Bevezetés (részlet)

Magyarország viszonya Ausztriához történelmi, közjogi és politikai szempontból egyaránt nagyfontosságú. A jelen munka e kérdést a gyakorlati politikától elvonatkozva, kizárólag tudományos szempontból vizsgálja. Folytatása ez azon hasontárgyú tanulmányoknak, melyek öt évvel ezelőtt jelentek meg s melyek - egészen más közhangulat mellett, mint a mai - ugyanezen felfogás alapján állanak. A változatlan igazság e változó megítélése a közvélemény értékének legjobb mutatója s egy tárgyilagosabb mérték szükségét magában is eléggé nyilvánvalóvá teszi.

A hangulatok és érzések, álmok és illúziók helyett - a tudományos vizsgálódás folyamán - tények és érvek állapíthatnak meg csupán egy tárgyilagosabb felfogást.

Az ezekből levont következtetések alapján a politikai eredmények és a politikai célok értékelésében nyilatkozhatik meg csupán a subiectivitas s a tények és érvek ennek is határokat szabnak mindenfelől. Minden lépésnyi tér, melyet e subiectivitastól elhódíthatunk, szűkebbre szorítja a mindig változó és irreális közhangulat érvényesülhetési terét s az önkényes vélekedések helyébe a tárgyilagosan megállapított igazságot helyezi.

A Magyarország és Ausztria közötti viszony kérdésének tudományos szempontból való teljes földolgozása óriási munka, amelyre vonatkozó összes adatokkal ma még nem is rendelkezünk.

A jelen munka feladata nem ily nagy szabású. Célja csupán egy nehány idevágó kérdésnek vázlatos ismertetése s tulajdonképpeni feladatát abban keresi, hogy e kérdéseket nehány sajátos szempontból világítsa meg.

[...]