Címszó: Színészeti muzeum - Magyar
Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
INTEZMENY
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0346.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0346.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31389.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Színészeti
muzeum
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/531386.htm
Szócikk: Színészeti muzeum Egy magyar színészeti
múzeum létesítésének eszméjével már dr.Váli Béla (személy) foglalkozott,
a „Magyar Sálon (intézmény)
(információ)
1886.-iki (időpont) évfolyamában
(33. old.), de sajnos, azóta csak cikkek kardoskodtak a terv megvalósításán, ám
a végleges eredmény — még mindig késik. Kolozsvárott (megye) már 1906-ban
(időpont)
Gáspár Ármin (személy)
(információ)
állami iskolai tanító javaslatot nyújtott
be a kolozsvári szinügyi bizottsághoz, (intézmény)
(információ)
amelyben a régi színházi épületnek színművészeti
múzeummá való felhasználását proponálta. Annakidején tárgyalták is a javaslatot,
de a rossz pénzügyi viszonyok miatt lekerült a napirendről. 1907. (időpont) szept.
6.-án a „Pesti Hírlap-ban (intézmény)
(információ)
Porzsolt Kálmán (személy) (információ)
„Zöld színház (cím) c. alatti
Esti levelében újra megpendíti a színészmúzeum szükségességét. 1909 (időpont) jan.
havában Molnár Viktor (személy) (információ)
kultuszminiszteri államtitkár állt az akció
élére és e hó 10-ére hirdetett ankétet ez ügyben. A dologból ekkor se lett semmi.
1913. (időpont)
május 15.-én a Magy.Tud. Akadémián (intézmény)
volt értekezlet ez ügyben, Pékár Gyula (személy) elnökletével,
amikor Rexa Dezső, (személy) (információ)
Pestvármegye (megye) főlevéltárnoka
ismertette lelkes hangon a múzeum létesítésének szükséges voltát. Jankovich Béla
(személy)
(információ)
kultuszminiszter is melegen pártolta az ügyet,
és előbb egy színészeti kiállítás rendezésére 5000 korona költség megszavazását
helyezte kilátásba az 1914 (időpont) május
havában tartandó kiállításra. (A nagy világháború vihara azonban e törekvést is
elsöpörte...) 1913 (időpont) aug.
havában Kolozsvárott (megye) ismételten
ankéteztek egy színészeti múzeum megszervézése ügyében. Ekkor dr. Janovics Jenő
(személy)
színigazgató állt az ügy élén. 1914 (időpont) márc.
havában az Orsz. Színészegyesület (intézmény)
közgyűléséhez javaslat alakjában nyújtották be a múzeum létesítésének kérdését.
1924. (időpont)
február 5-én az Orsz. Irodalmi és Közművelődési Szövetség (intézmény)
Szundy Károly dr. (személy) kir.
tanácsos elnöklésével a Városházán tartott nagyszabású gyűlést az ügyben. Csak ankét
meg újra ankét volt a nóta vége, de a megvalósulás még mindig késik. És míg egyrészt
a társadalom óhajtotta az eszmét megvalósítani, látjuk azt is, hogy a kultuszminisztériumban
is megvolt a hajlandóság a múzeum tervét nyélbe ütni. Ugyanis 1924 (időpont) máj.
havában a kultuszminisztérium arról értesítette az állami színházak igazgatóságait,
hogy a létesítendő színészeti múzeum számára filmfelvételeket kíván készíttetni
összes elsőrendű színészeinkről és ezenkívül gramofónlemezeken akarja megörökíteni
mindegyikük hangját egy-egy szerepük megfelelő monológjában, az operaénekesekét
pedig egy-egy áriában. A kultuszkormány ugyanis vállalta, hogy ezeket a felvételeket
a saját költségén készítteti el és az alkalommal azt a kérdést intézte az állami
színházak igazgatóihoz, hogy kik azok a prózai és énekes művészek, akiknek üyen
módon való megörökítését érdemesnek tartja? A kultuszminiszternek azonban ez a törekvése
is csak jó szándéknak bizonyult. (Erődi Jenő.) (személy) (információ)
szin_IV.0346.pdf IV
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Színészeti muzeum címszóvég 31389 Szócikk:
Színészeti muzeum Egy magyar színészeti múzeum létesítésének eszméjével már dr.Váli
Béla yszemelynevy dr.váli béla yszemelynevy dr.Váli Béla yszemelynevy dr.váli
yszemelynevy béla yszemelynevy yszemelynevy dr.Váli yszemelynevy Béla
yszemelynevy ykodvegy foglalkozott, a „Magyar Sálon yintezmenyy magyar sálon
yintezmenyy Magyar yintezmenyy magyar yintezmenyy sálon yintezmenyy yintezmenyy
Magyar yintezmenyy ykodvegy 1886.-iki évfolyamában xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx
1905 (33. old.), de sajnos, azóta csak cikkek kardoskodtak a terv megvalósításán,
ám a végleges eredmény — még mindig késik. Kolozsvárott ytelepulesy kolozsvár
ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy már 1906-ban xevtizedx 1905
Gáspár Ármin yszemelynevy gáspár ármin yszemelynevy Gáspár Ármin yszemelynevy
gáspár yszemelynevy ármin yszemelynevy yszemelynevy Gáspár yszemelynevy Ármin
yszemelynevy ykodvegy állami iskolai tanító javaslatot nyújtott be a kolozsvári
szinügyi bizottsághoz, yintezmenyy kolozsvári szinügyi bizottság yintezmenyy
kolozsvá yintezmenyy kolozsvári yintezmenyy szinügyi yintezmenyy bizottság
yintezmenyy yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy ykodvegy amelyben a régi színházi épületnek
színművészeti múzeummá való felhasználását proponálta. Annakidején tárgyalták is
a javaslatot, de a rossz pénzügyi viszonyok miatt lekerült a napirendről. 1907.
szept. 6.-án a „Pesti Hírlap-ban yintezmenyy pesti hírlap yintezmenyy Pesti H
yintezmenyy pesti yintezmenyy hírlap yintezmenyy yintezmenyy Pesti yintezmenyy
H yintezmenyy ykodvegy Porzsolt Kálmán yszemelynevy porzsolt kálmán
yszemelynevy Porzsolt Kálmán yszemelynevy porzsolt yszemelynevy kálmán
yszemelynevy yszemelynevy Porzsolt yszemelynevy Kálmán yszemelynevy ykodvegy „Zöld
színház ycimy zöld színház ycimy Zöld színház ycimy zöld ycimy színház ycimy
ycimy Zöld ycimy színház ycimy ykodvegy c. alatti Esti levelében újra megpendíti
a színészmúzeum szükségességét. 1909 jan. xtalanevtizedx 1915 havában Molnár Viktor
yszemelynevy molnár viktor yszemelynevy Molnár Viktor yszemelynevy molnár
yszemelynevy viktor yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy Viktor
yszemelynevy ykodvegy kultuszminiszteri államtitkár állt az akció élére és e hó
10-ére hirdetett ankétet ez ügyben. A dologból ekkor se lett semmi. 1913. xevtizedx
1915 május 15.-én a Magy.Tud. Akadémián yintezmenyy magy.tud. akadémia
yintezmenyy Magy.Tud yintezmenyy magy.tud. yintezmenyy akadémia yintezmenyy
yintezmenyy Magy.Tud yintezmenyy ykodvegy volt értekezlet ez ügyben, Pékár Gyula
yszemelynevy pékár gyula yszemelynevy Pékár Gyula yszemelynevy pékár yszemelynevy
gyula yszemelynevy yszemelynevy Pékár yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy elnökletével,
amikor Rexa Dezső, yszemelynevy rexa dezső yszemelynevy Rexa Dezső yszemelynevy
rexa yszemelynevy dezső yszemelynevy yszemelynevy Rexa yszemelynevy Dezső
yszemelynevy ykodvegy Pestvármegye ytelepulesy pestvármegye ytelepulesy
Pestvármegye ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy főlevéltárnoka ismertette
lelkes hangon a múzeum létesítésének szükséges voltát. Jankovich Béla yszemelynevy
jankovich béla yszemelynevy Jankovich Béla yszemelynevy jankovich yszemelynevy
béla yszemelynevy yszemelynevy Jankovich yszemelynevy Béla yszemelynevy
ykodvegy kultuszminiszter is melegen pártolta az ügyet, és előbb egy színészeti
kiállítás rendezésére 5000 korona költség megszavazását helyezte kilátásba az 1914
május havában tartandó kiállításra. (A nagy világháború vihara azonban e törekvést
is elsöpörte...) 1913 aug. havában Kolozsvárott ytelepulesy kolozsvár
ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy ismételten ankéteztek egy színészeti
múzeum megszervézése ügyében. Ekkor dr. Janovics Jenő yszemelynevy dr. janovics
jenő yszemelynevy dr. Janovics Jenő yszemelynevy dr. yszemelynevy janovics
yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy dr. yszemelynevy Janovics
yszemelynevy Jenő yszemelynev színigazgató állt az ügy élén. 1914 márc. xtalanevtizedx
1925 havában az Orsz. Színészegyesület yintezmenyy orsz. színészegyesület
yintezmenyy Orsz. Sz yintezmenyy orsz. yintezmenyy színészegyesület yintezmenyy
yintezmenyy Orsz. yintezmenyy Sz yintezmenyy ykodvegy közgyűléséhez javaslat alakjában
nyújtották be a múzeum létesítésének kérdését. 1924. xevtizedx 1925 február 5-én
az Orsz. Irodalmi és Közművelődési Szövetség yintezmenyy orsz. irodalmi és
közművelődési szövetség yintezmenyy Orsz. Ir yintezmenyy orsz. yintezmenyy
irodalmi yintezmenyy és yintezmenyy közművelődési yintezmenyy szövetség
yintezmenyy yintezmenyy Szundy Károly dr. yszemelynevy szundy károly dr.
yszemelynevy Szundy Károly dr. yszemelynevy szundy yszemelynevy károly
yszemelynevy dr. yszemelynevy yszemelynevy Szundy yszemelynevy Károly
yszemelynevy dr. yszemelynev kir. tanácsos elnöklésével a Városházán tartott nagyszabású
gyűlést az ügyben. Csak ankét meg újra ankét volt a nóta vége, de a megvalósulás
még mindig késik. És míg egyrészt a társadalom óhajtotta az eszmét megvalósítani,
látjuk azt is, hogy a kultuszminisztériumban is megvolt a hajlandóság a múzeum tervét
nyélbe ütni. Ugyanis 1924 máj. xtalanevtizedx 1935 havában a kultuszminisztérium
arról értesítette az állami színházak igazgatóságait, hogy a létesítendő színészeti
múzeum számára filmfelvételeket kíván készíttetni összes elsőrendű színészeinkről
és ezenkívül gramofónlemezeken akarja megörökíteni mindegyikük hangját egy-egy szerepük
megfelelő monológjában, az operaénekesekét pedig egy-egy áriában. A kultuszkormány
ugyanis vállalta, hogy ezeket a felvételeket a saját költségén készítteti el és
az alkalommal azt a kérdést intézte az állami színházak igazgatóihoz, hogy kik azok
a prózai és énekes művészek, akiknek üyen módon való megörökítését érdemesnek tartja?
A kultuszminiszternek azonban ez a törekvése is csak jó szándéknak bizonyult. (Erődi
Jenő.) yszemelynevy erődi jenő yszemelynevy Erődi Jenő yszemelynevy erődi
yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Erődi yszemelynevy Jenő
yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy erődi jenő szin_IV.0346.pdf IV
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Színészeti muzeum - Magyar
Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
INTEZMENY
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0346.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0346.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31389.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Színészeti
muzeum
Szócikk: Színészeti muzeum Egy magyar színészeti
múzeum létesítésének eszméjével már dr.Váli Béla foglalkozott, a „Magyar Sálon 1886.-iki
évfolyamában (33. old.), de sajnos, azóta csak cikkek kardoskodtak a terv megvalósításán,
ám a végleges eredmény — még mindig késik. Kolozsvárott már 1906-ban Gáspár Ármin
állami iskolai tanító javaslatot nyújtott be a kolozsvári szinügyi bizottsághoz,
amelyben a régi színházi épületnek színművészeti múzeummá való felhasználását proponálta.
Annakidején tárgyalták is a javaslatot, de a rossz pénzügyi viszonyok miatt lekerült
a napirendről. 1907. szept. 6.-án a „Pesti Hírlap-ban Porzsolt Kálmán „Zöld színház
c. alatti Esti levelében újra megpendíti a színészmúzeum szükségességét. 1909 jan.
havában Molnár Viktor kultuszminiszteri államtitkár állt az akció élére és e hó
10-ére hirdetett ankétet ez ügyben. A dologból ekkor se lett semmi. 1913. május
15.-én a Magy.Tud. Akadémián volt értekezlet ez ügyben, Pékár Gyula elnökletével,
amikor Rexa Dezső, Pestvármegye főlevéltárnoka ismertette lelkes hangon a múzeum
létesítésének szükséges voltát. Jankovich Béla kultuszminiszter is melegen pártolta
az ügyet, és előbb egy színészeti kiállítás rendezésére 5000 korona költség megszavazását
helyezte kilátásba az 1914 május havában tartandó kiállításra. (A nagy világháború
vihara azonban e törekvést is elsöpörte...) 1913 aug. havában Kolozsvárott ismételten
ankéteztek egy színészeti múzeum megszervézése ügyében. Ekkor dr. Janovics Jenő
színigazgató állt az ügy élén. 1914 márc. havában az Orsz. Színészegyesület közgyűléséhez
javaslat alakjában nyújtották be a múzeum létesítésének kérdését. 1924. február
5-én az Orsz. Irodalmi és Közművelődési Szövetség Szundy Károly dr. kir. tanácsos
elnöklésével a Városházán tartott nagyszabású gyűlést az ügyben. Csak ankét meg
újra ankét volt a nóta vége, de a megvalósulás még mindig késik. És míg egyrészt
a társadalom óhajtotta az eszmét megvalósítani, látjuk azt is, hogy a kultuszminisztériumban
is megvolt a hajlandóság a múzeum tervét nyélbe ütni. Ugyanis 1924 máj. havában
a kultuszminisztérium arról értesítette az állami színházak igazgatóságait, hogy
a létesítendő színészeti múzeum számára filmfelvételeket kíván készíttetni összes
elsőrendű színészeinkről és ezenkívül gramofónlemezeken akarja megörökíteni mindegyikük
hangját egy-egy szerepük megfelelő monológjában, az operaénekesekét pedig egy-egy
áriában. A kultuszkormány ugyanis vállalta, hogy ezeket a felvételeket a saját költségén
készítteti el és az alkalommal azt a kérdést intézte az állami színházak igazgatóihoz,
hogy kik azok a prózai és énekes művészek, akiknek üyen módon való megörökítését
érdemesnek tartja? A kultuszminiszternek azonban ez a törekvése is csak jó szándéknak
bizonyult. (Erődi Jenő.) szin_IV.0346.pdf IV