindítása, 1869. xevtizedx 1865 november xtalanevtizedx 1875 29-én. Rajkay yszemelynevy
rajkay yszemelynevy Rajkay yszemelynevy rajkay yszemelynevy yszemelynevy Rajkay
yszemelynevy ykodvegy állandóan ébren tartotta az eszmét s a lelkes cikkek természetesen
nem maradtak hatás nélkül, mind több és több érdemes szakember szól hozzá a kérdéshez
és az elvetett mag kezd csírázni. A Színpad yintezmenyy a színpad yintezmenyy A
Színpa yintezmenyy a yintezmenyy színpad yintezmenyy yintezmenyy A yintezmenyy
Színpa yintezmenyy ykodvegy következő számaiban mind sűrűbben cikkeznek , Szathmáry
Károly, yszemelynevy szathmáry károly yszemelynevy Szathmáry Károly
yszemelynevy szathmáry yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Szathmáry
yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy Kovács István, yszemelynevy kovács
istván yszemelynevy Kovács István yszemelynevy kovács yszemelynevy istván
yszemelynevy yszemelynevy Kovács yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy Zádor
Balla Zoltán, yszemelynevy zádor balla zoltán yszemelynevy Zádor Balla Zoltán
yszemelynevy zádor yszemelynevy balla yszemelynevy zoltán yszemelynevy
yszemelynevy Zádor yszemelynevy Balla yszemelynevy Zoltán yszemel Jakab Zoltán,
yszemelynevy jakab zoltán yszemelynevy Jakab Zoltán yszemelynevy jakab
yszemelynevy zoltán yszemelynevy yszemelynevy Jakab yszemelynevy Zoltán
yszemelynevy ykodvegy Győrffy Antal, yszemelynevy győrffy antal yszemelynevy
Győrffy Antal yszemelynevy győrffy yszemelynevy antal yszemelynevy yszemelynevy
Győrffy yszemelynevy Antal yszemelynevy ykodvegy Molnár György, yszemelynevy
molnár györgy yszemelynevy Molnár György yszemelynevy molnár yszemelynevy
györgy yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy György yszemelynevy
ykodvegy Ódry Lehel, yszemelynevy ódry lehel yszemelynevy Ódry Lehel
yszemelynevy ódry yszemelynevy lehel yszemelynevy yszemelynevy Ódry
yszemelynevy Lehel yszemelynevy ykodvegy Lukácsy Sándor, yszemelynevy lukácsy
sándor yszemelynevy Lukácsy Sándor yszemelynevy lukácsy yszemelynevy sándor
yszemelynevy yszemelynevy Lukácsy yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy Pataky
Ferenc, yszemelynevy pataky ferenc yszemelynevy Pataky Ferenc yszemelynevy
pataky yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Pataky yszemelynevy Ferenc
yszemelynevy ykodvegy Császár Miklós, yszemelynevy császár miklós yszemelynevy
Császár Miklós yszemelynevy császár yszemelynevy miklós yszemelynevy
yszemelynevy Császár yszemelynevy Miklós yszemelynevy ykodvegy Szerdahelyi Kálmán,
yszemelynevy szerdahelyi kálmán yszemelynevy Szerdahelyi Kálmán yszemelynevy
szerdahelyi yszemelynevy kálmán yszemelynevy yszemelynevy Szerdahelyi
yszemelynevy Kálmán yszemelynevy ykodvegy Tóth Ede, yszemelynevy tóth ede
yszemelynevy Tóth Ede yszemelynevy tóth yszemelynevy ede yszemelynevy
yszemelynevy Tóth yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy Deésy Zsigmond, yszemelynevy
deésy zsigmond yszemelynevy Deésy Zsigmond yszemelynevy deésy yszemelynevy
zsigmond yszemelynevy yszemelynevy Deésy yszemelynevy Zsigmond yszemelynevy
ykodvegy Egressy Ákos, yszemelynevy egressy ákos yszemelynevy Egressy Ákos yszemelynevy
egressy yszemelynevy ákos yszemelynevy yszemelynevy Egressy yszemelynevy Ákos
yszemelynevy ykodvegy s mind a színészet központi szervezetének és nyugdíjintézetének
mielőbbi felállítását és ezzel kapcsolatban a magyar színészet rendezését sürgették.
Folytatódik az agitáció az 1871-ik xevtizedx 1875 esztendőben is, már egyre szaporodnak.
A „Színpad yintezmenyy színpad yintezmenyy Színpad yintezmenyy színpad
yintezmenyy yintezmenyy Színpad yintezmenyy ykodvegy útján érkezett adományok a
létesítendő nyugdíjalap javára. Győry Vilmos yszemelynevy győry vilmos
yszemelynevy Győry Vilmos yszemelynevy győry yszemelynevy vilmos yszemelynevy
yszemelynevy Győry yszemelynevy Vilmos yszemelynevy ykodvegy a „Közönyt közönnyel
ycimy közönyt közönnyel ycimy Közönyt közönnyel ycimy közönyt ycimy közönnyel
ycimy ycimy Közönyt ycimy közönnyel ycimy ykodvegy fordítási jogdíját, 10 forintot
ajánlott fel. Budalvovszkyné Szilágyi Lilla yszemelynevy budalvovszkyné
szilágyi lilla yszemelynevy Budalvovszkyné Szilágyi Lilla yszemelynevy
budalvovszkyné yszemelynevy szilágyi yszemelynevy lilla yszemelynevy
yszemelynevy Budalvovszkyné ysze 5 forinttal. Tóth Béla yszemelynevy tóth béla
yszemelynevy Tóth Béla yszemelynevy tóth yszemelynevy béla yszemelynevy
yszemelynevy Tóth yszemelynevy Béla yszemelynevy ykodvegy színigazgató 10 forint
20 krajcár gyűjtéssel, Fektér Ferenc yszemelynevy fektér ferenc yszemelynevy
Fektér Ferenc yszemelynevy fektér yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy
Fektér yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy tenorista 3 forint adománnyal,
Follinusz János, yszemelynevy follinusz jános yszemelynevy Follinusz János
yszemelynevy follinusz yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Follinusz
yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy Szabó Sándor, yszemelynevy szabó
sándor yszemelynevy Szabó Sándor yszemelynevy szabó yszemelynevy sándor
yszemelynevy yszemelynevy Szabó yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy Bulyovszky
Gyula, yszemelynevy bulyovszky gyula yszemelynevy Bulyovszky Gyula yszemelynevy
bulyovszky yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Bulyovszky yszemelynevy
Gyula yszemelynevy ykodvegy Károlyi Lajos, yszemelynevy károlyi lajos
yszemelynevy Károlyi Lajos yszemelynevy károlyi yszemelynevy lajos yszemelynevy
yszemelynevy Károlyi yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy Fehérvári Antal, yszemelynevy
fehérvári antal yszemelynevy Fehérvári Antal yszemelynevy fehérvári
yszemelynevy antal yszemelynevy yszemelynevy Fehérvári yszemelynevy Antal
yszemelynevy ykodvegy Fanda yszemelynevy fanda yszemelynevy Fanda yszemelynevy
fanda yszemelynevy yszemelynevy Fanda yszemelynevy ykodvegy és Frohner yszemelynevy
frohner yszemelynevy Frohner yszemelynevy frohner yszemelynevy yszemelynevy
Frohner yszemelynevy ykodvegy nyomdászok 5-5 forinttal, Kocsiszovszky Jusztin yszemelynevy
kocsiszovszky jusztin yszemelynevy Kocsiszovszky Jusztin yszemelynevy
kocsiszovszky yszemelynevy jusztin yszemelynevy yszemelynevy Kocsiszovszky
yszemelynevy Jusztin yszemelynevy ykodvegy társulata 9 forinttal, maga az igazgató
100 forinttal, a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy
Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy a Várszínházban yintezmenyy várszínház yintezmenyy
Várszính yintezmenyy várszínház yintezmenyy yintezmenyy Várszính yintezmenyy
ykodvegy tartott „Gauthier Margit ycimy gauthier margit ycimy Gauthier Margit
ycimy gauthier ycimy margit ycimy ycimy Gauthier ycimy Margit ycimy ykodvegy előadásának
jövedelmével, 300 forinttal szaporították a nyugdíj tőkét. Közben egyre sürgették
az érdekeltek és illetékesek egy alakuló kongresszus összehívását, míg végre 1871.
április 5-én az ország minden részéből összejöttek Pesten pest ytelepulesy
nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy a színészek és előzetes ismerkedési estély
után másnap, április 6-án reggel 10 órától a Nemzeti szálloda yintezmenyy
nemzeti szálloda yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy szálloda
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy nagytermében megtartották az
első gyűlést. Latabár Endre yszemelynevy latabár endre yszemelynevy Latabár
Endre yszemelynevy latabár yszemelynevy endre yszemelynevy yszemelynevy Latabár
yszemelynevy Endre yszemelynevy ykodvegy megállapította a közgyűlés sorrendjét.
Kétszery Józsefet yszemelynevy kétszery józsef yszemelynevy Kétszery József
yszemelynevy kétszery yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Kétszery
yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy (62 éves) választották meg korelnöknek.
Utána egy öt tagú igazoló bizottság alakult, melynek tagjai voltak: Miklóssy Gyula,
yszemelynevy miklóssy gyula yszemelynevy Miklóssy Gyula yszemelynevy miklóssy
yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Miklóssy yszemelynevy Gyula
yszemelynevy ykodvegy Várnai Fábián, yszemelynevy várnai fábián yszemelynevy
Várnai Fábián yszemelynevy várnai yszemelynevy fábián yszemelynevy yszemelynevy
Várnai yszemelynevy Fábián yszemelynevy ykodvegy Dernői Károly, yszemelynevy
dernői károly yszemelynevy Dernői Károly yszemelynevy dernői yszemelynevy
károly yszemelynevy yszemelynevy Dernői yszemelynevy Károly yszemelynevy
ykodvegy Vizváry Gyula yszemelynevy vizváry gyula yszemelynevy Vizváry Gyula yszemelynevy
vizváry yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Vizváry yszemelynevy Gyula
yszemelynevy ykodvegy és Aranyossy Gyula. yszemelynevy aranyossy gyula
yszemelynevy Aranyossy Gyula yszemelynevy aranyossy yszemelynevy gyula
yszemelynevy yszemelynevy Aranyossy yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy Jegyzők:
Bercsényi Béla yszemelynevy bercsényi béla yszemelynevy Bercsényi Béla
yszemelynevy bercsényi yszemelynevy béla yszemelynevy yszemelynevy Bercsényi
yszemelynevy Béla yszemelynevy ykodvegy és Eöry Gusztáv, yszemelynevy eöry
gusztáv yszemelynevy Eöry Gusztáv yszemelynevy eöry yszemelynevy gusztáv
yszemelynevy yszemelynevy Eöry yszemelynevy Gusztáv yszemelynevy ykodvegy összesen
47 képviselőt igazoltak. A kongresszus elnökévé Feleky Miklóst, yszemelynevy
feleky miklós yszemelynevy Feleky Miklós yszemelynevy feleky yszemelynevy
miklós yszemelynevy yszemelynevy Feleky yszemelynevy Miklós yszemelynevy
ykodvegy alelnökké Miklóssy Gyulát yszemelynevy miklóssy gyula yszemelynevy
Miklóssy Gyulá yszemelynevy miklóssy yszemelynevy gyula yszemelynevy
yszemelynevy Miklóssy yszemelynevy Gyulá yszemelynevy ykodvegy választották meg.
Többek hozzászólása után két bizottságot jelölt ki a kongresszus, melyeknek feladata
lesz egyrészt a vidéki színészet rendezésének kérdését egybefoglalni és feldolgozni,
másrészt pedig a nyugdíj alapszabályait ismertetni és kommentálni. E kettős bizottság
azonnal megalakult. A színészet rendezésére delegált bizottság tagjai lettek: Fehérvári
Antal, yszemelynevy fehérvári antal yszemelynevy Fehérvári Antal yszemelynevy
fehérvári yszemelynevy antal yszemelynevy yszemelynevy Fehérvári yszemelynevy
Antal yszemelynevy ykodvegy Follinusz János, yszemelynevy follinusz jános
yszemelynevy Follinusz János yszemelynevy follinusz yszemelynevy jános
yszemelynevy yszemelynevy Follinusz yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy Miklóssy
Gyula, yszemelynevy miklóssy gyula yszemelynevy Miklóssy Gyula yszemelynevy
miklóssy yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Miklóssy yszemelynevy
Gyula yszemelynevy ykodvegy Bercsényi Béla, yszemelynevy bercsényi béla
yszemelynevy Bercsényi Béla yszemelynevy bercsényi yszemelynevy béla
yszemelynevy yszemelynevy Bercsényi yszemelynevy Béla yszemelynevy ykodvegy Bulyovszky
Gyula, yszemelynevy bulyovszky gyula yszemelynevy Bulyovszky Gyula yszemelynevy
bulyovszky yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Bulyovszky yszemelynevy
Gyula yszemelynevy ykodvegy Rajkay F. István, yszemelynevy rajkay f. istván
yszemelynevy Rajkay F. István yszemelynevy rajkay yszemelynevy f. yszemelynevy
istván yszemelynevy yszemelynevy Rajkay yszemelynevy F. yszemelynevy István
yszemelynevy yk Szigeti Imre, yszemelynevy szigeti imre yszemelynevy Szigeti
Imre yszemelynevy szigeti yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Szigeti
yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy Vezéry Ödön yszemelynevy vezéry ödön
yszemelynevy Vezéry Ödön yszemelynevy vezéry yszemelynevy ödön yszemelynevy
yszemelynevy Vezéry yszemelynevy Ödön yszemelynevy ykodvegy és Gárdonyi Antal. yszemelynevy
gárdonyi antal yszemelynevy Gárdonyi Antal yszemelynevy gárdonyi yszemelynevy
antal yszemelynevy yszemelynevy Gárdonyi yszemelynevy Antal yszemelynevy
ykodvegy A nyugdíj-alapszabály kidolgozására választott bizottság tagjai lettek:
Benedek József, yszemelynevy benedek józsef yszemelynevy Benedek József
yszemelynevy benedek yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Benedek
yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy ifj. Lendvay Márton, yszemelynevy
ifj. lendvay márton yszemelynevy ifj. Lendvay Márton yszemelynevy ifj.
yszemelynevy lendvay yszemelynevy márton yszemelynevy yszemelynevy ifj.
yszemelynevy Lendvay yszemelynevy Márton ysz Szerdahelyi Kálmán, yszemelynevy
szerdahelyi kálmán yszemelynevy Szerdahelyi Kálmán yszemelynevy szerdahelyi
yszemelynevy kálmán yszemelynevy yszemelynevy Szerdahelyi yszemelynevy Kálmán
yszemelynevy ykodvegy Újházi Ede, yszemelynevy újházi ede yszemelynevy Újházi
Ede yszemelynevy újházi yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Újházi
yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy Zádor Zoltán, yszemelynevy zádor zoltán
yszemelynevy Zádor Zoltán yszemelynevy zádor yszemelynevy zoltán yszemelynevy
yszemelynevy Zádor yszemelynevy Zoltán yszemelynevy ykodvegy Eőry Gusztáv, yszemelynevy
eőry gusztáv yszemelynevy Eőry Gusztáv yszemelynevy eőry yszemelynevy gusztáv
yszemelynevy yszemelynevy Eőry yszemelynevy Gusztáv yszemelynevy ykodvegy Kömives
Imre, yszemelynevy kömives imre yszemelynevy Kömives Imre yszemelynevy kömives
yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Kömives yszemelynevy Imre yszemelynevy
ykodvegy Vizváry Gyula, yszemelynevy vizváry gyula yszemelynevy Vizváry Gyula
yszemelynevy vizváry yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Vizváry
yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy Szigetközy Zsigmond. yszemelynevy
szigetközy zsigmond yszemelynevy Szigetközy Zsigmond yszemelynevy szigetközy
yszemelynevy zsigmond yszemelynevy yszemelynevy Szigetközy yszemelynevy
Zsigmond yszemelynevy ykodvegy Április 7-én az előbbi bizottság Pest vármegye ytelepulesy
pest vármegye ytelepulesy Pest vármegye ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye
ykodvegy tanácstermében, az utóbbi Lendvay Márton yszemelynevy lendvay márton
yszemelynevy Lendvay Márton yszemelynevy lendvay yszemelynevy márton
yszemelynevy yszemelynevy Lendvay yszemelynevy Márton yszemelynevy ykodvegy lakásán
tartotta ülését. Április 8-án mindkét bizottság munkáját tárgyalta és fogadta el
a kongresszus és megválasztották a központi kormánytanácsot, amelynek tagjai lettek:
Szigligeti Ede, yszemelynevy szigligeti ede yszemelynevy Szigligeti Ede
yszemelynevy szigligeti yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti
yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy Feleky Miklós, yszemelynevy feleky miklós
yszemelynevy Feleky Miklós yszemelynevy feleky yszemelynevy miklós yszemelynevy
yszemelynevy Feleky yszemelynevy Miklós yszemelynevy ykodvegy Bulyovszky Gyula,
yszemelynevy bulyovszky gyula yszemelynevy Bulyovszky Gyula yszemelynevy
bulyovszky yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Bulyovszky yszemelynevy
Gyula yszemelynevy ykodvegy Lendvay Márton, yszemelynevy lendvay márton
yszemelynevy Lendvay Márton yszemelynevy lendvay yszemelynevy márton
yszemelynevy yszemelynevy Lendvay yszemelynevy Márton yszemelynevy ykodvegy Szigeti
Imre, yszemelynevy szigeti imre yszemelynevy Szigeti Imre yszemelynevy szigeti
yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Szigeti yszemelynevy Imre
yszemelynevy ykodvegy Szerdahelyi Kálmán, yszemelynevy szerdahelyi kálmán
yszemelynevy Szerdahelyi Kálmán yszemelynevy szerdahelyi yszemelynevy kálmán
yszemelynevy yszemelynevy Szerdahelyi yszemelynevy Kálmán yszemelynevy ykodvegy
Molnár György, yszemelynevy molnár györgy yszemelynevy Molnár György
yszemelynevy molnár yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy Molnár
yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy báró Orczy Bódog, yszemelynevy báró
orczy bódog yszemelynevy báró Orczy Bódog yszemelynevy báró yszemelynevy orczy
yszemelynevy bódog yszemelynevy yszemelynevy báró yszemelynevy Orczy
yszemelynevy Bódog yszemelynevy yk Várady Gábor, yszemelynevy várady gábor
yszemelynevy Várady Gábor yszemelynevy várady yszemelynevy gábor yszemelynevy
yszemelynevy Várady yszemelynevy Gábor yszemelynevy ykodvegy Benedek József, yszemelynevy
benedek józsef yszemelynevy Benedek József yszemelynevy benedek yszemelynevy
józsef yszemelynevy yszemelynevy Benedek yszemelynevy József yszemelynevy
ykodvegy Tóth Kálmán, yszemelynevy tóth kálmán yszemelynevy Tóth Kálmán
yszemelynevy tóth yszemelynevy kálmán yszemelynevy yszemelynevy Tóth
yszemelynevy Kálmán yszemelynevy ykodvegy Ribáry József, yszemelynevy ribáry
józsef yszemelynevy Ribáry József yszemelynevy ribáry yszemelynevy józsef
yszemelynevy yszemelynevy Ribáry yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy Paulay
Ede, yszemelynevy paulay ede yszemelynevy Paulay Ede yszemelynevy paulay
yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Paulay yszemelynevy Ede yszemelynevy
ykodvegy Jókai Mór, yszemelynevy jókai mór yszemelynevy Jókai Mór yszemelynevy
jókai yszemelynevy mór yszemelynevy yszemelynevy Jókai yszemelynevy Mór
yszemelynevy ykodvegy Kendeffy Árpád, yszemelynevy kendeffy árpád yszemelynevy
Kendeffy Árpád yszemelynevy kendeffy yszemelynevy árpád yszemelynevy
yszemelynevy Kendeffy yszemelynevy Árpád yszemelynevy ykodvegy Latabár Endre, yszemelynevy
latabár endre yszemelynevy Latabár Endre yszemelynevy latabár yszemelynevy
endre yszemelynevy yszemelynevy Latabár yszemelynevy Endre yszemelynevy
ykodvegy Follinusz János, yszemelynevy follinusz jános yszemelynevy Follinusz
János yszemelynevy follinusz yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy
Follinusz yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy Miklóssy Gyula, yszemelynevy
miklóssy gyula yszemelynevy Miklóssy Gyula yszemelynevy miklóssy yszemelynevy
gyula yszemelynevy yszemelynevy Miklóssy yszemelynevy Gyula yszemelynevy
ykodvegy Fehérvári Antal, yszemelynevy fehérvári antal yszemelynevy Fehérvári
Antal yszemelynevy fehérvári yszemelynevy antal yszemelynevy yszemelynevy
Fehérvári yszemelynevy Antal yszemelynevy ykodvegy Kocsisovszky Jusztin, yszemelynevy
kocsisovszky jusztin yszemelynevy Kocsisovszky Jusztin yszemelynevy
kocsisovszky yszemelynevy jusztin yszemelynevy yszemelynevy Kocsisovszky
yszemelynevy Jusztin yszemelynevy ykodvegy Bercsényi Béla, yszemelynevy
bercsényi béla yszemelynevy Bercsényi Béla yszemelynevy bercsényi yszemelynevy
béla yszemelynevy yszemelynevy Bercsényi yszemelynevy Béla yszemelynevy
ykodvegy Gárdonyi Antal, yszemelynevy gárdonyi antal yszemelynevy Gárdonyi
Antal yszemelynevy gárdonyi yszemelynevy antal yszemelynevy yszemelynevy
Gárdonyi yszemelynevy Antal yszemelynevy ykodvegy Zádor Balla Zoltán, yszemelynevy
zádor balla zoltán yszemelynevy Zádor Balla Zoltán yszemelynevy zádor
yszemelynevy balla yszemelynevy zoltán yszemelynevy yszemelynevy Zádor
yszemelynevy Balla yszemelynevy Zoltán yszemel E. Kovács Gyula, yszemelynevy e.
kovács gyula yszemelynevy E. Kovács Gyula yszemelynevy e. yszemelynevy kovács
yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy E. yszemelynevy Kovács
yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodve Takács Ádám, yszemelynevy takács ádám
yszemelynevy Takács Ádám yszemelynevy takács yszemelynevy ádám yszemelynevy
yszemelynevy Takács yszemelynevy Ádám yszemelynevy ykodvegy Breznay Geiza, yszemelynevy
breznay geiza yszemelynevy Breznay Geiza yszemelynevy breznay yszemelynevy
geiza yszemelynevy yszemelynevy Breznay yszemelynevy Geiza yszemelynevy
ykodvegy Vizváry Gyula, yszemelynevy vizváry gyula yszemelynevy Vizváry Gyula
yszemelynevy vizváry yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Vizváry
yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy Szigetközy Zsigmond, yszemelynevy
szigetközy zsigmond yszemelynevy Szigetközy Zsigmond yszemelynevy szigetközy
yszemelynevy zsigmond yszemelynevy yszemelynevy Szigetközy yszemelynevy
Zsigmond yszemelynevy ykodvegy Beödy Gábor yszemelynevy beödy gábor
yszemelynevy Beödy Gábor yszemelynevy beödy yszemelynevy gábor yszemelynevy
yszemelynevy Beödy yszemelynevy Gábor yszemelynevy ykodvegy és Zöldy Miklós. yszemelynevy
zöldy miklós yszemelynevy Zöldy Miklós yszemelynevy zöldy yszemelynevy miklós
yszemelynevy yszemelynevy Zöldy yszemelynevy Miklós yszemelynevy ykodvegy Ezzel
lezajlott a színészek első kongresszusa és megalakult a Magyar Színészkebelzet,
yintezmenyy magyar színészkebelzet yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar
yintezmenyy színészkebelzet yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy S
yintezmenyy ykodvegy melynek későbbi cime: Magyar Színészek Egyesülete, yintezmenyy
magyar színészek egyesülete yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy
színészek yintezmenyy egyesülete yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy S
yintezmenyy ykodvegy majd Magyar Országos Színészegyesület, yintezmenyy magyar
országos színészegyesület yintezmenyy Magyar O yintezmenyy magyar yintezmenyy
országos yintezmenyy színészegyesület yintezmenyy yintezmenyy Magyar
yintezmenyy O yintezmenyy ykodvegy végül pedig Országos Színészegyesület yintezmenyy
országos színészegyesület yintezmenyy Országos yintezmenyy országos yintezmenyy
színészegyesület yintezmenyy yintezmenyy Országos yintezmenyy ykodvegy lett. 1871-ben
már 45 színtársulat tartozott a kebelzet fennhatósága alá. Az alakulás célja volt
a magyar színészet rendezése, fölvirágoztatása, anyagi, erkölcsi és művészi jólétének
előmozdítása, tagjainak betegség vagy szerencsétlenség esetén segélyezése, vagy
a szinipályán eltöltött meghatározott évek után nyugdíjat, özvegynek és árvának
pedig özvegyi segélyt, illetve árvanevelési járulékot folyósítani. A megalakulást
az alanti belügyminiszteri leirat erősítette meg: „Tekintetes Feleky Miklós yszemelynevy
feleky miklós yszemelynevy Feleky Miklós yszemelynevy feleky yszemelynevy
miklós yszemelynevy yszemelynevy Feleky yszemelynevy Miklós yszemelynevy
ykodvegy urnák, mint a magyar színész-kongresszus elnökének, Pesten. pest
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Tekintetes Ur! Midőn tekintetes
uraságodat folyó hó 18-án beadott kérelmére arról értesíteném, hogy a magyar szinészkebelzet
és kölcsönös segélyegylet, illetőleg nyugdíjintézet alapszabályait a szokásos láttamozási
záradékkal ellátva Pest pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest
ykodvegy város közönségéhez, mint az egylet székhelyének hatóságához leküldöttem,
egyszersmind azon reményemnek adok kifejezést, hogy a központi kormánytanácstól
becses adatokat és javaslatokat nyerendek arrá nézve, hogy ezen művészeti, erkölcsi
s. nemzetiségi tekintetben oly fontos ügy a törvényhozás utján mielőbo megoldást
nyerhessen: addig is fenntartom magamnak a felmerülő egyes esetekben a központi
kormánytanács szakszerű véleményezését igénybe vehetni. Budán,. buda
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy 1871 évi június hó 2-án.
Tóth Vilmos yszemelynevy tóth vilmos yszemelynevy Tóth Vilmos yszemelynevy tóth
yszemelynevy vilmos yszemelynevy yszemelynevy Tóth yszemelynevy Vilmos yszemelynevy
ykodvegy s.k. 1871.október 2-án xtalanevtizedx 1885 „A Színpad yintezmenyy a színpad
yintezmenyy A Színp yintezmenyy a yintezmenyy színpad yintezmenyy yintezmenyy A
yintezmenyy Színp yintezmenyy ykodvegy már mint a „Magyar Színészkebelzet yintezmenyy
magyar színészkebelzet yintezmenyy Magyar yintezmenyy magyar yintezmenyy
színészkebelzet yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy ykodvegy hivatalos közlönye
jelent meg. 1881 xevtizedx 1885 óta az egyesület saját kiadásában megjelenő „Színészek
Lapja yintezmenyy színészek lapja yintezmenyy Színésze yintezmenyy színészek
yintezmenyy lapja yintezmenyy yintezmenyy Színésze yintezmenyy ykodvegy az intézet
hivatalos közlönye. 1880. január 1-től már rendszeres nyugdíjat folyósít. Az intézet
1871- xevtizedx 1875 től xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 1907-ig xevtizedx
1905 a belügyminisztérium, 1907-től pedig a kultuszminisztérium közvetlen fennhatósága
alatt áll. (Erődi Jenő.) yszemelynevy erődi jenő yszemelynevy Erődi Jenő
yszemelynevy erődi yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Erődi
yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy Időközben az egyesület autonómiája annyira
kiépült és szélesbedett, hogy közvetlen közigazgatási fóruma lett a vidéki színészetnek.
Csak az lehet vidéki szinész vagy színigazgató, aki az Országos Színészegyesület
yintezmenyy országos színészegyesület yintezmenyy Országos yintezmenyy országos
yintezmenyy színészegyesület yintezmenyy yintezmenyy Országos yintezmenyy
ykodvegy tagja, aki a jogosítványt a működésre innen megkapja. Az Országos Színészegyesület
yintezmenyy országos színészegyesület yintezmenyy Országos yintezmenyy országos
yintezmenyy színészegyesület yintezmenyy yintezmenyy Országos yintezmenyy
ykodvegy tehát a munkaadók (színigazgatók) és a munkavállalók (színészek) közös
autonóm szervezete. Tagjai 4 csoportra oszlanak: rendes, gyakorlatos, működési engedélyes
és nyugdíjas tagokra. Működési engedélyes tagok azok, akik előzetes szakképzettség
nélkül, de kellő készséggel rendelkezve, kórusban való működésre kapnak engedélyt.
Engedélyük lejárta után nyilvános vizsga alapján nyerhetnek gyakorlati engedélyt,
majd ennek lejárta után ujabb vizsga alapján lesznek rendes tagok. Valamely kormányhatóságilag
engedélyezett szinészképző iskolát végzett és oklevelet nyert növendék diplomája
alapján lesz gyakorlatos, illetve rendes tag. A rendes tag, ha férfi: 23, ha nő:
20 éves korától a nyugdíjintézetnek is kötelezett tagja. 1890-ben xevtizedx
1895 építette fel az Országos Színészegyesület yintezmenyy országos
színészegyesület yintezmenyy Országos yintezmenyy országos yintezmenyy
színészegyesület yintezmenyy yintezmenyy Országos yintezmenyy ykodvegy részben közadakozásból,
Részben állami és fővárosi főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy
budapest ykodvegy támogatással, de főleg saját erejéből nyugdíj intézeti bérházát,
VIII. Baross-tér 9. alatt, ahol azóta működik az intézet. 1894-ben Nagysurányban
xtalanevtizedx 1905 ytelepulesy nagysurány ytelepulesy Nagysurány ymegyey
nyitra megye ykodvegy menházat létesített elaggott tagjai részére. 1903-ban xevtizedx
1905 alapította xtalanevtizedx 1915 szinészképző iskoláját, melynek hivatása a magyar
szinészet kellő utánpótlásáról gondoskodni. (Országos Színészegyesüle Színészképző
Iskolája, yintezmenyy országos színészegyesüle színészképző iskolája
yintezmenyy Országos yintezmenyy országos yintezmenyy színészegyesüle
yintezmenyy színészképző yintezmenyy iskolája yintezmenyy yintezmenyy O Budapest,
Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy V. Lipót-körut 1.)
Még régebben állította fel saját kebelében a szerződtetési ügynökséget, melynek
célja, hogy tagjainak elhelyezkedését (szerződtetések közvetítését) megkönnyítse.
Az irodalmi ügynökséget, hogy szinigazgatóit minél gyorsabban és minél olcsóbban
színdarabokkal láthassa el. A kommunizmus alatt a féktelen terror arra kényszerítette
az Országos Színészegyesületet, yintezmenyy országos színészegyesület
yintezmenyy Országos yintezmenyy országos yintezmenyy színészegyesület
yintezmenyy yintezmenyy Országos yintezmenyy ykodvegy hogy 1919. xevtizedx 1915
április 16-án kimondotta feloszlását és a Budapesti Színészek Szövetségével yintezmenyy
budapesti színészek szövetsége yintezmenyy Budapest yintezmenyy budapesti
yintezmenyy színészek yintezmenyy szövetsége yintezmenyy yintezmenyy Budapest
yintezmenyy ykodvegy együtt megalakult a Szinészszakszervezet. A nyugdíjintézet
azonban tovább is önállóan működött. 1919. augusztus xtalanevtizedx 1925 23-án a
Színészegyesület yintezmenyy színészegyesület yintezmenyy Színésze yintezmenyy
színészegyesület yintezmenyy yintezmenyy Színésze yintezmenyy ykodvegy ismét folytatta
rövid időre megszakadt működését. Igazoló eljárás alá vonta összes tagjait és kiselejtezve
magából a bűnösöket, teljes erővel hozzáfogott az újjáépítéshez. 1922-ben xevtizedx
1925 felállította a Propaganda osztályát (B. Kovács Andor yszemelynevy b.
kovács andor yszemelynevy B. Kovács Andor yszemelynevy b. yszemelynevy kovács
yszemelynevy andor yszemelynevy yszemelynevy B. yszemelynevy Kovács
yszemelynevy Andor yszemelynevy ykodve vezetésével), melynek célja alapító és pártoló
tagok gyűjtése, a színészet, valamint az Országos Szinészegyesület és Nyugdíjintézete
yintezmenyy országos szinészegyesület és nyugdíjintézete yintezmenyy Országos
yintezmenyy országos yintezmenyy szinészegyesület yintezmenyy és yintezmenyy
nyugdíjintézete yintezmenyy yintezmenyy Orszá tekintélyének, népszerűségének és
anyagi alapjainak növelése és erősítése hangversenyek rendezésével, propaganda kiadványok
terjesztésével stb.- vel. Így például hamarosan népszerű lett az évenként megjelenő
Színésztörténelmi naptár, yintezmenyy színésztörténelmi naptár yintezmenyy
Színészt yintezmenyy színésztörténelmi yintezmenyy naptár yintezmenyy
yintezmenyy Színészt yintezmenyy ykodvegy amelynek szövegét az Erődi Jenő yszemelynevy
erődi jenő yszemelynevy Erődi Jenő yszemelynevy erődi yszemelynevy jenő
yszemelynevy yszemelynevy Erődi yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy által felkutatott
színészettörténeti adatok teszik. Rendkívül nagy sikert ért el az 1928-ban „Mit
vesztett a magyar színészet Trianon által ycimy mit vesztett a magyar színészet
trianon által ycimy Mit vesztett a magyar színészet Trianon által ycimy mit
ycimy vesztett ycimy a ycimy magyar ycimy színészet ycimy trianon ycimy által
ycimy címen kiadott térkép (szerk. Erődi Jenő), yszemelynevy erődi jenő
yszemelynevy Erődi Jenő yszemelynevy erődi yszemelynevy jenő yszemelynevy
yszemelynevy Erődi yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy mely szemléltetően ábrázolta
azt a nagy igaztalan veszteséget, mely az ország megcsonkítása által hazánkat és
a magyar színészetet érte. Ezen öt nyelvű szöveggel megjelent nagy falitérképet
a világ minden tájára küldte szét az Országos Színészegyesület, yintezmenyy
országos színészegyesület yintezmenyy Országos yintezmenyy országos yintezmenyy
színészegyesület yintezmenyy yintezmenyy Országos yintezmenyy ykodvegy mindenütt
élénk visszhangot keltve. E térkép kiadásával és terjesztésével az Országos Színészegyesület
yintezmenyy országos színészegyesület yintezmenyy Országos yintezmenyy országos
yintezmenyy színészegyesület yintezmenyy yintezmenyy Országos yintezmenyy
ykodvegy élénk részt vett a revíziós gondolat terjesztésében, mit számtalan külföldi
és hazai testület és közéleti tényező elismerő sorai bizonyítanak. Ugyancsak a propaganda
osztály utján adta ki az Országos Színészegyesület yintezmenyy országos
színészegyesület yintezmenyy Országos yintezmenyy országos yintezmenyy
színészegyesület yintezmenyy yintezmenyy Országos yintezmenyy ykodvegy a négykötetes
nagy Színművészeti Lexikont, ycimy színművészeti lexikon ycimy Színművészeti
Lexikon ycimy színművészeti ycimy lexikon ycimy ycimy Színművészeti ycimy
Lexikon ycimy ykodvegy mely, hatalmas, úttörő irodalmi munkával eléggé el nem ismertető
szolgálatot tett a magyar szakirodalomnak és magának a magyar színészetnek. Sajnos,
a háború és annak szomorú következményei az Országos Színészegyesületet és Nyugdíjintézetét
yintezmenyy országos színészegyesületet és nyugdíjintézete yintezmenyy Országos
yintezmenyy országos yintezmenyy színészegyesületet yintezmenyy és yintezmenyy
nyugdíjintézete yintezmenyy yintezmenyy O is erősen megrendítették. Míg békebeli
vagyona megközelítette a 3 millió koronát, most vagyona mindössze 482.710.24 pengő.
S míg az ország megcsonkításával elvesztette működési és jövedelmi területének kétharmadát,
terheiben ma is a volt egész országra terjednek ki kötelezettségei, mert a nyugdíjakat
az elszakított területekre is folyósítja, anélkül, hogy onnan bármi jövedelme lenne,
s míg 1914-ben, xevtizedx 1915 a háború kitörésekor 112 nyugdíjas, özvegy és árva
ellátásáról kellett gondoskodnia, ma ezek száma 820-ra emelkedett és míg békében
35-38 színtársulata volt, ma mindössze 18 színtársulata működik vidéken. Az intézet
elnökei és alelnökei időrendi sorban: Elnökök: Ribáry József yszemelynevy
ribáry józsef yszemelynevy Ribáry József yszemelynevy ribáry yszemelynevy
józsef yszemelynevy yszemelynevy Ribáry yszemelynevy József yszemelynevy
ykodvegy 1871-1890-ig, xevtizedx 1895 innen örökös tiszteletbeli elnök. Feleky Miklós,
yszemelynevy feleky miklós yszemelynevy Feleky Miklós yszemelynevy feleky
yszemelynevy miklós yszemelynevy yszemelynevy Feleky yszemelynevy Miklós
yszemelynevy ykodvegy 1891-92- innen örökös tiszteletbeli elnökhelyettes. Stesser
József, yszemelynevy stesser józsef yszemelynevy Stesser József yszemelynevy
stesser yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Stesser yszemelynevy
József yszemelynevy ykodvegy 1892, Kaffka László yszemelynevy kaffka lászló
yszemelynevy Kaffka László yszemelynevy kaffka yszemelynevy lászló yszemelynevy
yszemelynevy Kaffka yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy 1893-96, Pázmándy
Dénes yszemelynevy pázmándy dénes yszemelynevy Pázmándy Dénes yszemelynevy
pázmándy yszemelynevy dénes yszemelynevy yszemelynevy Pázmándy yszemelynevy
Dénes yszemelynevy ykodvegy 1897-98, Molnár xtalanevtizedx 1905 László yszemelynevy
molnár lászló yszemelynevy Molnár László yszemelynevy molnár yszemelynevy
lászló yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy László yszemelynevy
ykodvegy 1899-1900, xevtizedx 1905 Ditrói xtalanevtizedx 1915 Mór yszemelynevy
ditrói mór yszemelynevy Ditrói Mór yszemelynevy ditrói yszemelynevy mór
yszemelynevy yszemelynevy Ditrói yszemelynevy Mór yszemelynevy ykodvegy 1901-1917.
xevtizedx 1915 Szilágyi Vilmos yszemelynevy szilágyi vilmos yszemelynevy
Szilágyi Vilmos yszemelynevy szilágyi yszemelynevy vilmos yszemelynevy
yszemelynevy Szilágyi yszemelynevy Vilmos yszemelynevy ykodvegy 1917-26, Stella
xtalanevtizedx 1925 Gyula yszemelynevy stella gyula yszemelynevy Stella Gyula
yszemelynevy stella yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Stella
yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy 1926-31. xevtizedx 1925 (megh.), (Halála
után Sebestyén Géza.) yszemelynevy sebestyén géza yszemelynevy Sebestyén Géza
yszemelynevy sebestyén yszemelynevy géza yszemelynevy yszemelynevy Sebestyén
yszemelynevy Géza yszemelynevy ykodvegy — Alelnökök: Feleky Miklós yszemelynevy
feleky miklós yszemelynevy Feleky Miklós yszemelynevy feleky yszemelynevy
miklós yszemelynevy yszemelynevy Feleky yszemelynevy Miklós yszemelynevy
ykodvegy 1871-1891, xevtizedx 1895 Ódry Lehel yszemelynevy ódry lehel
yszemelynevy Ódry Lehel yszemelynevy ódry yszemelynevy lehel yszemelynevy
yszemelynevy Ódry yszemelynevy Lehel yszemelynevy ykodvegy 1881-83, xevtizedx
1885 dr. Váradi Antal yszemelynevy dr. váradi antal yszemelynevy dr. Váradi
Antal yszemelynevy dr. yszemelynevy váradi yszemelynevy antal yszemelynevy
yszemelynevy dr. yszemelynevy Váradi yszemelynevy Antal yszemelynevy yk 1884-89,
Lukácsy Sándor yszemelynevy lukácsy sándor yszemelynevy Lukácsy Sándor
yszemelynevy lukácsy yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Lukácsy
yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy 1888, 1890-91, xevtizedx 1895 Caffka László
yszemelynevy caffka lászló yszemelynevy Caffka László yszemelynevy caffka
yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Caffka yszemelynevy László
yszemelynevy ykodvegy 1890-91, Horváth Zoltán yszemelynevy horváth zoltán
yszemelynevy Horváth Zoltán yszemelynevy horváth yszemelynevy zoltán
yszemelynevy yszemelynevy Horváth yszemelynevy Zoltán yszemelynevy ykodvegy 1892,
Pázmándy Dénes yszemelynevy pázmándy dénes yszemelynevy Pázmándy Dénes
yszemelynevy pázmándy yszemelynevy dénes yszemelynevy yszemelynevy Pázmándy
yszemelynevy Dénes yszemelynevy ykodvegy 1892, 1894-96, Szalay Imre yszemelynevy
szalay imre yszemelynevy Szalay Imre yszemelynevy szalay yszemelynevy imre
yszemelynevy yszemelynevy Szalay yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy 1893, Vidor
Pál, yszemelynevy vidor pál yszemelynevy Vidor Pál yszemelynevy vidor
yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Vidor yszemelynevy Pál yszemelynevy
ykodvegy 1893-95. Ditrói Mór yszemelynevy ditrói mór yszemelynevy Ditrói Mór
yszemelynevy ditrói yszemelynevy mór yszemelynevy yszemelynevy Ditrói
yszemelynevy Mór yszemelynevy ykodvegy 1896-98, 1900. xevtizedx 1905 Molnár László
yszemelynevy molnár lászló yszemelynevy Molnár László yszemelynevy molnár
yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy László
yszemelynevy ykodvegy 1897, xevtizedx 1895 1904-1912, xevtizedx 1915 1917-1921,
xevtizedx 1925 Rátkay László, yszemelynevy rátkay lászló yszemelynevy Rátkay
László yszemelynevy rátkay yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Rátkay
yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy 1898, xevtizedx 1895 Rónaszéki Gusztáv
yszemelynevy rónaszéki gusztáv yszemelynevy Rónaszéki Gusztáv yszemelynevy
rónaszéki yszemelynevy gusztáv yszemelynevy yszemelynevy Rónaszéki yszemelynevy
Gusztáv yszemelynevy ykodvegy 1899, 1901-1907, xevtizedx 1905 dr. Komor Gyula yszemelynevy
dr. komor gyula yszemelynevy dr. Komor Gyula yszemelynevy dr. yszemelynevy
komor yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy dr. yszemelynevy Komor
yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodve 1899, xevtizedx 1895 Herczeg xtalanevtizedx
1905 Ferenc yszemelynevy herczeg ferenc yszemelynevy Herczeg Ferenc
yszemelynevy herczeg yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Herczeg
yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy 1900-1903, xevtizedx 1905 Szilágyi xtalanevtizedx
1915 Vilmos yszemelynevy szilágyi vilmos yszemelynevy Szilágyi Vilmos
yszemelynevy szilágyi yszemelynevy vilmos yszemelynevy yszemelynevy Szilágyi
yszemelynevy Vilmos yszemelynevy ykodvegy 1907-1913, xevtizedx 1915 Komjáthy János
yszemelynevy komjáthy jános yszemelynevy Komjáthy János yszemelynevy komjáthy
yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Komjáthy yszemelynevy János
yszemelynevy ykodvegy 1912-13, Szendrey Mihály yszemelynevy szendrey mihály
yszemelynevy Szendrey Mihály yszemelynevy szendrey yszemelynevy mihály
yszemelynevy yszemelynevy Szendrey yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy 1910-18,
Vidor Dezső yszemelynevy vidor dezső yszemelynevy Vidor Dezső yszemelynevy
vidor yszemelynevy dezső yszemelynevy yszemelynevy Vidor yszemelynevy Dezső
yszemelynevy ykodvegy 1910-17, Sebestyén xtalanevtizedx 1925 xtalanevtizedx
1935 Géza yszemelynevy sebestyén géza yszemelynevy Sebestyén Géza yszemelynevy
sebestyén yszemelynevy géza yszemelynevy yszemelynevy Sebestyén yszemelynevy
Géza yszemelynevy ykodvegy 1913-924,1930- xevtizedx 1935 Hidvéghy Ernő yszemelynevy
hidvéghy ernő yszemelynevy Hidvéghy Ernő yszemelynevy hidvéghy yszemelynevy
ernő yszemelynevy yszemelynevy Hidvéghy yszemelynevy Ernő yszemelynevy ykodvegy
1921-24, xevtizedx 1925 Rózsahegyi xtalanevtizedx 1935 Kálmán yszemelynevy
rózsahegyi kálmán yszemelynevy Rózsahegyi Kálmán yszemelynevy rózsahegyi
yszemelynevy kálmán yszemelynevy yszemelynevy Rózsahegyi yszemelynevy Kálmán
yszemelynevy ykodvegy 1924-1930, xevtizedx 1935 Stella Gyula yszemelynevy
stella gyula yszemelynevy Stella Gyula yszemelynevy stella yszemelynevy gyula
yszemelynevy yszemelynevy Stella yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy elnökhelyettes
1920-26, xevtizedx 1925 Kardoss Géza yszemelynevy kardoss géza yszemelynevy
Kardoss Géza yszemelynevy kardoss yszemelynevy géza yszemelynevy yszemelynevy
Kardoss yszemelynevy Géza yszemelynevy ykodvegy 1927, Remete Géza yszemelynevy
remete géza yszemelynevy Remete Géza yszemelynevy remete yszemelynevy géza
yszemelynevy yszemelynevy Remete yszemelynevy Géza yszemelynevy ykodvegy 1927-30,
Herczeg xtalanevtizedx 1935 Vilmos yszemelynevy herczeg vilmos yszemelynevy
Herczeg Vilmos yszemelynevy herczeg yszemelynevy vilmos yszemelynevy
yszemelynevy Herczeg yszemelynevy Vilmos yszemelynevy ykodvegy 1931. xevtizedx
1935 1931. ápr. hóban ünnepelte meg az Országos Színészegyesület yintezmenyy
országos színészegyesület yintezmenyy Országos yintezmenyy országos yintezmenyy
színészegyesület yintezmenyy yintezmenyy Országos yintezmenyy ykodvegy fennállásának
60-ik évfordulóját. E 60 év minden munkássága a magyar kultúra szolgálatában telt
el. A magyar színészet megszervezésében, rendezésében, már a világviszonylatban
is elismert névre való fejlesztésében, az idegen nyelvű színészet megszüntetésében,
a színigazgatók, színtársulatok és az egyes színészek művészi, anyagi és erkölcsi
jólétének előmozdításában, Öreg napjaik biztosításában, sőt a magyar drámairodalom
világnivóra történt fejlődésében elsőrendűen fontos tényező volt és az ma is, az
Országos Színészegyesület. yintezmenyy országos színészegyesület yintezmenyy
Országos yintezmenyy országos yintezmenyy színészegyesület yintezmenyy
yintezmenyy Országos yintezmenyy ykodvegy Tagjai a kultúra fegyverével harcolnak
a magyar dicsőségért, de ha kell: karddal cserélték fel a lantot és vérük hullásával
pecsételték meg hazaszeretetüket. A világháborúban 500 tagunk teljesített katonai
szolgálatot és 36 hősi halott emlékét hirdeti az egyesület székháza falában ehelyezett
emléktábla, a melyet B. Kovács Andor, yszemelynevy b. kovács andor yszemelynevy
B. Kovács Andor yszemelynevy b. yszemelynevy kovács yszemelynevy andor
yszemelynevy yszemelynevy B. yszemelynevy Kovács yszemelynevy Andor yszemelynevy
ykodve a propagandaosztály vezetője kezdeményezeit és fejezett be. A dicső, érdemekben
gazdag mult ad erőt a további küzdéshez egy szebb és jobb jövőért. (Stella Gyula.)
yszemelynevy stella gyula yszemelynevy Stella Gyula yszemelynevy stella
yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Stella yszemelynevy Gyula
yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy stella gyula szin_IV.0340.pdf IV
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Színészegyesület és Nyugdíjintézete -
Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
INTEZMENY
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0340.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0340.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31377.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Színészegyesület
és Nyugdíjintézete
Szócikk: Színészegyesület és Nyugdíjintézete (Országos)
Az 1830-as évek derekán, mikor a magyar színészet már mind biztosabb talajra tett
szert hazánkban, mikor nagyobb városaink már templomokat építettek Thália tiszteletére,
olvashattunk itt-ott oly mozgalom megindításáról, mely a színészi jövő megerősítését
célozta. Az első ilynemű óhaj Szákfy Józsefé, a régi küzdő, sokat nélkülöző bajnoké,
aki már 1835-ben gondoskodni szeretett volna egy színészi nyugdíjról. Valószínűleg
ő volt az első, aki eszméjét cikk keretében, is kifejtette, amely később a „Hortobágy
c. debreceni lap 1866. április 8., 16. és 19-iki számában is megjelent. Oly mozgalom
azonban, mely a színészet egyetemét együttes cselekvésre buzdította volna — ez időtájt
nem volt még észlelhető, pedig a 40-es évek erre alkalmasak lettek volna, mert akkor
már szép múltra tekinthetett vissza a magyar színészet, — már megvolt az állandó
pesti Nemzeti Színház, több vidéki színház is épült, voltak jelesebb művészeink
és a színműirodalom terén is tapasztalhattunk már önállóságot. Sajnos, voltak azonban
kilengések is. Meg kell állapítanunk, hogy az úgynevezett ripacs élet nagyon sokat
ártott a komoly törekvésű és nemes hivatású, biztató jövőt ígérő magyar színjátszásnak.
A 40-es évek egykori lapjai bőven emlékeznek meg a ripacskodó színészek visszaéléseiről.
Ezek a semmirekellők minden hivatás és képzettség nélkül gombamódra lepték el az
országot, a közönséget elriasztották a szinpártolástól és rossz „renomét hagytak
mindenütt maguk után. Petőfi, aki tudvalevőleg Rónai néven állt be színésznek, Sepsy
Károly társulatánál 1841-ben, Ozorán, Tolna megyében, igen jellemzően írja meg a
ripacsok életét egyik versében, mikor többek között így szól: „Nem hiszem, hogy
a színészetet Becsülni fogják, míg az befogad Minden bitangot, gaz sehonnait, Kik
e világnak söpredékei, S itten keresnek biztos menhelyet, A jobb érzésű színészek
már régen szerették volna a ripacsoktól megtisztítani a színészetet, de ezekkel
elbánni nehéz volt. De nemcsak a színészet rendezése, hanem a nyugdíj kérdése is
egyre gyakrabban szóbeszéd tárgya volt a színészet körében és az újságok hasábjain,
különösen akkor, ha egy-egy érdemesebb színész elhunyt. Midőn Jancsó Pál meghalt,
nekrológjában az „Erdélyi Híradó (1845. dec. 5.) ezeket írja: „Az ősz bajnok halála
több gondolatot költ fel bennünk : hogy a magyar színész sorsa még mily szomorító
. . . hogy mily szükség volna egy színész nyugdíjpénztárra. — Érthető, hogy ez időtől
kezdve mind gyakrabban olvashattunk cikkeket a színészek rokkantságára vonatkozólag,
hiszen akkor már körülbelül 300 színész működött az országban, akik közül már többen
munkaképtelenek lettek. A „Pesti Divatlap is megemlékezik 1847-ben a nyugdíjkérdésről.
A cikket Sepsy Károly (Petőfi volt igazgatója) írta a 37-ik szám, 1161-ik oldalán.
Ő úgy gondolja, hogy a kormány által kinevezett színigazgatók minden évben egy-egy
előadás jövedelmét tartozzanak az intézetnek adni. 1856-ban a „Magyar Sajtó-ban
Havi Mihály ír cikket egy segélyintézet létesítéséről, ugyanott Futó János is cikkezik,
(98., 225., 236. szám). 1857. december 1-én Fejér Károly ungvári színigazgató az
első, aki 40 forintot adományoz a vidéki színészet nyugdíjalapjára. (Lásd „Napkelet,
1858. 4. sz. 63. oldal) Ugyanezen lapban Futó János (25. szám) ismét cikkezik „A
vidéki színészek nyugdíjaztatása cím alatt. A jó szándék azonban csak jó szándék
maradt, semmi komoly jellegű mozgalom nem indult meg, még ez időben, de a láng,
melyet itt-ott élesztgettek, nem aludt el. 1863-ban Molnár György röpiratot adott
ki, melyben kéri a vidéki színészeket, adjanak engedélyt részére egy szini nyugdíj-
és segélyintézet megalapítására, de — talán fölösleges is mondanunk — ez a vállalkozás
is meddő maradt; azonban a lelkes Molnár nem hagyta tervét elaludni; egy pár év
múlva újra kiadott egy újabb röpiratot, melynek címe volt: „III. Napoleon és a színházi
szabadság, melyben ismét a nyugdíj kérdést feszegette, külföldi tapasztalataival
fűszerezve. A színészet egyeteme azonban még mindig nem reagált az üdvös javaslatokra.
Csak a debreceniek jutottak célhoz, mert ők már 1867. okt. 1-én megalakították a
saját kezelésű nyugdíjintézetüket, melynek 1875-ben már 21004 forint 78 krajcár
tőkéje volt. E körülmény, valamint az is, hogy egy-egy jelentősebb városban szinügyi
egyletek alakultak, végre élénkebb megmozdulásra bírta a magyar színészeket. Kitűnő
alkalom volt erre Rajkay (Friebeisz) István szerkesztésében „A Színpad című szaklap
megindítása, 1869. november 29-én. Rajkay állandóan ébren tartotta az eszmét s a
lelkes cikkek természetesen nem maradtak hatás nélkül, mind több és több érdemes
szakember szól hozzá a kérdéshez és az elvetett mag kezd csírázni. A Színpad következő
számaiban mind sűrűbben cikkeznek , Szathmáry Károly, Kovács István, Zádor Balla
Zoltán, Jakab Zoltán, Győrffy Antal, Molnár György, Ódry Lehel, Lukácsy Sándor,
Pataky Ferenc, Császár Miklós, Szerdahelyi Kálmán, Tóth Ede, Deésy Zsigmond, Egressy
Ákos, s mind a színészet központi szervezetének és nyugdíjintézetének mielőbbi felállítását
és ezzel kapcsolatban a magyar színészet rendezését sürgették. Folytatódik az agitáció
az 1871-ik esztendőben is, már egyre szaporodnak. A „Színpad útján érkezett adományok
a létesítendő nyugdíjalap javára. Győry Vilmos a „Közönyt közönnyel fordítási jogdíját,
10 forintot ajánlott fel. Budalvovszkyné Szilágyi Lilla 5 forinttal. Tóth Béla színigazgató
10 forint 20 krajcár gyűjtéssel, Fektér Ferenc tenorista 3 forint adománnyal, Follinusz
János, Szabó Sándor, Bulyovszky Gyula, Károlyi Lajos, Fehérvári Antal, Fanda és
Frohner nyomdászok 5-5 forinttal, Kocsiszovszky Jusztin társulata 9 forinttal, maga
az igazgató 100 forinttal, a Nemzeti Színház a Várszínházban tartott „Gauthier Margit
előadásának jövedelmével, 300 forinttal szaporították a nyugdíj tőkét. Közben egyre
sürgették az érdekeltek és illetékesek egy alakuló kongresszus összehívását, míg
végre 1871. április 5-én az ország minden részéből összejöttek Pesten a színészek
és előzetes ismerkedési estély után másnap, április 6-án reggel 10 órától a Nemzeti
szálloda nagytermében megtartották az első gyűlést. Latabár Endre megállapította
a közgyűlés sorrendjét. Kétszery Józsefet (62 éves) választották meg korelnöknek.
Utána egy öt tagú igazoló bizottság alakult, melynek tagjai voltak: Miklóssy Gyula,
Várnai Fábián, Dernői Károly, Vizváry Gyula és Aranyossy Gyula. Jegyzők: Bercsényi
Béla és Eöry Gusztáv, összesen 47 képviselőt igazoltak. A kongresszus elnökévé Feleky
Miklóst, alelnökké Miklóssy Gyulát választották meg. Többek hozzászólása után két
bizottságot jelölt ki a kongresszus, melyeknek feladata lesz egyrészt a vidéki színészet
rendezésének kérdését egybefoglalni és feldolgozni, másrészt pedig a nyugdíj alapszabályait
ismertetni és kommentálni. E kettős bizottság azonnal megalakult. A színészet rendezésére
delegált bizottság tagjai lettek: Fehérvári Antal, Follinusz János, Miklóssy Gyula,
Bercsényi Béla, Bulyovszky Gyula, Rajkay F. István, Szigeti Imre, Vezéry Ödön és
Gárdonyi Antal. A nyugdíj-alapszabály kidolgozására választott bizottság tagjai
lettek: Benedek József, ifj. Lendvay Márton, Szerdahelyi Kálmán, Újházi Ede, Zádor
Zoltán, Eőry Gusztáv, Kömives Imre, Vizváry Gyula, Szigetközy Zsigmond. Április
7-én az előbbi bizottság Pest vármegye tanácstermében, az utóbbi Lendvay Márton
lakásán tartotta ülését. Április 8-án mindkét bizottság munkáját tárgyalta és fogadta
el a kongresszus és megválasztották a központi kormánytanácsot, amelynek tagjai
lettek: Szigligeti Ede, Feleky Miklós, Bulyovszky Gyula, Lendvay Márton, Szigeti
Imre, Szerdahelyi Kálmán, Molnár György, báró Orczy Bódog, Várady Gábor, Benedek
József, Tóth Kálmán, Ribáry József, Paulay Ede, Jókai Mór, Kendeffy Árpád, Latabár
Endre, Follinusz János, Miklóssy Gyula, Fehérvári Antal, Kocsisovszky Jusztin, Bercsényi
Béla, Gárdonyi Antal, Zádor Balla Zoltán, E. Kovács Gyula, Takács Ádám, Breznay
Geiza, Vizváry Gyula, Szigetközy Zsigmond, Beödy Gábor és Zöldy Miklós. Ezzel lezajlott
a színészek első kongresszusa és megalakult a Magyar Színészkebelzet, melynek későbbi
cime: Magyar Színészek Egyesülete, majd Magyar Országos Színészegyesület, végül
pedig Országos Színészegyesület lett. 1871-ben már 45 színtársulat tartozott a kebelzet
fennhatósága alá. Az alakulás célja volt a magyar színészet rendezése, fölvirágoztatása,
anyagi, erkölcsi és művészi jólétének előmozdítása, tagjainak betegség vagy szerencsétlenség
esetén segélyezése, vagy a szinipályán eltöltött meghatározott évek után nyugdíjat,
özvegynek és árvának pedig özvegyi segélyt, illetve árvanevelési járulékot folyósítani.
A megalakulást az alanti belügyminiszteri leirat erősítette meg: „Tekintetes Feleky
Miklós urnák, mint a magyar színész-kongresszus elnökének, Pesten. Tekintetes Ur!
Midőn tekintetes uraságodat folyó hó 18-án beadott kérelmére arról értesíteném,
hogy a magyar szinészkebelzet és kölcsönös segélyegylet, illetőleg nyugdíjintézet
alapszabályait a szokásos láttamozási záradékkal ellátva Pest város közönségéhez,
mint az egylet székhelyének hatóságához leküldöttem, egyszersmind azon reményemnek
adok kifejezést, hogy a központi kormánytanácstól becses adatokat és javaslatokat
nyerendek arrá nézve, hogy ezen művészeti, erkölcsi s. nemzetiségi tekintetben oly
fontos ügy a törvényhozás utján mielőbo megoldást nyerhessen: addig is fenntartom
magamnak a felmerülő egyes esetekben a központi kormánytanács szakszerű véleményezését
igénybe vehetni. Budán,. 1871 évi június hó 2-án. Tóth Vilmos s.k. 1871.október
2-án „A Színpad már mint a „Magyar Színészkebelzet hivatalos közlönye jelent meg.
1881 óta az egyesület saját kiadásában megjelenő „Színészek Lapja az intézet hivatalos
közlönye. 1880. január 1-től már rendszeres nyugdíjat folyósít. Az intézet 1871-
től 1907-ig a belügyminisztérium, 1907-től pedig a kultuszminisztérium közvetlen
fennhatósága alatt áll. (Erődi Jenő.) Időközben az egyesület autonómiája annyira
kiépült és szélesbedett, hogy közvetlen közigazgatási fóruma lett a vidéki színészetnek.
Csak az lehet vidéki szinész vagy színigazgató, aki az Országos Színészegyesület
tagja, aki a jogosítványt a működésre innen megkapja. Az Országos Színészegyesület
tehát a munkaadók (színigazgatók) és a munkavállalók (színészek) közös autonóm szervezete.
Tagjai 4 csoportra oszlanak: rendes, gyakorlatos, működési engedélyes és nyugdíjas
tagokra. Működési engedélyes tagok azok, akik előzetes szakképzettség nélkül, de
kellő készséggel rendelkezve, kórusban való működésre kapnak engedélyt. Engedélyük
lejárta után nyilvános vizsga alapján nyerhetnek gyakorlati engedélyt, majd ennek
lejárta után ujabb vizsga alapján lesznek rendes tagok. Valamely kormányhatóságilag
engedélyezett szinészképző iskolát végzett és oklevelet nyert növendék diplomája
alapján lesz gyakorlatos, illetve rendes tag. A rendes tag, ha férfi: 23, ha nő:
20 éves korától a nyugdíjintézetnek is kötelezett tagja. 1890-ben építette fel az
Országos Színészegyesület részben közadakozásból, Részben állami és fővárosi támogatással,
de főleg saját erejéből nyugdíj intézeti bérházát, VIII. Baross-tér 9. alatt, ahol
azóta működik az intézet. 1894-ben Nagysurányban menházat létesített elaggott tagjai
részére. 1903-ban alapította szinészképző iskoláját, melynek hivatása a magyar szinészet
kellő utánpótlásáról gondoskodni. (Országos Színészegyesüle Színészképző Iskolája,
Budapest, V. Lipót-körut 1.) Még régebben állította fel saját kebelében a szerződtetési
ügynökséget, melynek célja, hogy tagjainak elhelyezkedését (szerződtetések közvetítését)
megkönnyítse. Az irodalmi ügynökséget, hogy szinigazgatóit minél gyorsabban és minél
olcsóbban színdarabokkal láthassa el. A kommunizmus alatt a féktelen terror arra
kényszerítette az Országos Színészegyesületet, hogy 1919. április 16-án kimondotta
feloszlását és a Budapesti Színészek Szövetségével együtt megalakult a Szinészszakszervezet.
A nyugdíjintézet azonban tovább is önállóan működött. 1919. augusztus 23-án a Színészegyesület
ismét folytatta rövid időre megszakadt működését. Igazoló eljárás alá vonta összes
tagjait és kiselejtezve magából a bűnösöket, teljes erővel hozzáfogott az újjáépítéshez.
1922-ben felállította a Propaganda osztályát (B. Kovács Andor vezetésével), melynek
célja alapító és pártoló tagok gyűjtése, a színészet, valamint az Országos Szinészegyesület
és Nyugdíjintézete tekintélyének, népszerűségének és anyagi alapjainak növelése
és erősítése hangversenyek rendezésével, propaganda kiadványok terjesztésével stb.-
vel. Így például hamarosan népszerű lett az évenként megjelenő Színésztörténelmi
naptár, amelynek szövegét az Erődi Jenő által felkutatott színészettörténeti adatok
teszik. Rendkívül nagy sikert ért el az 1928-ban „Mit vesztett a magyar színészet
Trianon által címen kiadott térkép (szerk. Erődi Jenő), mely szemléltetően ábrázolta
azt a nagy igaztalan veszteséget, mely az ország megcsonkítása által hazánkat és
a magyar színészetet érte. Ezen öt nyelvű szöveggel megjelent nagy falitérképet
a világ minden tájára küldte szét az Országos Színészegyesület, mindenütt élénk
visszhangot keltve. E térkép kiadásával és terjesztésével az Országos Színészegyesület
élénk részt vett a revíziós gondolat terjesztésében, mit számtalan külföldi és hazai
testület és közéleti tényező elismerő sorai bizonyítanak. Ugyancsak a propaganda
osztály utján adta ki az Országos Színészegyesület a négykötetes nagy Színművészeti
Lexikont, mely, hatalmas, úttörő irodalmi munkával eléggé el nem ismertető szolgálatot
tett a magyar szakirodalomnak és magának a magyar színészetnek. Sajnos, a háború
és annak szomorú következményei az Országos Színészegyesületet és Nyugdíjintézetét
is erősen megrendítették. Míg békebeli vagyona megközelítette a 3 millió koronát,
most vagyona mindössze 482.710.24 pengő. S míg az ország megcsonkításával elvesztette
működési és jövedelmi területének kétharmadát, terheiben ma is a volt egész országra
terjednek ki kötelezettségei, mert a nyugdíjakat az elszakított területekre is folyósítja,
anélkül, hogy onnan bármi jövedelme lenne, s míg 1914-ben, a háború kitörésekor
112 nyugdíjas, özvegy és árva ellátásáról kellett gondoskodnia, ma ezek száma 820-ra
emelkedett és míg békében 35-38 színtársulata volt, ma mindössze 18 színtársulata
működik vidéken. Az intézet elnökei és alelnökei időrendi sorban: Elnökök: Ribáry
József 1871-1890-ig, innen örökös tiszteletbeli elnök. Feleky Miklós, 1891-92- innen
örökös tiszteletbeli elnökhelyettes. Stesser József, 1892, Kaffka László 1893-96,
Pázmándy Dénes 1897-98, Molnár László 1899-1900, Ditrói Mór 1901-1917. Szilágyi
Vilmos 1917-26, Stella Gyula 1926-31. (megh.), (Halála után Sebestyén Géza.) — Alelnökök:
Feleky Miklós 1871-1891, Ódry Lehel 1881-83, dr. Váradi Antal 1884-89, Lukácsy Sándor
1888, 1890-91, Caffka László 1890-91, Horváth Zoltán 1892, Pázmándy Dénes 1892,
1894-96, Szalay Imre 1893, Vidor Pál, 1893-95. Ditrói Mór 1896-98, 1900. Molnár
László 1897, 1904-1912, 1917-1921, Rátkay László, 1898, Rónaszéki Gusztáv 1899,
1901-1907, dr. Komor Gyula 1899, Herczeg Ferenc 1900-1903, Szilágyi Vilmos 1907-1913,
Komjáthy János 1912-13, Szendrey Mihály 1910-18, Vidor Dezső 1910-17, Sebestyén
Géza 1913-924,1930- Hidvéghy Ernő 1921-24, Rózsahegyi Kálmán 1924-1930, Stella Gyula
elnökhelyettes 1920-26, Kardoss Géza 1927, Remete Géza 1927-30, Herczeg Vilmos 1931.
1931. ápr. hóban ünnepelte meg az Országos Színészegyesület fennállásának 60-ik
évfordulóját. E 60 év minden munkássága a magyar kultúra szolgálatában telt el.
A magyar színészet megszervezésében, rendezésében, már a világviszonylatban is elismert
névre való fejlesztésében, az idegen nyelvű színészet megszüntetésében, a színigazgatók,
színtársulatok és az egyes színészek művészi, anyagi és erkölcsi jólétének előmozdításában,
Öreg napjaik biztosításában, sőt a magyar drámairodalom világnivóra történt fejlődésében
elsőrendűen fontos tényező volt és az ma is, az Országos Színészegyesület. Tagjai
a kultúra fegyverével harcolnak a magyar dicsőségért, de ha kell: karddal cserélték
fel a lantot és vérük hullásával pecsételték meg hazaszeretetüket. A világháborúban
500 tagunk teljesített katonai szolgálatot és 36 hősi halott emlékét hirdeti az
egyesület székháza falában ehelyezett emléktábla, a melyet B. Kovács Andor, a propagandaosztály
vezetője kezdeményezeit és fejezett be. A dicső, érdemekben gazdag mult ad erőt
a további küzdéshez egy szebb és jobb jövőért. (Stella Gyula.) szin_IV.0340.pdf
IV