Címszó: Telepi György - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1797
SZULETESIEVTIZED 1795
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0447.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0447.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31689.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Telepi
György
Szócikk: Telepi György úttörő színész, a pesti Nemzeti
Színház (intézmény)
(információ)
tagja, sz. 1797-ben, (születés
éve) a szabolcsmegyei (megye) Kislétán,
(megye) hol
atyja ref. lelkész volt, megh. 1885. aug. 12-én, a borsodmegyei (megye) Tardon.
(megye) Nagykárolyban
(megye) és
Szatmárt (megye)
(információ)
tanult a gimnáziumban. 1818-tól (időpont) Szatmármegye
(megye) főjegyzője
mellett irnokoskodott. Később az ott működő Megyeri (személy) (információ)
társulatához szegődött. Betegeskedése miatt
nemsokára meg kellett válni a társulattól, melyhez 1820-ban, (időpont) mint
festő került vissza. 1821-től (időpont) a
székesfehérvári, (megye) nagyváradi,
(megye) debreceni,
(megye) kolozsvári,
(megye) majd
a miskolci (megye)
társulatoknál működött. Az 1825-iki (időpont) országgyűléskor
Pozsonyban (megye)
is föllépett és Balla Károllyal (személy) (információ)
Debrecenben, (megye) s Nagyváradon
(megye) színigazgató
is volt. 1826-tól (időpont) a
kassai (megye)
társulatnál volt, melynek állandó tagja maradt 1838-ig. (időpont) Innét,
mint egyike a négy vezértagnak, Budára (Budapest)
került és 1857-ig (időpont) ott
játszott. A Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
megnyíltával, 1837. (időpont) aug.
22-én, annak szerződött tagja lett és maradt, 1855-ben (időpont) történt
nyugdíjaztatásáig. Valóságos gyöngye volt a vándortársulatoknak, mint festő, díszítő,
gépész, építész, kellékes, tűz-, fény- és árnyjátékos. A budai (Budapest)
korszakban ő csinálta azokat a pompás látványosságokat, úgyszólván semmiből, melyekhez
tódult a közönség. Az ő agyából került ki az ideiglenes pesti (Budapest)
színház első és második terve, melyek közül az utóbbi szolgált a Nemzeti Színház
(intézmény)
(információ)
tervének alapjául. Mint színész az alsóbbrendű
komikus szerepekben jeleskedett. Hátrányára volt, hogy idővel elhízott. Sokoldalú
használhatóságát nagyban emelte, hogy mint egyike a jobb fordítóknak és színműíróknak,
a műsort is gazdagította. Rekedt hangja miatt nyugdíjaztatván, vidékre vonult s
Diósgyőrön, (megye)
(információ)
majd Tibolddarócon (megye) községi
bíró lett. 1874. (időpont) márc.
26-án 50 éves színész jubileumára mégegyszer fellépett a Nemzeti Színházban, (intézmény)
(információ)
mint Hugli (szerep) (Két
pisztoly), (cím)
(információ)
mely alkalommal Szigligeti (személy) (információ)
beszédben üdvözölte és Felekyné (személy) (információ)
a személyzet nevében ezüst serleget, s babérkoszorút
nyújtott neki át. Fia: Telepi Károly, (személy) (információ)
a jeles tájképfestő. — Színművei, egynek
kivételével, kéziratban maradtak. Az eredetiek a következők: „A tankóci pusztavár,
vagy a földalatti kísértetek, (cím) vígj. 3 felv.
(Először Budán, (Budapest)
1833 (időpont)
aug. 23); „Hívatlan képíró, (cím) vígj. 5 felv.
(Először Budán, (Budapest)
1833. (időpont)
nov. 17.); „Borsszem Jankó, (cím) tüneményes
rege 2 felv. énekkel és tánccal, zenéje Pály Elektől. (személy) Színre
alkalmazott gyermekmese, úgylátszik: németből (nyelv) (információ)
átmagyarítva (Budán, (Budapest)
1835. (időpont)
febr. 6.); „A vadon titka, (cím) színj. 3
felv. (Budán, (Budapest)
1835. (időpont)
máj. 30.) — Fordításainak száma: 21. — Első neje: Bohus Jozefa, (személy) (információ)
színésznő; második neje: Vermes Eszter, (személy) (információ)
színésznő, ki 1828-ban (időpont) tagja
volt az Erdélyi Dal- és Színjátszó Társaságnak. (intézmény)
(információ)
(Erődi Jenő.) (személy) (információ)
szin_IV.0447.pdf IV
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Telepi György címszóvég 31689 Szócikk: Telepi
György úttörő színész, a pesti Nemzeti Színház yintezmenyy pesti nemzeti
színház yintezmenyy pesti Ne yintezmenyy pesti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy
színház yintezmenyy yintezmenyy pesti yintezmenyy Ne yintezmenyy ykodvegy tagja,
sz. 1797-ben, a xtalanevtizedx 1805 xtalanevtizedx 1815 szabolcsmegyei ytelepulesy
szabolcsmegye ytelepulesy szabolcsmegye ymegyey szabolcs megye ykodvegy Kislétán,
ytelepulesy kisléta ytelepulesy Kislétá ymegyey szabolcs megye ykodvegy hol atyja
ref. lelkész volt, megh. 1885. aug. 12-én, a borsodmegyei ytelepulesy
borsodmegye ytelepulesy borsodmegye ymegyey borsod megye ykodvegy Tardon. ytelepulesy
tard ytelepulesy Tard ymegyey borsod megye ykodvegy Nagykárolyban ytelepulesy
nagykároly ytelepulesy Nagykároly ymegyey szatmár megye ykodvegy és Szatmárt ytelepulesy
szatmár ytelepulesy Szatmár ymegyey szatmár megye ykodvegy tanult a gimnáziumban.
1818-tól xevtizedx 1815 Szatmármegye xtalanevtizedx 1825 ytelepulesy szatmármegye
ytelepulesy Szatmármegye ymegyey szatmár megye ykodvegy főjegyzője mellett irnokoskodott.
Később az ott működő Megyeri yszemelynevy megyeri yszemelynevy Megyeri
yszemelynevy megyeri yszemelynevy yszemelynevy Megyeri yszemelynevy ykodvegy társulatához
szegődött. Betegeskedése miatt nemsokára meg kellett válni a társulattól, melyhez
1820-ban, xevtizedx 1825 mint festő került vissza. 1821-től a székesfehérvári, ytelepulesy
székesfehérvár ytelepulesy székesfehérvár ymegyey fejér megye ykodvegy nagyváradi,
ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy debreceni,
ytelepulesy debrecen ytelepulesy debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy kolozsvári,
ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy majd a
miskolci ytelepulesy miskolc ytelepulesy miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy társulatoknál
működött. Az 1825-iki országgyűléskor Pozsonyban ytelepulesy pozsony
ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy is föllépett és Balla Károllyal
yszemelynevy balla károlly yszemelynevy Balla Károlly yszemelynevy balla
yszemelynevy károlly yszemelynevy yszemelynevy Balla yszemelynevy Károlly
yszemelynevy ykodvegy Debrecenben, ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen
ymegyey hajdu megye ykodvegy s Nagyváradon ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy
Nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy színigazgató is volt. 1826-tól a xtalanevtizedx
1835 kassai ytelepulesy kassa ytelepulesy kassa ymegyey abauj-torna megye
ykodvegy társulatnál volt, melynek állandó tagja maradt 1838-ig. xevtizedx 1835
Innét, xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx 1855 mint egyike a négy vezértagnak, Budára
buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy került és 1857-ig xevtizedx
1855 ott játszott. A Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy
Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy megnyíltával, 1837. xevtizedx 1835 aug. xtalanevtizedx
1845 xtalanevtizedx 1855 22-én, annak szerződött tagja lett és maradt, 1855-ben
xevtizedx 1855 történt xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx 1875 nyugdíjaztatásáig.
Valóságos gyöngye volt a vándortársulatoknak, mint festő, díszítő, gépész, építész,
kellékes, tűz-, fény- és árnyjátékos. A budai buda ytelepulesy nagybudapest
ytelepulesy budapest ykodvegy korszakban ő csinálta azokat a pompás látványosságokat,
úgyszólván semmiből, melyekhez tódult a közönség. Az ő agyából került ki az ideiglenes
pesti pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy színház első és
második terve, melyek közül az utóbbi szolgált a Nemzeti Színház yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy tervének alapjául. Mint színész
az alsóbbrendű komikus szerepekben jeleskedett. Hátrányára volt, hogy idővel elhízott.
Sokoldalú használhatóságát nagyban emelte, hogy mint egyike a jobb fordítóknak és
színműíróknak, a műsort is gazdagította. Rekedt hangja miatt nyugdíjaztatván, vidékre
vonult s Diósgyőrön, ytelepulesy diósgyőr ytelepulesy Diósgyőr ymegyey borsod
megye ykodvegy majd Tibolddarócon ytelepulesy tibolddaróc ytelepulesy
Tibolddaróc ymegyey borsod megye ykodvegy községi bíró lett. 1874. xevtizedx
1875 márc. 26-án 50 éves színész jubileumára mégegyszer fellépett a Nemzeti Színházban,
yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy
színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy mint Hugli yszerepy
hugli yszerepy Hugli yszerepy hugli yszerepy yszerepy Hugli yszerepy ykodvegy (Két
pisztoly), ycimy két pisztoly ycimy Két pisztoly ycimy két ycimy pisztoly ycimy
ycimy Két ycimy pisztoly ycimy ykodvegy mely alkalommal Szigligeti yszemelynevy
szigligeti yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy
yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy ykodvegy beszédben üdvözölte és Felekyné yszemelynevy
felekyne yszemelynevy Felekyné yszemelynevy felekyne yszemelynevy yszemelynevy
Felekyné yszemelynevy ykodvegy a személyzet nevében ezüst serleget, s babérkoszorút
nyújtott neki át. Fia: Telepi Károly, yszemelynevy telepi károly yszemelynevy
Telepi Károly yszemelynevy telepi yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy
Telepi yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy a jeles tájképfestő. — Színművei,
egynek kivételével, kéziratban maradtak. Az eredetiek a következők: „A tankóci pusztavár,
vagy a földalatti kísértetek, ycimy a tankóci pusztavár, vagy a földalatti kísértetek
ycimy A tankóci pusztavár, vagy a földalatti kísértetek ycimy a ycimy tankóci
ycimy pusztavár, ycimy vagy ycimy a ycimy földalatti ycimy kísér vígj. 3 felv. (Először
Budán, buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy 1833 xevtizedx
1835 aug. 23); „Hívatlan képíró, ycimy hívatlan képíró ycimy Hívatlan képíró
ycimy hívatlan ycimy képíró ycimy ycimy Hívatlan ycimy képíró ycimy ykodvegy vígj.
5 felv. (Először Budán, buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest
ykodvegy 1833. nov. 17.); „Borsszem Jankó, ycimy borsszem jankó ycimy Borsszem Jankó
ycimy borsszem ycimy jankó ycimy ycimy Borsszem ycimy Jankó ycimy ykodvegy tüneményes
rege 2 felv. énekkel és tánccal, zenéje Pály Elektől. yszemelynevy pály elek
yszemelynevy Pály Elek yszemelynevy pály yszemelynevy elek yszemelynevy
yszemelynevy Pály yszemelynevy Elek yszemelynevy ykodvegy Színre alkalmazott gyermekmese,
úgylátszik: németből ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy ynyelvy
német ynyelvy ykodvegy átmagyarítva (Budán, buda ytelepulesy nagybudapest
ytelepulesy budapest ykodvegy 1835. febr. 6.); „A vadon titka, ycimy a vadon titka
ycimy A vadon titka ycimy a ycimy vadon ycimy titka ycimy ycimy A ycimy vadon
ycimy titka ycimy ykodvegy színj. 3 felv. (Budán, buda ytelepulesy nagybudapest
ytelepulesy budapest ykodvegy 1835. máj. 30.) — Fordításainak száma: 21. — Első
neje: Bohus Jozefa, yszemelynevy bohus jozefa yszemelynevy Bohus Jozefa
yszemelynevy bohus yszemelynevy jozefa yszemelynevy yszemelynevy Bohus
yszemelynevy Jozefa yszemelynevy ykodvegy színésznő; második neje: Vermes Eszter,
yszemelynevy vermes eszter yszemelynevy Vermes Eszter yszemelynevy vermes
yszemelynevy eszter yszemelynevy yszemelynevy Vermes yszemelynevy Eszter
yszemelynevy ykodvegy színésznő, ki 1828-ban xevtizedx 1825 tagja xtalanevtizedx
1835 xtalanevtizedx 1845 volt az Erdélyi Dal- és Színjátszó Társaságnak. yintezmenyy
erdélyi dal- és színjátszó társaság yintezmenyy Erdélyi yintezmenyy erdélyi
yintezmenyy dal- yintezmenyy és yintezmenyy színjátszó yintezmenyy társaság
yintezmenyy yintezmenyy Erdélyi yint (Erődi Jenő.) yszemelynevy erődi jenő
yszemelynevy Erődi Jenő yszemelynevy erődi yszemelynevy jenő yszemelynevy
yszemelynevy Erődi yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy
erődi jenő szin_IV.0447.pdf IV
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Telepi György - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1797
SZULETESIEVTIZED 1795
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0447.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0447.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31689.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Telepi
György
Szócikk: Telepi György úttörő színész, a pesti Nemzeti
Színház tagja, sz. 1797-ben, a szabolcsmegyei Kislétán, hol atyja ref. lelkész volt,
megh. 1885. aug. 12-én, a borsodmegyei Tardon. Nagykárolyban és Szatmárt tanult
a gimnáziumban. 1818-tól Szatmármegye főjegyzője mellett irnokoskodott. Később az
ott működő Megyeri társulatához szegődött. Betegeskedése miatt nemsokára meg kellett
válni a társulattól, melyhez 1820-ban, mint festő került vissza. 1821-től a székesfehérvári,
nagyváradi, debreceni, kolozsvári, majd a miskolci társulatoknál működött. Az 1825-iki
országgyűléskor Pozsonyban is föllépett és Balla Károllyal Debrecenben, s Nagyváradon
színigazgató is volt. 1826-tól a kassai társulatnál volt, melynek állandó tagja
maradt 1838-ig. Innét, mint egyike a négy vezértagnak, Budára került és 1857-ig
ott játszott. A Nemzeti Színház megnyíltával, 1837. aug. 22-én, annak szerződött
tagja lett és maradt, 1855-ben történt nyugdíjaztatásáig. Valóságos gyöngye volt
a vándortársulatoknak, mint festő, díszítő, gépész, építész, kellékes, tűz-, fény-
és árnyjátékos. A budai korszakban ő csinálta azokat a pompás látványosságokat,
úgyszólván semmiből, melyekhez tódult a közönség. Az ő agyából került ki az ideiglenes
pesti színház első és második terve, melyek közül az utóbbi szolgált a Nemzeti Színház
tervének alapjául. Mint színész az alsóbbrendű komikus szerepekben jeleskedett.
Hátrányára volt, hogy idővel elhízott. Sokoldalú használhatóságát nagyban emelte,
hogy mint egyike a jobb fordítóknak és színműíróknak, a műsort is gazdagította.
Rekedt hangja miatt nyugdíjaztatván, vidékre vonult s Diósgyőrön, majd Tibolddarócon
községi bíró lett. 1874. márc. 26-án 50 éves színész jubileumára mégegyszer fellépett
a Nemzeti Színházban, mint Hugli (Két pisztoly), mely alkalommal Szigligeti beszédben
üdvözölte és Felekyné a személyzet nevében ezüst serleget, s babérkoszorút nyújtott
neki át. Fia: Telepi Károly, a jeles tájképfestő. — Színművei, egynek kivételével,
kéziratban maradtak. Az eredetiek a következők: „A tankóci pusztavár, vagy a földalatti
kísértetek, vígj. 3 felv. (Először Budán, 1833 aug. 23); „Hívatlan képíró, vígj.
5 felv. (Először Budán, 1833. nov. 17.); „Borsszem Jankó, tüneményes rege 2 felv.
énekkel és tánccal, zenéje Pály Elektől. Színre alkalmazott gyermekmese, úgylátszik:
németből átmagyarítva (Budán, 1835. febr. 6.); „A vadon titka, színj. 3 felv. (Budán,
1835. máj. 30.) — Fordításainak száma: 21. — Első neje: Bohus Jozefa, színésznő;
második neje: Vermes Eszter, színésznő, ki 1828-ban tagja volt az Erdélyi Dal- és
Színjátszó Társaságnak. (Erődi Jenő.) szin_IV.0447.pdf IV