CÍMLAP
Az 1861-ki évi magyar országgyűlés
TARTALOM, BEVEZETÉS
Tartalom
Bevezetés
A pragmatica sanctio
Az országgyűlés egybehivása
Az országgyűlés megnyitása
A felsőház első ülése
A képviselőház első ülése
A képviselőház második ülése
A felsőház második ülése
A képviselőház harmadik ülése
A felsőház harmadik ülése
A képviselőház IV. ülése
A képviselőház V. ülése
A képviselőház VI. ülése
A képviselőház VII. ülése
A képviselőház VIII. ülése
A képviselőház IX. ülése
A képviselőház X. ülése
A képviselőház XI. ülése
A képviselőház XII. ülése
A képviselőház XIII. ülése
A képviselőház XIV. ülése
A képviselőház XV. ülése
A képviselőház XVI. ülése
A képviselőház XVII. ülése
A képviselőház XVIII. ülése
A képviselőház XIX. ülése
A képviselőház XX. ülése
A képviselőház XXI. ülése
Deák Ferenc felirati indítványa
A képviselőház XXII. ülése
A képviselőház XXIII. ülése
Tisza Kálmán határozati inditványa
Szalay László beszéde a felirat mellett
Várady Gábor beszéde a határozat mellett
Kubinyi Rudolf beszéde a felirat mellett
Kubinyi Ferenc beszéde a határozat mellett
Bartal György beszéde a felirat mellett
A képviselőház XXIV. ülése
Csáky Tivadar beszéde a határozat mellett
Eötvös József beszéde a felirat mellett
Ivánka Imre beszéde a határozat mellett
Bende József a felirat mellett
Terényi Lajos beszéde a határozat mellett
Pap Mór beszéde a felirat mellett
Bárczay Albert beszéde a határozat mellett
A képviselőház XXV. ülése
Lónyay Menyhért beszéde a felirat mellett
Szilágyi Virgil beszéde a határozat mellett
Somssich Pál beszéde a felirat mellett
A képviselőház XXVI. ülése
Kállay Ödön beszéde a határozat mellett
Klauzál Gábor beszéde a felirat mellett
Simonyi Lajos beszéde a határozat mellett
Trefort Ágost beszéde a felirat mellett
Buzna Lajos beszéde a határozat mellett
A képviselőház XXVII. ülése
Andrássy Gyula beszéde a felirat mellett
Szaplonczai József beszéde a határozat mellett
Szentiványi Károly beszéde a felirat mellett
Grabarics Ernő határozat melletti beszéde
Gorove István beszéde a felirat mellett
Kállay Ödön beszéde a határozat mellett
Széchenyi Béla beszéde a felirat mellett
Sárközy József beszéde a határozat mellett
A képviselőház XXVIII. ülése
Bezerédi László beszéde a felirat mellett
Jókay Mór beszéde a határozat mellett
Bevezetés (részlet)
Tizenkét évi absolutisticus uralkodás után, mely idő alatt az ausztriai
birodalom kül- és belereje majdnem egészen elhervadt, a birodalom nagy
hatalmi állása pedig csak névleges leve, - az ausztriai Császár I. Ferenc
József Felsége indíttatva érezte magát birodalma fénye- és erejének emelése
tekintetéből a tisztán korlátlan uralmi kormányformát feladni s birodalma
országait alkotmánynyal megajándékozni.
Az absolut kormányforma előtt Magyarország kapcsolt részeivel együtt,
egy egész évezreden keresztül független alkotmányos királyság vala, - a
császári elhatározás tehát e birodalom alkotmányának csak visszaállítására
lehetett vonatkozással. Mely fejedelmi szándék egyszersmind a kibékülés
sugarául tűnt fel az absolutismus által sértett nemzet irányában, s
nyilatkozatra talált az 1860-dik év október 20-kán kiadott császári
diplomában. És a nemzet elfogadta a neki nyújtott jobbot. Nem vette számba,
hogy az új oklevél nem keletkezett törvényesen összegyűlt országgyűlésen,
hogy az ellenkezik alaptörvényeinkkel, alkotmányos jogainkkal, - kiindulási
pontúl, átmeneti eszközül használta fel azt, s elfoglalva a kijelölt tért
egyelőre kinyilatkoztatta, hogy szigorúan ragaszkodva az 1848-ik évi
szentesitett törvényekhez a majdan szabályszerűleg összegyűlend
országgyűlésen törvényesen fogja a magyar birodalom alkotmányos állását
a fejedelemmel történt egyezkedés útján visszaállítani.
A fejedelem a nemzetteli egyezkedés s az új átalakulás alapjául a
Pragmatica Sanctiót tűzte ki, s a magyar független királyság ezen
alaptörvényét a jelen országgyűlés is kiváló figyelmébe veendi.
Szükségesnek találjuk azért, mintegy bevezetésül országgyűlési
tudósításaink elé e törvényt a mint törvénykönyvünkben találtatik -
ide igtatni.
[...]