Címszó: Tanner István - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1828
SZULETESIEVTIZED 1825
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0429.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0429.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31640.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Tanner
István
Szócikk: Tanner István operaénekes, színigazgató,
sz. 1828-ban, (születés
éve) megh. 1878. jan. 30- án, Budapesten. (Budapest)
A Horváth Edmund- (személy) (információ)
féle iskola növendéke volt, majd Gentiluomonál
(személy)
tanult. Szép baritonját a Nemzeti Színházban (intézmény)
(információ)
1855. (időpont) dec.
17-én mutatta be, mint Antonio (szerep) („Linda
(cím) (információ)
operában). De nem mindjárt maradt itt. Prágai
(ország)
és hamburgi (ország)
vendégszereplése után, 1861. (időpont) okt.
22.-én, a Nemzeti Színházban (intézmény)
(információ)
vendégül lépett fel (Luna gróf, (szerep) „Troubadour),
(cím) (információ)
1862-34-ben (időpont) Szabó
(személy)
(információ)
és Philippovics (személy) aradi
(megye) (információ)
társulatánál működött, 1863: (időpont) Kassán,
(megye) 1871:
(időpont)
Debrecenben; (megye)
mint igazgató, Aradi Gerővel (személy) (információ)
társult (Arad, (megye) (információ)
1875), (időpont) de
még u. a. évben Temesváryhoz (személy) (információ)
szerződött, Debrecenbe. (megye) Közben
Kolozsvárott (megye)
is énekelt. 1866-ban (időpont) nőül
vette Szabó Róza (személy) (információ)
énekesnőt. 1877-ben (időpont) búskomorság
lepte meg; a híres Schwarzer Ferenc-féle (személy) elmebeteg-intézetben
halt meg. Szerepei még: Uzád (szerep) (A
kunok), (cím)
Camoens (szerep)
(Dom Sebastian), (cím)
Alfonso (szerep)
(Borgia Lucrezia), (cím) (információ)
Don Carlos (szerep) (információ)
(Ernani), (cím) (információ)
René (szerep) (Álarcos
bál) (cím) stb.
— Neje: Tannerné Szabó Róza, (személy) énekesnő,
sz. 1850-ben, (születés
éve) Békéscsabán, (megye) megh.
1922. dec. 12-én, u. o. A Sz. nevet nagyatyja: a francia (nemzetiség)
(információ)
hazájából a nagy forradalom idején menekült
Chabaud de Frouard gróf, (személy) vette
fel, a ki a kígyósi (ország) (Békés
m.) (megye)
(információ)
Wenckheim grófok (személy) szolgálatába
állott, fia grófi főkertész volt. Róza Stoll Péternél (személy) tanult
(W. Krisztina grófnő (személy) tanittatta);
ritka nagy terjedelmű hangját igen fiatalon, 1866. (időpont) márc.
15-én szopránszerepben mutatta be, mint Mátyás (szerep) (információ)
(„Hunyadi László (cím) (információ)
operában), kritikája ime: „Ez első kísérlet
tökéletesen sikerült s a szép hang mellett szép külsővel is megáldott k. a. jövője
iránt a legszebb reményekre keltet. Hangja: mezzosoprán, tiszta és szabatos intonatioval
s e mellett játéka is, tekintve az első kísérletet, kielégítő. („A Hon). (intézmény)
De mint alt-énekesnő szerződött 1866 (időpont) augusztusban
Debrecenbe, (megye)
a hol (mint Tanner István (személy) (információ)
neje is) maradt 6 évig. 1872. (időpont) febr.
10-én, mint drámai szoprán vendégszerepelt a Nemzeti Színházban (intézmény)
(információ)
(Recha: (személy) „Zsidónő),
(cím) (információ)
máj. 18-án pedig már mint szerződött tag
lépett fel „Faust (cím) (információ)
Margitjaként, (szerep) mely
(az ékszeráriában) egyszersmind koloratura-szerep is. Mikor 1882. (időpont) júl.
2-án Erkel Sándor (személy) (információ)
(l. ezt) nejévé lett, dicsősége tetőpontján
lemondott a színpadról. — Szerepei még: Sába királynője (cím) (információ)
(a címszerepet kreálta 1876. (időpont) márc.
18.) Agatha (szerep)
(„Bűvös vadász), (cím)
(információ)
Adalgisa (szerep) („Norma),
(cím) (információ)
Eleonora (szerep) („Troubadour),
(cím) (információ)
Selica (szerep) („Afrikai
nő), (cím) (információ)
Precioscilla (szerep) („A
végzet hatalma), (cím)
Amneris (szerep)
(„Aida), (cím)
(információ)
Senta (szerep) („A
bolygó hollandi), (cím) Elsa (szerep) („Lohengrin)
(cím) (információ)
stb. szin_IV.0429.pdf IV
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Tanner István címszóvég 31640 Szócikk: Tanner
István operaénekes, színigazgató, sz. 1828-ban, megh. xtalanevtizedx 1835 xtalanevtizedx
1845 1878. jan. 30- án, Budapesten. Budapest ytelepulesy nagybudapest
ytelepulesy budapest ykodvegy A Horváth Edmund- yszemelynevy horváth edmund
yszemelynevy Horváth Edmund yszemelynevy horváth yszemelynevy edmund
yszemelynevy yszemelynevy Horváth yszemelynevy Edmund yszemelynevy ykodvegy féle
iskola növendéke volt, majd Gentiluomonál yszemelynevy gentiluomo yszemelynevy
Gentiluomo yszemelynevy gentiluomo yszemelynevy yszemelynevy Gentiluomo
yszemelynevy ykodvegy tanult. Szép baritonját a Nemzeti Színházban yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy 1855. xevtizedx 1855 dec. xtalanevtizedx
1865 17-én mutatta be, mint Antonio yszerepy antonio yszerepy Antonio yszerepy
antonio yszerepy yszerepy Antonio yszerepy ykodvegy („Linda ycimy linda ycimy
Linda ycimy linda ycimy ycimy Linda ycimy ykodvegy operában). De nem mindjárt maradt
itt. Prágai ytelepulesy prága ytelepulesy Prága yorszagy Csehország ykodvegy és
hamburgi ytelepulesy hamburg ytelepulesy hamburg yorszagy Németország ykodvegy vendégszereplése
után, 1861. xevtizedx 1865 okt. 22.-én, a Nemzeti Színházban yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy vendégül lépett fel (Luna gróf,
yszerepy luna gróf yszerepy Luna gróf yszerepy luna yszerepy gróf yszerepy
yszerepy Luna yszerepy gróf yszerepy ykodvegy „Troubadour), ycimy troubadour
ycimy Troubadour ycimy troubadour ycimy ycimy Troubadour ycimy ykodvegy 1862-34-ben
Szabó yszemelynevy szabó yszemelynevy Szabó yszemelynevy szabó yszemelynevy
yszemelynevy Szabó yszemelynevy ykodvegy és Philippovics yszemelynevy
philippovics yszemelynevy Philippovics yszemelynevy philippovics yszemelynevy
yszemelynevy Philippovics yszemelynevy ykodvegy aradi ytelepulesy arad
ytelepulesy arad ymegyey arad megye ykodvegy társulatánál működött, 1863: Kassán,
xtalanevtizedx 1875 ytelepulesy kassa ytelepulesy Kassá ymegyey abauj-torna
megye ykodvegy 1871: xevtizedx 1875 Debrecenben; ytelepulesy debrecen
ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy mint igazgató, Aradi Gerővel yszemelynevy
aradi gerő yszemelynevy Aradi Gerő yszemelynevy aradi yszemelynevy gerő
yszemelynevy yszemelynevy Aradi yszemelynevy Gerő yszemelynevy ykodvegy társult
(Arad, ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy 1875), de még
u. a. évben Temesváryhoz yszemelynevy temesváry yszemelynevy Temesváry
yszemelynevy temesváry yszemelynevy yszemelynevy Temesváry yszemelynevy
ykodvegy szerződött, Debrecenbe. ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen
ymegyey hajdu megye ykodvegy Közben Kolozsvárott ytelepulesy kolozsvár
ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy is énekelt. 1866-ban xevtizedx
1865 nőül xtalanevtizedx 1875 vette Szabó Róza yszemelynevy szabó róza
yszemelynevy Szabó Róza yszemelynevy szabó yszemelynevy róza yszemelynevy
yszemelynevy Szabó yszemelynevy Róza yszemelynevy ykodvegy énekesnőt. 1877-ben xevtizedx
1875 búskomorság lepte meg; a híres Schwarzer Ferenc-féle yszemelynevy
schwarzer ferenc yszemelynevy Schwarzer Ferenc yszemelynevy schwarzer
yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Schwarzer yszemelynevy Ferenc
yszemelynevy ykodvegy elmebeteg-intézetben halt meg. Szerepei még: Uzád yszerepy
uzád yszerepy Uzád yszerepy uzád yszerepy yszerepy Uzád yszerepy ykodvegy (A kunok),
ycimy a kunok ycimy A kunok ycimy a ycimy kunok ycimy ycimy A ycimy kunok ycimy
ykodvegy Camoens yszerepy camoens yszerepy Camoens yszerepy camoens yszerepy
yszerepy Camoens yszerepy ykodvegy (Dom Sebastian), ycimy dom sebastian ycimy
Dom Sebastian ycimy dom ycimy sebastian ycimy ycimy Dom ycimy Sebastian ycimy
ykodvegy Alfonso yszerepy alfonso yszerepy Alfonso yszerepy alfonso yszerepy yszerepy
Alfonso yszerepy ykodvegy (Borgia Lucrezia), ycimy borgia lucrezia ycimy Borgia
Lucrezia ycimy borgia ycimy lucrezia ycimy ycimy Borgia ycimy Lucrezia ycimy
ykodvegy Don Carlos yszerepy don carlos yszerepy Don Carlos yszerepy don
yszerepy carlos yszerepy yszerepy Don yszerepy Carlos yszerepy ykodvegy (Ernani),
ycimy ernani ycimy Ernani ycimy ernani ycimy ycimy Ernani ycimy ykodvegy René yszerepy
rene yszerepy René yszerepy rene yszerepy yszerepy René yszerepy ykodvegy (Álarcos
bál) ycimy álarcos bál ycimy Álarcos bál ycimy álarcos ycimy bál ycimy ycimy
Álarcos ycimy bál ycimy ykodvegy stb. — Neje: Tannerné Szabó Róza, yszemelynevy
tannerné szabó róza yszemelynevy Tannerné Szabó Róza yszemelynevy tannerné
yszemelynevy szabó yszemelynevy róza yszemelynevy yszemelynevy Tannerné
yszemelynevy Szabó yszemelynevy Róza ysz énekesnő, sz. 1850-ben, xevtizedx 1855
Békéscsabán, xtalanevtizedx 1865 ytelepulesy békéscsaba ytelepulesy Békéscsabá
ymegyey békés megye ykodvegy megh. 1922. dec. 12-én, u. o. A Sz. nevet nagyatyja:
a francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia
ynemzetisegy ynemzetisegy francia ynemzetisegy ykodvegy hazájából a nagy forradalom
idején menekült Chabaud de Frouard gróf, yszemelynevy chabaud de frouard gróf
yszemelynevy Chabaud de Frouard gróf yszemelynevy chabaud yszemelynevy de
yszemelynevy frouard yszemelynevy gróf yszemelynevy yszemelynevy Chabaud
yszemelynevy de vette fel, a ki a kígyósi ytelepulesy kígyós ytelepulesy kígyós
yorszagy Ukrajna ykodvegy (Békés m.) ytelepulesy békés m. ytelepulesy Békés m.
ymegyey békés megye ykodvegy Wenckheim grófok yszemelynevy wenckheim gróf
yszemelynevy Wenckheim gróf yszemelynevy wenckheim yszemelynevy gróf
yszemelynevy yszemelynevy Wenckheim yszemelynevy gróf yszemelynevy ykodvegy szolgálatába
állott, fia grófi főkertész volt. Róza Stoll Péternél yszemelynevy stoll péter
yszemelynevy Stoll Péter yszemelynevy stoll yszemelynevy péter yszemelynevy
yszemelynevy Stoll yszemelynevy Péter yszemelynevy ykodvegy tanult (W. Krisztina
grófnő yszemelynevy w. krisztina grófnő yszemelynevy W. Krisztina grófnő
yszemelynevy w. yszemelynevy krisztina yszemelynevy grófnő yszemelynevy
yszemelynevy W. yszemelynevy Krisztina yszemelynevy grófnő ysz tanittatta); ritka
nagy terjedelmű hangját igen fiatalon, 1866. xevtizedx 1865 márc. 15-én szopránszerepben
mutatta be, mint Mátyás yszerepy mátyás yszerepy Mátyás yszerepy mátyás
yszerepy yszerepy Mátyás yszerepy ykodvegy („Hunyadi László ycimy hunyadi lászló
ycimy Hunyadi László ycimy hunyadi ycimy lászló ycimy ycimy Hunyadi ycimy
László ycimy ykodvegy operában), kritikája ime: „Ez első kísérlet tökéletesen sikerült
s a szép hang mellett szép külsővel is megáldott k. a. jövője iránt a legszebb reményekre
keltet. Hangja: mezzosoprán, tiszta és szabatos intonatioval s e mellett játéka
is, tekintve az első kísérletet, kielégítő. („A Hon). yintezmenyy a hon
yintezmenyy A Hon yintezmenyy a yintezmenyy hon yintezmenyy yintezmenyy A
yintezmenyy Hon yintezmenyy ykodvegy De mint alt-énekesnő szerződött 1866 augusztusban
xtalanevtizedx 1875 Debrecenbe, ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen
ymegyey hajdu megye ykodvegy a hol (mint Tanner István yszemelynevy tanner
istván yszemelynevy Tanner István yszemelynevy tanner yszemelynevy istván
yszemelynevy yszemelynevy Tanner yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy neje
is) maradt 6 évig. 1872. xevtizedx 1875 febr. xtalanevtizedx 1885 10-én, mint drámai
szoprán vendégszerepelt a Nemzeti Színházban yintezmenyy nemzeti színház
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy (Recha: yszemelynevy recha
yszemelynevy Recha yszemelynevy recha yszemelynevy yszemelynevy Recha
yszemelynevy ykodvegy „Zsidónő), ycimy zsidónő ycimy Zsidónő ycimy zsidónő
ycimy ycimy Zsidónő ycimy ykodvegy máj. 18-án pedig már mint szerződött tag lépett
fel „Faust ycimy faust ycimy Faust ycimy faust ycimy ycimy Faust ycimy ykodvegy
Margitjaként, yszerepy margit yszerepy Margit yszerepy margit yszerepy yszerepy
Margit yszerepy ykodvegy mely (az ékszeráriában) egyszersmind koloratura-szerep
is. Mikor 1882. xevtizedx 1885 júl. 2-án Erkel Sándor yszemelynevy erkel sándor
yszemelynevy Erkel Sándor yszemelynevy erkel yszemelynevy sándor yszemelynevy
yszemelynevy Erkel yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy (l. ezt) nejévé lett,
dicsősége tetőpontján lemondott a színpadról. — Szerepei még: Sába királynője ycimy
sába királynője ycimy Sába királynője ycimy sába ycimy királynője ycimy ycimy
Sába ycimy királynője ycimy ykodvegy (a címszerepet kreálta 1876. xevtizedx
1875 márc. xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 18.) Agatha yszerepy agatha
yszerepy Agatha yszerepy agatha yszerepy yszerepy Agatha yszerepy ykodvegy („Bűvös
vadász), ycimy bűvös vadász ycimy Bűvös vadász ycimy bűvös ycimy vadász ycimy
ycimy Bűvös ycimy vadász ycimy ykodvegy Adalgisa yszerepy adalgisa yszerepy
Adalgisa yszerepy adalgisa yszerepy yszerepy Adalgisa yszerepy ykodvegy („Norma),
ycimy norma ycimy Norma ycimy norma ycimy ycimy Norma ycimy ykodvegy Eleonora yszerepy
eleonora yszerepy Eleonora yszerepy eleonora yszerepy yszerepy Eleonora
yszerepy ykodvegy („Troubadour), ycimy troubadour ycimy Troubadour ycimy
troubadour ycimy ycimy Troubadour ycimy ykodvegy Selica yszerepy selica
yszerepy Selica yszerepy selica yszerepy yszerepy Selica yszerepy ykodvegy („Afrikai
nő), ycimy afrikai nő ycimy Afrikai nő ycimy afrikai ycimy nő ycimy ycimy
Afrikai ycimy nő ycimy ykodvegy Precioscilla yszerepy precioscilla yszerepy
Precioscilla yszerepy precioscilla yszerepy yszerepy Precioscilla yszerepy
ykodvegy („A végzet hatalma), ycimy a végzet hatalma ycimy A végzet hatalma
ycimy a ycimy végzet ycimy hatalma ycimy ycimy A ycimy végzet ycimy hatalma
ycimy ykodvegy Amneris yszerepy amneris yszerepy Amneris yszerepy amneris
yszerepy yszerepy Amneris yszerepy ykodvegy („Aida), ycimy aida ycimy Aida
ycimy aida ycimy ycimy Aida ycimy ykodvegy Senta yszerepy senta yszerepy Senta
yszerepy senta yszerepy yszerepy Senta yszerepy ykodvegy („A bolygó hollandi), ycimy
a bolygó hollandi ycimy A bolygó hollandi ycimy a ycimy bolygó ycimy hollandi
ycimy ycimy A ycimy bolygó ycimy hollandi ycimy ykodvegy Elsa yszerepy elsa
yszerepy Elsa yszerepy elsa yszerepy yszerepy Elsa yszerepy ykodvegy („Lohengrin)
ycimy lohengrin ycimy Lohengrin ycimy lohengrin ycimy ycimy Lohengrin ycimy
ykodvegy stb. szin_IV.0429.pdf IV
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Tanner István - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1828
SZULETESIEVTIZED 1825
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0429.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0429.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31640.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Tanner
István
Szócikk: Tanner István operaénekes, színigazgató,
sz. 1828-ban, megh. 1878. jan. 30- án, Budapesten. A Horváth Edmund- féle iskola
növendéke volt, majd Gentiluomonál tanult. Szép baritonját a Nemzeti Színházban
1855. dec. 17-én mutatta be, mint Antonio („Linda operában). De nem mindjárt maradt
itt. Prágai és hamburgi vendégszereplése után, 1861. okt. 22.-én, a Nemzeti Színházban
vendégül lépett fel (Luna gróf, „Troubadour), 1862-34-ben Szabó és Philippovics
aradi társulatánál működött, 1863: Kassán, 1871: Debrecenben; mint igazgató, Aradi
Gerővel társult (Arad, 1875), de még u. a. évben Temesváryhoz szerződött, Debrecenbe.
Közben Kolozsvárott is énekelt. 1866-ban nőül vette Szabó Róza énekesnőt. 1877-ben
búskomorság lepte meg; a híres Schwarzer Ferenc-féle elmebeteg-intézetben halt meg.
Szerepei még: Uzád (A kunok), Camoens (Dom Sebastian), Alfonso (Borgia Lucrezia),
Don Carlos (Ernani), René (Álarcos bál) stb. — Neje: Tannerné Szabó Róza, énekesnő,
sz. 1850-ben, Békéscsabán, megh. 1922. dec. 12-én, u. o. A Sz. nevet nagyatyja:
a francia hazájából a nagy forradalom idején menekült Chabaud de Frouard gróf, vette
fel, a ki a kígyósi (Békés m.) Wenckheim grófok szolgálatába állott, fia grófi főkertész
volt. Róza Stoll Péternél tanult (W. Krisztina grófnő tanittatta); ritka nagy terjedelmű
hangját igen fiatalon, 1866. márc. 15-én szopránszerepben mutatta be, mint Mátyás
(„Hunyadi László operában), kritikája ime: „Ez első kísérlet tökéletesen sikerült
s a szép hang mellett szép külsővel is megáldott k. a. jövője iránt a legszebb reményekre
keltet. Hangja: mezzosoprán, tiszta és szabatos intonatioval s e mellett játéka
is, tekintve az első kísérletet, kielégítő. („A Hon). De mint alt-énekesnő szerződött
1866 augusztusban Debrecenbe, a hol (mint Tanner István neje is) maradt 6 évig.
1872. febr. 10-én, mint drámai szoprán vendégszerepelt a Nemzeti Színházban (Recha:
„Zsidónő), máj. 18-án pedig már mint szerződött tag lépett fel „Faust Margitjaként,
mely (az ékszeráriában) egyszersmind koloratura-szerep is. Mikor 1882. júl. 2-án
Erkel Sándor (l. ezt) nejévé lett, dicsősége tetőpontján lemondott a színpadról.
— Szerepei még: Sába királynője (a címszerepet kreálta 1876. márc. 18.) Agatha („Bűvös
vadász), Adalgisa („Norma), Eleonora („Troubadour), Selica („Afrikai nő), Precioscilla
(„A végzet hatalma), Amneris („Aida), Senta („A bolygó hollandi), Elsa („Lohengrin)
stb. szin_IV.0429.pdf IV