Szerkesztői előszó (részlet)

A Régió és Oktatás sorozat immár öt éve kínál minőségi válogatást a Debreceni Egyetemhez kötődő regionális nevelés-tudományi kutatások eredményeiből. A legfrissebb, VII. kötet is követi ezt a hagyományt: az utóbbi évek nagy volumenű felsőoktatási kutatásának, a TERD-nek (Tertiary Education and Regional Development: A harmadfokú képzés szerepe a regionális átalakulásban) eredményeit hivatott bemutatni, valamint ezen túlmutatva más kutatások fórumául is szolgál, amelyek a régió neveléstudományi vérkeringésében jelen vannak.

A TERD azon korábbi kutatások (elsősorban a Regionális Egyetem) által gazdagított talajon fogant, amelyek kétféle mozgás, változás kapcsolódási pontjaira kívánnak rámutatni. Egyrészt a harmadfokú képzésben és felnőttoktatásban végbemenő változásokra: bővülő felsőoktatás, az élethosszig tartó tanulás színtereinek bővülése, az egyházi és a kisebbségi felsőoktatási intézmények szerepváltozása, stb. Másrészt a régióban bekövetkező változásokra, amelyek többek között - leegyszerűsítve - a rendszerváltozás utórezgéseit és az Európai Unióhoz való csatlakozást jelentik. E kutatásokat közös témájukon túl közös céljuk is folyamatos kutatási egységgé kovácsolta. Ez a cél nem más, mint a rendszerváltozás során kibontakozó két új jelenségnek: a harmadfokú képzés szerkezeti átalakulásának és a regionalitásnak az együttes tanulmányozása, és ezáltal új információk közvetítése Európa keleti és nyugati régiói között a harmadfokú képzés túl- és továbbéléséhez, szerepéhez, valamint fejlesztéséhez kapcsolódóan. A TERD is jól illeszkedik a kutatásoknak az oktatás regionális dimenziójára, vagy éppen a régió oktatási dimenziójára épülő kontinuitásába. A TERD 2007 és 2010 között zajlott, folytatva a 2006-ban lezárult Regionális Egyetem, előkészítve a 2011-ben induló LeaRn kutatást.

A TERD célja az volt, hogy feltárja és elemezze a felsőoktatás és felnőttképzés szerepét egy határmenti régió átalakulásában. Ez az átalakulás a rendszerváltozásban gyökerezik, az Európai Unióhoz való csatlakozással további - és másféle - lendületet kapott, de még nem ért véget, így folyamatos nyomonkövetést igényel.

A kutatás terepéül elsősorban a Partium régió szolgált, amelyen ma három ország, Magyarország, Románia és Ukrajna osztozik. Noha a köztudatban a "Partium" elnevezés mára a romániai Bihar, Szatmár, Máramaros és Szilágy megyék területére szűkült, mi azt a tágabb, történelmi gyökerű értelmezésében használjuk. A Partium utóbbi félévezredes történelme folyamán többször változott kiterjedése és politikai tartalma, de látens szellemi-kulturális egysége számos társadalmi jelenségben ma is kitapintható. Továbbra is fellelhetők a ma már határokkal sebzett egységnek, s az érdekek azonosságának nyomai mindhárom ország partiumi szeletén. Az általunk Partiumnak nevezett határmenti régióba Magyarországon Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyék, Romániában Szatmár, Bihar, Szilágy és Máramaros megyék, valamint Ukrajnában Kárpátalja kompakt magyarsággal rendelkező járásai tartoznak.

A TERD a Partiumhoz hasonló más átmeneti régiókat is vizsgált, elsősorban az újonnan csatlakozó uniós országokban, amelyekben a kisebbségei kerültek a középpontba: a vilniusi régió (Litvánia) lengyel, Gagauz-Yeri (Moldávia) gagauz, a kárpátaljai (Ukrajna), a komáromi és a királyhelmeci (Szlovákia) régió magyar, a rózsahegyi (Szlovákia) szlovák, a dél-tiroli (Olaszország) német, valamint a nagyváradi, a szatmárnémeti, a székelyudvarhelyi és a csíkszeredai (Románia) magyar közösségek.

Jelen kötet követi azt a struktúrát, amely a TERD kutatás megvalósítását is jellemezte: négy témakör köré szerveződtek a munkacsoportok, amelyek munkája egy-egy fejezet mentén kerül bemutatásra. A kötet összeállítása nehézséget okozott, mivel az egyes munkacsoportok feladatai szorosan összefonódtak egymással a kutatás három éve során, s eredményei sem különülnek el élesen egymástól. A TERD-ben megfogalmazott célok e négy munkacsoport összehangolt, egymástól nehezen elválasztható tevékenysége által valósultak meg, így az egyes részfeladatok nyomán született tanulmányok között nehéz volt megtalálni a halvány gócpontokat. Szinte minden tanulmányban fellelhetők - kisebb-nagyobb hangsúllyal - a négy munkacsoport által megtestesített résztémák: a kisebbségi felsőoktatás (komparatív munkacsoport), az oktatás-kutatások (intézményi kutatások munkacsoportja), a regionalitás oktatásökológiai arculata (területi statisztikai munkacsoport), valamint a mindent átható felnőttképzés (LLL szervezeti munkacsoport).

[...]

A szerkesztők