Bevezetés

Annak idején a diabétesz klubok azért jöttek létre, mert az orvosok felismerték, nem lehet beállítani és kezelni a cukorbetegeket anélkül, hogy azok ne értsenek saját betegségükhöz és kezelésükhöz. Amikor létrejöttek ezek a klubok, ahol különböző orvosok tartottak előadásokat a cukorbetegséget érintő különböző kérdésekről, a tudatlanságukban félő diabéteszesek tódultak be az előadótermekbe, hogy hallhassák az új ismereteket. Mind az előadást tartó orvosok és mind a betegek sokkal motiváltabbak voltak az edukálás ill. edukációjuk terén. Ma ez a fajta havonta egyszer összejáró, beszélgető, klubozgató időtöltés nem igazán működik. Főleg a tanuló fiatalok és a dolgozó felnőttek körében.

A világunk anyagiassá és pénz központúvá vált. A munkavállalók aszerint végeznek el plusz feladatokat, hogy mennyi jutalékot kapnak érte cserébe. Ennek oka, hogy az emberek számára értékessé vált a szabadidejük. Kevesebb szabadidővel rendelkezünk, mint pár évtizeddel korábban. Szórakozás és pihenés egybesűrítve kap helyet az életünkben, igen picire összeszűkülve a kötelező programok és a kötelességek mellett. Eljárunk dolgozni, tanulni, továbbképzésre, elvégezzük az otthoni teendőket, felkészülünk a másnapi munkára. Emellett jobb esetben van egy kis időnk sportolni vagy pár órás programra elmenni a barátainkkal, de sajnos ezek már ritkábban férnek bele egy átlagos munkanapba. Ha az életünkben váratlanul jön valami új, valami plusz, amire időt kellene szánni, amivel kapcsolatban netán tanulni is kellene vagy folyamatosan utánanézni dolgoknak, naprakésznek lenni az adott témában, akkor gyakran egy megszokott, mindennapi, valószínűleg feltöltő jellegű tevékenységtől vagyunk kénytelenek megfosztani magunkat. Vannak emberek, akik nem áldoznak új kötelességeikre időt, és nem mondanak le mindennapi rutinjaikról. Még akkor sem, ha saját egészségük forog kockán.

Ahogy az életvitel egyre inkább felgyorsul, a kommunikáció és a kommunikációs eszközök is folyamatosan változnak, úgy változnak az emberek igényei a mindennapos munkában, tanulásban, ezek eszközeinek tekintetében és az életmódjukban. Az eddigiektől eltérő módszerekre, eszközökre, környezetre, eltérő képességekre és kínálatra van szükség. Kutatást végeztem a diabéteszesek körében, melyben arra próbáltam választ keresni, hogy szükséges-e modernizálni a diabéteszesek oktatását, a szakorvosaik hozzáállását, a szervezést és az edukáció megközelítését is.