Címszó: Tanay Frigyes - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1875
SZULETESIEVTIZED 1875
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0428.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0428.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31637.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Tanay
Frigyes
Szócikk: Tanay Frigyes színész, sz. 1875. (születés
éve) aug. 18-án, Budapesten, (Budapest)
megh. 1925. ápr. 14- én, u. o. 1897 (időpont) május
havában lépett a színipályára, Debrecenben, (megye) öt évi
vidéki színészkedés után szerződtette a Vígszínház, (intézmény)
(információ)
ahol első fellépte 1902. (időpont) II.
12-én volt, a „Gyurkovics lányok (cím) (információ)
c. vj. Gida (szerep) szerepében.
Eleinte fiatal szerelmes-szerepeket játszott és csak később tért át a jellemkomikumu
karakterszerepekre. Különösen félszeg alakokat, együgyű bohózatbeli figurákat játszott
meglepő közvetlenséggel. Természetes, egyszerű eszközökkel felépített alakításai,
vígjátéki figuráinak nevetséges beállítása mellett is megkapóan vonzó egyéni bája
a legkedveltebb színészeink sorába emelte. E mellett drámai alakításaiban is nagystílű
tudott lenni. Az a színész volt T., aki a szívével játszott. Minden alakítása a
közvetlen érzések spontán megnyilatkozása és a lelki átélések harmonikus zenéje
volt. A „Heidelbergi diákélet (cím) Károly Henrik
hercegére (szerep)
mindenki, aki látta, csak könnyes szemmel gondolhat vissza. A „Románc (cím) papja maga
volt a legszentebb tisztaság és áhítat. Pár szavas szerepeiben is bele tudta magát
vésni az emlékezetbe. „Tájfun (cím) esküdtje
az életből ellesett figura csak két szót szól, de ez a két szó T. alakításában olyan
nagyszerű produkciója volt a színjátszásnak, az intenzív színészi megfigyelésnek,
hogy az egész felvonásban csak ő volt a játék középpontja. A „Hattyú (cím) főhercege
egy szemrebbenéssel megnevetteti a közönséget. A „Lakájok (cím) Jánosa, (szerep) (információ)
a „Takarodó (cím) Laufen hadnagya,
(szerep)
mind nagy értéket jelent úgy a Vígszínház, (intézmény)
(információ)
mint a magyar színjátszás történetében. A
háborúban önként jelentkezett katonának és mint főhadnagy tért vissza a hivatásához.
Gégebaja miatt a háború utáni években többször betegeskedett. Utoljára Vajda Ernő
(személy)
(információ)
„Délibábjában (cím) (információ)
lépett fel (1924.). (időpont) Halálával
a magyar színművészet egyik legeredetibb tehetségét veszítette el. Mint dalköltő
is nagy népszerűségre tett szert dalaival ; mestere volt a hegedűnek és sok nótája
került a nép szájára. A temetésén Jób Dániel, (személy) (információ)
Hegedűs Gyula, (személy) Géczy
István (személy)
(információ)
és Gellért Lajos (személy) (információ)
búcsúztatták. 1927. (időpont) X.
1-én Incze Sándor (személy) (információ)
szerkesztő az emlékére sírkövet állított.
Szerepei a fentieken kívül: A lovag úr: (cím) „György,
(szerep)
(információ)
Szentbernáti barátok: (cím) „Pál, (szerep) A tündérlaki
lányok: (cím)
„Petrencei, (szerep)
Timár Liza: (cím)
(információ)
„Kuns, (szerep) A kis
grizette: (cím)
„Bunkó Gyuri, (szerep)
Mértföldkövek: (cím)
„Pyne Med, (szerep)
Farsang: (cím)
„Miklós, (szerep)
(információ)
Kék róka: (cím) (információ)
„Trill báró, (szerep) A három
nővér: (cím)
„Kuligin, (szerep)
Hamlet: (cím)
(információ)
„Laertes, (szerep) Délibáb:
(cím) (információ)
„A férj, (szerep) stb.
(Zólyomi Jenő.) (személy) (információ)
szin_IV.0428.pdf IV
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Tanay Frigyes címszóvég 31637 Szócikk: Tanay
Frigyes színész, sz. 1875. aug. xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 18-án, Budapesten,
Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy megh. 1925. ápr.
14- én, u. o. 1897 xevtizedx 1895 május xtalanevtizedx 1905 havában lépett a színipályára,
Debrecenben, ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye
ykodvegy öt évi vidéki színészkedés után szerződtette a Vígszínház, yintezmenyy
vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy
Vígszính yintezmenyy ykodvegy ahol első fellépte 1902. xevtizedx 1905 II. xtalanevtizedx
1915 xtalanevtizedx 1925 12-én volt, a „Gyurkovics lányok ycimy gyurkovics lányok
ycimy Gyurkovics lányok ycimy gyurkovics ycimy lányok ycimy ycimy Gyurkovics
ycimy lányok ycimy ykodvegy c. vj. Gida yszerepy gida yszerepy Gida yszerepy
gida yszerepy yszerepy Gida yszerepy ykodvegy szerepében. Eleinte fiatal szerelmes-szerepeket
játszott és csak később tért át a jellemkomikumu karakterszerepekre. Különösen félszeg
alakokat, együgyű bohózatbeli figurákat játszott meglepő közvetlenséggel. Természetes,
egyszerű eszközökkel felépített alakításai, vígjátéki figuráinak nevetséges beállítása
mellett is megkapóan vonzó egyéni bája a legkedveltebb színészeink sorába emelte.
E mellett drámai alakításaiban is nagystílű tudott lenni. Az a színész volt T.,
aki a szívével játszott. Minden alakítása a közvetlen érzések spontán megnyilatkozása
és a lelki átélések harmonikus zenéje volt. A „Heidelbergi diákélet ycimy
heidelbergi diákélet ycimy Heidelbergi diákélet ycimy heidelbergi ycimy
diákélet ycimy ycimy Heidelbergi ycimy diákélet ycimy ykodvegy Károly Henrik hercegére
yszerepy károly henrik herceg yszerepy Károly Henrik herceg yszerepy károly
yszerepy henrik yszerepy herceg yszerepy yszerepy Károly yszerepy Henrik
yszerepy herceg yszerepy ykodvegy mindenki, aki látta, csak könnyes szemmel gondolhat
vissza. A „Románc ycimy románc ycimy Románc ycimy románc ycimy ycimy Románc
ycimy ykodvegy papja maga volt a legszentebb tisztaság és áhítat. Pár szavas szerepeiben
is bele tudta magát vésni az emlékezetbe. „Tájfun ycimy tájfun ycimy Tájfun
ycimy tájfun ycimy ycimy Tájfun ycimy ykodvegy esküdtje az életből ellesett figura
csak két szót szól, de ez a két szó T. alakításában olyan nagyszerű produkciója
volt a színjátszásnak, az intenzív színészi megfigyelésnek, hogy az egész felvonásban
csak ő volt a játék középpontja. A „Hattyú ycimy hattyú ycimy Hattyú ycimy
hattyú ycimy ycimy Hattyú ycimy ykodvegy főhercege egy szemrebbenéssel megnevetteti
a közönséget. A „Lakájok ycimy lakájok ycimy Lakájok ycimy lakájok ycimy ycimy
Lakájok ycimy ykodvegy Jánosa, yszerepy jános yszerepy János yszerepy jános
yszerepy yszerepy János yszerepy ykodvegy a „Takarodó ycimy takarodó ycimy
Takarodó ycimy takarodó ycimy ycimy Takarodó ycimy ykodvegy Laufen hadnagya, yszerepy
laufen hadnagy yszerepy Laufen hadnagy yszerepy laufen yszerepy hadnagy
yszerepy yszerepy Laufen yszerepy hadnagy yszerepy ykodvegy mind nagy értéket jelent
úgy a Vígszínház, yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy
vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy mint a magyar színjátszás
történetében. A háborúban önként jelentkezett katonának és mint főhadnagy tért vissza
a hivatásához. Gégebaja miatt a háború utáni években többször betegeskedett. Utoljára
Vajda Ernő yszemelynevy vajda ernő yszemelynevy Vajda Ernő yszemelynevy vajda
yszemelynevy ernő yszemelynevy yszemelynevy Vajda yszemelynevy Ernő
yszemelynevy ykodvegy „Délibábjában ycimy délibáb ycimy Délibáb ycimy délibáb
ycimy ycimy Délibáb ycimy ykodvegy lépett fel (1924.). xevtizedx 1925 Halálával
a magyar színművészet egyik legeredetibb tehetségét veszítette el. Mint dalköltő
is nagy népszerűségre tett szert dalaival ; mestere volt a hegedűnek és sok nótája
került a nép szájára. A temetésén Jób Dániel, yszemelynevy jób dániel
yszemelynevy Jób Dániel yszemelynevy jób yszemelynevy dániel yszemelynevy
yszemelynevy Jób yszemelynevy Dániel yszemelynevy ykodvegy Hegedűs Gyula, yszemelynevy
hegedűs gyula yszemelynevy Hegedűs Gyula yszemelynevy hegedűs yszemelynevy
gyula yszemelynevy yszemelynevy Hegedűs yszemelynevy Gyula yszemelynevy
ykodvegy Géczy István yszemelynevy géczy istván yszemelynevy Géczy István
yszemelynevy géczy yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Géczy
yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy és Gellért Lajos yszemelynevy gellért
lajos yszemelynevy Gellért Lajos yszemelynevy gellért yszemelynevy lajos
yszemelynevy yszemelynevy Gellért yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy búcsúztatták.
1927. X. 1-én Incze Sándor yszemelynevy incze sándor yszemelynevy Incze Sándor
yszemelynevy incze yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Incze
yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy szerkesztő az emlékére sírkövet állított.
Szerepei a fentieken kívül: A lovag úr: ycimy a lovag úr ycimy A lovag úr ycimy
a ycimy lovag ycimy úr ycimy ycimy A ycimy lovag ycimy úr ycimy ykodvegy „György,
yszerepy györgy yszerepy György yszerepy györgy yszerepy yszerepy György
yszerepy ykodvegy Szentbernáti barátok: ycimy szentbernáti barátok ycimy
Szentbernáti barátok ycimy szentbernáti ycimy barátok ycimy ycimy Szentbernáti
ycimy barátok ycimy ykodvegy „Pál, yszerepy pál yszerepy Pál yszerepy pál
yszerepy yszerepy Pál yszerepy ykodvegy A tündérlaki lányok: ycimy a tündérlaki
lányok ycimy A tündérlaki lányok ycimy a ycimy tündérlaki ycimy lányok ycimy
ycimy A ycimy tündérlaki ycimy lányok ycimy ykodvegy „Petrencei, yszerepy
petrencei yszerepy Petrencei yszerepy petrencei yszerepy yszerepy Petrencei
yszerepy ykodvegy Timár Liza: ycimy timár liza ycimy Timár Liza ycimy timár
ycimy liza ycimy ycimy Timár ycimy Liza ycimy ykodvegy „Kuns, yszerepy kuns
yszerepy Kuns yszerepy kuns yszerepy yszerepy Kuns yszerepy ykodvegy A kis grizette:
ycimy a kis grizette ycimy A kis grizette ycimy a ycimy kis ycimy grizette
ycimy ycimy A ycimy kis ycimy grizette ycimy ykodvegy „Bunkó Gyuri, yszerepy
bunkó gyuri yszerepy Bunkó Gyuri yszerepy bunkó yszerepy gyuri yszerepy
yszerepy Bunkó yszerepy Gyuri yszerepy ykodvegy Mértföldkövek: ycimy
mértföldkövek ycimy Mértföldkövek ycimy mértföldkövek ycimy ycimy Mértföldkövek
ycimy ykodvegy „Pyne Med, yszerepy pyne med yszerepy Pyne Med yszerepy pyne
yszerepy med yszerepy yszerepy Pyne yszerepy Med yszerepy ykodvegy Farsang: ycimy
farsang ycimy Farsang ycimy farsang ycimy ycimy Farsang ycimy ykodvegy „Miklós,
yszerepy miklós yszerepy Miklós yszerepy miklós yszerepy yszerepy Miklós
yszerepy ykodvegy Kék róka: ycimy kék róka ycimy Kék róka ycimy kék ycimy róka
ycimy ycimy Kék ycimy róka ycimy ykodvegy „Trill báró, yszerepy trill báró
yszerepy Trill báró yszerepy trill yszerepy báró yszerepy yszerepy Trill
yszerepy báró yszerepy ykodvegy A három nővér: ycimy a három nővér ycimy A
három nővér ycimy a ycimy három ycimy nővér ycimy ycimy A ycimy három ycimy
nővér ycimy ykodvegy „Kuligin, yszerepy kuligin yszerepy Kuligin yszerepy
kuligin yszerepy yszerepy Kuligin yszerepy ykodvegy Hamlet: ycimy hamlet ycimy
Hamlet ycimy hamlet ycimy ycimy Hamlet ycimy ykodvegy „Laertes, yszerepy
laertes yszerepy Laertes yszerepy laertes yszerepy yszerepy Laertes yszerepy
ykodvegy Délibáb: ycimy délibáb ycimy Délibáb ycimy délibáb ycimy ycimy Délibáb
ycimy ykodvegy „A férj, yszerepy a férj yszerepy A férj yszerepy a yszerepy
férj yszerepy yszerepy A yszerepy férj yszerepy ykodvegy stb. (Zólyomi Jenő.) yszemelynevy
zólyomi jenő yszemelynevy Zólyomi Jenő yszemelynevy zólyomi yszemelynevy jenő
yszemelynevy yszemelynevy Zólyomi yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy
zólyomi jenő szin_IV.0428.pdf IV
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Tanay Frigyes - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1875
SZULETESIEVTIZED 1875
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0428.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0428.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31637.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Tanay
Frigyes
Szócikk: Tanay Frigyes színész, sz. 1875. aug. 18-án,
Budapesten, megh. 1925. ápr. 14- én, u. o. 1897 május havában lépett a színipályára,
Debrecenben, öt évi vidéki színészkedés után szerződtette a Vígszínház, ahol első
fellépte 1902. II. 12-én volt, a „Gyurkovics lányok c. vj. Gida szerepében. Eleinte
fiatal szerelmes-szerepeket játszott és csak később tért át a jellemkomikumu karakterszerepekre.
Különösen félszeg alakokat, együgyű bohózatbeli figurákat játszott meglepő közvetlenséggel.
Természetes, egyszerű eszközökkel felépített alakításai, vígjátéki figuráinak nevetséges
beállítása mellett is megkapóan vonzó egyéni bája a legkedveltebb színészeink sorába
emelte. E mellett drámai alakításaiban is nagystílű tudott lenni. Az a színész volt
T., aki a szívével játszott. Minden alakítása a közvetlen érzések spontán megnyilatkozása
és a lelki átélések harmonikus zenéje volt. A „Heidelbergi diákélet Károly Henrik
hercegére mindenki, aki látta, csak könnyes szemmel gondolhat vissza. A „Románc
papja maga volt a legszentebb tisztaság és áhítat. Pár szavas szerepeiben is bele
tudta magát vésni az emlékezetbe. „Tájfun esküdtje az életből ellesett figura csak
két szót szól, de ez a két szó T. alakításában olyan nagyszerű produkciója volt
a színjátszásnak, az intenzív színészi megfigyelésnek, hogy az egész felvonásban
csak ő volt a játék középpontja. A „Hattyú főhercege egy szemrebbenéssel megnevetteti
a közönséget. A „Lakájok Jánosa, a „Takarodó Laufen hadnagya, mind nagy értéket
jelent úgy a Vígszínház, mint a magyar színjátszás történetében. A háborúban önként
jelentkezett katonának és mint főhadnagy tért vissza a hivatásához. Gégebaja miatt
a háború utáni években többször betegeskedett. Utoljára Vajda Ernő „Délibábjában
lépett fel (1924.). Halálával a magyar színművészet egyik legeredetibb tehetségét
veszítette el. Mint dalköltő is nagy népszerűségre tett szert dalaival ; mestere
volt a hegedűnek és sok nótája került a nép szájára. A temetésén Jób Dániel, Hegedűs
Gyula, Géczy István és Gellért Lajos búcsúztatták. 1927. X. 1-én Incze Sándor szerkesztő
az emlékére sírkövet állított. Szerepei a fentieken kívül: A lovag úr: „György,
Szentbernáti barátok: „Pál, A tündérlaki lányok: „Petrencei, Timár Liza: „Kuns,
A kis grizette: „Bunkó Gyuri, Mértföldkövek: „Pyne Med, Farsang: „Miklós, Kék róka:
„Trill báró, A három nővér: „Kuligin, Hamlet: „Laertes, Délibáb: „A férj, stb. (Zólyomi
Jenő.) szin_IV.0428.pdf IV