Címszó: Unger Karolina - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1800
SZULETESIEVTIZED 1805
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0502.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0502.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna
- Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31900.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Unger
Karolina
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/531900.htm
Szócikk: Unger Karolina európai (ország) hírű
magyar operaénekesnő, nagyterjedelmű alt és mezzoszoprán hangú, sz. némelyek szerint
1800-ban, (időpont)
Bécsben, (ország)
más forrás szerint pontosan 1808. (időpont) okt.
28-án, Székesfehérváron, (megye) a hol
atyja (János Károly, (személy) (információ)
szepességi (megye) születésű,
a bécsi tisztképző Theresianum (intézmény)
(információ)
első kormányzója) gazdálkodó volt; megh.
1877. márc. 23-án, Firenzében. (ország) Már
1819-ben (időpont)
lépett fel Bécsben, (ország) mint
Cherubin (szerep)
(„Figaro lakodalma); (cím) (információ)
Beethoven (személy) (információ)
is kedvelte s reá bízta — a nagyhírű Sonntag
Henriette (személy)
szopránja mellett — az alt magánszólamot a IX. szimfóniában ama nagy hangversenyen,
(az akkori operaházban: Kärnthnerthor - Theater, (intézmény)
1824. (időpont)
máj 7.) a mellyel Beethoven (személy) (információ)
elbúcsúzott a nyilvános szerepléstől. 1825
(időpont)
óta 15 éven át szinte állandóan Olaszországban (ország) énekelt,
Carlotta Ungher (személy) néven;
mint legnagyobb énekművésznőt ünnepelték; neki írta Donizetti (személy) (információ)
a „Belisario (cím) és „Maria
di Rudenz (cím)
főszerepeit, Pacini (személy) pedig
„Niobe-t (cím)
és „A velencei lovagok-at. (cím) 1833-ban
(időpont)
Párizsban (ország)
énekelt; Rossini (személy) (információ)
így jellemezte: „Önben megvan a Dél perzselő
tűze, az Észak energiája, Önnek vas tüdeje, ezüst hangja és arany tehetsége van,
— Rossini (személy)
(információ)
ajánlatára ismét szerződtették olaszországi
(ország)
körútra, amelyben főként Rossini (személy) (információ)
operáiban lépett fel: Nápoly, (ország) Velence,
(megye) Torino,
(ország)
Róma, (ország)
Verona, (ország)
(információ)
Livorno (ország) ünnepelték;
Reggio-ban (ország)
1837. (időpont)
jún. 17-én egy ezüst tálra helyezett rózsa-koronával és aranyemlékpénzzel tisztelték
meg: első oldalán: Carolina Ungher, (személy) —
másodikon : két egymásba font babér és virágfüzérek közt: „Musicis módis summa gustu
maior, Regii Lepidi nundinariis ludis ampelificatis anno MDCCCXXXVII. 1839. (időpont) június
25.-én U. K. egy grófnál Penzingben (ország) találkozott
szintén a magyarországi sziiletésü Lenau Miklóssal, (személy) (információ)
a nagy német (nemzetiség)
(információ)
költővel; a két fenséges lélek örökre egyesülni
akart, de L. le volt kötve... A díva utóbb Drezdában (ország) volt
szerződve (1840-42); (időpont) majd
megismerkedett Sabatie Frangois (személy) francia
(nemzetiség)
(információ)
íróval (1818-1891), (időpont) nejévé
lett s visszavonult a színpadtól 1843-ban. (időpont) Egy
szép honleányi vonást olvasunk róla a „Regélő-ben (intézmény)
(1843. (időpont)
42. sz.): Székesfehérvár (megye) tűzkárt
szenvedett lakosainak 1000 aranyat adományozott. (Kereszty István.) (személy) (információ)
szin_IV.0502.pdf IV
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Unger Karolina címszóvég 31900 Szócikk:
Unger Karolina európai ytelepulesy európa ytelepulesy európa yorszagy Európa
ykodvegy hírű magyar operaénekesnő, nagyterjedelmű alt és mezzoszoprán hangú, sz.
némelyek szerint 1800-ban, Bécsben, ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy
Ausztria ykodvegy más forrás szerint pontosan 1808. okt. xtalanevtizedx 1815 28-án,
Székesfehérváron, ytelepulesy székesfehérvár ytelepulesy Székesfehérvár ymegyey
fejér megye ykodvegy a hol atyja (János Károly, yszemelynevy jános károly
yszemelynevy János Károly yszemelynevy jános yszemelynevy károly yszemelynevy
yszemelynevy János yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy szepességi ytelepulesy
szepesség ytelepulesy szepesség ymegyey szepes megye ykodvegy születésű, a bécsi
tisztképző Theresianum yintezmenyy bécsi tisztképző theresianum yintezmenyy
bécsi ti yintezmenyy bécsi yintezmenyy tisztképző yintezmenyy theresianum
yintezmenyy yintezmenyy bécsi yintezmenyy ti yintezmenyy ykodvegy első kormányzója)
gazdálkodó volt; megh. 1877. márc. 23-án, Firenzében. ytelepulesy firenze
ytelepulesy Firenzé yorszagy Olaszország ykodvegy Már 1819-ben xevtizedx 1815 lépett
xtalanevtizedx 1825 fel Bécsben, ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy
Ausztria ykodvegy mint Cherubin yszerepy cherubin yszerepy Cherubin yszerepy
cherubin yszerepy yszerepy Cherubin yszerepy ykodvegy („Figaro lakodalma); ycimy
figaro lakodalma ycimy Figaro lakodalma ycimy figaro ycimy lakodalma ycimy
ycimy Figaro ycimy lakodalma ycimy ykodvegy Beethoven yszemelynevy beethoven
yszemelynevy Beethoven yszemelynevy beethoven yszemelynevy yszemelynevy
Beethoven yszemelynevy ykodvegy is kedvelte s reá bízta — a nagyhírű Sonntag Henriette
yszemelynevy sonntag henriette yszemelynevy Sonntag Henriette yszemelynevy
sonntag yszemelynevy henriette yszemelynevy yszemelynevy Sonntag yszemelynevy
Henriette yszemelynevy ykodvegy szopránja mellett — az alt magánszólamot a IX. szimfóniában
ama nagy hangversenyen, (az akkori operaházban: Kärnthnerthor - Theater, yintezmenyy
kärnthnerthor - theater yintezmenyy Kärnthne yintezmenyy kärnthnerthor
yintezmenyy - yintezmenyy theater yintezmenyy yintezmenyy Kärnthne yintezmenyy
ykodvegy 1824. xevtizedx 1825 máj 7.) a mellyel Beethoven yszemelynevy
beethoven yszemelynevy Beethoven yszemelynevy beethoven yszemelynevy
yszemelynevy Beethoven yszemelynevy ykodvegy elbúcsúzott a nyilvános szerepléstől.
1825 óta xtalanevtizedx 1835 15 éven át szinte állandóan Olaszországban ytelepulesy
olaszország ytelepulesy Olaszország yorszagy Olaszország ykodvegy énekelt, Carlotta
Ungher yszemelynevy carlotta ungher yszemelynevy Carlotta Ungher yszemelynevy
carlotta yszemelynevy ungher yszemelynevy yszemelynevy Carlotta yszemelynevy
Ungher yszemelynevy ykodvegy néven; mint legnagyobb énekművésznőt ünnepelték; neki
írta Donizetti yszemelynevy donizetti yszemelynevy Donizetti yszemelynevy
donizetti yszemelynevy yszemelynevy Donizetti yszemelynevy ykodvegy a „Belisario
ycimy belisario ycimy Belisario ycimy belisario ycimy ycimy Belisario ycimy
ykodvegy és „Maria di Rudenz ycimy maria di rudenz ycimy Maria di Rudenz ycimy
maria ycimy di ycimy rudenz ycimy ycimy Maria ycimy di ycimy Rudenz ycimy
ykodvegy főszerepeit, Pacini yszemelynevy pacini yszemelynevy Pacini
yszemelynevy pacini yszemelynevy yszemelynevy Pacini yszemelynevy ykodvegy pedig
„Niobe-t ycimy niobe ycimy Niobe ycimy niobe ycimy ycimy Niobe ycimy ykodvegy és
„A velencei lovagok-at. ycimy a velencei lovagok ycimy A velencei lovagok ycimy
a ycimy velencei ycimy lovagok ycimy ycimy A ycimy velencei ycimy lovagok ycimy
ykodvegy 1833-ban xevtizedx 1835 Párizsban ytelepulesy párizs ytelepulesy
Párizs yorszagy Franciaország ykodvegy énekelt; Rossini yszemelynevy rossini
yszemelynevy Rossini yszemelynevy rossini yszemelynevy yszemelynevy Rossini
yszemelynevy ykodvegy így jellemezte: „Önben megvan a Dél perzselő tűze, az Észak
energiája, Önnek vas tüdeje, ezüst hangja és arany tehetsége van, — Rossini yszemelynevy
rossini yszemelynevy Rossini yszemelynevy rossini yszemelynevy yszemelynevy
Rossini yszemelynevy ykodvegy ajánlatára ismét szerződtették olaszországi ytelepulesy
olaszország ytelepulesy olaszország yorszagy Olaszország ykodvegy körútra, amelyben
főként Rossini yszemelynevy rossini yszemelynevy Rossini yszemelynevy rossini
yszemelynevy yszemelynevy Rossini yszemelynevy ykodvegy operáiban lépett fel: Nápoly,
ytelepulesy nápoly ytelepulesy Nápoly yorszagy Olaszország ykodvegy Velence, ytelepulesy
velence ytelepulesy Velence ymegyey fejér megye ykodvegy Torino, ytelepulesy
torino ytelepulesy Torino yorszagy Olaszország ykodvegy Róma, ytelepulesy róma
ytelepulesy Róma yorszagy Olaszország ykodvegy Verona, ytelepulesy verona ytelepulesy
Verona yorszagy Olaszország ykodvegy Livorno ytelepulesy livorno ytelepulesy
Livorno yorszagy Olaszország ykodvegy ünnepelték; Reggio-ban ytelepulesy reggio
ytelepulesy Reggio yorszagy Olaszország ykodvegy 1837. jún. 17-én egy ezüst tálra
helyezett rózsa-koronával és aranyemlékpénzzel tisztelték meg: első oldalán: Carolina
Ungher, yszemelynevy carolina ungher yszemelynevy Carolina Ungher yszemelynevy
carolina yszemelynevy ungher yszemelynevy yszemelynevy Carolina yszemelynevy
Ungher yszemelynevy ykodvegy — másodikon : két egymásba font babér és virágfüzérek
közt: „Musicis módis summa gustu maior, Regii Lepidi nundinariis ludis ampelificatis
anno MDCCCXXXVII. 1839. június xtalanevtizedx 1845 25.-én U. K. egy grófnál Penzingben
ytelepulesy penzing ytelepulesy Penzing yorszagy Németország ykodvegy találkozott
szintén a magyarországi sziiletésü Lenau Miklóssal, yszemelynevy lenau miklós
yszemelynevy Lenau Miklós yszemelynevy lenau yszemelynevy miklós yszemelynevy
yszemelynevy Lenau yszemelynevy Miklós yszemelynevy ykodvegy a nagy német ynemzetisegy
német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német
ynemzetisegy ykodvegy költővel; a két fenséges lélek örökre egyesülni akart, de
L. le volt kötve... A díva utóbb Drezdában ytelepulesy drezda ytelepulesy
Drezdá yorszagy Németország ykodvegy volt szerződve (1840-42); xevtizedx 1845 majd
xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 megismerkedett Sabatie Frangois yszemelynevy
sabatie frangois yszemelynevy Sabatie Frangois yszemelynevy sabatie
yszemelynevy frangois yszemelynevy yszemelynevy Sabatie yszemelynevy Frangois
yszemelynevy ykodvegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia
ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy francia ynemzetisegy ykodvegy íróval
(1818-1891), xevtizedx 1895 nejévé lett s visszavonult a színpadtól 1843-ban. xevtizedx
1845 Egy szép honleányi vonást olvasunk róla a „Regélő-ben yintezmenyy regélő
yintezmenyy Regélő yintezmenyy regélő yintezmenyy yintezmenyy Regélő
yintezmenyy ykodvegy (1843. 42. xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 sz.): Székesfehérvár
ytelepulesy székesfehérvár ytelepulesy Székesfehérvár ymegyey fejér megye
ykodvegy tűzkárt szenvedett lakosainak 1000 aranyat adományozott. (Kereszty István.)
yszemelynevy kereszty istván yszemelynevy Kereszty István yszemelynevy kereszty
yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Kereszty yszemelynevy István
yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy kereszty istván szin_IV.0502.pdf IV
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Unger Karolina - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1800
SZULETESIEVTIZED 1805
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0502.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0502.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31900.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Unger
Karolina
Szócikk: Unger Karolina európai hírű magyar operaénekesnő,
nagyterjedelmű alt és mezzoszoprán hangú, sz. némelyek szerint 1800-ban, Bécsben,
más forrás szerint pontosan 1808. okt. 28-án, Székesfehérváron, a hol atyja (János
Károly, szepességi születésű, a bécsi tisztképző Theresianum első kormányzója) gazdálkodó
volt; megh. 1877. márc. 23-án, Firenzében. Már 1819-ben lépett fel Bécsben, mint
Cherubin („Figaro lakodalma); Beethoven is kedvelte s reá bízta — a nagyhírű Sonntag
Henriette szopránja mellett — az alt magánszólamot a IX. szimfóniában ama nagy hangversenyen,
(az akkori operaházban: Kärnthnerthor - Theater, 1824. máj 7.) a mellyel Beethoven
elbúcsúzott a nyilvános szerepléstől. 1825 óta 15 éven át szinte állandóan Olaszországban
énekelt, Carlotta Ungher néven; mint legnagyobb énekművésznőt ünnepelték; neki írta
Donizetti a „Belisario és „Maria di Rudenz főszerepeit, Pacini pedig „Niobe-t és
„A velencei lovagok-at. 1833-ban Párizsban énekelt; Rossini így jellemezte: „Önben
megvan a Dél perzselő tűze, az Észak energiája, Önnek vas tüdeje, ezüst hangja és
arany tehetsége van, — Rossini ajánlatára ismét szerződtették olaszországi körútra,
amelyben főként Rossini operáiban lépett fel: Nápoly, Velence, Torino, Róma, Verona,
Livorno ünnepelték; Reggio-ban 1837. jún. 17-én egy ezüst tálra helyezett rózsa-koronával
és aranyemlékpénzzel tisztelték meg: első oldalán: Carolina Ungher, — másodikon
: két egymásba font babér és virágfüzérek közt: „Musicis módis summa gustu maior,
Regii Lepidi nundinariis ludis ampelificatis anno MDCCCXXXVII. 1839. június 25.-én
U. K. egy grófnál Penzingben találkozott szintén a magyarországi sziiletésü Lenau
Miklóssal, a nagy német költővel; a két fenséges lélek örökre egyesülni akart, de
L. le volt kötve... A díva utóbb Drezdában volt szerződve (1840-42); majd megismerkedett
Sabatie Frangois francia íróval (1818-1891), nejévé lett s visszavonult a színpadtól
1843-ban. Egy szép honleányi vonást olvasunk róla a „Regélő-ben (1843. 42. sz.):
Székesfehérvár tűzkárt szenvedett lakosainak 1000 aranyat adományozott. (Kereszty
István.) szin_IV.0502.pdf IV