Bevezetés (részlet)

A korszerű sokemeletes magas- és mélyépítés, valamint az optikai, akusztikai és haptikai tereket differenciáltan elválasztó új, mesterséges anyagok, karöltve a világméretű távközlési és közlekedési hálózatok kialakulásával, nemcsak az egyiptomi, görög-római, hellenisztikus gyökerű európai építészet- és településtörténetet forradalmasítják, hanem a világtörténelmet is.

A gyors távközlekedés és távközlés ugrásszerű fejlődése egymással közvetlen jelenlét- és telekommunikációba hozott távoli és sokszor nagyon is eltérő neveltetésű embercsoportokat. A különböző társas tevékenységeknek színteret adó épített térrendszerek legsajátosabb befolyásukat az ott zajló jelenlét-kommunikációra gyakorolják, míg az agglomerációk rendszerének jellegét az összejöveteles jelenlét-kommunikációval konkuráló azonnali távközlés formálja erőteljesen. E széles skálájú technikai rendszerek (LTS, largescale technical system) fejlődése nyomán a világ egészére kiterjedő új kulturális konfiguráció jön létre, új életmódot alkotva újfajta épített morfológiai képződményekkel.

E munka módszeresen tekinti át és elemzi a kommunikáció és az építészet összefüggéseit, hogy az igényes, innovatív építész hasznosíthassa, tudatosítva a tervező tevékenységének jelenkori mértékadó összefüggéseit, mibenlétét és közvetlen tudományosan elemezhető, tényleges hatásait. A témát természetesen nem meríthetjük ki az adott keretek között. A szakember kiegészítheti az itt érintett tudományos kérdéseket a szerző félezer oldalas Experimental Sociology of Architecture-ja (rövidítése a szövegben SA) és az irodalomjegyzékben felsorolt művek - elolvasásával. E mű címe Kommunikáció és építészet, ugyanis az empirikus szociológia tárgyi alapja (szubsztrátuma) a kommunikáció. (Hiszen az embereket még a pereskedés is jobban társítja, mint a kommunikálás hiánya!)

Akit a témakör csak általános műveltségének bővítése, korszerűsítése szempontjából érdekel, s az építészet térrepertóriumával foglalkozó, modern geometriai ismereteket igénylő fejtegetéseket nehéznek találja, átugorhatja őket anélkül, hogy avval a munka egészében érthetetlenné válna. Ugyanez vonatkozik az építészettel foglalkozó különböző nyelvészeti iskoláknak szentelt részre is, amely a legújabb angolszász, francia és német szakirodalmat tekinti át.

[...]