Címszó: Színészegyesület és Nyugdíjintézete - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

INTEZMENY

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0340.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0340.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31377.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Színészegyesület és Nyugdíjintézete

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/531377.htm

 

Szócikk: Színészegyesület és Nyugdíjintézete (Országos) Az 1830-as (időpont) évek derekán, mikor a magyar színészet már mind biztosabb talajra tett szert hazánkban, mikor nagyobb városaink már templomokat építettek Thália tiszteletére, olvashattunk itt-ott oly mozgalom megindításáról, mely a színészi jövő megerősítését célozta. Az első ilynemű óhaj Szákfy Józsefé, (személy) a régi küzdő, sokat nélkülöző bajnoké, aki már 1835-ben (időpont) gondoskodni szeretett volna egy színészi nyugdíjról. Valószínűleg ő volt az első, aki eszméjét cikk keretében, is kifejtette, amely később a „Hortobágy (intézmény) c. debreceni (megye) lap 1866. (időpont) április 8., 16. és 19-iki számában is megjelent. Oly mozgalom azonban, mely a színészet egyetemét együttes cselekvésre buzdította volna — ez időtájt nem volt még észlelhető, pedig a 40-es évek erre alkalmasak lettek volna, mert akkor már szép múltra tekinthetett vissza a magyar színészet, — már megvolt az állandó pesti Nemzeti Színház, (intézmény) (információ)  több vidéki színház is épült, voltak jelesebb művészeink és a színműirodalom terén is tapasztalhattunk már önállóságot. Sajnos, voltak azonban kilengések is. Meg kell állapítanunk, hogy az úgynevezett ripacs élet nagyon sokat ártott a komoly törekvésű és nemes hivatású, biztató jövőt ígérő magyar színjátszásnak. A 40-es évek egykori lapjai bőven emlékeznek meg a ripacskodó színészek visszaéléseiről. Ezek a semmirekellők minden hivatás és képzettség nélkül gombamódra lepték el az országot, a közönséget elriasztották a szinpártolástól és rossz „renomét hagytak mindenütt maguk után. Petőfi, (személy) (információ)  aki tudvalevőleg Rónai (személy) (információ)  néven állt be színésznek, Sepsy Károly (személy) (információ)  társulatánál 1841-ben, (időpont) Ozorán, (megye) Tolna megyében, (megye) igen jellemzően írja meg a ripacsok életét egyik versében, mikor többek között így szól: „Nem hiszem, hogy a színészetet Becsülni fogják, míg az befogad Minden bitangot, gaz sehonnait, Kik e világnak söpredékei, S itten keresnek biztos menhelyet, A jobb érzésű színészek már régen szerették volna a ripacsoktól megtisztítani a színészetet, de ezekkel elbánni nehéz volt. De nemcsak a színészet rendezése, hanem a nyugdíj kérdése is egyre gyakrabban szóbeszéd tárgya volt a színészet körében és az újságok hasábjain, különösen akkor, ha egy-egy érdemesebb színész elhunyt. Midőn Jancsó Pál (személy) (információ)  meghalt, nekrológjában az „Erdélyi Híradó (intézmény) (információ)  (1845. (időpont) dec. 5.) ezeket írja: „Az ősz bajnok halála több gondolatot költ fel bennünk : hogy a magyar színész sorsa még mily szomorító . . . hogy mily szükség volna egy színész nyugdíjpénztárra. — Érthető, hogy ez időtől kezdve mind gyakrabban olvashattunk cikkeket a színészek rokkantságára vonatkozólag, hiszen akkor már körülbelül 300 színész működött az országban, akik közül már többen munkaképtelenek lettek. A „Pesti Divatlap (intézmény) (információ)  is megemlékezik 1847-ben (időpont) a nyugdíjkérdésről. A cikket Sepsy Károly (személy) (információ)  (Petőfi (személy) (információ)  volt igazgatója) írta a 37-ik szám, 1161-ik (időpont) oldalán. Ő úgy gondolja, hogy a kormány által kinevezett színigazgatók minden évben egy-egy előadás jövedelmét tartozzanak az intézetnek adni. 1856-ban (időpont) a „Magyar Sajtó-ban (intézmény) (információ)  Havi Mihály (személy) (információ)  ír cikket egy segélyintézet létesítéséről, ugyanott Futó János (személy) (információ)  is cikkezik, (98., 225., 236. szám). 1857. (időpont) december 1-én Fejér Károly (személy) (információ)  ungvári (megye) színigazgató az első, aki 40 forintot adományoz a vidéki színészet nyugdíjalapjára. (Lásd „Napkelet, (intézmény) 1858. (időpont) 4. sz. 63. oldal) Ugyanezen lapban Futó János (személy) (információ)  (25. szám) ismét cikkezik „A vidéki színészek nyugdíjaztatása (cím) cím alatt. A jó szándék azonban csak jó szándék maradt, semmi komoly jellegű mozgalom nem indult meg, még ez időben, de a láng, melyet itt-ott élesztgettek, nem aludt el. 1863-ban (időpont) Molnár György (személy) (információ)  röpiratot adott ki, melyben kéri a vidéki színészeket, adjanak engedélyt részére egy szini nyugdíj- és segélyintézet megalapítására, de — talán fölösleges is mondanunk — ez a vállalkozás is meddő maradt; azonban a lelkes Molnár (személy) (információ)  nem hagyta tervét elaludni; egy pár év múlva újra kiadott egy újabb röpiratot, melynek címe volt: „III. Napoleon és a színházi szabadság, (cím) melyben ismét a nyugdíj kérdést feszegette, külföldi tapasztalataival fűszerezve. A színészet egyeteme azonban még mindig nem reagált az üdvös javaslatokra. Csak a debreceniek (megye) jutottak célhoz, mert ők már 1867. (időpont) okt. 1-én megalakították a saját kezelésű nyugdíjintézetüket, melynek 1875-ben (időpont) már 21004 forint 78 krajcár tőkéje volt. E körülmény, valamint az is, hogy egy-egy jelentősebb városban szinügyi egyletek alakultak, végre élénkebb megmozdulásra bírta a magyar színészeket. Kitűnő alkalom volt erre Rajkay (Friebeisz) István (személy) szerkesztésében „A Színpad (intézmény) című szaklap megindítása, 1869. (időpont) november 29-én. Rajkay (személy) állandóan ébren tartotta az eszmét s a lelkes cikkek természetesen nem maradtak hatás nélkül, mind több és több érdemes szakember szól hozzá a kérdéshez és az elvetett mag kezd csírázni. A Színpad (intézmény) következő számaiban mind sűrűbben cikkeznek , Szathmáry Károly, (személy) (információ)  Kovács István, (személy) (információ)  Zádor Balla Zoltán, (személy) (információ)  Jakab Zoltán, (személy) (információ)  Győrffy Antal, (személy) (információ)  Molnár György, (személy) (információ)  Ódry Lehel, (személy) (információ)  Lukácsy Sándor, (személy) (információ)  Pataky Ferenc, (személy) (információ)  Császár Miklós, (személy) (információ)  Szerdahelyi Kálmán, (személy) (információ)  Tóth Ede, (személy) (információ)  Deésy Zsigmond, (személy) (információ)  Egressy Ákos, (személy) (információ)  s mind a színészet központi szervezetének és nyugdíjintézetének mielőbbi felállítását és ezzel kapcsolatban a magyar színészet rendezését sürgették. Folytatódik az agitáció az 1871-ik (időpont) esztendőben is, már egyre szaporodnak. A „Színpad (intézmény) útján érkezett adományok a létesítendő nyugdíjalap javára. Győry Vilmos (személy) (információ)  a „Közönyt közönnyel (cím) (információ)  fordítási jogdíját, 10 forintot ajánlott fel. Budalvovszkyné Szilágyi Lilla (személy) 5 forinttal. Tóth Béla (személy) (információ)  színigazgató 10 forint 20 krajcár gyűjtéssel, Fektér Ferenc (személy) (információ)  tenorista 3 forint adománnyal, Follinusz János, (személy) (információ)  Szabó Sándor, (személy) (információ)  Bulyovszky Gyula, (személy) (információ)  Károlyi Lajos, (személy) (információ)  Fehérvári Antal, (személy) (információ)  Fanda (személy) és Frohner (személy) nyomdászok 5-5 forinttal, Kocsiszovszky Jusztin (személy) társulata 9 forinttal, maga az igazgató 100 forinttal, a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  a Várszínházban (intézmény) (információ)  tartott „Gauthier Margit (cím) (információ)  előadásának jövedelmével, 300 forinttal szaporították a nyugdíj tőkét. Közben egyre sürgették az érdekeltek és illetékesek egy alakuló kongresszus összehívását, míg végre 1871. (időpont) április 5-én az ország minden részéből összejöttek Pesten (Budapest) a színészek és előzetes ismerkedési estély után másnap, április 6-án reggel 10 órától a Nemzeti szálloda (intézmény) (információ)  nagytermében megtartották az első gyűlést. Latabár Endre (személy) (információ)  megállapította a közgyűlés sorrendjét. Kétszery Józsefet (személy) (információ)  (62 éves) választották meg korelnöknek. Utána egy öt tagú igazoló bizottság alakult, melynek tagjai voltak: Miklóssy Gyula, (személy) (információ)  Várnai Fábián, (személy) (információ)  Dernői Károly, (személy) (információ)  Vizváry Gyula (személy) és Aranyossy Gyula. (személy) (információ)  Jegyzők: Bercsényi Béla (személy) (információ)  és Eöry Gusztáv, (személy) (információ)  összesen 47 képviselőt igazoltak. A kongresszus elnökévé Feleky Miklóst, (személy) (információ)  alelnökké Miklóssy Gyulát (személy) (információ)  választották meg. Többek hozzászólása után két bizottságot jelölt ki a kongresszus, melyeknek feladata lesz egyrészt a vidéki színészet rendezésének kérdését egybefoglalni és feldolgozni, másrészt pedig a nyugdíj alapszabályait ismertetni és kommentálni. E kettős bizottság azonnal megalakult. A színészet rendezésére delegált bizottság tagjai lettek: Fehérvári Antal, (személy) (információ)  Follinusz János, (személy) (információ)  Miklóssy Gyula, (személy) (információ)  Bercsényi Béla, (személy) (információ)  Bulyovszky Gyula, (személy) (információ)  Rajkay F. István, (személy) Szigeti Imre, (személy) (információ)  Vezéry Ödön (személy) (információ)  és Gárdonyi Antal. (személy) (információ)  A nyugdíj-alapszabály kidolgozására választott bizottság tagjai lettek: Benedek József, (személy) (információ)  ifj. Lendvay Márton, (személy) Szerdahelyi Kálmán, (személy) (információ)  Újházi Ede, (személy) Zádor Zoltán, (személy) (információ)  Eőry Gusztáv, (személy) (információ)  Kömives Imre, (személy) Vizváry Gyula, (személy) Szigetközy Zsigmond. (személy) (információ)  Április 7-én az előbbi bizottság Pest vármegye (megye) tanácstermében, az utóbbi Lendvay Márton (személy) (információ)  lakásán tartotta ülését. Április 8-án mindkét bizottság munkáját tárgyalta és fogadta el a kongresszus és megválasztották a központi kormánytanácsot, amelynek tagjai lettek: Szigligeti Ede, (személy) (információ)  Feleky Miklós, (személy) (információ)  Bulyovszky Gyula, (személy) (információ)  Lendvay Márton, (személy) (információ)  Szigeti Imre, (személy) (információ)  Szerdahelyi Kálmán, (személy) (információ)  Molnár György, (személy) (információ)  báró Orczy Bódog, (személy) (információ)  Várady Gábor, (személy) (információ)  Benedek József, (személy) (információ)  Tóth Kálmán, (személy) (információ)  Ribáry József, (személy) (információ)  Paulay Ede, (személy) (információ)  Jókai Mór, (személy) (információ)  Kendeffy Árpád, (személy) Latabár Endre, (személy) (információ)  Follinusz János, (személy) (információ)  Miklóssy Gyula, (személy) (információ)  Fehérvári Antal, (személy) (információ)  Kocsisovszky Jusztin, (személy) (információ)  Bercsényi Béla, (személy) (információ)  Gárdonyi Antal, (személy) (információ)  Zádor Balla Zoltán, (személy) (információ)  E. Kovács Gyula, (személy) Takács Ádám, (személy) (információ)  Breznay Geiza, (személy) (információ)  Vizváry Gyula, (személy) Szigetközy Zsigmond, (személy) (információ)  Beödy Gábor (személy) és Zöldy Miklós. (személy) (információ)  Ezzel lezajlott a színészek első kongresszusa és megalakult a Magyar Színészkebelzet, (intézmény) (információ)  melynek későbbi cime: Magyar Színészek Egyesülete, (intézmény) (információ)  majd Magyar Országos Színészegyesület, (intézmény) (információ)  végül pedig Országos Színészegyesület (intézmény) (információ)  lett. 1871-ben (időpont) már 45 színtársulat tartozott a kebelzet fennhatósága alá. Az alakulás célja volt a magyar színészet rendezése, fölvirágoztatása, anyagi, erkölcsi és művészi jólétének előmozdítása, tagjainak betegség vagy szerencsétlenség esetén segélyezése, vagy a szinipályán eltöltött meghatározott évek után nyugdíjat, özvegynek és árvának pedig özvegyi segélyt, illetve árvanevelési járulékot folyósítani. A megalakulást az alanti belügyminiszteri leirat erősítette meg: „Tekintetes Feleky Miklós (személy) (információ)  urnák, mint a magyar színész-kongresszus elnökének, Pesten. (Budapest) Tekintetes Ur! Midőn tekintetes uraságodat folyó hó 18-án beadott kérelmére arról értesíteném, hogy a magyar szinészkebelzet és kölcsönös segélyegylet, illetőleg nyugdíjintézet alapszabályait a szokásos láttamozási záradékkal ellátva Pest (Budapest) város közönségéhez, mint az egylet székhelyének hatóságához leküldöttem, egyszersmind azon reményemnek adok kifejezést, hogy a központi kormánytanácstól becses adatokat és javaslatokat nyerendek arrá nézve, hogy ezen művészeti, erkölcsi s. nemzetiségi tekintetben oly fontos ügy a törvényhozás utján mielőbo megoldást nyerhessen: addig is fenntartom magamnak a felmerülő egyes esetekben a központi kormánytanács szakszerű véleményezését igénybe vehetni. Budán,. (Budapest) 1871 (időpont) évi június hó 2-án. Tóth Vilmos (személy) (információ)  s.k. 1871.október (időpont) 2-án „A Színpad (intézmény) már mint a „Magyar Színészkebelzet (intézmény) (információ)  hivatalos közlönye jelent meg. 1881 (időpont) óta az egyesület saját kiadásában megjelenő „Színészek Lapja (intézmény) (információ)  az intézet hivatalos közlönye. 1880. (időpont) január 1-től már rendszeres nyugdíjat folyósít. Az intézet 1871- (időpont) től 1907-ig (időpont) a belügyminisztérium, 1907-től (időpont) pedig a kultuszminisztérium közvetlen fennhatósága alatt áll. (Erődi Jenő.) (személy) (információ)  Időközben az egyesület autonómiája annyira kiépült és szélesbedett, hogy közvetlen közigazgatási fóruma lett a vidéki színészetnek. Csak az lehet vidéki szinész vagy színigazgató, aki az Országos Színészegyesület (intézmény) (információ)  tagja, aki a jogosítványt a működésre innen megkapja. Az Országos Színészegyesület (intézmény) (információ)  tehát a munkaadók (színigazgatók) és a munkavállalók (színészek) közös autonóm szervezete. Tagjai 4 csoportra oszlanak: rendes, gyakorlatos, működési engedélyes és nyugdíjas tagokra. Működési engedélyes tagok azok, akik előzetes szakképzettség nélkül, de kellő készséggel rendelkezve, kórusban való működésre kapnak engedélyt. Engedélyük lejárta után nyilvános vizsga alapján nyerhetnek gyakorlati engedélyt, majd ennek lejárta után ujabb vizsga alapján lesznek rendes tagok. Valamely kormányhatóságilag engedélyezett szinészképző iskolát végzett és oklevelet nyert növendék diplomája alapján lesz gyakorlatos, illetve rendes tag. A rendes tag, ha férfi: 23, ha nő: 20 éves korától a nyugdíjintézetnek is kötelezett tagja. 1890-ben (időpont) építette fel az Országos Színészegyesület (intézmény) (információ)  részben közadakozásból, Részben állami és fővárosi (Budapest) támogatással, de főleg saját erejéből nyugdíj intézeti bérházát, VIII. Baross-tér 9. alatt, ahol azóta működik az intézet. 1894-ben (időpont) Nagysurányban (megye) menházat létesített elaggott tagjai részére. 1903-ban (időpont) alapította szinészképző iskoláját, melynek hivatása a magyar szinészet kellő utánpótlásáról gondoskodni. (Országos Színészegyesüle Színészképző Iskolája, (intézmény) (információ)  Budapest, (Budapest) V. Lipót-körut 1.) Még régebben állította fel saját kebelében a szerződtetési ügynökséget, melynek célja, hogy tagjainak elhelyezkedését (szerződtetések közvetítését) megkönnyítse. Az irodalmi ügynökséget, hogy szinigazgatóit minél gyorsabban és minél olcsóbban színdarabokkal láthassa el. A kommunizmus alatt a féktelen terror arra kényszerítette az Országos Színészegyesületet, (intézmény) (információ)  hogy 1919. (időpont) április 16-án kimondotta feloszlását és a Budapesti Színészek Szövetségével (intézmény) (információ)  együtt megalakult a Szinészszakszervezet. A nyugdíjintézet azonban tovább is önállóan működött. 1919. (időpont) augusztus 23-án a Színészegyesület (intézmény) (információ)  ismét folytatta rövid időre megszakadt működését. Igazoló eljárás alá vonta összes tagjait és kiselejtezve magából a bűnösöket, teljes erővel hozzáfogott az újjáépítéshez. 1922-ben (időpont) felállította a Propaganda osztályát (B. Kovács Andor (személy) vezetésével), melynek célja alapító és pártoló tagok gyűjtése, a színészet, valamint az Országos Szinészegyesület és Nyugdíjintézete (intézmény) (információ)  tekintélyének, népszerűségének és anyagi alapjainak növelése és erősítése hangversenyek rendezésével, propaganda kiadványok terjesztésével stb.- vel. Így például hamarosan népszerű lett az évenként megjelenő Színésztörténelmi naptár, (intézmény) amelynek szövegét az Erődi Jenő (személy) (információ)  által felkutatott színészettörténeti adatok teszik. Rendkívül nagy sikert ért el az 1928-ban (időpont) „Mit vesztett a magyar színészet Trianon által (cím) címen kiadott térkép (szerk. Erődi Jenő), (személy) (információ)  mely szemléltetően ábrázolta azt a nagy igaztalan veszteséget, mely az ország megcsonkítása által hazánkat és a magyar színészetet érte. Ezen öt nyelvű szöveggel megjelent nagy falitérképet a világ minden tájára küldte szét az Országos Színészegyesület, (intézmény) (információ)  mindenütt élénk visszhangot keltve. E térkép kiadásával és terjesztésével az Országos Színészegyesület (intézmény) (információ)  élénk részt vett a revíziós gondolat terjesztésében, mit számtalan külföldi és hazai testület és közéleti tényező elismerő sorai bizonyítanak. Ugyancsak a propaganda osztály utján adta ki az Országos Színészegyesület (intézmény) (információ)  a négykötetes nagy Színművészeti Lexikont, (cím) mely, hatalmas, úttörő irodalmi munkával eléggé el nem ismertető szolgálatot tett a magyar szakirodalomnak és magának a magyar színészetnek. Sajnos, a háború és annak szomorú következményei az Országos Színészegyesületet és Nyugdíjintézetét (intézmény) (információ)  is erősen megrendítették. Míg békebeli vagyona megközelítette a 3 millió koronát, most vagyona mindössze 482.710.24 pengő. S míg az ország megcsonkításával elvesztette működési és jövedelmi területének kétharmadát, terheiben ma is a volt egész országra terjednek ki kötelezettségei, mert a nyugdíjakat az elszakított területekre is folyósítja, anélkül, hogy onnan bármi jövedelme lenne, s míg 1914-ben, (időpont) a háború kitörésekor 112 nyugdíjas, özvegy és árva ellátásáról kellett gondoskodnia, ma ezek száma 820-ra emelkedett és míg békében 35-38 színtársulata volt, ma mindössze 18 színtársulata működik vidéken. Az intézet elnökei és alelnökei időrendi sorban: Elnökök: Ribáry József (személy) (információ)  1871-1890-ig, (időpont) innen örökös tiszteletbeli elnök. Feleky Miklós, (személy) (információ)  1891-92- (időpont) innen örökös tiszteletbeli elnökhelyettes. Stesser József, (személy) (információ)  1892, (időpont) Kaffka László (személy) (információ)  1893-96, (időpont) Pázmándy Dénes (személy) (információ)  1897-98, (időpont) Molnár László (személy) (információ)  1899-1900, (időpont) Ditrói Mór (személy) (információ)  1901-1917. (időpont) Szilágyi Vilmos (személy) (információ)  1917-26, (időpont) Stella Gyula (személy) (információ)  1926-31. (időpont) (megh.), (Halála után Sebestyén Géza.) (személy) (információ)  — Alelnökök: Feleky Miklós (személy) (információ)  1871-1891, (időpont) Ódry Lehel (személy) (információ)  1881-83, (időpont) dr. Váradi Antal (személy) 1884-89, (időpont) Lukácsy Sándor (személy) (információ)  1888, (időpont) 1890-91, (időpont) Caffka László (személy) 1890-91, (időpont) Horváth Zoltán (személy) (információ)  1892, (időpont) Pázmándy Dénes (személy) (információ)  1892, (időpont) 1894-96, (időpont) Szalay Imre (személy) (információ)  1893, (időpont) Vidor Pál, (személy) (információ)  1893-95. (időpont) Ditrói Mór (személy) (információ)  1896-98, (időpont) 1900. (időpont) Molnár László (személy) (információ)  1897, (időpont) 1904-1912, (időpont) 1917-1921, (időpont) Rátkay László, (személy) (információ)  1898, (időpont) Rónaszéki Gusztáv (személy) (információ)  1899, (időpont) 1901-1907, (időpont) dr. Komor Gyula (személy) 1899, (időpont) Herczeg Ferenc (személy) (információ)  1900-1903, (időpont) Szilágyi Vilmos (személy) (információ)  1907-1913, (időpont) Komjáthy János (személy) (információ)  1912-13, (időpont) Szendrey Mihály (személy) (információ)  1910-18, (időpont) Vidor Dezső (személy) (információ)  1910-17, (időpont) Sebestyén Géza (személy) (információ)  1913-924,1930- (időpont) Hidvéghy Ernő (személy) (információ)  1921-24, (időpont) Rózsahegyi Kálmán (személy) (információ)  1924-1930, (időpont) Stella Gyula (személy) (információ)  elnökhelyettes 1920-26, (időpont) Kardoss Géza (személy) (információ)  1927, (időpont) Remete Géza (személy) (információ)  1927-30, (időpont) Herczeg Vilmos (személy) (információ)  1931. (időpont) 1931. (időpont) ápr. hóban ünnepelte meg az Országos Színészegyesület (intézmény) (információ)  fennállásának 60-ik évfordulóját. E 60 év minden munkássága a magyar kultúra szolgálatában telt el. A magyar színészet megszervezésében, rendezésében, már a világviszonylatban is elismert névre való fejlesztésében, az idegen nyelvű színészet megszüntetésében, a színigazgatók, színtársulatok és az egyes színészek művészi, anyagi és erkölcsi jólétének előmozdításában, Öreg napjaik biztosításában, sőt a magyar drámairodalom világnivóra történt fejlődésében elsőrendűen fontos tényező volt és az ma is, az Országos Színészegyesület. (intézmény) (információ)  Tagjai a kultúra fegyverével harcolnak a magyar dicsőségért, de ha kell: karddal cserélték fel a lantot és vérük hullásával pecsételték meg hazaszeretetüket. A világháborúban 500 tagunk teljesített katonai szolgálatot és 36 hősi halott emlékét hirdeti az egyesület székháza falában ehelyezett emléktábla, a melyet B. Kovács Andor, (személy) a propagandaosztály vezetője kezdeményezeit és fejezett be. A dicső, érdemekben gazdag mult ad erőt a további küzdéshez egy szebb és jobb jövőért. (Stella Gyula.) (személy) (információ)  szin_IV.0340.pdf IV

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Színészegyesület és Nyugdíjintézete címszóvég 31377 Szócikk: Színészegyesület és Nyugdíjintézete (Országos) Az 1830-as évek derekán, mikor a magyar színészet már mind biztosabb talajra tett szert hazánkban, mikor nagyobb városaink már templomokat építettek Thália tiszteletére, olvashattunk itt-ott oly mozgalom megindításáról, mely a színészi jövő megerősítését célozta. Az első ilynemű óhaj Szákfy Józsefé, yszemelynevy szákfy józsef yszemelynevy Szákfy József yszemelynevy szákfy yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Szákfy yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy a régi küzdő, sokat nélkülöző bajnoké, aki már 1835-ben gondoskodni xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx 1855 szeretett volna egy színészi nyugdíjról. Valószínűleg ő volt az első, aki eszméjét cikk keretében, is kifejtette, amely később a „Hortobágy yintezmenyy hortobágy yintezmenyy Hortobág yintezmenyy hortobágy yintezmenyy yintezmenyy Hortobág yintezmenyy ykodvegy c. debreceni ytelepulesy debrecen ytelepulesy debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy lap 1866. xevtizedx 1865 április 8., 16. és 19-iki számában is megjelent. Oly mozgalom azonban, mely a színészet egyetemét együttes cselekvésre buzdította volna — ez időtájt nem volt még észlelhető, pedig a 40-es évek erre alkalmasak lettek volna, mert akkor már szép múltra tekinthetett vissza a magyar színészet, — már megvolt az állandó pesti Nemzeti Színház, yintezmenyy pesti nemzeti színház yintezmenyy pesti Ne yintezmenyy pesti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy pesti yintezmenyy Ne yintezmenyy ykodvegy több vidéki színház is épült, voltak jelesebb művészeink és a színműirodalom terén is tapasztalhattunk már önállóságot. Sajnos, voltak azonban kilengések is. Meg kell állapítanunk, hogy az úgynevezett ripacs élet nagyon sokat ártott a komoly törekvésű és nemes hivatású, biztató jövőt ígérő magyar színjátszásnak. A 40-es évek egykori lapjai bőven emlékeznek meg a ripacskodó színészek visszaéléseiről. Ezek a semmirekellők minden hivatás és képzettség nélkül gombamódra lepték el az országot, a közönséget elriasztották a szinpártolástól és rossz „renomét hagytak mindenütt maguk után. Petőfi, yszemelynevy petőfi yszemelynevy Petőfi yszemelynevy petőfi yszemelynevy yszemelynevy Petőfi yszemelynevy ykodvegy aki tudvalevőleg Rónai yszemelynevy rónai yszemelynevy Rónai yszemelynevy rónai yszemelynevy yszemelynevy Rónai yszemelynevy ykodvegy néven állt be színésznek, Sepsy Károly yszemelynevy sepsy károly yszemelynevy Sepsy Károly yszemelynevy sepsy yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Sepsy yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy társulatánál 1841-ben, xevtizedx 1845 Ozorán, ytelepulesy ozora ytelepulesy Ozorá ymegyey tolna megye ykodvegy Tolna megyében, ytelepulesy tolna megye ytelepulesy Tolna megyé ymegyey tolna megye ykodvegy igen jellemzően írja meg a ripacsok életét egyik versében, mikor többek között így szól: „Nem hiszem, hogy a színészetet Becsülni fogják, míg az befogad Minden bitangot, gaz sehonnait, Kik e világnak söpredékei, S itten keresnek biztos menhelyet, A jobb érzésű színészek már régen szerették volna a ripacsoktól megtisztítani a színészetet, de ezekkel elbánni nehéz volt. De nemcsak a színészet rendezése, hanem a nyugdíj kérdése is egyre gyakrabban szóbeszéd tárgya volt a színészet körében és az újságok hasábjain, különösen akkor, ha egy-egy érdemesebb színész elhunyt. Midőn Jancsó Pál yszemelynevy jancsó pál yszemelynevy Jancsó Pál yszemelynevy jancsó yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Jancsó yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy meghalt, nekrológjában az „Erdélyi Híradó yintezmenyy erdélyi híradó yintezmenyy Erdélyi yintezmenyy erdélyi yintezmenyy híradó yintezmenyy yintezmenyy Erdélyi yintezmenyy ykodvegy (1845. dec. 5.) ezeket írja: „Az ősz bajnok halála több gondolatot költ fel bennünk : hogy a magyar színész sorsa még mily szomorító . . . hogy mily szükség volna egy színész nyugdíjpénztárra. — Érthető, hogy ez időtől kezdve mind gyakrabban olvashattunk cikkeket a színészek rokkantságára vonatkozólag, hiszen akkor már körülbelül 300 színész működött az országban, akik közül már többen munkaképtelenek lettek. A „Pesti Divatlap yintezmenyy pesti divatlap yintezmenyy Pesti D yintezmenyy pesti yintezmenyy divatlap yintezmenyy yintezmenyy Pesti yintezmenyy D yintezmenyy ykodvegy is megemlékezik 1847-ben a nyugdíjkérdésről. A cikket Sepsy Károly yszemelynevy sepsy károly yszemelynevy Sepsy Károly yszemelynevy sepsy yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Sepsy yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy (Petőfi yszemelynevy petőfi yszemelynevy Petőfi yszemelynevy petőfi yszemelynevy yszemelynevy Petőfi yszemelynevy ykodvegy volt igazgatója) írta a 37-ik szám, 1161-ik xevtizedx 1165 oldalán. xtalanevtizedx 1175 xtalanevtizedx 1185 Ő úgy gondolja, hogy a kormány által kinevezett színigazgatók minden évben egy-egy előadás jövedelmét tartozzanak az intézetnek adni. 1856-ban xevtizedx 1855 a „Magyar Sajtó-ban yintezmenyy magyar sajtó yintezmenyy Magyar yintezmenyy magyar yintezmenyy sajtó yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy ykodvegy Havi Mihály yszemelynevy havi mihály yszemelynevy Havi Mihály yszemelynevy havi yszemelynevy mihály yszemelynevy yszemelynevy Havi yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy ír cikket egy segélyintézet létesítéséről, ugyanott Futó János yszemelynevy futó jános yszemelynevy Futó János yszemelynevy futó yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Futó yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy is cikkezik, (98., 225., 236. szám). 1857. december 1-én Fejér Károly yszemelynevy fejér károly yszemelynevy Fejér Károly yszemelynevy fejér yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Fejér yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy ungvári ytelepulesy ungvár ytelepulesy ungvár ymegyey ung megye ykodvegy színigazgató az első, aki 40 forintot adományoz a vidéki színészet nyugdíjalapjára. (Lásd „Napkelet, yintezmenyy napkelet yintezmenyy Napkelet yintezmenyy napkelet yintezmenyy yintezmenyy Napkelet yintezmenyy ykodvegy 1858. 4. xtalanevtizedx 1865 sz. 63. oldal) Ugyanezen lapban Futó János yszemelynevy futó jános yszemelynevy Futó János yszemelynevy futó yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Futó yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy (25. szám) ismét cikkezik „A vidéki színészek nyugdíjaztatása ycimy a vidéki színészek nyugdíjaztatása ycimy A vidéki színészek nyugdíjaztatása ycimy a ycimy vidéki ycimy színészek ycimy nyugdíjaztatása ycimy ycimy A ycimy vidéki ycimy színészek ycimy nyugdíja cím alatt. A jó szándék azonban csak jó szándék maradt, semmi komoly jellegű mozgalom nem indult meg, még ez időben, de a láng, melyet itt-ott élesztgettek, nem aludt el. 1863-ban xevtizedx 1865 Molnár György yszemelynevy molnár györgy yszemelynevy Molnár György yszemelynevy molnár yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy röpiratot adott ki, melyben kéri a vidéki színészeket, adjanak engedélyt részére egy szini nyugdíj- és segélyintézet megalapítására, de — talán fölösleges is mondanunk — ez a vállalkozás is meddő maradt; azonban a lelkes Molnár yszemelynevy molnár yszemelynevy Molnár yszemelynevy molnár yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy ykodvegy nem hagyta tervét elaludni; egy pár év múlva újra kiadott egy újabb röpiratot, melynek címe volt: „III. Napoleon és a színházi szabadság, ycimy iii. napoleon és a színházi szabadság ycimy III. Napoleon és a színházi szabadság ycimy iii. ycimy napoleon ycimy és ycimy a ycimy színházi ycimy szabadság ycimy ycimy III. ycimy Napoleon ycim melyben ismét a nyugdíj kérdést feszegette, külföldi tapasztalataival fűszerezve. A színészet egyeteme azonban még mindig nem reagált az üdvös javaslatokra. Csak a debreceniek ytelepulesy debrecen ytelepulesy debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy jutottak célhoz, mert ők már 1867. okt. xtalanevtizedx 1875 1-én megalakították a saját kezelésű nyugdíjintézetüket, melynek 1875-ben xevtizedx 1875 már 21004 forint 78 krajcár tőkéje volt. E körülmény, valamint az is, hogy egy-egy jelentősebb városban szinügyi egyletek alakultak, végre élénkebb megmozdulásra bírta a magyar színészeket. Kitűnő alkalom volt erre Rajkay (Friebeisz) István yszemelynevy rajkay (friebeisz) istván yszemelynevy Rajkay (Friebeisz) István yszemelynevy rajkay yszemelynevy (friebeisz) yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Rajkay yszemelynevy (Friebeisz) szerkesztésében „A Színpad yintezmenyy a színpad yintezmenyy A Színp yintezmenyy a yintezmenyy színpad yintezmenyy yintezmenyy A yintezmenyy Színp yintezmenyy ykodvegy című szaklap megindítása, 1869. xevtizedx 1865 november xtalanevtizedx 1875 29-én. Rajkay yszemelynevy rajkay yszemelynevy Rajkay yszemelynevy rajkay yszemelynevy yszemelynevy Rajkay yszemelynevy ykodvegy állandóan ébren tartotta az eszmét s a lelkes cikkek természetesen nem maradtak hatás nélkül, mind több és több érdemes szakember szól hozzá a kérdéshez és az elvetett mag kezd csírázni. A Színpad yintezmenyy a színpad yintezmenyy A Színpa yintezmenyy a yintezmenyy színpad yintezmenyy yintezmenyy A yintezmenyy Színpa yintezmenyy ykodvegy következő számaiban mind sűrűbben cikkeznek , Szathmáry Károly, yszemelynevy szathmáry károly yszemelynevy Szathmáry Károly yszemelynevy szathmáry yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Szathmáry yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy Kovács István, yszemelynevy kovács istván yszemelynevy Kovács István yszemelynevy kovács yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Kovács yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy Zádor Balla Zoltán, yszemelynevy zádor balla zoltán yszemelynevy Zádor Balla Zoltán yszemelynevy zádor yszemelynevy balla yszemelynevy zoltán yszemelynevy yszemelynevy Zádor yszemelynevy Balla yszemelynevy Zoltán yszemel Jakab Zoltán, yszemelynevy jakab zoltán yszemelynevy Jakab Zoltán yszemelynevy jakab yszemelynevy zoltán yszemelynevy yszemelynevy Jakab yszemelynevy Zoltán yszemelynevy ykodvegy Győrffy Antal, yszemelynevy győrffy antal yszemelynevy Győrffy Antal yszemelynevy győrffy yszemelynevy antal yszemelynevy yszemelynevy Győrffy yszemelynevy Antal yszemelynevy ykodvegy Molnár György, yszemelynevy molnár györgy yszemelynevy Molnár György yszemelynevy molnár yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy Ódry Lehel, yszemelynevy ódry lehel yszemelynevy Ódry Lehel yszemelynevy ódry yszemelynevy lehel yszemelynevy yszemelynevy Ódry yszemelynevy Lehel yszemelynevy ykodvegy Lukácsy Sándor, yszemelynevy lukácsy sándor yszemelynevy Lukácsy Sándor yszemelynevy lukácsy yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Lukácsy yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy Pataky Ferenc, yszemelynevy pataky ferenc yszemelynevy Pataky Ferenc yszemelynevy pataky yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Pataky yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy Császár Miklós, yszemelynevy császár miklós yszemelynevy Császár Miklós yszemelynevy császár yszemelynevy miklós yszemelynevy yszemelynevy Császár yszemelynevy Miklós yszemelynevy ykodvegy Szerdahelyi Kálmán, yszemelynevy szerdahelyi kálmán yszemelynevy Szerdahelyi Kálmán yszemelynevy szerdahelyi yszemelynevy kálmán yszemelynevy yszemelynevy Szerdahelyi yszemelynevy Kálmán yszemelynevy ykodvegy Tóth Ede, yszemelynevy tóth ede yszemelynevy Tóth Ede yszemelynevy tóth yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Tóth yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy Deésy Zsigmond, yszemelynevy deésy zsigmond yszemelynevy Deésy Zsigmond yszemelynevy deésy yszemelynevy zsigmond yszemelynevy yszemelynevy Deésy yszemelynevy Zsigmond yszemelynevy ykodvegy Egressy Ákos, yszemelynevy egressy ákos yszemelynevy Egressy Ákos yszemelynevy egressy yszemelynevy ákos yszemelynevy yszemelynevy Egressy yszemelynevy Ákos yszemelynevy ykodvegy s mind a színészet központi szervezetének és nyugdíjintézetének mielőbbi felállítását és ezzel kapcsolatban a magyar színészet rendezését sürgették. Folytatódik az agitáció az 1871-ik xevtizedx 1875 esztendőben is, már egyre szaporodnak. A „Színpad yintezmenyy színpad yintezmenyy Színpad yintezmenyy színpad yintezmenyy yintezmenyy Színpad yintezmenyy ykodvegy útján érkezett adományok a létesítendő nyugdíjalap javára. Győry Vilmos yszemelynevy győry vilmos yszemelynevy Győry Vilmos yszemelynevy győry yszemelynevy vilmos yszemelynevy yszemelynevy Győry yszemelynevy Vilmos yszemelynevy ykodvegy a „Közönyt közönnyel ycimy közönyt közönnyel ycimy Közönyt közönnyel ycimy közönyt ycimy közönnyel ycimy ycimy Közönyt ycimy közönnyel ycimy ykodvegy fordítási jogdíját, 10 forintot ajánlott fel. Budalvovszkyné Szilágyi Lilla yszemelynevy budalvovszkyné szilágyi lilla yszemelynevy Budalvovszkyné Szilágyi Lilla yszemelynevy budalvovszkyné yszemelynevy szilágyi yszemelynevy lilla yszemelynevy yszemelynevy Budalvovszkyné ysze 5 forinttal. Tóth Béla yszemelynevy tóth béla yszemelynevy Tóth Béla yszemelynevy tóth yszemelynevy béla yszemelynevy yszemelynevy Tóth yszemelynevy Béla yszemelynevy ykodvegy színigazgató 10 forint 20 krajcár gyűjtéssel, Fektér Ferenc yszemelynevy fektér ferenc yszemelynevy Fektér Ferenc yszemelynevy fektér yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Fektér yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy tenorista 3 forint adománnyal, Follinusz János, yszemelynevy follinusz jános yszemelynevy Follinusz János yszemelynevy follinusz yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Follinusz yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy Szabó Sándor, yszemelynevy szabó sándor yszemelynevy Szabó Sándor yszemelynevy szabó yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Szabó yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy Bulyovszky Gyula, yszemelynevy bulyovszky gyula yszemelynevy Bulyovszky Gyula yszemelynevy bulyovszky yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Bulyovszky yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy Károlyi Lajos, yszemelynevy károlyi lajos yszemelynevy Károlyi Lajos yszemelynevy károlyi yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Károlyi yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy Fehérvári Antal, yszemelynevy fehérvári antal yszemelynevy Fehérvári Antal yszemelynevy fehérvári yszemelynevy antal yszemelynevy yszemelynevy Fehérvári yszemelynevy Antal yszemelynevy ykodvegy Fanda yszemelynevy fanda yszemelynevy Fanda yszemelynevy fanda yszemelynevy yszemelynevy Fanda yszemelynevy ykodvegy és Frohner yszemelynevy frohner yszemelynevy Frohner yszemelynevy frohner yszemelynevy yszemelynevy Frohner yszemelynevy ykodvegy nyomdászok 5-5 forinttal, Kocsiszovszky Jusztin yszemelynevy kocsiszovszky jusztin yszemelynevy Kocsiszovszky Jusztin yszemelynevy kocsiszovszky yszemelynevy jusztin yszemelynevy yszemelynevy Kocsiszovszky yszemelynevy Jusztin yszemelynevy ykodvegy társulata 9 forinttal, maga az igazgató 100 forinttal, a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy a Várszínházban yintezmenyy várszínház yintezmenyy Várszính yintezmenyy várszínház yintezmenyy yintezmenyy Várszính yintezmenyy ykodvegy tartott „Gauthier Margit ycimy gauthier margit ycimy Gauthier Margit ycimy gauthier ycimy margit ycimy ycimy Gauthier ycimy Margit ycimy ykodvegy előadásának jövedelmével, 300 forinttal szaporították a nyugdíj tőkét. Közben egyre sürgették az érdekeltek és illetékesek egy alakuló kongresszus összehívását, míg végre 1871. április 5-én az ország minden részéből összejöttek Pesten pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy a színészek és előzetes ismerkedési estély után másnap, április 6-án reggel 10 órától a Nemzeti szálloda yintezmenyy nemzeti szálloda yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy szálloda yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy nagytermében megtartották az első gyűlést. Latabár Endre yszemelynevy latabár endre yszemelynevy Latabár Endre yszemelynevy latabár yszemelynevy endre yszemelynevy yszemelynevy Latabár yszemelynevy Endre yszemelynevy ykodvegy megállapította a közgyűlés sorrendjét. Kétszery Józsefet yszemelynevy kétszery józsef yszemelynevy Kétszery József yszemelynevy kétszery yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Kétszery yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy (62 éves) választották meg korelnöknek. Utána egy öt tagú igazoló bizottság alakult, melynek tagjai voltak: Miklóssy Gyula, yszemelynevy miklóssy gyula yszemelynevy Miklóssy Gyula yszemelynevy miklóssy yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Miklóssy yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy Várnai Fábián, yszemelynevy várnai fábián yszemelynevy Várnai Fábián yszemelynevy várnai yszemelynevy fábián yszemelynevy yszemelynevy Várnai yszemelynevy Fábián yszemelynevy ykodvegy Dernői Károly, yszemelynevy dernői károly yszemelynevy Dernői Károly yszemelynevy dernői yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Dernői yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy Vizváry Gyula yszemelynevy vizváry gyula yszemelynevy Vizváry Gyula yszemelynevy vizváry yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Vizváry yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy és Aranyossy Gyula. yszemelynevy aranyossy gyula yszemelynevy Aranyossy Gyula yszemelynevy aranyossy yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Aranyossy yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy Jegyzők: Bercsényi Béla yszemelynevy bercsényi béla yszemelynevy Bercsényi Béla yszemelynevy bercsényi yszemelynevy béla yszemelynevy yszemelynevy Bercsényi yszemelynevy Béla yszemelynevy ykodvegy és Eöry Gusztáv, yszemelynevy eöry gusztáv yszemelynevy Eöry Gusztáv yszemelynevy eöry yszemelynevy gusztáv yszemelynevy yszemelynevy Eöry yszemelynevy Gusztáv yszemelynevy ykodvegy összesen 47 képviselőt igazoltak. A kongresszus elnökévé Feleky Miklóst, yszemelynevy feleky miklós yszemelynevy Feleky Miklós yszemelynevy feleky yszemelynevy miklós yszemelynevy yszemelynevy Feleky yszemelynevy Miklós yszemelynevy ykodvegy alelnökké Miklóssy Gyulát yszemelynevy miklóssy gyula yszemelynevy Miklóssy Gyulá yszemelynevy miklóssy yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Miklóssy yszemelynevy Gyulá yszemelynevy ykodvegy választották meg. Többek hozzászólása után két bizottságot jelölt ki a kongresszus, melyeknek feladata lesz egyrészt a vidéki színészet rendezésének kérdését egybefoglalni és feldolgozni, másrészt pedig a nyugdíj alapszabályait ismertetni és kommentálni. E kettős bizottság azonnal megalakult. A színészet rendezésére delegált bizottság tagjai lettek: Fehérvári Antal, yszemelynevy fehérvári antal yszemelynevy Fehérvári Antal yszemelynevy fehérvári yszemelynevy antal yszemelynevy yszemelynevy Fehérvári yszemelynevy Antal yszemelynevy ykodvegy Follinusz János, yszemelynevy follinusz jános yszemelynevy Follinusz János yszemelynevy follinusz yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Follinusz yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy Miklóssy Gyula, yszemelynevy miklóssy gyula yszemelynevy Miklóssy Gyula yszemelynevy miklóssy yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Miklóssy yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy Bercsényi Béla, yszemelynevy bercsényi béla yszemelynevy Bercsényi Béla yszemelynevy bercsényi yszemelynevy béla yszemelynevy yszemelynevy Bercsényi yszemelynevy Béla yszemelynevy ykodvegy Bulyovszky Gyula, yszemelynevy bulyovszky gyula yszemelynevy Bulyovszky Gyula yszemelynevy bulyovszky yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Bulyovszky yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy Rajkay F. István, yszemelynevy rajkay f. istván yszemelynevy Rajkay F. István yszemelynevy rajkay yszemelynevy f. yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Rajkay yszemelynevy F. yszemelynevy István yszemelynevy yk Szigeti Imre, yszemelynevy szigeti imre yszemelynevy Szigeti Imre yszemelynevy szigeti yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Szigeti yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy Vezéry Ödön yszemelynevy vezéry ödön yszemelynevy Vezéry Ödön yszemelynevy vezéry yszemelynevy ödön yszemelynevy yszemelynevy Vezéry yszemelynevy Ödön yszemelynevy ykodvegy és Gárdonyi Antal. yszemelynevy gárdonyi antal yszemelynevy Gárdonyi Antal yszemelynevy gárdonyi yszemelynevy antal yszemelynevy yszemelynevy Gárdonyi yszemelynevy Antal yszemelynevy ykodvegy A nyugdíj-alapszabály kidolgozására választott bizottság tagjai lettek: Benedek József, yszemelynevy benedek józsef yszemelynevy Benedek József yszemelynevy benedek yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Benedek yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy ifj. Lendvay Márton, yszemelynevy ifj. lendvay márton yszemelynevy ifj. Lendvay Márton yszemelynevy ifj. yszemelynevy lendvay yszemelynevy márton yszemelynevy yszemelynevy ifj. yszemelynevy Lendvay yszemelynevy Márton ysz Szerdahelyi Kálmán, yszemelynevy szerdahelyi kálmán yszemelynevy Szerdahelyi Kálmán yszemelynevy szerdahelyi yszemelynevy kálmán yszemelynevy yszemelynevy Szerdahelyi yszemelynevy Kálmán yszemelynevy ykodvegy Újházi Ede, yszemelynevy újházi ede yszemelynevy Újházi Ede yszemelynevy újházi yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Újházi yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy Zádor Zoltán, yszemelynevy zádor zoltán yszemelynevy Zádor Zoltán yszemelynevy zádor yszemelynevy zoltán yszemelynevy yszemelynevy Zádor yszemelynevy Zoltán yszemelynevy ykodvegy Eőry Gusztáv, yszemelynevy eőry gusztáv yszemelynevy Eőry Gusztáv yszemelynevy eőry yszemelynevy gusztáv yszemelynevy yszemelynevy Eőry yszemelynevy Gusztáv yszemelynevy ykodvegy Kömives Imre, yszemelynevy kömives imre yszemelynevy Kömives Imre yszemelynevy kömives yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Kömives yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy Vizváry Gyula, yszemelynevy vizváry gyula yszemelynevy Vizváry Gyula yszemelynevy vizváry yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Vizváry yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy Szigetközy Zsigmond. yszemelynevy szigetközy zsigmond yszemelynevy Szigetközy Zsigmond yszemelynevy szigetközy yszemelynevy zsigmond yszemelynevy yszemelynevy Szigetközy yszemelynevy Zsigmond yszemelynevy ykodvegy Április 7-én az előbbi bizottság Pest vármegye ytelepulesy pest vármegye ytelepulesy Pest vármegye ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy tanácstermében, az utóbbi Lendvay Márton yszemelynevy lendvay márton yszemelynevy Lendvay Márton yszemelynevy lendvay yszemelynevy márton yszemelynevy yszemelynevy Lendvay yszemelynevy Márton yszemelynevy ykodvegy lakásán tartotta ülését. Április 8-án mindkét bizottság munkáját tárgyalta és fogadta el a kongresszus és megválasztották a központi kormánytanácsot, amelynek tagjai lettek: Szigligeti Ede, yszemelynevy szigligeti ede yszemelynevy Szigligeti Ede yszemelynevy szigligeti yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy Feleky Miklós, yszemelynevy feleky miklós yszemelynevy Feleky Miklós yszemelynevy feleky yszemelynevy miklós yszemelynevy yszemelynevy Feleky yszemelynevy Miklós yszemelynevy ykodvegy Bulyovszky Gyula, yszemelynevy bulyovszky gyula yszemelynevy Bulyovszky Gyula yszemelynevy bulyovszky yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Bulyovszky yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy Lendvay Márton, yszemelynevy lendvay márton yszemelynevy Lendvay Márton yszemelynevy lendvay yszemelynevy márton yszemelynevy yszemelynevy Lendvay yszemelynevy Márton yszemelynevy ykodvegy Szigeti Imre, yszemelynevy szigeti imre yszemelynevy Szigeti Imre yszemelynevy szigeti yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Szigeti yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy Szerdahelyi Kálmán, yszemelynevy szerdahelyi kálmán yszemelynevy Szerdahelyi Kálmán yszemelynevy szerdahelyi yszemelynevy kálmán yszemelynevy yszemelynevy Szerdahelyi yszemelynevy Kálmán yszemelynevy ykodvegy Molnár György, yszemelynevy molnár györgy yszemelynevy Molnár György yszemelynevy molnár yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy báró Orczy Bódog, yszemelynevy báró orczy bódog yszemelynevy báró Orczy Bódog yszemelynevy báró yszemelynevy orczy yszemelynevy bódog yszemelynevy yszemelynevy báró yszemelynevy Orczy yszemelynevy Bódog yszemelynevy yk Várady Gábor, yszemelynevy várady gábor yszemelynevy Várady Gábor yszemelynevy várady yszemelynevy gábor yszemelynevy yszemelynevy Várady yszemelynevy Gábor yszemelynevy ykodvegy Benedek József, yszemelynevy benedek józsef yszemelynevy Benedek József yszemelynevy benedek yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Benedek yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy Tóth Kálmán, yszemelynevy tóth kálmán yszemelynevy Tóth Kálmán yszemelynevy tóth yszemelynevy kálmán yszemelynevy yszemelynevy Tóth yszemelynevy Kálmán yszemelynevy ykodvegy Ribáry József, yszemelynevy ribáry józsef yszemelynevy Ribáry József yszemelynevy ribáry yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Ribáry yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy Paulay Ede, yszemelynevy paulay ede yszemelynevy Paulay Ede yszemelynevy paulay yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Paulay yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy Jókai Mór, yszemelynevy jókai mór yszemelynevy Jókai Mór yszemelynevy jókai yszemelynevy mór yszemelynevy yszemelynevy Jókai yszemelynevy Mór yszemelynevy ykodvegy Kendeffy Árpád, yszemelynevy kendeffy árpád yszemelynevy Kendeffy Árpád yszemelynevy kendeffy yszemelynevy árpád yszemelynevy yszemelynevy Kendeffy yszemelynevy Árpád yszemelynevy ykodvegy Latabár Endre, yszemelynevy latabár endre yszemelynevy Latabár Endre yszemelynevy latabár yszemelynevy endre yszemelynevy yszemelynevy Latabár yszemelynevy Endre yszemelynevy ykodvegy Follinusz János, yszemelynevy follinusz jános yszemelynevy Follinusz János yszemelynevy follinusz yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Follinusz yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy Miklóssy Gyula, yszemelynevy miklóssy gyula yszemelynevy Miklóssy Gyula yszemelynevy miklóssy yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Miklóssy yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy Fehérvári Antal, yszemelynevy fehérvári antal yszemelynevy Fehérvári Antal yszemelynevy fehérvári yszemelynevy antal yszemelynevy yszemelynevy Fehérvári yszemelynevy Antal yszemelynevy ykodvegy Kocsisovszky Jusztin, yszemelynevy kocsisovszky jusztin yszemelynevy Kocsisovszky Jusztin yszemelynevy kocsisovszky yszemelynevy jusztin yszemelynevy yszemelynevy Kocsisovszky yszemelynevy Jusztin yszemelynevy ykodvegy Bercsényi Béla, yszemelynevy bercsényi béla yszemelynevy Bercsényi Béla yszemelynevy bercsényi yszemelynevy béla yszemelynevy yszemelynevy Bercsényi yszemelynevy Béla yszemelynevy ykodvegy Gárdonyi Antal, yszemelynevy gárdonyi antal yszemelynevy Gárdonyi Antal yszemelynevy gárdonyi yszemelynevy antal yszemelynevy yszemelynevy Gárdonyi yszemelynevy Antal yszemelynevy ykodvegy Zádor Balla Zoltán, yszemelynevy zádor balla zoltán yszemelynevy Zádor Balla Zoltán yszemelynevy zádor yszemelynevy balla yszemelynevy zoltán yszemelynevy yszemelynevy Zádor yszemelynevy Balla yszemelynevy Zoltán yszemel E. Kovács Gyula, yszemelynevy e. kovács gyula yszemelynevy E. Kovács Gyula yszemelynevy e. yszemelynevy kovács yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy E. yszemelynevy Kovács yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodve Takács Ádám, yszemelynevy takács ádám yszemelynevy Takács Ádám yszemelynevy takács yszemelynevy ádám yszemelynevy yszemelynevy Takács yszemelynevy Ádám yszemelynevy ykodvegy Breznay Geiza, yszemelynevy breznay geiza yszemelynevy Breznay Geiza yszemelynevy breznay yszemelynevy geiza yszemelynevy yszemelynevy Breznay yszemelynevy Geiza yszemelynevy ykodvegy Vizváry Gyula, yszemelynevy vizváry gyula yszemelynevy Vizváry Gyula yszemelynevy vizváry yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Vizváry yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy Szigetközy Zsigmond, yszemelynevy szigetközy zsigmond yszemelynevy Szigetközy Zsigmond yszemelynevy szigetközy yszemelynevy zsigmond yszemelynevy yszemelynevy Szigetközy yszemelynevy Zsigmond yszemelynevy ykodvegy Beödy Gábor yszemelynevy beödy gábor yszemelynevy Beödy Gábor yszemelynevy beödy yszemelynevy gábor yszemelynevy yszemelynevy Beödy yszemelynevy Gábor yszemelynevy ykodvegy és Zöldy Miklós. yszemelynevy zöldy miklós yszemelynevy Zöldy Miklós yszemelynevy zöldy yszemelynevy miklós yszemelynevy yszemelynevy Zöldy yszemelynevy Miklós yszemelynevy ykodvegy Ezzel lezajlott a színészek első kongresszusa és megalakult a Magyar Színészkebelzet, yintezmenyy magyar színészkebelzet yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy színészkebelzet yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy melynek későbbi cime: Magyar Színészek Egyesülete, yintezmenyy magyar színészek egyesülete yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy színészek yintezmenyy egyesülete yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy majd Magyar Országos Színészegyesület, yintezmenyy magyar országos színészegyesület yintezmenyy Magyar O yintezmenyy magyar yintezmenyy országos yintezmenyy színészegyesület yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy O yintezmenyy ykodvegy végül pedig Országos Színészegyesület yintezmenyy országos színészegyesület yintezmenyy Országos yintezmenyy országos yintezmenyy színészegyesület yintezmenyy yintezmenyy Országos yintezmenyy ykodvegy lett. 1871-ben már 45 színtársulat tartozott a kebelzet fennhatósága alá. Az alakulás célja volt a magyar színészet rendezése, fölvirágoztatása, anyagi, erkölcsi és művészi jólétének előmozdítása, tagjainak betegség vagy szerencsétlenség esetén segélyezése, vagy a szinipályán eltöltött meghatározott évek után nyugdíjat, özvegynek és árvának pedig özvegyi segélyt, illetve árvanevelési járulékot folyósítani. A megalakulást az alanti belügyminiszteri leirat erősítette meg: „Tekintetes Feleky Miklós yszemelynevy feleky miklós yszemelynevy Feleky Miklós yszemelynevy feleky yszemelynevy miklós yszemelynevy yszemelynevy Feleky yszemelynevy Miklós yszemelynevy ykodvegy urnák, mint a magyar színész-kongresszus elnökének, Pesten. pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Tekintetes Ur! Midőn tekintetes uraságodat folyó hó 18-án beadott kérelmére arról értesíteném, hogy a magyar szinészkebelzet és kölcsönös segélyegylet, illetőleg nyugdíjintézet alapszabályait a szokásos láttamozási záradékkal ellátva Pest pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy város közönségéhez, mint az egylet székhelyének hatóságához leküldöttem, egyszersmind azon reményemnek adok kifejezést, hogy a központi kormánytanácstól becses adatokat és javaslatokat nyerendek arrá nézve, hogy ezen művészeti, erkölcsi s. nemzetiségi tekintetben oly fontos ügy a törvényhozás utján mielőbo megoldást nyerhessen: addig is fenntartom magamnak a felmerülő egyes esetekben a központi kormánytanács szakszerű véleményezését igénybe vehetni. Budán,. buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy 1871 évi június hó 2-án. Tóth Vilmos yszemelynevy tóth vilmos yszemelynevy Tóth Vilmos yszemelynevy tóth yszemelynevy vilmos yszemelynevy yszemelynevy Tóth yszemelynevy Vilmos yszemelynevy ykodvegy s.k. 1871.október 2-án xtalanevtizedx 1885 „A Színpad yintezmenyy a színpad yintezmenyy A Színp yintezmenyy a yintezmenyy színpad yintezmenyy yintezmenyy A yintezmenyy Színp yintezmenyy ykodvegy már mint a „Magyar Színészkebelzet yintezmenyy magyar színészkebelzet yintezmenyy Magyar yintezmenyy magyar yintezmenyy színészkebelzet yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy ykodvegy hivatalos közlönye jelent meg. 1881 xevtizedx 1885 óta az egyesület saját kiadásában megjelenő „Színészek Lapja yintezmenyy színészek lapja yintezmenyy Színésze yintezmenyy színészek yintezmenyy lapja yintezmenyy yintezmenyy Színésze yintezmenyy ykodvegy az intézet hivatalos közlönye. 1880. január 1-től már rendszeres nyugdíjat folyósít. Az intézet 1871- xevtizedx 1875 től xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 1907-ig xevtizedx 1905 a belügyminisztérium, 1907-től pedig a kultuszminisztérium közvetlen fennhatósága alatt áll. (Erődi Jenő.) yszemelynevy erődi jenő yszemelynevy Erődi Jenő yszemelynevy erődi yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Erődi yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy Időközben az egyesület autonómiája annyira kiépült és szélesbedett, hogy közvetlen közigazgatási fóruma lett a vidéki színészetnek. Csak az lehet vidéki szinész vagy színigazgató, aki az Országos Színészegyesület yintezmenyy országos színészegyesület yintezmenyy Országos yintezmenyy országos yintezmenyy színészegyesület yintezmenyy yintezmenyy Országos yintezmenyy ykodvegy tagja, aki a jogosítványt a működésre innen megkapja. Az Országos Színészegyesület yintezmenyy országos színészegyesület yintezmenyy Országos yintezmenyy országos yintezmenyy színészegyesület yintezmenyy yintezmenyy Országos yintezmenyy ykodvegy tehát a munkaadók (színigazgatók) és a munkavállalók (színészek) közös autonóm szervezete. Tagjai 4 csoportra oszlanak: rendes, gyakorlatos, működési engedélyes és nyugdíjas tagokra. Működési engedélyes tagok azok, akik előzetes szakképzettség nélkül, de kellő készséggel rendelkezve, kórusban való működésre kapnak engedélyt. Engedélyük lejárta után nyilvános vizsga alapján nyerhetnek gyakorlati engedélyt, majd ennek lejárta után ujabb vizsga alapján lesznek rendes tagok. Valamely kormányhatóságilag engedélyezett szinészképző iskolát végzett és oklevelet nyert növendék diplomája alapján lesz gyakorlatos, illetve rendes tag. A rendes tag, ha férfi: 23, ha nő: 20 éves korától a nyugdíjintézetnek is kötelezett tagja. 1890-ben xevtizedx 1895 építette fel az Országos Színészegyesület yintezmenyy országos színészegyesület yintezmenyy Országos yintezmenyy országos yintezmenyy színészegyesület yintezmenyy yintezmenyy Országos yintezmenyy ykodvegy részben közadakozásból, Részben állami és fővárosi főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy támogatással, de főleg saját erejéből nyugdíj intézeti bérházát, VIII. Baross-tér 9. alatt, ahol azóta működik az intézet. 1894-ben Nagysurányban xtalanevtizedx 1905 ytelepulesy nagysurány ytelepulesy Nagysurány ymegyey nyitra megye ykodvegy menházat létesített elaggott tagjai részére. 1903-ban xevtizedx 1905 alapította xtalanevtizedx 1915 szinészképző iskoláját, melynek hivatása a magyar szinészet kellő utánpótlásáról gondoskodni. (Országos Színészegyesüle Színészképző Iskolája, yintezmenyy országos színészegyesüle színészképző iskolája yintezmenyy Országos yintezmenyy országos yintezmenyy színészegyesüle yintezmenyy színészképző yintezmenyy iskolája yintezmenyy yintezmenyy O Budapest, Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy V. Lipót-körut 1.) Még régebben állította fel saját kebelében a szerződtetési ügynökséget, melynek célja, hogy tagjainak elhelyezkedését (szerződtetések közvetítését) megkönnyítse. Az irodalmi ügynökséget, hogy szinigazgatóit minél gyorsabban és minél olcsóbban színdarabokkal láthassa el. A kommunizmus alatt a féktelen terror arra kényszerítette az Országos Színészegyesületet, yintezmenyy országos színészegyesület yintezmenyy Országos yintezmenyy országos yintezmenyy színészegyesület yintezmenyy yintezmenyy Országos yintezmenyy ykodvegy hogy 1919. xevtizedx 1915 április 16-án kimondotta feloszlását és a Budapesti Színészek Szövetségével yintezmenyy budapesti színészek szövetsége yintezmenyy Budapest yintezmenyy budapesti yintezmenyy színészek yintezmenyy szövetsége yintezmenyy yintezmenyy Budapest yintezmenyy ykodvegy együtt megalakult a Szinészszakszervezet. A nyugdíjintézet azonban tovább is önállóan működött. 1919. augusztus xtalanevtizedx 1925 23-án a Színészegyesület yintezmenyy színészegyesület yintezmenyy Színésze yintezmenyy színészegyesület yintezmenyy yintezmenyy Színésze yintezmenyy ykodvegy ismét folytatta rövid időre megszakadt működését. Igazoló eljárás alá vonta összes tagjait és kiselejtezve magából a bűnösöket, teljes erővel hozzáfogott az újjáépítéshez. 1922-ben xevtizedx 1925 felállította a Propaganda osztályát (B. Kovács Andor yszemelynevy b. kovács andor yszemelynevy B. Kovács Andor yszemelynevy b. yszemelynevy kovács yszemelynevy andor yszemelynevy yszemelynevy B. yszemelynevy Kovács yszemelynevy Andor yszemelynevy ykodve vezetésével), melynek célja alapító és pártoló tagok gyűjtése, a színészet, valamint az Országos Szinészegyesület és Nyugdíjintézete yintezmenyy országos szinészegyesület és nyugdíjintézete yintezmenyy Országos yintezmenyy országos yintezmenyy szinészegyesület yintezmenyy és yintezmenyy nyugdíjintézete yintezmenyy yintezmenyy Orszá tekintélyének, népszerűségének és anyagi alapjainak növelése és erősítése hangversenyek rendezésével, propaganda kiadványok terjesztésével stb.- vel. Így például hamarosan népszerű lett az évenként megjelenő Színésztörténelmi naptár, yintezmenyy színésztörténelmi naptár yintezmenyy Színészt yintezmenyy színésztörténelmi yintezmenyy naptár yintezmenyy yintezmenyy Színészt yintezmenyy ykodvegy amelynek szövegét az Erődi Jenő yszemelynevy erődi jenő yszemelynevy Erődi Jenő yszemelynevy erődi yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Erődi yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy által felkutatott színészettörténeti adatok teszik. Rendkívül nagy sikert ért el az 1928-ban „Mit vesztett a magyar színészet Trianon által ycimy mit vesztett a magyar színészet trianon által ycimy Mit vesztett a magyar színészet Trianon által ycimy mit ycimy vesztett ycimy a ycimy magyar ycimy színészet ycimy trianon ycimy által ycimy címen kiadott térkép (szerk. Erődi Jenő), yszemelynevy erődi jenő yszemelynevy Erődi Jenő yszemelynevy erődi yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Erődi yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy mely szemléltetően ábrázolta azt a nagy igaztalan veszteséget, mely az ország megcsonkítása által hazánkat és a magyar színészetet érte. Ezen öt nyelvű szöveggel megjelent nagy falitérképet a világ minden tájára küldte szét az Országos Színészegyesület, yintezmenyy országos színészegyesület yintezmenyy Országos yintezmenyy országos yintezmenyy színészegyesület yintezmenyy yintezmenyy Országos yintezmenyy ykodvegy mindenütt élénk visszhangot keltve. E térkép kiadásával és terjesztésével az Országos Színészegyesület yintezmenyy országos színészegyesület yintezmenyy Országos yintezmenyy országos yintezmenyy színészegyesület yintezmenyy yintezmenyy Országos yintezmenyy ykodvegy élénk részt vett a revíziós gondolat terjesztésében, mit számtalan külföldi és hazai testület és közéleti tényező elismerő sorai bizonyítanak. Ugyancsak a propaganda osztály utján adta ki az Országos Színészegyesület yintezmenyy országos színészegyesület yintezmenyy Országos yintezmenyy országos yintezmenyy színészegyesület yintezmenyy yintezmenyy Országos yintezmenyy ykodvegy a négykötetes nagy Színművészeti Lexikont, ycimy színművészeti lexikon ycimy Színművészeti Lexikon ycimy színművészeti ycimy lexikon ycimy ycimy Színművészeti ycimy Lexikon ycimy ykodvegy mely, hatalmas, úttörő irodalmi munkával eléggé el nem ismertető szolgálatot tett a magyar szakirodalomnak és magának a magyar színészetnek. Sajnos, a háború és annak szomorú következményei az Országos Színészegyesületet és Nyugdíjintézetét yintezmenyy országos színészegyesületet és nyugdíjintézete yintezmenyy Országos yintezmenyy országos yintezmenyy színészegyesületet yintezmenyy és yintezmenyy nyugdíjintézete yintezmenyy yintezmenyy O is erősen megrendítették. Míg békebeli vagyona megközelítette a 3 millió koronát, most vagyona mindössze 482.710.24 pengő. S míg az ország megcsonkításával elvesztette működési és jövedelmi területének kétharmadát, terheiben ma is a volt egész országra terjednek ki kötelezettségei, mert a nyugdíjakat az elszakított területekre is folyósítja, anélkül, hogy onnan bármi jövedelme lenne, s míg 1914-ben, xevtizedx 1915 a háború kitörésekor 112 nyugdíjas, özvegy és árva ellátásáról kellett gondoskodnia, ma ezek száma 820-ra emelkedett és míg békében 35-38 színtársulata volt, ma mindössze 18 színtársulata működik vidéken. Az intézet elnökei és alelnökei időrendi sorban: Elnökök: Ribáry József yszemelynevy ribáry józsef yszemelynevy Ribáry József yszemelynevy ribáry yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Ribáry yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy 1871-1890-ig, xevtizedx 1895 innen örökös tiszteletbeli elnök. Feleky Miklós, yszemelynevy feleky miklós yszemelynevy Feleky Miklós yszemelynevy feleky yszemelynevy miklós yszemelynevy yszemelynevy Feleky yszemelynevy Miklós yszemelynevy ykodvegy 1891-92- innen örökös tiszteletbeli elnökhelyettes. Stesser József, yszemelynevy stesser józsef yszemelynevy Stesser József yszemelynevy stesser yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Stesser yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy 1892, Kaffka László yszemelynevy kaffka lászló yszemelynevy Kaffka László yszemelynevy kaffka yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Kaffka yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy 1893-96, Pázmándy Dénes yszemelynevy pázmándy dénes yszemelynevy Pázmándy Dénes yszemelynevy pázmándy yszemelynevy dénes yszemelynevy yszemelynevy Pázmándy yszemelynevy Dénes yszemelynevy ykodvegy 1897-98, Molnár xtalanevtizedx 1905 László yszemelynevy molnár lászló yszemelynevy Molnár László yszemelynevy molnár yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy 1899-1900, xevtizedx 1905 Ditrói xtalanevtizedx 1915 Mór yszemelynevy ditrói mór yszemelynevy Ditrói Mór yszemelynevy ditrói yszemelynevy mór yszemelynevy yszemelynevy Ditrói yszemelynevy Mór yszemelynevy ykodvegy 1901-1917. xevtizedx 1915 Szilágyi Vilmos yszemelynevy szilágyi vilmos yszemelynevy Szilágyi Vilmos yszemelynevy szilágyi yszemelynevy vilmos yszemelynevy yszemelynevy Szilágyi yszemelynevy Vilmos yszemelynevy ykodvegy 1917-26, Stella xtalanevtizedx 1925 Gyula yszemelynevy stella gyula yszemelynevy Stella Gyula yszemelynevy stella yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Stella yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy 1926-31. xevtizedx 1925 (megh.), (Halála után Sebestyén Géza.) yszemelynevy sebestyén géza yszemelynevy Sebestyén Géza yszemelynevy sebestyén yszemelynevy géza yszemelynevy yszemelynevy Sebestyén yszemelynevy Géza yszemelynevy ykodvegy — Alelnökök: Feleky Miklós yszemelynevy feleky miklós yszemelynevy Feleky Miklós yszemelynevy feleky yszemelynevy miklós yszemelynevy yszemelynevy Feleky yszemelynevy Miklós yszemelynevy ykodvegy 1871-1891, xevtizedx 1895 Ódry Lehel yszemelynevy ódry lehel yszemelynevy Ódry Lehel yszemelynevy ódry yszemelynevy lehel yszemelynevy yszemelynevy Ódry yszemelynevy Lehel yszemelynevy ykodvegy 1881-83, xevtizedx 1885 dr. Váradi Antal yszemelynevy dr. váradi antal yszemelynevy dr. Váradi Antal yszemelynevy dr. yszemelynevy váradi yszemelynevy antal yszemelynevy yszemelynevy dr. yszemelynevy Váradi yszemelynevy Antal yszemelynevy yk 1884-89, Lukácsy Sándor yszemelynevy lukácsy sándor yszemelynevy Lukácsy Sándor yszemelynevy lukácsy yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Lukácsy yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy 1888, 1890-91, xevtizedx 1895 Caffka László yszemelynevy caffka lászló yszemelynevy Caffka László yszemelynevy caffka yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Caffka yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy 1890-91, Horváth Zoltán yszemelynevy horváth zoltán yszemelynevy Horváth Zoltán yszemelynevy horváth yszemelynevy zoltán yszemelynevy yszemelynevy Horváth yszemelynevy Zoltán yszemelynevy ykodvegy 1892, Pázmándy Dénes yszemelynevy pázmándy dénes yszemelynevy Pázmándy Dénes yszemelynevy pázmándy yszemelynevy dénes yszemelynevy yszemelynevy Pázmándy yszemelynevy Dénes yszemelynevy ykodvegy 1892, 1894-96, Szalay Imre yszemelynevy szalay imre yszemelynevy Szalay Imre yszemelynevy szalay yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Szalay yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy 1893, Vidor Pál, yszemelynevy vidor pál yszemelynevy Vidor Pál yszemelynevy vidor yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Vidor yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy 1893-95. Ditrói Mór yszemelynevy ditrói mór yszemelynevy Ditrói Mór yszemelynevy ditrói yszemelynevy mór yszemelynevy yszemelynevy Ditrói yszemelynevy Mór yszemelynevy ykodvegy 1896-98, 1900. xevtizedx 1905 Molnár László yszemelynevy molnár lászló yszemelynevy Molnár László yszemelynevy molnár yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy 1897, xevtizedx 1895 1904-1912, xevtizedx 1915 1917-1921, xevtizedx 1925 Rátkay László, yszemelynevy rátkay lászló yszemelynevy Rátkay László yszemelynevy rátkay yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Rátkay yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy 1898, xevtizedx 1895 Rónaszéki Gusztáv yszemelynevy rónaszéki gusztáv yszemelynevy Rónaszéki Gusztáv yszemelynevy rónaszéki yszemelynevy gusztáv yszemelynevy yszemelynevy Rónaszéki yszemelynevy Gusztáv yszemelynevy ykodvegy 1899, 1901-1907, xevtizedx 1905 dr. Komor Gyula yszemelynevy dr. komor gyula yszemelynevy dr. Komor Gyula yszemelynevy dr. yszemelynevy komor yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy dr. yszemelynevy Komor yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodve 1899, xevtizedx 1895 Herczeg xtalanevtizedx 1905 Ferenc yszemelynevy herczeg ferenc yszemelynevy Herczeg Ferenc yszemelynevy herczeg yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Herczeg yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy 1900-1903, xevtizedx 1905 Szilágyi xtalanevtizedx 1915 Vilmos yszemelynevy szilágyi vilmos yszemelynevy Szilágyi Vilmos yszemelynevy szilágyi yszemelynevy vilmos yszemelynevy yszemelynevy Szilágyi yszemelynevy Vilmos yszemelynevy ykodvegy 1907-1913, xevtizedx 1915 Komjáthy János yszemelynevy komjáthy jános yszemelynevy Komjáthy János yszemelynevy komjáthy yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Komjáthy yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy 1912-13, Szendrey Mihály yszemelynevy szendrey mihály yszemelynevy Szendrey Mihály yszemelynevy szendrey yszemelynevy mihály yszemelynevy yszemelynevy Szendrey yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy 1910-18, Vidor Dezső yszemelynevy vidor dezső yszemelynevy Vidor Dezső yszemelynevy vidor yszemelynevy dezső yszemelynevy yszemelynevy Vidor yszemelynevy Dezső yszemelynevy ykodvegy 1910-17, Sebestyén xtalanevtizedx 1925 xtalanevtizedx 1935 Géza yszemelynevy sebestyén géza yszemelynevy Sebestyén Géza yszemelynevy sebestyén yszemelynevy géza yszemelynevy yszemelynevy Sebestyén yszemelynevy Géza yszemelynevy ykodvegy 1913-924,1930- xevtizedx 1935 Hidvéghy Ernő yszemelynevy hidvéghy ernő yszemelynevy Hidvéghy Ernő yszemelynevy hidvéghy yszemelynevy ernő yszemelynevy yszemelynevy Hidvéghy yszemelynevy Ernő yszemelynevy ykodvegy 1921-24, xevtizedx 1925 Rózsahegyi xtalanevtizedx 1935 Kálmán yszemelynevy rózsahegyi kálmán yszemelynevy Rózsahegyi Kálmán yszemelynevy rózsahegyi yszemelynevy kálmán yszemelynevy yszemelynevy Rózsahegyi yszemelynevy Kálmán yszemelynevy ykodvegy 1924-1930, xevtizedx 1935 Stella Gyula yszemelynevy stella gyula yszemelynevy Stella Gyula yszemelynevy stella yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Stella yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy elnökhelyettes 1920-26, xevtizedx 1925 Kardoss Géza yszemelynevy kardoss géza yszemelynevy Kardoss Géza yszemelynevy kardoss yszemelynevy géza yszemelynevy yszemelynevy Kardoss yszemelynevy Géza yszemelynevy ykodvegy 1927, Remete Géza yszemelynevy remete géza yszemelynevy Remete Géza yszemelynevy remete yszemelynevy géza yszemelynevy yszemelynevy Remete yszemelynevy Géza yszemelynevy ykodvegy 1927-30, Herczeg xtalanevtizedx 1935 Vilmos yszemelynevy herczeg vilmos yszemelynevy Herczeg Vilmos yszemelynevy herczeg yszemelynevy vilmos yszemelynevy yszemelynevy Herczeg yszemelynevy Vilmos yszemelynevy ykodvegy 1931. xevtizedx 1935 1931. ápr. hóban ünnepelte meg az Országos Színészegyesület yintezmenyy országos színészegyesület yintezmenyy Országos yintezmenyy országos yintezmenyy színészegyesület yintezmenyy yintezmenyy Országos yintezmenyy ykodvegy fennállásának 60-ik évfordulóját. E 60 év minden munkássága a magyar kultúra szolgálatában telt el. A magyar színészet megszervezésében, rendezésében, már a világviszonylatban is elismert névre való fejlesztésében, az idegen nyelvű színészet megszüntetésében, a színigazgatók, színtársulatok és az egyes színészek művészi, anyagi és erkölcsi jólétének előmozdításában, Öreg napjaik biztosításában, sőt a magyar drámairodalom világnivóra történt fejlődésében elsőrendűen fontos tényező volt és az ma is, az Országos Színészegyesület. yintezmenyy országos színészegyesület yintezmenyy Országos yintezmenyy országos yintezmenyy színészegyesület yintezmenyy yintezmenyy Országos yintezmenyy ykodvegy Tagjai a kultúra fegyverével harcolnak a magyar dicsőségért, de ha kell: karddal cserélték fel a lantot és vérük hullásával pecsételték meg hazaszeretetüket. A világháborúban 500 tagunk teljesített katonai szolgálatot és 36 hősi halott emlékét hirdeti az egyesület székháza falában ehelyezett emléktábla, a melyet B. Kovács Andor, yszemelynevy b. kovács andor yszemelynevy B. Kovács Andor yszemelynevy b. yszemelynevy kovács yszemelynevy andor yszemelynevy yszemelynevy B. yszemelynevy Kovács yszemelynevy Andor yszemelynevy ykodve a propagandaosztály vezetője kezdeményezeit és fejezett be. A dicső, érdemekben gazdag mult ad erőt a további küzdéshez egy szebb és jobb jövőért. (Stella Gyula.) yszemelynevy stella gyula yszemelynevy Stella Gyula yszemelynevy stella yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Stella yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy stella gyula szin_IV.0340.pdf IV

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Színészegyesület és Nyugdíjintézete - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

INTEZMENY

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0340.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0340.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31377.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Színészegyesület és Nyugdíjintézete

Szócikk: Színészegyesület és Nyugdíjintézete (Országos) Az 1830-as évek derekán, mikor a magyar színészet már mind biztosabb talajra tett szert hazánkban, mikor nagyobb városaink már templomokat építettek Thália tiszteletére, olvashattunk itt-ott oly mozgalom megindításáról, mely a színészi jövő megerősítését célozta. Az első ilynemű óhaj Szákfy Józsefé, a régi küzdő, sokat nélkülöző bajnoké, aki már 1835-ben gondoskodni szeretett volna egy színészi nyugdíjról. Valószínűleg ő volt az első, aki eszméjét cikk keretében, is kifejtette, amely később a „Hortobágy c. debreceni lap 1866. április 8., 16. és 19-iki számában is megjelent. Oly mozgalom azonban, mely a színészet egyetemét együttes cselekvésre buzdította volna — ez időtájt nem volt még észlelhető, pedig a 40-es évek erre alkalmasak lettek volna, mert akkor már szép múltra tekinthetett vissza a magyar színészet, — már megvolt az állandó pesti Nemzeti Színház, több vidéki színház is épült, voltak jelesebb művészeink és a színműirodalom terén is tapasztalhattunk már önállóságot. Sajnos, voltak azonban kilengések is. Meg kell állapítanunk, hogy az úgynevezett ripacs élet nagyon sokat ártott a komoly törekvésű és nemes hivatású, biztató jövőt ígérő magyar színjátszásnak. A 40-es évek egykori lapjai bőven emlékeznek meg a ripacskodó színészek visszaéléseiről. Ezek a semmirekellők minden hivatás és képzettség nélkül gombamódra lepték el az országot, a közönséget elriasztották a szinpártolástól és rossz „renomét hagytak mindenütt maguk után. Petőfi, aki tudvalevőleg Rónai néven állt be színésznek, Sepsy Károly társulatánál 1841-ben, Ozorán, Tolna megyében, igen jellemzően írja meg a ripacsok életét egyik versében, mikor többek között így szól: „Nem hiszem, hogy a színészetet Becsülni fogják, míg az befogad Minden bitangot, gaz sehonnait, Kik e világnak söpredékei, S itten keresnek biztos menhelyet, A jobb érzésű színészek már régen szerették volna a ripacsoktól megtisztítani a színészetet, de ezekkel elbánni nehéz volt. De nemcsak a színészet rendezése, hanem a nyugdíj kérdése is egyre gyakrabban szóbeszéd tárgya volt a színészet körében és az újságok hasábjain, különösen akkor, ha egy-egy érdemesebb színész elhunyt. Midőn Jancsó Pál meghalt, nekrológjában az „Erdélyi Híradó (1845. dec. 5.) ezeket írja: „Az ősz bajnok halála több gondolatot költ fel bennünk : hogy a magyar színész sorsa még mily szomorító . . . hogy mily szükség volna egy színész nyugdíjpénztárra. — Érthető, hogy ez időtől kezdve mind gyakrabban olvashattunk cikkeket a színészek rokkantságára vonatkozólag, hiszen akkor már körülbelül 300 színész működött az országban, akik közül már többen munkaképtelenek lettek. A „Pesti Divatlap is megemlékezik 1847-ben a nyugdíjkérdésről. A cikket Sepsy Károly (Petőfi volt igazgatója) írta a 37-ik szám, 1161-ik oldalán. Ő úgy gondolja, hogy a kormány által kinevezett színigazgatók minden évben egy-egy előadás jövedelmét tartozzanak az intézetnek adni. 1856-ban a „Magyar Sajtó-ban Havi Mihály ír cikket egy segélyintézet létesítéséről, ugyanott Futó János is cikkezik, (98., 225., 236. szám). 1857. december 1-én Fejér Károly ungvári színigazgató az első, aki 40 forintot adományoz a vidéki színészet nyugdíjalapjára. (Lásd „Napkelet, 1858. 4. sz. 63. oldal) Ugyanezen lapban Futó János (25. szám) ismét cikkezik „A vidéki színészek nyugdíjaztatása cím alatt. A jó szándék azonban csak jó szándék maradt, semmi komoly jellegű mozgalom nem indult meg, még ez időben, de a láng, melyet itt-ott élesztgettek, nem aludt el. 1863-ban Molnár György röpiratot adott ki, melyben kéri a vidéki színészeket, adjanak engedélyt részére egy szini nyugdíj- és segélyintézet megalapítására, de — talán fölösleges is mondanunk — ez a vállalkozás is meddő maradt; azonban a lelkes Molnár nem hagyta tervét elaludni; egy pár év múlva újra kiadott egy újabb röpiratot, melynek címe volt: „III. Napoleon és a színházi szabadság, melyben ismét a nyugdíj kérdést feszegette, külföldi tapasztalataival fűszerezve. A színészet egyeteme azonban még mindig nem reagált az üdvös javaslatokra. Csak a debreceniek jutottak célhoz, mert ők már 1867. okt. 1-én megalakították a saját kezelésű nyugdíjintézetüket, melynek 1875-ben már 21004 forint 78 krajcár tőkéje volt. E körülmény, valamint az is, hogy egy-egy jelentősebb városban szinügyi egyletek alakultak, végre élénkebb megmozdulásra bírta a magyar színészeket. Kitűnő alkalom volt erre Rajkay (Friebeisz) István szerkesztésében „A Színpad című szaklap megindítása, 1869. november 29-én. Rajkay állandóan ébren tartotta az eszmét s a lelkes cikkek természetesen nem maradtak hatás nélkül, mind több és több érdemes szakember szól hozzá a kérdéshez és az elvetett mag kezd csírázni. A Színpad következő számaiban mind sűrűbben cikkeznek , Szathmáry Károly, Kovács István, Zádor Balla Zoltán, Jakab Zoltán, Győrffy Antal, Molnár György, Ódry Lehel, Lukácsy Sándor, Pataky Ferenc, Császár Miklós, Szerdahelyi Kálmán, Tóth Ede, Deésy Zsigmond, Egressy Ákos, s mind a színészet központi szervezetének és nyugdíjintézetének mielőbbi felállítását és ezzel kapcsolatban a magyar színészet rendezését sürgették. Folytatódik az agitáció az 1871-ik esztendőben is, már egyre szaporodnak. A „Színpad útján érkezett adományok a létesítendő nyugdíjalap javára. Győry Vilmos a „Közönyt közönnyel fordítási jogdíját, 10 forintot ajánlott fel. Budalvovszkyné Szilágyi Lilla 5 forinttal. Tóth Béla színigazgató 10 forint 20 krajcár gyűjtéssel, Fektér Ferenc tenorista 3 forint adománnyal, Follinusz János, Szabó Sándor, Bulyovszky Gyula, Károlyi Lajos, Fehérvári Antal, Fanda és Frohner nyomdászok 5-5 forinttal, Kocsiszovszky Jusztin társulata 9 forinttal, maga az igazgató 100 forinttal, a Nemzeti Színház a Várszínházban tartott „Gauthier Margit előadásának jövedelmével, 300 forinttal szaporították a nyugdíj tőkét. Közben egyre sürgették az érdekeltek és illetékesek egy alakuló kongresszus összehívását, míg végre 1871. április 5-én az ország minden részéből összejöttek Pesten a színészek és előzetes ismerkedési estély után másnap, április 6-án reggel 10 órától a Nemzeti szálloda nagytermében megtartották az első gyűlést. Latabár Endre megállapította a közgyűlés sorrendjét. Kétszery Józsefet (62 éves) választották meg korelnöknek. Utána egy öt tagú igazoló bizottság alakult, melynek tagjai voltak: Miklóssy Gyula, Várnai Fábián, Dernői Károly, Vizváry Gyula és Aranyossy Gyula. Jegyzők: Bercsényi Béla és Eöry Gusztáv, összesen 47 képviselőt igazoltak. A kongresszus elnökévé Feleky Miklóst, alelnökké Miklóssy Gyulát választották meg. Többek hozzászólása után két bizottságot jelölt ki a kongresszus, melyeknek feladata lesz egyrészt a vidéki színészet rendezésének kérdését egybefoglalni és feldolgozni, másrészt pedig a nyugdíj alapszabályait ismertetni és kommentálni. E kettős bizottság azonnal megalakult. A színészet rendezésére delegált bizottság tagjai lettek: Fehérvári Antal, Follinusz János, Miklóssy Gyula, Bercsényi Béla, Bulyovszky Gyula, Rajkay F. István, Szigeti Imre, Vezéry Ödön és Gárdonyi Antal. A nyugdíj-alapszabály kidolgozására választott bizottság tagjai lettek: Benedek József, ifj. Lendvay Márton, Szerdahelyi Kálmán, Újházi Ede, Zádor Zoltán, Eőry Gusztáv, Kömives Imre, Vizváry Gyula, Szigetközy Zsigmond. Április 7-én az előbbi bizottság Pest vármegye tanácstermében, az utóbbi Lendvay Márton lakásán tartotta ülését. Április 8-án mindkét bizottság munkáját tárgyalta és fogadta el a kongresszus és megválasztották a központi kormánytanácsot, amelynek tagjai lettek: Szigligeti Ede, Feleky Miklós, Bulyovszky Gyula, Lendvay Márton, Szigeti Imre, Szerdahelyi Kálmán, Molnár György, báró Orczy Bódog, Várady Gábor, Benedek József, Tóth Kálmán, Ribáry József, Paulay Ede, Jókai Mór, Kendeffy Árpád, Latabár Endre, Follinusz János, Miklóssy Gyula, Fehérvári Antal, Kocsisovszky Jusztin, Bercsényi Béla, Gárdonyi Antal, Zádor Balla Zoltán, E. Kovács Gyula, Takács Ádám, Breznay Geiza, Vizváry Gyula, Szigetközy Zsigmond, Beödy Gábor és Zöldy Miklós. Ezzel lezajlott a színészek első kongresszusa és megalakult a Magyar Színészkebelzet, melynek későbbi cime: Magyar Színészek Egyesülete, majd Magyar Országos Színészegyesület, végül pedig Országos Színészegyesület lett. 1871-ben már 45 színtársulat tartozott a kebelzet fennhatósága alá. Az alakulás célja volt a magyar színészet rendezése, fölvirágoztatása, anyagi, erkölcsi és művészi jólétének előmozdítása, tagjainak betegség vagy szerencsétlenség esetén segélyezése, vagy a szinipályán eltöltött meghatározott évek után nyugdíjat, özvegynek és árvának pedig özvegyi segélyt, illetve árvanevelési járulékot folyósítani. A megalakulást az alanti belügyminiszteri leirat erősítette meg: „Tekintetes Feleky Miklós urnák, mint a magyar színész-kongresszus elnökének, Pesten. Tekintetes Ur! Midőn tekintetes uraságodat folyó hó 18-án beadott kérelmére arról értesíteném, hogy a magyar szinészkebelzet és kölcsönös segélyegylet, illetőleg nyugdíjintézet alapszabályait a szokásos láttamozási záradékkal ellátva Pest város közönségéhez, mint az egylet székhelyének hatóságához leküldöttem, egyszersmind azon reményemnek adok kifejezést, hogy a központi kormánytanácstól becses adatokat és javaslatokat nyerendek arrá nézve, hogy ezen művészeti, erkölcsi s. nemzetiségi tekintetben oly fontos ügy a törvényhozás utján mielőbo megoldást nyerhessen: addig is fenntartom magamnak a felmerülő egyes esetekben a központi kormánytanács szakszerű véleményezését igénybe vehetni. Budán,. 1871 évi június hó 2-án. Tóth Vilmos s.k. 1871.október 2-án „A Színpad már mint a „Magyar Színészkebelzet hivatalos közlönye jelent meg. 1881 óta az egyesület saját kiadásában megjelenő „Színészek Lapja az intézet hivatalos közlönye. 1880. január 1-től már rendszeres nyugdíjat folyósít. Az intézet 1871- től 1907-ig a belügyminisztérium, 1907-től pedig a kultuszminisztérium közvetlen fennhatósága alatt áll. (Erődi Jenő.) Időközben az egyesület autonómiája annyira kiépült és szélesbedett, hogy közvetlen közigazgatási fóruma lett a vidéki színészetnek. Csak az lehet vidéki szinész vagy színigazgató, aki az Országos Színészegyesület tagja, aki a jogosítványt a működésre innen megkapja. Az Országos Színészegyesület tehát a munkaadók (színigazgatók) és a munkavállalók (színészek) közös autonóm szervezete. Tagjai 4 csoportra oszlanak: rendes, gyakorlatos, működési engedélyes és nyugdíjas tagokra. Működési engedélyes tagok azok, akik előzetes szakképzettség nélkül, de kellő készséggel rendelkezve, kórusban való működésre kapnak engedélyt. Engedélyük lejárta után nyilvános vizsga alapján nyerhetnek gyakorlati engedélyt, majd ennek lejárta után ujabb vizsga alapján lesznek rendes tagok. Valamely kormányhatóságilag engedélyezett szinészképző iskolát végzett és oklevelet nyert növendék diplomája alapján lesz gyakorlatos, illetve rendes tag. A rendes tag, ha férfi: 23, ha nő: 20 éves korától a nyugdíjintézetnek is kötelezett tagja. 1890-ben építette fel az Országos Színészegyesület részben közadakozásból, Részben állami és fővárosi támogatással, de főleg saját erejéből nyugdíj intézeti bérházát, VIII. Baross-tér 9. alatt, ahol azóta működik az intézet. 1894-ben Nagysurányban menházat létesített elaggott tagjai részére. 1903-ban alapította szinészképző iskoláját, melynek hivatása a magyar szinészet kellő utánpótlásáról gondoskodni. (Országos Színészegyesüle Színészképző Iskolája, Budapest, V. Lipót-körut 1.) Még régebben állította fel saját kebelében a szerződtetési ügynökséget, melynek célja, hogy tagjainak elhelyezkedését (szerződtetések közvetítését) megkönnyítse. Az irodalmi ügynökséget, hogy szinigazgatóit minél gyorsabban és minél olcsóbban színdarabokkal láthassa el. A kommunizmus alatt a féktelen terror arra kényszerítette az Országos Színészegyesületet, hogy 1919. április 16-án kimondotta feloszlását és a Budapesti Színészek Szövetségével együtt megalakult a Szinészszakszervezet. A nyugdíjintézet azonban tovább is önállóan működött. 1919. augusztus 23-án a Színészegyesület ismét folytatta rövid időre megszakadt működését. Igazoló eljárás alá vonta összes tagjait és kiselejtezve magából a bűnösöket, teljes erővel hozzáfogott az újjáépítéshez. 1922-ben felállította a Propaganda osztályát (B. Kovács Andor vezetésével), melynek célja alapító és pártoló tagok gyűjtése, a színészet, valamint az Országos Szinészegyesület és Nyugdíjintézete tekintélyének, népszerűségének és anyagi alapjainak növelése és erősítése hangversenyek rendezésével, propaganda kiadványok terjesztésével stb.- vel. Így például hamarosan népszerű lett az évenként megjelenő Színésztörténelmi naptár, amelynek szövegét az Erődi Jenő által felkutatott színészettörténeti adatok teszik. Rendkívül nagy sikert ért el az 1928-ban „Mit vesztett a magyar színészet Trianon által címen kiadott térkép (szerk. Erődi Jenő), mely szemléltetően ábrázolta azt a nagy igaztalan veszteséget, mely az ország megcsonkítása által hazánkat és a magyar színészetet érte. Ezen öt nyelvű szöveggel megjelent nagy falitérképet a világ minden tájára küldte szét az Országos Színészegyesület, mindenütt élénk visszhangot keltve. E térkép kiadásával és terjesztésével az Országos Színészegyesület élénk részt vett a revíziós gondolat terjesztésében, mit számtalan külföldi és hazai testület és közéleti tényező elismerő sorai bizonyítanak. Ugyancsak a propaganda osztály utján adta ki az Országos Színészegyesület a négykötetes nagy Színművészeti Lexikont, mely, hatalmas, úttörő irodalmi munkával eléggé el nem ismertető szolgálatot tett a magyar szakirodalomnak és magának a magyar színészetnek. Sajnos, a háború és annak szomorú következményei az Országos Színészegyesületet és Nyugdíjintézetét is erősen megrendítették. Míg békebeli vagyona megközelítette a 3 millió koronát, most vagyona mindössze 482.710.24 pengő. S míg az ország megcsonkításával elvesztette működési és jövedelmi területének kétharmadát, terheiben ma is a volt egész országra terjednek ki kötelezettségei, mert a nyugdíjakat az elszakított területekre is folyósítja, anélkül, hogy onnan bármi jövedelme lenne, s míg 1914-ben, a háború kitörésekor 112 nyugdíjas, özvegy és árva ellátásáról kellett gondoskodnia, ma ezek száma 820-ra emelkedett és míg békében 35-38 színtársulata volt, ma mindössze 18 színtársulata működik vidéken. Az intézet elnökei és alelnökei időrendi sorban: Elnökök: Ribáry József 1871-1890-ig, innen örökös tiszteletbeli elnök. Feleky Miklós, 1891-92- innen örökös tiszteletbeli elnökhelyettes. Stesser József, 1892, Kaffka László 1893-96, Pázmándy Dénes 1897-98, Molnár László 1899-1900, Ditrói Mór 1901-1917. Szilágyi Vilmos 1917-26, Stella Gyula 1926-31. (megh.), (Halála után Sebestyén Géza.) — Alelnökök: Feleky Miklós 1871-1891, Ódry Lehel 1881-83, dr. Váradi Antal 1884-89, Lukácsy Sándor 1888, 1890-91, Caffka László 1890-91, Horváth Zoltán 1892, Pázmándy Dénes 1892, 1894-96, Szalay Imre 1893, Vidor Pál, 1893-95. Ditrói Mór 1896-98, 1900. Molnár László 1897, 1904-1912, 1917-1921, Rátkay László, 1898, Rónaszéki Gusztáv 1899, 1901-1907, dr. Komor Gyula 1899, Herczeg Ferenc 1900-1903, Szilágyi Vilmos 1907-1913, Komjáthy János 1912-13, Szendrey Mihály 1910-18, Vidor Dezső 1910-17, Sebestyén Géza 1913-924,1930- Hidvéghy Ernő 1921-24, Rózsahegyi Kálmán 1924-1930, Stella Gyula elnökhelyettes 1920-26, Kardoss Géza 1927, Remete Géza 1927-30, Herczeg Vilmos 1931. 1931. ápr. hóban ünnepelte meg az Országos Színészegyesület fennállásának 60-ik évfordulóját. E 60 év minden munkássága a magyar kultúra szolgálatában telt el. A magyar színészet megszervezésében, rendezésében, már a világviszonylatban is elismert névre való fejlesztésében, az idegen nyelvű színészet megszüntetésében, a színigazgatók, színtársulatok és az egyes színészek művészi, anyagi és erkölcsi jólétének előmozdításában, Öreg napjaik biztosításában, sőt a magyar drámairodalom világnivóra történt fejlődésében elsőrendűen fontos tényező volt és az ma is, az Országos Színészegyesület. Tagjai a kultúra fegyverével harcolnak a magyar dicsőségért, de ha kell: karddal cserélték fel a lantot és vérük hullásával pecsételték meg hazaszeretetüket. A világháborúban 500 tagunk teljesített katonai szolgálatot és 36 hősi halott emlékét hirdeti az egyesület székháza falában ehelyezett emléktábla, a melyet B. Kovács Andor, a propagandaosztály vezetője kezdeményezeit és fejezett be. A dicső, érdemekben gazdag mult ad erőt a további küzdéshez egy szebb és jobb jövőért. (Stella Gyula.) szin_IV.0340.pdf IV