Címszó: Várady Ferenc - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1820

SZULETESIEVTIZED 1825

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0528.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0528.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31979.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Várady Ferenc

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/531979.htm

 

Szócikk: Várady Ferenc színigazgató, sz. 1820- (születés éve) ban, Nyirbogdányban, (megye) megh. 1892-ben, Székelyhidon. (megye) Szülői kisbirtokosok voltak Nyirbogdányban. (megye) Őt Debrecenben (megye) neveltették, ahol a hires ref. kollégiumnak volt jeles diákja, később pedig ugyanott jogászkodott, a ref. jogakadémián, de hamarosan beállt a színészek közé. Mindenféle szerepet játszott; leginkább jellemszerepekben érvényesült. Mint a szatmári (megye) (információ)  társulat tagja nőül vette Németh Emiliát, (személy) (információ)  a társulat fiatal, 17 éves tagját, kivel halála napjáig boldog házaséletet élt. Házasságukból 12 gyermekük született, kik közül többen szintén a színészetnek lettek érdemes munkásai, u. m. Várady Antónia, (személy) (információ)  később Sándor Emilné, (személy) (információ)  Rózsa, később Heltai Nándorné, (személy) (információ)  Emma, nagytehetségű drámai szende, fiatalon, 22 éves korában meghalt, Ibolya, később Orbán Árpádné, (személy) (információ)  Ákos és Dezső, kiknek neveire ma is sokan emlékeznek még. 1850-ben (időpont) színigazgató lett és az volt egyfolytában 40 évig. Mindenki szerette benne a humánus érzelmű, jóságos és puritán embert. Feleségével együtt ilyen szellemben nevelték gyermekeiket is. Vele egyidőben három Várady Ferenc (személy) (információ)  szerepelt e néven. Megkülönböztetésül mindegyik jelzőt kapott neve mellé. Az egyiket „bicskás Váradi Ferencnek (személy) (hires verekedő volt), a másikat „táncos Váradi Ferinek, (személy) (jó táncos volt), őt pedig a „becsületes Várady Ferencnek (személy) keresztelték el. Utolsó éveit — már mint öreg nyugdíjas — Székelyhidon (megye) élte le, ahol közbecsüléstől kisérve, 72 éves korában fejezte be érdemes életét. — Életének érdekes és nevezetes momentumai: debreceni (megye) színészkedése idején egyideig negyedmagával, lakótársa volt a szintén velük egyidőben színészkedő Petőfi Sándornak. (személy) (információ)  Sokszor beszélte, hogy a nagy költő zsörtölődő, kötekedő és összeférhetetlen természetű volt. Rendre mind megszökdöstek mellőle. Nem bírták elviselni zsarnokoskodását, holott a zsarnokságot ő ostorozta a legelszántabban. 1848-ban, (időpont) már feleségével együtt volt a debreceni (megye) társulat tagja és itt érték őket a forradalmi események. Tanúi voltak a debreceni (megye) országgyűlésnek, Kossuth Lajos (személy) (információ)  sorsdöntő beszédjének s a nagytemplomban a trónfosztó határozat kimondásának. Mikor az oroszok (nemzetiség) (információ)  be törtek Debrecenbe (megye) — mesélték gyermekeiknek — a színtársulat tagjai akkor is próbát tartottak a színházban. Az oroszok (nemzetiség) (információ)  oda is berontottak, de meglátva az előfüggönyre festett bibliai képet, térdre borultak, keresztet vetettek magukra és csendesen tovább mentek; senkit sem bántottak. (Heltai Nándor.) (személy) (információ)  szin_IV.0528.pdf IV

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Várady Ferenc címszóvég 31979 Szócikk: Várady Ferenc színigazgató, sz. 1820- ban, xtalanevtizedx 1835 xtalanevtizedx 1845 Nyirbogdányban, ytelepulesy nyirbogdány ytelepulesy Nyirbogdány ymegyey szabolcs megye ykodvegy megh. 1892-ben, Székelyhidon. ytelepulesy székelyhid ytelepulesy Székelyhid ymegyey bihar megye ykodvegy Szülői kisbirtokosok voltak Nyirbogdányban. ytelepulesy nyirbogdány ytelepulesy Nyirbogdány ymegyey szabolcs megye ykodvegy Őt Debrecenben ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy neveltették, ahol a hires ref. kollégiumnak volt jeles diákja, később pedig ugyanott jogászkodott, a ref. jogakadémián, de hamarosan beállt a színészek közé. Mindenféle szerepet játszott; leginkább jellemszerepekben érvényesült. Mint a szatmári ytelepulesy szatmár ytelepulesy szatmár ymegyey szatmár megye ykodvegy társulat tagja nőül vette Németh Emiliát, yszemelynevy németh emilia yszemelynevy Németh Emiliá yszemelynevy németh yszemelynevy emilia yszemelynevy yszemelynevy Németh yszemelynevy Emiliá yszemelynevy ykodvegy a társulat fiatal, 17 éves tagját, kivel halála napjáig boldog házaséletet élt. Házasságukból 12 gyermekük született, kik közül többen szintén a színészetnek lettek érdemes munkásai, u. m. Várady Antónia, yszemelynevy várady antónia yszemelynevy Várady Antónia yszemelynevy várady yszemelynevy antónia yszemelynevy yszemelynevy Várady yszemelynevy Antónia yszemelynevy ykodvegy később Sándor Emilné, yszemelynevy sándor emilne yszemelynevy Sándor Emilné yszemelynevy sándor yszemelynevy emilne yszemelynevy yszemelynevy Sándor yszemelynevy Emilné yszemelynevy ykodvegy Rózsa, később Heltai Nándorné, yszemelynevy heltai nándorne yszemelynevy Heltai Nándorné yszemelynevy heltai yszemelynevy nándorne yszemelynevy yszemelynevy Heltai yszemelynevy Nándorné yszemelynevy ykodvegy Emma, nagytehetségű drámai szende, fiatalon, 22 éves korában meghalt, Ibolya, később Orbán Árpádné, yszemelynevy orbán árpádne yszemelynevy Orbán Árpádné yszemelynevy orbán yszemelynevy árpádne yszemelynevy yszemelynevy Orbán yszemelynevy Árpádné yszemelynevy ykodvegy Ákos és Dezső, kiknek neveire ma is sokan emlékeznek még. 1850-ben xevtizedx 1855 színigazgató lett és az volt egyfolytában 40 évig. Mindenki szerette benne a humánus érzelmű, jóságos és puritán embert. Feleségével együtt ilyen szellemben nevelték gyermekeiket is. Vele egyidőben három Várady Ferenc yszemelynevy várady ferenc yszemelynevy Várady Ferenc yszemelynevy várady yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Várady yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy szerepelt e néven. Megkülönböztetésül mindegyik jelzőt kapott neve mellé. Az egyiket „bicskás Váradi Ferencnek yszemelynevy bicskás váradi ferenc yszemelynevy bicskás Váradi Ferenc yszemelynevy bicskás yszemelynevy váradi yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy bicskás yszemelynevy Váradi yszemelynevy Fe (hires verekedő volt), a másikat „táncos Váradi Ferinek, yszemelynevy táncos váradi feri yszemelynevy táncos Váradi Feri yszemelynevy táncos yszemelynevy váradi yszemelynevy feri yszemelynevy yszemelynevy táncos yszemelynevy Váradi yszemelynevy Feri yszemel (jó táncos volt), őt pedig a „becsületes Várady Ferencnek yszemelynevy becsületes várady ferenc yszemelynevy becsületes Várady Ferenc yszemelynevy becsületes yszemelynevy várady yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy becsületes yszemelynevy Várady ysz keresztelték el. Utolsó éveit — már mint öreg nyugdíjas — Székelyhidon ytelepulesy székelyhid ytelepulesy Székelyhid ymegyey bihar megye ykodvegy élte le, ahol közbecsüléstől kisérve, 72 éves korában fejezte be érdemes életét. — Életének érdekes és nevezetes momentumai: debreceni ytelepulesy debrecen ytelepulesy debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy színészkedése idején egyideig negyedmagával, lakótársa volt a szintén velük egyidőben színészkedő Petőfi Sándornak. yszemelynevy petőfi sándor yszemelynevy Petőfi Sándor yszemelynevy petőfi yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Petőfi yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy Sokszor beszélte, hogy a nagy költő zsörtölődő, kötekedő és összeférhetetlen természetű volt. Rendre mind megszökdöstek mellőle. Nem bírták elviselni zsarnokoskodását, holott a zsarnokságot ő ostorozta a legelszántabban. 1848-ban, xevtizedx 1845 már xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 feleségével együtt volt a debreceni ytelepulesy debrecen ytelepulesy debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy társulat tagja és itt érték őket a forradalmi események. Tanúi voltak a debreceni ytelepulesy debrecen ytelepulesy debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy országgyűlésnek, Kossuth Lajos yszemelynevy kossuth lajos yszemelynevy Kossuth Lajos yszemelynevy kossuth yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Kossuth yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy sorsdöntő beszédjének s a nagytemplomban a trónfosztó határozat kimondásának. Mikor az oroszok ynemzetisegy orosz ynemzetisegy orosz ynemzetisegy orosz ynemzetisegy ynemzetisegy orosz ynemzetisegy ykodvegy be törtek Debrecenbe ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy — mesélték gyermekeiknek — a színtársulat tagjai akkor is próbát tartottak a színházban. Az oroszok ynemzetisegy orosz ynemzetisegy orosz ynemzetisegy orosz ynemzetisegy ynemzetisegy orosz ynemzetisegy ykodvegy oda is berontottak, de meglátva az előfüggönyre festett bibliai képet, térdre borultak, keresztet vetettek magukra és csendesen tovább mentek; senkit sem bántottak. (Heltai Nándor.) yszemelynevy heltai nándor yszemelynevy Heltai Nándor yszemelynevy heltai yszemelynevy nándor yszemelynevy yszemelynevy Heltai yszemelynevy Nándor yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy heltai nándor szin_IV.0528.pdf IV

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Várady Ferenc - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1820

SZULETESIEVTIZED 1825

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0528.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0528.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31979.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Várady Ferenc

Szócikk: Várady Ferenc színigazgató, sz. 1820- ban, Nyirbogdányban, megh. 1892-ben, Székelyhidon. Szülői kisbirtokosok voltak Nyirbogdányban. Őt Debrecenben neveltették, ahol a hires ref. kollégiumnak volt jeles diákja, később pedig ugyanott jogászkodott, a ref. jogakadémián, de hamarosan beállt a színészek közé. Mindenféle szerepet játszott; leginkább jellemszerepekben érvényesült. Mint a szatmári társulat tagja nőül vette Németh Emiliát, a társulat fiatal, 17 éves tagját, kivel halála napjáig boldog házaséletet élt. Házasságukból 12 gyermekük született, kik közül többen szintén a színészetnek lettek érdemes munkásai, u. m. Várady Antónia, később Sándor Emilné, Rózsa, később Heltai Nándorné, Emma, nagytehetségű drámai szende, fiatalon, 22 éves korában meghalt, Ibolya, később Orbán Árpádné, Ákos és Dezső, kiknek neveire ma is sokan emlékeznek még. 1850-ben színigazgató lett és az volt egyfolytában 40 évig. Mindenki szerette benne a humánus érzelmű, jóságos és puritán embert. Feleségével együtt ilyen szellemben nevelték gyermekeiket is. Vele egyidőben három Várady Ferenc szerepelt e néven. Megkülönböztetésül mindegyik jelzőt kapott neve mellé. Az egyiket „bicskás Váradi Ferencnek (hires verekedő volt), a másikat „táncos Váradi Ferinek, (jó táncos volt), őt pedig a „becsületes Várady Ferencnek keresztelték el. Utolsó éveit — már mint öreg nyugdíjas — Székelyhidon élte le, ahol közbecsüléstől kisérve, 72 éves korában fejezte be érdemes életét. — Életének érdekes és nevezetes momentumai: debreceni színészkedése idején egyideig negyedmagával, lakótársa volt a szintén velük egyidőben színészkedő Petőfi Sándornak. Sokszor beszélte, hogy a nagy költő zsörtölődő, kötekedő és összeférhetetlen természetű volt. Rendre mind megszökdöstek mellőle. Nem bírták elviselni zsarnokoskodását, holott a zsarnokságot ő ostorozta a legelszántabban. 1848-ban, már feleségével együtt volt a debreceni társulat tagja és itt érték őket a forradalmi események. Tanúi voltak a debreceni országgyűlésnek, Kossuth Lajos sorsdöntő beszédjének s a nagytemplomban a trónfosztó határozat kimondásának. Mikor az oroszok be törtek Debrecenbe — mesélték gyermekeiknek — a színtársulat tagjai akkor is próbát tartottak a színházban. Az oroszok oda is berontottak, de meglátva az előfüggönyre festett bibliai képet, térdre borultak, keresztet vetettek magukra és csendesen tovább mentek; senkit sem bántottak. (Heltai Nándor.) szin_IV.0528.pdf IV