Címszó: Walkür - Magyar Színművészeti Lexikon
(1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
MUCIM
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0578.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0578.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/32/32135.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Walkür
Szócikk: Walkür az északi mithologiában körülbelül
a görög (nemzetiség)
(információ)
amazon fogalmának felel meg: harcos nő, csakhogy
a skandinávoknál a walkürök fél-istennők, a túlvilágról érintkeznek az emberrel
s a maguk örök fényes csarnokába, a Walhallába viszik a dicsőségesen elesett hős
lelkét. Az operaszínpadon is sisakosan, mellvértben, paizzsal és dárdával s lóháton
(l. Walkür-lovak) jelennek meg. „A walkür, Wagner Richard (személy) (információ)
zenésdrámája, „A Nibelung gyűrűje (cím) c. trilógiának
(A Rajna kincse (cím)
előjáték utáni) első része, 3 felvonásban; „a világ legszebb zenéje, mint egy szigorú
zene-esztétikusunk írta, mindenesetre a legdallamosabb része a rendkívül drámai
erejű ciklusnak. Tervét már 1848-ban (időpont) készítette
el a mester és november 28.-án a később többször átdolgozott operakölteményt „Siegfried
haláláról baráti körben felolvashatta. A „Walkür-költemény (cím) (információ)
1852. (időpont) július
1-én fejeződött be és 1854 (időpont) júniusában
kezdte meg a komponálást, melyet 1856 (időpont) áprilisában
fejezett be és csak tizennégy év múlva, 1870. (időpont) június
26-án került Münchenben (ország) színre
a darab. A király és a mester tervei eleinte kicsinyességeken és a vezető bajor
(nemzetiség)
(információ)
körök maradiságán törtek meg. A premiéren
nagy volt a siker. Siegmundot (szerep) és
Sieglindet (szerep)
a Vogl-házaspár (személy) játszotta.
A zenekart Wüllner (személy) dirigálta,
de aki nem Wagnerrel (személy) (információ)
tanulmányozta át a partiturát, mint Richter
János (személy)
(információ)
(l. ezt), s ezért sokszor tévedett a tempóban.
Magyarország — ilyen nagyigényű művel szemben természetesen csakis Budapest, (Budapest)
— a „Walkür-nek (cím)
(információ)
először csak I. felvonását hallotta, a pesti
Vigadó (intézmény)
(információ)
kis termében, jelmezek nélkül; Siegmund (szerep) (tenor:
Labatt), (személy)
Sieglinde (szerep)
(a magyar Ehnn Berta, (személy) l.
ezt), Hunding (szerep)
(gr. Andrássy Géza (személy) apósa:
Hablawetz, (személy)
basszista), a bécsi udv. opera (intézmény)
(információ)
elsőrangú énekművészei tolmácsolásában szólaltak
meg, a zenekart nem kisebb művészek, mint Mottl Félix (személy) (a
későbbi nagy Wagner-dirigens) (személy) (információ)
és dr. Paumgartner János (személy) 4
kezes zongorajátéka helyettesítette. A legmagasabbra fejlődött Wagner-zenéhez (személy) (információ)
a közönség sokáig nem bírt fölemelkedni,
(a „Nürnbergi mesterdalnokok (cím) (információ)
még 1887 (időpont) őszén
is értetlen marad:) csak az erőskezű Mahler Gusztáv (személy) (információ)
igazgató (utóbb a bécsi operának (intézmény)
(információ)
tíz éven át igazgatója, világhírű karnagy
és zeneszerző) tudta a Nibelung - ciklus (cím) (információ)
elejét magyar előadásban, a M. Kir. Operaházban
(intézmény)
bemutatni s a siker lassú útján elindítani. A trilógia előjátéka a „Rajna kincse,
(cím) (információ)
1889. (időpont) január
26.-án ment; másnap következett a „Walkür (cím) (információ)
a következő szereposztásban: Hunding (szerep) — Szendrői;
(személy)
(információ)
Siegmund (szerep) — Broulik;
(személy)
(információ)
Sieglinde (szerep) — Maleczkyné;
(személy)
Brünnhilde (szerep)
— Szilágyi Arabella; (személy) (információ)
Fricka (szerep) — Fleiszig
Mariska; (személy)
(információ)
Ortlinde (szerep) — Csányiné;
(személy)
Helmwige (szerep)
— Györgyné; (személy)
(információ)
Waltraute (szerep) — Kordin
Mariska; (személy)
(információ)
Gerhilde (szerep) — Neszveda
Anna; (személy)
(információ)
Schwertleite (szerep) — Irlbeck
Borbála; (személy)
Siegrune (szerep)
— Handel Berta; (személy) Grimgerde
(szerep)
— Henszier Helén; (személy) Rossweisse
(szerep)
— Eibenschütz Johanna. (személy) (információ)
A darabot Csiky Gergely (személy) (információ)
fordította, Alszeghy Kálmán (személy) (információ)
rendezte és Mahler Gusztáv (személy) (információ)
vezényelte. A zenekart erre az estére egy
méterrel lesülyesztették. Wagner (személy) (információ)
lyrájának ellenállhatatlan ereje a közönséget
és a sajtót egyaránt rabul ejtette a pompás előadásban, mely Mahler Gusztáv (személy) (információ)
hatalmas energiájának érdeme. Az út nyitva
állott Siegfried és az Istenek alkonya (cím) (információ)
előtt. A tetralógia még bemutatásra váró
két részét azonban már nem taníthatta be Mahler, (személy) (információ)
mert közben személyi okokból megvált az Operaháztól.
(intézmény)
(információ)
Mahler Gusztáv (személy) (információ)
egyike volt Wagner (személy) (információ)
leglelkesebb híveinek, aki tervei előtt nem
ismert akadályt, de a wagnerismust (személy) (információ)
össze tudta egyeztetni a magyar nemzeti művészettel,
és bár nyelvünk mindvégig idegen maradt számára, mégis magyar együttest és magyar
dalszínházat akart teremteni. Számára a wagneri (személy) (információ)
művészet nem öncél, hanem csak eszköz volt
a hazai művészet tökéletesbítésére. Ezért méltányolták nálunk hasonlíthatatlanul
melegebben a német (nemzetiség)
(információ)
Mahler (személy) (információ)
működését, mint a magyar Richter János (személy) (információ)
szereplését. „A walkür (cím) a M. Kir.
Operaházban (intézmény)
40 év alatt körülbelül 160 előadást ért meg. Érdemesnek tartjuk fölemlíteni, hogy
Wagner (személy)
(információ)
„legnémetebb zenéje a germán faj ősi ellenfelének,
a franciának (nemzetiség)
(információ)
szövegével először nem Franciaországban,
(ország)
hanem Belgiumban, (ország) a brüsszeli
Théatre de la Monnaie (intézmény)
színpadán szólalt meg: itt „A walkür (cím) bemutatója
1887. (időpont)
márc 9.-én történt meg. A párizsi nagy opera (intézmény)
(információ)
sok évvel később követte, máig változatlanul
legnagyobb sikerrel. (Kereszty István.) (személy) (információ)
szin_IV.0578.pdf IV
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Walkür címszóvég 32135 Szócikk: Walkür az
északi mithologiában körülbelül a görög ynemzetisegy görög ynemzetisegy görög ynemzetisegy
görög ynemzetisegy ynemzetisegy görög ynemzetisegy ykodvegy amazon fogalmának felel
meg: harcos nő, csakhogy a skandinávoknál a walkürök fél-istennők, a túlvilágról
érintkeznek az emberrel s a maguk örök fényes csarnokába, a Walhallába viszik a
dicsőségesen elesett hős lelkét. Az operaszínpadon is sisakosan, mellvértben, paizzsal
és dárdával s lóháton (l. Walkür-lovak) jelennek meg. „A walkür, Wagner Richard
yszemelynevy wagner richard yszemelynevy Wagner Richard yszemelynevy wagner
yszemelynevy richard yszemelynevy yszemelynevy Wagner yszemelynevy Richard
yszemelynevy ykodvegy zenésdrámája, „A Nibelung gyűrűje ycimy a nibelung gyűrűje
ycimy A Nibelung gyűrűje ycimy a ycimy nibelung ycimy gyűrűje ycimy ycimy A
ycimy Nibelung ycimy gyűrűje ycimy ykodvegy c. trilógiának (A Rajna kincse ycimy
a rajna kincse ycimy A Rajna kincse ycimy a ycimy rajna ycimy kincse ycimy
ycimy A ycimy Rajna ycimy kincse ycimy ykodvegy előjáték utáni) első része, 3 felvonásban;
„a világ legszebb zenéje, mint egy szigorú zene-esztétikusunk írta, mindenesetre
a legdallamosabb része a rendkívül drámai erejű ciklusnak. Tervét már 1848-ban készítette
xtalanevtizedx 1855 el a mester és november 28.-án a később többször átdolgozott
operakölteményt „Siegfried haláláról baráti körben felolvashatta. A „Walkür-költemény
ycimy walkür ycimy Walkür ycimy walkür ycimy ycimy Walkür ycimy ykodvegy 1852. xevtizedx
1855 július 1-én fejeződött be és 1854 júniusában kezdte meg a komponálást, melyet
1856 áprilisában xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx 1875 fejezett be és csak tizennégy
év múlva, 1870. xevtizedx 1875 június xtalanevtizedx 1885 26-án került Münchenben
ytelepulesy münchen ytelepulesy München yorszagy Németország ykodvegy színre a darab.
A király és a mester tervei eleinte kicsinyességeken és a vezető bajor ynemzetisegy
bajor ynemzetisegy bajor ynemzetisegy bajor ynemzetisegy ynemzetisegy bajor
ynemzetisegy ykodvegy körök maradiságán törtek meg. A premiéren nagy volt a siker.
Siegmundot yszerepy siegmund yszerepy Siegmund yszerepy siegmund yszerepy
yszerepy Siegmund yszerepy ykodvegy és Sieglindet yszerepy sieglinde yszerepy
Sieglinde yszerepy sieglinde yszerepy yszerepy Sieglinde yszerepy ykodvegy a Vogl-házaspár
yszemelynevy vogl-házaspár yszemelynevy Vogl-házaspár yszemelynevy
vogl-házaspár yszemelynevy yszemelynevy Vogl-házaspár yszemelynevy ykodvegy játszotta.
A zenekart Wüllner yszemelynevy wüllner yszemelynevy Wüllner yszemelynevy
wüllner yszemelynevy yszemelynevy Wüllner yszemelynevy ykodvegy dirigálta, de aki
nem Wagnerrel yszemelynevy wagner yszemelynevy Wagner yszemelynevy wagner
yszemelynevy yszemelynevy Wagner yszemelynevy ykodvegy tanulmányozta át a partiturát,
mint Richter János yszemelynevy richter jános yszemelynevy Richter János
yszemelynevy richter yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Richter
yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy (l. ezt), s ezért sokszor tévedett a tempóban.
Magyarország — ilyen nagyigényű művel szemben természetesen csakis Budapest, Budapest
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy — a „Walkür-nek ycimy
walkür ycimy Walkür ycimy walkür ycimy ycimy Walkür ycimy ykodvegy először csak
I. felvonását hallotta, a pesti Vigadó yintezmenyy pesti vigadó yintezmenyy
pesti Vi yintezmenyy pesti yintezmenyy vigadó yintezmenyy yintezmenyy pesti
yintezmenyy Vi yintezmenyy ykodvegy kis termében, jelmezek nélkül; Siegmund yszerepy
siegmund yszerepy Siegmund yszerepy siegmund yszerepy yszerepy Siegmund
yszerepy ykodvegy (tenor: Labatt), yszemelynevy labatt yszemelynevy Labatt
yszemelynevy labatt yszemelynevy yszemelynevy Labatt yszemelynevy ykodvegy Sieglinde
yszerepy sieglinde yszerepy Sieglinde yszerepy sieglinde yszerepy yszerepy
Sieglinde yszerepy ykodvegy (a magyar Ehnn Berta, yszemelynevy ehnn berta
yszemelynevy Ehnn Berta yszemelynevy ehnn yszemelynevy berta yszemelynevy
yszemelynevy Ehnn yszemelynevy Berta yszemelynevy ykodvegy l. ezt), Hunding yszerepy
hunding yszerepy Hunding yszerepy hunding yszerepy yszerepy Hunding yszerepy
ykodvegy (gr. Andrássy Géza yszemelynevy gr. andrássy géza yszemelynevy gr.
Andrássy Géza yszemelynevy gr. yszemelynevy andrássy yszemelynevy géza
yszemelynevy yszemelynevy gr. yszemelynevy Andrássy yszemelynevy Géza
yszemelynev apósa: Hablawetz, yszemelynevy hablawetz yszemelynevy Hablawetz
yszemelynevy hablawetz yszemelynevy yszemelynevy Hablawetz yszemelynevy
ykodvegy basszista), a bécsi udv. opera yintezmenyy bécsi udv. opera
yintezmenyy bécsi ud yintezmenyy bécsi yintezmenyy udv. yintezmenyy opera
yintezmenyy yintezmenyy bécsi yintezmenyy ud yintezmenyy ykodvegy elsőrangú énekművészei
tolmácsolásában szólaltak meg, a zenekart nem kisebb művészek, mint Mottl Félix
yszemelynevy mottl félix yszemelynevy Mottl Félix yszemelynevy mottl
yszemelynevy félix yszemelynevy yszemelynevy Mottl yszemelynevy Félix yszemelynevy
ykodvegy (a későbbi nagy Wagner-dirigens) yszemelynevy wagner yszemelynevy
Wagner yszemelynevy wagner yszemelynevy yszemelynevy Wagner yszemelynevy
ykodvegy és dr. Paumgartner János yszemelynevy dr. paumgartner jános
yszemelynevy dr. Paumgartner János yszemelynevy dr. yszemelynevy paumgartner
yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy dr. yszemelynevy Paumgartner
yszemelynevy J 4 kezes zongorajátéka helyettesítette. A legmagasabbra fejlődött
Wagner-zenéhez yszemelynevy wagner yszemelynevy Wagner yszemelynevy wagner yszemelynevy
yszemelynevy Wagner yszemelynevy ykodvegy a közönség sokáig nem bírt fölemelkedni,
(a „Nürnbergi mesterdalnokok ycimy nürnbergi mesterdalnokok ycimy Nürnbergi mesterdalnokok
ycimy nürnbergi ycimy mesterdalnokok ycimy ycimy Nürnbergi ycimy mesterdalnokok
ycimy ykodvegy még 1887 xevtizedx 1885 őszén is értetlen marad:) csak az erőskezű
Mahler Gusztáv yszemelynevy mahler gusztáv yszemelynevy Mahler Gusztáv
yszemelynevy mahler yszemelynevy gusztáv yszemelynevy yszemelynevy Mahler
yszemelynevy Gusztáv yszemelynevy ykodvegy igazgató (utóbb a bécsi operának yintezmenyy
bécsi opera yintezmenyy bécsi op yintezmenyy bécsi yintezmenyy opera yintezmenyy
yintezmenyy bécsi yintezmenyy op yintezmenyy ykodvegy tíz éven át igazgatója, világhírű
karnagy és zeneszerző) tudta a Nibelung - ciklus ycimy nibelung - ciklus ycimy
Nibelung - ciklus ycimy nibelung ycimy - ycimy ciklus ycimy ycimy Nibelung
ycimy - ycimy ciklus ycimy ykodvegy elejét magyar előadásban, a M. Kir. Operaházban
yintezmenyy m. kir. operaház yintezmenyy M. Kir. yintezmenyy m. yintezmenyy
kir. yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Kir.
yintezmenyy ykodvegy bemutatni s a siker lassú útján elindítani. A trilógia előjátéka
a „Rajna kincse, ycimy rajna kincse ycimy Rajna kincse ycimy rajna ycimy kincse
ycimy ycimy Rajna ycimy kincse ycimy ykodvegy 1889. január 26.-án ment; másnap következett
a „Walkür ycimy walkür ycimy Walkür ycimy walkür ycimy ycimy Walkür ycimy
ykodvegy a következő szereposztásban: Hunding yszerepy hunding yszerepy Hunding
yszerepy hunding yszerepy yszerepy Hunding yszerepy ykodvegy — Szendrői; yszemelynevy
szendrői yszemelynevy Szendrői yszemelynevy szendrői yszemelynevy yszemelynevy
Szendrői yszemelynevy ykodvegy Siegmund yszerepy siegmund yszerepy Siegmund
yszerepy siegmund yszerepy yszerepy Siegmund yszerepy ykodvegy — Broulik; yszemelynevy
broulik yszemelynevy Broulik yszemelynevy broulik yszemelynevy yszemelynevy
Broulik yszemelynevy ykodvegy Sieglinde yszerepy sieglinde yszerepy Sieglinde
yszerepy sieglinde yszerepy yszerepy Sieglinde yszerepy ykodvegy — Maleczkyné; yszemelynevy
maleczkyne yszemelynevy Maleczkyné yszemelynevy maleczkyne yszemelynevy
yszemelynevy Maleczkyné yszemelynevy ykodvegy Brünnhilde yszerepy brünnhilde
yszerepy Brünnhilde yszerepy brünnhilde yszerepy yszerepy Brünnhilde yszerepy
ykodvegy — Szilágyi Arabella; yszemelynevy szilágyi arabella yszemelynevy
Szilágyi Arabella yszemelynevy szilágyi yszemelynevy arabella yszemelynevy
yszemelynevy Szilágyi yszemelynevy Arabella yszemelynevy ykodvegy Fricka yszerepy
fricka yszerepy Fricka yszerepy fricka yszerepy yszerepy Fricka yszerepy ykodvegy
— Fleiszig Mariska; yszemelynevy fleiszig mariska yszemelynevy Fleiszig Mariska
yszemelynevy fleiszig yszemelynevy mariska yszemelynevy yszemelynevy Fleiszig
yszemelynevy Mariska yszemelynevy ykodvegy Ortlinde yszerepy ortlinde yszerepy
Ortlinde yszerepy ortlinde yszerepy yszerepy Ortlinde yszerepy ykodvegy — Csányiné;
yszemelynevy csányine yszemelynevy Csányiné yszemelynevy csányine yszemelynevy
yszemelynevy Csányiné yszemelynevy ykodvegy Helmwige yszerepy helmwige yszerepy
Helmwige yszerepy helmwige yszerepy yszerepy Helmwige yszerepy ykodvegy — Györgyné;
yszemelynevy györgyne yszemelynevy Györgyné yszemelynevy györgyne yszemelynevy
yszemelynevy Györgyné yszemelynevy ykodvegy Waltraute yszerepy waltraute
yszerepy Waltraute yszerepy waltraute yszerepy yszerepy Waltraute yszerepy
ykodvegy — Kordin Mariska; yszemelynevy kordin mariska yszemelynevy Kordin Mariska
yszemelynevy kordin yszemelynevy mariska yszemelynevy yszemelynevy Kordin
yszemelynevy Mariska yszemelynevy ykodvegy Gerhilde yszerepy gerhilde yszerepy
Gerhilde yszerepy gerhilde yszerepy yszerepy Gerhilde yszerepy ykodvegy — Neszveda
Anna; yszemelynevy neszveda anna yszemelynevy Neszveda Anna yszemelynevy
neszveda yszemelynevy anna yszemelynevy yszemelynevy Neszveda yszemelynevy Anna
yszemelynevy ykodvegy Schwertleite yszerepy schwertleite yszerepy Schwertleite
yszerepy schwertleite yszerepy yszerepy Schwertleite yszerepy ykodvegy — Irlbeck
Borbála; yszemelynevy irlbeck borbála yszemelynevy Irlbeck Borbála yszemelynevy
irlbeck yszemelynevy borbála yszemelynevy yszemelynevy Irlbeck yszemelynevy
Borbála yszemelynevy ykodvegy Siegrune yszerepy siegrune yszerepy Siegrune
yszerepy siegrune yszerepy yszerepy Siegrune yszerepy ykodvegy — Handel Berta; yszemelynevy
handel berta yszemelynevy Handel Berta yszemelynevy handel yszemelynevy berta
yszemelynevy yszemelynevy Handel yszemelynevy Berta yszemelynevy ykodvegy Grimgerde
yszerepy grimgerde yszerepy Grimgerde yszerepy grimgerde yszerepy yszerepy
Grimgerde yszerepy ykodvegy — Henszier Helén; yszemelynevy henszier helén
yszemelynevy Henszier Helén yszemelynevy henszier yszemelynevy helén
yszemelynevy yszemelynevy Henszier yszemelynevy Helén yszemelynevy ykodvegy Rossweisse
yszerepy rossweisse yszerepy Rossweisse yszerepy rossweisse yszerepy yszerepy
Rossweisse yszerepy ykodvegy — Eibenschütz Johanna. yszemelynevy eibenschütz
johanna yszemelynevy Eibenschütz Johanna yszemelynevy eibenschütz yszemelynevy
johanna yszemelynevy yszemelynevy Eibenschütz yszemelynevy Johanna yszemelynevy
ykodvegy A darabot Csiky Gergely yszemelynevy csiky gergely yszemelynevy Csiky
Gergely yszemelynevy csiky yszemelynevy gergely yszemelynevy yszemelynevy Csiky
yszemelynevy Gergely yszemelynevy ykodvegy fordította, Alszeghy Kálmán yszemelynevy
alszeghy kálmán yszemelynevy Alszeghy Kálmán yszemelynevy alszeghy yszemelynevy
kálmán yszemelynevy yszemelynevy Alszeghy yszemelynevy Kálmán yszemelynevy
ykodvegy rendezte és Mahler Gusztáv yszemelynevy mahler gusztáv yszemelynevy
Mahler Gusztáv yszemelynevy mahler yszemelynevy gusztáv yszemelynevy
yszemelynevy Mahler yszemelynevy Gusztáv yszemelynevy ykodvegy vezényelte. A zenekart
erre az estére egy méterrel lesülyesztették. Wagner yszemelynevy wagner
yszemelynevy Wagner yszemelynevy wagner yszemelynevy yszemelynevy Wagner
yszemelynevy ykodvegy lyrájának ellenállhatatlan ereje a közönséget és a sajtót
egyaránt rabul ejtette a pompás előadásban, mely Mahler Gusztáv yszemelynevy
mahler gusztáv yszemelynevy Mahler Gusztáv yszemelynevy mahler yszemelynevy
gusztáv yszemelynevy yszemelynevy Mahler yszemelynevy Gusztáv yszemelynevy
ykodvegy hatalmas energiájának érdeme. Az út nyitva állott Siegfried és az Istenek
alkonya ycimy siegfried és az istenek alkonya ycimy Siegfried és az Istenek
alkonya ycimy siegfried ycimy és ycimy az ycimy istenek ycimy alkonya ycimy
ycimy Siegfried ycimy és ycimy az ycimy Istenek ycimy al előtt. A tetralógia még
bemutatásra váró két részét azonban már nem taníthatta be Mahler, yszemelynevy
mahler yszemelynevy Mahler yszemelynevy mahler yszemelynevy yszemelynevy Mahler
yszemelynevy ykodvegy mert közben személyi okokból megvált az Operaháztól. yintezmenyy
operaház yintezmenyy Operaház yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy
Operaház yintezmenyy ykodvegy Mahler Gusztáv yszemelynevy mahler gusztáv
yszemelynevy Mahler Gusztáv yszemelynevy mahler yszemelynevy gusztáv
yszemelynevy yszemelynevy Mahler yszemelynevy Gusztáv yszemelynevy ykodvegy egyike
volt Wagner yszemelynevy wagner yszemelynevy Wagner yszemelynevy wagner yszemelynevy
yszemelynevy Wagner yszemelynevy ykodvegy leglelkesebb híveinek, aki tervei előtt
nem ismert akadályt, de a wagnerismust yszemelynevy wagner yszemelynevy wagner
yszemelynevy wagner yszemelynevy yszemelynevy wagner yszemelynevy ykodvegy össze
tudta egyeztetni a magyar nemzeti művészettel, és bár nyelvünk mindvégig idegen
maradt számára, mégis magyar együttest és magyar dalszínházat akart teremteni. Számára
a wagneri yszemelynevy wagner yszemelynevy wagner yszemelynevy wagner
yszemelynevy yszemelynevy wagner yszemelynevy ykodvegy művészet nem öncél, hanem
csak eszköz volt a hazai művészet tökéletesbítésére. Ezért méltányolták nálunk hasonlíthatatlanul
melegebben a német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német
ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy Mahler yszemelynevy
mahler yszemelynevy Mahler yszemelynevy mahler yszemelynevy yszemelynevy Mahler
yszemelynevy ykodvegy működését, mint a magyar Richter János yszemelynevy
richter jános yszemelynevy Richter János yszemelynevy richter yszemelynevy
jános yszemelynevy yszemelynevy Richter yszemelynevy János yszemelynevy
ykodvegy szereplését. „A walkür ycimy a walkür ycimy A walkür ycimy a ycimy
walkür ycimy ycimy A ycimy walkür ycimy ykodvegy a M. Kir. Operaházban yintezmenyy
m. kir. operaház yintezmenyy M. Kir. yintezmenyy m. yintezmenyy kir.
yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Kir. yintezmenyy
ykodvegy 40 év alatt körülbelül 160 előadást ért meg. Érdemesnek tartjuk fölemlíteni,
hogy Wagner yszemelynevy wagner yszemelynevy Wagner yszemelynevy wagner
yszemelynevy yszemelynevy Wagner yszemelynevy ykodvegy „legnémetebb zenéje a germán
faj ősi ellenfelének, a franciának ynemzetisegy francia ynemzetisegy franciá
ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy franciá ynemzetisegy ykodvegy szövegével
először nem Franciaországban, ytelepulesy franciaország ytelepulesy
Franciaország yorszagy Franciaország ykodvegy hanem Belgiumban, ytelepulesy
belgium ytelepulesy Belgium yorszagy Belgium ykodvegy a brüsszeli Théatre de la
Monnaie yintezmenyy brüsszeli théatre de la monnaie yintezmenyy brüsszel
yintezmenyy brüsszeli yintezmenyy théatre yintezmenyy de yintezmenyy la
yintezmenyy monnaie yintezmenyy yintezmenyy brüsszel yintezmeny színpadán szólalt
meg: itt „A walkür ycimy a walkür ycimy A walkür ycimy a ycimy walkür ycimy
ycimy A ycimy walkür ycimy ykodvegy bemutatója 1887. márc xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx
1905 9.-én történt meg. A párizsi nagy opera yintezmenyy párizsi nagy opera
yintezmenyy párizsi yintezmenyy párizsi yintezmenyy nagy yintezmenyy opera yintezmenyy
yintezmenyy párizsi yintezmenyy ykodvegy sok évvel később követte, máig változatlanul
legnagyobb sikerrel. (Kereszty István.) yszemelynevy kereszty istván
yszemelynevy Kereszty István yszemelynevy kereszty yszemelynevy istván
yszemelynevy yszemelynevy Kereszty yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy
kereszty istván szin_IV.0578.pdf IV
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Walkür - Magyar Színművészeti Lexikon
(1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
MUCIM
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0578.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0578.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/32/32135.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Walkür
Szócikk: Walkür az északi mithologiában körülbelül
a görög amazon fogalmának felel meg: harcos nő, csakhogy a skandinávoknál a walkürök
fél-istennők, a túlvilágról érintkeznek az emberrel s a maguk örök fényes csarnokába,
a Walhallába viszik a dicsőségesen elesett hős lelkét. Az operaszínpadon is sisakosan,
mellvértben, paizzsal és dárdával s lóháton (l. Walkür-lovak) jelennek meg. „A walkür,
Wagner Richard zenésdrámája, „A Nibelung gyűrűje c. trilógiának (A Rajna kincse
előjáték utáni) első része, 3 felvonásban; „a világ legszebb zenéje, mint egy szigorú
zene-esztétikusunk írta, mindenesetre a legdallamosabb része a rendkívül drámai
erejű ciklusnak. Tervét már 1848-ban készítette el a mester és november 28.-án a
később többször átdolgozott operakölteményt „Siegfried haláláról baráti körben felolvashatta.
A „Walkür-költemény 1852. július 1-én fejeződött be és 1854 júniusában kezdte meg
a komponálást, melyet 1856 áprilisában fejezett be és csak tizennégy év múlva, 1870.
június 26-án került Münchenben színre a darab. A király és a mester tervei eleinte
kicsinyességeken és a vezető bajor körök maradiságán törtek meg. A premiéren nagy
volt a siker. Siegmundot és Sieglindet a Vogl-házaspár játszotta. A zenekart Wüllner
dirigálta, de aki nem Wagnerrel tanulmányozta át a partiturát, mint Richter János
(l. ezt), s ezért sokszor tévedett a tempóban. Magyarország — ilyen nagyigényű művel
szemben természetesen csakis Budapest, — a „Walkür-nek először csak I. felvonását
hallotta, a pesti Vigadó kis termében, jelmezek nélkül; Siegmund (tenor: Labatt),
Sieglinde (a magyar Ehnn Berta, l. ezt), Hunding (gr. Andrássy Géza apósa: Hablawetz,
basszista), a bécsi udv. opera elsőrangú énekművészei tolmácsolásában szólaltak
meg, a zenekart nem kisebb művészek, mint Mottl Félix (a későbbi nagy Wagner-dirigens)
és dr. Paumgartner János 4 kezes zongorajátéka helyettesítette. A legmagasabbra
fejlődött Wagner-zenéhez a közönség sokáig nem bírt fölemelkedni, (a „Nürnbergi
mesterdalnokok még 1887 őszén is értetlen marad:) csak az erőskezű Mahler Gusztáv
igazgató (utóbb a bécsi operának tíz éven át igazgatója, világhírű karnagy és zeneszerző)
tudta a Nibelung - ciklus elejét magyar előadásban, a M. Kir. Operaházban bemutatni
s a siker lassú útján elindítani. A trilógia előjátéka a „Rajna kincse, 1889. január
26.-án ment; másnap következett a „Walkür a következő szereposztásban: Hunding —
Szendrői; Siegmund — Broulik; Sieglinde — Maleczkyné; Brünnhilde — Szilágyi Arabella;
Fricka — Fleiszig Mariska; Ortlinde — Csányiné; Helmwige — Györgyné; Waltraute —
Kordin Mariska; Gerhilde — Neszveda Anna; Schwertleite — Irlbeck Borbála; Siegrune
— Handel Berta; Grimgerde — Henszier Helén; Rossweisse — Eibenschütz Johanna. A
darabot Csiky Gergely fordította, Alszeghy Kálmán rendezte és Mahler Gusztáv vezényelte.
A zenekart erre az estére egy méterrel lesülyesztették. Wagner lyrájának ellenállhatatlan
ereje a közönséget és a sajtót egyaránt rabul ejtette a pompás előadásban, mely
Mahler Gusztáv hatalmas energiájának érdeme. Az út nyitva állott Siegfried és az
Istenek alkonya előtt. A tetralógia még bemutatásra váró két részét azonban már
nem taníthatta be Mahler, mert közben személyi okokból megvált az Operaháztól. Mahler
Gusztáv egyike volt Wagner leglelkesebb híveinek, aki tervei előtt nem ismert akadályt,
de a wagnerismust össze tudta egyeztetni a magyar nemzeti művészettel, és bár nyelvünk
mindvégig idegen maradt számára, mégis magyar együttest és magyar dalszínházat akart
teremteni. Számára a wagneri művészet nem öncél, hanem csak eszköz volt a hazai
művészet tökéletesbítésére. Ezért méltányolták nálunk hasonlíthatatlanul melegebben
a német Mahler működését, mint a magyar Richter János szereplését. „A walkür a M.
Kir. Operaházban 40 év alatt körülbelül 160 előadást ért meg. Érdemesnek tartjuk
fölemlíteni, hogy Wagner „legnémetebb zenéje a germán faj ősi ellenfelének, a franciának
szövegével először nem Franciaországban, hanem Belgiumban, a brüsszeli Théatre de
la Monnaie színpadán szólalt meg: itt „A walkür bemutatója 1887. márc 9.-én történt
meg. A párizsi nagy opera sok évvel később követte, máig változatlanul legnagyobb
sikerrel. (Kereszty István.) szin_IV.0578.pdf IV
