Címszó: Telepi György - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1797

SZULETESIEVTIZED 1795

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0447.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0447.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31689.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Telepi György

Szócikk: Telepi György úttörő színész, a pesti Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  tagja, sz. 1797-ben, (születés éve) a szabolcsmegyei (megye) Kislétán, (megye) hol atyja ref. lelkész volt, megh. 1885. aug. 12-én, a borsodmegyei (megye) Tardon. (megye) Nagykárolyban (megye) és Szatmárt (megye) (információ)  tanult a gimnáziumban. 1818-tól (időpont) Szatmármegye (megye) főjegyzője mellett irnokoskodott. Később az ott működő Megyeri (személy) (információ)  társulatához szegődött. Betegeskedése miatt nemsokára meg kellett válni a társulattól, melyhez 1820-ban, (időpont) mint festő került vissza. 1821-től (időpont) a székesfehérvári, (megye) nagyváradi, (megye) debreceni, (megye) kolozsvári, (megye) majd a miskolci (megye) társulatoknál működött. Az 1825-iki (időpont) országgyűléskor Pozsonyban (megye) is föllépett és Balla Károllyal (személy) (információ)  Debrecenben, (megye) s Nagyváradon (megye) színigazgató is volt. 1826-tól (időpont) a kassai (megye) társulatnál volt, melynek állandó tagja maradt 1838-ig. (időpont) Innét, mint egyike a négy vezértagnak, Budára (Budapest) került és 1857-ig (időpont) ott játszott. A Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  megnyíltával, 1837. (időpont) aug. 22-én, annak szerződött tagja lett és maradt, 1855-ben (időpont) történt nyugdíjaztatásáig. Valóságos gyöngye volt a vándortársulatoknak, mint festő, díszítő, gépész, építész, kellékes, tűz-, fény- és árnyjátékos. A budai (Budapest) korszakban ő csinálta azokat a pompás látványosságokat, úgyszólván semmiből, melyekhez tódult a közönség. Az ő agyából került ki az ideiglenes pesti (Budapest) színház első és második terve, melyek közül az utóbbi szolgált a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  tervének alapjául. Mint színész az alsóbbrendű komikus szerepekben jeleskedett. Hátrányára volt, hogy idővel elhízott. Sokoldalú használhatóságát nagyban emelte, hogy mint egyike a jobb fordítóknak és színműíróknak, a műsort is gazdagította. Rekedt hangja miatt nyugdíjaztatván, vidékre vonult s Diósgyőrön, (megye) (információ)  majd Tibolddarócon (megye) községi bíró lett. 1874. (időpont) márc. 26-án 50 éves színész jubileumára mégegyszer fellépett a Nemzeti Színházban, (intézmény) (információ)  mint Hugli (szerep) (Két pisztoly), (cím) (információ)  mely alkalommal Szigligeti (személy) (információ)  beszédben üdvözölte és Felekyné (személy) (információ)  a személyzet nevében ezüst serleget, s babérkoszorút nyújtott neki át. Fia: Telepi Károly, (személy) (információ)  a jeles tájképfestő. — Színművei, egynek kivételével, kéziratban maradtak. Az eredetiek a következők: „A tankóci pusztavár, vagy a földalatti kísértetek, (cím) vígj. 3 felv. (Először Budán, (Budapest) 1833 (időpont) aug. 23); „Hívatlan képíró, (cím) vígj. 5 felv. (Először Budán, (Budapest) 1833. (időpont) nov. 17.); „Borsszem Jankó, (cím) tüneményes rege 2 felv. énekkel és tánccal, zenéje Pály Elektől. (személy) Színre alkalmazott gyermekmese, úgylátszik: németből (nyelv) (információ)  átmagyarítva (Budán, (Budapest) 1835. (időpont) febr. 6.); „A vadon titka, (cím) színj. 3 felv. (Budán, (Budapest) 1835. (időpont) máj. 30.) — Fordításainak száma: 21. — Első neje: Bohus Jozefa, (személy) (információ)  színésznő; második neje: Vermes Eszter, (személy) (információ)  színésznő, ki 1828-ban (időpont) tagja volt az Erdélyi Dal- és Színjátszó Társaságnak. (intézmény) (információ)  (Erődi Jenő.) (személy) (információ)  szin_IV.0447.pdf IV

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Telepi György címszóvég 31689 Szócikk: Telepi György úttörő színész, a pesti Nemzeti Színház yintezmenyy pesti nemzeti színház yintezmenyy pesti Ne yintezmenyy pesti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy pesti yintezmenyy Ne yintezmenyy ykodvegy tagja, sz. 1797-ben, a xtalanevtizedx 1805 xtalanevtizedx 1815 szabolcsmegyei ytelepulesy szabolcsmegye ytelepulesy szabolcsmegye ymegyey szabolcs megye ykodvegy Kislétán, ytelepulesy kisléta ytelepulesy Kislétá ymegyey szabolcs megye ykodvegy hol atyja ref. lelkész volt, megh. 1885. aug. 12-én, a borsodmegyei ytelepulesy borsodmegye ytelepulesy borsodmegye ymegyey borsod megye ykodvegy Tardon. ytelepulesy tard ytelepulesy Tard ymegyey borsod megye ykodvegy Nagykárolyban ytelepulesy nagykároly ytelepulesy Nagykároly ymegyey szatmár megye ykodvegy és Szatmárt ytelepulesy szatmár ytelepulesy Szatmár ymegyey szatmár megye ykodvegy tanult a gimnáziumban. 1818-tól xevtizedx 1815 Szatmármegye xtalanevtizedx 1825 ytelepulesy szatmármegye ytelepulesy Szatmármegye ymegyey szatmár megye ykodvegy főjegyzője mellett irnokoskodott. Később az ott működő Megyeri yszemelynevy megyeri yszemelynevy Megyeri yszemelynevy megyeri yszemelynevy yszemelynevy Megyeri yszemelynevy ykodvegy társulatához szegődött. Betegeskedése miatt nemsokára meg kellett válni a társulattól, melyhez 1820-ban, xevtizedx 1825 mint festő került vissza. 1821-től a székesfehérvári, ytelepulesy székesfehérvár ytelepulesy székesfehérvár ymegyey fejér megye ykodvegy nagyváradi, ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy debreceni, ytelepulesy debrecen ytelepulesy debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy kolozsvári, ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy majd a miskolci ytelepulesy miskolc ytelepulesy miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy társulatoknál működött. Az 1825-iki országgyűléskor Pozsonyban ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy is föllépett és Balla Károllyal yszemelynevy balla károlly yszemelynevy Balla Károlly yszemelynevy balla yszemelynevy károlly yszemelynevy yszemelynevy Balla yszemelynevy Károlly yszemelynevy ykodvegy Debrecenben, ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy s Nagyváradon ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy Nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy színigazgató is volt. 1826-tól a xtalanevtizedx 1835 kassai ytelepulesy kassa ytelepulesy kassa ymegyey abauj-torna megye ykodvegy társulatnál volt, melynek állandó tagja maradt 1838-ig. xevtizedx 1835 Innét, xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx 1855 mint egyike a négy vezértagnak, Budára buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy került és 1857-ig xevtizedx 1855 ott játszott. A Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy megnyíltával, 1837. xevtizedx 1835 aug. xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx 1855 22-én, annak szerződött tagja lett és maradt, 1855-ben xevtizedx 1855 történt xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx 1875 nyugdíjaztatásáig. Valóságos gyöngye volt a vándortársulatoknak, mint festő, díszítő, gépész, építész, kellékes, tűz-, fény- és árnyjátékos. A budai buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy korszakban ő csinálta azokat a pompás látványosságokat, úgyszólván semmiből, melyekhez tódult a közönség. Az ő agyából került ki az ideiglenes pesti pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy színház első és második terve, melyek közül az utóbbi szolgált a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy tervének alapjául. Mint színész az alsóbbrendű komikus szerepekben jeleskedett. Hátrányára volt, hogy idővel elhízott. Sokoldalú használhatóságát nagyban emelte, hogy mint egyike a jobb fordítóknak és színműíróknak, a műsort is gazdagította. Rekedt hangja miatt nyugdíjaztatván, vidékre vonult s Diósgyőrön, ytelepulesy diósgyőr ytelepulesy Diósgyőr ymegyey borsod megye ykodvegy majd Tibolddarócon ytelepulesy tibolddaróc ytelepulesy Tibolddaróc ymegyey borsod megye ykodvegy községi bíró lett. 1874. xevtizedx 1875 márc. 26-án 50 éves színész jubileumára mégegyszer fellépett a Nemzeti Színházban, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy mint Hugli yszerepy hugli yszerepy Hugli yszerepy hugli yszerepy yszerepy Hugli yszerepy ykodvegy (Két pisztoly), ycimy két pisztoly ycimy Két pisztoly ycimy két ycimy pisztoly ycimy ycimy Két ycimy pisztoly ycimy ykodvegy mely alkalommal Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy ykodvegy beszédben üdvözölte és Felekyné yszemelynevy felekyne yszemelynevy Felekyné yszemelynevy felekyne yszemelynevy yszemelynevy Felekyné yszemelynevy ykodvegy a személyzet nevében ezüst serleget, s babérkoszorút nyújtott neki át. Fia: Telepi Károly, yszemelynevy telepi károly yszemelynevy Telepi Károly yszemelynevy telepi yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Telepi yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy a jeles tájképfestő. — Színművei, egynek kivételével, kéziratban maradtak. Az eredetiek a következők: „A tankóci pusztavár, vagy a földalatti kísértetek, ycimy a tankóci pusztavár, vagy a földalatti kísértetek ycimy A tankóci pusztavár, vagy a földalatti kísértetek ycimy a ycimy tankóci ycimy pusztavár, ycimy vagy ycimy a ycimy földalatti ycimy kísér vígj. 3 felv. (Először Budán, buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy 1833 xevtizedx 1835 aug. 23); „Hívatlan képíró, ycimy hívatlan képíró ycimy Hívatlan képíró ycimy hívatlan ycimy képíró ycimy ycimy Hívatlan ycimy képíró ycimy ykodvegy vígj. 5 felv. (Először Budán, buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy 1833. nov. 17.); „Borsszem Jankó, ycimy borsszem jankó ycimy Borsszem Jankó ycimy borsszem ycimy jankó ycimy ycimy Borsszem ycimy Jankó ycimy ykodvegy tüneményes rege 2 felv. énekkel és tánccal, zenéje Pály Elektől. yszemelynevy pály elek yszemelynevy Pály Elek yszemelynevy pály yszemelynevy elek yszemelynevy yszemelynevy Pály yszemelynevy Elek yszemelynevy ykodvegy Színre alkalmazott gyermekmese, úgylátszik: németből ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy ynyelvy német ynyelvy ykodvegy átmagyarítva (Budán, buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy 1835. febr. 6.); „A vadon titka, ycimy a vadon titka ycimy A vadon titka ycimy a ycimy vadon ycimy titka ycimy ycimy A ycimy vadon ycimy titka ycimy ykodvegy színj. 3 felv. (Budán, buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy 1835. máj. 30.) — Fordításainak száma: 21. — Első neje: Bohus Jozefa, yszemelynevy bohus jozefa yszemelynevy Bohus Jozefa yszemelynevy bohus yszemelynevy jozefa yszemelynevy yszemelynevy Bohus yszemelynevy Jozefa yszemelynevy ykodvegy színésznő; második neje: Vermes Eszter, yszemelynevy vermes eszter yszemelynevy Vermes Eszter yszemelynevy vermes yszemelynevy eszter yszemelynevy yszemelynevy Vermes yszemelynevy Eszter yszemelynevy ykodvegy színésznő, ki 1828-ban xevtizedx 1825 tagja xtalanevtizedx 1835 xtalanevtizedx 1845 volt az Erdélyi Dal- és Színjátszó Társaságnak. yintezmenyy erdélyi dal- és színjátszó társaság yintezmenyy Erdélyi yintezmenyy erdélyi yintezmenyy dal- yintezmenyy és yintezmenyy színjátszó yintezmenyy társaság yintezmenyy yintezmenyy Erdélyi yint (Erődi Jenő.) yszemelynevy erődi jenő yszemelynevy Erődi Jenő yszemelynevy erődi yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Erődi yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy erődi jenő szin_IV.0447.pdf IV

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Telepi György - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1797

SZULETESIEVTIZED 1795

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0447.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0447.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31689.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Telepi György

Szócikk: Telepi György úttörő színész, a pesti Nemzeti Színház tagja, sz. 1797-ben, a szabolcsmegyei Kislétán, hol atyja ref. lelkész volt, megh. 1885. aug. 12-én, a borsodmegyei Tardon. Nagykárolyban és Szatmárt tanult a gimnáziumban. 1818-tól Szatmármegye főjegyzője mellett irnokoskodott. Később az ott működő Megyeri társulatához szegődött. Betegeskedése miatt nemsokára meg kellett válni a társulattól, melyhez 1820-ban, mint festő került vissza. 1821-től a székesfehérvári, nagyváradi, debreceni, kolozsvári, majd a miskolci társulatoknál működött. Az 1825-iki országgyűléskor Pozsonyban is föllépett és Balla Károllyal Debrecenben, s Nagyváradon színigazgató is volt. 1826-tól a kassai társulatnál volt, melynek állandó tagja maradt 1838-ig. Innét, mint egyike a négy vezértagnak, Budára került és 1857-ig ott játszott. A Nemzeti Színház megnyíltával, 1837. aug. 22-én, annak szerződött tagja lett és maradt, 1855-ben történt nyugdíjaztatásáig. Valóságos gyöngye volt a vándortársulatoknak, mint festő, díszítő, gépész, építész, kellékes, tűz-, fény- és árnyjátékos. A budai korszakban ő csinálta azokat a pompás látványosságokat, úgyszólván semmiből, melyekhez tódult a közönség. Az ő agyából került ki az ideiglenes pesti színház első és második terve, melyek közül az utóbbi szolgált a Nemzeti Színház tervének alapjául. Mint színész az alsóbbrendű komikus szerepekben jeleskedett. Hátrányára volt, hogy idővel elhízott. Sokoldalú használhatóságát nagyban emelte, hogy mint egyike a jobb fordítóknak és színműíróknak, a műsort is gazdagította. Rekedt hangja miatt nyugdíjaztatván, vidékre vonult s Diósgyőrön, majd Tibolddarócon községi bíró lett. 1874. márc. 26-án 50 éves színész jubileumára mégegyszer fellépett a Nemzeti Színházban, mint Hugli (Két pisztoly), mely alkalommal Szigligeti beszédben üdvözölte és Felekyné a személyzet nevében ezüst serleget, s babérkoszorút nyújtott neki át. Fia: Telepi Károly, a jeles tájképfestő. — Színművei, egynek kivételével, kéziratban maradtak. Az eredetiek a következők: „A tankóci pusztavár, vagy a földalatti kísértetek, vígj. 3 felv. (Először Budán, 1833 aug. 23); „Hívatlan képíró, vígj. 5 felv. (Először Budán, 1833. nov. 17.); „Borsszem Jankó, tüneményes rege 2 felv. énekkel és tánccal, zenéje Pály Elektől. Színre alkalmazott gyermekmese, úgylátszik: németből átmagyarítva (Budán, 1835. febr. 6.); „A vadon titka, színj. 3 felv. (Budán, 1835. máj. 30.) — Fordításainak száma: 21. — Első neje: Bohus Jozefa, színésznő; második neje: Vermes Eszter, színésznő, ki 1828-ban tagja volt az Erdélyi Dal- és Színjátszó Társaságnak. (Erődi Jenő.) szin_IV.0447.pdf IV