Címszó: Szinjátszó társaságok - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0380.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0380.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31496.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Szinjátszó társaságok

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/531495.htm

 

Szócikk: Szinjátszó társaságok (Debrecen.) (megye) A régi magyar civis város, mely minden ízében olyannyira magyar tudott maradni, mindig őstelevény talaj volt a magyar irodalom és kultura részére, régi kollégiuma termelte a kulturegyéneket és egyik jellegzetessége, hogy míg régi színházával legrégibb és legkeresettebb állomása volt a magyar színészetnek, színpadán megfordult a színészet majd minden nagysága, emellett kulturéhségével a magánosok is sűrűn alakítottak műkedvelő színjátszó társaságokat, egyrészt, hogy a hivatásos színtársulatok távollétében se nélkülözzék a színházat, másrészt, hogy maguk is hódoljanak a színjátszás művészetének, sőt egy időben még színiiskolát is tartottak fenn. Működésükben azon voltak, hogy a hivatásos színészetnek ne konkurráljanak, ne ártsanak, sőt inkább még nagyobb közönséget neveljenek a színháznak. Jelentőségük abban állott, hogy a hivatásos színpad részére is fedeztek fel egy- egy tehetséget és az írók nagy tömegét szólaltatták meg színpadjaikon, akik különben a pesti (Budapest) műsorok után igazodó vidéki színpadokon aligha tudtak volna szóhoz jutni. A hivatásos színigazgatók sem láttak bennük riválist és minden módon segítségükre is voltak a társaságoknak. E társaságok közül megemlítésre méltók a következők: 1. A Máv műhelyi „Egyetértés színjátszó tár­saság. A Máv műhelytelep keretén belül 1899-ben (időpont) alakult kulturegyletből fejlő­dött ki. A kulturegylet ének- és zene­kara, színjátszó társasága hatalmas té­nyezője lett a debreceni kulturéletnek. 1912-ben (időpont) Sidó Géza főművezető vezeté­sével végleg megalakul a Színjátszó tár­saság és Kassay Károly színész vezetése alatt sziniiskolát állítanak fel,amely csak egy évig működött. Tamássy Gyöngyössy Viktor tervei szerint modern színpadot építenek. Műsorukon vegyesen szerepel operett, dráma, népszínmű, szóval min­den műfaj, hatalmas és népszerű mű­kedvelő gárdával rendelkeznek. Sűrűn tartják előadásaikat a közönség és sajtó legteljesebb elismerése mellett és a Máv igazgatósága kultúrmunkájukat méltányolva, Bálás Károly (személy) üzletigazgató és Máthé József (személy) (információ)  főfelügyelő - műhelyfőnök közbenjárására, 1928-ban (időpont) a régi termeket dr. Génesi Sándor (személy) főmérnök tervei szerint átalakította és azóta egy modern színpaddal, öltözőkkel, színházi könyvtárral és ruhatárral felszerelt 600 férőhellyel bíró színházteremben tartják előadásaikat. Vezető egyéneik közül felemlítjük a következőket: elnökük: Kabay György, (személy) (információ)  nyug. Máv főfelügyelő, sz. 1872-ben, (születés éve) Kisújszálláson. (megye) Elnöksége alatt emelkedett az „Egyetértés (intézmény) színjátszótársaság magasra. Nagy művészbarát. 1919-20-ban (időpont) ő segített újra éleszteni a hazafias kulturéletet a debreceni (megye) Waggon-gyárban, értékes munkálkodásáért miniszteri elismerést is kapott, valamint a koronás arany érdemkeresztet és a vöröskereszt ezüst díszérmét. 1926-ban (időpont) a Máv igazgatóságához áthelyezve, megvált az elnökségtől. Útóda az elnökségben: Máthé József (személy) (információ)  főfelügyelő - műhelyfőnök, aki az új színházterem megalkotásával is nagy érdemeket szerzett. Ügyvezető alelnök: dr. Génesi Sándor (személy) osztályvezető - főmérnök, akinek tervei alapján készült az új színházterem. Művezető igazgatók: Sidó Géza, (személy) (információ)  Máv főműhely főművezető, író, sz. 1875. (születés éve) aug. 10-én, Radnóthon. (megye) Az „Egyetértés (intézmény) dal- s zenegylet titkára, a debreceni (megye) Székely társaság (intézmény) (információ)  jegyzője. Színpadi műve: „Orvos barátja, (cím) vj 3 f. e. e. 1930-ban, (időpont) Debrecenben. (megye) Sok verset írt. 15 éven át volt az „Egyetértés (intézmény) színjátszók művezető igazgatója. Utóda: Ferkó Gyula, (személy) (információ)  Máv. csoportvezető, sz. 1880. (születés éve) júl. 25-én, Sátoraljaújhelyen. (megye) 1899 (időpont) óta műkedvelősködik, 1930-ban (időpont) tartotta 30 éves műkedvelői jubileumát. Szerzők: Sidó Géza (személy) (információ)  (l. fentebb) Vikiszály Amália (személy) (özv. Kárpáthy Józsefné), (személy) írónő, sz. 1884. (születés éve) júl. 7-én, Selmecbányán; (megye) már kora ifjúságában kezdett foglalkozni az irodalommal. Színpadi művei: „Fehér Rózsa, (cím) (információ)  mesejáték 2 felv. e. e. 1922. (időpont) Debrecenben. (megye) „Bözsike nagy lány lett, (cím) vígj. 3 felv. e. e. 1930. (időpont) nov. 15. Debrecenben. (megye) Versei és tárcái a lapokban jelennek meg. Karnagy: Szigethy Gyula, (személy) zeneszerző és karnagy, sz. 1904-ben, (születés éve) Gebén. (megye) Zenei képességei már gyermekkorában jelentkeztek és diákkorában kezd komponálni és vezeti a zene- és énekkart. Előbb theológiai tanulmányokat folytat, majd a Zeneművészeti Főiskolán (intézmény) szerez oklevelet. 20 éves korában a ref. gimnáziumhoz ének- és zenetanárnak választják meg és ugyanekkor hívják meg karnagyul az „Egyetértés (intézmény) dalegylethez. A Lelkészképző intézetben (intézmény) éneket és harmoniumot tanít. Sok énekkarra rendezett művet írt és egy romantikus tárgyú 3 felvonásos dalműve („Bölcsek köve, (cím) szöv. Papp Lajostól) (személy) (információ)  most van elhelyezés alatt. 2. A debreceni (megye) Máv. tiszti Horthy dal- és zeneegylet színjátszótársasága. (intézmény) (információ)  10 év óta működik. Rendezője: Petrán Ede, (személy) (információ)  sz. 1900-ban, (születés éve) Técsőn. (megye) A társaság előadásaival már eddig is szép eredményeket ért el. 2. (Székesfehérvár.) (megye) Kevés város van az országban, ahol a műkedvelés annyira felvirágzott volna és oly szép eredményeket tudna felmutatni, mint Székesfehérvár. (megye) A nemes színházi tradíciókkal bíró város a sziniidény befejezése után sem akarja nélkülözni kedvenc szórakozását: a színpadot, ahol a társadalom is annyi jeles színpadi tehetséget tud felmutatni, kiknek egy része a műkedvelés keretében, másik része a hivatásos színészetnél fejlődött naggyá, hogy egy oly jeles műkedvelői gárda keletkezett, melynek jó híre messze túlszárnyalta a helyi kereteket. Kulminált a jeles műkedvelő társaság tevékenysége abban a „Cigánybáró (cím) (információ)  előadásban, melyet e gárda 1931. (időpont) május 8.-án mutatott be a székesfehérvári színházban, (intézmény) (információ)  melyet a rádió is közvetített az egész országnak és amely a gárdának igazi nagy, országos sikert jelentett. A vezetők és szereplők között a következőket kell kiemelnünk: Szebenyi Sándor, (személy) (információ)  a gárda rendezője, városi tisztviselő, volt hivatásos tiszt, aki gondos tanulmányok alapján felépülő szorgos munkával emelte magasra a műkedvelő gárdát. Bárdon Ferenc, (személy) városi tisztviselő sz. 1893. (születés éve) dec. 24-én, Székesfehérvárott. (megye) Eleinte színpadra készült és Noszeda Károlytól (személy) (információ)  és Berg Ottótól (személy) (információ)  tanult. 1922-ben (időpont) fellépett a Blaha Lujza Színházban, (intézmény) (információ)  a „Fifi (cím) c. operettben. 1923-ban (időpont) Debrecenben, (megye) 1925-ben (időpont) Szegeden (megye) működött, mint tenorista, egy év múlva visszavonult a színészettől és Székesfehérváron (megye) városi tisztviselő lett. Ő a műkedvelő gárda agilis vezetője, ő énekelte Barinkay-t (szerep) a Cigánybáró (cím) (információ)  előadásán. — Dr. Fogarassy Józsefné, (személy) opera- és hangversenyénekesnőnek készült, sz. 1899. (születés éve) nov. 17-én. A Zeneművészeti Főiskolán (intézmény) és Berts Miminél (személy) (információ)  tanult énekelni és Pécsett (megye) több operai szerepben lépett fel: Pillangókisasszony, (cím) Saffi (szerep) (Cigánybáró), (cím) (információ)  Médi (szerep) (információ)  (Három a kislány), (cím) (információ)  Rosalinda (szerep) (Denevér), (cím) (információ)  Jana (szerep) (Elvált asszony), (cím) (információ)  stb. 1925-ben (időpont) férjhez ment dr. Fogarassy József (személy) százados-hadbíróhoz. A gárda nevezetes előadásán ő énekelte Saffi-t. (szerep) Rodt Jenőné, (személy) sz. abaujvári Csurka Lenke, (személy) sz. Debrecenben. (megye) 1923-ban (időpont) a Színművészeti Akadémia (intézmény) növendéke lett, ahonan a debreceni színházhoz (intézmény) (információ)  szerződött népszínműénekesnőnek. Utóbb férjhez ment Rodt Jenő (személy) székesfehérvári (megye) mérnökhöz és 1928-ban (időpont) végleg visszavonult a színpadtól és azóta a jótékonycélú és műkedvelő előadások kedvelt szereplője. Főbb szerepei: Finum Rózsi (szerep) (információ)  (Falu rossza), (cím) (információ)  Zsófi (szerep) (Piros bugyelláris), (cím) (információ)  Magdolna (szerep) (információ)  (Gyimesi vadvirág), (cím) Lancelot (szerep) (Baba), (cím) (információ)  Sarolta (szerep) (Régi jó Budapest), (cím) (Budapest) Miklós (szerep) (információ)  (Hoffmann meséi), (cím) (információ)  ő énekelte Ciprát (szerep) a Cigánybáró (cím) (információ)  nagysikerű rádióelőadásán. — Weichhart Waldemár, (személy) p. ü. tanácsos, sz. 1881. (születés éve) jún. 2.-án, Kassán. (megye) Mint régi műkedvelő ő is egyik népszerű szereplője a gárdának. szin_IV.0380.pdf IV

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Szinjátszó társaságok címszóvég 31496 Szócikk: Szinjátszó társaságok (Debrecen.) ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy A régi magyar civis város, mely minden ízében olyannyira magyar tudott maradni, mindig őstelevény talaj volt a magyar irodalom és kultura részére, régi kollégiuma termelte a kulturegyéneket és egyik jellegzetessége, hogy míg régi színházával legrégibb és legkeresettebb állomása volt a magyar színészetnek, színpadán megfordult a színészet majd minden nagysága, emellett kulturéhségével a magánosok is sűrűn alakítottak műkedvelő színjátszó társaságokat, egyrészt, hogy a hivatásos színtársulatok távollétében se nélkülözzék a színházat, másrészt, hogy maguk is hódoljanak a színjátszás művészetének, sőt egy időben még színiiskolát is tartottak fenn. Működésükben azon voltak, hogy a hivatásos színészetnek ne konkurráljanak, ne ártsanak, sőt inkább még nagyobb közönséget neveljenek a színháznak. Jelentőségük abban állott, hogy a hivatásos színpad részére is fedeztek fel egy- egy tehetséget és az írók nagy tömegét szólaltatták meg színpadjaikon, akik különben a pesti pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy műsorok után igazodó vidéki színpadokon aligha tudtak volna szóhoz jutni. A hivatásos színigazgatók sem láttak bennük riválist és minden módon segítségükre is voltak a társaságoknak. E társaságok közül megemlítésre méltók a következők: 1. A Máv műhelyi „Egyetértés színjátszó tár­saság. A Máv műhelytelep keretén belül 1899-ben alakult xtalanevtizedx 1905 xtalanevtizedx 1915 kulturegyletből fejlő­dött ki. A kulturegylet ének- és zene­kara, színjátszó társasága hatalmas té­nyezője lett a debreceni kulturéletnek. 1912-ben xevtizedx 1915 Sidó xtalanevtizedx 1925 Géza főművezető vezeté­sével végleg megalakul a Színjátszó tár­saság és Kassay Károly színész vezetése alatt sziniiskolát állítanak fel,amely csak egy évig működött. Tamássy Gyöngyössy Viktor tervei szerint modern színpadot építenek. Műsorukon vegyesen szerepel operett, dráma, népszínmű, szóval min­den műfaj, hatalmas és népszerű mű­kedvelő gárdával rendelkeznek. Sűrűn tartják előadásaikat a közönség és sajtó legteljesebb elismerése mellett és a Máv igazgatósága kultúrmunkájukat méltányolva, Bálás Károly yszemelynevy bálás károly yszemelynevy Bálás Károly yszemelynevy bálás yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Bálás yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy üzletigazgató és Máthé József yszemelynevy máthé józsef yszemelynevy Máthé József yszemelynevy máthé yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Máthé yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy főfelügyelő - műhelyfőnök közbenjárására, 1928-ban xevtizedx 1925 a régi termeket dr. Génesi Sándor yszemelynevy dr. génesi sándor yszemelynevy dr. Génesi Sándor yszemelynevy dr. yszemelynevy génesi yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy dr. yszemelynevy Génesi yszemelynevy Sándor yszemelynev főmérnök tervei szerint átalakította és azóta egy modern színpaddal, öltözőkkel, színházi könyvtárral és ruhatárral felszerelt 600 férőhellyel bíró színházteremben tartják előadásaikat. Vezető egyéneik közül felemlítjük a következőket: elnökük: Kabay György, yszemelynevy kabay györgy yszemelynevy Kabay György yszemelynevy kabay yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy Kabay yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy nyug. Máv főfelügyelő, sz. 1872-ben, xevtizedx 1875 Kisújszálláson. xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 ytelepulesy kisújszállás ytelepulesy Kisújszállás ymegyey jász-nagy-kun-szolnok megye ykodvegy Elnöksége alatt emelkedett az „Egyetértés yintezmenyy egyetértés yintezmenyy Egyetért yintezmenyy egyetértés yintezmenyy yintezmenyy Egyetért yintezmenyy ykodvegy színjátszótársaság magasra. Nagy művészbarát. 1919-20-ban xevtizedx 1915 ő xtalanevtizedx 1925 segített újra éleszteni a hazafias kulturéletet a debreceni ytelepulesy debrecen ytelepulesy debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy Waggon-gyárban, értékes munkálkodásáért miniszteri elismerést is kapott, valamint a koronás arany érdemkeresztet és a vöröskereszt ezüst díszérmét. 1926-ban xevtizedx 1925 a Máv igazgatóságához áthelyezve, megvált az elnökségtől. Útóda az elnökségben: Máthé József yszemelynevy máthé józsef yszemelynevy Máthé József yszemelynevy máthé yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Máthé yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy főfelügyelő - műhelyfőnök, aki az új színházterem megalkotásával is nagy érdemeket szerzett. Ügyvezető alelnök: dr. Génesi Sándor yszemelynevy dr. génesi sándor yszemelynevy dr. Génesi Sándor yszemelynevy dr. yszemelynevy génesi yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy dr. yszemelynevy Génesi yszemelynevy Sándor yszemelynev osztályvezető - főmérnök, akinek tervei alapján készült az új színházterem. Művezető igazgatók: Sidó Géza, yszemelynevy sidó géza yszemelynevy Sidó Géza yszemelynevy sidó yszemelynevy géza yszemelynevy yszemelynevy Sidó yszemelynevy Géza yszemelynevy ykodvegy Máv főműhely főművezető, író, sz. 1875. xevtizedx 1875 aug. xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 10-én, Radnóthon. ytelepulesy radnóth ytelepulesy Radnóth ymegyey kis-küküllő megye ykodvegy Az „Egyetértés yintezmenyy egyetértés yintezmenyy Egyetért yintezmenyy egyetértés yintezmenyy yintezmenyy Egyetért yintezmenyy ykodvegy dal- s zenegylet titkára, a debreceni ytelepulesy debrecen ytelepulesy debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy Székely társaság yintezmenyy székely társaság yintezmenyy Székely yintezmenyy székely yintezmenyy társaság yintezmenyy yintezmenyy Székely yintezmenyy ykodvegy jegyzője. Színpadi műve: „Orvos barátja, ycimy orvos barátja ycimy Orvos barátja ycimy orvos ycimy barátja ycimy ycimy Orvos ycimy barátja ycimy ykodvegy vj 3 f. e. e. 1930-ban, xevtizedx 1935 Debrecenben. ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy Sok verset írt. 15 éven át volt az „Egyetértés yintezmenyy egyetértés yintezmenyy Egyetért yintezmenyy egyetértés yintezmenyy yintezmenyy Egyetért yintezmenyy ykodvegy színjátszók művezető igazgatója. Utóda: Ferkó Gyula, yszemelynevy ferkó gyula yszemelynevy Ferkó Gyula yszemelynevy ferkó yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Ferkó yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy Máv. csoportvezető, sz. 1880. xevtizedx 1885 júl. xtalanevtizedx 1895 25-én, Sátoraljaújhelyen. ytelepulesy sátoraljaújhely ytelepulesy Sátoraljaújhely ymegyey zemplén megye ykodvegy 1899 xevtizedx 1895 óta xtalanevtizedx 1905 xtalanevtizedx 1915 műkedvelősködik, 1930-ban xevtizedx 1935 tartotta 30 éves műkedvelői jubileumát. Szerzők: Sidó Géza yszemelynevy sidó géza yszemelynevy Sidó Géza yszemelynevy sidó yszemelynevy géza yszemelynevy yszemelynevy Sidó yszemelynevy Géza yszemelynevy ykodvegy (l. fentebb) Vikiszály Amália yszemelynevy vikiszály amália yszemelynevy Vikiszály Amália yszemelynevy vikiszály yszemelynevy amália yszemelynevy yszemelynevy Vikiszály yszemelynevy Amália yszemelynevy ykodvegy (özv. Kárpáthy Józsefné), yszemelynevy özv. kárpáthy józsefne yszemelynevy özv. Kárpáthy Józsefné yszemelynevy özv. yszemelynevy kárpáthy yszemelynevy józsefne yszemelynevy yszemelynevy özv. yszemelynevy Kárpáthy yszemelynevy írónő, sz. 1884. xevtizedx 1885 júl. xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 7-én, Selmecbányán; ytelepulesy selmecbánya ytelepulesy Selmecbányá ymegyey hont megye ykodvegy már kora ifjúságában kezdett foglalkozni az irodalommal. Színpadi művei: „Fehér Rózsa, ycimy fehér rózsa ycimy Fehér Rózsa ycimy fehér ycimy rózsa ycimy ycimy Fehér ycimy Rózsa ycimy ykodvegy mesejáték 2 felv. e. e. 1922. xevtizedx 1925 Debrecenben. xtalanevtizedx 1935 ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy „Bözsike nagy lány lett, ycimy bözsike nagy lány lett ycimy Bözsike nagy lány lett ycimy bözsike ycimy nagy ycimy lány ycimy lett ycimy ycimy Bözsike ycimy nagy ycimy lány ycimy lett ycimy ykodvegy vígj. 3 felv. e. e. 1930. xevtizedx 1935 nov. 15. Debrecenben. ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy Versei és tárcái a lapokban jelennek meg. Karnagy: Szigethy Gyula, yszemelynevy szigethy gyula yszemelynevy Szigethy Gyula yszemelynevy szigethy yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Szigethy yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy zeneszerző és karnagy, sz. 1904-ben, xevtizedx 1905 Gebén. ytelepulesy gebe ytelepulesy Gebé ymegyey szatmár megye ykodvegy Zenei képességei már gyermekkorában jelentkeztek és diákkorában kezd komponálni és vezeti a zene- és énekkart. Előbb theológiai tanulmányokat folytat, majd a Zeneművészeti Főiskolán yintezmenyy zeneművészeti főiskola yintezmenyy Zeneművé yintezmenyy zeneművészeti yintezmenyy főiskola yintezmenyy yintezmenyy Zeneművé yintezmenyy ykodvegy szerez oklevelet. 20 éves korában a ref. gimnáziumhoz ének- és zenetanárnak választják meg és ugyanekkor hívják meg karnagyul az „Egyetértés yintezmenyy egyetértés yintezmenyy Egyetért yintezmenyy egyetértés yintezmenyy yintezmenyy Egyetért yintezmenyy ykodvegy dalegylethez. A Lelkészképző intézetben yintezmenyy lelkészképző intézet yintezmenyy Lelkészk yintezmenyy lelkészképző yintezmenyy intézet yintezmenyy yintezmenyy Lelkészk yintezmenyy ykodvegy éneket és harmoniumot tanít. Sok énekkarra rendezett művet írt és egy romantikus tárgyú 3 felvonásos dalműve („Bölcsek köve, ycimy bölcsek köve ycimy Bölcsek köve ycimy bölcsek ycimy köve ycimy ycimy Bölcsek ycimy köve ycimy ykodvegy szöv. Papp Lajostól) yszemelynevy papp lajos yszemelynevy Papp Lajos yszemelynevy papp yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Papp yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy most van elhelyezés alatt. 2. A debreceni ytelepulesy debrecen ytelepulesy debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy Máv. tiszti Horthy dal- és zeneegylet színjátszótársasága. yintezmenyy horthy dal- és zeneegylet színjátszótársasága yintezmenyy Horthy d yintezmenyy horthy yintezmenyy dal- yintezmenyy és yintezmenyy zeneegylet yintezmenyy színjátszótársasága yintezmenyy yin 10 év óta működik. Rendezője: Petrán Ede, yszemelynevy petrán ede yszemelynevy Petrán Ede yszemelynevy petrán yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Petrán yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy sz. 1900-ban, Técsőn. xtalanevtizedx 1915 xtalanevtizedx 1925 ytelepulesy técső ytelepulesy Técső ymegyey máramaros megye ykodvegy A társaság előadásaival már eddig is szép eredményeket ért el. 2. (Székesfehérvár.) ytelepulesy székesfehérvár ytelepulesy Székesfehérvár ymegyey fejér megye ykodvegy Kevés város van az országban, ahol a műkedvelés annyira felvirágzott volna és oly szép eredményeket tudna felmutatni, mint Székesfehérvár. ytelepulesy székesfehérvár ytelepulesy Székesfehérvár ymegyey fejér megye ykodvegy A nemes színházi tradíciókkal bíró város a sziniidény befejezése után sem akarja nélkülözni kedvenc szórakozását: a színpadot, ahol a társadalom is annyi jeles színpadi tehetséget tud felmutatni, kiknek egy része a műkedvelés keretében, másik része a hivatásos színészetnél fejlődött naggyá, hogy egy oly jeles műkedvelői gárda keletkezett, melynek jó híre messze túlszárnyalta a helyi kereteket. Kulminált a jeles műkedvelő társaság tevékenysége abban a „Cigánybáró ycimy cigánybáró ycimy Cigánybáró ycimy cigánybáró ycimy ycimy Cigánybáró ycimy ykodvegy előadásban, melyet e gárda 1931. xevtizedx 1935 május 8.-án mutatott be a székesfehérvári színházban, yintezmenyy székesfehérvári színház yintezmenyy székesfe yintezmenyy székesfehérvári yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy székesfe yintezmenyy ykodvegy melyet a rádió is közvetített az egész országnak és amely a gárdának igazi nagy, országos sikert jelentett. A vezetők és szereplők között a következőket kell kiemelnünk: Szebenyi Sándor, yszemelynevy szebenyi sándor yszemelynevy Szebenyi Sándor yszemelynevy szebenyi yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Szebenyi yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy a gárda rendezője, városi tisztviselő, volt hivatásos tiszt, aki gondos tanulmányok alapján felépülő szorgos munkával emelte magasra a műkedvelő gárdát. Bárdon Ferenc, yszemelynevy bárdon ferenc yszemelynevy Bárdon Ferenc yszemelynevy bárdon yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Bárdon yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy városi tisztviselő sz. 1893. xevtizedx 1895 dec. xtalanevtizedx 1905 xtalanevtizedx 1915 24-én, Székesfehérvárott. ytelepulesy székesfehérvár ytelepulesy Székesfehérvár ymegyey fejér megye ykodvegy Eleinte színpadra készült és Noszeda Károlytól yszemelynevy noszeda károly yszemelynevy Noszeda Károly yszemelynevy noszeda yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Noszeda yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy és Berg Ottótól yszemelynevy berg ottó yszemelynevy Berg Ottó yszemelynevy berg yszemelynevy ottó yszemelynevy yszemelynevy Berg yszemelynevy Ottó yszemelynevy ykodvegy tanult. 1922-ben xevtizedx 1925 fellépett a Blaha Lujza Színházban, yintezmenyy blaha lujza színház yintezmenyy Blaha Lu yintezmenyy blaha yintezmenyy lujza yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Blaha yintezmenyy Lu yintezmenyy ykodvegy a „Fifi ycimy fifi ycimy Fifi ycimy fifi ycimy ycimy Fifi ycimy ykodvegy c. operettben. 1923-ban Debrecenben, ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy 1925-ben Szegeden ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy működött, mint tenorista, egy év múlva visszavonult a színészettől és Székesfehérváron ytelepulesy székesfehérvár ytelepulesy Székesfehérvár ymegyey fejér megye ykodvegy városi tisztviselő lett. Ő a műkedvelő gárda agilis vezetője, ő énekelte Barinkay-t yszerepy barinkay yszerepy Barinkay yszerepy barinkay yszerepy yszerepy Barinkay yszerepy ykodvegy a Cigánybáró ycimy cigánybáró ycimy Cigánybáró ycimy cigánybáró ycimy ycimy Cigánybáró ycimy ykodvegy előadásán. — Dr. Fogarassy Józsefné, yszemelynevy dr. fogarassy józsefne yszemelynevy Dr. Fogarassy Józsefné yszemelynevy dr. yszemelynevy fogarassy yszemelynevy józsefne yszemelynevy yszemelynevy Dr. yszemelynevy Fogarassy yszemelynevy opera- és hangversenyénekesnőnek készült, sz. 1899. xevtizedx 1895 nov. xtalanevtizedx 1905 xtalanevtizedx 1915 17-én. A Zeneművészeti Főiskolán yintezmenyy zeneművészeti főiskola yintezmenyy Zeneművé yintezmenyy zeneművészeti yintezmenyy főiskola yintezmenyy yintezmenyy Zeneművé yintezmenyy ykodvegy és Berts Miminél yszemelynevy berts mimi yszemelynevy Berts Mimi yszemelynevy berts yszemelynevy mimi yszemelynevy yszemelynevy Berts yszemelynevy Mimi yszemelynevy ykodvegy tanult énekelni és Pécsett ytelepulesy pécs ytelepulesy Pécs ymegyey baranya megye ykodvegy több operai szerepben lépett fel: Pillangókisasszony, ycimy pillangókisasszony ycimy Pillangókisasszony ycimy pillangókisasszony ycimy ycimy Pillangókisasszony ycimy ykodvegy Saffi yszerepy saffi yszerepy Saffi yszerepy saffi yszerepy yszerepy Saffi yszerepy ykodvegy (Cigánybáró), ycimy cigánybáró ycimy Cigánybáró ycimy cigánybáró ycimy ycimy Cigánybáró ycimy ykodvegy Médi yszerepy médi yszerepy Médi yszerepy médi yszerepy yszerepy Médi yszerepy ykodvegy (Három a kislány), ycimy három a kislány ycimy Három a kislány ycimy három ycimy a ycimy kislány ycimy ycimy Három ycimy a ycimy kislány ycimy ykodvegy Rosalinda yszerepy rosalinda yszerepy Rosalinda yszerepy rosalinda yszerepy yszerepy Rosalinda yszerepy ykodvegy (Denevér), ycimy denevér ycimy Denevér ycimy denevér ycimy ycimy Denevér ycimy ykodvegy Jana yszerepy jana yszerepy Jana yszerepy jana yszerepy yszerepy Jana yszerepy ykodvegy (Elvált asszony), ycimy elvált asszony ycimy Elvált asszony ycimy elvált ycimy asszony ycimy ycimy Elvált ycimy asszony ycimy ykodvegy stb. 1925-ben xevtizedx 1925 férjhez ment dr. Fogarassy József yszemelynevy dr. fogarassy józsef yszemelynevy dr. Fogarassy József yszemelynevy dr. yszemelynevy fogarassy yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy dr. yszemelynevy Fogarassy yszemelynevy József százados-hadbíróhoz. A gárda nevezetes előadásán ő énekelte Saffi-t. yszerepy saffi yszerepy Saffi yszerepy saffi yszerepy yszerepy Saffi yszerepy ykodvegy Rodt Jenőné, yszemelynevy rodt jenőne yszemelynevy Rodt Jenőné yszemelynevy rodt yszemelynevy jenőne yszemelynevy yszemelynevy Rodt yszemelynevy Jenőné yszemelynevy ykodvegy sz. abaujvári Csurka Lenke, yszemelynevy abaujvári csurka lenke yszemelynevy abaujvári Csurka Lenke yszemelynevy abaujvári yszemelynevy csurka yszemelynevy lenke yszemelynevy yszemelynevy abaujvári yszemelynevy Csurka yszemelyne sz. Debrecenben. ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy 1923-ban a Színművészeti Akadémia yintezmenyy színművészeti akadémia yintezmenyy Színművé yintezmenyy színművészeti yintezmenyy akadémia yintezmenyy yintezmenyy Színművé yintezmenyy ykodvegy növendéke lett, ahonan a debreceni színházhoz yintezmenyy debreceni színház yintezmenyy debrecen yintezmenyy debreceni yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy debrecen yintezmenyy ykodvegy szerződött népszínműénekesnőnek. Utóbb férjhez ment Rodt Jenő yszemelynevy rodt jenő yszemelynevy Rodt Jenő yszemelynevy rodt yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Rodt yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy székesfehérvári ytelepulesy székesfehérvár ytelepulesy székesfehérvár ymegyey fejér megye ykodvegy mérnökhöz és 1928-ban végleg visszavonult a színpadtól és azóta a jótékonycélú és műkedvelő előadások kedvelt szereplője. Főbb szerepei: Finum Rózsi yszerepy finum rózsi yszerepy Finum Rózsi yszerepy finum yszerepy rózsi yszerepy yszerepy Finum yszerepy Rózsi yszerepy ykodvegy (Falu rossza), ycimy falu rossza ycimy Falu rossza ycimy falu ycimy rossza ycimy ycimy Falu ycimy rossza ycimy ykodvegy Zsófi yszerepy zsófi yszerepy Zsófi yszerepy zsófi yszerepy yszerepy Zsófi yszerepy ykodvegy (Piros bugyelláris), ycimy piros bugyelláris ycimy Piros bugyelláris ycimy piros ycimy bugyelláris ycimy ycimy Piros ycimy bugyelláris ycimy ykodvegy Magdolna yszerepy magdolna yszerepy Magdolna yszerepy magdolna yszerepy yszerepy Magdolna yszerepy ykodvegy (Gyimesi vadvirág), ycimy gyimesi vadvirág ycimy Gyimesi vadvirág ycimy gyimesi ycimy vadvirág ycimy ycimy Gyimesi ycimy vadvirág ycimy ykodvegy Lancelot yszerepy lancelot yszerepy Lancelot yszerepy lancelot yszerepy yszerepy Lancelot yszerepy ykodvegy (Baba), ycimy baba ycimy Baba ycimy baba ycimy ycimy Baba ycimy ykodvegy Sarolta yszerepy sarolta yszerepy Sarolta yszerepy sarolta yszerepy yszerepy Sarolta yszerepy ykodvegy (Régi jó Budapest), Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy ycimy régi jó budapest ycimy Régi jó Budapest ycimy régi ycimy jó ycimy budapest ycimy ycimy Régi ycimy jó ycimy Budapest ycimy ykodvegy Miklós yszerepy miklós yszerepy Miklós yszerepy miklós yszerepy yszerepy Miklós yszerepy ykodvegy (Hoffmann meséi), ycimy hoffmann meséi ycimy Hoffmann meséi ycimy hoffmann ycimy meséi ycimy ycimy Hoffmann ycimy meséi ycimy ykodvegy ő énekelte Ciprát yszerepy cipra yszerepy Ciprá yszerepy cipra yszerepy yszerepy Ciprá yszerepy ykodvegy a Cigánybáró ycimy cigánybáró ycimy Cigánybáró ycimy cigánybáró ycimy ycimy Cigánybáró ycimy ykodvegy nagysikerű rádióelőadásán. — Weichhart Waldemár, yszemelynevy weichhart waldemár yszemelynevy Weichhart Waldemár yszemelynevy weichhart yszemelynevy waldemár yszemelynevy yszemelynevy Weichhart yszemelynevy Waldemár yszemelynevy ykodvegy p. ü. tanácsos, sz. 1881. xevtizedx 1885 jún. xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 2.-án, Kassán. ytelepulesy kassa ytelepulesy Kassá ymegyey abauj-torna megye ykodvegy Mint régi műkedvelő ő is egyik népszerű szereplője a gárdának. szin_IV.0380.pdf IV

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Szinjátszó társaságok - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0380.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0380.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31496.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Szinjátszó társaságok

Szócikk: Szinjátszó társaságok (Debrecen.) A régi magyar civis város, mely minden ízében olyannyira magyar tudott maradni, mindig őstelevény talaj volt a magyar irodalom és kultura részére, régi kollégiuma termelte a kulturegyéneket és egyik jellegzetessége, hogy míg régi színházával legrégibb és legkeresettebb állomása volt a magyar színészetnek, színpadán megfordult a színészet majd minden nagysága, emellett kulturéhségével a magánosok is sűrűn alakítottak műkedvelő színjátszó társaságokat, egyrészt, hogy a hivatásos színtársulatok távollétében se nélkülözzék a színházat, másrészt, hogy maguk is hódoljanak a színjátszás művészetének, sőt egy időben még színiiskolát is tartottak fenn. Működésükben azon voltak, hogy a hivatásos színészetnek ne konkurráljanak, ne ártsanak, sőt inkább még nagyobb közönséget neveljenek a színháznak. Jelentőségük abban állott, hogy a hivatásos színpad részére is fedeztek fel egy- egy tehetséget és az írók nagy tömegét szólaltatták meg színpadjaikon, akik különben a pesti műsorok után igazodó vidéki színpadokon aligha tudtak volna szóhoz jutni. A hivatásos színigazgatók sem láttak bennük riválist és minden módon segítségükre is voltak a társaságoknak. E társaságok közül megemlítésre méltók a következők: 1. A Máv műhelyi „Egyetértés színjátszó tár­saság. A Máv műhelytelep keretén belül 1899-ben alakult kulturegyletből fejlő­dött ki. A kulturegylet ének- és zene­kara, színjátszó társasága hatalmas té­nyezője lett a debreceni kulturéletnek. 1912-ben Sidó Géza főművezető vezeté­sével végleg megalakul a Színjátszó tár­saság és Kassay Károly színész vezetése alatt sziniiskolát állítanak fel,amely csak egy évig működött. Tamássy Gyöngyössy Viktor tervei szerint modern színpadot építenek. Műsorukon vegyesen szerepel operett, dráma, népszínmű, szóval min­den műfaj, hatalmas és népszerű mű­kedvelő gárdával rendelkeznek. Sűrűn tartják előadásaikat a közönség és sajtó legteljesebb elismerése mellett és a Máv igazgatósága kultúrmunkájukat méltányolva, Bálás Károly üzletigazgató és Máthé József főfelügyelő - műhelyfőnök közbenjárására, 1928-ban a régi termeket dr. Génesi Sándor főmérnök tervei szerint átalakította és azóta egy modern színpaddal, öltözőkkel, színházi könyvtárral és ruhatárral felszerelt 600 férőhellyel bíró színházteremben tartják előadásaikat. Vezető egyéneik közül felemlítjük a következőket: elnökük: Kabay György, nyug. Máv főfelügyelő, sz. 1872-ben, Kisújszálláson. Elnöksége alatt emelkedett az „Egyetértés színjátszótársaság magasra. Nagy művészbarát. 1919-20-ban ő segített újra éleszteni a hazafias kulturéletet a debreceni Waggon-gyárban, értékes munkálkodásáért miniszteri elismerést is kapott, valamint a koronás arany érdemkeresztet és a vöröskereszt ezüst díszérmét. 1926-ban a Máv igazgatóságához áthelyezve, megvált az elnökségtől. Útóda az elnökségben: Máthé József főfelügyelő - műhelyfőnök, aki az új színházterem megalkotásával is nagy érdemeket szerzett. Ügyvezető alelnök: dr. Génesi Sándor osztályvezető - főmérnök, akinek tervei alapján készült az új színházterem. Művezető igazgatók: Sidó Géza, Máv főműhely főművezető, író, sz. 1875. aug. 10-én, Radnóthon. Az „Egyetértés dal- s zenegylet titkára, a debreceni Székely társaság jegyzője. Színpadi műve: „Orvos barátja, vj 3 f. e. e. 1930-ban, Debrecenben. Sok verset írt. 15 éven át volt az „Egyetértés színjátszók művezető igazgatója. Utóda: Ferkó Gyula, Máv. csoportvezető, sz. 1880. júl. 25-én, Sátoraljaújhelyen. 1899 óta műkedvelősködik, 1930-ban tartotta 30 éves műkedvelői jubileumát. Szerzők: Sidó Géza (l. fentebb) Vikiszály Amália (özv. Kárpáthy Józsefné), írónő, sz. 1884. júl. 7-én, Selmecbányán; már kora ifjúságában kezdett foglalkozni az irodalommal. Színpadi művei: „Fehér Rózsa, mesejáték 2 felv. e. e. 1922. Debrecenben. „Bözsike nagy lány lett, vígj. 3 felv. e. e. 1930. nov. 15. Debrecenben. Versei és tárcái a lapokban jelennek meg. Karnagy: Szigethy Gyula, zeneszerző és karnagy, sz. 1904-ben, Gebén. Zenei képességei már gyermekkorában jelentkeztek és diákkorában kezd komponálni és vezeti a zene- és énekkart. Előbb theológiai tanulmányokat folytat, majd a Zeneművészeti Főiskolán szerez oklevelet. 20 éves korában a ref. gimnáziumhoz ének- és zenetanárnak választják meg és ugyanekkor hívják meg karnagyul az „Egyetértés dalegylethez. A Lelkészképző intézetben éneket és harmoniumot tanít. Sok énekkarra rendezett művet írt és egy romantikus tárgyú 3 felvonásos dalműve („Bölcsek köve, szöv. Papp Lajostól) most van elhelyezés alatt. 2. A debreceni Máv. tiszti Horthy dal- és zeneegylet színjátszótársasága. 10 év óta működik. Rendezője: Petrán Ede, sz. 1900-ban, Técsőn. A társaság előadásaival már eddig is szép eredményeket ért el. 2. (Székesfehérvár.) Kevés város van az országban, ahol a műkedvelés annyira felvirágzott volna és oly szép eredményeket tudna felmutatni, mint Székesfehérvár. A nemes színházi tradíciókkal bíró város a sziniidény befejezése után sem akarja nélkülözni kedvenc szórakozását: a színpadot, ahol a társadalom is annyi jeles színpadi tehetséget tud felmutatni, kiknek egy része a műkedvelés keretében, másik része a hivatásos színészetnél fejlődött naggyá, hogy egy oly jeles műkedvelői gárda keletkezett, melynek jó híre messze túlszárnyalta a helyi kereteket. Kulminált a jeles műkedvelő társaság tevékenysége abban a „Cigánybáró előadásban, melyet e gárda 1931. május 8.-án mutatott be a székesfehérvári színházban, melyet a rádió is közvetített az egész országnak és amely a gárdának igazi nagy, országos sikert jelentett. A vezetők és szereplők között a következőket kell kiemelnünk: Szebenyi Sándor, a gárda rendezője, városi tisztviselő, volt hivatásos tiszt, aki gondos tanulmányok alapján felépülő szorgos munkával emelte magasra a műkedvelő gárdát. Bárdon Ferenc, városi tisztviselő sz. 1893. dec. 24-én, Székesfehérvárott. Eleinte színpadra készült és Noszeda Károlytól és Berg Ottótól tanult. 1922-ben fellépett a Blaha Lujza Színházban, a „Fifi c. operettben. 1923-ban Debrecenben, 1925-ben Szegeden működött, mint tenorista, egy év múlva visszavonult a színészettől és Székesfehérváron városi tisztviselő lett. Ő a műkedvelő gárda agilis vezetője, ő énekelte Barinkay-t a Cigánybáró előadásán. — Dr. Fogarassy Józsefné, opera- és hangversenyénekesnőnek készült, sz. 1899. nov. 17-én. A Zeneművészeti Főiskolán és Berts Miminél tanult énekelni és Pécsett több operai szerepben lépett fel: Pillangókisasszony, Saffi (Cigánybáró), Médi (Három a kislány), Rosalinda (Denevér), Jana (Elvált asszony), stb. 1925-ben férjhez ment dr. Fogarassy József százados-hadbíróhoz. A gárda nevezetes előadásán ő énekelte Saffi-t. Rodt Jenőné, sz. abaujvári Csurka Lenke, sz. Debrecenben. 1923-ban a Színművészeti Akadémia növendéke lett, ahonan a debreceni színházhoz szerződött népszínműénekesnőnek. Utóbb férjhez ment Rodt Jenő székesfehérvári mérnökhöz és 1928-ban végleg visszavonult a színpadtól és azóta a jótékonycélú és műkedvelő előadások kedvelt szereplője. Főbb szerepei: Finum Rózsi (Falu rossza), Zsófi (Piros bugyelláris), Magdolna (Gyimesi vadvirág), Lancelot (Baba), Sarolta (Régi jó Budapest), Miklós (Hoffmann meséi), ő énekelte Ciprát a Cigánybáró nagysikerű rádióelőadásán. — Weichhart Waldemár, p. ü. tanácsos, sz. 1881. jún. 2.-án, Kassán. Mint régi műkedvelő ő is egyik népszerű szereplője a gárdának. szin_IV.0380.pdf IV