Címszó: Vachott Imre - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1820
SZULETESIEVTIZED 1825
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0513.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0513.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31935.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Vachott
Imre
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/531936.htm
Szócikk: Vachott Imre (vachottfalvi), (megye) ügyvéd,
író, színműíró, sz. 1820. (születés
éve) február 25.-én, Gyöngyösön, (megye) ősnemes
családból, megh. 1879. febr. 21.-én, Budapesten. (Budapest)
Gimnáziumi tanulmányait Gyöngyösön (megye) és Eperjesen
(megye) végezte
és 18 éves korában írta a „Zács - nemzetség (cím) c. tört.
szomorú játékot, mely azonban szabad szelleme miatt csak 1847-ben (időpont) került
színre, miután a cenzúra működése azon időben divatban volt. Legelső 4 felvonásos
vígjátékát az „Országgyűlési szállás-t (cím) (információ)
1843. (időpont) okt.
24.-én adták. Tárgyát a pozsonyi (megye) országgyűlési
életből merítette. Ezt a darabot Egressy Gábor (személy) (információ)
és Szentpétery Zsigmond (személy) (információ)
szereplésével Pozsonyban (megye) játszották,
Fekete Gábor (személy)
(információ)
igazgatása alatt, majd 1861-ben (időpont) Miklóssy
Gyula (személy)
(információ)
budai (Budapest)
színtársulatánál is szÍnre került. Nevét utóbb „Vahot-nak (személy) (információ)
írta. Szerkesztette a „Magyar Thália (cím) (információ)
című zsebkönyvet. Egyéb műve a következő:
„Még egy tisztújítás (cím) (információ)
(nyomtatásban: „Restauráció (cím) cím alatt
jelent meg 1843., (időpont) színre
került ez év december 16.-án), „Farsangi iskola, (cím) vígjáték,
„Szerencse fia, (cím)
(információ)
vígjáték, „Éljen a honi, (cím) „Találkozás
az Orczy kertben, (cím) vígj., „Régiségbuvár,
(cím) „Bujdosó
magyarok Törökhonban, (cím) „Költő és
király, (cím)
„Öreg és fiatal orvos, (cím) „A falu szépe,
vagy egy magyar zsidó család (cím) és egyéb
kiváló darabokat írt még. Legismertebb munkája a „Huszárcsiny (cím) c. népszínmű.
(1855. (időpont)
máj. 19.). Röpirata : „Még egy szózat a pesti (Budapest)
magyar színház ügyében. (cím) (információ)
— Pest. (Budapest)
1840. (időpont)
Gyöngyösi (megye)
szülőházát 1879. (időpont) szept.
28.-án emléktáblával jelölték meg. szin_IV.0513.pdf IV
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Vachott Imre címszóvég 31935 Szócikk: Vachott
Imre (vachottfalvi), ytelepulesy vachottfalva ytelepulesy vachottfalv ymegyey
turóc megye ykodvegy ügyvéd, író, színműíró, sz. 1820. február xtalanevtizedx
1835 xtalanevtizedx 1845 25.-én, Gyöngyösön, ytelepulesy gyöngyös ytelepulesy
Gyöngyös ymegyey heves megye ykodvegy ősnemes családból, megh. 1879. febr. 21.-én,
Budapesten. Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Gimnáziumi
tanulmányait Gyöngyösön ytelepulesy gyöngyös ytelepulesy Gyöngyös ymegyey heves
megye ykodvegy és Eperjesen ytelepulesy eperjes ytelepulesy Eperjes ymegyey
sáros megye ykodvegy végezte és 18 éves korában írta a „Zács - nemzetség ycimy
zács - nemzetség ycimy Zács - nemzetség ycimy zács ycimy - ycimy nemzetség
ycimy ycimy Zács ycimy - ycimy nemzetség ycimy ykodvegy c. tört. szomorú játékot,
mely azonban szabad szelleme miatt csak 1847-ben xevtizedx 1845 került színre, miután
a cenzúra működése azon időben divatban volt. Legelső 4 felvonásos vígjátékát az
„Országgyűlési szállás-t ycimy országgyűlési szállás ycimy Országgyűlési szállás
ycimy országgyűlési ycimy szállás ycimy ycimy Országgyűlési ycimy szállás ycimy
ykodvegy 1843. okt. xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 24.-én adták. Tárgyát
a pozsonyi ytelepulesy pozsony ytelepulesy pozsony ymegyey pozsony megye
ykodvegy országgyűlési életből merítette. Ezt a darabot Egressy Gábor yszemelynevy
egressy gábor yszemelynevy Egressy Gábor yszemelynevy egressy yszemelynevy
gábor yszemelynevy yszemelynevy Egressy yszemelynevy Gábor yszemelynevy
ykodvegy és Szentpétery Zsigmond yszemelynevy szentpétery zsigmond yszemelynevy
Szentpétery Zsigmond yszemelynevy szentpétery yszemelynevy zsigmond
yszemelynevy yszemelynevy Szentpétery yszemelynevy Zsigmond yszemelynevy
ykodvegy szereplésével Pozsonyban ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony
ymegyey pozsony megye ykodvegy játszották, Fekete Gábor yszemelynevy fekete
gábor yszemelynevy Fekete Gábor yszemelynevy fekete yszemelynevy gábor
yszemelynevy yszemelynevy Fekete yszemelynevy Gábor yszemelynevy ykodvegy igazgatása
alatt, majd 1861-ben xevtizedx 1865 Miklóssy Gyula yszemelynevy miklóssy gyula
yszemelynevy Miklóssy Gyula yszemelynevy miklóssy yszemelynevy gyula
yszemelynevy yszemelynevy Miklóssy yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy budai
buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy színtársulatánál is
szÍnre került. Nevét utóbb „Vahot-nak yszemelynevy vahot yszemelynevy Vahot
yszemelynevy vahot yszemelynevy yszemelynevy Vahot yszemelynevy ykodvegy írta. Szerkesztette
a „Magyar Thália ycimy magyar thália ycimy Magyar Thália ycimy magyar ycimy
thália ycimy ycimy Magyar ycimy Thália ycimy ykodvegy című zsebkönyvet. Egyéb műve
a következő: „Még egy tisztújítás ycimy még egy tisztújítás ycimy Még egy tisztújítás
ycimy még ycimy egy ycimy tisztújítás ycimy ycimy Még ycimy egy ycimy
tisztújítás ycimy ykodvegy (nyomtatásban: „Restauráció ycimy restauráció ycimy
Restauráció ycimy restauráció ycimy ycimy Restauráció ycimy ykodvegy cím alatt jelent
meg 1843., xevtizedx 1845 színre xtalanevtizedx 1855 került ez év december 16.-án),
„Farsangi iskola, ycimy farsangi iskola ycimy Farsangi iskola ycimy farsangi
ycimy iskola ycimy ycimy Farsangi ycimy iskola ycimy ykodvegy vígjáték, „Szerencse
fia, ycimy szerencse fia ycimy Szerencse fia ycimy szerencse ycimy fia ycimy
ycimy Szerencse ycimy fia ycimy ykodvegy vígjáték, „Éljen a honi, ycimy éljen a
honi ycimy Éljen a honi ycimy éljen ycimy a ycimy honi ycimy ycimy Éljen ycimy
a ycimy honi ycimy ykodvegy „Találkozás az Orczy kertben, ycimy találkozás az
orczy kertben ycimy Találkozás az Orczy kertben ycimy találkozás ycimy az ycimy
orczy ycimy kertben ycimy ycimy Találkozás ycimy az ycimy Orczy ycimy kertben
ycimy ykodvegy vígj., „Régiségbuvár, ycimy régiségbuvár ycimy Régiségbuvár
ycimy régiségbuvár ycimy ycimy Régiségbuvár ycimy ykodvegy „Bujdosó magyarok Törökhonban,
ycimy bujdosó magyarok törökhonban ycimy Bujdosó magyarok Törökhonban ycimy
bujdosó ycimy magyarok ycimy törökhonban ycimy ycimy Bujdosó ycimy magyarok
ycimy Törökhonban ycimy ykodvegy „Költő és király, ycimy költő és király ycimy
Költő és király ycimy költő ycimy és ycimy király ycimy ycimy Költő ycimy és
ycimy király ycimy ykodvegy „Öreg és fiatal orvos, ycimy öreg és fiatal orvos
ycimy Öreg és fiatal orvos ycimy öreg ycimy és ycimy fiatal ycimy orvos ycimy
ycimy Öreg ycimy és ycimy fiatal ycimy orvos ycimy ykodvegy „A falu szépe, vagy
egy magyar zsidó család ycimy a falu szépe, vagy egy magyar zsidó család ycimy
A falu szépe, vagy egy magyar zsidó család ycimy a ycimy falu ycimy szépe,
ycimy vagy ycimy egy ycimy magyar ycimy zsidó ycimy család ycimy yci és egyéb kiváló
darabokat írt még. Legismertebb munkája a „Huszárcsiny ycimy huszárcsiny ycimy
Huszárcsiny ycimy huszárcsiny ycimy ycimy Huszárcsiny ycimy ykodvegy c. népszínmű.
(1855. xevtizedx 1855 máj. 19.). Röpirata : „Még egy szózat a pesti pest
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy magyar színház ügyében. ycimy
még egy szózat a pesti magyar színház ügyében ycimy Még egy szózat a pesti
magyar színház ügyében ycimy még ycimy egy ycimy szózat ycimy a ycimy pesti
ycimy magyar ycimy színház ycimy ügyében — Pest. pest ytelepulesy nagybudapest
ytelepulesy budapest ykodvegy 1840. xevtizedx 1845 Gyöngyösi xtalanevtizedx
1855 xtalanevtizedx 1865 ytelepulesy gyöngyös ytelepulesy Gyöngyös ymegyey
heves megye ykodvegy szülőházát 1879. xevtizedx 1875 szept. 28.-án emléktáblával
jelölték meg. szin_IV.0513.pdf IV
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Vachott Imre - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1820
SZULETESIEVTIZED 1825
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0513.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0513.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31935.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Vachott
Imre
Szócikk: Vachott Imre (vachottfalvi), ügyvéd, író,
színműíró, sz. 1820. február 25.-én, Gyöngyösön, ősnemes családból, megh. 1879.
febr. 21.-én, Budapesten. Gimnáziumi tanulmányait Gyöngyösön és Eperjesen végezte
és 18 éves korában írta a „Zács - nemzetség c. tört. szomorú játékot, mely azonban
szabad szelleme miatt csak 1847-ben került színre, miután a cenzúra működése azon
időben divatban volt. Legelső 4 felvonásos vígjátékát az „Országgyűlési szállás-t
1843. okt. 24.-én adták. Tárgyát a pozsonyi országgyűlési életből merítette. Ezt
a darabot Egressy Gábor és Szentpétery Zsigmond szereplésével Pozsonyban játszották,
Fekete Gábor igazgatása alatt, majd 1861-ben Miklóssy Gyula budai színtársulatánál
is szÍnre került. Nevét utóbb „Vahot-nak írta. Szerkesztette a „Magyar Thália című
zsebkönyvet. Egyéb műve a következő: „Még egy tisztújítás (nyomtatásban: „Restauráció
cím alatt jelent meg 1843., színre került ez év december 16.-án), „Farsangi iskola,
vígjáték, „Szerencse fia, vígjáték, „Éljen a honi, „Találkozás az Orczy kertben,
vígj., „Régiségbuvár, „Bujdosó magyarok Törökhonban, „Költő és király, „Öreg és
fiatal orvos, „A falu szépe, vagy egy magyar zsidó család és egyéb kiváló darabokat
írt még. Legismertebb munkája a „Huszárcsiny c. népszínmű. (1855. máj. 19.). Röpirata
: „Még egy szózat a pesti magyar színház ügyében. — Pest. 1840. Gyöngyösi szülőházát
1879. szept. 28.-án emléktáblával jelölték meg. szin_IV.0513.pdf IV
