Címszó: Thern Károly - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1817

SZULETESIEVTIZED 1815

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0454.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0454.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31726.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Thern Károly

Szócikk: Thern Károly zeneszerző, sz. 1817 (születés éve) aug. 13-án, Iglón, (megye) megh. 1886. ápr. 13-án, Bécsben. (ország) Nagyatyja Salzburgban (ország) orgonaépítő volt, de a protestánsüldözés miatt Magyarországba menekült; Th. K. atyja városi hivatalnok volt Iglón; (megye) a fiú 13 éves korában Miskolcon (megye) tanult meg magyarul; a bölcsészetet Eperjesen (megye) hallgatta. 20 éves korában Balassagyarmaton (megye) leánynevelőintézeti zongoramester volt. Pestre (Budapest) jőve, 1838-ban (időpont) megírta Gaal József (személy) (információ)  „Peleskei nótárius-ának, (cím) (információ)  majd 1842. (időpont) okt. 14-én Vörösmarty (személy) (információ)  „Fóthi dalá- (cím) (információ)  nak híressé vált zenéjét. 1841. (időpont) január 24-én már mint a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  másodkarmestere dirigálta a „Peleskei nótárius-t. (cím) (információ)  Egy év múlva azonban Németországba (ország) ment, tanulmányait, tapasztalatait gyarapítani. Visszatérve, 1853— (időpont) 1864-ben (időpont) a Nemzeti Zenede (intézmény) (információ)  tanára volt, a Budapesti Zenekedvelők Egyesületének (intézmény) (információ)  igazgatója is lett. Zongoradarabokon és férfikarokon kívül operákat írt: „Gizul (cím) (Lengyel Dániel (személy) (információ)  szöv.), bem. a Nemzeti Színház, (intézmény) (információ)  1841 (időpont) dec. „Tihany ostroma, (cím) komoly lantos opera 3 szakaszban (Császár Ferenc (személy) (információ)  szöv.), u. o. 1845. (időpont) ápr. 12; „A képzelt beteg (cím) (Moliére (személy) után), u. o. 1855. (időpont) okt. 11. —Fiai Bécsbe (ország) származott zongoraművészek, Budán (Budapest) születtek: Willy, 1847. (időpont) máj. 22., Louis, 1848. (időpont) dec. 18. szin_IV.0454.pdf IV

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Thern Károly címszóvég 31726 Szócikk: Thern Károly zeneszerző, sz. 1817 aug. xtalanevtizedx 1825 xtalanevtizedx 1835 13-án, Iglón, ytelepulesy igló ytelepulesy Igló ymegyey szepes megye ykodvegy megh. 1886. ápr. 13-án, Bécsben. ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy Nagyatyja Salzburgban ytelepulesy salzburg ytelepulesy Salzburg yorszagy Ausztria ykodvegy orgonaépítő volt, de a protestánsüldözés miatt Magyarországba menekült; Th. K. atyja városi hivatalnok volt Iglón; ytelepulesy igló ytelepulesy Igló ymegyey szepes megye ykodvegy a fiú 13 éves korában Miskolcon ytelepulesy miskolc ytelepulesy Miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy tanult meg magyarul; a bölcsészetet Eperjesen ytelepulesy eperjes ytelepulesy Eperjes ymegyey sáros megye ykodvegy hallgatta. 20 éves korában Balassagyarmaton ytelepulesy balassagyarmat ytelepulesy Balassagyarmat ymegyey nógrád megye ykodvegy leánynevelőintézeti zongoramester volt. Pestre pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy jőve, 1838-ban xevtizedx 1835 megírta xtalanevtizedx 1845 Gaal József yszemelynevy gaal józsef yszemelynevy Gaal József yszemelynevy gaal yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Gaal yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy „Peleskei nótárius-ának, ycimy peleskei nótárius ycimy Peleskei nótárius ycimy peleskei ycimy nótárius ycimy ycimy Peleskei ycimy nótárius ycimy ykodvegy majd 1842. xevtizedx 1845 okt. 14-én Vörösmarty yszemelynevy vörösmarty yszemelynevy Vörösmarty yszemelynevy vörösmarty yszemelynevy yszemelynevy Vörösmarty yszemelynevy ykodvegy „Fóthi dalá- ycimy fóthi dala ycimy Fóthi dalá ycimy fóthi ycimy dala ycimy ycimy Fóthi ycimy dalá ycimy ykodvegy nak híressé vált zenéjét. 1841. január xtalanevtizedx 1855 24-én már mint a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy másodkarmestere dirigálta a „Peleskei nótárius-t. ycimy peleskei nótárius ycimy Peleskei nótárius ycimy peleskei ycimy nótárius ycimy ycimy Peleskei ycimy nótárius ycimy ykodvegy Egy év múlva azonban Németországba ytelepulesy németország ytelepulesy Németország yorszagy Németország ykodvegy ment, tanulmányait, tapasztalatait gyarapítani. Visszatérve, 1853— xevtizedx 1855 1864-ben xevtizedx 1865 a Nemzeti Zenede yintezmenyy nemzeti zenede yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy zenede yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy tanára volt, a Budapesti Zenekedvelők Egyesületének yintezmenyy budapesti zenekedvelők egyesülete yintezmenyy Budapest yintezmenyy budapesti yintezmenyy zenekedvelők yintezmenyy egyesülete yintezmenyy yintezmenyy Budapest yintezmenyy ykodvegy igazgatója is lett. Zongoradarabokon és férfikarokon kívül operákat írt: „Gizul ycimy gizul ycimy Gizul ycimy gizul ycimy ycimy Gizul ycimy ykodvegy (Lengyel Dániel yszemelynevy lengyel dániel yszemelynevy Lengyel Dániel yszemelynevy lengyel yszemelynevy dániel yszemelynevy yszemelynevy Lengyel yszemelynevy Dániel yszemelynevy ykodvegy szöv.), bem. a Nemzeti Színház, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy 1841 xevtizedx 1845 dec. „Tihany ostroma, ycimy tihany ostroma ycimy Tihany ostroma ycimy tihany ycimy ostroma ycimy ycimy Tihany ycimy ostroma ycimy ykodvegy komoly lantos opera 3 szakaszban (Császár Ferenc yszemelynevy császár ferenc yszemelynevy Császár Ferenc yszemelynevy császár yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Császár yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy szöv.), u. o. 1845. ápr. xtalanevtizedx 1855 12; „A képzelt beteg ycimy a képzelt beteg ycimy A képzelt beteg ycimy a ycimy képzelt ycimy beteg ycimy ycimy A ycimy képzelt ycimy beteg ycimy ykodvegy (Moliére yszemelynevy moliére yszemelynevy Moliére yszemelynevy moliére yszemelynevy yszemelynevy Moliére yszemelynevy ykodvegy után), u. o. 1855. xevtizedx 1855 okt. 11. —Fiai Bécsbe ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy származott zongoraművészek, Budán buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy születtek: Willy, 1847. xevtizedx 1845 máj. 22., Louis, 1848. dec. xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 18. szin_IV.0454.pdf IV

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Thern Károly - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1817

SZULETESIEVTIZED 1815

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0454.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0454.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31726.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Thern Károly

Szócikk: Thern Károly zeneszerző, sz. 1817 aug. 13-án, Iglón, megh. 1886. ápr. 13-án, Bécsben. Nagyatyja Salzburgban orgonaépítő volt, de a protestánsüldözés miatt Magyarországba menekült; Th. K. atyja városi hivatalnok volt Iglón; a fiú 13 éves korában Miskolcon tanult meg magyarul; a bölcsészetet Eperjesen hallgatta. 20 éves korában Balassagyarmaton leánynevelőintézeti zongoramester volt. Pestre jőve, 1838-ban megírta Gaal József „Peleskei nótárius-ának, majd 1842. okt. 14-én Vörösmarty „Fóthi dalá- nak híressé vált zenéjét. 1841. január 24-én már mint a Nemzeti Színház másodkarmestere dirigálta a „Peleskei nótárius-t. Egy év múlva azonban Németországba ment, tanulmányait, tapasztalatait gyarapítani. Visszatérve, 1853— 1864-ben a Nemzeti Zenede tanára volt, a Budapesti Zenekedvelők Egyesületének igazgatója is lett. Zongoradarabokon és férfikarokon kívül operákat írt: „Gizul (Lengyel Dániel szöv.), bem. a Nemzeti Színház, 1841 dec. „Tihany ostroma, komoly lantos opera 3 szakaszban (Császár Ferenc szöv.), u. o. 1845. ápr. 12; „A képzelt beteg (Moliére után), u. o. 1855. okt. 11. —Fiai Bécsbe származott zongoraművészek, Budán születtek: Willy, 1847. máj. 22., Louis, 1848. dec. 18. szin_IV.0454.pdf IV