Címszó: Tánc - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0428.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0428.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31638.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Tánc

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/531638.htm

 

Szócikk: Tánc Visszanyúlik az emberiség őstörténetébe. T. első alakjában a primitív népek örömének mozdulatokban való megnyilvánulása volt. Az ember fejlődésének későbbi idejében ezek az örömnyilvánulások rendesebb és határozottabb formát kaptak és így nemzetenkint, fajonkint elkülönültek. A T. fejlődése szorosan összefügg a zene keletkezésével. Tulajdonképeni T. akkor alakult ki, amikor az első hangszer megszületett. A nóta vagy dal ütemeihez igazodott a mozdulat is és a további fejlődése azután egyenes arányban állt a zenének tökéletesedésével. Fejlődése második fokán a T. vallási szertartások tényezője volt és mint vallási aktus nagy népszerűségnek örvendett az ókori népeknél, különösen az egyiptomiak, (nemzetiség) khaldeusok (nemzetiség) és görögöknél; (nemzetiség) (információ)  ott, ahol a T. a vallás szolgálatába lépett, már bizonyos kulturáltság jellemezte a népet. A harci, katona- és halotti táncokat a pelasgok, (nemzetiség) trákok (nemzetiség) és ősgermán (nemzetiség) népfajok járták. A vallásosság, a hit érzése belülről formálta, tökéletesítette az alakját. . . a mozdulatokat fenköltség és nyugodtság jellemez ki. Későbbi időkben a primitív népeknél a vallási táncot a nők, a fegyvertáncokat a férfiak kultiválták; a kulturált népeknél pedig bevonult a színpadra is. (Görögök, (nemzetiség) (információ)  rómaiak, (nemzetiség) (információ)  stb.) A középkorban a T. mint vallási tényező elvesztette a jelentőségét, bár egy ideig a misztérium - játékokban megtűrték (ördögök­tánca, interlude, vagy farce-ban a bohóc jelenete stb.) A kereszténység elterjedésével a világi élet terére lépett át és így fejlődött ki színpadi, társaságbeli (szalon) s népies tánccá. A színpadi T. a balletben csúcsosodott ki és 1600 (időpont) körül már külön, önálló színpadi produkciót képezett. A társaságbeli T. mulatságok és ünnepségek alkalmával fejlődött, főként fejedelmi udvaroknál (Franciaország, (ország) Burgundia), (ország) Az első ilyen társaságbeli táncvigalmat Amiens-ben (ország) rendezték, 1835-ben. (időpont) Társaságbeli, még élő szalontáncok közül a legrégibb a menüett és a mazurka (Előbbi francia, (nemzetiség) (információ)  utóbbi lengyel (nemzetiség) (információ)  eredetű). Ezt követték a különféle német, (nemzetiség) (információ)  francia (nemzetiség) (információ)  és angol (nemzetiség) eredetű szalontáncok. A nemzeti táncok (népies táncok) egy-egy nemzetség vagy faj érzéseinek, sajátosságának mozdulatokban való zenei megnyilvánulása. Hazánkban a palotás, ugrós-tánc, körmagyar, kállai kettős és a verbunkos a legrégibb. Az ugrós-táncokat báró Wenckheim Béla (személy) (információ)  hozta „csárdás-névvel divatba. Székely népies táncok: csürdüngölő, borua stb. Színészetünkben a színpadon eleinte az u. n. „katona­táncok fordultak elő; ballet csak 1840 (időpont) körül került a színpadra. Első ballet-mester Campilli Frigyes (személy) (információ)  (Nemzeti Színház, (intézmény) (információ)  1847). (időpont) Ismertebb táncosnők és táncosok a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  színpadáról: Perrey János, (személy) (információ)  Dorer Mimi (személy) 1851. (időpont) ápr. 10.; a Kilányi-pár, (személy) (információ)  Kurcz Antónia, (személy) Campilli Frigyes, (személy) (információ)  Amon Róza, (személy) Tóth Soma, (személy) (információ)  Lakatos Sándor, (személy) (információ)  Grahn Lucille, (személy) (információ)  Saáry Fanny, (személy) (információ)  Veszter Sándor, (személy) (információ)  Turi János, (személy) (információ)  Róka János, (személy) (információ)  stb. (V. ö. Balett.) (Zólyomi Jenő,) (személy) (információ)  szin_IV.0428.pdf IV

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Tánc címszóvég 31638 Szócikk: Tánc Visszanyúlik az emberiség őstörténetébe. T. első alakjában a primitív népek örömének mozdulatokban való megnyilvánulása volt. Az ember fejlődésének későbbi idejében ezek az örömnyilvánulások rendesebb és határozottabb formát kaptak és így nemzetenkint, fajonkint elkülönültek. A T. fejlődése szorosan összefügg a zene keletkezésével. Tulajdonképeni T. akkor alakult ki, amikor az első hangszer megszületett. A nóta vagy dal ütemeihez igazodott a mozdulat is és a további fejlődése azután egyenes arányban állt a zenének tökéletesedésével. Fejlődése második fokán a T. vallási szertartások tényezője volt és mint vallási aktus nagy népszerűségnek örvendett az ókori népeknél, különösen az egyiptomiak, ynemzetisegy egyiptomi ynemzetisegy egyiptomi ynemzetisegy egyiptomi ynemzetisegy ynemzetisegy egyiptomi ynemzetisegy ykodvegy khaldeusok ynemzetisegy khaldeus ynemzetisegy khaldeus ynemzetisegy khaldeus ynemzetisegy ynemzetisegy khaldeus ynemzetisegy ykodvegy és görögöknél; ynemzetisegy görög ynemzetisegy görög ynemzetisegy görög ynemzetisegy ynemzetisegy görög ynemzetisegy ykodvegy ott, ahol a T. a vallás szolgálatába lépett, már bizonyos kulturáltság jellemezte a népet. A harci, katona- és halotti táncokat a pelasgok, ynemzetisegy pelas ynemzetisegy pelas ynemzetisegy pelas ynemzetisegy ynemzetisegy pelas ynemzetisegy ykodvegy trákok ynemzetisegy trák ynemzetisegy trák ynemzetisegy trák ynemzetisegy ynemzetisegy trák ynemzetisegy ykodvegy és ősgermán ynemzetisegy ősgermán ynemzetisegy ősgermán ynemzetisegy ősgermán ynemzetisegy ynemzetisegy ősgermán ynemzetisegy ykodvegy népfajok járták. A vallásosság, a hit érzése belülről formálta, tökéletesítette az alakját. . . a mozdulatokat fenköltség és nyugodtság jellemez ki. Későbbi időkben a primitív népeknél a vallási táncot a nők, a fegyvertáncokat a férfiak kultiválták; a kulturált népeknél pedig bevonult a színpadra is. (Görögök, ynemzetisegy görög ynemzetisegy Görög ynemzetisegy görög ynemzetisegy ynemzetisegy Görög ynemzetisegy ykodvegy rómaiak, ynemzetisegy római ynemzetisegy római ynemzetisegy római ynemzetisegy ynemzetisegy római ynemzetisegy ykodvegy stb.) A középkorban a T. mint vallási tényező elvesztette a jelentőségét, bár egy ideig a misztérium - játékokban megtűrték (ördögök­tánca, interlude, vagy farce-ban a bohóc jelenete stb.) A kereszténység elterjedésével a világi élet terére lépett át és így fejlődött ki színpadi, társaságbeli (szalon) s népies tánccá. A színpadi T. a balletben csúcsosodott ki és 1600 körül xtalanevtizedx 1615 xtalanevtizedx 1625 már külön, önálló színpadi produkciót képezett. A társaságbeli T. mulatságok és ünnepségek alkalmával fejlődött, főként fejedelmi udvaroknál (Franciaország, ytelepulesy franciaország ytelepulesy Franciaország yorszagy Franciaország ykodvegy Burgundia), ytelepulesy burgundia ytelepulesy Burgundia yorszagy Franciaország ykodvegy Az első ilyen társaságbeli táncvigalmat Amiens-ben ytelepulesy amiens ytelepulesy Amiens yorszagy Franciaország ykodvegy rendezték, 1835-ben. xevtizedx 1835 Társaságbeli, xtalanevtizedx 1845 még élő szalontáncok közül a legrégibb a menüett és a mazurka (Előbbi francia, ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy francia ynemzetisegy ykodvegy utóbbi lengyel ynemzetisegy lengyel ynemzetisegy lengyel ynemzetisegy lengyel ynemzetisegy ynemzetisegy lengyel ynemzetisegy ykodvegy eredetű). Ezt követték a különféle német, ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy francia ynemzetisegy ykodvegy és angol ynemzetisegy angol ynemzetisegy angol ynemzetisegy angol ynemzetisegy ynemzetisegy angol ynemzetisegy ykodvegy eredetű szalontáncok. A nemzeti táncok (népies táncok) egy-egy nemzetség vagy faj érzéseinek, sajátosságának mozdulatokban való zenei megnyilvánulása. Hazánkban a palotás, ugrós-tánc, körmagyar, kállai kettős és a verbunkos a legrégibb. Az ugrós-táncokat báró Wenckheim Béla yszemelynevy báró wenckheim béla yszemelynevy báró Wenckheim Béla yszemelynevy báró yszemelynevy wenckheim yszemelynevy béla yszemelynevy yszemelynevy báró yszemelynevy Wenckheim yszemelynevy Béla ysz hozta „csárdás-névvel divatba. Székely népies táncok: csürdüngölő, borua stb. Színészetünkben a színpadon eleinte az u. n. „katona­táncok fordultak elő; ballet csak 1840 xevtizedx 1845 körül került a színpadra. Első ballet-mester Campilli Frigyes yszemelynevy campilli frigyes yszemelynevy Campilli Frigyes yszemelynevy campilli yszemelynevy frigyes yszemelynevy yszemelynevy Campilli yszemelynevy Frigyes yszemelynevy ykodvegy (Nemzeti Színház, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy 1847). Ismertebb xtalanevtizedx 1855 táncosnők és táncosok a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy színpadáról: Perrey János, yszemelynevy perrey jános yszemelynevy Perrey János yszemelynevy perrey yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Perrey yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy Dorer Mimi yszemelynevy dorer mimi yszemelynevy Dorer Mimi yszemelynevy dorer yszemelynevy mimi yszemelynevy yszemelynevy Dorer yszemelynevy Mimi yszemelynevy ykodvegy 1851. xevtizedx 1855 ápr. xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx 1875 10.; a Kilányi-pár, yszemelynevy kilányi yszemelynevy Kilányi yszemelynevy kilányi yszemelynevy yszemelynevy Kilányi yszemelynevy ykodvegy Kurcz Antónia, yszemelynevy kurcz antónia yszemelynevy Kurcz Antónia yszemelynevy kurcz yszemelynevy antónia yszemelynevy yszemelynevy Kurcz yszemelynevy Antónia yszemelynevy ykodvegy Campilli Frigyes, yszemelynevy campilli frigyes yszemelynevy Campilli Frigyes yszemelynevy campilli yszemelynevy frigyes yszemelynevy yszemelynevy Campilli yszemelynevy Frigyes yszemelynevy ykodvegy Amon Róza, yszemelynevy amon róza yszemelynevy Amon Róza yszemelynevy amon yszemelynevy róza yszemelynevy yszemelynevy Amon yszemelynevy Róza yszemelynevy ykodvegy Tóth Soma, yszemelynevy tóth soma yszemelynevy Tóth Soma yszemelynevy tóth yszemelynevy soma yszemelynevy yszemelynevy Tóth yszemelynevy Soma yszemelynevy ykodvegy Lakatos Sándor, yszemelynevy lakatos sándor yszemelynevy Lakatos Sándor yszemelynevy lakatos yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Lakatos yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy Grahn Lucille, yszemelynevy grahn lucille yszemelynevy Grahn Lucille yszemelynevy grahn yszemelynevy lucille yszemelynevy yszemelynevy Grahn yszemelynevy Lucille yszemelynevy ykodvegy Saáry Fanny, yszemelynevy saáry fanny yszemelynevy Saáry Fanny yszemelynevy saáry yszemelynevy fanny yszemelynevy yszemelynevy Saáry yszemelynevy Fanny yszemelynevy ykodvegy Veszter Sándor, yszemelynevy veszter sándor yszemelynevy Veszter Sándor yszemelynevy veszter yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Veszter yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy Turi János, yszemelynevy turi jános yszemelynevy Turi János yszemelynevy turi yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Turi yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy Róka János, yszemelynevy róka jános yszemelynevy Róka János yszemelynevy róka yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Róka yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy stb. (V. ö. Balett.) (Zólyomi Jenő,) yszemelynevy zólyomi jenő yszemelynevy Zólyomi Jenő yszemelynevy zólyomi yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Zólyomi yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy zólyomi jenő szin_IV.0428.pdf IV

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Tánc - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0428.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0428.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31638.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Tánc

Szócikk: Tánc Visszanyúlik az emberiség őstörténetébe. T. első alakjában a primitív népek örömének mozdulatokban való megnyilvánulása volt. Az ember fejlődésének későbbi idejében ezek az örömnyilvánulások rendesebb és határozottabb formát kaptak és így nemzetenkint, fajonkint elkülönültek. A T. fejlődése szorosan összefügg a zene keletkezésével. Tulajdonképeni T. akkor alakult ki, amikor az első hangszer megszületett. A nóta vagy dal ütemeihez igazodott a mozdulat is és a további fejlődése azután egyenes arányban állt a zenének tökéletesedésével. Fejlődése második fokán a T. vallási szertartások tényezője volt és mint vallási aktus nagy népszerűségnek örvendett az ókori népeknél, különösen az egyiptomiak, khaldeusok és görögöknél; ott, ahol a T. a vallás szolgálatába lépett, már bizonyos kulturáltság jellemezte a népet. A harci, katona- és halotti táncokat a pelasgok, trákok és ősgermán népfajok járták. A vallásosság, a hit érzése belülről formálta, tökéletesítette az alakját. . . a mozdulatokat fenköltség és nyugodtság jellemez ki. Későbbi időkben a primitív népeknél a vallási táncot a nők, a fegyvertáncokat a férfiak kultiválták; a kulturált népeknél pedig bevonult a színpadra is. (Görögök, rómaiak, stb.) A középkorban a T. mint vallási tényező elvesztette a jelentőségét, bár egy ideig a misztérium - játékokban megtűrték (ördögök­tánca, interlude, vagy farce-ban a bohóc jelenete stb.) A kereszténység elterjedésével a világi élet terére lépett át és így fejlődött ki színpadi, társaságbeli (szalon) s népies tánccá. A színpadi T. a balletben csúcsosodott ki és 1600 körül már külön, önálló színpadi produkciót képezett. A társaságbeli T. mulatságok és ünnepségek alkalmával fejlődött, főként fejedelmi udvaroknál (Franciaország, Burgundia), Az első ilyen társaságbeli táncvigalmat Amiens-ben rendezték, 1835-ben. Társaságbeli, még élő szalontáncok közül a legrégibb a menüett és a mazurka (Előbbi francia, utóbbi lengyel eredetű). Ezt követték a különféle német, francia és angol eredetű szalontáncok. A nemzeti táncok (népies táncok) egy-egy nemzetség vagy faj érzéseinek, sajátosságának mozdulatokban való zenei megnyilvánulása. Hazánkban a palotás, ugrós-tánc, körmagyar, kállai kettős és a verbunkos a legrégibb. Az ugrós-táncokat báró Wenckheim Béla hozta „csárdás-névvel divatba. Székely népies táncok: csürdüngölő, borua stb. Színészetünkben a színpadon eleinte az u. n. „katona­táncok fordultak elő; ballet csak 1840 körül került a színpadra. Első ballet-mester Campilli Frigyes (Nemzeti Színház, 1847). Ismertebb táncosnők és táncosok a Nemzeti Színház színpadáról: Perrey János, Dorer Mimi 1851. ápr. 10.; a Kilányi-pár, Kurcz Antónia, Campilli Frigyes, Amon Róza, Tóth Soma, Lakatos Sándor, Grahn Lucille, Saáry Fanny, Veszter Sándor, Turi János, Róka János, stb. (V. ö. Balett.) (Zólyomi Jenő,) szin_IV.0428.pdf IV