Címszó: Unger Karolina - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1800

SZULETESIEVTIZED 1805

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0502.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0502.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31900.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Unger Karolina

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/531900.htm

 

Szócikk: Unger Karolina európai (ország) hírű magyar operaénekesnő, nagyterjedelmű alt és mezzoszoprán hangú, sz. némelyek szerint 1800-ban, (időpont) Bécsben, (ország) más forrás szerint pontosan 1808. (időpont) okt. 28-án, Székesfehérváron, (megye) a hol atyja (János Károly, (személy) (információ)  szepességi (megye) születésű, a bécsi tisztképző Theresianum (intézmény) (információ)  első kormányzója) gazdálkodó volt; megh. 1877. márc. 23-án, Firenzében. (ország) Már 1819-ben (időpont) lépett fel Bécsben, (ország) mint Cherubin (szerep) („Figaro lakodalma); (cím) (információ)  Beethoven (személy) (információ)  is kedvelte s reá bízta — a nagyhírű Sonntag Henriette (személy) szopránja mellett — az alt magánszólamot a IX. szimfóniában ama nagy hangversenyen, (az akkori operaházban: Kärnthnerthor - Theater, (intézmény) 1824. (időpont) máj 7.) a mellyel Beethoven (személy) (információ)  elbúcsúzott a nyilvános szerepléstől. 1825 (időpont) óta 15 éven át szinte állandóan Olaszországban (ország) énekelt, Carlotta Ungher (személy) néven; mint legnagyobb énekművésznőt ünnepelték; neki írta Donizetti (személy) (információ)  a „Belisario (cím) és „Maria di Rudenz (cím) főszerepeit, Pacini (személy) pedig „Niobe-t (cím) és „A velencei lovagok-at. (cím) 1833-ban (időpont) Párizsban (ország) énekelt; Rossini (személy) (információ)  így jellemezte: „Önben megvan a Dél perzselő tűze, az Észak energiája, Önnek vas tüdeje, ezüst hangja és arany tehetsége van, — Rossini (személy) (információ)  ajánlatára ismét szerződtették olaszországi (ország) körútra, amelyben főként Rossini (személy) (információ)  operáiban lépett fel: Nápoly, (ország) Velence, (megye) Torino, (ország) Róma, (ország) Verona, (ország) (információ)  Livorno (ország) ünnepelték; Reggio-ban (ország) 1837. (időpont) jún. 17-én egy ezüst tálra helyezett rózsa-koronával és aranyemlékpénzzel tisztelték meg: első oldalán: Carolina Ungher, (személy) — másodikon : két egymásba font babér és virágfüzérek közt: „Musicis módis summa gustu maior, Regii Lepidi nundinariis ludis ampelificatis anno MDCCCXXXVII. 1839. (időpont) június 25.-én U. K. egy grófnál Penzingben (ország) találkozott szintén a magyarországi sziiletésü Lenau Miklóssal, (személy) (információ)  a nagy német (nemzetiség) (információ)  költővel; a két fenséges lélek örökre egyesülni akart, de L. le volt kötve... A díva utóbb Drezdában (ország) volt szerződve (1840-42); (időpont) majd megismerkedett Sabatie Frangois (személy) francia (nemzetiség) (információ)  íróval (1818-1891), (időpont) nejévé lett s visszavonult a színpadtól 1843-ban. (időpont) Egy szép honleányi vonást olvasunk róla a „Regélő-ben (intézmény) (1843. (időpont) 42. sz.): Székesfehérvár (megye) tűzkárt szenvedett lakosainak 1000 aranyat adományozott. (Kereszty István.) (személy) (információ)  szin_IV.0502.pdf IV

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Unger Karolina címszóvég 31900 Szócikk: Unger Karolina európai ytelepulesy európa ytelepulesy európa yorszagy Európa ykodvegy hírű magyar operaénekesnő, nagyterjedelmű alt és mezzoszoprán hangú, sz. némelyek szerint 1800-ban, Bécsben, ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy más forrás szerint pontosan 1808. okt. xtalanevtizedx 1815 28-án, Székesfehérváron, ytelepulesy székesfehérvár ytelepulesy Székesfehérvár ymegyey fejér megye ykodvegy a hol atyja (János Károly, yszemelynevy jános károly yszemelynevy János Károly yszemelynevy jános yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy János yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy szepességi ytelepulesy szepesség ytelepulesy szepesség ymegyey szepes megye ykodvegy születésű, a bécsi tisztképző Theresianum yintezmenyy bécsi tisztképző theresianum yintezmenyy bécsi ti yintezmenyy bécsi yintezmenyy tisztképző yintezmenyy theresianum yintezmenyy yintezmenyy bécsi yintezmenyy ti yintezmenyy ykodvegy első kormányzója) gazdálkodó volt; megh. 1877. márc. 23-án, Firenzében. ytelepulesy firenze ytelepulesy Firenzé yorszagy Olaszország ykodvegy Már 1819-ben xevtizedx 1815 lépett xtalanevtizedx 1825 fel Bécsben, ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy mint Cherubin yszerepy cherubin yszerepy Cherubin yszerepy cherubin yszerepy yszerepy Cherubin yszerepy ykodvegy („Figaro lakodalma); ycimy figaro lakodalma ycimy Figaro lakodalma ycimy figaro ycimy lakodalma ycimy ycimy Figaro ycimy lakodalma ycimy ykodvegy Beethoven yszemelynevy beethoven yszemelynevy Beethoven yszemelynevy beethoven yszemelynevy yszemelynevy Beethoven yszemelynevy ykodvegy is kedvelte s reá bízta — a nagyhírű Sonntag Henriette yszemelynevy sonntag henriette yszemelynevy Sonntag Henriette yszemelynevy sonntag yszemelynevy henriette yszemelynevy yszemelynevy Sonntag yszemelynevy Henriette yszemelynevy ykodvegy szopránja mellett — az alt magánszólamot a IX. szimfóniában ama nagy hangversenyen, (az akkori operaházban: Kärnthnerthor - Theater, yintezmenyy kärnthnerthor - theater yintezmenyy Kärnthne yintezmenyy kärnthnerthor yintezmenyy - yintezmenyy theater yintezmenyy yintezmenyy Kärnthne yintezmenyy ykodvegy 1824. xevtizedx 1825 máj 7.) a mellyel Beethoven yszemelynevy beethoven yszemelynevy Beethoven yszemelynevy beethoven yszemelynevy yszemelynevy Beethoven yszemelynevy ykodvegy elbúcsúzott a nyilvános szerepléstől. 1825 óta xtalanevtizedx 1835 15 éven át szinte állandóan Olaszországban ytelepulesy olaszország ytelepulesy Olaszország yorszagy Olaszország ykodvegy énekelt, Carlotta Ungher yszemelynevy carlotta ungher yszemelynevy Carlotta Ungher yszemelynevy carlotta yszemelynevy ungher yszemelynevy yszemelynevy Carlotta yszemelynevy Ungher yszemelynevy ykodvegy néven; mint legnagyobb énekművésznőt ünnepelték; neki írta Donizetti yszemelynevy donizetti yszemelynevy Donizetti yszemelynevy donizetti yszemelynevy yszemelynevy Donizetti yszemelynevy ykodvegy a „Belisario ycimy belisario ycimy Belisario ycimy belisario ycimy ycimy Belisario ycimy ykodvegy és „Maria di Rudenz ycimy maria di rudenz ycimy Maria di Rudenz ycimy maria ycimy di ycimy rudenz ycimy ycimy Maria ycimy di ycimy Rudenz ycimy ykodvegy főszerepeit, Pacini yszemelynevy pacini yszemelynevy Pacini yszemelynevy pacini yszemelynevy yszemelynevy Pacini yszemelynevy ykodvegy pedig „Niobe-t ycimy niobe ycimy Niobe ycimy niobe ycimy ycimy Niobe ycimy ykodvegy és „A velencei lovagok-at. ycimy a velencei lovagok ycimy A velencei lovagok ycimy a ycimy velencei ycimy lovagok ycimy ycimy A ycimy velencei ycimy lovagok ycimy ykodvegy 1833-ban xevtizedx 1835 Párizsban ytelepulesy párizs ytelepulesy Párizs yorszagy Franciaország ykodvegy énekelt; Rossini yszemelynevy rossini yszemelynevy Rossini yszemelynevy rossini yszemelynevy yszemelynevy Rossini yszemelynevy ykodvegy így jellemezte: „Önben megvan a Dél perzselő tűze, az Észak energiája, Önnek vas tüdeje, ezüst hangja és arany tehetsége van, — Rossini yszemelynevy rossini yszemelynevy Rossini yszemelynevy rossini yszemelynevy yszemelynevy Rossini yszemelynevy ykodvegy ajánlatára ismét szerződtették olaszországi ytelepulesy olaszország ytelepulesy olaszország yorszagy Olaszország ykodvegy körútra, amelyben főként Rossini yszemelynevy rossini yszemelynevy Rossini yszemelynevy rossini yszemelynevy yszemelynevy Rossini yszemelynevy ykodvegy operáiban lépett fel: Nápoly, ytelepulesy nápoly ytelepulesy Nápoly yorszagy Olaszország ykodvegy Velence, ytelepulesy velence ytelepulesy Velence ymegyey fejér megye ykodvegy Torino, ytelepulesy torino ytelepulesy Torino yorszagy Olaszország ykodvegy Róma, ytelepulesy róma ytelepulesy Róma yorszagy Olaszország ykodvegy Verona, ytelepulesy verona ytelepulesy Verona yorszagy Olaszország ykodvegy Livorno ytelepulesy livorno ytelepulesy Livorno yorszagy Olaszország ykodvegy ünnepelték; Reggio-ban ytelepulesy reggio ytelepulesy Reggio yorszagy Olaszország ykodvegy 1837. jún. 17-én egy ezüst tálra helyezett rózsa-koronával és aranyemlékpénzzel tisztelték meg: első oldalán: Carolina Ungher, yszemelynevy carolina ungher yszemelynevy Carolina Ungher yszemelynevy carolina yszemelynevy ungher yszemelynevy yszemelynevy Carolina yszemelynevy Ungher yszemelynevy ykodvegy — másodikon : két egymásba font babér és virágfüzérek közt: „Musicis módis summa gustu maior, Regii Lepidi nundinariis ludis ampelificatis anno MDCCCXXXVII. 1839. június xtalanevtizedx 1845 25.-én U. K. egy grófnál Penzingben ytelepulesy penzing ytelepulesy Penzing yorszagy Németország ykodvegy találkozott szintén a magyarországi sziiletésü Lenau Miklóssal, yszemelynevy lenau miklós yszemelynevy Lenau Miklós yszemelynevy lenau yszemelynevy miklós yszemelynevy yszemelynevy Lenau yszemelynevy Miklós yszemelynevy ykodvegy a nagy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy költővel; a két fenséges lélek örökre egyesülni akart, de L. le volt kötve... A díva utóbb Drezdában ytelepulesy drezda ytelepulesy Drezdá yorszagy Németország ykodvegy volt szerződve (1840-42); xevtizedx 1845 majd xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 megismerkedett Sabatie Frangois yszemelynevy sabatie frangois yszemelynevy Sabatie Frangois yszemelynevy sabatie yszemelynevy frangois yszemelynevy yszemelynevy Sabatie yszemelynevy Frangois yszemelynevy ykodvegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy francia ynemzetisegy ykodvegy íróval (1818-1891), xevtizedx 1895 nejévé lett s visszavonult a színpadtól 1843-ban. xevtizedx 1845 Egy szép honleányi vonást olvasunk róla a „Regélő-ben yintezmenyy regélő yintezmenyy Regélő yintezmenyy regélő yintezmenyy yintezmenyy Regélő yintezmenyy ykodvegy (1843. 42. xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 sz.): Székesfehérvár ytelepulesy székesfehérvár ytelepulesy Székesfehérvár ymegyey fejér megye ykodvegy tűzkárt szenvedett lakosainak 1000 aranyat adományozott. (Kereszty István.) yszemelynevy kereszty istván yszemelynevy Kereszty István yszemelynevy kereszty yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Kereszty yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy kereszty istván szin_IV.0502.pdf IV

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Unger Karolina - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1800

SZULETESIEVTIZED 1805

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0502.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0502.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31900.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Unger Karolina

Szócikk: Unger Karolina európai hírű magyar operaénekesnő, nagyterjedelmű alt és mezzoszoprán hangú, sz. némelyek szerint 1800-ban, Bécsben, más forrás szerint pontosan 1808. okt. 28-án, Székesfehérváron, a hol atyja (János Károly, szepességi születésű, a bécsi tisztképző Theresianum első kormányzója) gazdálkodó volt; megh. 1877. márc. 23-án, Firenzében. Már 1819-ben lépett fel Bécsben, mint Cherubin („Figaro lakodalma); Beethoven is kedvelte s reá bízta — a nagyhírű Sonntag Henriette szopránja mellett — az alt magánszólamot a IX. szimfóniában ama nagy hangversenyen, (az akkori operaházban: Kärnthnerthor - Theater, 1824. máj 7.) a mellyel Beethoven elbúcsúzott a nyilvános szerepléstől. 1825 óta 15 éven át szinte állandóan Olaszországban énekelt, Carlotta Ungher néven; mint legnagyobb énekművésznőt ünnepelték; neki írta Donizetti a „Belisario és „Maria di Rudenz főszerepeit, Pacini pedig „Niobe-t és „A velencei lovagok-at. 1833-ban Párizsban énekelt; Rossini így jellemezte: „Önben megvan a Dél perzselő tűze, az Észak energiája, Önnek vas tüdeje, ezüst hangja és arany tehetsége van, — Rossini ajánlatára ismét szerződtették olaszországi körútra, amelyben főként Rossini operáiban lépett fel: Nápoly, Velence, Torino, Róma, Verona, Livorno ünnepelték; Reggio-ban 1837. jún. 17-én egy ezüst tálra helyezett rózsa-koronával és aranyemlékpénzzel tisztelték meg: első oldalán: Carolina Ungher, — másodikon : két egymásba font babér és virágfüzérek közt: „Musicis módis summa gustu maior, Regii Lepidi nundinariis ludis ampelificatis anno MDCCCXXXVII. 1839. június 25.-én U. K. egy grófnál Penzingben találkozott szintén a magyarországi sziiletésü Lenau Miklóssal, a nagy német költővel; a két fenséges lélek örökre egyesülni akart, de L. le volt kötve... A díva utóbb Drezdában volt szerződve (1840-42); majd megismerkedett Sabatie Frangois francia íróval (1818-1891), nejévé lett s visszavonult a színpadtól 1843-ban. Egy szép honleányi vonást olvasunk róla a „Regélő-ben (1843. 42. sz.): Székesfehérvár tűzkárt szenvedett lakosainak 1000 aranyat adományozott. (Kereszty István.) szin_IV.0502.pdf IV