Előszó

Király Endre (1892-1987) és öccse, Király Lajos (1894-1970) Selmecbányán született és töltötte gyermek- és ifjúkorát. 1914-ben, az első világháború kitörésekor mindketten főiskolai hallgatók voltak szülővárosukban, a kohómérnöki illetve erdőmérnöki karon. Bár Endre (Bandi) már záróvizsgája előtt állt, közös elhatározással együtt vonultak be önkéntesként 1914 őszén. Rövid kiképzés és síoktatói tevékenység után síkülönítménnyel mentek ki a frontra 1915 márciusában, majd egy felderítési feladat végrehajtása során rövidesen orosz fogságba estek a Keleti Kárpátokban. Öt éves szibériai hadifogság után együtt tértek haza Kínán keresztül 1920 őszén.

Király Lajos három kötetben írta meg életének élményeit, elsősorban hét gyermeke számára. A korábban csak gépelt változatban meglévő köteteket a 2000-es évek elején Word formátumban leírtuk. Az újbóli leírásánál törekedtünk a teljes szöveghűségre, csupán kisebb helyesírási és stilisztikai változtatásokat végeztünk. Emellett mindhárom kötetet képekkel, lapalji jegyzetekkel és a kötetek végén megjelenő magyarázatokkal láttuk el.

Az "Élmények" első kötetének nagy része Király Lajos selmecbányai fiatalságáról és a hadifogság éveiről szól. Ezt a részt egészítettük ki Király Endre akvarelljeivel és a hadifogságból megőrzött dokumentumaival, melyeket Svájcban élő gyermekei, Mária, Ernő és Géza válogattak ki a közös élmények illusztrálásához. Ennek a rövidített első kötetnek a "Selmecbányai ifjúság, szibériai hadifogság" címet adtuk.

Az élménybeszámoló hitelesen és sokszínűen írja le ennek a Hazánk számára oly nehéz időszaknak a történetét két felvidéki fiatal értelmiségi szemszögéből.

Budapest, 2005.
Király Péter (Király Lajos fia) és felesége, Évi