Címszó: Vachott Imre - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1820

SZULETESIEVTIZED 1825

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0513.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0513.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31935.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Vachott Imre

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/531936.htm

 

Szócikk: Vachott Imre (vachottfalvi), (megye) ügyvéd, író, színműíró, sz. 1820. (születés éve) február 25.-én, Gyöngyösön, (megye) ősnemes családból, megh. 1879. febr. 21.-én, Budapesten. (Budapest) Gimnáziumi tanulmányait Gyöngyösön (megye) és Eperjesen (megye) végezte és 18 éves korában írta a „Zács - nemzetség (cím) c. tört. szomorú játékot, mely azonban szabad szelleme miatt csak 1847-ben (időpont) került színre, miután a cenzúra működése azon időben divatban volt. Legelső 4 felvonásos vígjátékát az „Országgyűlési szállás-t (cím) (információ)  1843. (időpont) okt. 24.-én adták. Tárgyát a pozsonyi (megye) országgyűlési életből merítette. Ezt a darabot Egressy Gábor (személy) (információ)  és Szentpétery Zsigmond (személy) (információ)  szereplésével Pozsonyban (megye) játszották, Fekete Gábor (személy) (információ)  igazgatása alatt, majd 1861-ben (időpont) Miklóssy Gyula (személy) (információ)  budai (Budapest) színtársulatánál is szÍnre került. Nevét utóbb „Vahot-nak (személy) (információ)  írta. Szerkesztette a „Magyar Thália (cím) (információ)  című zsebkönyvet. Egyéb műve a következő: „Még egy tisztújítás (cím) (információ)  (nyomtatásban: „Restauráció (cím) cím alatt jelent meg 1843., (időpont) színre került ez év december 16.-án), „Farsangi iskola, (cím) vígjáték, „Szerencse fia, (cím) (információ)  vígjáték, „Éljen a honi, (cím) „Találkozás az Orczy kertben, (cím) vígj., „Régiségbuvár, (cím) „Bujdosó magyarok Törökhonban, (cím) „Költő és király, (cím) „Öreg és fiatal orvos, (cím) „A falu szépe, vagy egy magyar zsidó család (cím) és egyéb kiváló darabokat írt még. Legismertebb munkája a „Huszárcsiny (cím) c. népszínmű. (1855. (időpont) máj. 19.). Röpirata : „Még egy szózat a pesti (Budapest) magyar színház ügyében. (cím) (információ)  — Pest. (Budapest) 1840. (időpont) Gyöngyösi (megye) szülőházát 1879. (időpont) szept. 28.-án emléktáblával jelölték meg. szin_IV.0513.pdf IV

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Vachott Imre címszóvég 31935 Szócikk: Vachott Imre (vachottfalvi), ytelepulesy vachottfalva ytelepulesy vachottfalv ymegyey turóc megye ykodvegy ügyvéd, író, színműíró, sz. 1820. február xtalanevtizedx 1835 xtalanevtizedx 1845 25.-én, Gyöngyösön, ytelepulesy gyöngyös ytelepulesy Gyöngyös ymegyey heves megye ykodvegy ősnemes családból, megh. 1879. febr. 21.-én, Budapesten. Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Gimnáziumi tanulmányait Gyöngyösön ytelepulesy gyöngyös ytelepulesy Gyöngyös ymegyey heves megye ykodvegy és Eperjesen ytelepulesy eperjes ytelepulesy Eperjes ymegyey sáros megye ykodvegy végezte és 18 éves korában írta a „Zács - nemzetség ycimy zács - nemzetség ycimy Zács - nemzetség ycimy zács ycimy - ycimy nemzetség ycimy ycimy Zács ycimy - ycimy nemzetség ycimy ykodvegy c. tört. szomorú játékot, mely azonban szabad szelleme miatt csak 1847-ben xevtizedx 1845 került színre, miután a cenzúra működése azon időben divatban volt. Legelső 4 felvonásos vígjátékát az „Országgyűlési szállás-t ycimy országgyűlési szállás ycimy Országgyűlési szállás ycimy országgyűlési ycimy szállás ycimy ycimy Országgyűlési ycimy szállás ycimy ykodvegy 1843. okt. xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 24.-én adták. Tárgyát a pozsonyi ytelepulesy pozsony ytelepulesy pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy országgyűlési életből merítette. Ezt a darabot Egressy Gábor yszemelynevy egressy gábor yszemelynevy Egressy Gábor yszemelynevy egressy yszemelynevy gábor yszemelynevy yszemelynevy Egressy yszemelynevy Gábor yszemelynevy ykodvegy és Szentpétery Zsigmond yszemelynevy szentpétery zsigmond yszemelynevy Szentpétery Zsigmond yszemelynevy szentpétery yszemelynevy zsigmond yszemelynevy yszemelynevy Szentpétery yszemelynevy Zsigmond yszemelynevy ykodvegy szereplésével Pozsonyban ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy játszották, Fekete Gábor yszemelynevy fekete gábor yszemelynevy Fekete Gábor yszemelynevy fekete yszemelynevy gábor yszemelynevy yszemelynevy Fekete yszemelynevy Gábor yszemelynevy ykodvegy igazgatása alatt, majd 1861-ben xevtizedx 1865 Miklóssy Gyula yszemelynevy miklóssy gyula yszemelynevy Miklóssy Gyula yszemelynevy miklóssy yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Miklóssy yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy budai buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy színtársulatánál is szÍnre került. Nevét utóbb „Vahot-nak yszemelynevy vahot yszemelynevy Vahot yszemelynevy vahot yszemelynevy yszemelynevy Vahot yszemelynevy ykodvegy írta. Szerkesztette a „Magyar Thália ycimy magyar thália ycimy Magyar Thália ycimy magyar ycimy thália ycimy ycimy Magyar ycimy Thália ycimy ykodvegy című zsebkönyvet. Egyéb műve a következő: „Még egy tisztújítás ycimy még egy tisztújítás ycimy Még egy tisztújítás ycimy még ycimy egy ycimy tisztújítás ycimy ycimy Még ycimy egy ycimy tisztújítás ycimy ykodvegy (nyomtatásban: „Restauráció ycimy restauráció ycimy Restauráció ycimy restauráció ycimy ycimy Restauráció ycimy ykodvegy cím alatt jelent meg 1843., xevtizedx 1845 színre xtalanevtizedx 1855 került ez év december 16.-án), „Farsangi iskola, ycimy farsangi iskola ycimy Farsangi iskola ycimy farsangi ycimy iskola ycimy ycimy Farsangi ycimy iskola ycimy ykodvegy vígjáték, „Szerencse fia, ycimy szerencse fia ycimy Szerencse fia ycimy szerencse ycimy fia ycimy ycimy Szerencse ycimy fia ycimy ykodvegy vígjáték, „Éljen a honi, ycimy éljen a honi ycimy Éljen a honi ycimy éljen ycimy a ycimy honi ycimy ycimy Éljen ycimy a ycimy honi ycimy ykodvegy „Találkozás az Orczy kertben, ycimy találkozás az orczy kertben ycimy Találkozás az Orczy kertben ycimy találkozás ycimy az ycimy orczy ycimy kertben ycimy ycimy Találkozás ycimy az ycimy Orczy ycimy kertben ycimy ykodvegy vígj., „Régiségbuvár, ycimy régiségbuvár ycimy Régiségbuvár ycimy régiségbuvár ycimy ycimy Régiségbuvár ycimy ykodvegy „Bujdosó magyarok Törökhonban, ycimy bujdosó magyarok törökhonban ycimy Bujdosó magyarok Törökhonban ycimy bujdosó ycimy magyarok ycimy törökhonban ycimy ycimy Bujdosó ycimy magyarok ycimy Törökhonban ycimy ykodvegy „Költő és király, ycimy költő és király ycimy Költő és király ycimy költő ycimy és ycimy király ycimy ycimy Költő ycimy és ycimy király ycimy ykodvegy „Öreg és fiatal orvos, ycimy öreg és fiatal orvos ycimy Öreg és fiatal orvos ycimy öreg ycimy és ycimy fiatal ycimy orvos ycimy ycimy Öreg ycimy és ycimy fiatal ycimy orvos ycimy ykodvegy „A falu szépe, vagy egy magyar zsidó család ycimy a falu szépe, vagy egy magyar zsidó család ycimy A falu szépe, vagy egy magyar zsidó család ycimy a ycimy falu ycimy szépe, ycimy vagy ycimy egy ycimy magyar ycimy zsidó ycimy család ycimy yci és egyéb kiváló darabokat írt még. Legismertebb munkája a „Huszárcsiny ycimy huszárcsiny ycimy Huszárcsiny ycimy huszárcsiny ycimy ycimy Huszárcsiny ycimy ykodvegy c. népszínmű. (1855. xevtizedx 1855 máj. 19.). Röpirata : „Még egy szózat a pesti pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy magyar színház ügyében. ycimy még egy szózat a pesti magyar színház ügyében ycimy Még egy szózat a pesti magyar színház ügyében ycimy még ycimy egy ycimy szózat ycimy a ycimy pesti ycimy magyar ycimy színház ycimy ügyében — Pest. pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy 1840. xevtizedx 1845 Gyöngyösi xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 ytelepulesy gyöngyös ytelepulesy Gyöngyös ymegyey heves megye ykodvegy szülőházát 1879. xevtizedx 1875 szept. 28.-án emléktáblával jelölték meg. szin_IV.0513.pdf IV

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Vachott Imre - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1820

SZULETESIEVTIZED 1825

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0513.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0513.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31935.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Vachott Imre

Szócikk: Vachott Imre (vachottfalvi), ügyvéd, író, színműíró, sz. 1820. február 25.-én, Gyöngyösön, ősnemes családból, megh. 1879. febr. 21.-én, Budapesten. Gimnáziumi tanulmányait Gyöngyösön és Eperjesen végezte és 18 éves korában írta a „Zács - nemzetség c. tört. szomorú játékot, mely azonban szabad szelleme miatt csak 1847-ben került színre, miután a cenzúra működése azon időben divatban volt. Legelső 4 felvonásos vígjátékát az „Országgyűlési szállás-t 1843. okt. 24.-én adták. Tárgyát a pozsonyi országgyűlési életből merítette. Ezt a darabot Egressy Gábor és Szentpétery Zsigmond szereplésével Pozsonyban játszották, Fekete Gábor igazgatása alatt, majd 1861-ben Miklóssy Gyula budai színtársulatánál is szÍnre került. Nevét utóbb „Vahot-nak írta. Szerkesztette a „Magyar Thália című zsebkönyvet. Egyéb műve a következő: „Még egy tisztújítás (nyomtatásban: „Restauráció cím alatt jelent meg 1843., színre került ez év december 16.-án), „Farsangi iskola, vígjáték, „Szerencse fia, vígjáték, „Éljen a honi, „Találkozás az Orczy kertben, vígj., „Régiségbuvár, „Bujdosó magyarok Törökhonban, „Költő és király, „Öreg és fiatal orvos, „A falu szépe, vagy egy magyar zsidó család és egyéb kiváló darabokat írt még. Legismertebb munkája a „Huszárcsiny c. népszínmű. (1855. máj. 19.). Röpirata : „Még egy szózat a pesti magyar színház ügyében. — Pest. 1840. Gyöngyösi szülőházát 1879. szept. 28.-án emléktáblával jelölték meg. szin_IV.0513.pdf IV