Címszó: Thern Károly - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1817
SZULETESIEVTIZED 1815
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0454.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0454.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31726.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Thern
Károly
Szócikk: Thern Károly zeneszerző, sz. 1817 (születés
éve) aug. 13-án, Iglón, (megye) megh.
1886. ápr. 13-án, Bécsben. (ország) Nagyatyja
Salzburgban (ország)
orgonaépítő volt, de a protestánsüldözés miatt Magyarországba menekült; Th. K. atyja
városi hivatalnok volt Iglón; (megye) a fiú
13 éves korában Miskolcon (megye) tanult
meg magyarul; a bölcsészetet Eperjesen (megye) hallgatta.
20 éves korában Balassagyarmaton (megye) leánynevelőintézeti
zongoramester volt. Pestre (Budapest)
jőve, 1838-ban (időpont) megírta
Gaal József (személy)
(információ)
„Peleskei nótárius-ának, (cím) (információ)
majd 1842. (időpont) okt.
14-én Vörösmarty (személy) (információ)
„Fóthi dalá- (cím) (információ)
nak híressé vált zenéjét. 1841. (időpont) január
24-én már mint a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
másodkarmestere dirigálta a „Peleskei nótárius-t.
(cím) (információ)
Egy év múlva azonban Németországba (ország) ment,
tanulmányait, tapasztalatait gyarapítani. Visszatérve, 1853— (időpont) 1864-ben
(időpont)
a Nemzeti Zenede (intézmény)
(információ)
tanára volt, a Budapesti Zenekedvelők Egyesületének
(intézmény)
(információ)
igazgatója is lett. Zongoradarabokon és férfikarokon
kívül operákat írt: „Gizul (cím) (Lengyel
Dániel (személy)
(információ)
szöv.), bem. a Nemzeti Színház, (intézmény)
(információ)
1841 (időpont) dec.
„Tihany ostroma, (cím)
komoly lantos opera 3 szakaszban (Császár Ferenc (személy) (információ)
szöv.), u. o. 1845. (időpont) ápr.
12; „A képzelt beteg (cím) (Moliére
(személy)
után), u. o. 1855. (időpont) okt.
11. —Fiai Bécsbe (ország) származott
zongoraművészek, Budán (Budapest)
születtek: Willy, 1847. (időpont) máj.
22., Louis, 1848. (időpont) dec.
18. szin_IV.0454.pdf IV
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Thern Károly címszóvég 31726 Szócikk: Thern
Károly zeneszerző, sz. 1817 aug. xtalanevtizedx 1825 xtalanevtizedx 1835 13-án,
Iglón, ytelepulesy igló ytelepulesy Igló ymegyey szepes megye ykodvegy megh. 1886.
ápr. 13-án, Bécsben. ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria
ykodvegy Nagyatyja Salzburgban ytelepulesy salzburg ytelepulesy Salzburg
yorszagy Ausztria ykodvegy orgonaépítő volt, de a protestánsüldözés miatt Magyarországba
menekült; Th. K. atyja városi hivatalnok volt Iglón; ytelepulesy igló
ytelepulesy Igló ymegyey szepes megye ykodvegy a fiú 13 éves korában Miskolcon ytelepulesy
miskolc ytelepulesy Miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy tanult meg magyarul; a
bölcsészetet Eperjesen ytelepulesy eperjes ytelepulesy Eperjes ymegyey sáros
megye ykodvegy hallgatta. 20 éves korában Balassagyarmaton ytelepulesy
balassagyarmat ytelepulesy Balassagyarmat ymegyey nógrád megye ykodvegy leánynevelőintézeti
zongoramester volt. Pestre pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest
ykodvegy jőve, 1838-ban xevtizedx 1835 megírta xtalanevtizedx 1845 Gaal József yszemelynevy
gaal józsef yszemelynevy Gaal József yszemelynevy gaal yszemelynevy józsef
yszemelynevy yszemelynevy Gaal yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy „Peleskei
nótárius-ának, ycimy peleskei nótárius ycimy Peleskei nótárius ycimy peleskei
ycimy nótárius ycimy ycimy Peleskei ycimy nótárius ycimy ykodvegy majd 1842. xevtizedx
1845 okt. 14-én Vörösmarty yszemelynevy vörösmarty yszemelynevy Vörösmarty
yszemelynevy vörösmarty yszemelynevy yszemelynevy Vörösmarty yszemelynevy
ykodvegy „Fóthi dalá- ycimy fóthi dala ycimy Fóthi dalá ycimy fóthi ycimy dala
ycimy ycimy Fóthi ycimy dalá ycimy ykodvegy nak híressé vált zenéjét. 1841. január
xtalanevtizedx 1855 24-én már mint a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti
színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy másodkarmestere dirigálta a „Peleskei nótárius-t.
ycimy peleskei nótárius ycimy Peleskei nótárius ycimy peleskei ycimy nótárius
ycimy ycimy Peleskei ycimy nótárius ycimy ykodvegy Egy év múlva azonban Németországba
ytelepulesy németország ytelepulesy Németország yorszagy Németország ykodvegy ment,
tanulmányait, tapasztalatait gyarapítani. Visszatérve, 1853— xevtizedx 1855 1864-ben
xevtizedx 1865 a Nemzeti Zenede yintezmenyy nemzeti zenede yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy nemzeti yintezmenyy zenede yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy tanára volt, a Budapesti Zenekedvelők Egyesületének yintezmenyy
budapesti zenekedvelők egyesülete yintezmenyy Budapest yintezmenyy budapesti
yintezmenyy zenekedvelők yintezmenyy egyesülete yintezmenyy yintezmenyy
Budapest yintezmenyy ykodvegy igazgatója is lett. Zongoradarabokon és férfikarokon
kívül operákat írt: „Gizul ycimy gizul ycimy Gizul ycimy gizul ycimy ycimy
Gizul ycimy ykodvegy (Lengyel Dániel yszemelynevy lengyel dániel yszemelynevy
Lengyel Dániel yszemelynevy lengyel yszemelynevy dániel yszemelynevy
yszemelynevy Lengyel yszemelynevy Dániel yszemelynevy ykodvegy szöv.), bem. a Nemzeti
Színház, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti
yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy 1841 xevtizedx
1845 dec. „Tihany ostroma, ycimy tihany ostroma ycimy Tihany ostroma ycimy
tihany ycimy ostroma ycimy ycimy Tihany ycimy ostroma ycimy ykodvegy komoly lantos
opera 3 szakaszban (Császár Ferenc yszemelynevy császár ferenc yszemelynevy
Császár Ferenc yszemelynevy császár yszemelynevy ferenc yszemelynevy
yszemelynevy Császár yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy szöv.), u. o. 1845.
ápr. xtalanevtizedx 1855 12; „A képzelt beteg ycimy a képzelt beteg ycimy A
képzelt beteg ycimy a ycimy képzelt ycimy beteg ycimy ycimy A ycimy képzelt
ycimy beteg ycimy ykodvegy (Moliére yszemelynevy moliére yszemelynevy Moliére
yszemelynevy moliére yszemelynevy yszemelynevy Moliére yszemelynevy ykodvegy után),
u. o. 1855. xevtizedx 1855 okt. 11. —Fiai Bécsbe ytelepulesy bécs ytelepulesy
Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy származott zongoraművészek, Budán buda
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy születtek: Willy, 1847. xevtizedx
1845 máj. 22., Louis, 1848. dec. xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 18. szin_IV.0454.pdf
IV
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Thern Károly - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1817
SZULETESIEVTIZED 1815
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0454.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0454.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31726.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Thern
Károly
Szócikk: Thern Károly zeneszerző, sz. 1817 aug.
13-án, Iglón, megh. 1886. ápr. 13-án, Bécsben. Nagyatyja Salzburgban orgonaépítő
volt, de a protestánsüldözés miatt Magyarországba menekült; Th. K. atyja városi
hivatalnok volt Iglón; a fiú 13 éves korában Miskolcon tanult meg magyarul; a bölcsészetet
Eperjesen hallgatta. 20 éves korában Balassagyarmaton leánynevelőintézeti zongoramester
volt. Pestre jőve, 1838-ban megírta Gaal József „Peleskei nótárius-ának, majd 1842.
okt. 14-én Vörösmarty „Fóthi dalá- nak híressé vált zenéjét. 1841. január 24-én
már mint a Nemzeti Színház másodkarmestere dirigálta a „Peleskei nótárius-t. Egy
év múlva azonban Németországba ment, tanulmányait, tapasztalatait gyarapítani. Visszatérve,
1853— 1864-ben a Nemzeti Zenede tanára volt, a Budapesti Zenekedvelők Egyesületének
igazgatója is lett. Zongoradarabokon és férfikarokon kívül operákat írt: „Gizul
(Lengyel Dániel szöv.), bem. a Nemzeti Színház, 1841 dec. „Tihany ostroma, komoly
lantos opera 3 szakaszban (Császár Ferenc szöv.), u. o. 1845. ápr. 12; „A képzelt
beteg (Moliére után), u. o. 1855. okt. 11. —Fiai Bécsbe származott zongoraművészek,
Budán születtek: Willy, 1847. máj. 22., Louis, 1848. dec. 18. szin_IV.0454.pdf IV
