Címszó: Timár János - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1836

SZULETESIEVTIZED 1835

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0460.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0460.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31743.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Timár János

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/531743.htm

 

Szócikk: Timár János színész, sz. 1836-ban, (születés éve) Várpalotán, (megye) Veszprém m., (megye) megh. 1876. jún. 4-én, Nyíregyházán. (megye) 1851. (időpont) dec. 1-én lépett a szinipályára, minden készültség nélkül, de vasszorgalma és fáradhatatlan igyekezete által csakhamar felküzdötte magát azon jelesek sorába, kiknek neve a magyar színművészet történetében sokáig élni fog. Előbb szabólegény volt Pesten (Budapest) és kellemes népdalaival, elmés ötleteivel mulattatta társait. Szerette a színházat és gyakran ellátogatott a karzatra és a látott dolgokat örömest utánozta a műhelyben. Egy ízben azt mondták a társai: „Jancsi, belőled még valaha komédiás lesz! Mire T. nem is nyugodott mindaddig, amíg színésszé nem lett. A Nemzeti Színházban (intézmény) (információ)  Fodrák Miska (szerep) („Csizmadia mint kísértet) (cím) (információ)  szerepében mutatkozott be, később szerződtette az intézet. Visszatérve a vidékre: operett-buffókat játszik leginkább, sőt jellemszerepeket is. Volt egy időben rendező és igazgató is és példás buzgalmat fejtett ki a nemzeti színészet felvirágoztatása érdekében. Síremlékleleplezése 1883 (időpont) aug. havában volt. — Első neje: Nagy Róza, (személy) (információ)  énekesnő, — kitől elvált, majd Rott Erzsi (személy) (információ)  táncosnőt vette feleségül, megh. 1917. febr. 4-én, Rákosszentmihályon. (megye) szin_IV.0460.pdf IV

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Timár János címszóvég 31743 Szócikk: Timár János színész, sz. 1836-ban, Várpalotán, xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx 1855 ytelepulesy várpalota ytelepulesy Várpalotá ymegyey veszprém megye ykodvegy Veszprém m., ytelepulesy veszprém m. ytelepulesy Veszprém m. ymegyey veszprém megye ykodvegy megh. 1876. jún. 4-én, Nyíregyházán. ytelepulesy nyíregyháza ytelepulesy Nyíregyházá ymegyey szabolcs megye ykodvegy 1851. xevtizedx 1855 dec. xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx 1875 1-én lépett a szinipályára, minden készültség nélkül, de vasszorgalma és fáradhatatlan igyekezete által csakhamar felküzdötte magát azon jelesek sorába, kiknek neve a magyar színművészet történetében sokáig élni fog. Előbb szabólegény volt Pesten pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy és kellemes népdalaival, elmés ötleteivel mulattatta társait. Szerette a színházat és gyakran ellátogatott a karzatra és a látott dolgokat örömest utánozta a műhelyben. Egy ízben azt mondták a társai: „Jancsi, belőled még valaha komédiás lesz! Mire T. nem is nyugodott mindaddig, amíg színésszé nem lett. A Nemzeti Színházban yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy Fodrák Miska yszerepy fodrák miska yszerepy Fodrák Miska yszerepy fodrák yszerepy miska yszerepy yszerepy Fodrák yszerepy Miska yszerepy ykodvegy („Csizmadia mint kísértet) ycimy csizmadia mint kísértet ycimy Csizmadia mint kísértet ycimy csizmadia ycimy mint ycimy kísértet ycimy ycimy Csizmadia ycimy mint ycimy kísértet ycimy ykodvegy szerepében mutatkozott be, később szerződtette az intézet. Visszatérve a vidékre: operett-buffókat játszik leginkább, sőt jellemszerepeket is. Volt egy időben rendező és igazgató is és példás buzgalmat fejtett ki a nemzeti színészet felvirágoztatása érdekében. Síremlékleleplezése 1883 xevtizedx 1885 aug. havában volt. — Első neje: Nagy Róza, yszemelynevy nagy róza yszemelynevy Nagy Róza yszemelynevy nagy yszemelynevy róza yszemelynevy yszemelynevy Nagy yszemelynevy Róza yszemelynevy ykodvegy énekesnő, — kitől elvált, majd Rott Erzsi yszemelynevy rott erzsi yszemelynevy Rott Erzsi yszemelynevy rott yszemelynevy erzsi yszemelynevy yszemelynevy Rott yszemelynevy Erzsi yszemelynevy ykodvegy táncosnőt vette feleségül, megh. 1917. xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 febr. 4-én, Rákosszentmihályon. ytelepulesy rákosszentmihály ytelepulesy Rákosszentmihály ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ytelepulesy nagybudapest ykodvegy szin_IV.0460.pdf IV

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Timár János - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1836

SZULETESIEVTIZED 1835

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0460.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0460.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31743.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Timár János

Szócikk: Timár János színész, sz. 1836-ban, Várpalotán, Veszprém m., megh. 1876. jún. 4-én, Nyíregyházán. 1851. dec. 1-én lépett a szinipályára, minden készültség nélkül, de vasszorgalma és fáradhatatlan igyekezete által csakhamar felküzdötte magát azon jelesek sorába, kiknek neve a magyar színművészet történetében sokáig élni fog. Előbb szabólegény volt Pesten és kellemes népdalaival, elmés ötleteivel mulattatta társait. Szerette a színházat és gyakran ellátogatott a karzatra és a látott dolgokat örömest utánozta a műhelyben. Egy ízben azt mondták a társai: „Jancsi, belőled még valaha komédiás lesz! Mire T. nem is nyugodott mindaddig, amíg színésszé nem lett. A Nemzeti Színházban Fodrák Miska („Csizmadia mint kísértet) szerepében mutatkozott be, később szerződtette az intézet. Visszatérve a vidékre: operett-buffókat játszik leginkább, sőt jellemszerepeket is. Volt egy időben rendező és igazgató is és példás buzgalmat fejtett ki a nemzeti színészet felvirágoztatása érdekében. Síremlékleleplezése 1883 aug. havában volt. — Első neje: Nagy Róza, énekesnő, — kitől elvált, majd Rott Erzsi táncosnőt vette feleségül, megh. 1917. febr. 4-én, Rákosszentmihályon. szin_IV.0460.pdf IV