Ismertető

Csodatévő szobrok, a büntetésre ítélt díszállatának monologizáló magányos református pap, a jó szándékú szodomita gyilkos, a szóömlésben és alkoholizmusban szenvedő parasztbácsi, a seprűnyélen érkező, a saját sanyarú sorsán kesergő, de másnak megváltást hozó boszorkány, a Nagy Költő röpködő szelleme a falu nagyvendéglőjének az ivójában és mindenféle hozzájuk hasonló csudabogár, no meg földhözragadt emberek és állatok a szereplői Szappanos Gábor második novelláskötetének. Olvashatunk itt tragédiába fúló üdvtörténetekről, komikus véget érő igazi falusi lagziról, régi vasalókkal való, börtönben végződő gyógyításról, egy százéves néni halál előtti látomásairól, egy férfit és nőt boldoggá tévő fekete mágiáról, a polgármester meghirdette erotikus hétről, fuccsba ment papás szülésről, valamint Petőfi Sándor halálának leghitelesebb változatáról... Ám ha valaki ezek után azt hinné, hogy falusi furcsaságok gyűjteményét veszi kézbe, jó, ha tudja, hogy Szappanos elbeszélései egyedülállóak a maguk nemében: nemcsak szórakoztatóak, nemcsak fanyar humor jellemzi őket, hanem nagy mélységek és magasságok is találkoznak bennük: Isten és ördög, állatias emberek, emberként viselkedő állatok, élők és holtak, létező és nem létező szellemek kelnek életre a könyv lapjain, és népesítik be a szerző fantáziájában megfogant, de valóságos alapokon nyugvó Szárazbabódot. Ezek a hol líraian groteszk, hol patetikusan túlrészletező írások talán az utolsó tudósítások a széthullóban lévő hagyományos alföldi paraszttársadalomról.

http://www.libri.hu/konyv/szarazbabodi-dekameron.html