Címszó: Színészeti muzeum - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

INTEZMENY

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0346.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0346.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31389.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Színészeti muzeum

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/531386.htm

 

Szócikk: Színészeti muzeum Egy magyar színészeti múzeum létesítésének eszméjével már dr.Váli Béla (személy) foglalkozott, a „Magyar Sálon (intézmény) (információ)  1886.-iki (időpont) évfolyamában (33. old.), de sajnos, azóta csak cikkek kardoskodtak a terv megvalósításán, ám a végleges eredmény — még mindig késik. Kolozsvárott (megye) már 1906-ban (időpont) Gáspár Ármin (személy) (információ)  állami iskolai tanító javaslatot nyújtott be a kolozsvári szinügyi bizottsághoz, (intézmény) (információ)  amelyben a régi színházi épületnek színművészeti múzeummá való felhasználását proponálta. Annakidején tárgyalták is a javaslatot, de a rossz pénzügyi viszonyok miatt lekerült a napirendről. 1907. (időpont) szept. 6.-án a „Pesti Hírlap-ban (intézmény) (információ)  Porzsolt Kálmán (személy) (információ)  „Zöld színház (cím) c. alatti Esti levelében újra megpendíti a színészmúzeum szükségességét. 1909 (időpont) jan. havában Molnár Viktor (személy) (információ)  kultuszminiszteri államtitkár állt az akció élére és e hó 10-ére hirdetett ankétet ez ügyben. A dologból ekkor se lett semmi. 1913. (időpont) május 15.-én a Magy.Tud. Akadémián (intézmény) volt értekezlet ez ügyben, Pékár Gyula (személy) elnökletével, amikor Rexa Dezső, (személy) (információ)  Pestvármegye (megye) főlevéltárnoka ismertette lelkes hangon a múzeum létesítésének szükséges voltát. Jankovich Béla (személy) (információ)  kultuszminiszter is melegen pártolta az ügyet, és előbb egy színészeti kiállítás rendezésére 5000 korona költség megszavazását helyezte kilátásba az 1914 (időpont) május havában tartandó kiállításra. (A nagy világháború vihara azonban e törekvést is elsöpörte...) 1913 (időpont) aug. havában Kolozsvárott (megye) ismételten ankéteztek egy színészeti múzeum megszervézése ügyében. Ekkor dr. Janovics Jenő (személy) színigazgató állt az ügy élén. 1914 (időpont) márc. havában az Orsz. Színészegyesület (intézmény) közgyűléséhez javaslat alakjában nyújtották be a múzeum létesítésének kérdését. 1924. (időpont) február 5-én az Orsz. Irodalmi és Közművelődési Szövetség (intézmény) Szundy Károly dr. (személy) kir. tanácsos elnöklésével a Városházán tartott nagyszabású gyűlést az ügyben. Csak ankét meg újra ankét volt a nóta vége, de a megvalósulás még mindig késik. És míg egyrészt a társadalom óhajtotta az eszmét megvalósítani, látjuk azt is, hogy a kultuszminisztériumban is megvolt a hajlandóság a múzeum tervét nyélbe ütni. Ugyanis 1924 (időpont) máj. havában a kultuszminisztérium arról értesítette az állami színházak igazgatóságait, hogy a létesítendő színészeti múzeum számára filmfelvételeket kíván készíttetni összes elsőrendű színészeinkről és ezenkívül gramofónlemezeken akarja megörökíteni mindegyikük hangját egy-egy szerepük megfelelő monológjában, az operaénekesekét pedig egy-egy áriában. A kultuszkormány ugyanis vállalta, hogy ezeket a felvételeket a saját költségén készítteti el és az alkalommal azt a kérdést intézte az állami színházak igazgatóihoz, hogy kik azok a prózai és énekes művészek, akiknek üyen módon való megörökítését érdemesnek tartja? A kultuszminiszternek azonban ez a törekvése is csak jó szándéknak bizonyult. (Erődi Jenő.) (személy) (információ)  szin_IV.0346.pdf IV

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Színészeti muzeum címszóvég 31389 Szócikk: Színészeti muzeum Egy magyar színészeti múzeum létesítésének eszméjével már dr.Váli Béla yszemelynevy dr.váli béla yszemelynevy dr.Váli Béla yszemelynevy dr.váli yszemelynevy béla yszemelynevy yszemelynevy dr.Váli yszemelynevy Béla yszemelynevy ykodvegy foglalkozott, a „Magyar Sálon yintezmenyy magyar sálon yintezmenyy Magyar yintezmenyy magyar yintezmenyy sálon yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy ykodvegy 1886.-iki évfolyamában xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 (33. old.), de sajnos, azóta csak cikkek kardoskodtak a terv megvalósításán, ám a végleges eredmény — még mindig késik. Kolozsvárott ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy már 1906-ban xevtizedx 1905 Gáspár Ármin yszemelynevy gáspár ármin yszemelynevy Gáspár Ármin yszemelynevy gáspár yszemelynevy ármin yszemelynevy yszemelynevy Gáspár yszemelynevy Ármin yszemelynevy ykodvegy állami iskolai tanító javaslatot nyújtott be a kolozsvári szinügyi bizottsághoz, yintezmenyy kolozsvári szinügyi bizottság yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy kolozsvári yintezmenyy szinügyi yintezmenyy bizottság yintezmenyy yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy ykodvegy amelyben a régi színházi épületnek színművészeti múzeummá való felhasználását proponálta. Annakidején tárgyalták is a javaslatot, de a rossz pénzügyi viszonyok miatt lekerült a napirendről. 1907. szept. 6.-án a „Pesti Hírlap-ban yintezmenyy pesti hírlap yintezmenyy Pesti H yintezmenyy pesti yintezmenyy hírlap yintezmenyy yintezmenyy Pesti yintezmenyy H yintezmenyy ykodvegy Porzsolt Kálmán yszemelynevy porzsolt kálmán yszemelynevy Porzsolt Kálmán yszemelynevy porzsolt yszemelynevy kálmán yszemelynevy yszemelynevy Porzsolt yszemelynevy Kálmán yszemelynevy ykodvegy „Zöld színház ycimy zöld színház ycimy Zöld színház ycimy zöld ycimy színház ycimy ycimy Zöld ycimy színház ycimy ykodvegy c. alatti Esti levelében újra megpendíti a színészmúzeum szükségességét. 1909 jan. xtalanevtizedx 1915 havában Molnár Viktor yszemelynevy molnár viktor yszemelynevy Molnár Viktor yszemelynevy molnár yszemelynevy viktor yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy Viktor yszemelynevy ykodvegy kultuszminiszteri államtitkár állt az akció élére és e hó 10-ére hirdetett ankétet ez ügyben. A dologból ekkor se lett semmi. 1913. xevtizedx 1915 május 15.-én a Magy.Tud. Akadémián yintezmenyy magy.tud. akadémia yintezmenyy Magy.Tud yintezmenyy magy.tud. yintezmenyy akadémia yintezmenyy yintezmenyy Magy.Tud yintezmenyy ykodvegy volt értekezlet ez ügyben, Pékár Gyula yszemelynevy pékár gyula yszemelynevy Pékár Gyula yszemelynevy pékár yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Pékár yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy elnökletével, amikor Rexa Dezső, yszemelynevy rexa dezső yszemelynevy Rexa Dezső yszemelynevy rexa yszemelynevy dezső yszemelynevy yszemelynevy Rexa yszemelynevy Dezső yszemelynevy ykodvegy Pestvármegye ytelepulesy pestvármegye ytelepulesy Pestvármegye ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy főlevéltárnoka ismertette lelkes hangon a múzeum létesítésének szükséges voltát. Jankovich Béla yszemelynevy jankovich béla yszemelynevy Jankovich Béla yszemelynevy jankovich yszemelynevy béla yszemelynevy yszemelynevy Jankovich yszemelynevy Béla yszemelynevy ykodvegy kultuszminiszter is melegen pártolta az ügyet, és előbb egy színészeti kiállítás rendezésére 5000 korona költség megszavazását helyezte kilátásba az 1914 május havában tartandó kiállításra. (A nagy világháború vihara azonban e törekvést is elsöpörte...) 1913 aug. havában Kolozsvárott ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy ismételten ankéteztek egy színészeti múzeum megszervézése ügyében. Ekkor dr. Janovics Jenő yszemelynevy dr. janovics jenő yszemelynevy dr. Janovics Jenő yszemelynevy dr. yszemelynevy janovics yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy dr. yszemelynevy Janovics yszemelynevy Jenő yszemelynev színigazgató állt az ügy élén. 1914 márc. xtalanevtizedx 1925 havában az Orsz. Színészegyesület yintezmenyy orsz. színészegyesület yintezmenyy Orsz. Sz yintezmenyy orsz. yintezmenyy színészegyesület yintezmenyy yintezmenyy Orsz. yintezmenyy Sz yintezmenyy ykodvegy közgyűléséhez javaslat alakjában nyújtották be a múzeum létesítésének kérdését. 1924. xevtizedx 1925 február 5-én az Orsz. Irodalmi és Közművelődési Szövetség yintezmenyy orsz. irodalmi és közművelődési szövetség yintezmenyy Orsz. Ir yintezmenyy orsz. yintezmenyy irodalmi yintezmenyy és yintezmenyy közművelődési yintezmenyy szövetség yintezmenyy yintezmenyy Szundy Károly dr. yszemelynevy szundy károly dr. yszemelynevy Szundy Károly dr. yszemelynevy szundy yszemelynevy károly yszemelynevy dr. yszemelynevy yszemelynevy Szundy yszemelynevy Károly yszemelynevy dr. yszemelynev kir. tanácsos elnöklésével a Városházán tartott nagyszabású gyűlést az ügyben. Csak ankét meg újra ankét volt a nóta vége, de a megvalósulás még mindig késik. És míg egyrészt a társadalom óhajtotta az eszmét megvalósítani, látjuk azt is, hogy a kultuszminisztériumban is megvolt a hajlandóság a múzeum tervét nyélbe ütni. Ugyanis 1924 máj. xtalanevtizedx 1935 havában a kultuszminisztérium arról értesítette az állami színházak igazgatóságait, hogy a létesítendő színészeti múzeum számára filmfelvételeket kíván készíttetni összes elsőrendű színészeinkről és ezenkívül gramofónlemezeken akarja megörökíteni mindegyikük hangját egy-egy szerepük megfelelő monológjában, az operaénekesekét pedig egy-egy áriában. A kultuszkormány ugyanis vállalta, hogy ezeket a felvételeket a saját költségén készítteti el és az alkalommal azt a kérdést intézte az állami színházak igazgatóihoz, hogy kik azok a prózai és énekes művészek, akiknek üyen módon való megörökítését érdemesnek tartja? A kultuszminiszternek azonban ez a törekvése is csak jó szándéknak bizonyult. (Erődi Jenő.) yszemelynevy erődi jenő yszemelynevy Erődi Jenő yszemelynevy erődi yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Erődi yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy erődi jenő szin_IV.0346.pdf IV

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Színészeti muzeum - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

INTEZMENY

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0346.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0346.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31389.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Színészeti muzeum

Szócikk: Színészeti muzeum Egy magyar színészeti múzeum létesítésének eszméjével már dr.Váli Béla foglalkozott, a „Magyar Sálon 1886.-iki évfolyamában (33. old.), de sajnos, azóta csak cikkek kardoskodtak a terv megvalósításán, ám a végleges eredmény — még mindig késik. Kolozsvárott már 1906-ban Gáspár Ármin állami iskolai tanító javaslatot nyújtott be a kolozsvári szinügyi bizottsághoz, amelyben a régi színházi épületnek színművészeti múzeummá való felhasználását proponálta. Annakidején tárgyalták is a javaslatot, de a rossz pénzügyi viszonyok miatt lekerült a napirendről. 1907. szept. 6.-án a „Pesti Hírlap-ban Porzsolt Kálmán „Zöld színház c. alatti Esti levelében újra megpendíti a színészmúzeum szükségességét. 1909 jan. havában Molnár Viktor kultuszminiszteri államtitkár állt az akció élére és e hó 10-ére hirdetett ankétet ez ügyben. A dologból ekkor se lett semmi. 1913. május 15.-én a Magy.Tud. Akadémián volt értekezlet ez ügyben, Pékár Gyula elnökletével, amikor Rexa Dezső, Pestvármegye főlevéltárnoka ismertette lelkes hangon a múzeum létesítésének szükséges voltát. Jankovich Béla kultuszminiszter is melegen pártolta az ügyet, és előbb egy színészeti kiállítás rendezésére 5000 korona költség megszavazását helyezte kilátásba az 1914 május havában tartandó kiállításra. (A nagy világháború vihara azonban e törekvést is elsöpörte...) 1913 aug. havában Kolozsvárott ismételten ankéteztek egy színészeti múzeum megszervézése ügyében. Ekkor dr. Janovics Jenő színigazgató állt az ügy élén. 1914 márc. havában az Orsz. Színészegyesület közgyűléséhez javaslat alakjában nyújtották be a múzeum létesítésének kérdését. 1924. február 5-én az Orsz. Irodalmi és Közművelődési Szövetség Szundy Károly dr. kir. tanácsos elnöklésével a Városházán tartott nagyszabású gyűlést az ügyben. Csak ankét meg újra ankét volt a nóta vége, de a megvalósulás még mindig késik. És míg egyrészt a társadalom óhajtotta az eszmét megvalósítani, látjuk azt is, hogy a kultuszminisztériumban is megvolt a hajlandóság a múzeum tervét nyélbe ütni. Ugyanis 1924 máj. havában a kultuszminisztérium arról értesítette az állami színházak igazgatóságait, hogy a létesítendő színészeti múzeum számára filmfelvételeket kíván készíttetni összes elsőrendű színészeinkről és ezenkívül gramofónlemezeken akarja megörökíteni mindegyikük hangját egy-egy szerepük megfelelő monológjában, az operaénekesekét pedig egy-egy áriában. A kultuszkormány ugyanis vállalta, hogy ezeket a felvételeket a saját költségén készítteti el és az alkalommal azt a kérdést intézte az állami színházak igazgatóihoz, hogy kik azok a prózai és énekes művészek, akiknek üyen módon való megörökítését érdemesnek tartja? A kultuszminiszternek azonban ez a törekvése is csak jó szándéknak bizonyult. (Erődi Jenő.) szin_IV.0346.pdf IV