Címszó: Tamássy József - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1837
SZULETESIEVTIZED 1835
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0426.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0426.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31633.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Tamássy
József
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/531633.htm
Szócikk: Tamássy József színész, kiváló népszínműénekes,
előbb a Nemzeti Színház-, (intézmény)
(információ)
majd a Népszínház (intézmény)
(információ)
tagja, sz. 1837. (születés
éve) márc. 13-án, Veszprémben, (megye) megh.
1892. szept. 8-án, Újpesten. (megye) Iskoláit
szülővárosában járta, de miután semmiféle tudományos pályához kedve nem volt, nemesi
származású atyja iparost akart belőle nevelni. Próbálkozott is a kis Tamássy (személy) (információ)
többféle iparágban, volt pék, molnár, lakatos
és szűrszabó, de — mintha csak megérezte volna magasabb rendű hivatottságát — egyik
műhelyben sem tudott megragadni. Végre is megszökött a szülői háztól s 1856-ban
(időpont)
Marczaliba (megye)
ment, ahol az éppen ott működő Szöllőssy Mihály (személy) és
Szuper Károly (személy) (információ)
társulatánál beállott a színészek közé. Tallián
László (személy)
(információ)
Tamássyt (személy) (információ)
elsősorban szép énekhangjáért szerződtették,
de csakhamar kitűnt, hogy színészi tehetsége is rendkívüli. Első nagyobb szerepe
Kinizsi (szerep)
volt a „Mátyás fia (cím) (információ)
c. színdarabban; a népszínmű-énekesi szerepkörben
pedig a „Cigány (cím)
(információ)
Gyuri-jában (szerep) próbálkozott
meg. Mindakét szerepe jól sikerült, de amikor Tatán (megye) a „Vén
bakancsos-ban (cím)
(információ)
Laczit (szerep) játszotta,
bizony belezavarodott a szerepébe. Ezen való elkeseredésében szereplése közben otthagyta
a színházat, társai rábeszélésére azonban mégis visszatért és folytatta szerepét.
Kezdő évei általában igen küzdelmesek voltak, mit részben a nehéz politikai és gazdasági
viszonyok idéztek elő, részben pedig saját szilaj természete. A kemény nyakú magyar
gyereknek sok baja volt a Bach-korszakbeli (személy) (információ)
idegen hivatalnokokkal, de Tamássy (személy) (információ)
amúgy magyar-huszárosan mindig kivágta magát
a bajból. Egyszer valaki feljelentette, hogy a katonáskodás elől bujkál, de miután
a sorozó bizottság néhány tagja már előzetesen hallotta őt énekelni, egy befolyásos
uri ember ajánlatára felmentették a katonáskodás alól. Tamássy (személy) (információ)
12 évig volt vidéki színész, mialatt az országnak
majdnem minden nagyobb városában működött, de már 1861. (időpont) október
6-án a „Csikós-ban, (cím) (információ)
majd 1863. (időpont) augusztus
16-án a „Szökött katoná-ban (cím) (információ)
nagy sikerrel vendégszerepelt a Nemzeti Színház
(intézmény)
(információ)
színpadán. 1869-ben (időpont) Kőmives
Imre (személy)
(információ)
társulatával Pestre (Budapest)
jött s a városligetben játszott. Ekkor újra fellépett a Nemzeti Színháznál (intézmény)
(információ)
(aug. 22-én a „Csikós-ban, (cím) (információ)
aug. 29-én pedig a „Szökött katoná-ban) (cím) (információ)
s a rendkívüli nagy sikerű vendégjátékok
után végre le is szerződtették. A magyar népszínmű történetében nagyjelentőségű
esemény volt Tamássy (személy) (információ)
szerződtetése, mert ebben az időben ő volt
az egyetlen férfi-színész, aki varázserejű magyarságával és zamatos nótáival újra
fellendítette e már-már lehanyatló műfajt. Tamássy (személy) (információ)
be is töltötte hivatását, különösen amikor
az 1871-ben (időpont)
leszerződtetett Blaha Lujzában (személy) (információ)
minden tekintetben kiváló s magához méltó
játszótársra talált. Ez a teljesen összeillő művészpár — csodálatos rátermettségük
révén — új korszakot teremtett a népszínmű történetében s újra magyarrá tette a
Bach-korszakban (személy) (információ)
erőszakkal elnémetesített Budapestet. (Budapest)
Többek voltak ők, mint művészek! Tipusok voltak, a tősgyökeres magyarság varázserejű
típusai, akik játékukkal, nótáikkal magyarra és nem magyarra ellenállhatatlanul
hatottak. Külön-külön is nagyszerű volt mindegyik, de együtt tökéletes művészi egységet
alkottak. „Egymásra féltékenyek nem lehetnek — írja róluk a Fővárosi Lapok (intézmény)
(információ)
bírálója — mert a tapsok, melyeket az egyik
kap, a másikat épp úgy megilletik. A népszínmű szerepek mellett Tamássy (személy) (információ)
örömmel vett részt a klasszikus műsorban
is. „Coriolanus-ban (cím) (információ)
például az egyik polgárt játszotta s ebben
a kis szerepben ezzel az egy mondatával: „hadd legyen hát konzul!, tapsra ragadta
a közönséget. Amikor a Népszínház (intézmény)
(információ)
— 1875. (időpont) okt.
15-én — megnyílt, Tamássyt (személy) (információ)
is oda akarták szerződtetni, de Tamássy (személy) (információ)
szerződése végéig megmaradt a Nemzeti Színháznál
(intézmény)
(információ)
s csak azután ment át kénytelen-kelletlen
a Népszínházhoz, (intézmény)
(információ)
ahol 1876. (időpont) április
21-én lépett fel először. Első fellépteül a „Tündérlak Magyarhonban (cím) volt6 kitűzve,
de Blaháné (személy)
közbejött betegsége miatt a „Csikós-t (cím) (információ)
rántották elő. Tamássy (személy) (információ)
Blahánéval (személy) együtt
természetesen itt is kedvence volt a közönségnek, a Népszínház (intézmény)
(információ)
műsora azonban csak részben volt ínyére való,
mert ez az izig-vérig magyar művész az operettet semmire sem becsülte, úgy, hogy
azokban soha nem is játszott. 1881 (időpont) októberében
meg is vált a Népszínháztól (intézmény)
(információ)
s vidéki vendégkörútra indult. Azonban 1883-ban
(időpont)
mégis csak visszatért s azután mindvégig a Népszínház (intézmény)
(információ)
tagja maradt. 1887. (időpont) június
16-án a „Betyár kendője (cím) (információ)
előadása előtt öltözőjében szélhűdés érte
s a leggondosabb gyógykezelés ellenére jobb oldala teljesen megbénult. Az egykor
daliás népszínműénekes mint élőhalott tengette életét csekély nyugdíjából s abból
a 300 frtnyi évi segélyből, amit a kormány 1891-ben (időpont) szavazott
meg neki. Közben egyre várta a javulást, hogy újra színpadra léphessen, de a javulás
sehogy sem akart bekövetkezni. A halál megváltás volt számára. Koporsójánál Szirmai
Imre (személy)
(információ)
búcsúztatta. Egyszerű márvány síremlékét
a kerepesi temetőben 1893. (időpont) nov.
1-én leplezték le. Tamássy (személy) (információ)
a magyar színpadnak egyik legsajátosabb,
eredeti jelensége volt. Tagbaszakadt, daliás alakja, dacos szép magyar feje, tüzes
szemének szilaj tekintete már külsőleg is a magyar puszta fiainak ábrázolására predesztinálta.
De nemcsak testben, hanem lélekben is tüzes magyar volt ő. S ha elődjét — Füredi
Mihályt (személy)
(információ)
— megillette „a népdalok hőse elnevezés,
Tamássyt (személy)
(információ)
is méltán nevezték a „puszták fiá-nak. („Énekel,
dalol úgy, mintha az igazi alföldi csikóst hallanók írja első felléptekor Vadnay.)
(személy)
(információ)
Szilaj lényében sok drámai erő volt, de épp
annyi daliás humor is. Tudott meghatni, félelmetes lenni, de tudott kacagást és
büszke örömet is kelteni. Mert büszke volt magára a magyar, ha Tamássyt (személy) (információ)
látta. Minden szerepe élt s eredeti zamattal
előadott nótáit a lehetőség szerint mindig beleillesztette a cselekvénybe. Főbb
szerepei voltak: Gergely (szerep) (információ)
(Szökött katona), (cím) (információ)
Andris bojtár (szerep) (Csikós),
(cím) (információ)
Sobri (szerep) (Két
pisztoly), (cím)
(információ)
Baczúr Gazsi (szerep) (Peleskei
nótárius), (cím)
(információ)
Sugár Laci (szerep) (információ)
(Vén bakancsos), (cím) (információ)
Gyuri Bandi (szerep) (Betyár
kendője) (cím)
(információ)
Göndör Sándor (szerep) (információ)
(Falu rossza), (cím) (információ)
Miklós (szerep) (információ)
(Tolonc), (cím) Gyuri (szerep) (Tündérlak
Magyarhonban), (cím)
Virág Marci (szerep)
(információ)
(Huszárcsiny), (cím) Jenő (szerep) (Strike),
(cím) Csillag
őrmester (szerep)
(információ)
(Piros bugyelláris), (cím) (információ)
Sajgó András (szerep) (Vereshaju),
(cím) Aba András
(szerep)
(információ)
(Felhő Klári), (cím) (információ)
Reno János (szerep) (Egy
katona története) (cím) (információ)
stb. stb. ősi tehetség volt. Nem tanította
senki. És mégis tudott mindent. Mert a lelkében isteni szikra égett. (Pataki József.)
(személy)
(információ)
szin_IV.0426.pdf IV
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Tamássy József címszóvég 31633 Szócikk:
Tamássy József színész, kiváló népszínműénekes, előbb a Nemzeti Színház-, yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy majd a Népszínház yintezmenyy
népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy
Népszính yintezmenyy ykodvegy tagja, sz. 1837. márc. xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx
1855 13-án, Veszprémben, ytelepulesy veszprém ytelepulesy Veszprém ymegyey
veszprém megye ykodvegy megh. 1892. szept. 8-án, Újpesten. ytelepulesy újpest
ytelepulesy Újpest ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ytelepulesy
nagybudapest ykodvegy Iskoláit szülővárosában járta, de miután semmiféle tudományos
pályához kedve nem volt, nemesi származású atyja iparost akart belőle nevelni. Próbálkozott
is a kis Tamássy yszemelynevy tamássy yszemelynevy Tamássy yszemelynevy tamássy
yszemelynevy yszemelynevy Tamássy yszemelynevy ykodvegy többféle iparágban, volt
pék, molnár, lakatos és szűrszabó, de — mintha csak megérezte volna magasabb rendű
hivatottságát — egyik műhelyben sem tudott megragadni. Végre is megszökött a szülői
háztól s 1856-ban xevtizedx 1855 Marczaliba xtalanevtizedx 1865 ytelepulesy
marczali ytelepulesy Marczali ymegyey somogy megye ykodvegy ment, ahol az éppen
ott működő Szöllőssy Mihály yszemelynevy szöllőssy mihály yszemelynevy
Szöllőssy Mihály yszemelynevy szöllőssy yszemelynevy mihály yszemelynevy
yszemelynevy Szöllőssy yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy és Szuper Károly
yszemelynevy szuper károly yszemelynevy Szuper Károly yszemelynevy szuper
yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Szuper yszemelynevy Károly
yszemelynevy ykodvegy társulatánál beállott a színészek közé. Tallián László yszemelynevy
tallián lászló yszemelynevy Tallián László yszemelynevy tallián yszemelynevy lászló
yszemelynevy yszemelynevy Tallián yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy Tamássyt
yszemelynevy tamássy yszemelynevy Tamássy yszemelynevy tamássy yszemelynevy
yszemelynevy Tamássy yszemelynevy ykodvegy elsősorban szép énekhangjáért szerződtették,
de csakhamar kitűnt, hogy színészi tehetsége is rendkívüli. Első nagyobb szerepe
Kinizsi yszerepy kinizsi yszerepy Kinizsi yszerepy kinizsi yszerepy yszerepy
Kinizsi yszerepy ykodvegy volt a „Mátyás fia ycimy mátyás fia ycimy Mátyás fia
ycimy mátyás ycimy fia ycimy ycimy Mátyás ycimy fia ycimy ykodvegy c. színdarabban;
a népszínmű-énekesi szerepkörben pedig a „Cigány ycimy cigány ycimy Cigány
ycimy cigány ycimy ycimy Cigány ycimy ykodvegy Gyuri-jában yszerepy gyuri
yszerepy Gyuri yszerepy gyuri yszerepy yszerepy Gyuri yszerepy ykodvegy próbálkozott
meg. Mindakét szerepe jól sikerült, de amikor Tatán ytelepulesy tata
ytelepulesy Tatá ymegyey komárom megye ykodvegy a „Vén bakancsos-ban ycimy vén bakancsos
ycimy Vén bakancsos ycimy vén ycimy bakancsos ycimy ycimy Vén ycimy bakancsos
ycimy ykodvegy Laczit yszerepy laczi yszerepy Laczi yszerepy laczi yszerepy
yszerepy Laczi yszerepy ykodvegy játszotta, bizony belezavarodott a szerepébe. Ezen
való elkeseredésében szereplése közben otthagyta a színházat, társai rábeszélésére
azonban mégis visszatért és folytatta szerepét. Kezdő évei általában igen küzdelmesek
voltak, mit részben a nehéz politikai és gazdasági viszonyok idéztek elő, részben
pedig saját szilaj természete. A kemény nyakú magyar gyereknek sok baja volt a Bach-korszakbeli
yszemelynevy bach yszemelynevy Bach yszemelynevy bach yszemelynevy yszemelynevy
Bach yszemelynevy ykodvegy idegen hivatalnokokkal, de Tamássy yszemelynevy
tamássy yszemelynevy Tamássy yszemelynevy tamássy yszemelynevy yszemelynevy
Tamássy yszemelynevy ykodvegy amúgy magyar-huszárosan mindig kivágta magát a bajból.
Egyszer valaki feljelentette, hogy a katonáskodás elől bujkál, de miután a sorozó
bizottság néhány tagja már előzetesen hallotta őt énekelni, egy befolyásos uri ember
ajánlatára felmentették a katonáskodás alól. Tamássy yszemelynevy tamássy
yszemelynevy Tamássy yszemelynevy tamássy yszemelynevy yszemelynevy Tamássy
yszemelynevy ykodvegy 12 évig volt vidéki színész, mialatt az országnak majdnem
minden nagyobb városában működött, de már 1861. xevtizedx 1865 október 6-án a „Csikós-ban,
ycimy csikós ycimy Csikós ycimy csikós ycimy ycimy Csikós ycimy ykodvegy majd 1863.
augusztus 16-án a „Szökött katoná-ban ycimy szökött katona ycimy Szökött katoná
ycimy szökött ycimy katona ycimy ycimy Szökött ycimy katoná ycimy ykodvegy nagy
sikerrel vendégszerepelt a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy színpadán. 1869-ben Kőmives xtalanevtizedx
1875 Imre yszemelynevy kőmives imre yszemelynevy Kőmives Imre yszemelynevy
kőmives yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Kőmives yszemelynevy Imre
yszemelynevy ykodvegy társulatával Pestre pest ytelepulesy nagybudapest
ytelepulesy budapest ykodvegy jött s a városligetben játszott. Ekkor újra fellépett
a Nemzeti Színháznál yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy (aug. 22-én a „Csikós-ban, ycimy csikós ycimy Csikós ycimy
csikós ycimy ycimy Csikós ycimy ykodvegy aug. 29-én pedig a „Szökött katoná-ban)
ycimy szökött katona ycimy Szökött katoná ycimy szökött ycimy katona ycimy
ycimy Szökött ycimy katoná ycimy ykodvegy s a rendkívüli nagy sikerű vendégjátékok
után végre le is szerződtették. A magyar népszínmű történetében nagyjelentőségű
esemény volt Tamássy yszemelynevy tamássy yszemelynevy Tamássy yszemelynevy
tamássy yszemelynevy yszemelynevy Tamássy yszemelynevy ykodvegy szerződtetése, mert
ebben az időben ő volt az egyetlen férfi-színész, aki varázserejű magyarságával
és zamatos nótáival újra fellendítette e már-már lehanyatló műfajt. Tamássy yszemelynevy
tamássy yszemelynevy Tamássy yszemelynevy tamássy yszemelynevy yszemelynevy
Tamássy yszemelynevy ykodvegy be is töltötte hivatását, különösen amikor az 1871-ben
xevtizedx 1875 leszerződtetett Blaha Lujzában yszemelynevy blaha lujza yszemelynevy
Blaha Lujzá yszemelynevy blaha yszemelynevy lujza yszemelynevy yszemelynevy
Blaha yszemelynevy Lujzá yszemelynevy ykodvegy minden tekintetben kiváló s magához
méltó játszótársra talált. Ez a teljesen összeillő művészpár — csodálatos rátermettségük
révén — új korszakot teremtett a népszínmű történetében s újra magyarrá tette a
Bach-korszakban yszemelynevy bach yszemelynevy Bach yszemelynevy bach
yszemelynevy yszemelynevy Bach yszemelynevy ykodvegy erőszakkal elnémetesített Budapestet.
Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Többek voltak ők,
mint művészek! Tipusok voltak, a tősgyökeres magyarság varázserejű típusai, akik
játékukkal, nótáikkal magyarra és nem magyarra ellenállhatatlanul hatottak. Külön-külön
is nagyszerű volt mindegyik, de együtt tökéletes művészi egységet alkottak. „Egymásra
féltékenyek nem lehetnek — írja róluk a Fővárosi Lapok yintezmenyy fővárosi
lapok yintezmenyy Fővárosi yintezmenyy fővárosi yintezmenyy lapok yintezmenyy
yintezmenyy Fővárosi yintezmenyy ykodvegy bírálója — mert a tapsok, melyeket az
egyik kap, a másikat épp úgy megilletik. A népszínmű szerepek mellett Tamássy yszemelynevy
tamássy yszemelynevy Tamássy yszemelynevy tamássy yszemelynevy yszemelynevy
Tamássy yszemelynevy ykodvegy örömmel vett részt a klasszikus műsorban is. „Coriolanus-ban
ycimy coriolanus ycimy Coriolanus ycimy coriolanus ycimy ycimy Coriolanus ycimy
ykodvegy például az egyik polgárt játszotta s ebben a kis szerepben ezzel az egy
mondatával: „hadd legyen hát konzul!, tapsra ragadta a közönséget. Amikor a Népszínház
yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy
yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy — 1875. okt. 15-én — megnyílt, Tamássyt
yszemelynevy tamássy yszemelynevy Tamássy yszemelynevy tamássy yszemelynevy
yszemelynevy Tamássy yszemelynevy ykodvegy is oda akarták szerződtetni, de Tamássy
yszemelynevy tamássy yszemelynevy Tamássy yszemelynevy tamássy yszemelynevy
yszemelynevy Tamássy yszemelynevy ykodvegy szerződése végéig megmaradt a Nemzeti
Színháznál yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti
yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy s csak
azután ment át kénytelen-kelletlen a Népszínházhoz, yintezmenyy népszínház
yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính
yintezmenyy ykodvegy ahol 1876. április xtalanevtizedx 1885 21-én lépett fel először.
Első fellépteül a „Tündérlak Magyarhonban ycimy tündérlak magyarhonban ycimy
Tündérlak Magyarhonban ycimy tündérlak ycimy magyarhonban ycimy ycimy Tündérlak
ycimy Magyarhonban ycimy ykodvegy volt6 kitűzve, de Blaháné yszemelynevy
blaháne yszemelynevy Blaháné yszemelynevy blaháne yszemelynevy yszemelynevy
Blaháné yszemelynevy ykodvegy közbejött betegsége miatt a „Csikós-t ycimy
csikós ycimy Csikós ycimy csikós ycimy ycimy Csikós ycimy ykodvegy rántották elő.
Tamássy yszemelynevy tamássy yszemelynevy Tamássy yszemelynevy tamássy yszemelynevy
yszemelynevy Tamássy yszemelynevy ykodvegy Blahánéval yszemelynevy blaháne
yszemelynevy Blaháné yszemelynevy blaháne yszemelynevy yszemelynevy Blaháné
yszemelynevy ykodvegy együtt természetesen itt is kedvence volt a közönségnek, a
Népszínház yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház
yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy műsora azonban csak részben
volt ínyére való, mert ez az izig-vérig magyar művész az operettet semmire sem becsülte,
úgy, hogy azokban soha nem is játszott. 1881 xevtizedx 1885 októberében meg is vált
a Népszínháztól yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy
népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy s vidéki vendégkörútra
indult. Azonban 1883-ban mégis csak visszatért s azután mindvégig a Népszínház yintezmenyy
népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy
Népszính yintezmenyy ykodvegy tagja maradt. 1887. június xtalanevtizedx 1895 16-án
a „Betyár kendője ycimy betyár kendője ycimy Betyár kendője ycimy betyár ycimy
kendője ycimy ycimy Betyár ycimy kendője ycimy ykodvegy előadása előtt öltözőjében
szélhűdés érte s a leggondosabb gyógykezelés ellenére jobb oldala teljesen megbénult.
Az egykor daliás népszínműénekes mint élőhalott tengette életét csekély nyugdíjából
s abból a 300 frtnyi évi segélyből, amit a kormány 1891-ben xevtizedx 1895 szavazott
meg neki. Közben egyre várta a javulást, hogy újra színpadra léphessen, de a javulás
sehogy sem akart bekövetkezni. A halál megváltás volt számára. Koporsójánál Szirmai
Imre yszemelynevy szirmai imre yszemelynevy Szirmai Imre yszemelynevy szirmai
yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Szirmai yszemelynevy Imre
yszemelynevy ykodvegy búcsúztatta. Egyszerű márvány síremlékét a kerepesi temetőben
1893. nov. 1-én leplezték le. Tamássy yszemelynevy tamássy yszemelynevy Tamássy
yszemelynevy tamássy yszemelynevy yszemelynevy Tamássy yszemelynevy ykodvegy a magyar
színpadnak egyik legsajátosabb, eredeti jelensége volt. Tagbaszakadt, daliás alakja,
dacos szép magyar feje, tüzes szemének szilaj tekintete már külsőleg is a magyar
puszta fiainak ábrázolására predesztinálta. De nemcsak testben, hanem lélekben is
tüzes magyar volt ő. S ha elődjét — Füredi Mihályt yszemelynevy füredi mihály
yszemelynevy Füredi Mihály yszemelynevy füredi yszemelynevy mihály yszemelynevy
yszemelynevy Füredi yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy — megillette „a népdalok
hőse elnevezés, Tamássyt yszemelynevy tamássy yszemelynevy Tamássy yszemelynevy
tamássy yszemelynevy yszemelynevy Tamássy yszemelynevy ykodvegy is méltán nevezték
a „puszták fiá-nak. („Énekel, dalol úgy, mintha az igazi alföldi csikóst hallanók
írja első felléptekor Vadnay.) yszemelynevy vadnay yszemelynevy Vadnay
yszemelynevy vadnay yszemelynevy yszemelynevy Vadnay yszemelynevy ykodvegy Szilaj
lényében sok drámai erő volt, de épp annyi daliás humor is. Tudott meghatni, félelmetes
lenni, de tudott kacagást és büszke örömet is kelteni. Mert büszke volt magára a
magyar, ha Tamássyt yszemelynevy tamássy yszemelynevy Tamássy yszemelynevy
tamássy yszemelynevy yszemelynevy Tamássy yszemelynevy ykodvegy látta. Minden szerepe
élt s eredeti zamattal előadott nótáit a lehetőség szerint mindig beleillesztette
a cselekvénybe. Főbb szerepei voltak: Gergely yszerepy gergely yszerepy Gergely
yszerepy gergely yszerepy yszerepy Gergely yszerepy ykodvegy (Szökött katona), ycimy
szökött katona ycimy Szökött katona ycimy szökött ycimy katona ycimy ycimy
Szökött ycimy katona ycimy ykodvegy Andris bojtár yszerepy andris bojtár
yszerepy Andris bojtár yszerepy andris yszerepy bojtár yszerepy yszerepy Andris
yszerepy bojtár yszerepy ykodvegy (Csikós), ycimy csikós ycimy Csikós ycimy
csikós ycimy ycimy Csikós ycimy ykodvegy Sobri yszerepy sobri yszerepy Sobri
yszerepy sobri yszerepy yszerepy Sobri yszerepy ykodvegy (Két pisztoly), ycimy
két pisztoly ycimy Két pisztoly ycimy két ycimy pisztoly ycimy ycimy Két ycimy
pisztoly ycimy ykodvegy Baczúr Gazsi yszerepy baczúr gazsi yszerepy Baczúr
Gazsi yszerepy baczúr yszerepy gazsi yszerepy yszerepy Baczúr yszerepy Gazsi
yszerepy ykodvegy (Peleskei nótárius), ycimy peleskei nótárius ycimy Peleskei
nótárius ycimy peleskei ycimy nótárius ycimy ycimy Peleskei ycimy nótárius
ycimy ykodvegy Sugár Laci yszerepy sugár laci yszerepy Sugár Laci yszerepy
sugár yszerepy laci yszerepy yszerepy Sugár yszerepy Laci yszerepy ykodvegy (Vén
bakancsos), ycimy vén bakancsos ycimy Vén bakancsos ycimy vén ycimy bakancsos
ycimy ycimy Vén ycimy bakancsos ycimy ykodvegy Gyuri Bandi yszerepy gyuri bandi
yszerepy Gyuri Bandi yszerepy gyuri yszerepy bandi yszerepy yszerepy Gyuri
yszerepy Bandi yszerepy ykodvegy (Betyár kendője) ycimy betyár kendője ycimy
Betyár kendője ycimy betyár ycimy kendője ycimy ycimy Betyár ycimy kendője
ycimy ykodvegy Göndör Sándor yszerepy göndör sándor yszerepy Göndör Sándor
yszerepy göndör yszerepy sándor yszerepy yszerepy Göndör yszerepy Sándor
yszerepy ykodvegy (Falu rossza), ycimy falu rossza ycimy Falu rossza ycimy falu
ycimy rossza ycimy ycimy Falu ycimy rossza ycimy ykodvegy Miklós yszerepy
miklós yszerepy Miklós yszerepy miklós yszerepy yszerepy Miklós yszerepy
ykodvegy (Tolonc), ycimy tolonc ycimy Tolonc ycimy tolonc ycimy ycimy Tolonc
ycimy ykodvegy Gyuri yszerepy gyuri yszerepy Gyuri yszerepy gyuri yszerepy
yszerepy Gyuri yszerepy ykodvegy (Tündérlak Magyarhonban), ycimy tündérlak
magyarhonban ycimy Tündérlak Magyarhonban ycimy tündérlak ycimy magyarhonban
ycimy ycimy Tündérlak ycimy Magyarhonban ycimy ykodvegy Virág Marci yszerepy
virág marci yszerepy Virág Marci yszerepy virág yszerepy marci yszerepy
yszerepy Virág yszerepy Marci yszerepy ykodvegy (Huszárcsiny), ycimy
huszárcsiny ycimy Huszárcsiny ycimy huszárcsiny ycimy ycimy Huszárcsiny ycimy
ykodvegy Jenő yszerepy jenő yszerepy Jenő yszerepy jenő yszerepy yszerepy Jenő
yszerepy ykodvegy (Strike), ycimy strike ycimy Strike ycimy strike ycimy ycimy
Strike ycimy ykodvegy Csillag őrmester yszerepy csillag őrmester yszerepy
Csillag őrmester yszerepy csillag yszerepy őrmester yszerepy yszerepy Csillag
yszerepy őrmester yszerepy ykodvegy (Piros bugyelláris), ycimy piros
bugyelláris ycimy Piros bugyelláris ycimy piros ycimy bugyelláris ycimy ycimy
Piros ycimy bugyelláris ycimy ykodvegy Sajgó András yszerepy sajgó andrás
yszerepy Sajgó András yszerepy sajgó yszerepy andrás yszerepy yszerepy Sajgó
yszerepy András yszerepy ykodvegy (Vereshaju), ycimy vereshaju ycimy Vereshaju
ycimy vereshaju ycimy ycimy Vereshaju ycimy ykodvegy Aba András yszerepy aba
andrás yszerepy Aba András yszerepy aba yszerepy andrás yszerepy yszerepy Aba
yszerepy András yszerepy ykodvegy (Felhő Klári), ycimy felhő klári ycimy Felhő
Klári ycimy felhő ycimy klári ycimy ycimy Felhő ycimy Klári ycimy ykodvegy Reno
János yszerepy reno jános yszerepy Reno János yszerepy reno yszerepy jános
yszerepy yszerepy Reno yszerepy János yszerepy ykodvegy (Egy katona története) ycimy
egy katona története ycimy Egy katona története ycimy egy ycimy katona ycimy
története ycimy ycimy Egy ycimy katona ycimy története ycimy ykodvegy stb. stb.
ősi tehetség volt. Nem tanította senki. És mégis tudott mindent. Mert a lelkében
isteni szikra égett. (Pataki József.) yszemelynevy pataki józsef yszemelynevy
Pataki József yszemelynevy pataki yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy
Pataki yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy pataki józsef szin_IV.0426.pdf
IV
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Tamássy József - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1837
SZULETESIEVTIZED 1835
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0426.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0426.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31633.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Tamássy
József
Szócikk: Tamássy József színész, kiváló népszínműénekes,
előbb a Nemzeti Színház-, majd a Népszínház tagja, sz. 1837. márc. 13-án, Veszprémben,
megh. 1892. szept. 8-án, Újpesten. Iskoláit szülővárosában járta, de miután semmiféle
tudományos pályához kedve nem volt, nemesi származású atyja iparost akart belőle
nevelni. Próbálkozott is a kis Tamássy többféle iparágban, volt pék, molnár, lakatos
és szűrszabó, de — mintha csak megérezte volna magasabb rendű hivatottságát — egyik
műhelyben sem tudott megragadni. Végre is megszökött a szülői háztól s 1856-ban
Marczaliba ment, ahol az éppen ott működő Szöllőssy Mihály és Szuper Károly társulatánál
beállott a színészek közé. Tallián László Tamássyt elsősorban szép énekhangjáért
szerződtették, de csakhamar kitűnt, hogy színészi tehetsége is rendkívüli. Első
nagyobb szerepe Kinizsi volt a „Mátyás fia c. színdarabban; a népszínmű-énekesi
szerepkörben pedig a „Cigány Gyuri-jában próbálkozott meg. Mindakét szerepe jól
sikerült, de amikor Tatán a „Vén bakancsos-ban Laczit játszotta, bizony belezavarodott
a szerepébe. Ezen való elkeseredésében szereplése közben otthagyta a színházat,
társai rábeszélésére azonban mégis visszatért és folytatta szerepét. Kezdő évei
általában igen küzdelmesek voltak, mit részben a nehéz politikai és gazdasági viszonyok
idéztek elő, részben pedig saját szilaj természete. A kemény nyakú magyar gyereknek
sok baja volt a Bach-korszakbeli idegen hivatalnokokkal, de Tamássy amúgy magyar-huszárosan
mindig kivágta magát a bajból. Egyszer valaki feljelentette, hogy a katonáskodás
elől bujkál, de miután a sorozó bizottság néhány tagja már előzetesen hallotta őt
énekelni, egy befolyásos uri ember ajánlatára felmentették a katonáskodás alól.
Tamássy 12 évig volt vidéki színész, mialatt az országnak majdnem minden nagyobb
városában működött, de már 1861. október 6-án a „Csikós-ban, majd 1863. augusztus
16-án a „Szökött katoná-ban nagy sikerrel vendégszerepelt a Nemzeti Színház színpadán.
1869-ben Kőmives Imre társulatával Pestre jött s a városligetben játszott. Ekkor
újra fellépett a Nemzeti Színháznál (aug. 22-én a „Csikós-ban, aug. 29-én pedig
a „Szökött katoná-ban) s a rendkívüli nagy sikerű vendégjátékok után végre le is
szerződtették. A magyar népszínmű történetében nagyjelentőségű esemény volt Tamássy
szerződtetése, mert ebben az időben ő volt az egyetlen férfi-színész, aki varázserejű
magyarságával és zamatos nótáival újra fellendítette e már-már lehanyatló műfajt.
Tamássy be is töltötte hivatását, különösen amikor az 1871-ben leszerződtetett Blaha
Lujzában minden tekintetben kiváló s magához méltó játszótársra talált. Ez a teljesen
összeillő művészpár — csodálatos rátermettségük révén — új korszakot teremtett a
népszínmű történetében s újra magyarrá tette a Bach-korszakban erőszakkal elnémetesített
Budapestet. Többek voltak ők, mint művészek! Tipusok voltak, a tősgyökeres magyarság
varázserejű típusai, akik játékukkal, nótáikkal magyarra és nem magyarra ellenállhatatlanul
hatottak. Külön-külön is nagyszerű volt mindegyik, de együtt tökéletes művészi egységet
alkottak. „Egymásra féltékenyek nem lehetnek — írja róluk a Fővárosi Lapok bírálója
— mert a tapsok, melyeket az egyik kap, a másikat épp úgy megilletik. A népszínmű
szerepek mellett Tamássy örömmel vett részt a klasszikus műsorban is. „Coriolanus-ban
például az egyik polgárt játszotta s ebben a kis szerepben ezzel az egy mondatával:
„hadd legyen hát konzul!, tapsra ragadta a közönséget. Amikor a Népszínház — 1875.
okt. 15-én — megnyílt, Tamássyt is oda akarták szerződtetni, de Tamássy szerződése
végéig megmaradt a Nemzeti Színháznál s csak azután ment át kénytelen-kelletlen
a Népszínházhoz, ahol 1876. április 21-én lépett fel először. Első fellépteül a
„Tündérlak Magyarhonban volt6 kitűzve, de Blaháné közbejött betegsége miatt a „Csikós-t
rántották elő. Tamássy Blahánéval együtt természetesen itt is kedvence volt a közönségnek,
a Népszínház műsora azonban csak részben volt ínyére való, mert ez az izig-vérig
magyar művész az operettet semmire sem becsülte, úgy, hogy azokban soha nem is játszott.
1881 októberében meg is vált a Népszínháztól s vidéki vendégkörútra indult. Azonban
1883-ban mégis csak visszatért s azután mindvégig a Népszínház tagja maradt. 1887.
június 16-án a „Betyár kendője előadása előtt öltözőjében szélhűdés érte s a leggondosabb
gyógykezelés ellenére jobb oldala teljesen megbénult. Az egykor daliás népszínműénekes
mint élőhalott tengette életét csekély nyugdíjából s abból a 300 frtnyi évi segélyből,
amit a kormány 1891-ben szavazott meg neki. Közben egyre várta a javulást, hogy
újra színpadra léphessen, de a javulás sehogy sem akart bekövetkezni. A halál megváltás
volt számára. Koporsójánál Szirmai Imre búcsúztatta. Egyszerű márvány síremlékét
a kerepesi temetőben 1893. nov. 1-én leplezték le. Tamássy a magyar színpadnak egyik
legsajátosabb, eredeti jelensége volt. Tagbaszakadt, daliás alakja, dacos szép magyar
feje, tüzes szemének szilaj tekintete már külsőleg is a magyar puszta fiainak ábrázolására
predesztinálta. De nemcsak testben, hanem lélekben is tüzes magyar volt ő. S ha
elődjét — Füredi Mihályt — megillette „a népdalok hőse elnevezés, Tamássyt is méltán
nevezték a „puszták fiá-nak. („Énekel, dalol úgy, mintha az igazi alföldi csikóst
hallanók írja első felléptekor Vadnay.) Szilaj lényében sok drámai erő volt, de
épp annyi daliás humor is. Tudott meghatni, félelmetes lenni, de tudott kacagást
és büszke örömet is kelteni. Mert büszke volt magára a magyar, ha Tamássyt látta.
Minden szerepe élt s eredeti zamattal előadott nótáit a lehetőség szerint mindig
beleillesztette a cselekvénybe. Főbb szerepei voltak: Gergely (Szökött katona),
Andris bojtár (Csikós), Sobri (Két pisztoly), Baczúr Gazsi (Peleskei nótárius),
Sugár Laci (Vén bakancsos), Gyuri Bandi (Betyár kendője) Göndör Sándor (Falu rossza),
Miklós (Tolonc), Gyuri (Tündérlak Magyarhonban), Virág Marci (Huszárcsiny), Jenő
(Strike), Csillag őrmester (Piros bugyelláris), Sajgó András (Vereshaju), Aba András
(Felhő Klári), Reno János (Egy katona története) stb. stb. ősi tehetség volt. Nem
tanította senki. És mégis tudott mindent. Mert a lelkében isteni szikra égett. (Pataki
József.) szin_IV.0426.pdf IV