Címszó: Valentin Lajos - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1850
SZULETESIEVTIZED 1855
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0518.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0518.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31958.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Valentin
Lajos
Szócikk: Valentin Lajos tenorista, utóbb szinház-irodalmi
ügynökség tulajdonosa, sz. 1850. (születés
éve) márc. 19-én, Kecskeméten. (megye) A budapesti
Kereskedelmi Akadémiát (intézmény)
(információ)
járta, Káldy Gyula (személy) (információ)
ajánlatára lépett be a szinitanodára, hol
Káldy, (személy)
(információ)
utóbb Stoll Péter (személy) volt
énektanára. Színpadra lépett 1878. (időpont) szept.
28-án, Győrött, (megye) Beödy
Gábornál; (személy)
innen Arad, (megye)
(információ)
majd Nagyvárad (megye) volt
állomása; közben 1883-ban (időpont) Berlinben
(ország)
tökéletesítette énektudását s így felkészülve, 1883. (időpont) jún.
14-én vendégül lépett fel a Nemzeti Színházban, (intézmény)
(információ)
„Luciá-ban, (cím) Edgard (szerep) szerepében.
„Hangjában van érc, van tömörség, a mint ezt a végső jelenetben megmutatta. Van
továbbá a fiatal énekesben temperamentum, van helyes művészi érzék, a miről egész
alakítása tanúskodik. („Pesti Hírlap). (intézmény)
(információ)
Még Váradon (megye) egy külföldi
operaénekes (Lederer József) (személy) annyira
föllelkesült énekén, hogy kieszközölte lipcsei (ország) vendégszereplését:
1883. (időpont)
ápr. 20-án a „Tell Vilmos (cím) (információ)
Arnoldjában (szerep) (információ)
valóban nagy sikere volt. Énekelt Königsbergben
(ország)
és más városokban is, de honvágya hazahozta. Szegeden (megye) Nagy
Vincénél (személy)
(információ)
működött; az 1886-i (időpont) színházégés
után rövid ideig a budapesti Opera (intézmény)
(információ)
tagja volt, de működési kör hiján hamarosan
Aradi Gerőhöz (személy) (információ)
távozott: Debrecenbe; (megye) itt maradt
Nagy Vincénél (személy) (információ)
is, sőt 1888 (időpont) óta
(eleinte korzorcium megbízásából) hat és fél évig igazgató volt (1891-ben (időpont) Gyöngyi
Izsóval (személy)
(információ)
együtt.) Az 1894 (időpont) évet
Nikisch Artúr (személy) (információ)
igazgatása alatt mint a M. Kir. Operaház
(intézmény)
tenorja töltötte, de — mint maga írja: — megunta az éneklést, színházi ügynökséget
nyitott. 1912 (időpont) júl.
Bécsbe (ország)
költözött, mint Karczag Vilmos (személy) (információ)
színházigazgató kiadói vállalatainak igazgatója.
— 1887. (időpont)
jan 13-án a Népszínház (intézmény)
(információ)
vendége volt. Barinkay (szerep) („Cigánybáró);
(cím) (információ)
de hallottuk csengő tenorját. Budán (Budapest)
is, Krecsányinál, (személy) (információ)
O'Donnel Malvin grófnőnek (személy) egy
operettjében. — Fordította (Molnár Lászlóval) (személy) (információ)
Wartenburgnak (személy) „A
császár katonái (cím)
c. 3 felv. drámáját; bemut. Debrecenben, (megye) 1887
(időpont)
márc. szin_IV.0518.pdf IV
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Valentin Lajos címszóvég 31958 Szócikk:
Valentin Lajos tenorista, utóbb szinház-irodalmi ügynökség tulajdonosa, sz. 1850.
márc. xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx 1875 19-én, Kecskeméten. ytelepulesy
kecskemét ytelepulesy Kecskemét ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy A
budapesti Kereskedelmi Akadémiát yintezmenyy budapesti kereskedelmi akadémia
yintezmenyy budapest yintezmenyy budapesti yintezmenyy kereskedelmi yintezmenyy
akadémia yintezmenyy yintezmenyy budapest yintezmenyy ykodvegy járta, Káldy Gyula
yszemelynevy káldy gyula yszemelynevy Káldy Gyula yszemelynevy káldy
yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Káldy yszemelynevy Gyula
yszemelynevy ykodvegy ajánlatára lépett be a szinitanodára, hol Káldy, yszemelynevy
káldy yszemelynevy Káldy yszemelynevy káldy yszemelynevy yszemelynevy Káldy
yszemelynevy ykodvegy utóbb Stoll Péter yszemelynevy stoll péter yszemelynevy
Stoll Péter yszemelynevy stoll yszemelynevy péter yszemelynevy yszemelynevy
Stoll yszemelynevy Péter yszemelynevy ykodvegy volt énektanára. Színpadra lépett
1878. xevtizedx 1875 szept. xtalanevtizedx 1885 28-án, Győrött, ytelepulesy
győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy Beödy Gábornál; yszemelynevy
beödy gábor yszemelynevy Beödy Gábor yszemelynevy beödy yszemelynevy gábor
yszemelynevy yszemelynevy Beödy yszemelynevy Gábor yszemelynevy ykodvegy innen Arad,
ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy majd Nagyvárad ytelepulesy
nagyvárad ytelepulesy Nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy volt állomása; közben
1883-ban xevtizedx 1885 Berlinben ytelepulesy berlin ytelepulesy Berlin
yorszagy Németország ykodvegy tökéletesítette énektudását s így felkészülve, 1883.
jún. 14-én vendégül lépett fel a Nemzeti Színházban, yintezmenyy nemzeti
színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy „Luciá-ban, ycimy lucia ycimy Luciá
ycimy lucia ycimy ycimy Luciá ycimy ykodvegy Edgard yszerepy edgard yszerepy
Edgard yszerepy edgard yszerepy yszerepy Edgard yszerepy ykodvegy szerepében. „Hangjában
van érc, van tömörség, a mint ezt a végső jelenetben megmutatta. Van továbbá a fiatal
énekesben temperamentum, van helyes művészi érzék, a miről egész alakítása tanúskodik.
(„Pesti Hírlap). yintezmenyy pesti hírlap yintezmenyy Pesti H yintezmenyy pesti
yintezmenyy hírlap yintezmenyy yintezmenyy Pesti yintezmenyy H yintezmenyy ykodvegy
Még Váradon ytelepulesy várad ytelepulesy Várad ymegyey somogy megye ykodvegy egy
külföldi operaénekes (Lederer József) yszemelynevy lederer józsef yszemelynevy
Lederer József yszemelynevy lederer yszemelynevy józsef yszemelynevy
yszemelynevy Lederer yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy annyira föllelkesült
énekén, hogy kieszközölte lipcsei ytelepulesy lipcse ytelepulesy lipcse
yorszagy Németország ykodvegy vendégszereplését: 1883. ápr. 20-án a „Tell Vilmos
ycimy tell vilmos ycimy Tell Vilmos ycimy tell ycimy vilmos ycimy ycimy Tell
ycimy Vilmos ycimy ykodvegy Arnoldjában yszerepy arnold yszerepy Arnold
yszerepy arnold yszerepy yszerepy Arnold yszerepy ykodvegy valóban nagy sikere volt.
Énekelt Königsbergben ytelepulesy königsberg ytelepulesy Königsberg yorszagy
Oroszország ykodvegy és más városokban is, de honvágya hazahozta. Szegeden ytelepulesy
szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy Nagy Vincénél yszemelynevy
nagy vince yszemelynevy Nagy Vincé yszemelynevy nagy yszemelynevy vince
yszemelynevy yszemelynevy Nagy yszemelynevy Vincé yszemelynevy ykodvegy működött;
az 1886-i színházégés után rövid ideig a budapesti Opera yintezmenyy budapesti
opera yintezmenyy budapest yintezmenyy budapesti yintezmenyy opera yintezmenyy
yintezmenyy budapest yintezmenyy ykodvegy tagja volt, de működési kör hiján hamarosan
Aradi Gerőhöz yszemelynevy aradi gerő yszemelynevy Aradi Gerő yszemelynevy
aradi yszemelynevy gerő yszemelynevy yszemelynevy Aradi yszemelynevy Gerő
yszemelynevy ykodvegy távozott: Debrecenbe; ytelepulesy debrecen ytelepulesy
Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy itt maradt Nagy Vincénél yszemelynevy
nagy vince yszemelynevy Nagy Vincé yszemelynevy nagy yszemelynevy vince
yszemelynevy yszemelynevy Nagy yszemelynevy Vincé yszemelynevy ykodvegy is, sőt
1888 óta xtalanevtizedx 1895 (eleinte korzorcium megbízásából) hat és fél évig igazgató
volt (1891-ben xevtizedx 1895 Gyöngyi Izsóval yszemelynevy gyöngyi izsó
yszemelynevy Gyöngyi Izsó yszemelynevy gyöngyi yszemelynevy izsó yszemelynevy
yszemelynevy Gyöngyi yszemelynevy Izsó yszemelynevy ykodvegy együtt.) Az 1894 évet
xtalanevtizedx 1905 xtalanevtizedx 1915 Nikisch Artúr yszemelynevy nikisch
artúr yszemelynevy Nikisch Artúr yszemelynevy nikisch yszemelynevy artúr
yszemelynevy yszemelynevy Nikisch yszemelynevy Artúr yszemelynevy ykodvegy igazgatása
alatt mint a M. Kir. Operaház yintezmenyy m. kir. operaház yintezmenyy M. Kir.
yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy M.
yintezmenyy Kir. yintezmenyy ykodvegy tenorja töltötte, de — mint maga írja: — megunta
az éneklést, színházi ügynökséget nyitott. 1912 xevtizedx 1915 júl. Bécsbe ytelepulesy
bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy költözött, mint Karczag Vilmos
yszemelynevy karczag vilmos yszemelynevy Karczag Vilmos yszemelynevy karczag
yszemelynevy vilmos yszemelynevy yszemelynevy Karczag yszemelynevy Vilmos
yszemelynevy ykodvegy színházigazgató kiadói vállalatainak igazgatója. — 1887. xevtizedx
1885 jan 13-án a Népszínház yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính
yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy vendége
volt. Barinkay yszerepy barinkay yszerepy Barinkay yszerepy barinkay yszerepy
yszerepy Barinkay yszerepy ykodvegy („Cigánybáró); ycimy cigánybáró ycimy
Cigánybáró ycimy cigánybáró ycimy ycimy Cigánybáró ycimy ykodvegy de hallottuk csengő
tenorját. Budán buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy is,
Krecsányinál, yszemelynevy krecsányi yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy
krecsányi yszemelynevy yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy ykodvegy O'Donnel Malvin
grófnőnek yszemelynevy o'donnel malvin grófnő yszemelynevy O'Donnel Malvin
grófnő yszemelynevy o'donnel yszemelynevy malvin yszemelynevy grófnő
yszemelynevy yszemelynevy O'Donnel yszemelynevy Malvin yszemelynev egy operettjében.
— Fordította (Molnár Lászlóval) yszemelynevy molnár lászló yszemelynevy Molnár
László yszemelynevy molnár yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Molnár
yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy Wartenburgnak yszemelynevy wartenburg
yszemelynevy Wartenburg yszemelynevy wartenburg yszemelynevy yszemelynevy
Wartenburg yszemelynevy ykodvegy „A császár katonái ycimy a császár katonái
ycimy A császár katonái ycimy a ycimy császár ycimy katonái ycimy ycimy A ycimy
császár ycimy katonái ycimy ykodvegy c. 3 felv. drámáját; bemut. Debrecenben, ytelepulesy
debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy 1887 márc. xtalanevtizedx
1895 xtalanevtizedx 1905 szin_IV.0518.pdf IV
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Valentin Lajos - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1850
SZULETESIEVTIZED 1855
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0518.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0518.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31958.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Valentin
Lajos
Szócikk: Valentin Lajos tenorista, utóbb szinház-irodalmi
ügynökség tulajdonosa, sz. 1850. márc. 19-én, Kecskeméten. A budapesti Kereskedelmi
Akadémiát járta, Káldy Gyula ajánlatára lépett be a szinitanodára, hol Káldy, utóbb
Stoll Péter volt énektanára. Színpadra lépett 1878. szept. 28-án, Győrött, Beödy
Gábornál; innen Arad, majd Nagyvárad volt állomása; közben 1883-ban Berlinben tökéletesítette
énektudását s így felkészülve, 1883. jún. 14-én vendégül lépett fel a Nemzeti Színházban,
„Luciá-ban, Edgard szerepében. „Hangjában van érc, van tömörség, a mint ezt a végső
jelenetben megmutatta. Van továbbá a fiatal énekesben temperamentum, van helyes
művészi érzék, a miről egész alakítása tanúskodik. („Pesti Hírlap). Még Váradon
egy külföldi operaénekes (Lederer József) annyira föllelkesült énekén, hogy kieszközölte
lipcsei vendégszereplését: 1883. ápr. 20-án a „Tell Vilmos Arnoldjában valóban nagy
sikere volt. Énekelt Königsbergben és más városokban is, de honvágya hazahozta.
Szegeden Nagy Vincénél működött; az 1886-i színházégés után rövid ideig a budapesti
Opera tagja volt, de működési kör hiján hamarosan Aradi Gerőhöz távozott: Debrecenbe;
itt maradt Nagy Vincénél is, sőt 1888 óta (eleinte korzorcium megbízásából) hat
és fél évig igazgató volt (1891-ben Gyöngyi Izsóval együtt.) Az 1894 évet Nikisch
Artúr igazgatása alatt mint a M. Kir. Operaház tenorja töltötte, de — mint maga
írja: — megunta az éneklést, színházi ügynökséget nyitott. 1912 júl. Bécsbe költözött,
mint Karczag Vilmos színházigazgató kiadói vállalatainak igazgatója. — 1887. jan
13-án a Népszínház vendége volt. Barinkay („Cigánybáró); de hallottuk csengő tenorját.
Budán is, Krecsányinál, O'Donnel Malvin grófnőnek egy operettjében. — Fordította
(Molnár Lászlóval) Wartenburgnak „A császár katonái c. 3 felv. drámáját; bemut.
Debrecenben, 1887 márc. szin_IV.0518.pdf IV
