Címszó: Tamássy József - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1837

SZULETESIEVTIZED 1835

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0426.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0426.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31633.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Tamássy József

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/531633.htm

 

Szócikk: Tamássy József színész, kiváló népszínműénekes, előbb a Nemzeti Színház-, (intézmény) (információ)  majd a Népszínház (intézmény) (információ)  tagja, sz. 1837. (születés éve) márc. 13-án, Veszprémben, (megye) megh. 1892. szept. 8-án, Újpesten. (megye) Iskoláit szülővárosában járta, de miután semmiféle tudományos pályához kedve nem volt, nemesi származású atyja iparost akart belőle nevelni. Próbálkozott is a kis Tamássy (személy) (információ)  többféle iparágban, volt pék, molnár, lakatos és szűrszabó, de — mintha csak megérezte volna magasabb rendű hivatottságát — egyik műhelyben sem tudott megragadni. Végre is megszökött a szülői háztól s 1856-ban (időpont) Marczaliba (megye) ment, ahol az éppen ott működő Szöllőssy Mihály (személy) és Szuper Károly (személy) (információ)  társulatánál beállott a színészek közé. Tallián László (személy) (információ)  Tamássyt (személy) (információ)  elsősorban szép énekhangjáért szerződtették, de csakhamar kitűnt, hogy színészi tehetsége is rendkívüli. Első nagyobb szerepe Kinizsi (szerep) volt a „Mátyás fia (cím) (információ)  c. színdarabban; a népszínmű-énekesi szerepkörben pedig a „Cigány (cím) (információ)  Gyuri-jában (szerep) próbálkozott meg. Mindakét szerepe jól sikerült, de amikor Tatán (megye) a „Vén bakancsos-ban (cím) (információ)  Laczit (szerep) játszotta, bizony belezavarodott a szerepébe. Ezen való elkeseredésében szereplése közben otthagyta a színházat, társai rábeszélésére azonban mégis visszatért és folytatta szerepét. Kezdő évei általában igen küzdelmesek voltak, mit részben a nehéz politikai és gazdasági viszonyok idéztek elő, részben pedig saját szilaj természete. A kemény nyakú magyar gyereknek sok baja volt a Bach-korszakbeli (személy) (információ)  idegen hivatalnokokkal, de Tamássy (személy) (információ)  amúgy magyar-huszárosan mindig kivágta magát a bajból. Egyszer valaki feljelentette, hogy a katonáskodás elől bujkál, de miután a sorozó bizottság néhány tagja már előzetesen hallotta őt énekelni, egy befolyásos uri ember ajánlatára felmentették a katonáskodás alól. Tamássy (személy) (információ)  12 évig volt vidéki színész, mialatt az országnak majdnem minden nagyobb városában működött, de már 1861. (időpont) október 6-án a „Csikós-ban, (cím) (információ)  majd 1863. (időpont) augusztus 16-án a „Szökött katoná-ban (cím) (információ)  nagy sikerrel vendégszerepelt a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  színpadán. 1869-ben (időpont) Kőmives Imre (személy) (információ)  társulatával Pestre (Budapest) jött s a városligetben játszott. Ekkor újra fellépett a Nemzeti Színháznál (intézmény) (információ)  (aug. 22-én a „Csikós-ban, (cím) (információ)  aug. 29-én pedig a „Szökött katoná-ban) (cím) (információ)  s a rendkívüli nagy sikerű vendégjátékok után végre le is szerződtették. A magyar népszínmű történetében nagyjelentőségű esemény volt Tamássy (személy) (információ)  szerződtetése, mert ebben az időben ő volt az egyetlen férfi-színész, aki varázserejű magyarságával és zamatos nótáival újra fellendítette e már-már lehanyatló műfajt. Tamássy (személy) (információ)  be is töltötte hivatását, különösen amikor az 1871-ben (időpont) leszerződtetett Blaha Lujzában (személy) (információ)  minden tekintetben kiváló s magához méltó játszótársra talált. Ez a teljesen összeillő művészpár — csodálatos rátermettségük révén — új korszakot teremtett a népszínmű történetében s újra magyarrá tette a Bach-korszakban (személy) (információ)  erőszakkal elnémetesített Budapestet. (Budapest) Többek voltak ők, mint művészek! Tipusok voltak, a tősgyökeres magyarság varázserejű típusai, akik játékukkal, nótáikkal magyarra és nem magyarra ellenállhatatlanul hatottak. Külön-külön is nagyszerű volt mindegyik, de együtt tökéletes művészi egységet alkottak. „Egymásra féltékenyek nem lehetnek — írja róluk a Fővárosi Lapok (intézmény) (információ)  bírálója — mert a tapsok, melyeket az egyik kap, a másikat épp úgy megilletik. A népszínmű szerepek mellett Tamássy (személy) (információ)  örömmel vett részt a klasszikus műsorban is. „Coriolanus-ban (cím) (információ)  például az egyik polgárt játszotta s ebben a kis szerepben ezzel az egy mondatával: „hadd legyen hát konzul!, tapsra ragadta a közönséget. Amikor a Népszínház (intézmény) (információ)  — 1875. (időpont) okt. 15-én — megnyílt, Tamássyt (személy) (információ)  is oda akarták szerződtetni, de Tamássy (személy) (információ)  szerződése végéig megmaradt a Nemzeti Színháznál (intézmény) (információ)  s csak azután ment át kénytelen-kelletlen a Népszínházhoz, (intézmény) (információ)  ahol 1876. (időpont) április 21-én lépett fel először. Első fellépteül a „Tündérlak Magyarhonban (cím) volt6 kitűzve, de Blaháné (személy) közbejött betegsége miatt a „Csikós-t (cím) (információ)  rántották elő. Tamássy (személy) (információ)  Blahánéval (személy) együtt természetesen itt is kedvence volt a közönségnek, a Népszínház (intézmény) (információ)  műsora azonban csak részben volt ínyére való, mert ez az izig-vérig magyar művész az operettet semmire sem becsülte, úgy, hogy azokban soha nem is játszott. 1881 (időpont) októberében meg is vált a Népszínháztól (intézmény) (információ)  s vidéki vendégkörútra indult. Azonban 1883-ban (időpont) mégis csak visszatért s azután mindvégig a Népszínház (intézmény) (információ)  tagja maradt. 1887. (időpont) június 16-án a „Betyár kendője (cím) (információ)  előadása előtt öltözőjében szélhűdés érte s a leggondosabb gyógykezelés ellenére jobb oldala teljesen megbénult. Az egykor daliás népszínműénekes mint élőhalott tengette életét csekély nyugdíjából s abból a 300 frtnyi évi segélyből, amit a kormány 1891-ben (időpont) szavazott meg neki. Közben egyre várta a javulást, hogy újra színpadra léphessen, de a javulás sehogy sem akart bekövetkezni. A halál megváltás volt számára. Koporsójánál Szirmai Imre (személy) (információ)  búcsúztatta. Egyszerű márvány síremlékét a kerepesi temetőben 1893. (időpont) nov. 1-én leplezték le. Tamássy (személy) (információ)  a magyar színpadnak egyik legsajátosabb, eredeti jelensége volt. Tagbaszakadt, daliás alakja, dacos szép magyar feje, tüzes szemének szilaj tekintete már külsőleg is a magyar puszta fiainak ábrázolására predesztinálta. De nemcsak testben, hanem lélekben is tüzes magyar volt ő. S ha elődjét — Füredi Mihályt (személy) (információ)  — megillette „a népdalok hőse elnevezés, Tamássyt (személy) (információ)  is méltán nevezték a „puszták fiá-nak. („Énekel, dalol úgy, mintha az igazi alföldi csikóst hallanók írja első felléptekor Vadnay.) (személy) (információ)  Szilaj lényében sok drámai erő volt, de épp annyi daliás humor is. Tudott meghatni, félelmetes lenni, de tudott kacagást és büszke örömet is kelteni. Mert büszke volt magára a magyar, ha Tamássyt (személy) (információ)  látta. Minden szerepe élt s eredeti zamattal előadott nótáit a lehetőség szerint mindig beleillesztette a cselekvénybe. Főbb szerepei voltak: Gergely (szerep) (információ)  (Szökött katona), (cím) (információ)  Andris bojtár (szerep) (Csikós), (cím) (információ)  Sobri (szerep) (Két pisztoly), (cím) (információ)  Baczúr Gazsi (szerep) (Peleskei nótárius), (cím) (információ)  Sugár Laci (szerep) (információ)  (Vén bakancsos), (cím) (információ)  Gyuri Bandi (szerep) (Betyár kendője) (cím) (információ)  Göndör Sándor (szerep) (információ)  (Falu rossza), (cím) (információ)  Miklós (szerep) (információ)  (Tolonc), (cím) Gyuri (szerep) (Tündérlak Magyarhonban), (cím) Virág Marci (szerep) (információ)  (Huszárcsiny), (cím) Jenő (szerep) (Strike), (cím) Csillag őrmester (szerep) (információ)  (Piros bugyelláris), (cím) (információ)  Sajgó András (szerep) (Vereshaju), (cím) Aba András (szerep) (információ)  (Felhő Klári), (cím) (információ)  Reno János (szerep) (Egy katona története) (cím) (információ)  stb. stb. ősi tehetség volt. Nem tanította senki. És mégis tudott mindent. Mert a lelkében isteni szikra égett. (Pataki József.) (személy) (információ)  szin_IV.0426.pdf IV

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Tamássy József címszóvég 31633 Szócikk: Tamássy József színész, kiváló népszínműénekes, előbb a Nemzeti Színház-, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy majd a Népszínház yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy tagja, sz. 1837. márc. xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx 1855 13-án, Veszprémben, ytelepulesy veszprém ytelepulesy Veszprém ymegyey veszprém megye ykodvegy megh. 1892. szept. 8-án, Újpesten. ytelepulesy újpest ytelepulesy Újpest ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ytelepulesy nagybudapest ykodvegy Iskoláit szülővárosában járta, de miután semmiféle tudományos pályához kedve nem volt, nemesi származású atyja iparost akart belőle nevelni. Próbálkozott is a kis Tamássy yszemelynevy tamássy yszemelynevy Tamássy yszemelynevy tamássy yszemelynevy yszemelynevy Tamássy yszemelynevy ykodvegy többféle iparágban, volt pék, molnár, lakatos és szűrszabó, de — mintha csak megérezte volna magasabb rendű hivatottságát — egyik műhelyben sem tudott megragadni. Végre is megszökött a szülői háztól s 1856-ban xevtizedx 1855 Marczaliba xtalanevtizedx 1865 ytelepulesy marczali ytelepulesy Marczali ymegyey somogy megye ykodvegy ment, ahol az éppen ott működő Szöllőssy Mihály yszemelynevy szöllőssy mihály yszemelynevy Szöllőssy Mihály yszemelynevy szöllőssy yszemelynevy mihály yszemelynevy yszemelynevy Szöllőssy yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy és Szuper Károly yszemelynevy szuper károly yszemelynevy Szuper Károly yszemelynevy szuper yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Szuper yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy társulatánál beállott a színészek közé. Tallián László yszemelynevy tallián lászló yszemelynevy Tallián László yszemelynevy tallián yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Tallián yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy Tamássyt yszemelynevy tamássy yszemelynevy Tamássy yszemelynevy tamássy yszemelynevy yszemelynevy Tamássy yszemelynevy ykodvegy elsősorban szép énekhangjáért szerződtették, de csakhamar kitűnt, hogy színészi tehetsége is rendkívüli. Első nagyobb szerepe Kinizsi yszerepy kinizsi yszerepy Kinizsi yszerepy kinizsi yszerepy yszerepy Kinizsi yszerepy ykodvegy volt a „Mátyás fia ycimy mátyás fia ycimy Mátyás fia ycimy mátyás ycimy fia ycimy ycimy Mátyás ycimy fia ycimy ykodvegy c. színdarabban; a népszínmű-énekesi szerepkörben pedig a „Cigány ycimy cigány ycimy Cigány ycimy cigány ycimy ycimy Cigány ycimy ykodvegy Gyuri-jában yszerepy gyuri yszerepy Gyuri yszerepy gyuri yszerepy yszerepy Gyuri yszerepy ykodvegy próbálkozott meg. Mindakét szerepe jól sikerült, de amikor Tatán ytelepulesy tata ytelepulesy Tatá ymegyey komárom megye ykodvegy a „Vén bakancsos-ban ycimy vén bakancsos ycimy Vén bakancsos ycimy vén ycimy bakancsos ycimy ycimy Vén ycimy bakancsos ycimy ykodvegy Laczit yszerepy laczi yszerepy Laczi yszerepy laczi yszerepy yszerepy Laczi yszerepy ykodvegy játszotta, bizony belezavarodott a szerepébe. Ezen való elkeseredésében szereplése közben otthagyta a színházat, társai rábeszélésére azonban mégis visszatért és folytatta szerepét. Kezdő évei általában igen küzdelmesek voltak, mit részben a nehéz politikai és gazdasági viszonyok idéztek elő, részben pedig saját szilaj természete. A kemény nyakú magyar gyereknek sok baja volt a Bach-korszakbeli yszemelynevy bach yszemelynevy Bach yszemelynevy bach yszemelynevy yszemelynevy Bach yszemelynevy ykodvegy idegen hivatalnokokkal, de Tamássy yszemelynevy tamássy yszemelynevy Tamássy yszemelynevy tamássy yszemelynevy yszemelynevy Tamássy yszemelynevy ykodvegy amúgy magyar-huszárosan mindig kivágta magát a bajból. Egyszer valaki feljelentette, hogy a katonáskodás elől bujkál, de miután a sorozó bizottság néhány tagja már előzetesen hallotta őt énekelni, egy befolyásos uri ember ajánlatára felmentették a katonáskodás alól. Tamássy yszemelynevy tamássy yszemelynevy Tamássy yszemelynevy tamássy yszemelynevy yszemelynevy Tamássy yszemelynevy ykodvegy 12 évig volt vidéki színész, mialatt az országnak majdnem minden nagyobb városában működött, de már 1861. xevtizedx 1865 október 6-án a „Csikós-ban, ycimy csikós ycimy Csikós ycimy csikós ycimy ycimy Csikós ycimy ykodvegy majd 1863. augusztus 16-án a „Szökött katoná-ban ycimy szökött katona ycimy Szökött katoná ycimy szökött ycimy katona ycimy ycimy Szökött ycimy katoná ycimy ykodvegy nagy sikerrel vendégszerepelt a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy színpadán. 1869-ben Kőmives xtalanevtizedx 1875 Imre yszemelynevy kőmives imre yszemelynevy Kőmives Imre yszemelynevy kőmives yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Kőmives yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy társulatával Pestre pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy jött s a városligetben játszott. Ekkor újra fellépett a Nemzeti Színháznál yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy (aug. 22-én a „Csikós-ban, ycimy csikós ycimy Csikós ycimy csikós ycimy ycimy Csikós ycimy ykodvegy aug. 29-én pedig a „Szökött katoná-ban) ycimy szökött katona ycimy Szökött katoná ycimy szökött ycimy katona ycimy ycimy Szökött ycimy katoná ycimy ykodvegy s a rendkívüli nagy sikerű vendégjátékok után végre le is szerződtették. A magyar népszínmű történetében nagyjelentőségű esemény volt Tamássy yszemelynevy tamássy yszemelynevy Tamássy yszemelynevy tamássy yszemelynevy yszemelynevy Tamássy yszemelynevy ykodvegy szerződtetése, mert ebben az időben ő volt az egyetlen férfi-színész, aki varázserejű magyarságával és zamatos nótáival újra fellendítette e már-már lehanyatló műfajt. Tamássy yszemelynevy tamássy yszemelynevy Tamássy yszemelynevy tamássy yszemelynevy yszemelynevy Tamássy yszemelynevy ykodvegy be is töltötte hivatását, különösen amikor az 1871-ben xevtizedx 1875 leszerződtetett Blaha Lujzában yszemelynevy blaha lujza yszemelynevy Blaha Lujzá yszemelynevy blaha yszemelynevy lujza yszemelynevy yszemelynevy Blaha yszemelynevy Lujzá yszemelynevy ykodvegy minden tekintetben kiváló s magához méltó játszótársra talált. Ez a teljesen összeillő művészpár — csodálatos rátermettségük révén — új korszakot teremtett a népszínmű történetében s újra magyarrá tette a Bach-korszakban yszemelynevy bach yszemelynevy Bach yszemelynevy bach yszemelynevy yszemelynevy Bach yszemelynevy ykodvegy erőszakkal elnémetesített Budapestet. Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Többek voltak ők, mint művészek! Tipusok voltak, a tősgyökeres magyarság varázserejű típusai, akik játékukkal, nótáikkal magyarra és nem magyarra ellenállhatatlanul hatottak. Külön-külön is nagyszerű volt mindegyik, de együtt tökéletes művészi egységet alkottak. „Egymásra féltékenyek nem lehetnek — írja róluk a Fővárosi Lapok yintezmenyy fővárosi lapok yintezmenyy Fővárosi yintezmenyy fővárosi yintezmenyy lapok yintezmenyy yintezmenyy Fővárosi yintezmenyy ykodvegy bírálója — mert a tapsok, melyeket az egyik kap, a másikat épp úgy megilletik. A népszínmű szerepek mellett Tamássy yszemelynevy tamássy yszemelynevy Tamássy yszemelynevy tamássy yszemelynevy yszemelynevy Tamássy yszemelynevy ykodvegy örömmel vett részt a klasszikus műsorban is. „Coriolanus-ban ycimy coriolanus ycimy Coriolanus ycimy coriolanus ycimy ycimy Coriolanus ycimy ykodvegy például az egyik polgárt játszotta s ebben a kis szerepben ezzel az egy mondatával: „hadd legyen hát konzul!, tapsra ragadta a közönséget. Amikor a Népszínház yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy — 1875. okt. 15-én — megnyílt, Tamássyt yszemelynevy tamássy yszemelynevy Tamássy yszemelynevy tamássy yszemelynevy yszemelynevy Tamássy yszemelynevy ykodvegy is oda akarták szerződtetni, de Tamássy yszemelynevy tamássy yszemelynevy Tamássy yszemelynevy tamássy yszemelynevy yszemelynevy Tamássy yszemelynevy ykodvegy szerződése végéig megmaradt a Nemzeti Színháznál yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy s csak azután ment át kénytelen-kelletlen a Népszínházhoz, yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy ahol 1876. április xtalanevtizedx 1885 21-én lépett fel először. Első fellépteül a „Tündérlak Magyarhonban ycimy tündérlak magyarhonban ycimy Tündérlak Magyarhonban ycimy tündérlak ycimy magyarhonban ycimy ycimy Tündérlak ycimy Magyarhonban ycimy ykodvegy volt6 kitűzve, de Blaháné yszemelynevy blaháne yszemelynevy Blaháné yszemelynevy blaháne yszemelynevy yszemelynevy Blaháné yszemelynevy ykodvegy közbejött betegsége miatt a „Csikós-t ycimy csikós ycimy Csikós ycimy csikós ycimy ycimy Csikós ycimy ykodvegy rántották elő. Tamássy yszemelynevy tamássy yszemelynevy Tamássy yszemelynevy tamássy yszemelynevy yszemelynevy Tamássy yszemelynevy ykodvegy Blahánéval yszemelynevy blaháne yszemelynevy Blaháné yszemelynevy blaháne yszemelynevy yszemelynevy Blaháné yszemelynevy ykodvegy együtt természetesen itt is kedvence volt a közönségnek, a Népszínház yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy műsora azonban csak részben volt ínyére való, mert ez az izig-vérig magyar művész az operettet semmire sem becsülte, úgy, hogy azokban soha nem is játszott. 1881 xevtizedx 1885 októberében meg is vált a Népszínháztól yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy s vidéki vendégkörútra indult. Azonban 1883-ban mégis csak visszatért s azután mindvégig a Népszínház yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy tagja maradt. 1887. június xtalanevtizedx 1895 16-án a „Betyár kendője ycimy betyár kendője ycimy Betyár kendője ycimy betyár ycimy kendője ycimy ycimy Betyár ycimy kendője ycimy ykodvegy előadása előtt öltözőjében szélhűdés érte s a leggondosabb gyógykezelés ellenére jobb oldala teljesen megbénult. Az egykor daliás népszínműénekes mint élőhalott tengette életét csekély nyugdíjából s abból a 300 frtnyi évi segélyből, amit a kormány 1891-ben xevtizedx 1895 szavazott meg neki. Közben egyre várta a javulást, hogy újra színpadra léphessen, de a javulás sehogy sem akart bekövetkezni. A halál megváltás volt számára. Koporsójánál Szirmai Imre yszemelynevy szirmai imre yszemelynevy Szirmai Imre yszemelynevy szirmai yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Szirmai yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy búcsúztatta. Egyszerű márvány síremlékét a kerepesi temetőben 1893. nov. 1-én leplezték le. Tamássy yszemelynevy tamássy yszemelynevy Tamássy yszemelynevy tamássy yszemelynevy yszemelynevy Tamássy yszemelynevy ykodvegy a magyar színpadnak egyik legsajátosabb, eredeti jelensége volt. Tagbaszakadt, daliás alakja, dacos szép magyar feje, tüzes szemének szilaj tekintete már külsőleg is a magyar puszta fiainak ábrázolására predesztinálta. De nemcsak testben, hanem lélekben is tüzes magyar volt ő. S ha elődjét — Füredi Mihályt yszemelynevy füredi mihály yszemelynevy Füredi Mihály yszemelynevy füredi yszemelynevy mihály yszemelynevy yszemelynevy Füredi yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy — megillette „a népdalok hőse elnevezés, Tamássyt yszemelynevy tamássy yszemelynevy Tamássy yszemelynevy tamássy yszemelynevy yszemelynevy Tamássy yszemelynevy ykodvegy is méltán nevezték a „puszták fiá-nak. („Énekel, dalol úgy, mintha az igazi alföldi csikóst hallanók írja első felléptekor Vadnay.) yszemelynevy vadnay yszemelynevy Vadnay yszemelynevy vadnay yszemelynevy yszemelynevy Vadnay yszemelynevy ykodvegy Szilaj lényében sok drámai erő volt, de épp annyi daliás humor is. Tudott meghatni, félelmetes lenni, de tudott kacagást és büszke örömet is kelteni. Mert büszke volt magára a magyar, ha Tamássyt yszemelynevy tamássy yszemelynevy Tamássy yszemelynevy tamássy yszemelynevy yszemelynevy Tamássy yszemelynevy ykodvegy látta. Minden szerepe élt s eredeti zamattal előadott nótáit a lehetőség szerint mindig beleillesztette a cselekvénybe. Főbb szerepei voltak: Gergely yszerepy gergely yszerepy Gergely yszerepy gergely yszerepy yszerepy Gergely yszerepy ykodvegy (Szökött katona), ycimy szökött katona ycimy Szökött katona ycimy szökött ycimy katona ycimy ycimy Szökött ycimy katona ycimy ykodvegy Andris bojtár yszerepy andris bojtár yszerepy Andris bojtár yszerepy andris yszerepy bojtár yszerepy yszerepy Andris yszerepy bojtár yszerepy ykodvegy (Csikós), ycimy csikós ycimy Csikós ycimy csikós ycimy ycimy Csikós ycimy ykodvegy Sobri yszerepy sobri yszerepy Sobri yszerepy sobri yszerepy yszerepy Sobri yszerepy ykodvegy (Két pisztoly), ycimy két pisztoly ycimy Két pisztoly ycimy két ycimy pisztoly ycimy ycimy Két ycimy pisztoly ycimy ykodvegy Baczúr Gazsi yszerepy baczúr gazsi yszerepy Baczúr Gazsi yszerepy baczúr yszerepy gazsi yszerepy yszerepy Baczúr yszerepy Gazsi yszerepy ykodvegy (Peleskei nótárius), ycimy peleskei nótárius ycimy Peleskei nótárius ycimy peleskei ycimy nótárius ycimy ycimy Peleskei ycimy nótárius ycimy ykodvegy Sugár Laci yszerepy sugár laci yszerepy Sugár Laci yszerepy sugár yszerepy laci yszerepy yszerepy Sugár yszerepy Laci yszerepy ykodvegy (Vén bakancsos), ycimy vén bakancsos ycimy Vén bakancsos ycimy vén ycimy bakancsos ycimy ycimy Vén ycimy bakancsos ycimy ykodvegy Gyuri Bandi yszerepy gyuri bandi yszerepy Gyuri Bandi yszerepy gyuri yszerepy bandi yszerepy yszerepy Gyuri yszerepy Bandi yszerepy ykodvegy (Betyár kendője) ycimy betyár kendője ycimy Betyár kendője ycimy betyár ycimy kendője ycimy ycimy Betyár ycimy kendője ycimy ykodvegy Göndör Sándor yszerepy göndör sándor yszerepy Göndör Sándor yszerepy göndör yszerepy sándor yszerepy yszerepy Göndör yszerepy Sándor yszerepy ykodvegy (Falu rossza), ycimy falu rossza ycimy Falu rossza ycimy falu ycimy rossza ycimy ycimy Falu ycimy rossza ycimy ykodvegy Miklós yszerepy miklós yszerepy Miklós yszerepy miklós yszerepy yszerepy Miklós yszerepy ykodvegy (Tolonc), ycimy tolonc ycimy Tolonc ycimy tolonc ycimy ycimy Tolonc ycimy ykodvegy Gyuri yszerepy gyuri yszerepy Gyuri yszerepy gyuri yszerepy yszerepy Gyuri yszerepy ykodvegy (Tündérlak Magyarhonban), ycimy tündérlak magyarhonban ycimy Tündérlak Magyarhonban ycimy tündérlak ycimy magyarhonban ycimy ycimy Tündérlak ycimy Magyarhonban ycimy ykodvegy Virág Marci yszerepy virág marci yszerepy Virág Marci yszerepy virág yszerepy marci yszerepy yszerepy Virág yszerepy Marci yszerepy ykodvegy (Huszárcsiny), ycimy huszárcsiny ycimy Huszárcsiny ycimy huszárcsiny ycimy ycimy Huszárcsiny ycimy ykodvegy Jenő yszerepy jenő yszerepy Jenő yszerepy jenő yszerepy yszerepy Jenő yszerepy ykodvegy (Strike), ycimy strike ycimy Strike ycimy strike ycimy ycimy Strike ycimy ykodvegy Csillag őrmester yszerepy csillag őrmester yszerepy Csillag őrmester yszerepy csillag yszerepy őrmester yszerepy yszerepy Csillag yszerepy őrmester yszerepy ykodvegy (Piros bugyelláris), ycimy piros bugyelláris ycimy Piros bugyelláris ycimy piros ycimy bugyelláris ycimy ycimy Piros ycimy bugyelláris ycimy ykodvegy Sajgó András yszerepy sajgó andrás yszerepy Sajgó András yszerepy sajgó yszerepy andrás yszerepy yszerepy Sajgó yszerepy András yszerepy ykodvegy (Vereshaju), ycimy vereshaju ycimy Vereshaju ycimy vereshaju ycimy ycimy Vereshaju ycimy ykodvegy Aba András yszerepy aba andrás yszerepy Aba András yszerepy aba yszerepy andrás yszerepy yszerepy Aba yszerepy András yszerepy ykodvegy (Felhő Klári), ycimy felhő klári ycimy Felhő Klári ycimy felhő ycimy klári ycimy ycimy Felhő ycimy Klári ycimy ykodvegy Reno János yszerepy reno jános yszerepy Reno János yszerepy reno yszerepy jános yszerepy yszerepy Reno yszerepy János yszerepy ykodvegy (Egy katona története) ycimy egy katona története ycimy Egy katona története ycimy egy ycimy katona ycimy története ycimy ycimy Egy ycimy katona ycimy története ycimy ykodvegy stb. stb. ősi tehetség volt. Nem tanította senki. És mégis tudott mindent. Mert a lelkében isteni szikra égett. (Pataki József.) yszemelynevy pataki józsef yszemelynevy Pataki József yszemelynevy pataki yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Pataki yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy pataki józsef szin_IV.0426.pdf IV

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Tamássy József - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1837

SZULETESIEVTIZED 1835

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0426.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0426.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31633.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Tamássy József

Szócikk: Tamássy József színész, kiváló népszínműénekes, előbb a Nemzeti Színház-, majd a Népszínház tagja, sz. 1837. márc. 13-án, Veszprémben, megh. 1892. szept. 8-án, Újpesten. Iskoláit szülővárosában járta, de miután semmiféle tudományos pályához kedve nem volt, nemesi származású atyja iparost akart belőle nevelni. Próbálkozott is a kis Tamássy többféle iparágban, volt pék, molnár, lakatos és szűrszabó, de — mintha csak megérezte volna magasabb rendű hivatottságát — egyik műhelyben sem tudott megragadni. Végre is megszökött a szülői háztól s 1856-ban Marczaliba ment, ahol az éppen ott működő Szöllőssy Mihály és Szuper Károly társulatánál beállott a színészek közé. Tallián László Tamássyt elsősorban szép énekhangjáért szerződtették, de csakhamar kitűnt, hogy színészi tehetsége is rendkívüli. Első nagyobb szerepe Kinizsi volt a „Mátyás fia c. színdarabban; a népszínmű-énekesi szerepkörben pedig a „Cigány Gyuri-jában próbálkozott meg. Mindakét szerepe jól sikerült, de amikor Tatán a „Vén bakancsos-ban Laczit játszotta, bizony belezavarodott a szerepébe. Ezen való elkeseredésében szereplése közben otthagyta a színházat, társai rábeszélésére azonban mégis visszatért és folytatta szerepét. Kezdő évei általában igen küzdelmesek voltak, mit részben a nehéz politikai és gazdasági viszonyok idéztek elő, részben pedig saját szilaj természete. A kemény nyakú magyar gyereknek sok baja volt a Bach-korszakbeli idegen hivatalnokokkal, de Tamássy amúgy magyar-huszárosan mindig kivágta magát a bajból. Egyszer valaki feljelentette, hogy a katonáskodás elől bujkál, de miután a sorozó bizottság néhány tagja már előzetesen hallotta őt énekelni, egy befolyásos uri ember ajánlatára felmentették a katonáskodás alól. Tamássy 12 évig volt vidéki színész, mialatt az országnak majdnem minden nagyobb városában működött, de már 1861. október 6-án a „Csikós-ban, majd 1863. augusztus 16-án a „Szökött katoná-ban nagy sikerrel vendégszerepelt a Nemzeti Színház színpadán. 1869-ben Kőmives Imre társulatával Pestre jött s a városligetben játszott. Ekkor újra fellépett a Nemzeti Színháznál (aug. 22-én a „Csikós-ban, aug. 29-én pedig a „Szökött katoná-ban) s a rendkívüli nagy sikerű vendégjátékok után végre le is szerződtették. A magyar népszínmű történetében nagyjelentőségű esemény volt Tamássy szerződtetése, mert ebben az időben ő volt az egyetlen férfi-színész, aki varázserejű magyarságával és zamatos nótáival újra fellendítette e már-már lehanyatló műfajt. Tamássy be is töltötte hivatását, különösen amikor az 1871-ben leszerződtetett Blaha Lujzában minden tekintetben kiváló s magához méltó játszótársra talált. Ez a teljesen összeillő művészpár — csodálatos rátermettségük révén — új korszakot teremtett a népszínmű történetében s újra magyarrá tette a Bach-korszakban erőszakkal elnémetesített Budapestet. Többek voltak ők, mint művészek! Tipusok voltak, a tősgyökeres magyarság varázserejű típusai, akik játékukkal, nótáikkal magyarra és nem magyarra ellenállhatatlanul hatottak. Külön-külön is nagyszerű volt mindegyik, de együtt tökéletes művészi egységet alkottak. „Egymásra féltékenyek nem lehetnek — írja róluk a Fővárosi Lapok bírálója — mert a tapsok, melyeket az egyik kap, a másikat épp úgy megilletik. A népszínmű szerepek mellett Tamássy örömmel vett részt a klasszikus műsorban is. „Coriolanus-ban például az egyik polgárt játszotta s ebben a kis szerepben ezzel az egy mondatával: „hadd legyen hát konzul!, tapsra ragadta a közönséget. Amikor a Népszínház — 1875. okt. 15-én — megnyílt, Tamássyt is oda akarták szerződtetni, de Tamássy szerződése végéig megmaradt a Nemzeti Színháznál s csak azután ment át kénytelen-kelletlen a Népszínházhoz, ahol 1876. április 21-én lépett fel először. Első fellépteül a „Tündérlak Magyarhonban volt6 kitűzve, de Blaháné közbejött betegsége miatt a „Csikós-t rántották elő. Tamássy Blahánéval együtt természetesen itt is kedvence volt a közönségnek, a Népszínház műsora azonban csak részben volt ínyére való, mert ez az izig-vérig magyar művész az operettet semmire sem becsülte, úgy, hogy azokban soha nem is játszott. 1881 októberében meg is vált a Népszínháztól s vidéki vendégkörútra indult. Azonban 1883-ban mégis csak visszatért s azután mindvégig a Népszínház tagja maradt. 1887. június 16-án a „Betyár kendője előadása előtt öltözőjében szélhűdés érte s a leggondosabb gyógykezelés ellenére jobb oldala teljesen megbénult. Az egykor daliás népszínműénekes mint élőhalott tengette életét csekély nyugdíjából s abból a 300 frtnyi évi segélyből, amit a kormány 1891-ben szavazott meg neki. Közben egyre várta a javulást, hogy újra színpadra léphessen, de a javulás sehogy sem akart bekövetkezni. A halál megváltás volt számára. Koporsójánál Szirmai Imre búcsúztatta. Egyszerű márvány síremlékét a kerepesi temetőben 1893. nov. 1-én leplezték le. Tamássy a magyar színpadnak egyik legsajátosabb, eredeti jelensége volt. Tagbaszakadt, daliás alakja, dacos szép magyar feje, tüzes szemének szilaj tekintete már külsőleg is a magyar puszta fiainak ábrázolására predesztinálta. De nemcsak testben, hanem lélekben is tüzes magyar volt ő. S ha elődjét — Füredi Mihályt — megillette „a népdalok hőse elnevezés, Tamássyt is méltán nevezték a „puszták fiá-nak. („Énekel, dalol úgy, mintha az igazi alföldi csikóst hallanók írja első felléptekor Vadnay.) Szilaj lényében sok drámai erő volt, de épp annyi daliás humor is. Tudott meghatni, félelmetes lenni, de tudott kacagást és büszke örömet is kelteni. Mert büszke volt magára a magyar, ha Tamássyt látta. Minden szerepe élt s eredeti zamattal előadott nótáit a lehetőség szerint mindig beleillesztette a cselekvénybe. Főbb szerepei voltak: Gergely (Szökött katona), Andris bojtár (Csikós), Sobri (Két pisztoly), Baczúr Gazsi (Peleskei nótárius), Sugár Laci (Vén bakancsos), Gyuri Bandi (Betyár kendője) Göndör Sándor (Falu rossza), Miklós (Tolonc), Gyuri (Tündérlak Magyarhonban), Virág Marci (Huszárcsiny), Jenő (Strike), Csillag őrmester (Piros bugyelláris), Sajgó András (Vereshaju), Aba András (Felhő Klári), Reno János (Egy katona története) stb. stb. ősi tehetség volt. Nem tanította senki. És mégis tudott mindent. Mert a lelkében isteni szikra égett. (Pataki József.) szin_IV.0426.pdf IV