Címszó: Udvarhelyi Miklós - Magyar
Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1790
SZULETESIEVTIZED 1795
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0493.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0493.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31873.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Udvarhelyi
Miklós
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/531873.htm
Szócikk: Udvarhelyi Miklós színész, a hevesmegyei
(megye) Tisza-Abádon
(megye) sz.,
1790-ben, (időpont)
ahol apja tanító és segédlelkész volt. Ö is papnak készült, aki midőn prédikál,
a nagy közönség szivéhez szólhat. Ezért Debrecenbe (megye) ment,
hogy ott tanuljon. Itt egyszer színielőadást látott s ez annyira elbűvölte, hogy
aztán minden szabad idejét a szinház körül töltötte, sőt a súgólyukba is bekéredzett,
hogy onnan láthassa az előadást. S addig nézte-nézte az előadásokat, hogy egy szép
napon, 1808-ban (időpont) maga
is beállott a debreceni (megye) társulathoz
s így lett belőle az egyház papja helyett Thália papja, szülei nagy szomorúságára.
1810-ben (időpont)
lépett föl először, Gulácsy Antal (személy) (információ)
szabolcsi (megye) (információ)
földbirtokos biztatására, az „Eső után napfény
süt (cím) (információ)
c. németből (nyelv) (információ)
fordított darabban. Pályája kezdetén sok
nehézséggel kellett megküzdenie. Ő azonban fáradhatatlanul tanult, sőt még arra
is szakított időt, hogy másokat tanítson, ő tanította Kántomét, (személy) majd
Szentpéteryt, (személy) (információ)
Juhász Juliát, (személy) (információ)
akit 1812-ben (időpont) feleségül
is vett. 1815-ben (időpont) már
társigazgató Lánggal, (személy) (információ)
s elég bátor ahhoz, hogy a vidéki társulatot
Pestre (Budapest)
vigye fel, a hol a Rondellában (intézmény)
(információ)
játszottak, gróf Ráday (személy) (információ)
városi színházi igazgató (későbbi intendáns
apja) segélyezése mellett. Majd ismér vidékre ment s vidéki vándorlásai alatt nemesszívű
maecenások: dr.Sándorffy (személy) (Nagyvárad)
(megye) és
Kállay Miklós (személy) (információ)
(Kálló) (megye) voltak
hathatós támogatói. 1827-ben (időpont) három
évre a kolozsvári színház (intézmény)
(információ)
országos igazgatója lett, s mint ilyen megszervezte
az első magyar operatársulatot, s Ruzsitska József (személy) katonakarmesterrel
megíratta az első magyar operát,a a „Béla futásá-t. (cím) (információ)
Társulatával bejárta Magyarország déli részét,
s 1827-ben (időpont)
Pestet (Budapest)
is meglátogatta, ahol a nagy városi színház nyitotta meg előtte kapuit. Később ismét
vidéki társulatok tagja lett, majd 1835-ben (időpont) a
budai játékszínben (intézmény)
(információ)
működött, 1838-ban (időpont) pedig
a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
tagja lett, ahol aztán hosszú éveken át a
szinház egyik legtevékenyebb tagja volt. Pályatársai úgy tekintettek rá, mint a
magyar színészet élő krónikájára, aki látta a magyar színészetet csemetekorában,
aki látta annak lassú növését, Iombosodását, virágait és gyümölcseit, s aki a lombossá
fejlődött fa árnyékában meg is pihent. Csengő hangja, erőteljes, festői alakja,
melyre a lovagkori jelmezek oly jól illettek, sok szerepben meleg sikert hoztak
neki. A színház legtiszteltebb tagjai közé tartozott. Nem volt lángelme, de tanulással,
szorgalommal, becsülettel állotta meg mindig a helyét. Páratlan becsületessége valamennyi
pályatársa szeretetét és becsülését szerezte meg számára. 50 éves színészi működését,
a „színházi arany vőlegénység-et 1858. (időpont) június
14-én ünnepelték meg a Nemzeti Színházban. (intézmény)
(információ)
Mint nyugdíjas tag hosszas betegség után,
1864. (időpont)
január 14-én halt meg, Pesten. (Budapest)
(Diósszilágyi Sámuel dr.) (személy) (információ)
szin_IV.0493.pdf IV
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Udvarhelyi Miklós címszóvég 31873 Szócikk:
Udvarhelyi Miklós színész, a hevesmegyei ytelepulesy hevesmegye ytelepulesy
hevesmegye ymegyey heves megye ykodvegy Tisza-Abádon ytelepulesy tisza-abád
ytelepulesy Tisza-Abád ymegyey jász-nagy-kun-szolnok megye ykodvegy sz., 1790-ben,
ahol xtalanevtizedx 1805 apja tanító és segédlelkész volt. Ö is papnak készült,
aki midőn prédikál, a nagy közönség szivéhez szólhat. Ezért Debrecenbe ytelepulesy
debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy ment, hogy ott tanuljon.
Itt egyszer színielőadást látott s ez annyira elbűvölte, hogy aztán minden szabad
idejét a szinház körül töltötte, sőt a súgólyukba is bekéredzett, hogy onnan láthassa
az előadást. S addig nézte-nézte az előadásokat, hogy egy szép napon, 1808-ban xevtizedx
1805 maga xtalanevtizedx 1815 is beállott a debreceni ytelepulesy debrecen
ytelepulesy debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy társulathoz s így lett belőle
az egyház papja helyett Thália papja, szülei nagy szomorúságára. 1810-ben xevtizedx
1815 lépett föl először, Gulácsy Antal yszemelynevy gulácsy antal yszemelynevy
Gulácsy Antal yszemelynevy gulácsy yszemelynevy antal yszemelynevy yszemelynevy
Gulácsy yszemelynevy Antal yszemelynevy ykodvegy szabolcsi ytelepulesy szabolcs
ytelepulesy szabolcs ymegyey szabolcs megye ykodvegy földbirtokos biztatására, az
„Eső után napfény süt ycimy eső után napfény süt ycimy Eső után napfény süt
ycimy eső ycimy után ycimy napfény ycimy süt ycimy ycimy Eső ycimy után ycimy
napfény ycimy süt ycimy ykodvegy c. németből ynyelvy német ynyelvy német
ynyelvy német ynyelvy ynyelvy német ynyelvy ykodvegy fordított darabban. Pályája
kezdetén sok nehézséggel kellett megküzdenie. Ő azonban fáradhatatlanul tanult,
sőt még arra is szakított időt, hogy másokat tanítson, ő tanította Kántomét, yszemelynevy
kántome yszemelynevy Kántomé yszemelynevy kántome yszemelynevy yszemelynevy
Kántomé yszemelynevy ykodvegy majd Szentpéteryt, yszemelynevy szentpétery
yszemelynevy Szentpétery yszemelynevy szentpétery yszemelynevy yszemelynevy
Szentpétery yszemelynevy ykodvegy Juhász Juliát, yszemelynevy juhász julia
yszemelynevy Juhász Juliá yszemelynevy juhász yszemelynevy julia yszemelynevy
yszemelynevy Juhász yszemelynevy Juliá yszemelynevy ykodvegy akit 1812-ben feleségül
is vett. 1815-ben már xtalanevtizedx 1825 társigazgató Lánggal, yszemelynevy
láng yszemelynevy Láng yszemelynevy láng yszemelynevy yszemelynevy Láng
yszemelynevy ykodvegy s elég bátor ahhoz, hogy a vidéki társulatot Pestre pest
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy vigye fel, a hol a Rondellában
yintezmenyy rondella yintezmenyy Rondellá yintezmenyy rondella yintezmenyy
yintezmenyy Rondellá yintezmenyy ykodvegy játszottak, gróf Ráday yszemelynevy
gróf ráday yszemelynevy gróf Ráday yszemelynevy gróf yszemelynevy ráday
yszemelynevy yszemelynevy gróf yszemelynevy Ráday yszemelynevy ykodvegy városi színházi
igazgató (későbbi intendáns apja) segélyezése mellett. Majd ismér vidékre ment s
vidéki vándorlásai alatt nemesszívű maecenások: dr.Sándorffy yszemelynevy
dr.sándorffy yszemelynevy dr.Sándorffy yszemelynevy dr.sándorffy yszemelynevy
yszemelynevy dr.Sándorffy yszemelynevy ykodvegy (Nagyvárad) ytelepulesy
nagyvárad ytelepulesy Nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy és Kállay Miklós yszemelynevy
kállay miklós yszemelynevy Kállay Miklós yszemelynevy kállay yszemelynevy
miklós yszemelynevy yszemelynevy Kállay yszemelynevy Miklós yszemelynevy
ykodvegy (Kálló) ytelepulesy kálló ytelepulesy Kálló ymegyey nógrád megye
ykodvegy voltak hathatós támogatói. 1827-ben xevtizedx 1825 három évre a kolozsvári
színház yintezmenyy kolozsvári színház yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy
kolozsvári yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy
ykodvegy országos igazgatója lett, s mint ilyen megszervezte az első magyar operatársulatot,
s Ruzsitska József yszemelynevy ruzsitska józsef yszemelynevy Ruzsitska József
yszemelynevy ruzsitska yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Ruzsitska
yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy katonakarmesterrel megíratta az első magyar
operát,a a „Béla futásá-t. ycimy béla futása ycimy Béla futásá ycimy béla ycimy
futása ycimy ycimy Béla ycimy futásá ycimy ykodvegy Társulatával bejárta Magyarország
déli részét, s 1827-ben Pestet xtalanevtizedx 1835 pest ytelepulesy
nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy is meglátogatta, ahol a nagy városi színház
nyitotta meg előtte kapuit. Később ismét vidéki társulatok tagja lett, majd 1835-ben
xevtizedx 1835 a budai játékszínben yintezmenyy budai játékszín yintezmenyy
budai já yintezmenyy budai yintezmenyy játékszín yintezmenyy yintezmenyy budai
yintezmenyy já yintezmenyy ykodvegy működött, 1838-ban pedig xtalanevtizedx
1845 xtalanevtizedx 1855 a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy tagja lett, ahol aztán hosszú éveken át
a szinház egyik legtevékenyebb tagja volt. Pályatársai úgy tekintettek rá, mint
a magyar színészet élő krónikájára, aki látta a magyar színészetet csemetekorában,
aki látta annak lassú növését, Iombosodását, virágait és gyümölcseit, s aki a lombossá
fejlődött fa árnyékában meg is pihent. Csengő hangja, erőteljes, festői alakja,
melyre a lovagkori jelmezek oly jól illettek, sok szerepben meleg sikert hoztak
neki. A színház legtiszteltebb tagjai közé tartozott. Nem volt lángelme, de tanulással,
szorgalommal, becsülettel állotta meg mindig a helyét. Páratlan becsületessége valamennyi
pályatársa szeretetét és becsülését szerezte meg számára. 50 éves színészi működését,
a „színházi arany vőlegénység-et 1858. xevtizedx 1855 június xtalanevtizedx
1865 14-én ünnepelték meg a Nemzeti Színházban. yintezmenyy nemzeti színház
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy Mint nyugdíjas tag hosszas betegség után,
1864. xevtizedx 1865 január xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx 1885 14-én halt meg,
Pesten. pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy (Diósszilágyi
Sámuel dr.) yszemelynevy diósszilágyi sámuel dr. yszemelynevy Diósszilágyi
Sámuel dr. yszemelynevy diósszilágyi yszemelynevy sámuel yszemelynevy dr.
yszemelynevy yszemelynevy Diósszilágyi yszemelynevy Sámuel ys yszocikkszerzoy
diósszilágyi sámuel dr. szin_IV.0493.pdf IV
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Udvarhelyi Miklós - Magyar
Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1790
SZULETESIEVTIZED 1795
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0493.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0493.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31873.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Udvarhelyi
Miklós
Szócikk: Udvarhelyi Miklós színész, a hevesmegyei
Tisza-Abádon sz., 1790-ben, ahol apja tanító és segédlelkész volt. Ö is papnak készült,
aki midőn prédikál, a nagy közönség szivéhez szólhat. Ezért Debrecenbe ment, hogy
ott tanuljon. Itt egyszer színielőadást látott s ez annyira elbűvölte, hogy aztán
minden szabad idejét a szinház körül töltötte, sőt a súgólyukba is bekéredzett,
hogy onnan láthassa az előadást. S addig nézte-nézte az előadásokat, hogy egy szép
napon, 1808-ban maga is beállott a debreceni társulathoz s így lett belőle az egyház
papja helyett Thália papja, szülei nagy szomorúságára. 1810-ben lépett föl először,
Gulácsy Antal szabolcsi földbirtokos biztatására, az „Eső után napfény süt c. németből
fordított darabban. Pályája kezdetén sok nehézséggel kellett megküzdenie. Ő azonban
fáradhatatlanul tanult, sőt még arra is szakított időt, hogy másokat tanítson, ő
tanította Kántomét, majd Szentpéteryt, Juhász Juliát, akit 1812-ben feleségül is
vett. 1815-ben már társigazgató Lánggal, s elég bátor ahhoz, hogy a vidéki társulatot
Pestre vigye fel, a hol a Rondellában játszottak, gróf Ráday városi színházi igazgató
(későbbi intendáns apja) segélyezése mellett. Majd ismér vidékre ment s vidéki vándorlásai
alatt nemesszívű maecenások: dr.Sándorffy (Nagyvárad) és Kállay Miklós (Kálló) voltak
hathatós támogatói. 1827-ben három évre a kolozsvári színház országos igazgatója
lett, s mint ilyen megszervezte az első magyar operatársulatot, s Ruzsitska József
katonakarmesterrel megíratta az első magyar operát,a a „Béla futásá-t. Társulatával
bejárta Magyarország déli részét, s 1827-ben Pestet is meglátogatta, ahol a nagy
városi színház nyitotta meg előtte kapuit. Később ismét vidéki társulatok tagja
lett, majd 1835-ben a budai játékszínben működött, 1838-ban pedig a Nemzeti Színház
tagja lett, ahol aztán hosszú éveken át a szinház egyik legtevékenyebb tagja volt.
Pályatársai úgy tekintettek rá, mint a magyar színészet élő krónikájára, aki látta
a magyar színészetet csemetekorában, aki látta annak lassú növését, Iombosodását,
virágait és gyümölcseit, s aki a lombossá fejlődött fa árnyékában meg is pihent.
Csengő hangja, erőteljes, festői alakja, melyre a lovagkori jelmezek oly jól illettek,
sok szerepben meleg sikert hoztak neki. A színház legtiszteltebb tagjai közé tartozott.
Nem volt lángelme, de tanulással, szorgalommal, becsülettel állotta meg mindig a
helyét. Páratlan becsületessége valamennyi pályatársa szeretetét és becsülését szerezte
meg számára. 50 éves színészi működését, a „színházi arany vőlegénység-et 1858.
június 14-én ünnepelték meg a Nemzeti Színházban. Mint nyugdíjas tag hosszas betegség
után, 1864. január 14-én halt meg, Pesten. (Diósszilágyi Sámuel dr.) szin_IV.0493.pdf
IV
