Címszó: Walkür - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

MUCIM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0578.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0578.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/32/32135.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Walkür

Szócikk: Walkür az északi mithologiában körülbelül a görög (nemzetiség) (információ)  amazon fogalmának felel meg: harcos nő, csakhogy a skandinávoknál a walkürök fél-istennők, a túlvilágról érintkeznek az emberrel s a maguk örök fényes csarnokába, a Walhallába viszik a dicsőségesen elesett hős lelkét. Az operaszínpadon is sisakosan, mellvértben, paizzsal és dárdával s lóháton (l. Walkür-lovak) jelennek meg. „A walkür, Wagner Richard (személy) (információ)  zenésdrámája, „A Nibelung gyűrűje (cím) c. trilógiának (A Rajna kincse (cím) előjáték utáni) első része, 3 felvonásban; „a világ legszebb zenéje, mint egy szigorú zene-esztétikusunk írta, mindenesetre a legdallamosabb része a rendkívül drámai erejű ciklusnak. Tervét már 1848-ban (időpont) készítette el a mester és november 28.-án a később többször átdolgozott operakölteményt „Siegfried haláláról baráti körben felolvashatta. A „Walkür-költemény (cím) (információ)  1852. (időpont) július 1-én fejeződött be és 1854 (időpont) júniusában kezdte meg a komponálást, melyet 1856 (időpont) áprilisában fejezett be és csak tizennégy év múlva, 1870. (időpont) június 26-án került Münchenben (ország) színre a darab. A király és a mester tervei eleinte kicsinyességeken és a vezető bajor (nemzetiség) (információ)  körök maradiságán törtek meg. A premiéren nagy volt a siker. Siegmundot (szerep) és Sieglindet (szerep) a Vogl-házaspár (személy) játszotta. A zenekart Wüllner (személy) dirigálta, de aki nem Wagnerrel (személy) (információ)  tanulmányozta át a partiturát, mint Richter János (személy) (információ)  (l. ezt), s ezért sokszor tévedett a tempóban. Magyarország — ilyen nagyigényű művel szemben természetesen csakis Budapest, (Budapest) — a „Walkür-nek (cím) (információ)  először csak I. felvonását hallotta, a pesti Vigadó (intézmény) (információ)  kis termében, jelmezek nélkül; Siegmund (szerep) (tenor: Labatt), (személy) Sieglinde (szerep) (a magyar Ehnn Berta, (személy) l. ezt), Hunding (szerep) (gr. Andrássy Géza (személy) apósa: Hablawetz, (személy) basszista), a bécsi udv. opera (intézmény) (információ)  elsőrangú énekművészei tolmácsolásában szólaltak meg, a zenekart nem kisebb művészek, mint Mottl Félix (személy) (a későbbi nagy Wagner-dirigens) (személy) (információ)  és dr. Paumgartner János (személy) 4 kezes zongorajátéka helyettesítette. A legmagasabbra fejlődött Wagner-zenéhez (személy) (információ)  a közönség sokáig nem bírt fölemelkedni, (a „Nürnbergi mesterdalnokok (cím) (információ)  még 1887 (időpont) őszén is értetlen marad:) csak az erőskezű Mahler Gusztáv (személy) (információ)  igazgató (utóbb a bécsi operának (intézmény) (információ)  tíz éven át igazgatója, világhírű karnagy és zeneszerző) tudta a Nibelung - ciklus (cím) (információ)  elejét magyar előadásban, a M. Kir. Operaházban (intézmény) bemutatni s a siker lassú útján elindítani. A trilógia előjátéka a „Rajna kincse, (cím) (információ)  1889. (időpont) január 26.-án ment; másnap következett a „Walkür (cím) (információ)  a következő szereposztásban: Hunding (szerep) — Szendrői; (személy) (információ)  Siegmund (szerep) — Broulik; (személy) (információ)  Sieglinde (szerep) — Maleczkyné; (személy) Brünnhilde (szerep) — Szilágyi Arabella; (személy) (információ)  Fricka (szerep) — Fleiszig Mariska; (személy) (információ)  Ortlinde (szerep) — Csányiné; (személy) Helmwige (szerep) — Györgyné; (személy) (információ)  Waltraute (szerep) — Kordin Mariska; (személy) (információ)  Gerhilde (szerep) — Neszveda Anna; (személy) (információ)  Schwertleite (szerep) — Irlbeck Borbála; (személy) Siegrune (szerep) — Handel Berta; (személy) Grimgerde (szerep) — Henszier Helén; (személy) Rossweisse (szerep) — Eibenschütz Johanna. (személy) (információ)  A darabot Csiky Gergely (személy) (információ)  fordította, Alszeghy Kálmán (személy) (információ)  rendezte és Mahler Gusztáv (személy) (információ)  vezényelte. A zenekart erre az estére egy méterrel lesülyesztették. Wagner (személy) (információ)  lyrájának ellenállhatatlan ereje a közönséget és a sajtót egyaránt rabul ejtette a pompás előadásban, mely Mahler Gusztáv (személy) (információ)  hatalmas energiájának érdeme. Az út nyitva állott Siegfried és az Istenek alkonya (cím) (információ)  előtt. A tetralógia még bemutatásra váró két részét azonban már nem taníthatta be Mahler, (személy) (információ)  mert közben személyi okokból megvált az Operaháztól. (intézmény) (információ)  Mahler Gusztáv (személy) (információ)  egyike volt Wagner (személy) (információ)  leglelkesebb híveinek, aki tervei előtt nem ismert akadályt, de a wagnerismust (személy) (információ)  össze tudta egyeztetni a magyar nemzeti művészettel, és bár nyelvünk mindvégig idegen maradt számára, mégis magyar együttest és magyar dalszínházat akart teremteni. Számára a wagneri (személy) (információ)  művészet nem öncél, hanem csak eszköz volt a hazai művészet tökéletesbítésére. Ezért méltányolták nálunk hasonlíthatatlanul melegebben a német (nemzetiség) (információ)  Mahler (személy) (információ)  működését, mint a magyar Richter János (személy) (információ)  szereplését. „A walkür (cím) a M. Kir. Operaházban (intézmény) 40 év alatt körülbelül 160 előadást ért meg. Érdemesnek tartjuk fölemlíteni, hogy Wagner (személy) (információ)  „legnémetebb zenéje a germán faj ősi ellenfelének, a franciának (nemzetiség) (információ)  szövegével először nem Franciaországban, (ország) hanem Belgiumban, (ország) a brüsszeli Théatre de la Monnaie (intézmény) színpadán szólalt meg: itt „A walkür (cím) bemutatója 1887. (időpont) márc 9.-én történt meg. A párizsi nagy opera (intézmény) (információ)  sok évvel később követte, máig változatlanul legnagyobb sikerrel. (Kereszty István.) (személy) (információ)  szin_IV.0578.pdf IV

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Walkür címszóvég 32135 Szócikk: Walkür az északi mithologiában körülbelül a görög ynemzetisegy görög ynemzetisegy görög ynemzetisegy görög ynemzetisegy ynemzetisegy görög ynemzetisegy ykodvegy amazon fogalmának felel meg: harcos nő, csakhogy a skandinávoknál a walkürök fél-istennők, a túlvilágról érintkeznek az emberrel s a maguk örök fényes csarnokába, a Walhallába viszik a dicsőségesen elesett hős lelkét. Az operaszínpadon is sisakosan, mellvértben, paizzsal és dárdával s lóháton (l. Walkür-lovak) jelennek meg. „A walkür, Wagner Richard yszemelynevy wagner richard yszemelynevy Wagner Richard yszemelynevy wagner yszemelynevy richard yszemelynevy yszemelynevy Wagner yszemelynevy Richard yszemelynevy ykodvegy zenésdrámája, „A Nibelung gyűrűje ycimy a nibelung gyűrűje ycimy A Nibelung gyűrűje ycimy a ycimy nibelung ycimy gyűrűje ycimy ycimy A ycimy Nibelung ycimy gyűrűje ycimy ykodvegy c. trilógiának (A Rajna kincse ycimy a rajna kincse ycimy A Rajna kincse ycimy a ycimy rajna ycimy kincse ycimy ycimy A ycimy Rajna ycimy kincse ycimy ykodvegy előjáték utáni) első része, 3 felvonásban; „a világ legszebb zenéje, mint egy szigorú zene-esztétikusunk írta, mindenesetre a legdallamosabb része a rendkívül drámai erejű ciklusnak. Tervét már 1848-ban készítette xtalanevtizedx 1855 el a mester és november 28.-án a később többször átdolgozott operakölteményt „Siegfried haláláról baráti körben felolvashatta. A „Walkür-költemény ycimy walkür ycimy Walkür ycimy walkür ycimy ycimy Walkür ycimy ykodvegy 1852. xevtizedx 1855 július 1-én fejeződött be és 1854 júniusában kezdte meg a komponálást, melyet 1856 áprilisában xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx 1875 fejezett be és csak tizennégy év múlva, 1870. xevtizedx 1875 június xtalanevtizedx 1885 26-án került Münchenben ytelepulesy münchen ytelepulesy München yorszagy Németország ykodvegy színre a darab. A király és a mester tervei eleinte kicsinyességeken és a vezető bajor ynemzetisegy bajor ynemzetisegy bajor ynemzetisegy bajor ynemzetisegy ynemzetisegy bajor ynemzetisegy ykodvegy körök maradiságán törtek meg. A premiéren nagy volt a siker. Siegmundot yszerepy siegmund yszerepy Siegmund yszerepy siegmund yszerepy yszerepy Siegmund yszerepy ykodvegy és Sieglindet yszerepy sieglinde yszerepy Sieglinde yszerepy sieglinde yszerepy yszerepy Sieglinde yszerepy ykodvegy a Vogl-házaspár yszemelynevy vogl-házaspár yszemelynevy Vogl-házaspár yszemelynevy vogl-házaspár yszemelynevy yszemelynevy Vogl-házaspár yszemelynevy ykodvegy játszotta. A zenekart Wüllner yszemelynevy wüllner yszemelynevy Wüllner yszemelynevy wüllner yszemelynevy yszemelynevy Wüllner yszemelynevy ykodvegy dirigálta, de aki nem Wagnerrel yszemelynevy wagner yszemelynevy Wagner yszemelynevy wagner yszemelynevy yszemelynevy Wagner yszemelynevy ykodvegy tanulmányozta át a partiturát, mint Richter János yszemelynevy richter jános yszemelynevy Richter János yszemelynevy richter yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Richter yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy (l. ezt), s ezért sokszor tévedett a tempóban. Magyarország — ilyen nagyigényű művel szemben természetesen csakis Budapest, Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy — a „Walkür-nek ycimy walkür ycimy Walkür ycimy walkür ycimy ycimy Walkür ycimy ykodvegy először csak I. felvonását hallotta, a pesti Vigadó yintezmenyy pesti vigadó yintezmenyy pesti Vi yintezmenyy pesti yintezmenyy vigadó yintezmenyy yintezmenyy pesti yintezmenyy Vi yintezmenyy ykodvegy kis termében, jelmezek nélkül; Siegmund yszerepy siegmund yszerepy Siegmund yszerepy siegmund yszerepy yszerepy Siegmund yszerepy ykodvegy (tenor: Labatt), yszemelynevy labatt yszemelynevy Labatt yszemelynevy labatt yszemelynevy yszemelynevy Labatt yszemelynevy ykodvegy Sieglinde yszerepy sieglinde yszerepy Sieglinde yszerepy sieglinde yszerepy yszerepy Sieglinde yszerepy ykodvegy (a magyar Ehnn Berta, yszemelynevy ehnn berta yszemelynevy Ehnn Berta yszemelynevy ehnn yszemelynevy berta yszemelynevy yszemelynevy Ehnn yszemelynevy Berta yszemelynevy ykodvegy l. ezt), Hunding yszerepy hunding yszerepy Hunding yszerepy hunding yszerepy yszerepy Hunding yszerepy ykodvegy (gr. Andrássy Géza yszemelynevy gr. andrássy géza yszemelynevy gr. Andrássy Géza yszemelynevy gr. yszemelynevy andrássy yszemelynevy géza yszemelynevy yszemelynevy gr. yszemelynevy Andrássy yszemelynevy Géza yszemelynev apósa: Hablawetz, yszemelynevy hablawetz yszemelynevy Hablawetz yszemelynevy hablawetz yszemelynevy yszemelynevy Hablawetz yszemelynevy ykodvegy basszista), a bécsi udv. opera yintezmenyy bécsi udv. opera yintezmenyy bécsi ud yintezmenyy bécsi yintezmenyy udv. yintezmenyy opera yintezmenyy yintezmenyy bécsi yintezmenyy ud yintezmenyy ykodvegy elsőrangú énekművészei tolmácsolásában szólaltak meg, a zenekart nem kisebb művészek, mint Mottl Félix yszemelynevy mottl félix yszemelynevy Mottl Félix yszemelynevy mottl yszemelynevy félix yszemelynevy yszemelynevy Mottl yszemelynevy Félix yszemelynevy ykodvegy (a későbbi nagy Wagner-dirigens) yszemelynevy wagner yszemelynevy Wagner yszemelynevy wagner yszemelynevy yszemelynevy Wagner yszemelynevy ykodvegy és dr. Paumgartner János yszemelynevy dr. paumgartner jános yszemelynevy dr. Paumgartner János yszemelynevy dr. yszemelynevy paumgartner yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy dr. yszemelynevy Paumgartner yszemelynevy J 4 kezes zongorajátéka helyettesítette. A legmagasabbra fejlődött Wagner-zenéhez yszemelynevy wagner yszemelynevy Wagner yszemelynevy wagner yszemelynevy yszemelynevy Wagner yszemelynevy ykodvegy a közönség sokáig nem bírt fölemelkedni, (a „Nürnbergi mesterdalnokok ycimy nürnbergi mesterdalnokok ycimy Nürnbergi mesterdalnokok ycimy nürnbergi ycimy mesterdalnokok ycimy ycimy Nürnbergi ycimy mesterdalnokok ycimy ykodvegy még 1887 xevtizedx 1885 őszén is értetlen marad:) csak az erőskezű Mahler Gusztáv yszemelynevy mahler gusztáv yszemelynevy Mahler Gusztáv yszemelynevy mahler yszemelynevy gusztáv yszemelynevy yszemelynevy Mahler yszemelynevy Gusztáv yszemelynevy ykodvegy igazgató (utóbb a bécsi operának yintezmenyy bécsi opera yintezmenyy bécsi op yintezmenyy bécsi yintezmenyy opera yintezmenyy yintezmenyy bécsi yintezmenyy op yintezmenyy ykodvegy tíz éven át igazgatója, világhírű karnagy és zeneszerző) tudta a Nibelung - ciklus ycimy nibelung - ciklus ycimy Nibelung - ciklus ycimy nibelung ycimy - ycimy ciklus ycimy ycimy Nibelung ycimy - ycimy ciklus ycimy ykodvegy elejét magyar előadásban, a M. Kir. Operaházban yintezmenyy m. kir. operaház yintezmenyy M. Kir. yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Kir. yintezmenyy ykodvegy bemutatni s a siker lassú útján elindítani. A trilógia előjátéka a „Rajna kincse, ycimy rajna kincse ycimy Rajna kincse ycimy rajna ycimy kincse ycimy ycimy Rajna ycimy kincse ycimy ykodvegy 1889. január 26.-án ment; másnap következett a „Walkür ycimy walkür ycimy Walkür ycimy walkür ycimy ycimy Walkür ycimy ykodvegy a következő szereposztásban: Hunding yszerepy hunding yszerepy Hunding yszerepy hunding yszerepy yszerepy Hunding yszerepy ykodvegy — Szendrői; yszemelynevy szendrői yszemelynevy Szendrői yszemelynevy szendrői yszemelynevy yszemelynevy Szendrői yszemelynevy ykodvegy Siegmund yszerepy siegmund yszerepy Siegmund yszerepy siegmund yszerepy yszerepy Siegmund yszerepy ykodvegy — Broulik; yszemelynevy broulik yszemelynevy Broulik yszemelynevy broulik yszemelynevy yszemelynevy Broulik yszemelynevy ykodvegy Sieglinde yszerepy sieglinde yszerepy Sieglinde yszerepy sieglinde yszerepy yszerepy Sieglinde yszerepy ykodvegy — Maleczkyné; yszemelynevy maleczkyne yszemelynevy Maleczkyné yszemelynevy maleczkyne yszemelynevy yszemelynevy Maleczkyné yszemelynevy ykodvegy Brünnhilde yszerepy brünnhilde yszerepy Brünnhilde yszerepy brünnhilde yszerepy yszerepy Brünnhilde yszerepy ykodvegy — Szilágyi Arabella; yszemelynevy szilágyi arabella yszemelynevy Szilágyi Arabella yszemelynevy szilágyi yszemelynevy arabella yszemelynevy yszemelynevy Szilágyi yszemelynevy Arabella yszemelynevy ykodvegy Fricka yszerepy fricka yszerepy Fricka yszerepy fricka yszerepy yszerepy Fricka yszerepy ykodvegy — Fleiszig Mariska; yszemelynevy fleiszig mariska yszemelynevy Fleiszig Mariska yszemelynevy fleiszig yszemelynevy mariska yszemelynevy yszemelynevy Fleiszig yszemelynevy Mariska yszemelynevy ykodvegy Ortlinde yszerepy ortlinde yszerepy Ortlinde yszerepy ortlinde yszerepy yszerepy Ortlinde yszerepy ykodvegy — Csányiné; yszemelynevy csányine yszemelynevy Csányiné yszemelynevy csányine yszemelynevy yszemelynevy Csányiné yszemelynevy ykodvegy Helmwige yszerepy helmwige yszerepy Helmwige yszerepy helmwige yszerepy yszerepy Helmwige yszerepy ykodvegy — Györgyné; yszemelynevy györgyne yszemelynevy Györgyné yszemelynevy györgyne yszemelynevy yszemelynevy Györgyné yszemelynevy ykodvegy Waltraute yszerepy waltraute yszerepy Waltraute yszerepy waltraute yszerepy yszerepy Waltraute yszerepy ykodvegy — Kordin Mariska; yszemelynevy kordin mariska yszemelynevy Kordin Mariska yszemelynevy kordin yszemelynevy mariska yszemelynevy yszemelynevy Kordin yszemelynevy Mariska yszemelynevy ykodvegy Gerhilde yszerepy gerhilde yszerepy Gerhilde yszerepy gerhilde yszerepy yszerepy Gerhilde yszerepy ykodvegy — Neszveda Anna; yszemelynevy neszveda anna yszemelynevy Neszveda Anna yszemelynevy neszveda yszemelynevy anna yszemelynevy yszemelynevy Neszveda yszemelynevy Anna yszemelynevy ykodvegy Schwertleite yszerepy schwertleite yszerepy Schwertleite yszerepy schwertleite yszerepy yszerepy Schwertleite yszerepy ykodvegy — Irlbeck Borbála; yszemelynevy irlbeck borbála yszemelynevy Irlbeck Borbála yszemelynevy irlbeck yszemelynevy borbála yszemelynevy yszemelynevy Irlbeck yszemelynevy Borbála yszemelynevy ykodvegy Siegrune yszerepy siegrune yszerepy Siegrune yszerepy siegrune yszerepy yszerepy Siegrune yszerepy ykodvegy — Handel Berta; yszemelynevy handel berta yszemelynevy Handel Berta yszemelynevy handel yszemelynevy berta yszemelynevy yszemelynevy Handel yszemelynevy Berta yszemelynevy ykodvegy Grimgerde yszerepy grimgerde yszerepy Grimgerde yszerepy grimgerde yszerepy yszerepy Grimgerde yszerepy ykodvegy — Henszier Helén; yszemelynevy henszier helén yszemelynevy Henszier Helén yszemelynevy henszier yszemelynevy helén yszemelynevy yszemelynevy Henszier yszemelynevy Helén yszemelynevy ykodvegy Rossweisse yszerepy rossweisse yszerepy Rossweisse yszerepy rossweisse yszerepy yszerepy Rossweisse yszerepy ykodvegy — Eibenschütz Johanna. yszemelynevy eibenschütz johanna yszemelynevy Eibenschütz Johanna yszemelynevy eibenschütz yszemelynevy johanna yszemelynevy yszemelynevy Eibenschütz yszemelynevy Johanna yszemelynevy ykodvegy A darabot Csiky Gergely yszemelynevy csiky gergely yszemelynevy Csiky Gergely yszemelynevy csiky yszemelynevy gergely yszemelynevy yszemelynevy Csiky yszemelynevy Gergely yszemelynevy ykodvegy fordította, Alszeghy Kálmán yszemelynevy alszeghy kálmán yszemelynevy Alszeghy Kálmán yszemelynevy alszeghy yszemelynevy kálmán yszemelynevy yszemelynevy Alszeghy yszemelynevy Kálmán yszemelynevy ykodvegy rendezte és Mahler Gusztáv yszemelynevy mahler gusztáv yszemelynevy Mahler Gusztáv yszemelynevy mahler yszemelynevy gusztáv yszemelynevy yszemelynevy Mahler yszemelynevy Gusztáv yszemelynevy ykodvegy vezényelte. A zenekart erre az estére egy méterrel lesülyesztették. Wagner yszemelynevy wagner yszemelynevy Wagner yszemelynevy wagner yszemelynevy yszemelynevy Wagner yszemelynevy ykodvegy lyrájának ellenállhatatlan ereje a közönséget és a sajtót egyaránt rabul ejtette a pompás előadásban, mely Mahler Gusztáv yszemelynevy mahler gusztáv yszemelynevy Mahler Gusztáv yszemelynevy mahler yszemelynevy gusztáv yszemelynevy yszemelynevy Mahler yszemelynevy Gusztáv yszemelynevy ykodvegy hatalmas energiájának érdeme. Az út nyitva állott Siegfried és az Istenek alkonya ycimy siegfried és az istenek alkonya ycimy Siegfried és az Istenek alkonya ycimy siegfried ycimy és ycimy az ycimy istenek ycimy alkonya ycimy ycimy Siegfried ycimy és ycimy az ycimy Istenek ycimy al előtt. A tetralógia még bemutatásra váró két részét azonban már nem taníthatta be Mahler, yszemelynevy mahler yszemelynevy Mahler yszemelynevy mahler yszemelynevy yszemelynevy Mahler yszemelynevy ykodvegy mert közben személyi okokból megvált az Operaháztól. yintezmenyy operaház yintezmenyy Operaház yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy Operaház yintezmenyy ykodvegy Mahler Gusztáv yszemelynevy mahler gusztáv yszemelynevy Mahler Gusztáv yszemelynevy mahler yszemelynevy gusztáv yszemelynevy yszemelynevy Mahler yszemelynevy Gusztáv yszemelynevy ykodvegy egyike volt Wagner yszemelynevy wagner yszemelynevy Wagner yszemelynevy wagner yszemelynevy yszemelynevy Wagner yszemelynevy ykodvegy leglelkesebb híveinek, aki tervei előtt nem ismert akadályt, de a wagnerismust yszemelynevy wagner yszemelynevy wagner yszemelynevy wagner yszemelynevy yszemelynevy wagner yszemelynevy ykodvegy össze tudta egyeztetni a magyar nemzeti művészettel, és bár nyelvünk mindvégig idegen maradt számára, mégis magyar együttest és magyar dalszínházat akart teremteni. Számára a wagneri yszemelynevy wagner yszemelynevy wagner yszemelynevy wagner yszemelynevy yszemelynevy wagner yszemelynevy ykodvegy művészet nem öncél, hanem csak eszköz volt a hazai művészet tökéletesbítésére. Ezért méltányolták nálunk hasonlíthatatlanul melegebben a német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy Mahler yszemelynevy mahler yszemelynevy Mahler yszemelynevy mahler yszemelynevy yszemelynevy Mahler yszemelynevy ykodvegy működését, mint a magyar Richter János yszemelynevy richter jános yszemelynevy Richter János yszemelynevy richter yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Richter yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy szereplését. „A walkür ycimy a walkür ycimy A walkür ycimy a ycimy walkür ycimy ycimy A ycimy walkür ycimy ykodvegy a M. Kir. Operaházban yintezmenyy m. kir. operaház yintezmenyy M. Kir. yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Kir. yintezmenyy ykodvegy 40 év alatt körülbelül 160 előadást ért meg. Érdemesnek tartjuk fölemlíteni, hogy Wagner yszemelynevy wagner yszemelynevy Wagner yszemelynevy wagner yszemelynevy yszemelynevy Wagner yszemelynevy ykodvegy „legnémetebb zenéje a germán faj ősi ellenfelének, a franciának ynemzetisegy francia ynemzetisegy franciá ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy franciá ynemzetisegy ykodvegy szövegével először nem Franciaországban, ytelepulesy franciaország ytelepulesy Franciaország yorszagy Franciaország ykodvegy hanem Belgiumban, ytelepulesy belgium ytelepulesy Belgium yorszagy Belgium ykodvegy a brüsszeli Théatre de la Monnaie yintezmenyy brüsszeli théatre de la monnaie yintezmenyy brüsszel yintezmenyy brüsszeli yintezmenyy théatre yintezmenyy de yintezmenyy la yintezmenyy monnaie yintezmenyy yintezmenyy brüsszel yintezmeny színpadán szólalt meg: itt „A walkür ycimy a walkür ycimy A walkür ycimy a ycimy walkür ycimy ycimy A ycimy walkür ycimy ykodvegy bemutatója 1887. márc xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 9.-én történt meg. A párizsi nagy opera yintezmenyy párizsi nagy opera yintezmenyy párizsi yintezmenyy párizsi yintezmenyy nagy yintezmenyy opera yintezmenyy yintezmenyy párizsi yintezmenyy ykodvegy sok évvel később követte, máig változatlanul legnagyobb sikerrel. (Kereszty István.) yszemelynevy kereszty istván yszemelynevy Kereszty István yszemelynevy kereszty yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Kereszty yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy kereszty istván szin_IV.0578.pdf IV

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Walkür - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

MUCIM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0578.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0578.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/32/32135.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Walkür

Szócikk: Walkür az északi mithologiában körülbelül a görög amazon fogalmának felel meg: harcos nő, csakhogy a skandinávoknál a walkürök fél-istennők, a túlvilágról érintkeznek az emberrel s a maguk örök fényes csarnokába, a Walhallába viszik a dicsőségesen elesett hős lelkét. Az operaszínpadon is sisakosan, mellvértben, paizzsal és dárdával s lóháton (l. Walkür-lovak) jelennek meg. „A walkür, Wagner Richard zenésdrámája, „A Nibelung gyűrűje c. trilógiának (A Rajna kincse előjáték utáni) első része, 3 felvonásban; „a világ legszebb zenéje, mint egy szigorú zene-esztétikusunk írta, mindenesetre a legdallamosabb része a rendkívül drámai erejű ciklusnak. Tervét már 1848-ban készítette el a mester és november 28.-án a később többször átdolgozott operakölteményt „Siegfried haláláról baráti körben felolvashatta. A „Walkür-költemény 1852. július 1-én fejeződött be és 1854 júniusában kezdte meg a komponálást, melyet 1856 áprilisában fejezett be és csak tizennégy év múlva, 1870. június 26-án került Münchenben színre a darab. A király és a mester tervei eleinte kicsinyességeken és a vezető bajor körök maradiságán törtek meg. A premiéren nagy volt a siker. Siegmundot és Sieglindet a Vogl-házaspár játszotta. A zenekart Wüllner dirigálta, de aki nem Wagnerrel tanulmányozta át a partiturát, mint Richter János (l. ezt), s ezért sokszor tévedett a tempóban. Magyarország — ilyen nagyigényű művel szemben természetesen csakis Budapest, — a „Walkür-nek először csak I. felvonását hallotta, a pesti Vigadó kis termében, jelmezek nélkül; Siegmund (tenor: Labatt), Sieglinde (a magyar Ehnn Berta, l. ezt), Hunding (gr. Andrássy Géza apósa: Hablawetz, basszista), a bécsi udv. opera elsőrangú énekművészei tolmácsolásában szólaltak meg, a zenekart nem kisebb művészek, mint Mottl Félix (a későbbi nagy Wagner-dirigens) és dr. Paumgartner János 4 kezes zongorajátéka helyettesítette. A legmagasabbra fejlődött Wagner-zenéhez a közönség sokáig nem bírt fölemelkedni, (a „Nürnbergi mesterdalnokok még 1887 őszén is értetlen marad:) csak az erőskezű Mahler Gusztáv igazgató (utóbb a bécsi operának tíz éven át igazgatója, világhírű karnagy és zeneszerző) tudta a Nibelung - ciklus elejét magyar előadásban, a M. Kir. Operaházban bemutatni s a siker lassú útján elindítani. A trilógia előjátéka a „Rajna kincse, 1889. január 26.-án ment; másnap következett a „Walkür a következő szereposztásban: Hunding — Szendrői; Siegmund — Broulik; Sieglinde — Maleczkyné; Brünnhilde — Szilágyi Arabella; Fricka — Fleiszig Mariska; Ortlinde — Csányiné; Helmwige — Györgyné; Waltraute — Kordin Mariska; Gerhilde — Neszveda Anna; Schwertleite — Irlbeck Borbála; Siegrune — Handel Berta; Grimgerde — Henszier Helén; Rossweisse — Eibenschütz Johanna. A darabot Csiky Gergely fordította, Alszeghy Kálmán rendezte és Mahler Gusztáv vezényelte. A zenekart erre az estére egy méterrel lesülyesztették. Wagner lyrájának ellenállhatatlan ereje a közönséget és a sajtót egyaránt rabul ejtette a pompás előadásban, mely Mahler Gusztáv hatalmas energiájának érdeme. Az út nyitva állott Siegfried és az Istenek alkonya előtt. A tetralógia még bemutatásra váró két részét azonban már nem taníthatta be Mahler, mert közben személyi okokból megvált az Operaháztól. Mahler Gusztáv egyike volt Wagner leglelkesebb híveinek, aki tervei előtt nem ismert akadályt, de a wagnerismust össze tudta egyeztetni a magyar nemzeti művészettel, és bár nyelvünk mindvégig idegen maradt számára, mégis magyar együttest és magyar dalszínházat akart teremteni. Számára a wagneri művészet nem öncél, hanem csak eszköz volt a hazai művészet tökéletesbítésére. Ezért méltányolták nálunk hasonlíthatatlanul melegebben a német Mahler működését, mint a magyar Richter János szereplését. „A walkür a M. Kir. Operaházban 40 év alatt körülbelül 160 előadást ért meg. Érdemesnek tartjuk fölemlíteni, hogy Wagner „legnémetebb zenéje a germán faj ősi ellenfelének, a franciának szövegével először nem Franciaországban, hanem Belgiumban, a brüsszeli Théatre de la Monnaie színpadán szólalt meg: itt „A walkür bemutatója 1887. márc 9.-én történt meg. A párizsi nagy opera sok évvel később követte, máig változatlanul legnagyobb sikerrel. (Kereszty István.) szin_IV.0578.pdf IV