Címszó: Timár János - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1836
SZULETESIEVTIZED 1835
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0460.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0460.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31743.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Timár
János
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/531743.htm
Szócikk: Timár János színész, sz. 1836-ban, (születés
éve) Várpalotán, (megye) Veszprém
m., (megye)
megh. 1876. jún. 4-én, Nyíregyházán. (megye) 1851.
(időpont)
dec. 1-én lépett a szinipályára, minden készültség nélkül, de vasszorgalma és fáradhatatlan
igyekezete által csakhamar felküzdötte magát azon jelesek sorába, kiknek neve a
magyar színművészet történetében sokáig élni fog. Előbb szabólegény volt Pesten
(Budapest)
és kellemes népdalaival, elmés ötleteivel mulattatta társait. Szerette a színházat
és gyakran ellátogatott a karzatra és a látott dolgokat örömest utánozta a műhelyben.
Egy ízben azt mondták a társai: „Jancsi, belőled még valaha komédiás lesz! Mire
T. nem is nyugodott mindaddig, amíg színésszé nem lett. A Nemzeti Színházban (intézmény)
(információ)
Fodrák Miska (szerep) („Csizmadia
mint kísértet) (cím)
(információ)
szerepében mutatkozott be, később szerződtette
az intézet. Visszatérve a vidékre: operett-buffókat játszik leginkább, sőt jellemszerepeket
is. Volt egy időben rendező és igazgató is és példás buzgalmat fejtett ki a nemzeti
színészet felvirágoztatása érdekében. Síremlékleleplezése 1883 (időpont) aug.
havában volt. — Első neje: Nagy Róza, (személy) (információ)
énekesnő, — kitől elvált, majd Rott Erzsi
(személy)
(információ)
táncosnőt vette feleségül, megh. 1917. febr.
4-én, Rákosszentmihályon. (megye) szin_IV.0460.pdf
IV
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Timár János címszóvég 31743 Szócikk: Timár
János színész, sz. 1836-ban, Várpalotán, xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx
1855 ytelepulesy várpalota ytelepulesy Várpalotá ymegyey veszprém megye
ykodvegy Veszprém m., ytelepulesy veszprém m. ytelepulesy Veszprém m. ymegyey
veszprém megye ykodvegy megh. 1876. jún. 4-én, Nyíregyházán. ytelepulesy
nyíregyháza ytelepulesy Nyíregyházá ymegyey szabolcs megye ykodvegy 1851. xevtizedx
1855 dec. xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx 1875 1-én lépett a szinipályára, minden
készültség nélkül, de vasszorgalma és fáradhatatlan igyekezete által csakhamar felküzdötte
magát azon jelesek sorába, kiknek neve a magyar színművészet történetében sokáig
élni fog. Előbb szabólegény volt Pesten pest ytelepulesy nagybudapest
ytelepulesy budapest ykodvegy és kellemes népdalaival, elmés ötleteivel mulattatta
társait. Szerette a színházat és gyakran ellátogatott a karzatra és a látott dolgokat
örömest utánozta a műhelyben. Egy ízben azt mondták a társai: „Jancsi, belőled még
valaha komédiás lesz! Mire T. nem is nyugodott mindaddig, amíg színésszé nem lett.
A Nemzeti Színházban yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy Fodrák Miska yszerepy fodrák miska yszerepy Fodrák Miska
yszerepy fodrák yszerepy miska yszerepy yszerepy Fodrák yszerepy Miska yszerepy
ykodvegy („Csizmadia mint kísértet) ycimy csizmadia mint kísértet ycimy
Csizmadia mint kísértet ycimy csizmadia ycimy mint ycimy kísértet ycimy ycimy
Csizmadia ycimy mint ycimy kísértet ycimy ykodvegy szerepében mutatkozott be, később
szerződtette az intézet. Visszatérve a vidékre: operett-buffókat játszik leginkább,
sőt jellemszerepeket is. Volt egy időben rendező és igazgató is és példás buzgalmat
fejtett ki a nemzeti színészet felvirágoztatása érdekében. Síremlékleleplezése 1883
xevtizedx 1885 aug. havában volt. — Első neje: Nagy Róza, yszemelynevy nagy
róza yszemelynevy Nagy Róza yszemelynevy nagy yszemelynevy róza yszemelynevy
yszemelynevy Nagy yszemelynevy Róza yszemelynevy ykodvegy énekesnő, — kitől elvált,
majd Rott Erzsi yszemelynevy rott erzsi yszemelynevy Rott Erzsi yszemelynevy
rott yszemelynevy erzsi yszemelynevy yszemelynevy Rott yszemelynevy Erzsi
yszemelynevy ykodvegy táncosnőt vette feleségül, megh. 1917. xtalanevtizedx
1895 xtalanevtizedx 1905 febr. 4-én, Rákosszentmihályon. ytelepulesy
rákosszentmihály ytelepulesy Rákosszentmihály ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun
megye ytelepulesy nagybudapest ykodvegy szin_IV.0460.pdf IV
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Timár János - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1836
SZULETESIEVTIZED 1835
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0460.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0460.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31743.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Timár
János
Szócikk: Timár János színész, sz. 1836-ban, Várpalotán,
Veszprém m., megh. 1876. jún. 4-én, Nyíregyházán. 1851. dec. 1-én lépett a szinipályára,
minden készültség nélkül, de vasszorgalma és fáradhatatlan igyekezete által csakhamar
felküzdötte magát azon jelesek sorába, kiknek neve a magyar színművészet történetében
sokáig élni fog. Előbb szabólegény volt Pesten és kellemes népdalaival, elmés ötleteivel
mulattatta társait. Szerette a színházat és gyakran ellátogatott a karzatra és a
látott dolgokat örömest utánozta a műhelyben. Egy ízben azt mondták a társai: „Jancsi,
belőled még valaha komédiás lesz! Mire T. nem is nyugodott mindaddig, amíg színésszé
nem lett. A Nemzeti Színházban Fodrák Miska („Csizmadia mint kísértet) szerepében
mutatkozott be, később szerződtette az intézet. Visszatérve a vidékre: operett-buffókat
játszik leginkább, sőt jellemszerepeket is. Volt egy időben rendező és igazgató
is és példás buzgalmat fejtett ki a nemzeti színészet felvirágoztatása érdekében.
Síremlékleleplezése 1883 aug. havában volt. — Első neje: Nagy Róza, énekesnő, —
kitől elvált, majd Rott Erzsi táncosnőt vette feleségül, megh. 1917. febr. 4-én,
Rákosszentmihályon. szin_IV.0460.pdf IV
