Címszó: Tanay Frigyes - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1875

SZULETESIEVTIZED 1875

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0428.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0428.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31637.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Tanay Frigyes

Szócikk: Tanay Frigyes színész, sz. 1875. (születés éve) aug. 18-án, Budapesten, (Budapest) megh. 1925. ápr. 14- én, u. o. 1897 (időpont) május havában lépett a színipályára, Debrecenben, (megye) öt évi vidéki színészkedés után szerződtette a Vígszínház, (intézmény) (információ)  ahol első fellépte 1902. (időpont) II. 12-én volt, a „Gyurkovics lányok (cím) (információ)  c. vj. Gida (szerep) szerepében. Eleinte fiatal szerelmes-szerepeket játszott és csak később tért át a jellemkomikumu karakterszerepekre. Különösen félszeg alakokat, együgyű bohózatbeli figurákat játszott meglepő közvetlenséggel. Természetes, egyszerű eszközökkel felépített alakításai, vígjátéki figuráinak nevetséges beállítása mellett is megkapóan vonzó egyéni bája a legkedveltebb színészeink sorába emelte. E mellett drámai alakításaiban is nagystílű tudott lenni. Az a színész volt T., aki a szívével játszott. Minden alakítása a közvetlen érzések spontán megnyilatkozása és a lelki átélések harmonikus zenéje volt. A „Heidelbergi diákélet (cím) Károly Henrik hercegére (szerep) mindenki, aki látta, csak könnyes szemmel gondolhat vissza. A „Románc (cím) papja maga volt a legszentebb tisztaság és áhítat. Pár szavas szerepeiben is bele tudta magát vésni az emlékezetbe. „Tájfun (cím) esküdtje az életből ellesett figura csak két szót szól, de ez a két szó T. alakításában olyan nagyszerű produkciója volt a színjátszásnak, az intenzív színészi megfigyelésnek, hogy az egész felvonásban csak ő volt a játék középpontja. A „Hattyú (cím) főhercege egy szemrebbenéssel megnevetteti a közönséget. A „Lakájok (cím) Jánosa, (szerep) (információ)  a „Takarodó (cím) Laufen hadnagya, (szerep) mind nagy értéket jelent úgy a Vígszínház, (intézmény) (információ)  mint a magyar színjátszás történetében. A háborúban önként jelentkezett katonának és mint főhadnagy tért vissza a hivatásához. Gégebaja miatt a háború utáni években többször betegeskedett. Utoljára Vajda Ernő (személy) (információ)  „Délibáb­jában (cím) (információ)  lépett fel (1924.). (időpont) Halálával a magyar színművészet egyik legeredetibb tehetségét veszítette el. Mint dalköltő is nagy népszerűségre tett szert dalaival ; mestere volt a hegedűnek és sok nótája került a nép szájára. A temetésén Jób Dániel, (személy) (információ)  Hegedűs Gyula, (személy) Géczy István (személy) (információ)  és Gellért Lajos (személy) (információ)  búcsúztatták. 1927. (időpont) X. 1-én Incze Sándor (személy) (információ)  szerkesztő az emlékére sírkövet állított. Szerepei a fentieken kívül: A lovag úr: (cím) „György, (szerep) (információ)  Szentbernáti barátok: (cím) „Pál, (szerep) A tündérlaki lányok: (cím) „Petrencei, (szerep) Timár Liza: (cím) (információ)  „Kuns, (szerep) A kis grizette: (cím) „Bunkó Gyuri, (szerep) Mértföldkövek: (cím) „Pyne Med, (szerep) Farsang: (cím) „Miklós, (szerep) (információ)  Kék róka: (cím) (információ)  „Trill báró, (szerep) A három nővér: (cím) „Kuligin, (szerep) Hamlet: (cím) (információ)  „Laertes, (szerep) Délibáb: (cím) (információ)  „A férj, (szerep) stb. (Zólyomi Jenő.) (személy) (információ)  szin_IV.0428.pdf IV

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Tanay Frigyes címszóvég 31637 Szócikk: Tanay Frigyes színész, sz. 1875. aug. xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 18-án, Budapesten, Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy megh. 1925. ápr. 14- én, u. o. 1897 xevtizedx 1895 május xtalanevtizedx 1905 havában lépett a színipályára, Debrecenben, ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy öt évi vidéki színészkedés után szerződtette a Vígszínház, yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy ahol első fellépte 1902. xevtizedx 1905 II. xtalanevtizedx 1915 xtalanevtizedx 1925 12-én volt, a „Gyurkovics lányok ycimy gyurkovics lányok ycimy Gyurkovics lányok ycimy gyurkovics ycimy lányok ycimy ycimy Gyurkovics ycimy lányok ycimy ykodvegy c. vj. Gida yszerepy gida yszerepy Gida yszerepy gida yszerepy yszerepy Gida yszerepy ykodvegy szerepében. Eleinte fiatal szerelmes-szerepeket játszott és csak később tért át a jellemkomikumu karakterszerepekre. Különösen félszeg alakokat, együgyű bohózatbeli figurákat játszott meglepő közvetlenséggel. Természetes, egyszerű eszközökkel felépített alakításai, vígjátéki figuráinak nevetséges beállítása mellett is megkapóan vonzó egyéni bája a legkedveltebb színészeink sorába emelte. E mellett drámai alakításaiban is nagystílű tudott lenni. Az a színész volt T., aki a szívével játszott. Minden alakítása a közvetlen érzések spontán megnyilatkozása és a lelki átélések harmonikus zenéje volt. A „Heidelbergi diákélet ycimy heidelbergi diákélet ycimy Heidelbergi diákélet ycimy heidelbergi ycimy diákélet ycimy ycimy Heidelbergi ycimy diákélet ycimy ykodvegy Károly Henrik hercegére yszerepy károly henrik herceg yszerepy Károly Henrik herceg yszerepy károly yszerepy henrik yszerepy herceg yszerepy yszerepy Károly yszerepy Henrik yszerepy herceg yszerepy ykodvegy mindenki, aki látta, csak könnyes szemmel gondolhat vissza. A „Románc ycimy románc ycimy Románc ycimy románc ycimy ycimy Románc ycimy ykodvegy papja maga volt a legszentebb tisztaság és áhítat. Pár szavas szerepeiben is bele tudta magát vésni az emlékezetbe. „Tájfun ycimy tájfun ycimy Tájfun ycimy tájfun ycimy ycimy Tájfun ycimy ykodvegy esküdtje az életből ellesett figura csak két szót szól, de ez a két szó T. alakításában olyan nagyszerű produkciója volt a színjátszásnak, az intenzív színészi megfigyelésnek, hogy az egész felvonásban csak ő volt a játék középpontja. A „Hattyú ycimy hattyú ycimy Hattyú ycimy hattyú ycimy ycimy Hattyú ycimy ykodvegy főhercege egy szemrebbenéssel megnevetteti a közönséget. A „Lakájok ycimy lakájok ycimy Lakájok ycimy lakájok ycimy ycimy Lakájok ycimy ykodvegy Jánosa, yszerepy jános yszerepy János yszerepy jános yszerepy yszerepy János yszerepy ykodvegy a „Takarodó ycimy takarodó ycimy Takarodó ycimy takarodó ycimy ycimy Takarodó ycimy ykodvegy Laufen hadnagya, yszerepy laufen hadnagy yszerepy Laufen hadnagy yszerepy laufen yszerepy hadnagy yszerepy yszerepy Laufen yszerepy hadnagy yszerepy ykodvegy mind nagy értéket jelent úgy a Vígszínház, yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy mint a magyar színjátszás történetében. A háborúban önként jelentkezett katonának és mint főhadnagy tért vissza a hivatásához. Gégebaja miatt a háború utáni években többször betegeskedett. Utoljára Vajda Ernő yszemelynevy vajda ernő yszemelynevy Vajda Ernő yszemelynevy vajda yszemelynevy ernő yszemelynevy yszemelynevy Vajda yszemelynevy Ernő yszemelynevy ykodvegy „Délibáb­jában ycimy délibáb ycimy Délibáb ycimy délibáb ycimy ycimy Délibáb ycimy ykodvegy lépett fel (1924.). xevtizedx 1925 Halálával a magyar színművészet egyik legeredetibb tehetségét veszítette el. Mint dalköltő is nagy népszerűségre tett szert dalaival ; mestere volt a hegedűnek és sok nótája került a nép szájára. A temetésén Jób Dániel, yszemelynevy jób dániel yszemelynevy Jób Dániel yszemelynevy jób yszemelynevy dániel yszemelynevy yszemelynevy Jób yszemelynevy Dániel yszemelynevy ykodvegy Hegedűs Gyula, yszemelynevy hegedűs gyula yszemelynevy Hegedűs Gyula yszemelynevy hegedűs yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Hegedűs yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy Géczy István yszemelynevy géczy istván yszemelynevy Géczy István yszemelynevy géczy yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Géczy yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy és Gellért Lajos yszemelynevy gellért lajos yszemelynevy Gellért Lajos yszemelynevy gellért yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Gellért yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy búcsúztatták. 1927. X. 1-én Incze Sándor yszemelynevy incze sándor yszemelynevy Incze Sándor yszemelynevy incze yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Incze yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy szerkesztő az emlékére sírkövet állított. Szerepei a fentieken kívül: A lovag úr: ycimy a lovag úr ycimy A lovag úr ycimy a ycimy lovag ycimy úr ycimy ycimy A ycimy lovag ycimy úr ycimy ykodvegy „György, yszerepy györgy yszerepy György yszerepy györgy yszerepy yszerepy György yszerepy ykodvegy Szentbernáti barátok: ycimy szentbernáti barátok ycimy Szentbernáti barátok ycimy szentbernáti ycimy barátok ycimy ycimy Szentbernáti ycimy barátok ycimy ykodvegy „Pál, yszerepy pál yszerepy Pál yszerepy pál yszerepy yszerepy Pál yszerepy ykodvegy A tündérlaki lányok: ycimy a tündérlaki lányok ycimy A tündérlaki lányok ycimy a ycimy tündérlaki ycimy lányok ycimy ycimy A ycimy tündérlaki ycimy lányok ycimy ykodvegy „Petrencei, yszerepy petrencei yszerepy Petrencei yszerepy petrencei yszerepy yszerepy Petrencei yszerepy ykodvegy Timár Liza: ycimy timár liza ycimy Timár Liza ycimy timár ycimy liza ycimy ycimy Timár ycimy Liza ycimy ykodvegy „Kuns, yszerepy kuns yszerepy Kuns yszerepy kuns yszerepy yszerepy Kuns yszerepy ykodvegy A kis grizette: ycimy a kis grizette ycimy A kis grizette ycimy a ycimy kis ycimy grizette ycimy ycimy A ycimy kis ycimy grizette ycimy ykodvegy „Bunkó Gyuri, yszerepy bunkó gyuri yszerepy Bunkó Gyuri yszerepy bunkó yszerepy gyuri yszerepy yszerepy Bunkó yszerepy Gyuri yszerepy ykodvegy Mértföldkövek: ycimy mértföldkövek ycimy Mértföldkövek ycimy mértföldkövek ycimy ycimy Mértföldkövek ycimy ykodvegy „Pyne Med, yszerepy pyne med yszerepy Pyne Med yszerepy pyne yszerepy med yszerepy yszerepy Pyne yszerepy Med yszerepy ykodvegy Farsang: ycimy farsang ycimy Farsang ycimy farsang ycimy ycimy Farsang ycimy ykodvegy „Miklós, yszerepy miklós yszerepy Miklós yszerepy miklós yszerepy yszerepy Miklós yszerepy ykodvegy Kék róka: ycimy kék róka ycimy Kék róka ycimy kék ycimy róka ycimy ycimy Kék ycimy róka ycimy ykodvegy „Trill báró, yszerepy trill báró yszerepy Trill báró yszerepy trill yszerepy báró yszerepy yszerepy Trill yszerepy báró yszerepy ykodvegy A három nővér: ycimy a három nővér ycimy A három nővér ycimy a ycimy három ycimy nővér ycimy ycimy A ycimy három ycimy nővér ycimy ykodvegy „Kuligin, yszerepy kuligin yszerepy Kuligin yszerepy kuligin yszerepy yszerepy Kuligin yszerepy ykodvegy Hamlet: ycimy hamlet ycimy Hamlet ycimy hamlet ycimy ycimy Hamlet ycimy ykodvegy „Laertes, yszerepy laertes yszerepy Laertes yszerepy laertes yszerepy yszerepy Laertes yszerepy ykodvegy Délibáb: ycimy délibáb ycimy Délibáb ycimy délibáb ycimy ycimy Délibáb ycimy ykodvegy „A férj, yszerepy a férj yszerepy A férj yszerepy a yszerepy férj yszerepy yszerepy A yszerepy férj yszerepy ykodvegy stb. (Zólyomi Jenő.) yszemelynevy zólyomi jenő yszemelynevy Zólyomi Jenő yszemelynevy zólyomi yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Zólyomi yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy zólyomi jenő szin_IV.0428.pdf IV

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Tanay Frigyes - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1875

SZULETESIEVTIZED 1875

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0428.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0428.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31637.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Tanay Frigyes

Szócikk: Tanay Frigyes színész, sz. 1875. aug. 18-án, Budapesten, megh. 1925. ápr. 14- én, u. o. 1897 május havában lépett a színipályára, Debrecenben, öt évi vidéki színészkedés után szerződtette a Vígszínház, ahol első fellépte 1902. II. 12-én volt, a „Gyurkovics lányok c. vj. Gida szerepében. Eleinte fiatal szerelmes-szerepeket játszott és csak később tért át a jellemkomikumu karakterszerepekre. Különösen félszeg alakokat, együgyű bohózatbeli figurákat játszott meglepő közvetlenséggel. Természetes, egyszerű eszközökkel felépített alakításai, vígjátéki figuráinak nevetséges beállítása mellett is megkapóan vonzó egyéni bája a legkedveltebb színészeink sorába emelte. E mellett drámai alakításaiban is nagystílű tudott lenni. Az a színész volt T., aki a szívével játszott. Minden alakítása a közvetlen érzések spontán megnyilatkozása és a lelki átélések harmonikus zenéje volt. A „Heidelbergi diákélet Károly Henrik hercegére mindenki, aki látta, csak könnyes szemmel gondolhat vissza. A „Románc papja maga volt a legszentebb tisztaság és áhítat. Pár szavas szerepeiben is bele tudta magát vésni az emlékezetbe. „Tájfun esküdtje az életből ellesett figura csak két szót szól, de ez a két szó T. alakításában olyan nagyszerű produkciója volt a színjátszásnak, az intenzív színészi megfigyelésnek, hogy az egész felvonásban csak ő volt a játék középpontja. A „Hattyú főhercege egy szemrebbenéssel megnevetteti a közönséget. A „Lakájok Jánosa, a „Takarodó Laufen hadnagya, mind nagy értéket jelent úgy a Vígszínház, mint a magyar színjátszás történetében. A háborúban önként jelentkezett katonának és mint főhadnagy tért vissza a hivatásához. Gégebaja miatt a háború utáni években többször betegeskedett. Utoljára Vajda Ernő „Délibáb­jában lépett fel (1924.). Halálával a magyar színművészet egyik legeredetibb tehetségét veszítette el. Mint dalköltő is nagy népszerűségre tett szert dalaival ; mestere volt a hegedűnek és sok nótája került a nép szájára. A temetésén Jób Dániel, Hegedűs Gyula, Géczy István és Gellért Lajos búcsúztatták. 1927. X. 1-én Incze Sándor szerkesztő az emlékére sírkövet állított. Szerepei a fentieken kívül: A lovag úr: „György, Szentbernáti barátok: „Pál, A tündérlaki lányok: „Petrencei, Timár Liza: „Kuns, A kis grizette: „Bunkó Gyuri, Mértföldkövek: „Pyne Med, Farsang: „Miklós, Kék róka: „Trill báró, A három nővér: „Kuligin, Hamlet: „Laertes, Délibáb: „A férj, stb. (Zólyomi Jenő.) szin_IV.0428.pdf IV